Belépés
tinka1951.blog.xfree.hu
Kibírni mindent, És menni mindig tovább, Még akkor is, Ha nem élnek már Benned Remények és csodák." /Hemingway/ Makrancos Kata
1952.11.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/21 oldal   Bejegyzések száma: 201 
Egymillió “hun-magyar” harcos tört be a Kárpát-m
  2016-01-26 20:55:58, kedd
 
  Egymillió “hun-magyar" harcos tört be a Kárpát-medencébe
Bihari Dániel

Miután Noé unokája, Ménrót óriás kudarcot vallott a bábeli torony építésével, feleségül vette a szép Enéht, aki Perzsiában megszülte Hunort és Magort. A két testvér szarvast űzve jutott Meotisz ingoványai közé, ahol letelepedett, és elkövette az özönvíz utáni első rablást. Népük 108 nemzetséggé nőve Szittyaországba költözött, amelyet még a legnagyobb világhódítók sem tudtak soha elfoglalni.

Folytatjuk sorozatunkat, amely a magyar hagyomány, krónikák alapján beszéli el népünk őstörténetét.

Egymillió harcos, hat kapitány

Az arra hivatottak az Úr 373. esztendejét írták, amikor a szittyák megint annyira megsokasodtak, hogy egy részük kénytelen volt nyugat felé új hazát keresni. Ezt írja le a Képes Krónika úgy, mint a magyarok első bejövetelét Pannóniába. Egybehívták hát a népet, és maguk közül kapitányokat rendeltek: Bélát, Kevét és Kadocsát a Zemény nemzetségből, valamint Bendegúz fiait, Etelét, Budát és Kevét.

Kiválasztottak alájuk egymillió harcost, mind a 108 nemzetségből 10-10 ezret, a többieket hátrahagyták, hogy szükség esetén védelmezzék az otthon maradókat.

Akkor egy lélekkel, egy akarattal mind a kapitányok kivonultak Szittyaországból ... eljutottak egészen a Tiszáig; körülnéztek ezen a tájon, s egy szívvel azt határozta az egész gyülekezet, hogy feleségeikkel, barmaikkal nem vonulnak tovább. Mert hát feleségestül, kocsistul, sátrastul vonultak ki szülőföldjükről.
Kegyetlen vérengzés

Abban az időben Pannóniát a longobárd Macrinus fejedelem uralta, aki egymaga nem mert szembeszállni az országát prédáló hunokkal, Rómától kért segítséget. Veronai Detre, a rómaiak királya

készséges szívvel beleegyezett; itáliai, germán és más, a nyugati részek mindenféle nemzetéből való seregével elindult.
Eljutott Százhalomig, ahol egyesült a longobárdokkal, és a mezőn tanácskozásba fogtak, hogyan támadjanak a hunokra: “átkelvén a Dunán, sátraikban, szállásukon avagy más helyen-e?" Amíg pedig a nyugati táborban szó szót követett, leszállt a sötétség, és a hunok akcióba léptek: nesz nélkül, tömlőkön átevezve a folyón támadásba lendültek, és kegyetlenül leöldösték Macrinus és Detre seregét.

E támadás nekikeserítette Detrét, harcba vonult a hunok ellen Tárnokvölgy mezejére; megütközött velük, és mondják, hogy népének nagy veszedelmével és romlásával legyőzte a hunokat. A hunok maradékai átfutottak a Tiszán. Száz és huszonötezer hunt öltek meg ama napon, közöttük a csatában Keve kapitány is elesett.

A nyugatiak vesztesége kétszáztízezer fő volt, nem számítva azokat, akiket előző éjjel a táborban öltek meg. Túl nagy áldozat volt ez, a rómaiak és a longobárdok visszavonultak.

