Regisztráció  Belépés
keresztenyhivek.blog.xfree.hu
Milyen csodálatos igazság : Isten a mi Kősziklánk! Római Katolikusok - Beatrix Rózsa
1978.02.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 89 
Csáky Károly: Nagyhét
  2015-03-30 17:28:50, hétfő
 
  A húsvét előtti böjt utolsó szakaszának neve nagyhét, amely virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart. Ilyenkor régebben ,,a böjtnek kevésbé szigorú formáját tartók sem fogyasztottak már húsos ételeket". /Lackovits E., 2000. 130.l./ A gazdák már a hét elején felkészültek a nagy ünnepre. Elvégezték legfontosabb teendőiket a ház körül: bekészítették a tüzelőt s az állatok etetéséhez szükséges nagyobb mennyiségű takarmányt. Akadt munkájuk az ünnepek előtt az asszonyoknak is: befejezték a nagymosást, a húsvét előtti meszelést, aztán sütöttek, főztek, tojást hímeztek stb. /Csáky K., 1987. 113.l./

Az egyik jeles napi monográfiában olvassuk az imént említett, húsvét előtti szorgoskodás kapcsán, hogy ,, A palóc még a századfordulón is megtisztítota egész portáját. Kihordta az istállót, kijavította a melléképületeket, söpört, tapasztott, meszelt, egészen megfiatalodott a hajléka. Szerszámait rendbehozta, néha ki is fényesítette. Minden holminak, még a legkisebbnek is ragyognia kellett a tisztaságtól. Mikor a házával rendbejött, akkor elhalt hozzátartozóira gondolt: sírjukat fölfrissítette."

A természet újjászületése, a tavasz közeledése tulajdonképpen ,,az embert is analógiás jellegű megújulásra, tisztálkodásra indítja". /Bálint S., 1989. 202.l./ Ezzel megannyi mágikus művelet függ össze. Ám a hívő ember húsvét előtt lelkét is megtisztítja. Eme megtisztulás módja a böjt, a gyónás és az ima is.

A böjtről már több helyütt szóltunk. Istvánffy Gyula írta a palócokról, hogy azok ,,A böjtöt megtartják, az ünnepet megülik. Már az ünnepet megelőző délután is félünnep számba megy náluk. Ilyenkor az asszonynép nem fon, nem sző, s a nagyobb mezei munkát a férfi is abban hagyja." /In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben/
Kiemelten fontos a vallásos ember számára a húsvét előtti szentgyónás. Mint köztudott is: ,,A tridenti zsinat az évenként, húsvét táján végzendő gyónást lelkére köti a lelkipásztornak és a híveknek".Még a XIX. században is előfordultak a gyónócédulák, ám aról is tudunk, hogy a XX. század első felében ,,még akadtak jámbor öregasszonyok, akik nagypéntek délután, tehát a Megváltó halálának órájában, a Kálvária keresztje előtt letérdepelve, magának Jézusnak gyóntak meg és mentek húsvét ünnepén áldozni"./Bálint S., 1989. 204.l./

A templomi és a kálváriai stációjárás mellett az ájtatos hívek az imádkozás megannyi módját gyakorolták még. Több helyen nemcsak a csütörtököt, a pénteket és a szombatot illették ,,nagy" jelzővel, hanem a hét első felének napjait is. Azt is említettük, hogy virágvasárnap kezdték az Aranymiatyánkkal azt az ájtatosságot, melyet egész nagyhéten végeztek. A távolabbi Veszprémfajánszon ,,még az 1920-as, 1930-as években őriztek egy középkori gyökerű szokást, melynek értelmében a nagyhét minden egyes napján meghatározott számú imádságot mondtak el az Úr elárultatására és szenvedésére emlékezve./.../ Az említett faluban virágvasárnap 40 Miatyánkot imádkoztak, amiért az Úrjézus 40 napig böjtölt. Hétfőn 33 Miatyánk következett, mert 33 esztendős volt. Kedden 30 Miatyánk, mert 30 ezüstpénzért adták el. Szerdán 15 Miatyánk, amiért 15 tövissel megkoronázták. Csütörtökön 12, mivel a 12 apostol elhagyta, pénteken 5 Miatyánk az Úr öt szent sebéért". /Lakovits E., 2000. 130.l./

