Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
Diktatúrák áldozatai 97.
  2015-02-26 23:29:01, csütörtök
 
  ,,Hatvan évvel ezelőtt, 1944. október 29-én gyilkos golyók kioltották a hősi lelkületű pap, Kálló Ferenc tábori esperes életét.
A II. világháború végén a katolikus tábori püspöknek negyvenhét hivatásos papja volt, a háború időtartama alatt körülbelül hatszáz papot hívtak be tartalékos főhadnagyi rangban. Legtöbbjük a frontokon vagy a frontvonalak közelében, egészségügyi oszlopoknál, ezred- és hadosztálysegélyhelyeken teljesítették szolgálatukat. Állandó harc és helytállás volt ez - mostoha körülmények, folytonos életveszély közepette. De szükség volt rá, hogy egyéni vigaszt, személyes támaszt nyújtsanak a katonáknak, végtisztességet adjanak a hősi halottaknak, kapcsolatot tartsanak a hozzátartozókkal. Sokan elmentek már azok, akik óriások voltak a katonák előtt is: Nádassy Alfonz, Balogh István, Marosi Izidor, Turner Kálmán - hogy csak néhányukat említsük -,akik osztoztak katonáikkal a hadifogság nyomorúságában is. A háborút és a hadifogságot megjárt papi nemzedék kiemelkedő alakja Oloffson Placid atya, akinek hite és derűje ma is különös ajándék számunkra.
Helytállásuk hozzátartozik itt a földön, a történelem vérzivataraiban vándorló egyházhoz éppúgy, mint az a hős, aki a nemzetnek ezt a válságát, népünknek ezt a szenvedését - lelkiismeretének kimagasló érzékenységével és gyenge testében is hatalmas lelkierővel - tábori lelkészként egészen másként élte meg.
Kálló Ferenc tábori esperes huszonhét éves papi életútja változatos, sokszínű életút. Talán a tanítói hivatást vállaló apa humanizmusa és a népes család (hat fiútestvér) egymás iránti szeretete, majd a szarvasi plébános példája formálta lelkének szociális érzékenységét. Testének gyengesége, gyakori betegsége, sokszor el nem fogadott és meg nem értett szociális tevékenysége miatt szinte évről évre új lelkipásztori helyen kellett dolgoznia. Tízéves egyházmegyei szolgálat után 1927-ben lépett be a hadsereg lelkészi állományába. Családja körében lépését így magyarázta: "A szociális igazságtevés eszméit a honvédek lelkébe plántálva széjjelküldhetem az egész országba."
A katonák megszerették a szorgalmas, nagy szenvedéllyel prédikáló papot, aki először a budapesti vegyes dandárnál, majd Szombathelyen, a honvéd közrendészeti kórházban szolgált.
Részt vett 1939-ben a kárpátaljai bevonulásban mint a 2. lovasdandár beosztott papja. Amikor 1940-ben a budapesti 11. helyőrségi kórházhoz - a mai Királyhágó úti tiszti kórházhoz - vezényelték, akkor érkezett el élete végső, drámai szakaszához. Európa háborúban égett: az új meg új harctéri jelentések, a koncentrációs táborokról szivárgó hírek, a rengeteg halott, sebesült, végleg megérlelték és megerősítették elszánt háborúellenességét. Tábori lelkész létére egyre nyíltabban és világosabban prédikált a háború borzalmai ellen, minden lehetséges eszközzel azon fáradozott, hogy embereket visszatartson a frontszolgálattól, hogy üldözötteket mentsen. 1944 őszén a Magyar Fronton kívül már több ellenálló csoporttal volt kapcsolata.
Mindeközben áldozatos szeretettel végezte lelkipásztori szolgálatát. Sebesült és beteg katonák papja volt, aki nem sajnált fáradságot és áldozatot, ha katonákról volt szó. Éjszakákat virrasztott súlyos betegek mellett, pedig maga is állandóan beteg volt. A lelkipásztori gondjaira bízott kórház kis kápolnájában mondta vasárnapi szentmiséit és híressé vált beszédeit. A nyilas hatalomátvétel után személye elviselhetetlenné vált, helyzete kritikusra fordult.
Betegsége elhatalmasodott rajta és ágynak dőlt. Lázas, súlyos beteg volt, amikor 1944. október 29-én este fél nyolc tájban a kórházhoz közeli Márvány utca 26. számú lakására ismeretlen férfi állított be azzal, hogy beteghez hívják.
Az esperes azonnal felkelt betegágyáról, búcsút mondott hozzátartozójának, aki súlyos tüdőgyulladásában ápolta. A ház előtti autóba ültették és elvitték. Másnap reggel találták meg holttestét a Budakeszi út árkában. Testén gépfegyvergolyónyomokat állapított meg a vizsgálat. November 8-án temették el a Farkasréti temetőben.
Holttestét abban a kápolnában ravatalozták fel, ahová áldozatos életének annyi emléke fűzte.
Krisztus katonája volt."
[Új Ember]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Escorial
  2015-02-25 22:02:43, szerda
 
