Regisztráció  Belépés
naplopoleon.blog.xfree.hu
Kinek megadatott egy kis darab kenyér, s otthon, hova este nyugodtan hazatér, s nem kell mást szolgálni, s úrnak se kell lenni: oly boldogság ez, mely minden... Fontos Manó
1915.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 38 
Csak azért is boldogság van!
  2015-03-31 13:13:55, kedd
 
  Naná, bundás Vénusz feljött hozzám, sőt már a bundáját is levetette. Megízleltem, így elsőre valami könnyű kis nőcske lesz, de ne nyilatkozzunk addig, amíg teljesen pucérra nem vetkőztettem, és el nem mélyedek benne alaposan.
Addig is még két idézet Wodehouse Jeeves szabadságon című regényéből.
Pácolt kesereg Bertie-nek:
" - Ebből is kitűnik, milyenek a nők. Iszonyú egy nem, Bertie. Törvényt kellene hozni ellenük. Remélem, megérem még a napját, amikor többé nem engedélyezik nők létezését.
- Ez alighanem betenné a kaput az emberi faj fennmaradásának, nem gondolod?
- Miért, ki akarja, hogy fennmaradjon az emberi faj?"

Dhalia néni és Bertie beszélgetése:
" - Miért? Egy időben totál bele voltál zúgva ebbe a lányba.
- De már nem. A láz elmúlt, a hályog lehullott szememről, és csupáncsak jó barátok vagyunk. Ebben a szerelembe esésben, éltes rokon, az a bökkenő, hogy az érdekelt felek közül az egyik oly gyakran keveredik a nem hozzá illő másik fél társaságába, s ennek igézete megfosztja őt a józan ítélőképességétől. Hadd fogalmazzak így: a férfinem nyuszikból és nem-nyuszikból tevődik össze, a női nem pedig rámenős egyedekből és mogyorós pelékből. Na már most, a probléma az, hogy a hím nyuszi hajlamos arra, hogy elcsábíttasson a rámenős nőstény által (aki remekül illene a hím nem-nyuszihoz), és hogy túl későn eszméljen rá: neki inkább valamely szelíd, gyöngéd mogyorós pelére kellett volna koncentrálnia, akivel békésen elhúzódhatna salátát eszegetni."
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Van másik
  2015-03-31 07:24:45, kedd
 
  Az emberi társadalmat megírt törvények, és íratlan szokások tartják egybe. Eh, nagy bölcsességeket akartam írni felvezetésnek, de felesleges. Az van, hogy pár hónap után újra próbáltam kapcsolatba lépni Süteménnyel. Nem próbáltam, meg is tettem. Van a hölgyeménynek egy nagy erénye, következetes. Következetesen egy böffentésre sem méltat. KO, ugye Andika? El kell ismerni, megsemmisítő győzelem. Abban bíztam, hogy az idő majd segít. Úgy is tűnt, de pár hete megint túl sokat járt a fejemben, nem is igazán nappal, hanem éjszaka. Hazudhattam volna magamnak, hogy már nem foglalkozom vele, de ha ő az utolsó gondolatom lefekvéskor, és az első ébredéskor, akkor kár áltatnom magam. Felesleges abban reménykedni, hogy szóba áll valaha is velem. Szeretném már, ha távozna a fejemből. A szívemből nem, ott mindig lesz neki hely. Viszont úgy gondolom, ha valaki nem kívánja az ismerősével a legminimálisabb kommunikációt sem fenntartani, az nem ismerős. Ezért megtettem neki azt a szívességet, hogy valóban ne is legyünk azok.
Búsulásra semmi ok, ma vágyam beteljesül, érkezik a bundás Vénusz.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hidegzuhanyként ért a melegviz hiánya
  2015-03-30 06:59:56, hétfő
 