Nagycsütörtökre, nagypéntekre és nagyszombatra még erősebben rányomta bélyegét a keresztény liturgia, bár számos babona, mágikus cselekedet is fűződött hozzájuk. A nagyhét megünneplése valójában nagycsütörtökkel kezdődik. Ez az Oltáriszentség szerzésének ünnepe, Jézus szenvedésének kezdete. Az Utolsó vacsora ünnepén elhallgatnak a harangok, kereplők helyettesítik őket. Azt is mondogatták, hogy ilyenkor Rómába mennek a harangok, s csak nagyszombaton térnek vissza. Jézus szenvedésének kezdőnapját csonkacsütörtöknek is nevezik. Az ősegyházban ilyenkor történt a ,,nyilvános bűnösök" kiengesztelése. Nagycsütörtökön van a lábmosás /mandatum/ szertartása és a liturgikus oltárfosztás. Liturgikus eredetű a gonoszűzéssel összekapcsolható pilátusverés is.

A nagyhét megünneplésének kezdete a nagycsütörtök esti keresztjárás is. Ezt az ájtatosságot azonban az Ipoly mentén is megelőzte még a délelőtti csonkamise. Tesmagon azért nevezték ezt így, ,,mer akkor az oltárokró levették a terítőköt meg a gyartyatartókot".

Kelenyén az utolsó nagycsütörtöki harangszókor a lakók a patakba siettek, hogy ott jól megmosakodjanak. A csütörtöki tisztálkodás - a más jeles napokon végzett mosakodással együtt - elterjedt az egész Ipoly mentén. Gyűjtésünkből azonban kiderül, hogy ennek időpontja nem volt egységes. Gyerken a lányok már napkelte előtt elmentek az Ipolyra mosakodni, hogy egész ében ,,frissek legyenek". Máshol csak keresztjárás után került erre sor.
A kutaknak, forrásoknak, a víznek és a tűznek tehát egyaránt nagy jelentőséget tulajdonítottak a nagyhét eme napján. Mint Lackovits Emőke is írja az egyházi jeles napokat tárgyaló monográfiájában: ,,A nagyhét utolsó három napján a patakok, források vizének tisztító erőt tulajdonítottak, hisz az ünnep erejétől megszentelődtek.

Bakonybélben kora hajnalban már a pataknál imádkoztak, majd egy edénybe vettek a vízből, amit hazavittek, előtte pedig a szabadban megmosakodtak." Ugyanebben a faluban nagycsütörtök este még az 1920-as, 1930-as években is sokan kimentek a falu határában lévő Borostyánkő kúthoz, ahová a fiatal legények egy Pilátust jelképező szalmabábut vittek. A kápolna mellett tüzet rakta, s a bábut elégették. Ezzel emlékeztek arra, hogy Jézust Pilátus adta a zsidók kezére. / 2000., 133.l./

A keresztjárás az Ipoly mente valamennyi falujában este, sötétedéskor kezdődött. A 89 éves Balla Jánosné /1985/ pereszlényi lakos így emlékezett erre vissza: ,,Este mentünk a templomba, aztán ott az előimádkozó asszony elkezdte az imát. Imádkoztunk, éneköltünk, aztán elmentünk a keresztekhö. Végig a falun énekszóval, le egész a falu végéig. Aztán mentünk a temetőbe a keresztekhö. Elvégeztük az imát, éneket, aztán visszamentünk a templomba." A templomba bizonyára virrasztani mentek, bár ezt az adatközlő nem említette. Viszont a közeli Szalatnya községbeli adatokból tudjuk, hogy ilyenre sor kerülhetett, mert ott egészen hajnali négyig virrasztottak a hívek.

A keresztjárás hasonlóképp ment végbe Szécsénkén , ahol még a falutól három kilométerre lévő ,,Messzelátóra" is elmentek az ájtatoskodók, hogy az ottani keresztnél is elvégezhessék szertratásukat. A tesmagiak a falu határában a ,,Kisképhöz", a ,,Rákkeresztyihö" és a ,,Gusztyikeresztyihöz" jártak. Menet közben ,,fájdalmas" énekeket énekeltek, a keresztnél pedig a ,,stációkat" mondták. ,,A falu előtti Pankakeresztné végesztünk utojjára, ugy éfé felé. Akkor a jányok szalattak be a patagba mosakonnyi. Mekköllött a menetnek ányi, mevvárnyi a jányokot, mer őköt nem hatyhatták el" - emlékezett vissza Mihály Józsefné/1910/. /Csáky K., 1987. 114.l./