Csatát vesztettek, de a háborút a hunok nyerték

Amikor megértették a hunok, hogy ellenségeik elvonultak, visszatértek a csatatérre, és szittya szokás szerint illendően eltemették társaik és Keve kapitány holttestét - úgy gondoljuk - az országút mellé; ott díszes kőbálványt emeltek, azt a helyet, azt a vidéket elnevezték Keveházának.
Ezután pedig összeszedték magukat, és immár kiismerve a nyugati harcmodort, ellenségeik nyomába eredtek. A Bécshez közeli Tulna mellett ütköztek meg,

hajnaltól a kilencedik óráig csatáztak, s a rómaiak maradtak alul. Macrinus is elesett, Detrét homlokán sebezte meg egy nyíl, az egész római sereg elpusztult, megfutamodott. Negyvenezer hun veszett el a csatában, Béla, Keve és Kadocsa is elesett; testüket elvitték onnan, s az említett helyre a kőbálványnál, a többi hunhoz temették. Miután a rómaiak serege Cezumórnál szétszóródott, ettől fogva sok esztendeig nem is tudtak a hunok ellen hadba gyűlni.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
A háború elől menekülő ukránok elhajtásával Merkel leleplezt
  2016-01-26 17:08:04, kedd
 
  A háború elől menekülő ukránok elhajtásával Merkel leleplezte igazi célját: Európa őshonos népei lecserélését
Lovas István2016. január 26. Nemzetközi sajtószemle
Merkelronda

INFO-DIREKT

Az igen népszerű, nem fősodratú osztrák portál rámutat arra, hogy Németország az Ukrajnából érkezett valódi háborús menekültek 95 %-át kiutasítja és nem ad számukra menekültjogot, miközben a máshonnan érkezett migránsokat minden kérdés nélkül befogad. Ez leleplezi Merkel politikájának valódi célját: a kancellár nem a ,,menekültkérőkön" akar segíteni, ,,hanem az ősi európai népeket a lehető leggyorsabban más népekkel felcserélni".

Link
 
 
0 komment , kategória:   Hírek - Politika -Szavazás -  
Ki tudjuk találni az iskolai végzettséged?
  2016-01-26 16:54:41, kedd
 
  Ki tudjuk találni az iskolai végzettséged?


Link
 
 
0 komment , kategória:  kultúra -művészet - szórakozás  
Az újkerti nagy dombon príma még a hó
  2016-01-26 16:52:52, kedd
 
  Az újkerti nagy dombon príma még a hó, érdemes csúszkálni rajta ma is egy jót (lásd e tegnap készült fotón)


Link
 
 
0 komment , kategória:  Minden, ami Debrecen  
Évente 66.500 forint visszajár a cukorbetegeknek
  2016-01-26 16:49:42, kedd
 
  Évente 66.500 forint visszajár a cukorbetegeknek - így juthatsz a pénzedhez!
Posted on January 18, 2016 by Leave a comment
Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!
FacebookTwitterGoogle+Megosztás
Évente 66.500 forint visszajár a cukorbetegeknek - így juthatsz a pénzedhez!

Több tízezres adóvisszatérítés és magasabb bérbesorolás is jár minden cukorbetegnek, a megfelelő szakorvosi igazolás ellenében. Mindehhez néhány egyszerű lépést kell tennünk csupán, megmutatjuk, hogyan juthatsz a pénzedhez!

Bizonyára sokan nem tudják, hogy adó-visszatérítés jár a cukorbetegeknek, akkor is, ha nem inzulinos kezelés alatt áll. Az adó-visszatérítés összege 66.600 Ft. A 2. számú melléklet a 156199.(IV.23.) SZEM rendelethez nevű igazolást mindenkinek a háziorvosától kell kérni.Havi összege 2016-ban 5 550 forint.

Magasabb bérbesorolás jár mindazoknak, akik szövődményes cukorbetegek és dolgoznak. Ezt a cégük az államtól visszakapja. Ebben az esetben a háziorvostól a 49/2009. (XII. 29 ) EüM rendelet mellékletében meghatározott tartalmú, Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást kell kérni.

Ezt senki nem hirdeti, nagyon sokan nem is hallottak róla, azonban mindenképpen érdemes kérni az orvostól, akinek kötelessége az igazolást kiadni.