  Az a baj, hogy nem csak képletesen. Több mint 8 éves paneléletem során néhányszor már előfordult ez, de mindig nyáron, így azon esetekben felfogtam egy lefekvés előtti frissítőként. De most, hiába köszöntött már be a csillagászati tavasz is, kihagytam. A hideg vizet, rövid mérlegelés után nem eresztettem a hátamra. A lábfejeimet így is hosszú percekig melengethettem a paplan alatt, a farpofáim elfagytak, a nemesebbik testrészem pedig átment pont, pont, vesszőcskébe. A PÉTÁV következetes maradt, hajnalban sem volt még meleg víz.
Volt helyette rigófütty. Ej, de sokat hallgattam én a hajnali rigófüttyöt munkába menet - beleborzongok még a gondolatára is.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Dr Pipi esetei - vénasszonyt nászéjszakára
  2015-03-29 11:14:34, vasárnap
 
  Nem most történt, valamikor pályarepülésem kezdetén. Romantikus lélek vagyok,egyik kedvencem a tiszavirágzás eseménye. Ráadásul milyen finom ropogósak is. Bevallom, megvárom míg befejezik a repkedést, mert kiszámíthatatlanul, összevissza teszik azt. Minek erőlködjem, a földön terített asztal vár. Persze az egyoldalú táplálkozás egészségtelen, így valami más betevő után néztem. Szerencsém volt, a közelben egy emberpár döntött úgy, hogy összekötik életüket. Ők esküvőnek hívják. Tudtam, hogy a számomra egyébként érthetetlen ceremóniát nagy zabalás követ. Gondoltam, ott talán nekem is hull pár különleges falat. No, majdnem én hulltam alá az ágról, de a különlegességben nem volt hiány. Ha rágondolok remegek és émelyeg a gyomrom, még a tollaim is elfehérednek. Háziorvosom (Dr Bubó) szerint elkaphattam akkor az emberinfluenzát. Én nem tudom, hogy igaz-e,mert csak akkor jelentkeznek ezek a tünetek, amikor felrémlik előttem, amit láttam és hallottam azon a bizonyos nászéjszakán.
Tudtam, hogy az embertojó és hím az első éjszakán hálja el a nászt. Csak tudnám ehhez miért kell megvárni az éjszakát és miért kell nekik ágy? A héjáknak például elég az avar is. No, hogy rövidre fogjam. Letelepedtem az ablakuk előtti fa ágára, sajnos már elkezdődött a ceremónia. Arra számítottam, hogy akrobatikus mutatványokat fogok látni, és furcsa, nem emberi hangokat hallani. Nagyot csalódtam. Ott ültek az ágyon, egy kis lámpa fényénél megvilágítva. Beszélgettek! Kérem szépen beszélgettek. Az eszem dobom el, ami megjegyzem nem kevés, a hollóknak van a legnagyobb agya az értelmes lények között, azaz a madarak között. Tehát nem kis csattanással érne földet az eszem. Lehet, hogy erre lett volna szükség, hogy az a dilis hím észhez térjen. Ez az ember hím mindent fordítva csinált. Először is, nem az aktus elején kell az embertojóval beszélgetni, hanem azután igénylik a szövegelést. Előtte pózolni kell, esetleg valamiféle papírdarabokat átnyújtani. Gondoltam ez valami különleges nászéjszaka lesz, így elkezdtem figyelni, hogy mit is mond a hím a tojónak. Említettem már korábban, hogy több nyelven beszélek, ha nem is anyacsőri szinten. Ezért gondoltam azt, hogy amit mond, biztos nem jól értelmezem. De kiderült, hogy nem az én szenzációs nyelvtudásommal van a baj. Annál inkább ezzel a hibbant hímmel. A nászéjszakán közli a tojóval, hogy neki valójában a jóval idősebb nőstények jönnek be. Na, ekkor dobtam egy hátast majdnem. Felmerült bennem, hogy bezörgetek, hogy engedjenek már be, hogy minden szavukat jól értsem, de eszembe jutott üknagyapám öccsének esete.
Az öreg Tódi - persze akkor még fiatal volt - úgy döntött, hogy kirepül az Újvilágba. Nagy csavargó volt az öreg. Egy decemberi napon bezörgetett egy házhoz, hideg is volt, éhes is volt. Zörget, nem jön ki senki, újra és újra zörget. Senki. Végül csak kinyílt az egyik ablak. Csapzott rokonom kifogta Amerika egyik alkoholista, mellesleg ópiumfüggő lakosát. A vendéglátója valami Pó volt. Már régen rossz, ha valakinek egy folyó a neve. Itt van például nálunk ez a Rákosi, vagy korábbról az a gazember Tisza István.Tódor is bemutatkozott, hogy asszimilálódjon a helyi populációhoz már korábban felvette az Edgar Allan nevet. Ez a Pó azzal a feltétellel engedte be, hogy költsön neki valami dalt, verset. Költsön? Még ha tojó lenne. Ebből is látszik, hogy ennek a Pónak már nem sok esze volt. Tódi bá megoldotta a problémát. Az alkoholista fickó végül is korrekt volt, kettőjük neve alatt jelent meg a vers, igaz egy kis módosítással: Edgar Allan Poe. Pénzt ez a Pó kapott, idegen tollakkal ékeskedett ráadásul, de legalább a verset rólunk nevezték el.
Na most visszatérve az én esetemhez, ha én most bezörgetek, hogy engedjenek be erre a nászéjszakára, akkor ez a kerge hím a végén még előkerít az ágy alól egy babos kendőt, és arra kényszerít, hogy vegyem fel, és legyek én a vénasszony, ha már az újdonsült arája nem felel meg igényeinek. Beláthatja mindenki, hogy ezt a kockázatot nem vállalhattam. Szép dolog a tudomány, de a farktollaim épsége nekem létkérdés.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Isten kegyeltje
  2015-03-28 17:04:31, szombat
 