Nagypéntek a Középső-Ipoly mentén is a legnagyobb egyházi ünnepnek számított s számít ma is. A kereszthalál emléknapja ez, nevezetes szertartása pedig a csonkamise. Gazdag a liturgiája: ,,A nagypénteki körmenetek, élőképes felvonulások, passiójátékok már a középkor óta virágzottak". A passiók első hazai bizonyítéka a XV. századból való. Sajátos közép-európai liturgikus fejlemény a katolikus templomokban a Szentsír és az Úr koporsója állítása./Tátrai Zs. - Karácsony Molnár E., 1997. 94.l./

A kereszt ,,a keresztény ókor és a koraközépkor jámborságában és művészetében győzelmi jel, az üdvösség fája, melyen Krisztus királlyá dicsőült"/Bálint S., 1989. 214.l./. Ilyenkor mégis fekete lepellel borították be a kereszteket, sőt a távolabbi Berhidán ,, a házat is gyászba öltöztették, azaz a kereszteket, feszületeket bent a lakásban fekete kendővel takarták le". /Lackovits E. 2000., 134.l./

A legnagyobb böjti ünnepnek a katolikus néphagyományban ,,több egymással állandóan vegyülő, újabbnál újabb változatokat termő megnyilatkozása van" /Bálint S., 1989. 221.l./ Ilyenkor az Ipoly mentén is tilos volt a mezőgazdasági munkák végzése. Az idősebbek visszaemlékezése szerint Szécsénkén még a gróf cselédeinek is csak délig volt szabad dolgozniuk. Tiltották nagypénteken a mosást és a tűz gyújtását is. /Csáky K., 2001.162.l./
Szigorú rendje volt a nagypénteki étkezésnek is. Az emberek általában csak délben vehettek magukhoz eledelt: a legtöbb helyen gubát, túrós lepényt és ,,dedellét" fogyasztottak. Ám előfordult régebben az is, hogy ezen a napon semmit se ettek. Sőt volt, ahol csütörtök délutántól szombat délig nem fogyasztottak eledelt a böjtölők.
A kereszthalálnapi szertartások a templomban délelőtt vették kezdetüket, amikor is a hívek a nagypénteki Passiót mondták, majd felváltva az Isten házában tartózkodtak. A rózsafüzér-társulat tagjai például egész nap végezték ájtatosságukat a Szentsír mellett.

A XX. század elején még elevenül élt a nagypénteki tisztálkodás néhány szokása. A szécsénkeiek hajnalban jártak vízért a patakra, s reggel abban mosakodtak, hogy ne fájjon a szemük. A középtúri lányok kora reggel siettek a patakhoz, ott megmosakodtak, hogy szépek legyenek . A vizet - Manga János közléséből tudjuk - a patak folyásának irányában kellett meríteni. Különösen hasznosnak tartották a vízvételt ott, ahol a két patak összefolyt.
Szalatnyán nagypéntek reggelén a család legidősebb tagja hozott a folyóról vizet, amelyben aztán otthon mindenki megmosakodott. A gyerki fiatalok az Ipolyban tisztálkodtak. Itt többek közt az állatokat is megúsztatták, hogy a gonosz szellem elkerülje azokat.

Kelenyén Csáky Józsefné adatközlő /1908/ a nagypénteki tisztálkodással kapcsolatban az alábbiakat mondta el: ,, Mikor még jány vótam, monták, hogy ha lemegyünk a szomorúfűszfa alá fésőkönnyi, akkor mennyő a hajunk. Ollyan nagyon ritka hajam vót nekem is.Natypinteken hajnalba lementünk, oszt befontuk a hajamot. De nem nyőtt az sűrőre sose."

A jeles naphoz több időjóslás is kötődött. A palásti Péter Borbálánál /74 éves, 1979/ jegyzetem le az alábbiakat: ,, Aszt mondták a régi öregek, hoty ha natypénteken esett, akkor nagy szárasság levét". Hasonlóképp jósolgatott a kelenyei Nagy József /1901/ is: ,, Ha natypinteken esik az esső, aszt uty tartyák, hogy akkor a főd mindig száraz lessz, akarmennyi esik maj máskor".