  A 16. században épült uralkodói palota és kolostori menedékhely. II. Fülöp (Philipp) spanyolország Habsburg uralkodója építette a saint-quentini csata napján (1557 aug. 10.) - amely egyébként Szent Lőrinc napja is volt egyben - tett fogadalma folytán. Juan de Toledo és Juan de Herrera jeles építészek 1563-tól 1584-ig építették. Fülöp Madridot tette meg fővárossá, s tőle északnyugatra emeltette az impozáns épületet, a királyi család lakhelyét.

Az épület fenségesen komor kolostorpalota, óriási terjedelmű, hossza 240 m, szélessége 190 m, rajta 7 torony, 15 kapu és 1110 ablak van. Sárgás gránitból készült, komor külsejű és hosszú boltozott folyosóival rideg belsejű építmény.

A legkiválóbb része a 95 m magas kupolával ellátott templom; 48 oltárát több értékes kép ékesíti; a boltozaton 8 freskó Giordano Lukastól való; két aranyozott bronzból készített imádkozó csoport V. Károlyt és II. Fülöpöt ábrázolják; az egyik kápolnában pompás elefántcsontkereszt látható Benvenuto Cellinitől. A főhajó alatt van a királyok pantheonja, amelyben 26 spanyol király és királyné, a többi közt V. Károly koporsóját is őrzik; Az infánsok pantheonjában, ahol a királyi gyermekek és gyermektelen királynék alusszák örök álmukat, van a lepantoi győzőnek, don Juan d'Austriának is a koporsója. A főlépcsőt, amely az egész épületnek egyik legérdekesebb része, szintén Giordano freskói díszítik. Magában a palotában csak néhány nagy csatakép diszíti a falakat. A palota körül elterülő parkban «több az architektúra, mint a növényzet».

[Pallas nagy lexikona]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Canterbury mesék...
  2015-02-24 23:28:12, kedd
 
  1387. u. Geoffrey Chaucer: Canterbury mesék
1387.01. Erzsébet királynét megölik.
1387.03.31. Miután Kis Károly meghalt, Királlyá koronázzák Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgrófot.
1387.06.04. Mária kiszabadul fogságából.
1387-1437. Zsigmond uralkodása
1388. Kanizsai János esztergomi érsek, kancellár megfékezi a bárók összeesküvését Zsigmonddal szemben.
1389.01.01. Jodok morva őrgróf visszabocsájtja a magyar korona uralma alá a zálog címén 1385 óta bírt Pozsony városát, és valószínűleg többi magyarországi birtokát is
1389.06.15. A rigómezei csata a szerb fejedelmek és Murád szultán közt, szerb vereség.
1390 tavasz A török első ízben tör be a magyar területre délen.
1390. Zsigmond Budán királyi palotát építtet: »Friss palota«.
1390. Albert (1137- -1439) Budára tette át székhelyét.
1390-től A krakkói posztócsarnok építése.
1391. László, nápolyi király, magyar trónkövetelő együttműködésre szólítja fel a Zsigmonddal szemben álló bárókat. 1394 A törökök első ízben törnek be Erdélybe, miután elfoglalták Havasalföldet.
1391. meghal I. Tvrtko bosnyák király
1391. Zsigmond a Szerémségben harcol a nápolyi-párt híveivel és a törökkel.
1392 - 1573. Az Asikaga korszak.
1392. a Li-dinasztia uralma Koreában
1394. A törökök meghódoltatják Havasalföldet, az első betörés Erdélybe.
1394. Zsigmond a temesi végeken hadakozik.
1395. Zsigmond erdélyi vajdává nevezi ki a lengyel származású Stiborci Stibort. Zsigmond kérésére IX. Bonifác pápa négy karral működő egyetemet alapít Óbudán. 1403-ig működik, majd 1410-18 között újraindul.
1395. Timur Lenk legyőzi az Arany Hordát
1395. Mária királynő baleset következtében meghal. IX. Bonifác pápa megalapítja az óbudai egyetemet.
1395.05.17. Mária királynő halála, kihal a magyar Anjou-ág és az Árpádok női ága.
1396. Zsigmond király lovagi erőkkel kereszteshadjáratot vezet. Nikápolyig nyomul előre, itt azonban súlyos vereséget szenved I. Bajazid szultántól.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Diktatúrák áldozatai 96.
  2015-02-23 23:35:10, hétfő
 
