Regisztráció  Belépés
tunkiss.blog.xfree.hu
,,Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene." HEINRICH HEINE Kiss Tünde
2014.04.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
A pénz nem boldogít!
  2015-04-20 20:18:52, hétfő
 
 



 
 
0 komment , kategória:  Humor  
Nyitány a varázsfuvolához
  2015-04-19 20:45:44, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Humor  
Rossini: Mózes
  2015-04-19 20:16:03, vasárnap
 
  Mózes (olaszul Mosè in Egitto) Gioacchino Rossini háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Andrea Leone Tottola írta Francesco Ringhieri, L'Osiride című színműve alapján. Ősbemutatójára 1818. március 5-én került sor a nápolyi San Carlo operaházban. Az operát Rossini 1827-ben átdolgozta a párizsi operaház számára Moïse et Pharaon, ou Le Passage de la Mer Rouge (Mózes és a fáraó, vagyis az átkelés a Vörös-tengeren) címmel.

A zsidók ígéretet kapnak a fáraótól, hogy hamarosan visszanyerik szabadságukat. Ez az uralkodó fiának, Aménofisznak köszönhető, aki szerelmes Anaiszba, a gyönyörű zsidó lányba. A lány nagybátyja Mózes, aki elhatározza, hogy népét hazaviszi a fogságból. Amikor Aménofisz megtudja, hogy szabadulása esetén ő is népével hazatérne, sértettségében ráveszi apját, hogy változtassa meg elhatározását. Ekkor Mózes csodát tesz: elsötétíti Egyiptom felett a Napot és követeli a fáraótól, hogy engedje szabadon népét. A fáraó kibúvókat keres, viszont Mózes még egyszer elsötétíti az eget és ekkor már a csillagok sem látszanak. A fáraó enged és a zsidók útra kelnek. Aménofisz még egyszer megkéri Anaiszt, hogy maradjon vele, de a lány hajthatatlan. A fáraó hadserege elzárja a zsidók útját. Mózes imájára a Vörös-tenger kettényílik és a zsidók száraz lábbal kelnek át rajta. Mikor azonban az egyiptomiak üldözőbe veszik őket, a tenger összezárul és mind ott lelik halálukat.


Csodálatos ima Kováts Kolos, Zempléni Mária, Bándi János előadásában: Link



Teljes mű: kattints a LINK szóra! Link



 
 
0 komment , kategória:  Rossini  
BRAHMS: 1. szimfónia
  2015-04-16 21:07:02, csütörtök
 
  BRAHMS I. SZIMFÓNIA, C-MOLL, OP. 68

(I. Un poco sostenuto — Allegro; II. Andante sostenuto; III. Un poco Allegretto e grazioso; IV. Adagio — Allegro non troppo, ma con brio.)



Szimfónia tervével első ízben 1854-ben foglalkozott Brahms. Ebben az időben tört ki hőn szeretett és nagyra becsült barátján, Schumannon az elmebaj, s a tragikus esemény megrázó hatása a készülő szimfónia első tételének drámai hangjában is megnyilatkozott. Ebből a műből mégsem szimfónia lett: végső formájában zongoraversenyként dolgozta fel a zeneszerző (d-moll koncert!). A szimfóniaírást ezután egyéb alkotások hosszabb időre háttérbe szorították, és csak két évtized elmúltával fejezte be Brahms I. szimfóniáját (1876). Akkor már a Haydn-variációk nagysikerű szerzőjének mondhatta magát.

Az első tétel elé lassú bevezetést iktatott, amely a mű sejtelmesen komoly hangulatát, dallamvilágának kromatikáját valami ködös borongásból engedi kibontakozni, mielőtt még a főtétel határozott — de nem Brahms többi zenéjének értelmében pregnáns ritmikájú — arcélét felvillantaná. A lassú második tétel motivikája Schumannra utal: az ő zongoraműveinek álomszerű világában nyílik ki egy-egy tétel ehhez hasonló, rövid és kifejező gesztussal. A harmadik tételt a zeneszerző nem nevezi scherzónak, holott tulajdonképpen az. De a pregnáns ritmika, kiélezett poének helyett itt is álmodozó-elmélázó a hangja — a német népdal hangja — inkább bölcsődal, mint tánc. A zárótételt ismét lassú bevezető előzi meg, igen gazdag kifejezési skálával, ékesen szóló dikcióval. Csak ezután hangzik fel az a dallam, amelyet általában Beethoven öröm-dallamához hasonlítanak: míg azonban az eleve széttörte az instrumentális forma kereteit, Brahms finálé-témája harmonikusan olvad a hangszerek együttesébe. A maga komolyságában ez is feloldódást, megbékélést, sőt: győzelmet jelent; a kóda diadaléneke pedig Wagner időbeli közelségére utal, akitől Brahmsot ugyan a kortársai szemében egy világ választotta el, de akihez az idő múlása mégis egyre jobban közelíti. Pándi Marianne
Link

Teljes mű Bernstein vezényletével: Link

Harmadik tétel:Link



 
 
0 komment , kategória:  Brahms  
Brahms: Változatok egy Haydn-témára
  2015-04-16 18:35:51, csütörtök
 
  Brahms: Változatok egy Haydn-témára

A Változatok egy Haydn-témára (német címén Variationen über ein Thema von Jos. Haydn) 1873-ban komponált Johannes Brahms műve, ami két változatban készült el: az Op. 56a. jelű zenekari, illetve az Op. 56b. jelű kétzongorás kompozíció. Közülük a zenekari változat az ismertebb, bemutatója 1873-ban volt Bécsben.