Tehát mégegyszer részletesen : kétféle juttatási mód illeti meg a cukorbeteg embereket, legyenek akármilyen mértékű és besorolású is a betegség:

1. Évi 66.500 Ft adóvisszatérítés jár érvényes szakorvosi igazolás esetén, mely bármelyik rendszeres vizsgálati alkalomról származhat. Ezután a háziorvostól kérnünk kell a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet értelmében kiadható igazolást, a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról.

2. Emellett, ha szövődményes cukorbeteg vagy, és mellette aktívan dolgozol, akkor ez esetben magasabb bérbesorolás jár. Ezt a cég pedig visszakapja az államtól, tehát neki semmibe sem kerül, így nem kell attól tartanod, hogy elutasítják kérelmedet. Ilyenkor a 49/2009. (XII. 29 ) EüM rendelethez tartozó, adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást kell kérni

A 335/2009 (XII. 29.) Kormányrendelet melléklete az alábbi 2-es típusú diabéteszes betegségeket nevesíti (a betegség BNO kódja, majd a betegség megnevezése):

E11 Nem inzulin-dependens cukorbetegség;
E110 Nem inzulin-dependens cukorbetegség kómával;
E111 Nem inzulin-dependens cukorbetegség ketoacidózissal;
E112 Nem inzulin-dependens cukorbetegség veseszövődményekkel;
E113 Nem inzulin-dependens cukorbetegség szemszövődményekkel;
E114 Nem inzulin-dependens cukorbetegség idegrendszeri szövődményekkel;
E115 Nem inzulin-dependens cukorbetegség perifériás keringési szövődményekkel;
E116 Nem inzulin-dependens cukorbetegség egyéb megnevezett szövődményekkel;
E117 Nem inzulin-dependens cukorbetegség többszörös szövődménnyel.

A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló igazolás alapján lehet igénybe venni. Orvosi igazolás nélkül igényelheti a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül. Az orvosi igazolást nem kell a bevalláshoz csatolni, hanem az adóbevallás saját példányával együtt meg kell őrizni 2018. december 31-ig.

A fent említett juttatási formákat törvény mondja ki, így az érvényes szakorvosi igazolással ezekért folyamodó cukorbeteg emberektől nem tagadhatják meg sem a háziorvosok, sem a cégek.

Egy teljes és részletes tájékoztatást olvashat itt >>

A cukorbetegséggel élők nehéz helyzetét méltányolja az adótörvény, ezért bizonyos esetekben lehetőséget nyújt kedvezmény érvényesítésére adóvisszatérítés formájában. Ennek mikéntjéről számos kérdés érkezett szakértőinkhez, ezért alaposabban utánajártunk és összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Kik jogosultak ennek igénybevételére?

Azok a magánszemélyek élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek van összevonandó jövedelmük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy van olyan jövedelmük, ami adózik.

Ennek alapján azok a nyugdíjasok vagy pl. GYES-en lévő kismamák, akiknek nincs más bevételük, nem vehetik igénybe ezt a kedvezményt, hiszen tőlük nem történik adólevonás.
Azonban, ha egy nyugdíjas vagy egy kismama bérbe adja a lakását, akkor az ebből származó bevétele adózó jövedelemnek számít, tehát abból már igényelhető adókedvezmény.

Mely jogszabályok határozzák meg ezt az adókedvezményt?
A jogszabályi háttér az alábbi három forrásból áll:

335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosságban szenvedők körét határozza meg
49/2009. (XII. 29) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szól
1995. évi CXVII. törvény 40.§ a kedvezmény mértékéről rendelkezik
A 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete határozza meg a cukorbetegségnek azon konkrét állapotát, amelynek fennállása esetén a beteg jogosulttá válik a kedvezményre:

