Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Vasláncok a Dunán...
  2015-04-30 23:31:14, csütörtök
 
  1471.09.20. Kázmér lengyel herceg a magyarországi összeesküvők biztatására hadat üzen Mátyásnak.
1471.09.21. 10 főpap és 36 főúr hűségnyilatkozatot tesz Mátyás mellett.
1471.10.02. Kázmér herceg Magyarország ellen vonul.
1471.11. Újlaki Miklós bosnyák király lesz.
1471.12.26. Kázmér herceg elhagyja Magyarországot.
1472 - 1494. Kinizsi Pál nagyvázsonyi építkezései.
1472. A brassói Fekete-templom keresztelőmedencéje.
1472.03.27. Medvevárban (Zágráb m.) meghal a Mátyás elleni összeesküvőkhöz csatlakozó Janus Pannonius pécsi püspök.
1472.05. Újlaki Miklóst Budán bosnyák királlyá koronázzák; Mátyás fegyverszünetet köt a lengyel és a cseh királlyal.
1473 - 1543. Kopernikusz (lengyel csillagász)
1473. Hess András, akit egy évvel korábban Mátyás király alkancellárja, Karai László hívott Budára, elkészíti az első Magyarországon nyomtatott könyvet, a még latin nyelvű Cronica Hungarorumot. Hess néhány év múlva rejtélyes módon nyomdástul eltűnik az országból, de még a korabeli híradásokból is. A könyvkiadás hamvába holt: néhány kivételtől eltekintve külhonban nyomják a magyar könyvek többségét.
1473. Hess András nyomdát alapít Budán.
1474 - 1477. A kassai Szent Erzsébet-templom új szentélyének elkészülése, a főoltár felállítása.
1474. Birk-kódex.
1474. Beckensloer János az esztergomi érsek.
1474.02.08. Ali szendrői bég kirabolja Váradot.
1474.02.21. Mátyás és IV. Kázmér Ófalun (Szepes m.) megköti a békét.
1474.10. Cseh és lengyel csapatok a Boroszló városába zárkózott Mátyást ostromolják.
1474.10.30. Boroszlóban kihirdetik Mátyás és Beatrix eljegyzését.
1474.11.16. Boroszló ostromlói és védői fegyverszünetet kötnek.
1475 - 1564. Michelangelo (olasz polihisztor)
1475.01. Sziléziában lázadás Mátyás ellen, melyet Mátyás lever.
1476 - 1489. Az okolicsnói ferences templom építése.
1476 - 1495. Egervári László egervári építkezései.
1476. Mátyás visszafoglalja a töröktől a Száva parti Szabács várát. Mátyás és Beatrix házasságkötése Budán.
1476. Egyesítik az addig különálló horvát-dalmát és szlovén báni tisztséget.
1476. ez évben Mátyás elfoglalja Sabácot, megkezdi a háborút Csehország ellen.
1476.02.15. Hajózta le a Dunán Mátyás király seregeit Sabácz megvételére. Jelentékeny hajórajában 364 hajón, 10000 harcos volt. Köztük nagy gálya is volt 16, melyek 44 evezősek voltak. Ágyukkal is fel voltak szerelve. A naszádok csak 18 evezősek voltak. Mátyás maga is csónakba ülve, éjszaka közemberi ruhában maga is részt vett a vár kikémlelésében.
1476.02.15. Mátyás elfoglalja Szabács várát; Szabács viadala című históriás ének.
1476.08. Már ismét a Dunán operál Mátyás. Ezúttal Bécsnél, ahol a Dunát elzáratta és vasláncokat feszített ki.
1476.10.09. [Mátyás] már Stein és Krems várát zárta körül.
1476.12.12. Beatrixot magyar királynévá koronázzák.
1476.12.15. Mátyás király feleségével Beatrixszel bevonul Budára.