  "Kodelka Ferencet, a dúsgazdag - egyes források szerint több mint 20 üzletet birtokló - hentest 1925-ben ölte meg Léderer Gusztáv és felesége. Nem tudták megadni tartozásukat, ezért először megpróbálták megmérgezni a hentest, de mivel nem jártak sikerrel, Léderer elvágta a torkát. A holttestet lakásukban feldarabolták, a maradványokat bőröndökbe helyezték és a Margit híd budai hídfőjénél a Dunába dobták. A rendőrök minden testrészt megtaláltak, kivéve a fejet. A bűnügyről korabeli beszámolót idézett a Huszadik Század online változata. Ebből kiderül, hogy a szomszédok ,,a gyilkosság éjszakáján hallott tompa pufogáshoz, butorok húzogatásához és fűrészeléshez hasonló zajt már több ízben hallottak", vagyis valószínűleg nem ez volt a páros első gyilkossága. Ezt mindenesetre egy népi rigmus is őrzi, amely így hangzik: ,,Lédererné, mi van a kosárban/ Kodelkának keze, feje, lába".
[Budai rémmesék]

Természetesen, mint már többször leírtam a diktatúra kategória ezekben a közbűntényes esetekben nem fedi a valóságot...
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Angol katonai temető - Solymár
  2015-02-22 23:02:54, vasárnap
 
  Angol katonai temető - Solymár
Brit katonai temető
katonai temető és emlékhely
Elhelyezkedése: Budapest közelében, Solymár külterületén, a 10-es út solymári bekötőútjának leágazásánál található
Nyitvatartási idő nélkül, szabadon, díjtalanul látogatható.
A temető négy, szimmetrikusan elhelyezkedő parcellából áll, valamennyi sír fölé többé-kevésbé egységesen kialakított síremlék került, melyeken az ott nyugvó áldozat neve, kora, rangja és nemzetisége van feltüntetve. A sírkertben összesen hét nemzet 200-nál több katonája - 128 angol mellett 6 kanadai, 13 ausztrál, 6 új-zélandi, 1 francia, 20 dél-afrikai, valamint 37 lengyel - nyugszik, ez utóbbira az ad magyarázatot, hogy a világháború második felében lengyel légierő katonái Angliába menekültek, és attól kezdve brit zászló alatt harcoltak. Több síremléken nincsen felirat, ezek alatt azon katonák nyugszanak, akiket még agnoszkálni sem tudtak. A temető közepén álló nagy méretű márvány keresztnél a felállítása óta minden évben két alkalommal tartanak koszorúzást a magyar kormány és a diplomáciai testületek képviselői, a háborús áldozatok emlékére.
A temetőt alacsony - hozzávetőleg 120-140 centiméteres átlagmagasságú - terméskő kerítés veszi körül, melynek bejárata eredetileg a 10-es út felől, vagyis az északi oldalról, a sírkert előtt létesített Volánbusz-megállóhely közvetlen közelében nyílott. 2005 körül átépítették a temető ezen körítőfalát, az addigi északi bejáratot lezárták, s helyette a déli oldalon létesítettek új bejáratot. A temető bejáratától délre ugyanebben az időben gépjárműparkoló is létesült, amely elegendően nagy méretű ahhoz, hogy az évenkénti megemlékezések idején a honvédség autóbuszai is kényelmesen elférjenek itt.
Története
Magyarországot a második világháború idején, különösen 1944 májusától az év végéig sok bombázás érte a szövetséges légierők részéről, ennek során azonban a légvédelem, továbbá a magyar és német vadászgépek számos támadó gépet lelőttek. Az elesett szövetségi pilótákat, illetve a lelőtt gépek személyzetének elhunyt tagjait rendszerint a helyszín közelében temették el, a háború után azonban a győztes hatalmak kezdeményezték az idegen földön elesett katonáik közös sírkertbe történő temetését. Magyarországon e célból 1946 végén vásároltak egy katasztrális holdnyi földterületet a Honvédelmi Minisztérium megbízottjai Solymár községtől [pontosabban Majtényi (Milbich) János akkori községi bíró földjéből[1]], majd a brit kormánynak ajándékozták az ingatlant, sírkert létesítésének céljára a területet.
A Brit Birodalom Háborús Sírok Bizottsága (Commonwealth War Graves Commission) 1947. február 18-án kapta meg az engedélyt a katonai temető létesítésére, ezt követően exhumáltatták és ide szállíttatták a Magyarország területén felkutatott, a brit nemzetközösséghez tartozó elesett - többségében 20-22 éves korukban elhunyt - katonák holttesteit.

