Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
Diktatúrák áldozatai 127.
  2015-07-30 16:18:34, csütörtök
 
  "Az idő borongós volt, a temetéseket már lebonyolították. Alig volt valaki a temetőben. 14 órakor bejött egy fekete Mercedes autó, az utasok a ravatalozóba mentek, öten voltak... Az első kocsi után jött további tíz fekete Mercedes, de utasok nélkül. A vezetők az utasrészből egy-egy 1,5 méteres szalagos koszorút vettek ki és vitték a ravatalozóba. Rövid idő után hozták az urnaszekrényt, két civilruhás férfi vitte, ezt követte három férfi és két nő. Az egyik nő mongol arcú volt, a keze fel volt kötve. A menetben más személy nem volt, a menetet követte a temető koszorúszállító autója. Az urnát a Kis Ferenc téri oldalon helyezték az urnafalba. [...]
Az urnahely feliratát nem egyszer összekenték, összekarcolták. Majd az urnafülkére rézből készült virágtartót rögzítettek oly módon, hogy a nevet nem lehetett látni. Ezt felfeszítették. [...]"
[HVG 1996. 13. szám]


A rejtvény: kiről van szó?
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Nyugat-Európában megjelenik a dohány...
  2015-07-29 17:58:02, szerda
 
  1556.11. Az erdélyi rendi gyűlés Kolozsvárott hűséget esküszik a Lengyelországból visszatért Izabella királynénak és János Zsigmond választott királynak. A királyné a rendek által mellé rendelt tanáccsal kormányoz.
1556.11.17. Bécsben I. Ferdinánd a török elleni védelmi rendszer megszervezésére és a hadügyek irányítására felállítja az Udvari Haditanácsot (Wiener Hofkriegsrat).
1557. A portugálok letelepednek Macauban, Kínában.
1557. a portugálok elfoglalják Macaut
1557. Szondi Pál esztergomi kanonok kollégiumot alapít Bolognában az ott tanuló magyar és horvát diákok számára.
1558. Paar Péter báró átvette a magyarországi posták irányítását.
1558. Megjelenik Bécsben Bornemisza Péter fordításában Szophoklész Élektrája, valamint Magyaróvárott Huszár Gál első magyar nyelvű prédikáció-gyűjteménye.
1558. meghal I. ( Katolikus ) Mária . Utódja I. Erzsébet
1558. I. Ferdinánd magyar királyt a frankfurti birodalmi gyűlésen német-római császárrá koronázzák.
1558.03.14. A frankfurti birodalmi gyűlés I. Ferdinánd királyt német-római császárrá koronázza.
1558.09.01. Izabella királyné Kolozsvárott felkoncoltatja Bebek Ferencet, Kendy Antalt és Ferencet, a rendi ellenzék vezéreit.
1559. Izabella, Szapolyai özvegyének halála, János Zsigmond veszi át az uralkodást Erdélyben.
1559. meghal II. Henrik
1559. II. Ferenc kerül a francia trónra (-1560)
1559.09.15. Meghal Izabella királyné; Erdély fejedelme János Zsigmond lesz (1559-1571).
1560 - 1574. Vasari: a firenzei Uffizi-palota
1560 körül A Hátszeg-vidékén megalakul a román református egyház.
1560. Jean Nicot révén Nyugat-Európában megjelenik a dohány.
1560. meghal II. Ferenc, utóda IX. Károly
1561. Madrid királyi székhely lesz.
1561. Oláh Miklós érsek hívására a jezsuiták megtelepednek Nagyszombatban.
1561. Stuart Mária kerül a skót trónra
1561. Balassa Menyhárt elhagyva János Zsigmondot I. Ferdinánd híve lesz. Az antitrinitárius Arany Tamás hitvitája Debrecenben Melius Juhász Péterrel. Adat az ország lakosságáról.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Salgótarjáni úti izraelita temető
  2015-07-27 18:44:28, hétfő
 
  "1874-ben hozták létre a Fiumei úti Nemzeti Sírkert területéből egy 55 hektáros rész leválasztásával és elkerítésével. Ez a temető a Váci úti valamint a Lehel utcai izraelita temetőt volt hivatott tehermentesíteni. A területen azonban rohamosan szaporodtak a megtelt sírhelyek, így az 1920-as évektől a fővárosi zsidóság már a Kozma utcai temetőben helyezte el az elhunytakat. A II. világháború után már csak elvétve került sor a Salgótarjáni úti temetőben temetési szertartásra, addig azonban a pesti zsidóság legprominensebb alakjait temették ide. Az 1950-es évek végén került sor a sírkert lezárására.
Cím: 1087 Budapest, Salgótarjáni út 6."
[Polgári Kalauz]

