Regisztráció  Belépés
babumargareta.blog.xfree.hu
SZABADSAG Nem vagy az, ki szereti, ha bezárják. Szabad vagy, repülsz mihelyt alkalmad nyílik rá, Csak elszédülsz a magasban, nem bírod soká. Elveszel a kék ... Vilhelem Margareta
1910.06.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Változó Világ-------------Vilhelem Margareta
  2015-09-29 20:21:23, kedd
 
  Méreggel kavarodott időkben
elárasztanak ismeretlenek,
arcok,szemek kavarognak
körülöttünk ,tévelyegnek


lassan ,forrongó Világunkban
mozdulatlan keressük barátaink ,
kik egyre fogynak napokkal
és sírásra torzul a mosolyunk .


Míg megbizonyosodunk újra
a maradandó ,földre robbanó
velünk azonosuló idő, szorongó
testében új történelmet író

vad göggel telített győztes ,
durva szívek tiltott nemzetével ,
kiknek még emlékük sincsen
a volt ,idők múlta gyönyörökben .

Kocsányon függő életünkben
fölösleges volt piciny enyhülés ,
s gyermeki szívvel kérkedünk
mindenért ami már felesleges.

És hosszan elnyúló részvéttel,
koldusként ,alázattal esengjünk
lerótt múltunk harci győzelmét
beborító babér koszorúnkért.[W.B.]
 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Az ösz nyomdokán---------Vilhelem Margareta
  2015-09-27 20:09:25, vasárnap
 
  Makacs világban konok rendben
parázslanak sötéten csillagok
tüzes éjek után szürkés napok
körülkarolják a bíbor Napot.


Ősz jöttére sikítanak szelek
szétfoszlatnak nyálkás pókhálót
tenger nagyságú fellegek nyomán
úszkálnak újszülött fehér bárányok .

Minden oly vaskos ,vizes dermedés
szél fújta nedves színek kavarognak
foszladozó nyárnak sutba vetett álma;
az arany sugárban fürdő csillagok .

Minden nedves, hideg csuszamlás
az erdők rőten kéjben inognak
rothadt farönkök testük takarják
szégyellik mocskos pucérságuk.

Az ősznek napjai vihar szegettek
Világunk sutba dobott vég ítélet ,
csak fák résein villan még valóság
míg szállingóznak rozsdás levelek.

A még lombos fákon bomlik a lét,
sűrűn szállnak megcibált levelek
kopárságuk bár látszatra eleven
büszkén állnak ,lombjukat feledve.[W.B.]



 
 
1 komment , kategória:  verseim  
Múló évek----------Vilhelem Margareta
  2015-09-25 20:43:02, péntek
 
  Mennyi élet mennyi bánat
múlik csendben, s nem támad
arcomra a múlt alázat
csak heviti gyenge lázam .

Kihűlt fészkem halott ajka,
vágyik vissza csókjaidra,
sejtelmesen titkok árnyán
kergetőzik szélnek táncán.

Szárny fosztottan vezekelek
tegnapok napjait keresem
közös harcunk elfelejtem
kettéoszlik a csillag égen.

Kis fellegek bűvkörében
sorvad létem a végtelenbe
s őrzöm vétkeim keblemben
mik együtt fájnak életemmel.

Megtanultam az értékeket
eltakarom arcom rémülten ,
s varázslatos ifjú álmom,
szenderedik selymes révben.

Nehéz kitörni a bús múltból
míg nem száll meg új varázs ,
örökifjú szerelmes útból
reám száll mint egy villanás.[W..B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Szerelmes visszhang---------Vilhelem Margareta
  2015-09-21 21:33:10, hétfő
 
  Oly édes semmiségben tétlen
az égbolt csillagos fényében
testem még ring ölelésedben
s csókot súg holdnak éjében.


Belém vésődött finom lelked ,
néma érintések bársony lehelete
szemedben fény szikrázik felém,
s érzem vágyad piheg még benne.

Mert eggyé olvadunk ördöngösen,
míg tejúton táncolnak tündérek
boldog nevetés szédületében
színes életem búg ölelésedben.


Ajkam pirosló vérem tengere
minden vágyam benne lebeg
kitárt karjaim lágy ölelésében
benne van szíved minden verése.

Csak egy perc míg magamba vésem
férfi akaratod gyöngeségeit ,
s testem szótlan szobor fegyvere
mi megvédi csókjaid üdvösségeit .[W.B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Monoton menet-------Vilhelem Margareta
  2015-09-19 18:56:08, szombat
 
  Körülöttem monoton tarka hullám
forog körbe -körbe eszeveszetten,
nagy Világban keskeny ösvényen
tapossák búsan a zordon éjeket .



Mert nincs törvény eme seregre
a kincseik a batyu ,s a gyermekek
féltően húzzák magukhoz kincsüket
álmaik nincsenek csak törnek előre.

Otthonuk messze álnokság tanyája
gondjuk maradt a fájó igazságban ,
cifra palotát nem kérnek,békére vágyva
elhagyott hazájukat, kimért sínpárra.


Lelkükben tanyát üt a békesség
leszállni látják az egük Istenét
világi nagy hitük búcsút kovácsol,
testük fáradt ,sebek mérik fájdalmuk .


Estétől ,fénylő hajnal csillagáig
taposnak utat nap ragyogásig,
szívükben fájdalom békés menetben
való igazság a szürke életben.


Elérni céljuk tán nem fogják sosem
a jót amiből lelkük életet merítene ,
orvul becsapott harci eszményekben
csak tévelyegnek kimúlt tévedésben.[W.B]






 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Talán máskor-------------Vilhelem Margareta
  2015-09-14 21:02:51, hétfő
 
  Úgy üldöz a magány átka,
keservesen befedi testem
hóbortos, lottyanó házban
minden csak lázad bennem .