 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Tárnok temetői
  2015-04-29 22:10:57, szerda
 
  "A falusi temetők többségét az utóbbi másfél-két évszázad során nyitották meg, s jóval kisebb azoknak a száma, amelyek hosszú századok óta hozzávetőlegesen azonos területen helyezkednek el. Egy-egy településen gyakran találkozunk különböző időpontokban létesített temetőkkel, amelyek közül vannak, amiket még használnak, s vannak, amelyekbe már nem temetnek, hanem csak a halott-tisztelet kegyeleti aktusainak színterei.
Tárnokon a temető helye szintén többször változott az évszázadok során, s a ma működő két temető mellett az Öregtemetőnek nevezett már több mint hatvan éve használaton kívül áll. A régi, akár több mint száz éves sírkövek viszont őseink emlékét őrzik, s ezért kötelességünk ezeket megőriznünk, ápolnunk. Ahogy Széchenyi István írta: ,,Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit!"
A mai templomhoz közeli területet a középkori Tarnuk (Tavarnuk) faluval azonosítják a régészek. Ebben a korban, illetve még a későbbi néhány évszázadban is a temetőket a templom mellett alakították ki, amely általában a település legmagasabb pontján állt. Amikor 1942-ben Urbányi Vilmos építőművész a templom nagyobbítására tervet dolgozott ki, egy próbaásatást végeztetett a szentélytől kelet felé vagy 15 méterre az udvarban. Ekkor világosan látható volt, hogy a templom körül temető lehetett. Mindez bizonyítja, hogy a régi szokásoknak megfelelően, évszázadokkal ezelőtt Tárnokon is a templom mellett kapott helyet a temető. A temető pontos méretére vonatkozóan adatokkal nem rendelkezünk. Nem tudni, hogy ez az egykori Fő utcai hengermalom területéig húzódott, vagy az itt talált csontok Tárnok következő temetőjének helyére utalnak.
Az előbb említett két temetőre csak az építkezések során előkerült csontokból következtethetünk. A későbbi temetőkre vonatkozóan már a térképek, a canonica visitatiok, az anyakönyvek és más történeti források szolgálnak bizonyságul.
Temetőinkkel kapcsolatban az eddig ismert legkorábbi konkrét leírás az 1765-ös canonica visitatioban olvasható. Ebből megtudjuk, hogy a feszület nélküli temetőt 1762-ben áldotta meg Balassa István csákvári plébános, a fehérvári kerület esperese. Elhelyezkedéséről annyit ír, hogy a falun kívül fekszik. A keresztről 1778-ból van adatunk, rézkorpuszos keresztet említ a forrás. Az 1765-ös visitatio nem ír a temető helyéről, Tárnok első kéziratos térképe 1783-ból viszont a mai Szent Rókus kápolna körül jelöli. A temető pontos helyéről szól az 1799-es visitatio is, amelyben azt írják, hogy a falunak két kápolnája van, a temetőben a Szent Rókus kápolna, míg a falun kívül Páduai Szent Antalé. Tárnok legkorábbi dokumentált temetője tehát a ma is használatban lévő római katolikus temető helyén volt, a kápolna körüli területen.
Ez az 1762-ben megnyílt temető 1802-re telt meg. Ennek pontos helyéről a halotti anyakönyvben olvashatunk: ,,1802. szeptember 19-én, a pünkösd utáni 15. vasárnapon, alulírott Marich János kerületi esperes szentelte fel az új temetőt, Oravecz Ignác helyi plébános és Tucich Imre érdi plébános közreműködésével. Ez az új temető annak a régi temetőnek a tőszomszédja, amelyben 40 évig temetkeztek. Ennek az új temetőnek az elhelyezkedése a következő: északról a régi temető, délről a Gyúró, illetve Tordas felé vezető út, keletről a házak kertjei, nyugatról pedig a jobbágyok szántóföldjei határolják."
Az 1762-ben megnyitott temetőt tehát 1802-ben bővíteni kellett. Ez az új temetőrész nem lehetett nagy, ugyanis 1818-ból már egy újabb temetőszentelésről olvashatunk. Az 1818-as canonica visitatio szerint az új temető helyét 1817-ben jelölték ki, szintén a falun kívül, s ezt 1817. december havában, advent második vasárnapján Dilinger János kerületi esperes áldotta meg a benne felállított kereszttel együtt. Az első temetés 1818. január 4-én volt. Azt is megtudjuk, hogy az 1802-ben megnyílt temetőben az utolsó temetés 1817. december 31-én történt, így a két temetőt párhuzamosan nem használták. A visitatio csak annyit említ, hogy az új temetőt a falun kívül, ugyanolyan távolságban jelölték ki, mint a régit. Az anyakönyvi bejegyzés viszont a pontos fekvéséről is tájékoztat. Helyét a falutól nyugatra teszi, azoknak a jobbágyoknak a kertjeivel határos, akik a falu szélén, a Szent Antal-kápolnával szemben laknak. A temetőt tehát kelet felől a jobbágyok kertjei, nyugat felől a falu rétjei, délről a Martonvásárra vezető út, északról pedig a falu azon részei határolták, amiből a temetőt is kihasították. A forrásból megállapítható, hogy a temető nem a kápolna körül volt, hanem azzal szemközt, a Marton utca másik oldalán helyezkedett el.
A Kossuth utca végi temető szintén nem volt túl nagy, ugyanis már 1846-ban megtelt. Ekkor nem új helyen jelöltek ki temetőt, hanem a Szent Rókus kápolna körülit nyitották meg újra. Nem az egész régi temető, hanem csak az 1762-ben megnyitott és 1802-ben bezárt temetőrész került újra használatba, amelybe fél évszázadon át temetkeztek. Ha figyelembe vesszük, hogy az első használat alkalmával ez a temető 40 év alatt megtelt, valamint azt, hogy Tárnok lakossága ekkor már magasabb volt a fél évszázaddal korábbinál, akkor szinte biztosra vehető, hogy idővel az 1802-ben nyitott részbe is újra kezdtek temetni. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a század végén, mikor a temető ismét megtelt, új helyet kellett kijelölni, s nem az 1802-től használt részt nyitották meg újra.
Az új temető kialakításának gondolata már 1886-ban felmerült. Akkor úgy határoztak, hogy a használatban levő, a Szent Rókus kápolnát körülölelő temető szomszédságában lévő házak kertjéből vétessék meg 2198 négyszögöl. Ebbe a tulajdonosok nem egyeztek bele. Ekkor kisajátításra került sor, de a nagy költségek és a lakosság körében tapasztalható elégedetlenség miatt végül úgy döntöttek, hogy máshol vesznek területet. 1891. november 17-én Lauturner Ignác jegyző és Eskulits Antal bíró kérelemmel fordult a vármegyei törvényhatósághoz, amelyben arról számoltak be, hogy mielőbb szükség lenne egy új temetőre, mivel a Szent Rókus kápolna körüli ismét megtelt, az 1846-ban bezárt temetőt pedig nem lehet újra megnyitni, mivel a település egyedül arra terjeszkedhet tovább, így azt fel kell számolni. Így került megvásárlásra 1891 végén 2482 négyszögöl a Tabán utca szomszédságában. Ez a mai Öregtemető, ahol az első temetés 1896. május 4-én volt.
A temető 1941-re telt meg, ekkor ismét a Szent Rókus kápolna körüli temetőt vették használatba. Tárnok legújabb, egyben első nem egyházi tulajdonú temetője pedig 1978-ban nyílt meg.
[Tárnokhír 2013. augusztus]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Diktatúrák áldozatai 109.
  2015-04-28 21:51:57, kedd
 
