Regisztráció  Belépés
tunkiss.blog.xfree.hu
,,Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene." HEINRICH HEINE Kiss Tünde
2014.04.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
Beethoven: fisz dúr szonáta
  2015-06-27 21:35:21, szombat
 
  LUDWIG VAN BEETHOVEN (1770-1827) - IV.

FISZ-DÚR SZONÁTA, op. 78

(I. Adagio cantabile - Allegro, ma non troppo; II. Allegro vivace)

Az Appassionata után négy évig nem írt zongoraszonátát Beethoven. Ebben az időszakban főként zenekari versenyművek foglalkoztatták: a Hármasverseny, a G-dúr zongoraverseny, a Hegedűverseny és a Karfantázia; három szimfóniája (IV., V., VI.) is ekkor keletkezett. 1809-ben azonban egymás után három szonátát komponált, közöttük első a ,,Teréz-szonáta" néven ismert, kéttételes darab. Az elnevezés mindenképpen indokolt, akár a mű ajánlására utal, amely Brunszvik Teréz grófnőnek szól, akár Teresa Malfatti személyére, akit Beethoven ez idő tájt szándékozott feleségül venni. A zeneköltő különösen szerette ezt a szonátát és bosszankodott, amiért a ,,Holdfény"-szonáta nagy népszerűsége elhomályosította.

Négyütemes Adagio előjáték lírai deklamációja vezeti be az Allegro szonátatétel jellegzetes ,,lépő" tematikáját: ezt a nyugodt nyolcad-figurációk felett éneklő, békés, meghitt dallamot, amely változatos anyagú átmenettel érkezik el a lágy triolákkal figuráit melléktémához. Az expozíció igen rövid: a melléktéma után következő figuratív lezárás alig nevezhető zárótémának. A kidolgozás motivikusan fejleszti tovább a főtémát; a visszatérést nem követi kóda. Ebben a tételben mind az expozíciót, mind a kidolgozás és visszatérés által kialakított második formarészt megismételteti a zeneszerző. Az ugyancsak Fisz-dúr hangnemű zárótétel azok közé a darabok közé tartozik, amelyeknek legfőbb mondanivalóját a kezdetben felhangzó téma fejezi ki: úgyszólván ez a tétel egyetlen alkotói trouvaille-a, szenzációs művészi ötlete. A Disz hangnemben (dúrban és mollban váltakozón) felhangzó második téma merő figuratív alakzata sem jellegben, sem kifejezésben nem közelíti meg a főtéma kifejező gesztikáját, pregnáns arcélét.






fisz dúr szonátaLink

Ki lehetett a Halhatatlan kedves?

Állítás: a Halhatatlan Kedves nem más, mint Brunszvik Teréz!

Előrebocsátom, látszólag ellenem szólnak a bizonyítékok. Azonban az ügy szereplőinek egyik része a csalódás miatt őrizte a titkot, mások a botrány elkerülése érdekében, némelyek egymás jó hírét óvták, ezért nem meglepő, ha a nyomok úgyszólván tökéletesen el lettek tüntetve. Ideértve Teréz megcsonkított naplóját is.

Kezdjük a szereplők bemutatásával. Adott egy zseniális művész, Beethoven. Egész élete azzal telt, hogy a zsenijét elismertetve kitörjön alacsony társadalmi rangja kalitkájából, öntörvényű, makacs ember, aki csak a vele egyenrangú elméket tartja valamire. Állandóan kereste a szellemi társat, kapcsolataiban nem érte be kevéssel, csak a tökéletes partnert hajszolta. És egyszer csak bécsi lakásába besétált a Nagy Ő. Brunszvik mama két lányát vitte Bécsbe, részben jó partit nézni nekik, részben társadalmi érintkezések céljából. A két lány majdnem egyformán okos és tehetséges volt, látszólag - de valójában Teréz magasan felülmúlta Jozefint. Teréz tehetséges zenész, kiválóan zongorázott, művelt és okos. 16 napon keresztül kapott zongoraleckéket Beethoventől. Eddig a tények, innentől jönnek a következtetések.

