Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Az én szívem egyszerű, nincs nagy gazdagsága, csak egy aprócska kincs: a szeretet örök lángja." Gyöngyszemek... .
2000.02.19
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 42 
Szív és lélek
  2016-01-27 07:14:08, szerda
 
 
Mészáros Ferenc
Szív és lélek

Éjjel nem alszik a szív,
Mellé bújik a lélek,
Mesél egy másik világról,
Ahol a szív mindig lángol,
S álmot hoznak a fények,
Lélekbe rejtett meséket.



Link


 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Apológia
  2016-01-27 07:12:53, szerda
 
  Gradvolt Endre: Apológia

Minden álmom színesre festett,
messzire gurult üveggolyó.
Idővel egyre szelídebb leszek,
hiába vagyok megvadítható.

Már többet hallgatok, mint ítélek,
bár súllyal se több, mint éllel a szó.
Vasfog az idő az ember szívének,
ha minden színjáték megtanulható.

Hát eljátszom azt, hogy ennyire vittem.
A bűneim közül semmit se bánok.
Már átéltem mindent, amiben hittem:
az tesz emberré, hogy újra hibázok.



Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nem tudunk semmit a jövőről...
  2016-01-27 07:10:52, szerda
 
 
László Ilona: Nem tudunk semmit a jövőről...

Nem tudunk semmit a jövőről,
Csak tobzódunk önfeledten a mában,
Pillanatokat lopunk az időből,
S a végtelent leljük egymás karjában.


Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Örök fény
  2016-01-27 07:09:39, szerda
 
  Beri Róbert
Örök fény

Csak enyhíteni akartam sajgó lelkem.
Hűsíteni veled, mint nyári zápor az út porát,
És elhallgatni csend a csendben
szíved meg-megdobbanó lágy ritmusát.

Én nem akarlak a lehetetlennel bántani.
Csak ments meg önmagamtól, ha kérhetem!
Romjaimból felépíteném álmaim,
hogy te légy benne beteljesült végzetem.

Halványodnak, tompák a csillagok.
Te jössz, beragyogod kínzó életem.
Lelkem forrása rubintvörös mosolyod.
S szemed kékje hoz örök fényt nekem.



Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Remény
  2016-01-27 07:07:38, szerda
 
 
Tóth Juli
Remény

Titokzatos szépség
közepén,
körülöttem táncol,
biztató remény.
Csacsogó patakok,
fehér fényű utak,
hitet kiált minden
parányi mozdulat.

Mennyi, mennyi
szépség, e világban,
Benne van egy percben,
egy szál kicsiny virágban.


Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A kavics
  2016-01-27 07:05:59, szerda
 
  Barcsai-Fehér Géza
A kavics

Irigy fenyők között vak erdő mélyin éltem,
Míg jött egy dalos ár és zúgva elsodort,
S mely rózsaszirmokat és szennyet váltva hord,
A víz sodort, sodort, míg a tengerhez értem.

Már testem jéghideg, kemény és síma volt,
Csak rajtett, mély erek tarkíták szürke vértem.
De bennök lelkem fájt; vihart epedtem, kértem,
Vihart, mely partra vet, hol ível messzi bolt.

S az orkán partra szórt, hol habvájt, hűs gödörben
Elnézem a napot, a nagy, örök csodást,
Mely kél és száll nyugodt, felséges égi körben.

De jó pihenni így, nagy úttól elgyötörten,
Tükrözve hajnalpírt meg alkonyhervadást,
Hideg kő, mely ragyog és nem vágy semmi mást.



Link



Saját fotó: Valahol a Rába folyónál...
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
és
  2016-01-27 07:04:43, szerda
 
  Kovács Erika: és

Tudsz-e sírni a csöndben
befelé nyelve könnyeid?
Tudod-e
mosolyogva nézni
a felhők nélküli eget
és megtölteni nevetéssel
hogy az elmúlás
ne fájjon
a sárguló faleveleknek?
És tudod-e
kezedben tartani
az éjbe zuhanó csillagokat?
Markodban szorítani fényüket
pedig jól tudod,
hogy már félúton elvéreznek?!
Tudod?
És tiszta arccal üvölteni Istennek,
hogy Te 'csakazértis' életre kelted!?
Mondd!
Tudsz- e még hinni,
simogató fűszálak közt ülő pár
halk szerelmében?
Egy apró érintésben?
Szemek tisztaságában?
Égboltra lehelt álmokban?
És az alázattal tűrt forróságban?
Egy apró kavics csillanásában?
Sírásában




Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ami a tiéd
  2016-01-27 07:03:30, szerda
 
  Bede Anna
Ami a tiéd

Tiéd a korhadt pad a pesti téren.
Tiéd a fűcsomó a híd alatt.
A tűzfalakról penészes fehéren
vakolat-pénzek eléd hullanak.