Mert lepereg és kutatom
a múltnak gyatra sejtelmét
a sorsomtól a sötét félést
a semmire hulló harmatot.

Testem rémült áldozatként
némán vezekel ,hadd érezze
hogy sajog a múlt a máért
apró perceknek ütemeként.

Hosszú az út a múlt, s ma között
s belém törnek halk sóhajok
lüktető szívemben a fájdalom
arany pecsétként zárul körém .

Kopár fákról hulló boldogság
bús lelkemnek fájó csillaga,
s hegedűt rezegtetnek ábrándok
míg titokban ,csendben lángolók.

Megtelik a szívem felhőkkel,
s párolognak kemény illatok,
semmiségben kutatom árnyékom ,
s poros utakon térden álmodok.

Mert volt bizalmam boldogságban
tudtam ,éreztem de reménytelen
ámokfutóm ,csalódott szél huzat
belém-fészkelte a sok átkokat..[W.B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
A szerelem mámorában-----------Vilhelem Margareta
  2015-09-11 21:39:37, péntek
 
  Úgy űzött a vágy feléd,
értelmetlen lázas érzés
bőrömön ringott a kezed,
ujjaim csókolták gyöngén.

Türelmetlen mozdulatokban
ahogy első éjszakánk esett
ziláltan kergettük vágyaink
s szívem szívedbe veszett.

Kapkodó apró lihegésünkben
benne volt minden csoda
szoros kéjjel telt testünkben
ikrek lettünk szívverésünkben .

S vártuk a mámor ébredését
felettünk kattogott a perc ura
lágyan simultam mozdulataidra
összeforrtan birtoklásodra .

Szívünk dobogott mint soha
kegyegték vágyaink titkait
kék szemedben fény csillogott
s nedves víg ajkad kacagott.

Oly boldog voltam karodban
megrezzentem minden mozdulatra,
zene harsogott a kakas szóra
boldogságunk örök sugallatára.[W.B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Mert újra lehet--------Vilhelem Margreta
  2015-09-10 22:19:36, csütörtök
 
  Titkos nézések ,halk szavak
álmok egén kerítő szárnyak,
tiszta szívvel fogant álmok
elbódított lángoló vágyak .


Zavaros ,daltalan Világban
összefutottunk zavartságban
karod felém nyúlt lombosan,
s fájt csókod szám kapujában.



Véletlen vagy kitervezett
simogatásod mind velem lehet ,
bohón kapkodok egyre utánad
tárul szívem csalogatásodban .


S úgy vágyunk egymást átérezni
remeg kezünk ,szánk csókot beszél
viharos szél fújhat reánk,
álmodó lelkünk szerelem Világ .


Vágyódó ölelő férfi karodtól
vérem ereimben úgy kavarog
s körülöttem szent ragyogások,
csókjaim még lehetnek fiatalok.

Mert vágytuk e perc diadalát
parázna szó nem hágott át
el nem súgott szent beszédek
szívünkben új vágyat keltnek. .[W.B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Ahol a kereszted-------Vilhelem Margareta
  2015-09-08 22:29:07, kedd
 
  Ki menni akar hagyni kell menni,
útja tekervényes ,de boldog lenni
kegyetlen tréfa ,keserves ábránd
elveszett mostoha a Világ porondján.,


Cirkuszi menet ,habzsoló szájak,
zsonglőröznek egyre fura hibákat
rémes erővel közénk préselődnek
pusztulnak földek gyakran összetörnek.


Fénytelen Világ kipusztult erények
ünnepelnek büszkén,hogy révbe érnek
keresztül -kasul mindent bekebeleznek,
anya nyelvük lassan megereszkednek.

Idegen a horda akár a szokásuk
elterelődnek harcban , nyer hatalmuk
talán engeszteljük majd magunk érveit
mert néha kicsinyeljük szívünk szeretetét.

Történelmet írnak saját céljukra ,
vészharangot húznak az áldozatokra,
por és hamu lepi majd hazatérésük,
lelkükben semmivé válnak ősi keresztjük.[W.B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
A vágyak szellőjén-------Vilhelem Margareta
  2015-09-06 17:38:18, vasárnap
 
  Micsoda harcban tolongnak egyre
megfeszült idegek vad rohamok ,
mennyi feláldozás ,révbe nem jutás
mennyi hiányos képzelt sorsok.

Micsoda tervek,remegő érzelmek
fészket építsz édeset meleget
naponként tágul szemednek határa
percenként dobog szívednek vágya .


Sebesen forog lelkednek világa
hiába kapaszkodsz szél viharában
porként betemet megtört sugárban
míg arcodon a mosolyt orkán cibálja.


Egymást kergetjük a halál torkába ,
testek lázadnak a zaj forgatagában
a csendből fakadó villogó viharban
belefutsz összetörten , néha akaratlan .


Mert van az életnek írott törvénye
semmit sem változtat meg körülötte
éjszinü fellegek sötét peremére
űzi fájdalmad ,az örvények szélére.


Bekebelez mindent ,mit megtervezted
a föld inogva rombol hűvösen melletted
kacagva habosan hullámok feltörnek,
volt és nincs életed elmossák iziben.[W.B.]




 
 
1 komment , kategória:  verseim  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2015.08 2015. Szeptember 2015.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 172 db bejegyzés
Összes: 3099 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 136
  • e Hét: 1019
  • e Hónap: 6448
  • e Év: 75132
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.