  Kis naivan úgy hittem, hogy délután már biztonságosan ki lehet menni az utcára. Tévedtem. A szél ugyan nem fújt, folyamatosan legalábbis, helyette voltak viharos széllökések, de jó. Azonban semmi sincs ok nélkül, Istennek célja volt a széllel. Természetesen azonkívül, hogy munkát adott a tűzoltóknak. Az utakon megint sokfelé letört ágak hevernek, ha nem is akkorák, mint a tavaly októberi viharok után. Isten jelet küldött, az egyik nagyobb letört ágon bokornyi fagyöngy volt. Letörtem egy kisebb ágat, sőt, mivel telhetetlen vagyok, visszafordultam, és még egyet elhoztam. A feladat rám eső részét elvégeztem. Most kíváncsian várom, hogy a fagyöngy alá miképp teleportál egy nőt is Isten. Kezdődhet is a csókparti. Gondolom angolszász nyelvterületről rabol el valami szerencsétlent.
A fagyöngynek van szaga, vagy csak szellőztetnem kellene?

Ebben a nagy boldogságban tudom meg, hogy március huszadikán volt a boldogság világnapja. Nem emlékszem, hogy akkor hű de boldog lettem volna, de biztos késésben van a naptáram. Úgyhogy aki akkor nem volt boldog, most tessen bepótolni. De ossza be, mert csak jövőre lesz megint boldogságnap. Viszont nem szabad csüggedni, mert holnap egy órával kevesebbet leszünk boldogtalanok. Az ébresztést ne felejtse senki éjjel kettőre beállítani!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Juhééé, boldogság van!
  2015-03-28 10:56:49, szombat
 
  Először is azért, mert nem jutottam az éjszaka Dorothy sorsára, reggel a saját ágyamban ébredtem és a ház is a helyén maradt. Nem mondom, érintőlegesen ráeshetett volna pár politikusra, de ne legyünk telhetetlenek.
Másrészt boldogság van azért is, mert olvashatom Wodehouse,Jeeves szabadságon című regényét, amit régen körözök már. Olybá tűnik, hogy Pécs összes könyvtárában ez az egy példány leledzik. Most pedig én birtoklom! Az a fajta könyv, amit az ember minél hamarabb el akar olvasni, ugyanakkor sajnálja, hogy vége van. Kedvcsinálónak részletek:
Bobbie Bertie-nek:
"- Tételezzük föl, hogy Dahlia nénikéd egyik reggel azt olvassa az újságban, hogy napkeltekor főbe lőnek téged.
- Kizárt dolog. Soha nem vagyok fenn olyan korán."