A sírkertet 1947. május 2-án szentelték be, angol katonai díszpompával rendezett nagyszabású ünnepség keretében. A ceremónián magyar részről részt vett Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök, Jékely László miniszter, az elnöki hivatal főnöke, Gyöngyösi János külügyminiszter, Dinnyés Lajos honvédelmi miniszter, Varga Béla, a Nemzetgyűlés elnöke és Kővágó József budapesti polgármester is. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről Szviridov altábornagy, a bizottság helyettes elnöke, Edgecombe tábornok, az angol katonai misszió vezetője, és számos más diplomáciai vezető vett részt. Az MTI aznapi beszámolója szerint koszorúzott még az avatáson a Független Kisgazdapárt három nemzetgyűlési képviselője (Pongrácz Aladár, Antall József és Virág Géza), a Magyar Kommunista Párt egy központi küldöttje, a magyar rendőrség képviselője, valamint a Kisgazdapárt solymári szervezete képviseletében fehér ruhás helyi leányok egy csoportja.
[Acenter]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Királyok mennek, királyok jönnek...
  2015-02-21 22:38:53, szombat
 
  1381.07.16. Kis Károly bevonul Nápolyba.
1381.08.24. A Magyarország és Velence közti torinói béke biztosítja a magyar uralmat Dalmácia fölött.
1382. I. (Nagy) Lajos halála, Székesfehérváron temetik el. Utóda leánya, Mária (1382-95). 1387-től társuralkodó férje, Luxemburgi Zsigmond.
1382.05.22. Johanna meggyilkolása.
1382.09.10. I. Lajos éjféltájban meghal. Lánya, Mária a királynő.
1382.09.21. Mária magyar királlyá koronázása (formálisan haláláig, 1395-ig uralkodik).
1383. A dél-magyarországi bárók Durazzói Károly magyar trónigényét támogatják.
1383. A mongolok földig rombolták Herát városát.
1384. I. (Nagy) Lajos lányát, Hedviget Krakkóban lengyel királlyá koronázzák. Ezzel véget ér a lengyel-magyar perszonálunió. 1386-ban Hedvig házasságot köt II. (Jagello) Ulászló litván fejedelemmel.
1384.10.15. Hedviget - I. Lajos leányát - lengyel királlyá koronázzák, ezzel a lengyel-magyar perszonálunió megszűnik.
1385. Mária királynő és Orleans-i Lajos francia herceg megbízottak révén házasságot kötnek az anyakirálynő, Erzsébet támogatásával. Durazzói Károly nápolyi király Magyarországra érkezik, Székesfehérváron megkoronázzák, haláláig (1386. febr. 24.) magyar király.
1385.09.12. A nápolyi Anjou dinasztiából való Durazzói (Kis) Károly a királynővel elégedetlen magyar és horvát urak kérésére Zenggbe érkezik, hogy a magyar trónra lépjen.
1385.11. Zsigmond brandenburgi őrgróf és Mária magyar királynő esküvője.
1385.12.31. II. (Kis) Károly megkoronázása Székesfehérvárott.
1386. Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgróf sereggel Magyarországra érkezik. - A déli tartományokban lázadás Mária királynő ellen.
1386. a Jagellók uralkodásának kezdete
1386. I. Ulászló lengyel király lesz
1386.02.07. Merénylet II. (Kis) Károly ellen Budán.
1386.02.07. Budán a királynők palotájában merényletet követnek el II. Károly ellen. Forgách Balázs pohárnokmester megsebesíti, de az érdemi szerző Garai Miklós nádor - Mária királynő újból átveszi a kormányzást.
1386.02.18. Hedvig és a litván nagyfejedelem, II. (Jagelló) Ulászló házassága, a lengyel-litván perszonálunió kezdete.
1386.02.24. II. (Kis) Károly halála.
1386.02.24. Meghal Visegrádon II. Károly.
1386.07.25. Mária és Erzsébet a felkelők fogságába esik.
1387 - 1437 I. (Luxemburgi) Zsigmond magyar király.
1387. Zsigmondot magyar királlyá koronázzák, miután elfogadta az országnagyok (bárók) feltételeit.
1387. Novigrád várában megfojtják Erzsébet anyakirálynét, I. Lajos özvegyét. Kanizsai János az esztergomi érsek.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Holttestek eltemetése...
  2015-02-21 00:03:18, szombat
 