Brahms barátja, Carl Ferdinand Pohl, a Bécsi Filharmoniai Társaság könyvtárosa mutatott egy kéziratos kottát, amely szerinte Haydn egyik fúvós művét, az 1. divertimentót tartalmazta. Ennek a második tétele volt a Chorale St. Antoni (Szent Antal korál) című zarándokének, ami megragadta Brahms figyelmét, lemásolta jegyzetfüzetébe, és ezt a témát használta fel variációsorozata megalkotásakor. A Haydn-variációkat 1873 nyarán komponálta a bajorországi Tutzingban, nyaralása közben. A zenekari változat bemutatója 1873. november 2-án volt Bécsben, a Bécsi Filharmonikus Zenekart maga Brahms dirigálta. A kompozíciót egyértelmű elismeréssel fogadta a közönség, és nem sokkal később Lipcsében és Londonban is bemutatták. A kétzongorás verziót Brahms a bemutató után készítette el.

A 2000-es évek elején felmerült, hogy a nevezett téma talán nem is Haydn alkotása, nem illik bele Haydn stílusába, talán Ignaz Pleyel írta, esetleg más, eddig ismeretlen forrásból származik. Az állítás körül kialakult vita a mai napig tart, de Haydn szerzőségét már egyértelműen megkérdőjelezi a szakma.
Link




 
 
1 komment , kategória:  Brahms  
Köszönöm!
  2015-04-14 22:57:49, kedd
 
 



Köszönöm szépen, hogy benéztetek! Ha 1-1 videót megnéztetek, meghallgattatok, már érdemes volt csinálni!
Külön köszönöm Lilának, Julikának, Manyikának, Riának a hozzászólásokat! Itt nem válaszoltam rájuk, mert csak én kapok róla értesítést.


Videó megnyitása: a LINK szóra kell kattintani!
Jó szórakozást!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ahol a lélek álmodik, a szív nem öregszik
  2015-04-13 17:43:09, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kodály idézet
  2015-04-12 17:18:16, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  zenéről  
Idézet a zenéről
  2015-04-12 17:16:08, vasárnap
 
 

 
 
1 komment , kategória:  zenéről  
Csajkovszkij: VI. SZIMFÓNIA, H-MOLL, PATHÉTIQUE, OP. 74
  2015-04-12 16:50:05, vasárnap
 
 



Csajkovszkij: VI. SZIMFÓNIA, H-MOLL, PATHÉTIQUE, OP. 74
(I. Adagio — Allegro non troppo; II. Allegro con grazia; III. Allegro molto vivace; IV. Finale. Adagio lamentoso.)



A Patétikus szimfónia méltó befejezése Csajkovszkij termékeny, ihletett alkotásokban gazdag életének. Valóságos hattyúdal ez a mű, végigkísérte a zeneszerző életének utolsó esztendejét, annak örömteljes tartalmat adott; Csajkovszkij, aki 1893 novemberében, néhány héttel a mű bemutatása után halt meg, még a fogadtatás sikerében is részesülhetett.

Első alkalommal 1893 elején említette a mű tervét, abban a levelében, amelyet unokaöccséhez, Vladimir Davidovhoz írt nyugat-európai útjáról. ,,...Egy új szimfónia eszméje támadt bennem, ezúttal programmal, ám ez a program mindenki számára talány lesz, mivel azt teljességgel szubjektív érzések alkotják. Utazásom alatt, miközben gondolatban komponáltam, nemegyszer fakadtam könnyekre. Most olyan hévvel dolgozom, hogy alig négy nap alatt befejeztem az első tételt, a szimfónia többi része pedig világosan kialakult már bennem. Forma tekintetében sok minden új lesz ebben a műben. Például a zárótétel nem nagyszabású Allegro, hanem jelentős terjedelmű Adagio lesz. Nem is képzeled, milyen örömmel tölt el a hit, hogy időm még nem járt le és még sokat vihetek véghez..."

A mély fájdalom valóban meggyőző erővel hatja át a szimfónia két saroktételét, amelyeknek szerkezete a melankolikus tartalom ellenére is kemény kézzel formált, világos. A szerkesztés sajátos dramaturgiája következtében a két belső tétel energikus muzsika: a második tétel könnyed és rendkívül szellemes tánczene, amely keringő benyomását kelti bár ütemneme nem a hagyományos 3/4-es lejtés, hanem a ritkán használt 5/4. A harmadik tétel szikrázó temperamentuma, életerőtől duzzadó indulózenéje csaknem minden előadáson tapsorkánt vált ki, a tájékozatlanabb hallgatók azt hiszik, ezzel ért véget a szimfónia. Holott hátra van még az igazi finálé, amely valóban szokatlan vontatott lassúságával, végtelen szomorúságával. Hatása — túl a hangszerelési virtuozitáson — őszinteségében, mondanivalójának nemességében rejlik, bár ma már csak az igazán nagy karmestereknek sikerül ezzel a mélységes panasszal meghatni a hallgatóságot.

Pándi Marianne


Teljes mű: Link




 
 
0 komment , kategória:  Csajkovszkij  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
2015.03 2015. április 2015.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 160 db bejegyzés
Összes: 580 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 171
  • e Hét: 1185
  • e Hónap: 2812
  • e Év: 47034
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.