Dahlia néni Bertie-nek:
" - Tudod, Bertie, vannak alkalmak - ritkán, mi tagadás, de azért mégis adódnak - , amikor az intelligenciád már-már emberinek mondható."

Kedden pedig magamévá teszem a bundás Vénuszt, és végre átrághatom magam, na nem a szőrméjén, hanem a regény lapjain.
Ráadásul a nap is süt, vasárnap még a gazdaságos is nyitva lesz! Kell ennél több a boldogsághoz?
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Elsöpört bevásárlás, feldobott tanóra
  2015-03-27 12:35:20, péntek
 
  Már az elején nem jól indult. Az első emeletre leérve vettem észre, hogy iratok nélkül indultam el újabb kalandtúrámra. Akkor vissza a negyedikre. Sebaj, meglett a napi erőnléti edzés is. Az utcán bicepszre is edzhettem, tíz méterenként kaptam le, majd raktam vissza fejfedőmet. Viharos erejű széllel örvendeztetett meg minket az időjárás a tegnapi csodás nap után. Egyes sorstársaim feladták a küzdelmet, és kobakjuk helyett a kezükben hordták a fejfedőt. Félúton úgy döntöttem, hogy köszönöm, ebből én nem kérek, elmarad a bevásárlás, és tervszerűen visszavonultam. Mégis megérte kimozdulnom a négy fal közül, mert szemtanúja lehettem korunk modern oktatásának.
Lakóhelyem közelében található az Éltes Mátyás névvel megtisztelt tanintézet. Falai közé nem feltétlenül az értelemben élenjáró egyedek járnak. Történ egyszer, jó pár éve már, hogy az egyik pajkos nebulónak az az ideája támadt, hogy az iskola udvaráról megdob egy kővel. Félsikert ért csak el, dobásának nem volt elég ereje, így a fél öklömnyi kő előbb ért földet, de a kő az úttestről felpattanva mégis eltalálta a lábam. No ilyen, és még kedvesebb lurkók járnak ebbe az iskolába. Csak azt nem tudom, hogy az oktatók értelmi képességeit miért kell a tanulókhoz igazítani? Miért is kérdem ezt? Érkezem vissza a meghiúsult bevásárlásról, látom ám, hogy az iskola mögötti kis füves részen hét iskoláskorú áll egymás mellett, velük szemben egy felnőtt, gondolom az oktatójuk. Épp arra utasította őket, hogy rakják három ujjukat a bal csuklójukra. Nem mertem megállni, hogy figyeljem a sajátos tanóra fejleményeit. Nem vagyok meggyőződve, hogy a legnagyobb szélben kell a diákságot pulzusmérésére megtanítani, ráadásul az utcán. Speciális gyerekeknek, speciális tanítás?
A gyerekek élvezhették, mert hangosan viháncoltak. Ha megfáznak, vagy fülük begyullad, az már a szülők dolga, gondja. Sapka csak az oktatón volt természetesen.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hajsza a bundás Vénusz után
  2015-03-26 20:43:39, csütörtök
 