 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Könyv a bányászatról...
  2015-07-25 22:32:26, szombat
 
  1552.10 vége A Móric szász herceg vezetése alatt Győr mellett összegyűlt birodalmi segélyhad Eger helytállását követően harc nélkül szétoszlik.
1553 - 1568 Oláh Miklós esztergomi érseksége
1553. meghal VI. Edward
1553. I. ( Katolikus ) Mária az angol trónon (-1558 )
1553. Az erdélyi szászok Wiener Pál nagyszebeni lelkészt választják püspöknek (a evangélikus szuperintendens) Oláh Miklós az esztergomi érsek.
1553.03. Castaldo generális fizetetlen katonáit nem tudja eltartani, és a kilátástalan katonai helyzet miatt távozik Erdélyből.
1554 - 1555. Megjelenik Tinódi Sebestyén históriás énekeinek gyűjteménye, a Cronica és Georg Hoffgreff énekeskönyve Kolozsvárott.
1554 - 1562 Nádasdy Tamás Magyarország nádora.
1554. Az erdélyi magyar lutheránusok saját egyházat alapítanak. Létrejön a tolna-baranyai református egyházkerület is, első püspöke Szegedi Kis István.
1554.03. A pozsonyi országgyűlés nádorrá választja Nádasdy Tamás országbírót; tisztét 1562-ig tölti be (felesége Kanizsai Orsolya).
1554.09. Elesik Fülek vára, és a törökök legészakibb magyarországi igazgatási központja lesz.
1555 - 1560. A Vaszilij Blazsennij-székesegyház építése Moszkvában.
1555. Protestáns katolikus háború Németországban. Ausburgi béke a vége.
1555. Anglia kereskedelmi egyezménye Oroszországgal.
1555. létrejön az augsburgi vallásbéke
1555.01.01. Francia követ érkezik Izabella özvegy királynéhoz Lengyelországba
1555.04.11. I. Szulejmán szultán Magyarország királyának nyilvánítja a Lengyelországban tartózkodó János Zsigmondot.
1555.04.11. I. Szulejmán szultán a francia követek sürgetésére Magyarország és Erdély királyának ismeri el János Zsigmondot.
1556. I. Ferdinándot V. Károly lemondása után a birodalmi rendek császárrá választják (1564-ig). Bécsben a császár megszervezi a birodalmi haditanácsot (Hofkriegsrat).
1556. Agricola könyvet ad ki a bányászatról és a kohászatról.
1556. Bécsben megjelenik Wolfgang Lazius császári orvos és történetíró térképe Magyarországról.
1556. lemond V. Károly . Utódja II. Fülöp
1556. Akbar sah nagymogul uralkodása (-1605 )
1556. János Zsigmond erdélyi fejedelem lesz
1556.01.01. I. Ferdinánd e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba. Január 25-én szentesítik a törvényeket. Főbb pontjai: 4. az urak és nemesek adózzanak a várak megerősítésére, 27-32. szabályozza a jobbágyi költözés módozatát, amelynek gyakorlati lebonyolítását a megyék hatáskörébe utalja
1556.06.13. Ali budai pasa megkezdi Szigetvár ostromát.
1556.07.15. Ferdinánd főherceg és Nádasdy Tamás nádor csapatai a babócsai hadművelettel felmentik a törökök ostromolta Szigetvárt.
1556.07.15. Nádasdy Tamás és Zrínyi Miklós, hogy a támadókat Szigetvár alól elvonják, elfoglalják és lerombolják Babócsát.
1556.10.22. Izabella királyné és fia, János Zsigmond ünnepélyesen bevonul Kolozsvárra.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Elhagyott rabtemető a szegedi Bajai úton
  2015-07-24 17:10:18, péntek
 
