Belépés
johannanna.blog.xfree.hu
A régi tan szerint van négy elem: A tűz, a víz, a föld s az ég. Az ötödikről megfeledkezék - Az ötödik a - SZERELEM!!!!!! Czeto Mirjam-Vivien
1947.02.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 54 
HooverBday
  2015-09-30 09:25:31, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Különös csodás Bing képek!  
IsabelaIsland
  2015-09-29 09:42:44, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Különös csodás Bing képek!  
IxtapaJellyfish
  2015-09-28 12:06:43, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Különös csodás Bing képek!  
Kozmáné Anuskától!
  2015-09-28 12:05:29, hétfő
 
 






Horváth Piroska
Szeptember gyöngyei...

Egy esőcsepp koppant az ablakon,
csöppnyi volt csupán, mint egy almamag -
kipp-kopp - én bódultam a dallamon,
ő gördült tovább fénylőn, hallgatag,

aztán kettő koppant az üvegen -
huncut angyalkák kristálykönnyei,
méláztam a dallamon, ütemen,
ragyogtak rám szeptember gyöngyei,

könnyeken túl a rézszín fák mögött,
pókhálónyakék - tündöklő cseppek...
ezernyi szilánk - kristály széttörött,
indián nyárban varázzsá lettek...
























SZERETETTEL JÖTTEM TÉGED KÖSZÖNTENI ÉS MINDEN SZÉPET ÉS JÓT KÍVÁNOK EBBEN AZ ESŐS HÉTVÉGÉBEN DE REMÉLJÜK MÉG VISSZA JÖN A SZÉP ŐSZ PUSZIM ANNUSKA













 
 
0 komment , kategória:  Kannalidia!  
Kovács Esztertől!
  2015-09-27 09:56:53, vasárnap
 
 









Drága Mirjam ! Kellemes ébredést,csodaszép őszi vasárnapot kínánok !







 
 
1 komment , kategória:  Eszter721!  
klementinagidro
  2015-09-27 09:49:24, vasárnap
 
 










































Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél . . .

Beszél a fákkal a bús őszi szél,
Halkan beszélget, nem hallhatni meg;
Vajon mit mond nekik? beszédire
A fák merengve rázzák fejöket.
Dél s est között van idő, nyujtózom
A pamlagon végig kényelmesen...
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.

Egyik kezemben édes szendergőm
Szelídeden hullámzó kebele,
Másik kezemben imakönyvem: a
Szabadságháborúk története!
Minden betűje üstököscsillagként
Nyargal keresztül magas lelkemen...
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.

Arany csal s ostor kerget tégedet
A zsarnokért megvíni, szolganép,
És a szabadság? egyet mosolyog,
S mind, aki híve, a harctérre lép,
S érette, mint a szép lyánytól virágot,
Sebet, halált oly jókedvvel veszen...
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.

Hány drága élet hullt már érted el,
Oh szent szabadság! és mi haszna van?
De lesz, ha nincs: tiéd a diadal
Majd a csatáknak utósóiban,
S halottaidért bosszut is fogsz állni,
S a bosszuállás rettentő leszen!...
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.

Vérpanoráma leng előttem el,
A jövendő kor jelenései,
Saját vérök tavába fúlnak bé
A szabadságnak ellenségei!...
Egy kis mennydörgés szívem dobogása,
S villámok futnak által fejemen,
S keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.

Koltó, 1847. szeptember


















Az üzenet

,,a postás azt mondta,
leveled érkezett ,ott van a ládában
hetedhét országból,
egy kis városkából,üzenetet küldtek
utánad érdeklödnek,;jól vagy-e,
a nagy meleget biród -e,
egészséged biztosan remekel
a kis barátnöd vigyáz feletted
és minden jót kiván Neked
nagy szeretettel.














































 
 
0 komment , kategória:  Klementinagidro!  
MaunaKea
  2015-09-27 09:15:15, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Különös csodás Bing képek!  
Czakóné Ágitól kaptam!
  2015-09-27 09:13:07, vasárnap
 
 







Kedves Barátnőm!
Lassan beköszönt az ősz, hűvös esős idő van, ennek ellenére kívánom, hogy töltsd
kellemesen a hétvégét.
Sok szeretettel: Ági









Mentovics Éva : Ősz köszöntő

Halk motozása hallik a Nyárnak,
sóhaja csendes, lépte már fárad.
Megsimít néhol bokrokat, erdőt,
lankadó vándort, kócos tekergőt.