  "Háborús és népellenes bűnösök népbírósági perei (1945-1950)
Az 1945 és 1949 közötti perek másik csoportjával szemben az itt feltüntetett perek nemkoncepciós perek voltak. Bár sok esetben az egyéni bosszú és a politikai célok vezették ezen ügyek irányítóit is, továbbá eljárási hibák, bizonyítási hiányosságok jellemezték e pereket,
mégis az itt elítéltek döntő többsége valóban bűnöket követett el. (Az ítéletek szigora azonban
számos esetben ébreszt kételyeket a kutatókban.) Ezen ügyekben a 81/1945. ME., illetve azazt módosító 1440/1945. ME. rendeletek alapján felállított népbíróságok jártak el, amelyek
feladata a háborús és népellenes bűnök feltárása és a bűnösök felelősségre vonása volt. (A rendeleteket törvényerőre emelte az
1945. VII. tc. a népbíráskodásról.) Ezen eljárásokban
majdnem hatvanezer fı ügyét vizsgálták, 27 ezer elmarasztaló ítélet született (ebből 477
halálos ítélet, amelyek közül 189-et végre is hajtottak). Ennek megfelelően e táblázat csak a
legismertebb személyekre, illetve ügyekre terjedhetett ki.
A népbíróság elsőfokú ítélete jogerős volt, ha minden népbíró egyetértett az ítélet mértékével.
Ha a népbírák között nem volt egyetértés, az ügy automatikusan a Népbíróságok Országos
Tanácsa elé került. (Az elítélt egyes bűncselekmények megállapítása esetén egyáltalán nem fellebbezhetett, más esetekben is csak 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésnél).
Ennél is súlyosabb kifogás a népbíráskodás ellen az, hogy az azt elrendelő jogszabályok visszamenőleges hatályúak voltak, azaz olyan cselekményeket is büntettek, amelyek az
elkövetés idején nem számítottak bűntettnek.
[Háborús bűnösök perei Magyarországon]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Kialakul az egységes spanyol állam...
  2015-04-27 22:35:49, hétfő
 