Nem örültek a nagypénteki esőnek a tesmagiak sem. Mihály Józsefné többek közt így mondogatta: ,, Ha natypinteken esik, aszt ugy mongyák a régi öregek, hogy aszt kiszennék még árval is a fődböl, mer akkor nagyon rossz termés lessz". Ha e napon megszólaltak a békák, akkor a jóslás szerint ,,hamar gyütt a tavasz".
A nagypénteki hajnali tisztálkodás mellett akad példa recens anyagunkban a korai harmatszedésre is, amelyet főleg a boszorkány hírében állók praktizáltak./ Csáky K.,1987.114-116.l./

A keresztény egyház nagyszombaton Krisztus feltámadását ünnepli. A szertartás előtt tüzet és vizet szentelnek, illetve megújítják a keresztségi fogadalmat. Az új tűz Krisztus jelképe, s erről gyújtják meg a húsvéti gyertyát is.
A nagyszombati feltámadási körmenet misztériuma kezdetben sokszínűbb volt. A középkori liturgikus gyakorlat azonban lassan megváltozott és szétágazott, s egyfelől ihlette a Jézus-keresés népi hagyományvilágát, másfelől a nagyszombat esti körmenetben egyes elemei fennmaradtak napjainkig. A körmenetek rendje az Ipoly mentén is hasonló, mint más településeken. A menetben résztvevők felállása is hasonló, mint más alkalmakkor. Elöl viszik a feszületet, a körmeneti keresztet, a feltámadt Krisztus szobrát és a gyertyát. A ,,supellát" alatt megy a pap az Oltáriszentséggel, előtte a ministránsok állandóan rázzák a csengőt. A hívek kezében gyertya világít, melyet a húsvéti nagy gyertyáról gyújtottak meg. Amerre a körmenet halad, arra az ablakokban is gyertya ég. Van, ahol csak a templomot kerülik meg, máshol így például Ipolyság városában is, hosszabb a menetirány. Van, amikor a közeli főteret, illetve az ott álló Mária-szobrot is körbejárják.

A Jézus/vagy Krisztus/-keresés bizonyára a húsvéti misztérium elnépiesedett formája lehetett egykor az Ipoly mentén is. A szakirodalomból tudjuk, hogy a Felső-Ipoly-vidék magyar falvaiban nagyszombat éjszakáján a templom ajtajában gyülekeztek a hívek. Itt kezdték a Jézus szenvedését és halálát idéző imádságot és a feltámadásról szóló énekeket. Aztán énekelve felkeresték a határkereszteket. A legtávolabbinál elhelyezett feltámadt Krisztus-szobrot diadalmenetben vitték a templomba. Gyertyát gyújtottak, majd mindenki kezébe vette a sajátját, azzal ment a temetőbe, ahol addig maradt, amíg a gyertya csonkig égett./ Bálint S., 1989. 280-281.l./ A Középső-Ipoly mentén is fennmaradt a keresztjárás szokása, de erre, mint már említettük, nagycsütörtökön került sor./Csáky K.,2004.229.l./

A Krisztus-keresés töredékét véltem felfedezni néhány éve óvári gyűjtéseim során. A Szentkeresztnek itt mindig különös tisztelete volt. Keresztjáró napokkor minden nap egy-egy kereszthez mentek prosocióval. Első nap a Szilvoshídi keresztnél, másnap a Szérűs kertinél, harmadnap az Andorék keresztjénél imádkoztak közösen. Virágvasárnap (mások szerint a feltámadási körmenet után) a templomajtó be volt zárva, bent sötét volt, csak a kántor énekelt, a többiek meg a kereszttel kintről kopogtattak az ajtón. (Tóth József, 1921) Feltámadáskor hajnalban is az Úrjézust keresték az asszonyok. A régi templom helyén állított feszületnél jönnek össze ma is: elmondják a Dicsőséges rózsafüzért, az Irgalmasságnak Szent Anyja kezdetű imát, s eléneklik a Fájdalmas arcával felébrede kezdetű éneket. (Vízi Mária, Kissné Zobál Piroska, 1948)

A nagyszombati templomi szertartásokkal tulajdonképpen véget ért a böjt tilalma, s ezután már lehetett húst és zsíros ételeket is fogyasztani, lehetett mulatságokat rendezni, lakodalmakat tartani stb.

