Regisztráció  Belépés
koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze,a műveltsége,nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos,a kül... Kőszegi Marika
1955.09.22
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
Mindig a barátod leszek
  2016-02-15 20:42:39, hétfő
 
  Mindig a barátod leszek
Időtől, tértől függetlenül,
még ha testem már
nem is e világon jár,
csak gondolj rám, és figyelj
én ott leszek
benned.
Ha sötét felhők gyülekeznek,
leszek neked
napsugár felettük.
Ha magányosan állsz az erdő szélén,
csak gondolj rám, és
mesélek majd a madarak nyelvén,
csakis neked
hogy tudd
nem vagy egyedül.
Ha elborít a sötét egy újholdas éjjelen,
gondolj rám, és
elér a vigasz akkor is, mert
ott ragyogok majd
benned
a csillagos égbolt helyett.
.
// Nemes Péter://

 
 
0 komment , kategória:  BARÁTSÁG  
Szerencse
  2016-02-15 20:33:58, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  FEKETE MACSKÁK  
A magányod :szent
  2016-02-15 20:31:34, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  IDÉZETEK,Mondák  
Az igazi tánc
  2016-02-15 20:29:38, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Tánc  
A Hold
  2016-02-15 20:26:19, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  IDÉZETEK,Mondák  
Legyen időd a boldogságra
  2016-02-15 20:24:28, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  IDÉZETEK,Mondák  
Sokszor elgondolkozom a szereteten
  2016-02-15 20:21:29, hétfő
 
  Sokszor elgondolkozom a szereteten, mi is az igazi szeretet, mennyire szeretünk, szeretünk igazán, bennünket szeretnek, engem szeretnek? Fogadjátok tőlem szeretettel ezt a kis történetet.
Egy őszi hideg szeles késő délután,
Ballagott a férfi hazafelé a nyirkos utcán.
Magányos volt, s hideg szíve,
Senkit sem szeretett, senki sem szerette.
Kigyúltak már azt utcai fények,
S erősebben fújtak a fagyos szelek.
Fejét lehajtva, kabátját összehúzta,
Lépteit jobban megszaporázta.
.
Kopott vas kapujához érve,
Zsebében kulcsát keresgélte.
Megtalálta, elővette, ám leejtette,
Morgolódva lehajolt, hogy a kulcsot felvegye.
S akkor, a kerítése tövében előbújó kis virágot észre vette.
- mindenhol csak a gazok nőnek- mormogta félhangosan.
A szomszéd kislány rászólt szeretettel nem haragosan,
- bácsi kérem, azt a virágot neked én ültettem.
A férfi a vállát rándítva mondta - én ilyent nem kértem.
Azzal bement a fűtetlen, hideg házába.
Kopott kabátját hanyagul ledobva,
Kályhájába tüzet rakva
Kavargott benne a kislány mondata.
- minek nekem virág? - mormogta.
Éjszaka lett, nem jött álom a szemére,
Mindig a szomszéd kislány jutott az eszébe,
- virágot nekem? Nekem? Nekem ültette.
Majd felkelt, konyhájából a nagy kést magához vette,
Kiment, s a kis virágot óvatosan a földből kivette,
A házba bevitte és gondosan elültette.
Másnap, mielőtt dolgozni ment, köszönt a virágnak,
Odakinn, mosolytalanul bólintott a kislánynak.
Kislány szelíden szólt, s rámosolygott.
- látom bácsi, bevitted a virágot.
Be - válaszolta, majd elballagott.
Este sietett haza, mert tudta, már nincs egyedül,
Várja a kis virág, mely az ablakában ül.
A virág napról napra cseperedett, majd narancssárga virágot hozott,
A férfi boldog lett, hisz színével szürkeségébe napot lopott.
Egy nap a boltba betérve, nem csak a szokásos vacsoráját vette.
Hanem egy nagy tábla csokit levett a polcról és kosarába tette.
Másnap reggel toporgott kapujában a kislányra várva,
órájára pillantott párszor és várt és várt, de hiába.
Este nem is hazasietett, hanem egyenest a szomszédjához csengetett,
Idős néni jött elébe - jó estét, a kislányt keresem, a szomszédból vagyok,
- a kislány beteg lett, kórházba van - mondta a nénike - a nagymamája
vagyok.
A férfi elsápadt, beleremegett, majd összekapta magát és a kórházba
sietett.
-Hová- hová - szólt egy nővér - egy kislányt keresek ma beteg lett -
- ma délután meghalt, megállt a pici szíve, sajnos az úr késve érkezett.
Hazafelé, koszorút köttetett hatalmasat, színes, tarka virágokból.
Eljött a nap! Lógó orral felvette fekete öltönyét, csokit is elővette táskájából, majd letépett egy szirmot a kislánytól kapott virágból.
Könnyes szemmel lépett a parányi sír gödörhöz, csokit és a szirmot
beledobta, majd összekulcsolt kézzel, lehajtott fejjel, de hangosan érthetően mondta: köszönöm.
Hetente friss virágot vitt az aprócska sír halomra
- köszönöm - csak ezt az egy szót mormolta.
Tavasszal, a féltett, nagy gondossággal ápolt kis virágját magához vette,
A temetőbe kivitte, azt a kislány sírjára könnyezve elültette.
- Köszönöm!
Ezt a virágot Tőled kaptam,
Látod? Most ezt visszaadtam.
Már tudom, megtanultam,
Mi az, hogy szeretni,
Hogy néha meg kell állni,
Másokkal is törődni!
 
 
0 komment , kategória:  BARÁTSÁG  
A szívnek kell virágba borulnia
  2016-02-15 20:12:13, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  IDÉZETEK,Mondák  
Happy
  2016-02-15 16:12:47, hétfő
 
 

"Bátor az, aki még mindig mer hinni, próbálkozni, bízni, szeretni, érezni, és nem attól félni, hogy mi lesz, ha megnyitja a szívét.

 
 
0 komment , kategória:  Valentin  
Virágszál a kezemben
  2016-02-15 16:08:49, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Valentin  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
2016.01 2016. Február 2016.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
29 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 659 db bejegyzés
e év: 6884 db bejegyzés
Összes: 51186 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3756
  • e Hét: 29885
  • e Hónap: 85559
  • e Év: 1303523
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.