  1945. Fővárosi Közlöny

Holttestek eltemetése.
,,A polgármester folyó évi január hó 23.-án 3/1945. P.-m. szám alatt falragaszokon a következő rendeletet adta ki:
Az eltemetetlenül fekvő holttestek elhantolására vonatkozólag korábban kiadott rendeletek továbbra is érvényben maradnak. Ezeknek a rendelkezéseknek az érvényét az utcákon lévő katonai holttestekre is kiterjesztem s ezért elrendelem, hogy az ilyen halottakat a polgári halottakkal egyenlő módon kell elhantolni. Be nem épített és külső területeken az elhantolás kötelezettsége a 200 méteres körzetben fekvő ház, vagy házak lakóit terheli.
A szovjet hadsereg katonáinak holttestét elhantolni csak a szovjet városparancsnokság engedélyével lehet és a sírfejfát ötágú szovjetcsillaggal kell megjelölni. A szovjetkatonák holttestéről tehát eltemetés előtt azonnal jelentést kell tenni a szovjet városparancsnokságnak és a polgármesteri hivatalnak.
E rendelet ellen vétőkkel szemben a legszigorúbban fogok eljárni."
1. szám február 16. p. 4-5.

 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Diktatúrák áldozatai 95.
  2015-02-20 10:11:45, péntek
 
  "Gritti, 1. Alajos (néhol Lajos), Konstantinápolyban. G. András, későbbi velencei doge, természetes fia volt. A ravasz, nagyravágyó és pénzsovár ember a padovai egyetemen végezte tanulmányait, majd Törökországba ment, hol eleinte Velence titkos ügynöke is volt. 1527. Konstantinápolyban, mint a diván titkos tanácsosa és Ibrahim nagyvezér kegyeltje, segítséget nyujtott Laszki Jeromos követnek abban, hogy Szolimán császárt rábirja, hogy János magyar királlyal véd- és dacszövetségre lépjen I. Ferdinánd ellen. Midőn a szultán 1529. őszén Magyarországba jött, vele jött G. is s egy lovascsapattal Budán maradt János király oldalán. 1530., midőn I. Ferdinánd Roggendorf vezérével megszállotta Budát, G. a magával hozott török segítséggel meghiusította az ostromot. Egyszersmind azon üzenetet vitte V. Károly császárnak, hogy a török roppant háborut indít azon esetre, ha öcsccse, Ferdinánd tovább is háborgatja János királyt. Ez utóbbi 1531. szolgálatainak jutalmául G.-t, ki magának az országban fondorlataival már meglehetősen nagy pártot tudott szerezni: Magyarország kormányzójává tette. Ezt sokan, kik méltán tarthattak attól, hogy a kevély ember maga is a koronára vágyik, hevesen ellenezték. 1532. a János királytól Ferdinándhoz pártolt Várdai Pál érseknek hatalmában levő Esztergomot ostromolta nagy ügyességgel, bár később támadását abbahagyta. Midőn Ferdinánd és Szolimán közt létrejött a béke, a szultán a feltételek foganatosításával és az ellenkirályok (János és Ferdinánd) birtokhatárainak kijelölésével G.-t bizta meg, ki János ügyeit hanyagul és önzően képviselve, már titkon értekezett Ferdinánd embereivel. 1534. a tordai gyülésen elhatározták a rendek, hogy az Erdély felé török és oláh seregével közeledő G. elé hódoló követséget küldenek, de tekintettel az álnok embernek János királyra és az országra vonatkozó gonosz terveire, csöndben sereget is szerveznek. G. nagy pompával Brassó alá szállott. De mivel a nagy népszerüségnek örvendő vajdai helytartót, Czibak (l.o.) Imrét, ellenségeinek unszolására álnokul megölette, rövid idő multán Majláth István vezérlete alatt nagy magyar és oláh sereg gyült össze ellene, mely elől két fiával és seregével Medgyesre vonult vissza. Hosszas ostrom után, János királytól nem nyervén segedelmet és bizva Péter mondlvai vajda hitlevelében, gyermekeivel az oláh táborba szökött. De innen kiadatott a magyaroknak, kik 1534 szept. 28. lefejezték. Fiait, Antalt és Pétert, később Péter vajda ölette meg. A szultán, bár tulajdonkép nem sajnálta G.-t, ez eseményt kizsákmányolni igyekezvén, Jánost és Ferdinándot is felelősségre akarta vonni. Erdélybe később Junis bég küldetett ki vizsgálat végett."
[A Pallas Nagy Lexikona]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Timur Lenk meghódítja Perzsiát...
  2015-02-19 17:16:16, csütörtök
 