Forrás: felvidek.ma/ Csáky Károly



 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Nagyhét
  2015-03-30 17:26:51, hétfő
 
  A Húsvét ünnepét közvetlenül megelőző hét. Az egyház Krisztus szenvedését és halálát ünnepli ekkor. Virágvasárnappal kezdődik, nagyszombat éjféllel ér véget. Az istentiszteletekben a Nagyhét Jézussal történt eseményei tükröződnek vissza. Nagyhétfőn, Nagykedden és Nagyszerdán Előre Megszentelt Adományok Liturgiája van evangélium olvasásával. Nagycsütörtökön Bazil-Liturgia nagyvecsernyével, püspöki templomokban myró és antimenzion szentelésével, lábmosási szertartással. A nagypénteki utrenyén 12 részletben olvassák fel Krisztus szenvedésének és halálának történetét. Délelőtt vannak a királyi imaórák, délután van a nagyvecsernye és körmenet a sírlepellel, majd annak elhelyezése a szent sírban. Nagyszombaton ősi előírás szerint a Bazil-Liturgia késő este van, nagyvecsernyével. Régen a hitjelölteket is ezen Liturgia alatt keresztelték meg.

www.parochia.hu / Görög katolikus




 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Húsvét hajnalán
  2015-03-30 17:23:23, hétfő
 
  Alig várták, hogy jöjjön a reggel,
s most bánatosan, illatos kenetekkel,
sírva sietnek a sír fele hárman,
epesztő, emésztő, roskasztó gyászban.
Ím ébred az élet és támad a nap már.
A madarak kara csak egy fénylő sugarat vár
és csattog az ének, száll által a légen
fel, fel az ég felé ... Csak úgy, mint régen.
Jaj, az a régen! Ne fájna az emlék?
Mikor a Mester előttük ment még,
és ajkán az élet igéi fakadtak
a szomjazóknak, a fáradtaknak!
Volt-e valaha riasztóbb álom,
mint ez a három nap, ez a három:
mikor, aki folyvást csak életet mentett,
vad, gyilkos kezek fogják meg a Szentet,
viszik diadallal a főpap elébe,
rágalmat, gúnyt vágnak a tiszta szemébe
és suhog a korbács és csattog az ostor,
hol, aki megvédje, a hős, az apostol?
És az Atya hallgat? - Mély csend ül az égen
s most hajnallik újra: csakúgy ... úgy mint régen.

Hogy hurcolták! Mint egy gonosztevőt.
S még volt, aki gúnnyal nevette Őt,
amint a tövistől a vére kicsordul,
s úgy kell felemelni az utcai porbul.
Köpdösve, gyalázva a fára szegezték,
de Ő ugyanaz volt, ott is szeretett még,
ott fenn a kereszten, anyát és poroszlót:
könnyet hullajtót és gyilkos sebet osztót.
Ó, jaj, a halálig, mindig szeretett!
Viszik az illatozó kenetet,
és sírva sietnek a sír fele hárman,
nagypénteki gyásszal, húsvéti sugárban.

Hogy látnák szemükben keserű könnyekkel,
milyen csodálatos ez a reggel.
A pálmafák két szegélyén az útnak
súgva-búgva valami titkot tudnak.
A virágok át harmatkönnyeken
már látják felragyogni fényesen
az élet napját, s azt hirdeti minden:
A sírban nincsen! A sírban nincsen!

Ők mégis mennek. Gyászolva, sírva.
Betekinteni egy üres sírba,
az angyal előtt döbbenve megállni:
feltámadott, élő Mesterre találni.

Húsvétkor ha nincs még húsvéti szíved,
a nagypéntekit vedd, vedd és vigyed
könnyesen, aggódón, búsan, amint van,
s keresd a Krisztust, keresd a sírban!
Nem, úgysem fogod megtalálni ottan.
Eléd fog állani feltámadottan.

Forrás: Keresztény dalok



 
 
0 komment , kategória:  Húsvéti imák és énekek  
Élő Isten Pecsétje ima
  2015-03-30 15:20:23, hétfő
 
  Isten, az Atya: Álljatok fel most, és fogadjátok el Pecsétem, az Élő Isten Pecsétjét
20 feb


Szeretett leányom, Szívem szomorúságtól háborog Gyermekeim bűnei miatt.

Mint bármely szerető Apának, Szívemet kettészakítja gyermekeim egymás iránti gyűlölete.

Mintha tőr járná át Szívemet, soha nem szűnő módon.

Én vagyok a Magasságos Isten, akinek - a minden Gyermekének megadott szabad akarat miatt-, állandó fájdalmat kell elszenvednie, míg az Új Paradicsom ki nem bontakozik a földön.

Majd akkor fogtok ti, Gyermekeim, az Én Szent Akaratommal való egységben egyesülni.

Amíg ez meg nem történik, nem lehet béke a földön.

Amikor végleg megsemmisül a gonosz, és azok, kik szolgamódra követik beígért hazugságait, csak akkor nyugodhat meg a világ.