Emlékek ezrét szívébe rejtve
búcsúzik vígan, s indul nevetve.
Így szól az Őszhöz: - Jöjj csak, már várnak!
Légy gondos gazda, őrizd a tájat!

Hű barátságban felhőkkel, Nappal,
égi szelekkel, áramlatokkal.
Érjen a szilva, az alma, a körte,
gazda a hordóit mind tele töltse!

Bújjon ki földből zeller, a répa,
krumplival, babbal teljen a véka!
Nap-ragyogásban, rőt avaringben
járja a táncát mostantól minden!

Altatót dúdolj mindnek, mi fáradt,
dús avardunnán vess nekik ágyat!
Ám, ha a környék dermedten ébred,
sétabotod majd add át a Télnek!







































 
 
0 komment , kategória:  Ágimami7  
Szerkesztéseim!
  2015-09-26 10:34:43, szombat
 
 













































Kalidásza: Az esős évszak

Óriás felhő-elefántja hátán
királyként jön az Eső Évszaka:
zászlaja villám, dörgő menny a dobja
s örömöt hirdet kiáltó szava.

Mint a sötét lótusz kék ragyogása,
töltik a levegőt a fellegek,
most mint áldott nők kebele tündökölnek,
majd roppant szörnyekként sötétlenek.

Terhük roskad, messziről híva-hozva
az eltikkadt madárcsapatokat,
és gyönyörűség hallani, hogy indul,
hogy nő a lassú áldás, hogy szakad.

De mikor Indrá szivárványa zengő
lángként átcsap az égen fekete
záporban zúg a sok éles esőcsepp,
sajdul a fáradt zarándok szíve.

Csírákkal, drágakövekkel, a friss föld
gombákkal koszorúzta már magát,
s fénybogarak ékszere ékesíti,
mint szikrázó gyöngy a kedves nyakát.

Sugaras farkát szélesen kitárva
kezdi vidám táncát a pávahad
és hű társának a nászban a nőstény
gyönyört és csókot megkettőzve ad.

Vad folyamok, mint részeg leányok,
sóváran csapnak szét mindenüvé
a partokon, s az ingó, kicsavart fák
velük vágtatnak a tenger felé.

Arany bimbókba öltöznek az erdők,
hogy szemet üdít, szikrát vet a szín:
oly hegyesen búvik elő az új fű,
hogy puha száját megsebzi a gím.

Mikor az erdő koszorúzta parton
megjelennek remegő szemeik
nagy lótuszával a félénk gazellák,
csakúgy ujjong az emberben a szív.

Mikor harsányan dördül a magasság
s fekete ködbe rejtőzik az éj,
csak a villámfény vezeti a nőket,
kiket urukhoz hajt a szenvedély.

S mikor egyetlen ropogás az égbolt,
minden civódást felejt a szegény
szerető, és még bensőségesebben
nyugszik kiválasztottja kebelén.

De koszorút, díszt, kenetet kerül a
bús nő, aki férjétől elszakadt:
ajkának bimbó-gyümölcsére lótusz-
szeméből nehéz könnyek hullanak.

Fakó vízével bogarat, ocsút, port
túrva, kígyóként kanyarogva megy,
ront le az erdei folyó a völgybe,
hogy fut előle a békasereg.

A méh vígan zümmögve cserbenhagyja
a liliom telt nektárserlegét,
hogy a páva széttárt farkára szálljon,
mely lótuszként részegíti szemét,

majd az elefánt-lótusz homlokára
telepszik át a méz-sóvár csapat:
a mennydörgéstől izgatott halánték
mirigyétől oly kéjes nedv fakad.

