Regisztráció  Belépés
tunkiss.blog.xfree.hu
,,Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene." HEINRICH HEINE Kiss Tünde
2014.04.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
Beethoven: F-dúr "Tavaszi" szonáta
  2015-02-28 19:27:39, szombat
 
  Első tételében a hegedűszólam vidámsága s friss ritmusai napsugaras májusi reggel hangulatára emlékeztetnek.

Papp Viktor Beethoven élete és művei című munkájában így ír erről a Tavaszi szonátáról: "Az első három szonáta (op. 12) még Haydn és Mozart befolyása alatt áll, de a következők már teljesen egyéniek. A tíz közül (Beethoven összesen tehát tíz szonátát írt hegedűre és zongorára - a szerk.) legnépszerűbb az F-dúr (op. 24) és az A-dúr (op. 47). Az előbb említettet a benne megnyilatkozó hangulat jellemzésére közkeletűen Tavaszi szonátá-nak nevezik. Első tételében a hegedűszólam vidámsága s friss ritmusai napsugaras májusi reggel hangulatára emlékeztetnek. Az adagio lágy harmóniái boldogságot, békességet énekelnek, a rövid scherzo humora Haydnra emlékeztet s pajkos gyermekek ártatlan incselkedésinek vidám hangulatát kelti. A rondo is kedves, játékos."
Link



 
 
1 komment , kategória:  Beethoven  
Schubert: 1. (tavaszi) szimfónia
  2015-02-28 13:55:12, szombat
 
  Tavaszi-szimfónia. 1. szimfónia. B-dur. Op. 38. A zenész-társ Mendelssohn hatására született művet 1841. telének végén komponálta Franz Schubert. A hosszú, kimerítő tél után a levegőben benne van a közeledő megújulás, "A völgyben éled a tavasz". Ez utóbbi egy nem túl ismert költő - Böttger - sora, mely megihlette a zeneszerzőt. A tavasz a kezdete, az eleje valaminek, ami után a kiteljesedés - a nyár - jön.
I. szimfóniáját 1813 őszén írta a tizenhat éves Schubert, aki akkoriban a bécsi városi konviktus növendéke és a császári udvar fiúkórusának tagja volt. Mint jó hegedűs, a tanulók zenekarában is részt vett, és ily módon könnyűszerrel megismerhette azokat a Haydn- és Mozart-szimfóniákat, amelyek egyben mintájául is szolgáltak a szimfóniaíráshoz. A klasszikus forma és kifejezés hibátlan elsajátításáról tanúskodik a szimfónia valamennyi tétele: az ünnepélyes hangulatú lassú bevezetéssel ellátott gyors megnyitó tétel skálamenetben magasba röppenő főtémája a mannheimi iskola ,,rakéta"-tematikáját idézi; a 6/8-os metrumú Andante a klasszikus siciliano-tételek ügyes utánérzése, amint a Menüett és a zárótétel is hűséges léptekkel jár az elmúlt nagy korszak mestereinek nyomában.

Link







 
 
0 komment , kategória:  Schubert  
Gioacchino Rossini
  2015-02-21 21:26:12, szombat
 
  Gioacchino Rossini

(Pesaro, 1792. február 29. - Párizs, 1868. november 13.) olasz zeneszerző. A bolognai zenei líceumban tanult gordonkázni, később zongorázni. Csupán 18 éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos vígoperáját (A házassági kötelezvény). Hírnevet az 1813-ban komponált művével, a Tankréddal szerzett magának, ezek után sikeresen meghódította a milánói, római és nápolyi operaházakat is. Életének második felében Párizsban telepedett le, ahol a Théâtre Italien igazgatójaként az olasz opera népszerűsítésével foglalkozott valamint a fiatal zeneszerzők (mint Vincenzo Bellini) támogatásával.