  "Fákkal, bozóttal benőtt temetőre bukkantunk Szegeden. Ha a Bajai úton kifelé haladunk a városból, és áthajtunk a második vasúti kereszteződésen, balra sűrű aljnövényzettel benőtt területet vehetünk észre. Ki gondolná, hogy az erdő egy temetőt rejteget a régi téglagyár mellett? Az öles fák között elhagyott, félig kidőlt fejfák, kőkeresztek között bukdácsolunk - némely kereszt már félig elsüllyedt a földben.
Felirat csak néhányon látható. Fejes Ernő, a Szegedi Téglagyár egykori igazgatója úgy tudja, hogy az elhagyott erdőben rabok nyugszanak. Erre tizenhárom éve jött rá, amikor a téglagyárból ellopott nagyfeszültségű kábeleket keresték és találták meg a felirat nélküli sírok között.
- Ekkor még nem volt ilyen buja a növényzet - emlékszik vissza a volt igazgató, aki temetésre utaló jeleket is látott a területen. Ez azért furcsa, mert Tóth Tamás szegedi temető kutató szerint 1960 után a téglagyár melletti területre már nem temettek rabokat.
- A szegedi börtönben elhunyt rabokat ötven éve a belvárosi temetőbe temetik - mondja Tóth Tamás. Ezt Csapó József, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka is megerősíti. Elmondja: ebben az évben egy öngyilkos elítéltet temettek el a belvárosi temetőben. Arról viszont nincs a börtönben dokumentáció, hogy kiket temethettek a Bajai út bal oldalára.
A dandártábornok információja szerint utoljára a szegedi Csillag börtönben 1958-ban kivégzett forradalmárt, Kováts Józsefet temették a téglagyári tó melletti rabtemetőbe. Arról viszont neki sincs tudomása, hogy Fejes Ernő téglagyári igazgató milyen friss sírokat láthatott.
- Talán többet tud az a televíziós stáb, aki Kováts József földi maradványait keresi - mondja beszélgetésünk közben Csapó József börtönigazgató.
Bubryák István televíziós szerkesztő dokumentumfilmet készít Kováts József könyvelő 1958-as kivégzéséről. Úgy véli, az 1990-es években látott földmunkanyomok abból a kutatásból származnak, amikor keresték a forradalmár földi maradványait.
- Az exhumálások nem jártak sikerrel, de feltett szándékom, hogy tovább kutatunk. Remélem, a kivégzés ötvenéves évfordulóján, 2008. október 6-án méltón eltemethetjük a forradalmárt, akinek a Belvárosi temetőben emelt síremléke alatt üres koporsó van - említi a szerkesztő. Még egy név felmerül a kilencvenes évek exhumálása kapcsán. Megtudjuk, Jároli Jenő, a szegedi belvárosi temető vezetője részt vett a tizenöt évvel ezelőtti kutatásokban. Kiderül, nagyon jól ismeri a terepet. Azt is tudja, hogy nem csak kivégzett rabokat és természetes halállal elhunyt elítélteket temettek a rabtemetőbe.
- Bonctani temetésekre is sor került az 1980-as években ezen a helyen - ad magyarázatot a rabtemető kettős funkciójára. Kiderül: vannak olyan jeltelen sírok az erdőben, amelyekben hivatalosan eltemetett emberi szervek vannak."
[www.delmagyar.hu]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Diktatúrák áldozatai 127.
  2015-07-23 18:45:03, csütörtök
 
  "1958 májusától Biszku Béla belügyminiszter utasítására 385 olyan ember ellen indult eljárás, akik ,,háborúsnak" vagy ,,népellenesnek" minősülő bűncselekményeket követtek el.
Közülük 69-et tartóztattak le 1959. január 21-22-én, s 1960. február 13-ig ebben a körben 33 halálos ítéletet hajtottak végre.
A párthatározatokon nyugvó intézményesített terror a köztörvényes cselekményekkel vádoltak esetében is érvényesült.
Máig vitatott, miként veszítette életét 40 évesen Losonczy Géza az állambiztonsági szervek őrizetében, 1957. december 21-én. (Aznap, midőn az MSZMP KB zárt ülésen arról határozott, hogy szabad folyást enged a Nagy Imre-pernek.)
A ,,vizsgálat" idején 45 évesen követett el öngyilkosságot Szigethy Attila Győrben 1957. augusztus derekán.
Ebbe a sorba illeszkedik a Hugyagnál meggyilkolt Hadady Rudolf és Hargitay Lajos (1956), a békési fogdában elhunyt Onofrei Károly (1957), a rabkórházban elhalálozott Zöld Ádám (1959) és a büntetés-végrehajtás őrizetében Szegeden öngyilkosságot elkövető Nyemcsók György (1961) is."
[http://www.deres.tv]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Diktatúrák áldozatai 126.
  2015-07-22 12:13:03, szerda
 