Leányom, mondd el Gyermekeimnek, hogy Én nem élvezem Gyermekeim megbüntetésének a gondolatát, mivel szeretem őket.

Ők az enyéim, az Én dédelgetett teremtményeim. Látni azt, ahogyan a gonosz megrontotta az ő lelküket, az Számomra, az ő szeretett Atyjuk számára, egy állandó gyötrelem.

Az az óhajom, hogy mindannyiatokat, szerető gyermekeim, kik ismeritek és megértitek irántatok való Szeretetemet, elvigyelek az Én gyönyörű földi Új Paradicsomomba.

Megígérem nektek, hogy az üldöztetés gyors (rövid) lesz, és védelem alatt fogtok állni.

Mert Én most örökül hagyom Szeretetem és Védelmem Pecsétjét.

Ezzel el fogjátok kerülni azoknak a figyelmét, akik nehézségeket fognak okozni országaitokban.

Pecsétem az Üdvösségre tett Ígéretem. Ezzel a pecséttel az Én erőm fog keresztüláradni rajtatok, és semmilyen bántalom nem érhet majd benneteket.

Ez egy csoda, gyermekek, és csak azok lehetnek megáldva ezzel az isteni ajándékkal, akik kisgyermekként, szívükben Irántam való szeretettel leborulnak Előttem, az ő Uruk és a mindenség Teremtője előtt.

Álljatok fel most, és fogadjátok el Pecsétem, az Élő Isten Pecsétjét.

Imádkozzátok az Imahadjárat ezen (33) imáját, hogy elismerjétek Pecsétem, és hogy szeretettel, örömmel és hálával fogadjátok el azt.

,,Ó Istenem, Szerető Atyám, szeretettel és hálával elfogadom Védelmed Isteni Pecsétjét.

Istenséged körülveszi testemet és lelkemet az örökkévalóságig.

Alázatos hálával meghajolok, és felajánlom Neked, Szeretett Atyám, mélységes szeretetemet és hűségemet.

Könyörögve kérlek, védj meg engem és szeretteimet ezzel a különleges Pecséttel, és én megígérem, hogy életemet a Te Szolgálatodnak szentelem, mindörökkön örökké.

Szeretlek, Drága Atyám.

Megvigasztallak Téged ezekben az időkben, Drága Atyám.

Felajánlom Neked szeretett Fiad Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét, engesztelésül a világ bűneiért és minden gyermeked üdvösségéért.

Ámen."

Menjetek Gyermekeim, és ne féljetek. Bízzatok Bennem, a ti szeretett Atyátokban, aki szeretettel teremtett mindannyiatokat.

Én ismerek minden egyes lelket, minden részetek ismert Számomra. Egyikőtöket sem szeretem kevésbé a másiknál.

Ezért Én nem szeretnék elveszíteni egyetlen lelket sem. Senkit.

Kérlek továbbra is imádkozzátok Isteni Irgalmasságom rózsafüzérét minden nap.

Egy nap majd meg fogjátok érteni, miért szükséges ez a megtisztulás.

Szerető Mennyei Atyátok,

A Magasságos Isten

2012. február 20.

Forrás: Az Igazság Könyve







 
 
0 komment , kategória:  Imák a Mennyei Atyához  
Áldott, légy Istenem
  2015-03-29 12:04:30, vasárnap
 
  Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.
Megtartod életem, köszönöm neked.
Köszönöm a Golgotát, a szent Fiadnak halálát.
Köszönöm neked, köszönöm neked!
Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.
Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.
Megtartod életem, köszönöm neked.
Köszönöm az éjszakát, a ragyogó holdsugárt.
Köszönöm neked, köszönöm neked!
Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.
Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.
Megtartod életem, köszönöm neked.
Köszönöm az életet, a mindennapi kenyerem.
Köszönöm neked, köszönöm neked!
Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.
Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.
Megtartod életem, köszönöm neked.

Amen.




 
 
0 komment , kategória:  Imádságok I.  
Alois testvér imája
  2015-03-26 16:20:07, csütörtök
 
  Jézus Krisztus, te bennünk élsz! Te legyőzted a halált! Ez a hallatlan örömhír egész lényünket felforgatja. Megnyitod előttünk a zártnak hitt kapukat. Szentlelkeden keresztül rálehelsz mindenre, ami megkeseredett bennünk. Lerombolod az embereket közti falakat, egyenlőtlenségeket, a legszegényebbeknek pedig visszaadod a méltóságát. Arra hívsz minket, hogy ennek az új életnek a reménységét vigyük el a világba.