A bécsi klasszicizmus nagy híve volt, Mozart és Haydn hatása erősen érződik operáin. Művészi pályafutását könnyed, nápolyi stílusú vígoperákkal kezdte, és fokozatosan jutott el a francia nagyoperáig, ebben a műfajban munkássága a Tell Vilmosban teljesedik ki. Operái közül A sevillai borbély és a Hamupipőke a legismertebb. A mintegy 40 opera mellett számos egyházi és kamaraművet is írt. Korának legbefolyásosabb zeneszerzői közé tartozott, a bel canto úttörőjeként tartják számon. Szülővárosa után gyakran illetik a pesarói hattyú fantázianévvel.
Link
Link







A sevillai borbély
Kétségkívül A sevillai borbély Rossini leghíresebb operája. Éppen ezért keletkezéséről rengeteg legenda és téves hiedelem forog közszájon. Az egyik ilyen tévhit, miszerint a pápai cenzúra beleavatkozott volna a téma kiválasztásába. A színház impresszáriója, Sforza-Cesarini rendelte meg a darabot, eredetileg a híres spanyol tenorista, García számára, aki azonban túlságosan közönségesnek tartotta a szövegkönyvet és visszautasította. A szövegkönyvet végül Rossini javaslatára Sterbini írta meg, tehát az eredeti szövegkönyv átírásához semmi köze nem volt a pápai cenzúrának.[31]

Egy másik tévhit, miszerint levélben Paisiello beleegyezését kérte volna a téma újbóli megzenésítésére. Ez valószínűtlen, hiszen abban az időben gyakori volt, hogy egyazon szövegkönyvet többen is megzenésítettek. A sevillai borbély librettóját 1782 és 1816 között három német és egy francia zeneszerző (Nicholas Isouard) is megzenésítette.[31]

A darabot, amit a szerző saját bevallása szerint mindössze tizenhárom nap alatt írt meg, 1816. február 20-án mutatták be. A bemutatót Paisiello hívei látványos bukássá tették, ugyanis az idős zeneszerző arra buzdította rajongóit, hogy hangosan pisszegjenek vagy kiáltozzanak a nézőtéren. A második előadás, amin a közönség már nyugodtan végighallgathatta a zenét, sikeres lett, de mivel szezon vége volt, a művet mindössze egy hétig játszották. Fogadtatását az is beárnyékolta, hogy a sajtó folyton összehasonlította Paisiello művével és Mozart Figaro házassága című operájával. Amikor öt év múlva Rómában ismét bemutatták, a darab már Itália egyik kedvence volt.
Nyitány: Link

Figaro belépője Link
Ugyanez Melis Györgytől Link




Rossini síremléke a firenzei Santa Croce templomban

 
 
1 komment , kategória:  Rossini  
Grieg
  2015-02-21 20:59:30, szombat
 
  Edvard Grieg (Bergen, 1843. június 15. - Bergen, 1907. szeptember 4.) norvég zeneszerző és zongoraművész.







Apja, Alexander Grieg gazdag, skót származású kereskedő. Anyja, Gesine Judith Hagerup zenész és költő egy jónevű bergeni családból. Hatéves korában anyjától tanult zongorázni, ahogy előbbre haladt tanulmányaiban Mozart, Beethoven, Weber és Chopin műveket tanult. Már ekkor szeretett órákon át kísérletezni a zongorával.
Grieg nem szerette az intézményes életet, az iskolába kerülve lázadozott és több szökési kísérlete volt. Az iskolában persze gúnyolták szeszélyessége és zenei próbálkozásai miatt. De 15. születésnapján fordulat következett. A Grieg családot meglátogatta Ole Bull, az "észak Paganinije", Norvégia büszkesége. Edvard játéka nagyon megtetszett Bullnak, így erősködött, hogy legyen a fiúból zenész. Így szüleit meggyőzve a következő októberben Lipcsébe ment tanulni. Grieg később így nyilatkozik lipcsei tanulóéveiről: "olyan bután hagytam el az iskolát, ahogy oda beléptem." Első lipcsei tanára, Louis Plaidy volt, aki a fiatal romantikussal zongoragyakorlatokat végeztetett. Olyan zeneszerzőktől, mit Muzio Clementi, Friedrich Kuhlau és Czerny, akiket Grieg szívből utált. Tanult még Moschelesnél is, (aki Mendelssohn közeli barátja volt), de ő is Chopin helyett Mozartot tanított. Carl Reinecke volt a zeneszerzéstanára, vonósnégyes és szimfonikus zenének az írását követelte, megelőző gyakorlat nélkül. Moritz Hauptmann, egyik zongoratanára "kiemelkedő zongoristának", "legjobb tanulómnak" nevezte Grieget. ......
1906-ban megírta a Fire salmer (Négy zsoltár) című művét, amely az utolsó olyan mű volt, amely a norvég népzenéből táplálkozott. Egészsége hanyatlani kezdett, a Troldhaugenről el kellett költöznie egy kristianiai szállodába. 1907 nyarán Leedsbe hívták egy fesztiválra. Utazás közben szívrohamot kapott, bevitték egy bergeni kórházba. Másnap reggel, álmában halt meg.