  "Kocsis Sándor
Kiskunfélegyházán született, 1928-ban, kilencgyerekes szegényparaszt családban. Édesapja gazdasági cseléd volt, 1945 után tsz-dolgozó.
Négy elemi elvégzése után munkába kellett állnia, 1949-ig a BSZKRT-nál volt betanított munkás. 1949-52 közötti sorkatonai szolgálatát az ÁVH-nál kellett letöltenie. Ezt követően segédmunkásként dolgozott, különböző munkahelyeken.
1954-ben a rendőrségnél jelentkezett, hat hónapos tanfolyam után a XX. kerületi kapitányságon kapott beosztást 1400 forintos jövedelemmel. ... Négyszer kapott fenyítést. 1956-ban tizedesi rendfokozatban szolgált. ...
A forradalom napjaiban is a soroksári rendőrőrsön teljesített szolgálatot. Október végén az ugyanebben az épületben berendezkedő Oláh Ödön vezette nemzetőrséghez csatlakozott. November 4-én a soroksári nemzetőrség tagjaként tüzelőállást foglalt el, és csoportjával a Marx Károly utca - Török utca kereszteződésénél , a vasúti hídnál megtámadta a szovjet egységeket, amelyeket a Juta-dombtól is célba vettek. A megszálló csapatok ekkor komoly veszteségeket szenvedtek el. Kocsis a harc után lelőtt egy sebesült szovjet katonát. [Más szövegrészletek alapján föltételezhető, hogy a súlyosan, talán halálosan sebesült szovjet katonát ,,kegyelemből" lőtte le.]
1957. február 2-án letartóztatták. A nyomozók könnyen összeszedték a bizonyítékokat, mivel számos szem- és fültanú mellett Kocsis a tettével még dicsekedett is. Különösen terhelő vallomást tett rá kollégája, Gál Vilmos, akit később szintén perbe fogtak.
A Budapest Helyőrség Katonai Bírósága Pinczés István hadbíró főhadnagy elnökletével 1957. február 20-án, gyorsított büntető eljárás keretei között szervezkedésért és szándékos emberölésért 14 év szabadságvesztést szabott ki rá, noha Tóth Istvánné ügyész százados halálos ítéletet indítványozott. ...
Az ügyész és Kocsis tudomásul vette a döntést, de Hidas István ügyvéd enyhítésért fellebbezett. ... Simonffi Albert alezredes, a katonai főügyészhelyettes ekkor ezt az álláspontot képviselte: ... ,,A vádlott hivatásos rendőr volt, és magatartásával bátorította az ellenforradalmárokat. Ezekre a körülményekre figyelemmel a bejelentett fellebbezések elutasítását indítványozom."
A bírósági ítélet elutasította a fellebbezést.
Az ügyvéd azonban - enyhítendő az ítéletet - továbbra is beadványokat küldött a bíróságoknak. Ekkor azonban Simonffi ügyész törvényességi óvást nyújtott be a jogi minősítés megváltoztatásáért a nemzetközi jog megsértése miatt. ... az ítélet meghozatalában részt vett Lee Tibor és Vida Ferenc is. Hidas a törvényességi óvás elutasítását kérte, és most már a korábbi ítélet helybenhagyását.
A testület azonban a két előző verdiktet hatályon kívül helyezte, és Kocsist bűnösnek mondta ki a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében is (enyhítő körülményként a felfedő jellegű beismerő vallomást értékelték), és összbüntetésül a legsúlyosabb ítéletet hirdette ki, amelynek végrehajtására másnap került sor.
1992. december 11-én hozzátartozója, Demjén Imréné beadványára a bíróság megsemmisítette az 1957-es verdiktet.
Az ember üres tekintettel bámul maga elé, s próbál levegőhöz jutni...
Nem volna szabad, hogy diákok úgy végezzék el a középiskolát, hogy semmit se tudjanak az ilyen történetekről."
[http://gepnarancs.hu]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Egri csillagok...
  2015-07-14 22:25:08, kedd
 