 
 
0 komment , kategória:  Húsvéti imák és énekek  
Kapisztrán Szent János hitvalló
  2015-03-26 15:08:02, csütörtök
 
  2015. március 28.szombat

Három nemzet vallja magáénak: a német, mert az apja német nemes volt, az olasz, mert ott született és ott volt állami tisztviselő, mielőtt szerzetes lett, és a magyar, mert a török elleni kereszteshadjárat szónoka, Hunyadi János küzdőtársa és a nándorfehérvári diadal osztályrészese lett. Meghalt 1456-ban.



 
 
0 komment , kategória:  Katolikus szentek  
2015. március 29-től: A SZENT ÉS NAGY HÉT
  2015-03-26 15:01:31, csütörtök
 
  A virágvasárnapi szertartás az egyházi év legszentebb hetének a nyitánya. A legszentebb hét, mert liturgiájában a legnagyobb, legcsodálatosabb és kegyelemben leggazdagabb titkokat ünnepeljük. Nagy és szent hétnek nevezik azon nagy és szent titkok miatt, amelyeket megünnepel; de szentnek a komoly és jámbor életmód miatt is, amely ebbe az időszakba való. Csendes hétnek is nevezik, mert benne hangos ünnepek nincsenek megengedve, hanem igenis a léleknek csendes magábavonulása és legalább a három utolsó napon az ügyes-bajos dolgok lehető szüneteltetése. Az első keresztény császárok megtiltották ezeken a napokon a bírósági tárgyalásokat, közmunkákat és szórakozásokat. A középkorban az egész héten szombati nyugalom volt. Nagycsütörtöktől kezdve a zsidóknak nem volt szabad többé a keresztények között megjelenniük. Németül ,,Karwoche"-nak, azaz gyászhétnek nevezik. Eeredetileg csak a péntek, a hét legnagyobb gyásznapja viselte ezt a nevet, de lassanként, a régi liturgia szellemét elfeledve, az egész hétre átruházták ezt a nevet.
E hétnek a nagy jelentősége a rendkívüli és megható szertartások által is kitűnik. Minden egyes nap kiváltságos nap, tehát ezen a héten semmi más ünnepet nem szabad tartani. Az összes liturgikus imákat, énekeket és olvasmányokat Urunk szenvedéseire és megváltásunk nagy titkaira irányuló gondolatok töltik el.
Mennyire előkészített minket az Egyház mielőtt ebbe beléphettünk! Mennyire észrevehető volt Hetvenedvasárnap óta a liturgiában a folyton fokozódó erősödés! Minden héttel magasabbra emelkedtünk! Eleinte, ha az Egyház a keresztről vagy a feltámadásról nyilatkozott is, ezt mindig burkoltan tette: képekben és jelekben, nehogy ezt a legdrágábbat profán tekinteteknek kitegye. Most azonban elhúzza a függönyt és szemtől-szembe nézhetjük a legszentebbet, sőt többet tehetünk, most a legmegkapóbb szent történetben magunk is misztériumos valósággal vehetünk részt.
A nagy és szent hét, jól jegyezzük meg: a liturgia szelleme szerint NEM GYÁSZHÉT és ezért benne a KERESZT ÉS FELTÁMADÁS ELVÁLASZTHATATLANOK. Krisztus megváltói működése NEM VÉGZŐDIK A HALÁLLAL, HANEM A FELTÁMADÁS GYŐZELMÉBE megy át. Nem szabad tehát az Úr szenvedését az ő feltámadásától különválasztani. A liturgia nem akar ezen a héten az Úr szenvedésein csupán síránkozni és panaszkodni. Az ősi keresztény felfogás szerint az egész héten GYŐZELEM ÉS ÖRÖM vonul keresztül, mely Krisztus szenvedéseiben csak átmenetet lát (a pascha maga is átmenetet jelent) a feltámadás dicsőségéhez. Az elkövetkezendő hétnek nincs olyan napja, melyen ez a húsvéti és győzelmi motívum ne csengene ki világosan.




 
 
0 komment , kategória:  Nagyböjt  
Fájdalmas Szűzanya
  2015-03-26 14:58:19, csütörtök
 
  Nagyböjt péntekjein az Úr Jézust mi is elkísérjük keresztútján, és a síró jeruzsálemi asszonyok mellett ott találjuk a földi élete során mindig háttérben maradt édesanyját, Máriát is.