  1467.09. Az erdélyi lázadás leverése.
1467.12.15. Mátyás vereséget szenved István moldvai vajda seregétől.
1468. Mátyás háborút vezet Podjebrád György cseh király ellen a huszitizmus elleni harc ürügyén. A cseh háború 1478-ig tart. Mátyás célja a cseh királyi trón és ezzel a választófejedelmi cím elérése.
1468.01.11. Befagyott a Duna s a törökök a Duna jegén át akartak Erdélybe betörni, miről Pongrácz János erdélyi vajda értesítette a székelyeket.
1468.03.31. Mátyás hadat üzen Podjebrád György cseh király fiának, Viktorinnak, megkezdődik a cseh háború.
1469 - 1527. Machiavelli (olasz író)
1469. Mátyást a cseh katolikus rendek királlyá választják.
1469. Mátyás király megrendelésére ferences missale készül.
1469. kialakul az egységes spanyol állam
1469. Lorenzo Medici lesz Firenze kormányzója
1469.05.03. Olmücben a cseh katolikus rendek Mátyást cseh királlyá választják.
1469.09. Török csapatok Szlavónián keresztül Belső-Ausztriába törnek.
1470 - 1480. Zirci Glosszák.
1470. A budai Nagyboldogasszony plébániatemplom déli (Mátyás-) tornyának újjáépítése; Schönberg György pozsonyi prépost pozsonyi síremléke.
1470. Sabác ostroma.
1471. Vitéz János esztergomi érsek és Janus Pannonius pécsi püspök összeesküvést szerveznek Mátyás ellen. Később Vitéz János meghódol Mátyásnak, Janus Pannonius Szlavóniában, menekülés közben meghal 1472-ben.
1471. IV. Sixtus pápa Rómában megalapítja a Capitolium Múzeumot, az antikművészet első közgyűjteményét.
1471. Regiomontanus kezdeményezésére csillagvizsgálót állítanak fel Nürnbergben (abban lencsés műszerek még nem voltak).
1471. Főúri összeesküvés
1471. A kassai Szent Erzsébet-templom szentségházának felállítása.
1471. megkezdődik a Sixtus-kápolna építése
1471. II. Ulászló cseh király lesz
1471. kiirtják a Lancester -házat. Utódjuk a York-ház
1471.03.21. Meghal Podjebrád György cseh király.
1471.05.27. A cseh rendek a Jagelló-dinasztiabeli II. Ulászlót választják királlyá.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Egységes bíróság...
  2015-04-26 22:05:27, vasárnap
 