  1370.11.05. Nagy (III.) Kázmér lengyel király halála, a Piast-dinasztia fő ága kihal.
1370.11.17. I. (Nagy) Lajost Krakkóban lengyel királlyá koronázzák.
1371 során Megszületik Nagy Lajos és Erzsébet második gyermeke, Mária.
1373. A Kolozsvári testvérek elkészítik Szent György bronz lovas szobrát. (Ma Prágában látható.)
1373.06.01. I. (Nagy) Lajos és IV. Károly német-római császár, cseh király megegyezése Károly fiának, Zsigmondnak és Nagy Lajos leányának, Máriának eljegyzéséről.
1374. I. Lajos a lengyeleknek kassai privilégiumot ad, ennek fejében elismerik a leányági örökösödést.
1374.09.17. A kassai nagy privilégium: Nagy Lajos biztosítja a lengyel nemesek jogait.
1375 nyara I. (Nagy) Lajos havasalföldi hadjárata, valószínűleg az első magyar-oszmán összecsapás.
1375. Az olasz Catalini Föld-térképe viszonylag mérethűen ábrázolja a Földközi-tenger térségét.
1375.03.09. Nagy Lajos harmadszülött lánya, Hedvig és Vilmos Habsburg herceg eljegyzése.
1376 - 1377 A királyi különös jelenléti bíróság létrejötte.
1376. De Surdis János az esztergomi érsek.
1376.12.07. Krakkói felkelés Nagy Lajos lengyelországi helytartója (anyja, Erzsébet) ellen.
1377. A királyi különös jelenlét bírósága (specialis praesentia regia) önálló bírósággá fejlődik.
1377. meghal III. Edward . Utódja II. Richárd
1377. I. Lajos lányát, Máriát eljegyzi Luxemburgi Zsigmonddal.
1378. meghal XI. Gergely pápa. Megkezdődik az egyházszakadás
1378. meghal IV. Károly
1378. a ciompi felkelés Firenzében
1378. I. Lajos hadjárata Velence ellen. Demeter az esztergomi érsek.
1379. A Velence elleni háború során először vetnek harcba Európában gyújtórakétákat
1380 - 1405. Timur Lenk, Szamarkand török-tatár emírje mongol mintára szervezett seregével meghódítja Iránt, Irakot (1393), szétzúzza az Arany Hordát (1395), majd indiai hadjárata során kifosztja Delhit (1398), végül Ankaránál (1402) az új oszmán nagyhatalom fölött is győzelmet arat. (I. Bajezid szultán is Timur fogságába esik.) A szultán fiai között háború tör ki, ezért az oszmánok terjeszkedése egy időre elakad. 1405-ben Timur halálával birodalma több fejedelemségre szakad.
1380 - 1422. A francia nemesek viszálya, akik segítettek az angolháborúban.
1380. Kulikovói csata
1380. Timur Lenk meghódítja Perzsiát
1380. meghal V. ( Bölcs ) Károly
1380.04.21. VI. Orbán pápa megfosztja Johannát trónjától.
1380.12.29. Erzsébet anyakirályné halála.
1381. Durazzói Károly I. (Nagy) Lajos támogatásával elfoglalja a nápolyi trónt.
1381. Wat Tyler féle parasztlázadás
1381. I. Lajos és Velence megköti a torinói békét.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Diktatúrák áldozatai 94.
  2015-02-17 23:27:05, kedd
 