A háttérben maradás szerénységével megelégedő magatartás, itt a keresztúton a találkozás pillanatává növi ki magát: "Az Úr Jézus édesanyjával találkozik". Ebben a találkozásban beteljesedik az agg Simeon jövendölése: "...a te lelkedet is tőr járja át", pont azért, mert látja beteljesülni Izajás próféta jövendölését Isten Szenvedő Szolgájáról: "Megkínozták, s ő alázattal elviselte... . Mint a juh, amelyet leölni visznek... ő sem nyitotta ki a száját" (Iz 53,7). A tanítványok elfutottak, Mária azonban nem menekül el. Anyai szeretetével valamint hitével, amely ellenáll a sötétségnek is, hűséges marad. Mária azért volt képes minderre, mert ő nemcsak test szerint, de szíve szerint is anyja volt az Úr Jézusnak.

De mi a helyzet velünk, akik szintén ott vagyunk a keresztúton, csak éppen majdnem kétezer év távlatából vagyunk részesei annak? Mond-e nekünk még valamit ma az Úr Jézus szenvedése, és a Fájdalmas Anya tőrtől átjárt lelkének fájdalma?

Részvétet kölcsönző álarcunkat levetve be kell vallanunk, mi már megszoktuk a megszokhatatlant, megszoktuk a szenvedést, igaz nem a sajátunkat, sokkal inkább a másokét. Így aztán magatartásunk az igazi részvét helyett képmutatássá torzul. Sokkal közelebb érezzük magunkhoz a világ ajánlatát, mely azt ígéri, szenvedés nélkül is emberré válhatunk, hogy nem szükséges a lemondás türelme és az önlegyőzés fáradtsága. Sokkal közelebb érezzük magunkhoz azokat a szavakat, melyek azzal hitegetnek minket, hogy nem kell szembenéznünk önmagunkkal, és nem kell türelmesen átszenvednünk a feszültséget aközött amik vagyunk és amivé lennünk kellene. Így aztán nem annyira a Fájdalmas Anyában, mint inkább a siránkozó asszonyokban láthatjuk kifejezésre jutva önmagunkat.

Csakhogy pont ez az a magatartás, ami a keresztjét hordozó Úr Jézus részéről feddésben részesül. A siránkozó asszonyokhoz hasonlóan nem vagyunk-e mi is olyanok, akik az ártatlanok szenvedése láttán megbotránkozunk, de a bűn hatalmát saját életünkben lekicsinyeljük? A siránkozó asszonyoknak és nekünk is meg kell tanulnunk, hogy nem elég szavakkal és érzésekkel panaszkodni mások és a világ szenvedéseiről, miközben életünk mégis csak úgy folyik tovább, mint ahogy az mindig is volt.

A Fájdalmas Anya hűséges példája tanít meg minket arra, hogy az élet sötétebb óráiban is képesek legyünk hinni és tudjunk hűségesek maradni, hogy magatartásunk a megtérés talaján az együttérzés és segítségnyújtás bátorságává nemesedjék, hogy így aztán részünk lehessen a húsvéti öröm teljességében is vele együtt.

Juhos Imre



 
 
0 komment , kategória:  Nagyböjt  
Jézus, Mária és József
  2015-03-26 14:53:51, csütörtök
 
  Jézus, Mária és József,
bennetek az igazi szeretet tündöklését szemléljük,
ezért bizalommal fordulunk hozzátok.

Názáreti Szent Család,
tegyétek a mi családjainkat is
a szeretetközösség helyévé és az ima otthonává,
az evangélium hiteles iskolájává
és kis családegyházzá.

Názáreti Szent Család,
legyetek segítségünkre, hogy
a családok soha többé ne tapasztaljanak meg
erőszakot, bezárkózást és megosztottságot:
ha bárkit is bántottak vagy megbotránkoztattak,
találjon hamar vigaszra és gyógyulásra.

Názáreti Szent Család,
legyetek segítségére
a következő püspöki szinódusnak,
hogy képes legyen mindenkiben újra tudatosítani
a család szent, sérthetetlen voltát,
és szépségét Isten tervében.

Jézus, Mária és József,
kérünk, halljátok és hallgassátok meg könyörgésünket.
Ámen.

Fordította: Tőzsér Endre SP

Forrás: Vatikáni Sajtóosztály
Fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír



 
 
0 komment , kategória:  Názáreti Szent Család  
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 89 
2015.02 2015. Március 2015.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 89 db bejegyzés
e év: 903 db bejegyzés
Összes: 2245 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 934
  • e Hónap: 5206
  • e Év: 74671
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.