  1463. Mátyás békét köt III. Frígyes német-római császárral. 80 000 aranyért visszavásárolja a Szent Koronát, ugyanakkor elismeri III. Frigyes nyugat-magyarországi foglalásait, III. Frigyes magyarországi trónigényét Mátyás törvényes örökös nélküli halála esetére. Mátyás visszafoglalja a boszniai Jajca várát.
1463. Késmárk város címerrel díszített pecsétadományozó oklevele.
1463. Mátyás békét köt III. Frigyessel - Elfoglalja Jajcát.
1463.06. II. Mehmed elfoglalja Boszniát.
1463.07.19. Bécsújhelyi béke Mátyás és III. Frigyes megbízottai közt.
1463.07.24. III. Frigyes visszaadja a magyaroknak a Szent Koronát.
1463.12.25. Mátyás elfoglalja Jajca várát; Bosznia északi része magyar, a déli pedig oszmán megszállás alá kerül.
1464. Mátyás kancelláriai reformot hajt végre, egységesíti a kancellária működését. Bírósági reformot is végrehajt. Az egységes bíróság vezetője a személynök. A magyar sereg visszafoglalja a boszniai Szrebernik várát.
1464. A kancelláriai, bírói és kincstári reformok kezdete; Kassai István mester megépíti a bártfai Szent Egyed plébániatemplom szentélyboltozatát.
1464.02. Podjebrád Katalin halála.
1464.03.29. Mátyás király megkoronázása a Szent Koronával, a kettős felségpecsét és aranybulla használatbavétele.
1465 körül A szentpéterfai templom építése.
1465. Már ismét a Duna árvízéről számolhatunk be.
1465. Vitéz János váradi püspököt esztergomi érsekké választják; Kassai István mester felállítja a bártfai Szent Egyed plébániatemplom szentségházát.
1465.02.16 előtt Vitéz Jánost esztergomi érsekké választják.
1466 - 1536. Erasmus (holland gondolkodó)
1466. Merész Károly burgundi herceg uralkodása (-1477)
1466.12.23. II. Pál pápa kiközösíti Podjebrád György cseh királyt.
1467 - 1478 között Mátyás létrehozza állandó zsoldos hadseregét (,,fekete sereg").
1467 - 1568. Polgárháború Japánban.
1467. Megnyílik Pozsonyban a II. Pál pápa engedélyezte egyetem Academia Istropolitana néven. Működése 1488-90 között megszűnik. Lázadás Erdélyben Mátyás ellen, melyet a király felszámol. Mátyás Ernuszt Jánost nevezi ki kincstartóvá. A kincstartó az államháztartás legfőbb irányítója. A kincstartóság lesz a kancellária mellett a legfontosabb állami hivatal.
1467. Vetési Albert veszprémi püspök saját sírkápolnájává alakíttatja át a veszprémi Szent György-kápolnát.
1467. Onin-korszak Japánban (-1477 )
1467.06. Zala megyében az új adórendszer miatt nemesi zavargás tör ki.
1467.08.18. Az erdélyi három nemzet (magyar, székely, szász) Kolozsmonostoron szövetséget köt Mátyás ellen.
1467.08.19. Mátyás az erdélyi lázadás leverésére indul.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Temetők...
  2015-04-25 22:13:05, szombat
 
  "A közösségi temetőkön kívül megtalálhatók falvainkban az egyes családok, valamint magánszemélyek saját földterületükön létesített temetkezőhelyei, jóllehet ezt a közigazgatás tilalmazta. Mindenekelőtt azon falvakban figyelhető meg ez a szokás, ahol a családi porták határosak a temetővel. Például a gömöri Keleméren, az erdélyi Nagykenden, ahol a tulajdonosok a temetőhöz közel, saját kertjükben nyugszanak.

Szerencsétlenség, gyilkosság alkalmával előfordul a település határában, a tett színhelyén történő eltemetés is. Ma már a sírok helyét általában nem mutatja jel, csak az emlékezet őrzi.

A falvak közötti határokon való temetkezésnek hagyományai vannak Európa-szerte csakúgy, mint nálunk. Itt hajtották végre a kivégzéseket, nehogy az áldozat bosszúálló szelleme bármely szomszédos községet is háborgassa. Ide temették olykor a hirtelen, erőszakos halállal elhunytak tetemét, s alkalmasint a kereszteletlenül elhunytakat.