Tiéd a botló léptek koppanása.
A lejárt jegyek és a vak sínek.
A horpadt maszk. Az élet ferde mása.
Tiéd minden, mi nem kell senkinek.

Harapj szét láncot kőbalta-fogakkal,
szedj össze kazal giz-gaz sugarat,
rakj máglyát, égj el, versenyezz a Nappal,
hogy a csúfolók megvakuljanak.

Facsarj esőt a fölrepedt rögökre,
élet-halálra hívd ki az eget,
ócskavas-halmon terülj el örökre,
légy minden könyörgésre felelet.

Tiéd a dér az országúti fákon.
Tiéd a por, mit lábad felkavar.
Veréb hintázik kajla glóriádon,
és dideregsz, míg meg nem vált a dal.





Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Te-hiány
  2016-01-27 07:02:20, szerda
 
  Falus Juli
Te-hiány

Néha...
Ki kellene bírni még jobban a napokat
mikor semmi hír felőled és csak tapogat

valami napsugár... és játszik a hajammal
de kit érdekel? hogy cicázik a harmattal
a fény mikor a te-hiány topog idebent
a szívemben... még zörög mit néz egy idegen
szempár hogy menjek felé... nekem ez nem való
hogy itt rád várok ez nem lesz soha megálló
neked nem én... csak amolyan átszálló vagyok
kitől lesz néhány jó perc... rég megbeszélt dolog:
én nem... ki kellene bírni amennyit mérsz rám
mert a városodban is összebújnak a fák
mint itt ezen az utcán melyen botladozom
sántán felbukom... egy te-hiányos nappalon

ma nincs hír felőled a szorongás fojtogat
tanulom kibírni még jobban a napokat




Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Én vagyok
  2016-01-27 07:01:08, szerda
 
 
Rosette Rekiro
Én vagyok

Én vagyok a kezdet, mi vak reményt adott,
én vagyok a végzet, kétséget nem hagyok.
Én vagyok a mosoly, mely arcodról nevet,
én vagyok a barát, ki mosolyodért szeret.
Én vagyok a por, mit rád fúj a szél,
és én vagyok a szél, mi porral fedni kél.
Én vagyok az árnyék, mi mögötted marad,
s hogy árnyékod lehessen - én vagyok a Nap.
Én vagyok az út, min tapos annyi láb,
s én vagyok a vándor, ki az útban jövőt lát.
Én vagyok a lábad, mivel földre lépsz,
s hogy legyen mivel írnod - én vagyok a kéz.
Én vagyok a munka, melyért kenyér jár,
én vagyok a kenyér, melyre koldus vár.
Én vagyok a víz, hajód én viszem,
én vagyok a part, s sziget a vízen.
Én vagyok az író, ki érted álmodik,
s én vagyok az álom, mi enyhet adhat itt.
Én vagyok a papír, lelked vésd belém,
én vagyok a toll, kezed nyúl felém.
Én vagyok a Testőr, ki őriz, hogyha lépsz,
barátod vagyok és látom azt, ha félsz.
Én vagyok a rettegés, mely foglyának nevez,
én vagyok a szíved, mi szabaddá tesz.
Én vagyok a sziklafok, árban menedék,
én vagyok a víztömeg, mely sorra gátat tép.
Én vagyok a sasmadár, ki föntről néz le rád,
s én vagyok a hasadék, min átlép a láb.
Én vagyok az indulat, mely célhoz vihet,
s az én célom az, hogy célod legyek.
Én vagyok a puskacső, halált én adok,
és hogy láthass még egyszer - az élet én vagyok.
Én vagyok a vad világ, mi álom-árba űz,
álmokért égő titán, én vagyok a Tűz.
Én vagyok hát a siker, mely érted ragyog,
én vagyok a mindenség, békét én adok.
Írnék még, de nem lehet,
így voltam én és majd leszek,
de egy biztos: mi megmarad,
minden kincsem csak Te vagy!





Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 42 
2015.12 2016. Január 2016.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 42 db bejegyzés
e év: 374 db bejegyzés
Összes: 5152 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 762
  • e Hét: 5304
  • e Hónap: 17160
  • e Év: 507611
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.