Ravatalánál több ezren búcsúztak, köztük külföldi méltóságok és a zenei világ képviselői. A hamvait tartalmazó urnát a Troldhaugen fjordjára néző sziklában helyezték végső nyugalomra. Nem véstek rá sírfeliratot.
Link


Grieg nyughelye a sziklafalban, Troldhaugen közelében (Norvégia)




Népszerű művei:

A-moll zongoraverseny:
Link

Peer Gynt - Morning Mood Link

Peer Gynt Suites - 1 and 2

(I. 1. Reggeli hangulat. Allegretto pastorale; 2. Aase halála. Andante doloroso; 3. Anitra tánca. Tempo di Mazurka; 4. A hegyi király csarnokában. Alla marcia e molto marcato.

II. 1. Menyasszonyrablás. Ingrid panasza. Allegro furioso. Andante doloroso; 2. Arab tánc. Allegretto vivace; 3. Peer Gynt hazatérése. Allegro molto agitato; 4. Solvejg dala. Andante.)



Ibsen Peer Gynt című drámájához Grieg 1874—76-ban írt kísérőzenét, s ebből utóbb két hangverseny-szvitet állított össze. Az első szvitet megnyitó Reggeli hangulat poétikus természeti kép; az Aase halálát megjelenítő második tétel szorosan kapcsolódik a költeményhez: Peer Gynt megérkezik anyja halálos ágyához, és fantasztikus történetekkel segíti át a haldoklót a túlvilágra. Anitra tánca — a következő tétel — vérpezsdítő keleti táncmuzsika, amelyet az arab vezér leánya Peer szórakoztatására lejt. A negyedik tétel kísérteties lidércálom a hegyi király csarnokáról. A második szvit a menyasszonyrablás jelenetével és Ingrid panaszával kezdődik. Az arab tánc Anitra táncának második szvitbeli megfelelője. A harmadik tétel Peer Gynt hazatéréséről szól, a viharos tenger és a hajótörés realisztikus megjelenítése. A művet záró darab, Solvejg dala a szvit legismertebb részlete.

Pándi Marianne
Link

Link




Solveig dala Link

Ase, özvegy parasztasszony halála Link




 
 
0 komment , kategória:  Grieg  
Állás
  2015-02-18 20:59:16, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Humor  
Az ember legjobb barátja
  2015-02-18 20:58:23, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Humor  
Poroló
  2015-02-18 20:55:42, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Humor  
A zene
  2015-02-18 20:36:05, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  zenéről  
Haydn szerenád
  2015-02-18 20:34:23, szerda
 
  Eszterházán gyakoriak voltak a vendégségek, ünnepségek. Ezekre az alkalmakra általában rendeltek valamilyen új művet, főleg operát, mivel a XVIII. században a zenés színpadi látványosság volt a legkedveltebb szórakozás.



Édes lánykám hallgass rám.
nyisd ki csendben ajtód,
Szívemnek nincs nyugta már,
míg csak meg nem hallod.
Őrizzen bár száz lakat
még oly híven téged,
Mégis minden dalomat
elküldöm én néked.


Link







 
 
0 komment , kategória:  Haydn  
A zene életet ad
  2015-02-18 20:14:43, szerda
 
  Igen a zene él, életet ad. És összeköt embereket, szíveket, lelkeket. Amikor
a másikkal, akivel ezt a dallamot meg szeretnéd osztani, együtt hallgatod,
és tudod, érzed, hogy számára ugyanazt mondja, ugyanazt meséli. Amikor
a zenében megértitek egymás gondolatait, érzéseit, ugyanazt élitek át, élitek
meg. Akkor, abban a pillanatban a zene híddá válik, és így köt össze vele.

Csitáry-Hock Tamás





 
 
0 komment , kategória:  zenéről  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
2015.01 2015. Február 2015.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
232425262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 24 db bejegyzés
e év: 160 db bejegyzés
Összes: 580 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 94
  • e Hét: 421
  • e Hónap: 2048
  • e Év: 46270
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.