A háborúban, szülőföldjüktől távol elhunyt hősi halottak emlékét a község költségén, a település központi helyén vagy a temető közelében, illetve annak megkülönböztetett részében felállított emlékmű őrzi, gyakran vésték rá nevüket a családi sírkőre.

Szerencsétlenül jártak, ismeretlen helyen elhunytak emlékét - különösen Erdélyben és a Dunántúlon - több útszéli kereszt is jelzi.

A falusi temetők rendeltetésük szerint védik a sírok háborítatlanságát, színterei a halott-tiszteletnek, de hasznára vannak az élőknek is. A sírjelek, a hantok, építmények falvanként eltérő módon illeszkednek sajátos rendszerbe, mindazonáltal megállapíthatók közös, illetve hasonló rendezőelvek.

A legegyszerűbbek azok a temetők, melyekben semmiféle külső, előírt rendhez való igazodás nyomát nem látjuk. Az egyetlen rendezőelv itt - mint honfoglalás kori temetőinkben is - a sírok azonos irányú tájolása, illetve a sírok település felé fordulása."
[Magyar Néprajz VII.]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Diktatúrák áldozatai 108.
  2015-04-24 22:42:41, péntek
 
  "Koncepciós perek?

Az 1956 utáni megtorlás pereit nemcsak a dilettánsok nevezik koncepciós pereknek, hanem a szakmabeliek jelentős része is. A Magyar Országos Levéltár 1956-tal kapcsolatos dossziéit is "1956-os koncepciós perek" elnevezéssel látták el. A közvélemény nagy része úgy tudja, hogy a megtorló hatóságok ugyanazokkal az eszközökkel éltek, mint a Rákosi-időkben. A politikai vezetők nyilatkozatai, a sajtó hangneme gyakran azt érzékeltette, hogy visszatért a Rákosi-rendszer. Valójában ebben a korszakban már egészen mások voltak a módszerek. De ez kívülről nem feltétlenül látszott.

A fizikai-lelki kényszer miatt egymást hamisan vádló résztvevők, a súlyosan önterhelő vallomások ebben az időben már nem voltak jellemzőek. A foglyok verését ekkor már tiltották. Természetesen a kihallgatók szadizmusa ettől még nem változott, így a védtelennek tartott őrizeteseket megkínozták. (Nem hallottam még arról, hogy értelmiségit bántalmaztak volna az 1956-os megtorlás idején.) De még az ilyen esetek sem azt a célt szolgálták, hogy a fogolyból vallomást csikarjanak ki valamilyen hamis koncepció elérésére. Az 1956-os ügyek döntő többségében úgy és akképp történtek meg, ahogy azok a vallomásokban elhangzottak. Csakhogy a forradalmat a hatóságok ellenforradalomnak minősítették, az önvédelmi harcot gyilkosság ténye alá vonták, a forradalmárok egymás közti tárgyalásait összeesküvésnek tekintették, a szabad véleménynyilvánításból pedig izgatási vádat teremtettek. A valóságos cselekedetekhez hozzáfűzött - számos esetben a tényeket a felismerhetetlenségig eltorzító - kommentárok és a kor jogszabályai minősítették át a cselekményeket, s végül ez okozta a súlyos ítéletekkel járó tragédiákat.

Ennek a módszernek az egyik kirívó példája egyik ismert személyiséggel, Angyal Istvánnal szemben mutatkozott meg. Angyal több vallomásában is említette, hogy október 30-án és november 1-jén Kádár Jánost a Tűzoltó utcába hívta, hogy ott jelképesen átvegye a felkelőcsoport parancsnokságát, és ezt a meghívást a politikus elfogadta, de mégsem váltotta be ígéretét. A Tutsek-tanács ítéletében már ezt olvashatjuk: "A bizonyítási eljárás során megállapítást nyert, hogy Angyal István és a köréje csoportosult ellenforradalmárok megkísérelték Kádár Jánosnak a csoport területére való fondorlatos odacsalogatását, sőt Angyal István Kádár János megjelenése érdekében személyesen is elment a Parlamentbe, és csoportjából fegyvereseket is küldött Kádár János odakísérésének céljából, de ez nyilvánvalóan nem azért történt, hogy Kádár János belelásson az ellenforradalom eme boszorkánykonyhájába, hanem azért, hogy Kádár Jánost az ellenforradalom tűzfészkébe odacsalják, és akár foglyul ejtve, akár pedig elpusztítva, megszabaduljanak Kádár János személyétől."