A művész úgy érezte, megütötte a főnyereményt. Titokban találkozgatott Terézzel a zongoraórákon kívül is. Két ilyen ragyogó elmének nem volt gond a diszkréció, talán még élvezték is, hogy mindenkit orránál fogva vezethettek. Aztán el kellett válniuk, időlegesen legalábbis. Kitervelték, hogyan fognak levelezni, természetesen Jozefinen keresztül. Jozefint kockázat nélkül lehetett imádni, szabad volt leveleket küldözgetni neki, hisz állandóan vagy jegyben járt, vagy boldogtalan házasságban élt valakivel, egy férjes asszonynak lehetett udvarolni. Teréz azonban hajadonként tabu volt, neki ,,jól" kellett volna férjhez menni, a család érdekében. Brunszvikék ugyanis a látszat ellenére nem álltak túl fényesen anyagilag. A családfő halála után Ferenc, az örökös, szórta a pénzt, a társadalmi rang fenntartása is sokba került (kastély, udvartartás). Beethoven tehát írogatta a leveleket Jozefinnek, aki valószínűleg azonnal tovább adta azokat Teréznek, akinek ténylegesen szóltak. Ezzel a kisiskolás trükkel történészek egész raját verték át a mai napig. Beethoven megjelent Martonvásáron is, és ki tudja, hol sikerült még Terézzel randevúznia, kellő konspirációval bizonyára képesek voltak megszervezni ilyen találkákat. És elérkezett a döntő pillanat! Itt jön a legnagyobb bakugrás a történetben: Teréz gyermeket várt Beethoventől. Úgy tervezték, ezzel az ,,érvvel" meggyőzhetik Teréz anyját, Ferenc gróf úgyis tudott a kapcsolatukról (kérdés, mennyit), Jozefin meg egyenesen segítette őket. Beethoven megkérte Bonnból az anyakönyvi iratait (házassághoz ez kellett volna), ez tény. Elutazott egy nyaralóhelyre, és várt. Teréz egyedül járult a család elé, kockázatos lett volna az indulatos, forrófejű, hirtelen haragú művészt magával vinnie. Várakozása közben Beethoven megírta a hagyatékában fennmaradt híres leveleket, amelyekkel oly sok fejtörést okozott a történészeknek.

Teréz totális kudarccal járt otthon. A család azonnal összezárt, a botrányt elkerülendő. Teréz Jozefinnel Erdélybe utazott nagynénjükhöz, a Teleki-birtokra. Ott szülte meg gyermekét, akit a beszédes Minona névre kereszteltek. Erdélyből úgy tértek haza, hogy Minona Jozefin leánya (sokadik gyermeke lett volna, úgymond ,,elfért" a többi között).

Ezzel vége lett mindennek. A dolgokat lehetetlen volt visszacsinálni. A történtekre bizonyíték Teréz egész további élete: kompenzálásképpen kisgyermekekkel foglalkozott. További bizonyíték a fisz-dúr szonáta, ami bárki számára árulkodó, aki meghallgatja: egy közös emlék felidézése. Beethoven élete végéig nagyon büszke volt erre a műre és nagy becsben tartotta. Feltehetőleg sötét elégtételt érzett amiatt, hogy ha ismerte is valaki a mű jelentőségét, akkor sem tehetett ellene, egy szonátát nem lehet perbe fogni. Bizonyíték maga Minona is, hiszen aki látta a róla készült fényképet, nem kételkedhet benne, hogy Beethoven lánya. Esetében csak az anya személye kérdéses, de döntse el az Olvasó, kinek hisz.

A képek forrása: http://www.dailykos.com/story/2011/11/04/1032924/-Thursday-Classical-Music-OPUS-5 8-Beethoven-Symphony-7-part-2
Link
 
 
0 komment , kategória:  Beethoven  
Vezetés
  2015-06-22 17:20:32, hétfő
 
  Egy BMW 130-al ment a mellettem levő sávban. A nő a kormány mögött egészen közel hajolt a tükörhöz és festette a szemét. Egy pillanatra nem néztem oda, csak hirtelen azt vettem észre, hogy a kocsijával jön át az én sávomba. Annak ellenére, hogy meglehetősen férfias ember vagyok, mégis annyira megijedtem, hogy kiesett a kezemből a borotvám, amelyik kiverte a másik kezemből a szendvicsemet.
Miközben megpróbáltam a térdemmel az autómat a sávban tartani, leesett a telefonom a fülemről, bele a lábam között lévő forró kávémba. A kávé kifolyt, megégette a legértékesebb testrészemet és megszakított egy nagyon fontos beszélgetést.
Na ezért utálom, ha a nők autót vezetnek!