  Az ember fia ha összevissza olvas mindenfélét, akkor könnyen bajt hozhat a saját fejére. Az egyház rég ezért tiltotta még Biblia olvasását is, sőt az volt a legjobb, ha olvasni se tudtak. Persze, ma már nagyot fordult a világ, az egyház a fejlődés élharcosa lett, Magyarországon is gombamód szaporodnak az egyházi iskolák, a fiatalság kiválóan is tud már olvasni, pláne az olvasott szöveget értelmezni. Én úgy sajnálom, hogy nem járhattam egyházi iskolába, így látóköröm csak vénségemre teljesedhet ki. Tudatlanságomban eddig csak az tudtam, hogy De Sade márkiról nevezték el a szadizmust, de hogy a mazochizmust is egy élő személyről, azt csak pár napja tudtam meg. A jóember ráadásul a Monarchia állampolgára volt, sőt még Budapesten is élt pár évig.
Leopold von Sacher-Masoch írót ért az a kétes megtiszteltetés, hogy még életében róla nevezték el a mazochizmust, regényalakjainak köszönhetően. Több se kellett nekem, ha már Justine-t olvastam, akkor olvasnom kell A bundás Vénuszt is. Könnyű ezt elhatározni, de annál nehezebb megvalósítani.
Ragyogó napsütésben és melegben elsétáltam a városi könyvtárba, ott ugyanis az elektronikus katalógus szerinte megvan a nevezett mű. Megérkezve, rögtön keresem a helyén, naná, hogy nem volt ott. Az egyik könyvtáros hölgy a segítségemre siet,miután látja, hogy a katalógust kezdem böngészni. Ennek annyira azért nem örültem, most kiderül, hogy miféle könyvet is akarok én elolvasni. Nézi a számítógépen, elvileg bent van, megy a helyére, hogy ő is megnézze. Közben beszélgetünk, simán összekeverte a szadizmust a mazochizmussal, boldog tudatlanság. Felvilágosítottam, mert én ilyen vagyok. A könyv viszont nem lett meg. A hölgy azonban nagyon kötelességtudó volt, és folytatta a keresést. Nézzük meg a neten, hogy milyen a könyvborítója. Csak tudnám, hogy ez mennyiben segít nekünk? Segített. A hölgy a borító alapján új helyre, a szerelmes regényeknek külön fenntartott helyre irányított. Na szép, egy idősebb hölggyel együtt bogarásztuk a nyáltól csöpögő, akarom mondani, mély érzelmektől átitatott remekműveket. Szőrös Vénusz nem volt köztük. Közben már két könyvtáros is a regényt hajkurászta. Sőt, szóltak egy "specialistának" is, aki a könyvritkaságok megszállottja volt, csak épp ebédelt. Hamarosan befutott ő is, így már három könyvtáros kereste a rejtőzködő Vénuszt. Én bevallom feladtam. Így is könyvekkel felpakolva jöttem haza. Úgy félórája jöhettem el a könyvtárból, nem lakom olyan messze, ezért is mentem most oda, és nem a Tudásközpontba, tehát itthon voltam már, amikor egy ismeretlen számon kerestek, felvettem. A könyvtárból voltak, meglelték azt a fránya Vénuszt, félretették nekem. Ugyan hova bujkálhatott el ez a hölgyemény szégyenében? Ajánlom, hogy szórakoztató légy, ha már ilyen nehéz feladat volt a megtalálásod is!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Aranyélet
  2015-03-26 08:10:17, csütörtök
 