Angyal számára - aki Kádárral tárgyalt, és még a fogságában is minduntalan felrótta árulását - nyilván nem volt kegyelem. Mégis e peranyag egészéből - akárcsak a többi 1956 utáni perekből - rekonstruálhatóak a tények is, amelyek feltárására törekedtek a megtorló hatóságok.

A Maléter Pállal szembeni eljárás kirívó kivétel: a "forradalom katonájára" mindenképpen a legsúlyosabb ítéletet akarták kiszabni, ezért már a tényeket is hamisan állapították meg, miután a műperekre emlékeztető megoldást alkalmaztak. Uszta Gyula tábornok - minden valószínűség szerint a hatalom ösztökélésére - olyan tanúvallomást tett, mintha Maléter küldte volna a felkelőket a budapesti pártbizottság Köztársaság téri épületének elfoglalására (október 30.), és mintha az ő jóváhagyásával történtek volna a lincselések is. (Maléter csak utólag értesült az eseményekről.)"
[Eörsi László: Perek, bíróságok, ítéletek]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Zsidó temetkezés...
  2015-04-23 22:47:02, csütörtök
 
  "Amikor a lélek elválik a testtől, a halottat letakarják saját imasáljával, majd lábával az ajtó felé a puszta földre fektetik a megboldogultat. Vállai felett két gyertyát gyújtanak, s illő áldásmondások, imák és zsoltárok recitálása mellett búcsúztatják el a távozó lelket.

Mivel azonban az ősi hagyományok szerint a megboldogultat illik még aznap a földbe temetni, a tetemnek a temetéshez szükséges tradicionális megtisztítását szakavatott és megfelelően szentéletű, azaz szombattartó és a kósersági követelményeket betartó személyeknek kell gyorsan elvégezni. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a zsidóság hagyományosan szemérmes lelkületére, amely előírja, hogy más nembeli idegen szem még a holtak szemérmét sem sértheti meg. Ezért a halott búcsúztatás előkészítésére a Chevra Kadisa két párhuzamos, nemenként elkülönült személyzet fenntartásáról és megfelelő, csak erre a célra használatos zárt épület (Códik Hádin - a Végítélet Háza) megépítéséről kellett, hogy gondoskodjon.

A zsidó vallásúak ugyanakkor hisznek a Messiás eljövetelében, aki újra életet lehel majd a holtakba, megelevenednek az elmúlásba burkolódzott személyek, s újra életre kelve jelennek meg az újjáépített Jeruzsálemi szentélyben. A szentélyben való megjelenés hagyományos tisztelete és az újjáéledés megkönnyítése megkívánja, hogy a holtak elföldelése a porhüvely meleg vízzel való lemosás és a test könnyű életre keltését biztosító bevonása után, ollóval nem érintett, csak tépett és varrt fehér len ruhába felöltözte, a legegyszerűbb koporsóba foglalva történjen meg.

Igen ám, de a holtak hogyan fognak épségben életre kelni, ha az elmúlásra való felkészítés hibája következtében maradványaik testi épsége megsérül. Márpedig a holtak felkészítése és a sír bármiféle bolygatása óhatatlanul sérüléssel járhat. Evégből a zsidó közösség, a Chevra Kadisa által akár az öröklétig tartó sírközösséget tart fenn, óv meg, gondozásáról, és védelméről gondoskodik."
[Budapesti Zsidó Hitközség, Dél-Pesti Körzet]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Diktatúrák áldozatai 107.
  2015-04-22 22:12:19, szerda
 