 
 
0 komment , kategória:  Humor  
Nem lehet elég korán kezdeni!
  2015-06-15 20:46:43, hétfő
 
 




A kisgyerek kérdi az apját:
- Apu, én hogyan jöttem a világra?
Az apa belekezd:
- Az úgy volt, hogy anyád és én egy chat szobában ismerkedtünk meg. Ezután találkoztunk egy internet kávézó mosdójában, ahol feltöltést kezdeményeztem anyád szerverére. Utána vettük észre, hogy anyád nem használt tűzfalat, így megtörtént a baj: kilenc hónap múlva letöltődött a vírus. Hát ez vagy te.



Számítógéppel sokkal könnyebben oldhatók meg azok a feladatok, amiket nélküle nem is kellene megoldani.



 
 
1 komment , kategória:  Humor  
Godnkodj el
  2015-06-15 19:05:55, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
További kellemes hetet!
  2015-06-15 18:50:27, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ponchielli Órák tánca
  2015-06-15 18:45:07, hétfő
 
 



Amilcare Ponchielli (Paderno Fasolaro (Cremona mellett), 1834. augusztus 31. vagy szeptember 1. - Milánó, 1886. január 17.) olasz romantikus zeneszerző, Verdi korában ünnepelt operaszerző, a Garibaldi-himnusz zeneszerzője (1882).
Édesapja szülőfaluja templomának orgonistája és tanító volt. Amilcare 1843-tól 1854-ig, 11 (!) éven át a milánói konzervatóriumban tanult.[1] A végzés után a cremonai S. Ilario templomban lett maga is orgonista, mellette a helyi színház karmestere. Itt mutatták be 1856-ban első operáját, az Alessandro Manzoni regénye nyomán írt Jegyeseket. Piacenzában katonakarmesterként működött. 1881-től haláláig a bergamói székesegyház karnagya volt. Emellett 1883-ban egykori alma matere tanára lett Milánóban. Legjelesebb tanítványai Pietro Mascagni és Giacomo Puccini voltak.

Munkája mellett sorra írta operáit, Giuseppe Verdi mellett kora legjelentősebb olasz színpadi szerzője lett. Legnagyobb sikerét a La Gioconda című operával érte el. Napjainkban ezen kívül csak A litvánokat játszák a dalszínházak. Írt kantátákat, zenekari műveket, dalokat is. 1873-ban két balettje is színre került. Ő írta 1882-ben a Garibaldi-himnuszt. A La Gioconda című operája piacenzai bemutatójának idején megfázott, a kialakult tüdőgyulladás legyűrte szervezetét.







A Gioconda (eredeti címén La Gioconda) Amilcare Ponchielli operája négy felvonásban. Librettóját Victor Hugo Angelo, Pádua zsarnoka című drámája nyomán Tobia Gorrio álnéven Arrigo Boito írta. Ősbemutatója 1876. április 8-án volt a milánói Scalábanban. Magyarországi premierje a budapesti Nemzeti Színház utolsó operai évadjában, 1883. december 8-án volt. Az Operaház 1884. december 18-án játszotta először.

Ponchielli operájában ötvözi az olasz romantikus melodramma és a francia nagyopera (például balettbetét a III. felvonásban) elemeit. Boito dramaturgiailag zavarosnak tartott librettójában az egyes felvonások önálló címet kaptak.


Órák tánca: Link




 
 
0 komment , kategória:  zene vegyes  
Boccherini: Menüett
  2015-06-15 18:02:07, hétfő
 
 




Luigi Ridolfo Boccherini (Lucca, 1743. február 19. - Madrid, 1805. május 28.) az olasz preklasszicista és klasszicista korszak (1760-1820) zeneszerzője, virtuóz csellistája. Nagyban hozzájárult a vonósnégyes zenei műfajának fejlődéséhez. A két gordonkával játszó vonósötös és a zongoraötös ,,feltalálójának" számít. Csodálója és követője volt Haydn stílusának. 91 vonósnégyest és 30 szimfóniát írt. Bővebben itt olvasható róla: Link


Legismertebb műve a menüett: Link



 
 
0 komment , kategória:  zene vegyes  
Ne bántsd a jó embereket!
  2015-06-11 20:43:44, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Bölcsességek  
Nem megbocsátani nehéz
  2015-06-11 20:07:55, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kérés
  2015-06-10 19:28:16, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Humor  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
2015.05 2015. Június 2015.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 20 db bejegyzés
e év: 160 db bejegyzés
Összes: 698 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 111
  • e Hét: 799
  • e Hónap: 2711
  • e Év: 45913
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.