Gyönyörűek a hegyek, mikor ormuk
csókolják a vonuló fellegek
s a pávák a sok lezúgó pataknak
tiszteletére táncot lejtenek.

Szellő zsong át a fák sziromegén és
lehűl és langy párákkal permetez,
majd édesen és halkan ágakat ráz
s virágok új fűszerével legyez.

Fürtökkel, melyek csípőig omolnak,
virággal, mely a fül mögött virít,
illatos szájjal és koszorús kebellel
szítják ilyenkor ifjak vágyait.

De a távoli utas lelke búsul,
ha esőt lát az ég arculatán
s ág-bog villámot, s látja Indrá ívét,
s elébe tűnik egy-egy szép leány.

Friss keszara, keták és kadamba koszorúit
fonják ilyenkor omló csigáikba a nők, és
fülük alatt az édes ardsuna fürtje bókol,
jó szagú fityegőként a cimpára akasztva:

szép szantáltól ragyogva és sötét aloétól,
dús sörényük a fül-dísz illatába fürösztve:
látni, hogyan sietnek a szülei szobából
mihelyt dördül a felhő, a háló-kamrába.

De lótusz-kékben, s hordva levágyó terheit,
ring a szélben a felhő és egyre közelít
s alázúg - s Indrá íve gyönyörűen kigyúl,
s az utas felesége sóhajt s elkomorul.

A fák virágözönétől ujjong az egész liget,
ágaival a szélben táncol és integet,
játszik s mosolyogva súg-búg a keták bimbaival:
láza hűlt s ő megint fiatal.

Hajában bakula-szirmok és fehér jázminok,
és bimbók, melyeket már az új évszak nyitott,
s kadamba-levelet-ágat gyűrűzve füle mögé:
az ifjú, szép menyasszony most lép oltár elé.

Bimbózó gyöngyszalagot hord dagadó kebelén,
csípőiről ruha omlik, fátyolként könnyedén,
sötét haján kenetek s friss olajok cseppjei,
és a gyönyörű testet ráncolt öv öleli.

Nyugat szele részegíti az árva zarándokot,
üde erdő üdíti: már szinte tántorog:
táncosként rázza a fák dús sziromterhét-havát,
virágporral keverve a kateki illatát.

És szól a fáradt felhő: Itt fent megpihenek!
S langyos esővel hinti a Vindhya-hegyeket:
leveti terhe gondját, s ahol elnyugodott puhán,
zölden ragyognak az ormok az aszú hő után.

Aki a nők szívéből elűzi a gondokat,
aki vigasztalja, őrzi a fákat, bokrokat,
hozzon neked is áldást a Megelevenítő,
minden élet királya, a szép Esős Idő.


/Ford.: Szabó Lőrinc/














 
 
3 komment , kategória:  Saját készitésű képeim!  
Doroné Évától kaptam!
  2015-09-26 10:21:21, szombat
 
  Szia drága barátnőm!
Kellemes napot hétvégét kívánok.
Sajnos az idő ősziesre fordult.
Nálunk második napja szakad az eső.
Most már valóban be köszöntött az ősz.
Puszillak Éva






















Aranyosi Ervin: Őszi fák

Lám, a megfáradt fák
levelüket ejtik,
a nyár üde zöldjét
végképp elfelejtik.

Harmatcsepp a könnyük,
hajnalban zokognak,
meghajolnak szélnek,
múló évszakoknak.

Színes levelekkel
takarják a földet,
színpompás varázzsal
búcsúzkodnak tőled.

Ha lehull a levél,
álom száll a fákra,
színes avarszőnyeg
terül a világra...









 
 
0 komment , kategória:  Éva6!  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 54 
2015.08 2015. Szeptember 2015.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 54 db bejegyzés
e év: 765 db bejegyzés
Összes: 23072 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 338
  • e Hét: 1296
  • e Hónap: 3607
  • e Év: 10889
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.