  1548. Erdélyi országgyűlés Tordán, elismeri a lutheránus vallást.
1548. A tordai országgyűlés törvénye értelmében Erdély lakosai megmaradnak addigi vallásukban. I. Ferdinánd király az alsó-magyarországi nemesfémbányákat a Bécsben székelő Alsó-Ausztriai Kamara hatáskörébe rendeli. Kidolgozzák a felső-magyarországi öt szabad királyi város (Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes és Kisszeben) hitvallását, az ún. Confessio Pentupelitanát.
1548. meghal I. Zsigmond, fia II. Zsigmond követi a trónon
1548. Mária királyné, II. Lajos özvegye átadja I. Ferdinándnak az alsó-magyarországi bányavárosokat.
1548.10. A pozsonyi országgyűlés.
1549 - 1551. Xavéri Szent Ferenc tevékenysége Japánban. 120
1549. Petrovics Péter megszervezi az első evangélikus egyházmegyét a Temesközben.
1549. Xavéri szent Ferenc Japánban
1549. Az év folyamán Adójegyzék
1549.01.01. I. Ferdinánd szabályozza a Helytartóság személyi összetételét és ügyviteli rendjét
1549.09.08. Fráter György Izabella királyné nevében aláírja az I. Ferdinánddal kötött nyírbátori egyezséget Erdély Habsburg kézre adásáról.
1549.09.08. Hosszas előkészület után Nyírbátorban megkezdődnek Fráter György helytartó és I. Ferdinánd biztosának Nikolaus Salmnak a tárgyalásai Erdély és a Részek jövőjéről.
1550. Heltai Gáspár Kolozsvárott nyomdát alapít. A cég több mint egy évszázadig meghatározza a magyar könyvkiadást; itt jelennek meg például Tinódi Lantos Sebestyén hősi énekei.
1550. Paul Wiener nagyszebeni lelkész püspöksége alatt létrejön a szász evangélikus egyház. A debreceni református kollégium létrehozása; Heltai Gáspár és Georg Hoffgreff megalapítják kolozsvári nyomdájukat.
1550.03. Fráter György elküldi a Portára Erdély évi adóját.
1550.11. Fráter György székely népfelkelés segítségével megveri Éliás moldvai vajda seregét.
1551. Az alvinci merénylet. Fráter György át akarja adni Erdélyt I. Ferdinándnak, de a császári haderő bizalmatlan az erdélyi kormányzóval szemben, ezért Castaldo Alvincen meggyilkoltatja Fráter Györgyöt.
1551. János Zsigmond lemond a magyar trónról
1551.01.01. I. Szulejmán szultán követe Erdélyben II. János megkoronázását sürgeti
1551.06. I. Ferdinánd serege Gianbaptista Castaldo generális vezetésével bevonul Kolozsvárra és Gyulafehérvárra; augusztusban Izabella királyné fiával elindul a lengyelországi Oppeln hercegségébe.
1551.07.21. Izabella királyné Tordán átadja a Szent Koronát I. Ferdinánd megbízottjának, Castaldónak. Martinuzzi Fráter György az esztergomi érsek.
1551.12.17. I. Ferdinánd Castaldóval az alvinci kastélyban megöleti Fráter Györgyöt.
1552. Újabb török hadjárat Magyarországon. Elfoglalják Temesvárt, Lippát, Szécsényt, Hollókőt, Lugost, Szolnokot. Eger ellenáll a töröknek (Dobó István). A török megszervezi a temesvári vilajetet.
1552. Dobó István az egri vár védelmében vízfelszínről összegyűjtött szurkot használ
1552. Eger ostroma, Dobó megvédi a várat.
1552.04.22. A török csapatok Drinápolyból elindulnak Magyarországra.
1552.06 - 10. Kara Ahmed másodvezér vezetésével hadjárat indul Magyarország ellen, török uralom alá kerül a Maros, a Temes és a Tisza vidéke, elvész Temesvár, Lippa és Szolnok. A törökök létrehozzák a temesvári vilájetet.
1552.07.06 - 09. Drégely ostroma, melyet Szondy György véd az utolsó emberig.
1552.07.27. Losonczy István temesi ispán szabad elvonulás kikötésével feladja Temesvárt. (A török az elvonuló őrséget kapitányával együtt felkoncolja.)
1552.09.09 - 10. 18. Hádin Ali budai pasa, Ahmed és Szokoli Mehmed együttes erővel, sikertelenül ostromolja a Dobó István védte Eger várát.
1552.09.09 - 10.18. Az egri vár védői Dobó István vezetésével megállítják Kara Ahmed és Hádim Ali budai pasa egyesült ostromló seregét.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
A kopjafás temető - Nagybajom
  2015-07-11 22:48:27, szombat
 