  "Aulich Lajos, honvédtábornok, szül. Pozsonyban 1792-ben, meghalt Aradon bitófán 1849 okt. 6-án. A hadseregbe lépve fokonkint a Sándor cár gyalogezredben alezredessé küzdötte fel magát és az 1848-iki mozgalmak kitörésekor a szerbek ellen küldetett ezredével. Onnét a feldunai hadsereghez került, Görgey Arthur parancsnoksága alatt. A híres bányavárosi téli hadjáratban az ő csapatja volt a honvédsereg jobb szárnya. Legnevezetesebb ténye volt fenyegetett hadosztályának átvezetése a hóval és jéggel födött Szkalka nyergén Körmöcbányáról Besztercebányára. A hegyháton csak egy régi, bedőlt bányamenetnek alagút gyanánt való felhasználása által vált lehetővé az átmenet (1849 jan. 24.). Midőn Görgey serege a Tiszához érkezett, résztvett a kápolnai csatában is. Márc. 7-én tábornoknak nevezték ki, és a győzelmes tavaszi hadjáratban mint a II. hadtest parancsnoka vett részt. Az isaszegi győzelmet ő döntötte el, azáltal, hogy Dányon táborozó seregével, minden rendelet nélkül csak az ágyuszó után indulva, idejében megjelent a harctéren. Aztán a fővárosnak és Windischgrätz seregének szemmeltartásával volt megbízva addig, míg Görgey a fősereggel Vácról elűzi az ellenséget s Komáromot felmenti. E feladatot fényesen oldotta meg, az ellenség nem is vette észre, hogy a magyar seregnek csak csekély része állott vele szemben. Windischgrätz kivonulása után Aulich ápr. 24-én diadalmasan bevonult Pestre és hidat veretett a Dunán Buda elfoglalásának előkészítésére, melyben hadtestével szintén előkelő részt vett. Nem csak vitézsége és katonai tudománya szereztek neki nagy tekintélyt, hanem még inkább önzetlensége, fegyelme, karaktere, mely nem engedte, hogy a hadvezérek és a kormány cselszövényeibe és személyeskedéseibe bevonassék. Igen alkalmas közvetítő volt Görgey és Kossuth közt, midőn a köztük levő viszony egyre feszültebb lett, mert Görgeyhez való ragaszkodása épp oly ismeretes volt, mint kötelességtudása. Ő tudatta Görgeyvel jun. 30-án a kormány határozatát, mely levonulásra szólította fel. Mint Görgey írja, az Aulich-ra és Csányira való tekintet, kiket nagyrabecsült. volt főindoka e határozat elfogadásának. Midőn Görgey azt mégsem hajtotta végre, a julius 1-i kormánytanácsban Horváth Mihály szerint Aulich rosszalta a fővezér eljárását, bár akkor is lehetőleg mentette magát Görgeyt. Betegsége megakadályozta vezéri működését a harc utolsó szakában, de mint a forradalom utolsó hadügyminisztere nem szűnt meg hazája ügyét szolgálni. Midőn a kormány leköszönt, nem gondoskodott saját személye biztosságáról, hanem mint nemharcoló csatlakozott Görgeyhez és a fegyverletétel után osztozott bajtársai sorsában. Hősiessége a. halál előtt sem hagyta el. Utolsó óráiban Horatiust olvasta nagy lelki nyugalommal. A. egyike a forradalom legrokonszenvesebb alakjainak. Külseje megnyerő, igazi katonás volt. Magas termetű, szabályos arcú férfiú volt, magatartása nyugodt és méltóságos. Gondossága a tervezésben és vitézsége a végrehajtásban igen alkalmas segítőjévé tették a fővezérnek."

[A Pallas nagy lexikona]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
2015.01 2015. Február 2015.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
232425262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 27 db bejegyzés
e év: 311 db bejegyzés
Összes: 1049 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 381
  • e Hét: 381
  • e Hónap: 7523
  • e Év: 35683
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.