  "Az 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti szerződés alapján a háborús bűnök megtorlására alkotott népbírósági törvény ugyanis legföljebb 1946 márciusáig követte az eredeti célokat. 1946-tól "a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló" VII. tc. nyomán a népbíróság a politikai leszámolás eszköze is lett, hogy végül durva koncepciós pereket támasszon alá. (Magyar Közösség, MAORT-per, Mindszenty-per, Rajk-per.) Ez nem azt jelenti, hogy nem voltak háborús bűnösök. Nagyon is voltak - mondja Zinner. - Rosszabbat jelent. Azt, hogy a kihallgató az ellenzéki, a »kvázi reakciós« és a véreskezű háborús bűnös között már nem tett különbséget. Ugyanúgy verte az egyiket, mint a másikat. Ami teljesen erodálta a társadalom igazságérzetét. Még ma is érezni ezt, mélyen a családi mitológiákba ágyazva. Ebből fakad a népbíráskodás jobb- és baloldali kritikája. A bal máig enyhének, részrehajlónak érzi a korabeli ítéleteket. Úgy hiszi, hogy az állam menlevelet adott a bűnösöknek. A jobb viszont kényszerűen viseli a Káin-bélyeget, és minden törekvését a legsötétebb bűnökkel rokonítják. A csontokat azonban már nem lehet »szín szerint« szétválasztani. Tetszik, nem tetszik, egymás mellett porlad a forradalmár, a pártszolgálatos és a feleséggyilkos."
[Zinner Tibor]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Egy forint a szentkoronáért...
  2015-04-20 21:55:28, hétfő
 
  1458.08.eleje Szilágyi Mihály lemond a kormányzóságról, a török elfoglalja a szerb Galambócot.
1458.10. Szilágyi Mihály Mátyás fogságába kerül.
1459 - 1490. Mátyás király. Buda fénykora. Megesküszik Beatrixszel a Nagyboldogasszony-templomban. Pestet fallal véteti körül és szabad királyi várossá teszi.
1459. a törökök elfoglalják Szerbiát
1459.02.17. Németújváron 25 főúr III. Frigyest magyar királlyá választják.
1459.06.29. A török elfoglalja Szendrő várát, Szerbia elveszti függetlenségét.
1459.11. Szilágyi Mihály török fogságba esik.
1460 körül Jászói Glosszák.
1460 után A kassai Szent Erzsébet-templom déli tornyának és nyugati karzatának építése.
1460. Megnyílik az antwerpeni tőzsde.
1460. A csetneki plébániatemplom újjáépítésének kezdete.
1460.04. A második olmützi összejövetelen Mátyás és III. Frigyes 1461.02.01-ig fegyverszünetet kötnek.
1461-ben Mátyás király első felesége Podiebrád Katalin birtokolta a Csepel szigetet.
1461.05 Mátyás házasságot köt Podjebrád Katalinnal. Katalin 1464-ben meghal.
1461. Villon: Nagy Testamentum
1461. Vingárti Geréb János felépítteti a vingárti plébániatemplomot.
1461. XI. Lajos uralkodása (-1483 )
1461. VI. Henrik halálával kihal a Lancester-ház
1461. a York-ház kerül Anglia élére. IV. Edward lesz a király
1461. Jiskra (Giskra) huszita vezér felkelésének leverése
1461.06. Mátyás megindítja Giskra elleni hadjáratát.
1462 - 1478. A szepeshelyi káptalani templom szentélyének építése.
1462. III. Iván kerül az orosz trónra (-1505 )
1462.04.vége Jan Giskra meghódol Mátyásnak.
1462.05.20. a budai országgyűlés elfogadja, hogy ha Mátyás király örökös nélkül hal meg, a trón Frigyes császárra száll.
1462.05.31. Az országgyűlés 1 forint rendkívüli adót szavaz meg a Szent Korona visszaváltására.
1462.08.10. Mátyás a korona kiváltásának költségeire adót vet ki a patriciusok vezette szabad királyi városokra.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2015.03 2015. április 2015.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 311 db bejegyzés
Összes: 1064 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 18
  • e Hét: 231
  • e Hónap: 2979
  • e Év: 53722
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.