  "[...] A református temető 37 darab kopjafája országos műemlékvédelem alatt áll. A református temető DK-i sarkában található egy erődített templom romja, mely ex lege védett földvár részét képezte. A rom a környezettől alig 1,5-2 méterre kiemelkedő magaslatot jelent, és egész területét sírok foglalják el. A Nagybajomi várat először 1543-ban említik, és feltehetően a középkori templomot vették körül palánkkal. 1557-ben a törökök újra birtokba vették a közeli Koroknyavárat és ekkor pusztulhatott el végleg a nagybajomi református temető kis vára is. [...]"
[http://nagybajom.hu/golyak/muemlekeink/]

A helyes meghatározás a faragott fejfa. A kopjafa megnevezés abból az időkből került át, amikor keresztbe fektetett kopjákon vitték a csatában elesettet a sírgödörhöz, és a szertartás végén, a már szükségtelenné vált kopját a sírhantba leszúrták.
Szatucsek
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Református temető, Nagybajom
  2015-07-10 21:53:59, péntek
 
  "Nagybajom belterületén Ny-i végében, református temető DK-i sarkában van az erődített templom. A környezettől alig 1,5-2 méterre kiemelkedő magaslatot jelent. Alaprajzilag téglalap alakú, de oldala több helyen bolygatott, ezért kissé szabálytalan. Területe lappos, egy kis emelkedéssel. Egész területét sírok foglalják el. A sírok földjében feltűnően sok középkori cserepet és égett paticstörmeléket találni.
É, Ny és D felől árok övezi, ebben több helyen bolygatás nyoma látszik, különösen az Ény-i részen. K-i oldala alatt nincs árok, ennek vonalában ma kocsiút vezet a temetőn kívül.
A vár története Solymosi László alapján röviden: Nagybajom földesura a Nagybajomi Frank család volt. A középkori templom pontos helyét nem ismerjük, feltehetően a református temetőben lévő kis vár területén volt, erre helyi hagyományok utalnak. A templomra 1333-tól vannak adataink.
A Nagybajomi várat először 1543-ban említik, 1544-ből ismerjük két várnagyát, sőt kapuőreit is. 1540 tájától a terület két földesura: Drági Ferenc és Várday Tamás volt. Nemcsak a török veszélyről, hanem a vár emberei által elkövetett hatalmaskodásokról is tudunk. 1550-től Valpóvári Allya Mátyás királyi kapitányhoz tartozik a vár. A palánkon belül a Várdayak házát is említik.
Magáról a várról nincs leírás, de feltehetően a középkori templomot vették körül palánkkal. 1548-ban szerepel védelmi tervezete. 15554-ben Nagybajom községet felégetik, valószínű, hogy ekkor a vár is elpusztult. 1549-től Nagybajom a töröknek adózott, de a vár még magyar kézen volt. 1557-ben a castellum Várday Zsigmonddé 1555-ben, Allya Mátyás halála után azonban végleg török kézre került Nagybajom és vele együtt nyilván a vár is. 1557-ben a törökök újra birtokba vették a közeli Koroknyavárat és ekkor pusztulhatott el végleg a nagybajomi református temető kis vára is. Többet nem említik.
A vár területe alapján elfogadható az a feltételezés, hogy itt állt a középkori templom, melyet később, a török korban palánkkal, árokkal vettek körül. A 16.században a palánkon belül házat is említenek. Ez, ha itt állt a templom, nehezen képzelhető el a ma ismert kis vár területén. Lehetséges, hogy a jelenleg látható várárkon kívül is volt palánk, amely egy nagyobb területet foglalt magába. A D-i várárok Ny irányába folytatódik, majd 50-60 m után elmosódik, ahol eléri a temető főútját. Nem kizárt, hogy a feltételezhető külső palánknak, várároknak maradványát látjuk ebben az árokban."
[Magyar Kálmán - Nováki Gyula]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2015.06 2015. Július 2015.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 16 db bejegyzés
e év: 311 db bejegyzés
Összes: 1003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 207
  • e Hét: 1250
  • e Hónap: 3605
  • e Év: 78407
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.