  Szokásos út a gazdaságosba a kenyérkéért és tejecskéért, most hozzácsaptam 155 forintos sárgaborsót is, nyami-nyami. Olcsóság van,megmondta ezt az igazmondó KSH is. Húst ugyan nem tudok venni, de az régen is az urak kiváltsága volt. Legalább nem leszek köszvényes.
Bár nem járok naponta shoppingolni (járnék én, ha tisztességesen lennének felöltözve az eladók, bezzeg az átkosban), de rendszeresen látok egy kéregetőt a gazdaságos közelében, valószínűleg ott van majd mindennap. Jól kiválasztott helyen ül le a földre, előtte halad el mindenki, aki gyalogosan érkezik vásárolni. Tőlem üldögélhetsz ott napestig Tüskeböki. Mocskos, ápolatlan, az arcán, már amit nem takar szőr, látszik az élet megpróbáltatásai. Fenéket! Elballagok mellette, van hogy elfordítom a fejem, máskor meredten bámulok rá. Most előre nézek, előttem úgy 60 méterre egy nénike álldogál, szatyrában kotorász. Támad egy ideám. Lassítok, hogy lássam mi lesz. Ő még mindig álldogál, közelébe érve látom már, hogy a pénztárcájában tesz rendet, aprópénzleltárt tart. Sejtésem fokozódik. Elérem a gazdaságos épületét, de nem megyek be, sőt egy kicsit vissza is lépkedek, látni akarom, hogy igazam volt-e. A néni végre elindul, lassan, fájós lábakkal biceg. Átlagos a ruházata, eléri a földön üldögélő kéregetőt. Így legyen ötösöm a lottón, ami felettébb nagy csuda lenne, mert nem veszek, akárhány milliárdot is lehet nyerni rajta épp. Nem mondom, tudnék a pénzzel mit kezdeni, a köpeny valahogy szerepelne benne, de ez most nem érdekes. Igen, a néni megáll Tüskeböki előtt, átadta a már jó messze a bugyellárisból előkotort százforintos érmét, és ment is tovább. Én is megyek pénzt költeni. A vásárlás végeztével az a nagy szerencse ért, hogy kéregetőnk pont akkor döntött úgy, hogy mára eleget dolgozott, és a földről felkelve elindult. Maga után üres műanyag poharat hagyott, távolabb még több és nagyobb szemetet, de természetesen lehet, hogy ez nem az ő szemete volt. A cirka 160 centis figura előttem kacsázott, majd meg is állt a járda közepén, nem láttam, de hallottam, hogy a napi zsákmányt számolta, amikor mellé értem láttam, hogy fogai kerítései közé csikket szorít.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Honfoglaló, hűű de jó
  2015-03-25 11:00:35, szerda
 
  Rájöttem, hogy jó sok évvel ezelőtt miért hagytam ott a Honfoglalót. Buta vagyok én ehhez a játékhoz, nem tudom például megmondani pár másodperc alatt, hogy mennyi az összege a 82513825 számsornak, vagy mit tudom én milyen emulgeálószer számjelölése az mennyi. Belátom, hogy hatalmas hiányosságaim vannak a festészet területén is, nem tudom megmondani, hogy egy adott festményen hány alak található. Igaz, ez lehet a matematikai tudásom csekélységére is fogni, mert Hunyadi László siratása - egyébként rendkívül vidám kompozíció - alakjait még össze tudom adni, de mondjuk az Éjjeli őrjárattal már bajban lennék. A zenei szakkifejezéseket is csak azért tudom, úgy ahogy, mert tudok pár szót olaszul. Sajnos a gasztronómia területén is elvesztem, meg nem mondom, hogy 10 deka camembert sajt, vagy 10 deka tudom is én milyen túróban van több kalória. Se dietetikus, se a fogyókúrából sportot űző egyed nem vagyok. Jó, azt illene tudnom, hogy hány sorból áll a Himnusz, és mennyi a súlya Orbán Viktor vasárnapi fejfedőjének, a Szent Koronának.
Ígérem olvasni fogok sokat, sokat, és 10 év múlva újra nekiveselkedem fentebb nevezett észveszejtő játéknak.
Ja, ez kimaradt még. Gyakorló alkoholistának kell lennem, mert a kérdések között igen gyakori, az általános műveltség alaptételei: a különböző koktélok összetevői, alkoholok alapanyagai, sörfajták származási helyei. Továbbá kövezzenek meg, taszítson ki a társadalom, de nem tudom, és nem is érdekel, hogy milyen ételhez, milyen bort kell, illik fogyasztani. Egyet azért tudok,mint már korábban írtam, a tej és a vörösbor ütik egymást, különösen az ember emésztőrendszerében.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 38 
2015.02 2015. Március 2015.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 38 db bejegyzés
e év: 326 db bejegyzés
Összes: 719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 11
  • e Hét: 824
  • e Hónap: 3085
  • e Év: 35792
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.