Az endokrin és anyagcsere betegségek a Korm. rendelet szerint
I. típusú diabetes E10 Inzulin-dependens cukorbetegség
E100 Inzulin-dependens cukorbetegség comával
E101 Inzulin-dependens cukorbetegség ketoacidosissal
E102 Inzulin-dependens cukorbetegség veseszövődményekkel
E103 Inzulin-dependens cukorbetegség szemszövődményekkel
E104 Inzulin-dependens cukorbetegség idegrendszeri szövődményekkel
E105 Inzulin-dependens cukorbetegség perifériás keringési szövődményekkel
E106 Inzulin-dependens cukorbetegség egyéb megnevezett szövődményekkel
E107 Inzulin-dependens cukorbetegség többszörös szövődménnyel
E108 Inzulin-dependens cukorbetegség k.m.n. szövődményekkel
E109 Inzulin-dependens cukorbetegség szövődmények nélkül
Szövődményekkel járó E11 Nem-inzulin-dependens cukorbetegség - II. típusú diabetes
E110 Nem-inzulin-dependens cukorbetegség comával
E111 Nem-inzulin-dependens cukorbetegség ketoacidosissal
E112 Nem-inzulin-dependens cukorbetegség veseszövődményekkel
E113 Nem-inzulin-dependens cukorbetegség szemszövődményekkel
E114 Nem-inzulin-dependens cukorbetegség idegrendszeri szövődményekkel
E115 Nem-inzulin-dependens cukorbetegség perifériás keringési szövődményekkel
E116 Nem-inzulin-dependens cukorbetegség egyéb megnevezett szövődményekkel
E117 Nem-inzulin-dependens cukorbetegség többszörös szövődménnyel

Ki adhat és mit tartalmazzon az igazolás?
Adókedvezményre jogosító igazolást
szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa,
a jogosultságot megállapító szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa által kiadott orvosi dokumentáció alapján a beteg választott háziorvosa állíthat ki.
Kétfajta igazolás kérhető:
végleges vagy
ideiglenes (ez általában 1 évre szól), utána újbóli orvosi vizsgálat szükséges.
Ez az igazolás nem egy előre meghatározott formanyomtatvány, hanem a kezelőorvos által megadott, a beteg adatait is tartalmazó dokumentum, amely igazolja, hogy az adókedvezményre jogosító állapot fennáll.

Az igazolásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a beteg személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele
az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma
a súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítása
ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása
az igazolás kiállításának dátuma
az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírása

Mekkora az adókedvezmény mértéke?
Az adókedvezmény mértéke a mindenkori minimálbér 5%-a havonta.
Idén 5550 forint havonta, 66.500 forint évente.

Hogyan lehet érvényesíteni ezt az adókedvezmény?
Év közben akár munkaviszonyból vagy más jogviszonyból származó összevonandó jövedelemmel rendelkező jogosult az adóelőleg nyilatkozatánál is jelezheti, hogy személyi kedvezményt szeretne érvényesíteni. Ilyenkor mindenképpen mellékelni kell az orvos által kiállított adókedvezményre jogosító igazolást.
Vállalkozó vagy őstermelő esetében negyedévente kell megfizetni az adót, így a negyedéáves adóbevallásánál jelezheti a kedvezmény igénybevételét.
Aki év közben nem tette, az legkésőbb év végén az SZJA adóbevallásban az 53-as bevallásban érvényesítheti ezt a kedvezményt.
Sokszor előfordul, hogy a kedvezményre jogosult cukorbeteg csak utólag szerez tudomást az adóvisszatérítés lehetőségéről. Ebben az esetben - az igazolás beszerzését követően - az elévülési időn belül - maximum 5 évre visszamenőleg - benyújtott önellenőrzéssel utólag igénybe veheti azt az 53-as bevallásban.

Forrás : http://cukorbetegmagazin.hu

Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!
FacebookTwitterGoogle+Megosztás


Link
 
 
0 komment , kategória:  Egészség - Életmód  
Élettársi kapcsolat szabályozása
  2016-01-26 16:46:43, kedd
 
  Élettársi kapcsolat szabályozása - itt van, amit érdemes tudni róla!
Posted on January 23, 2016 by Leave a comment
Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!
FacebookTwitterGoogle+Megosztás
Élettársi kapcsolat szabályozása - itt van, amit érdemes tudni róla!

Az élettárs esetében nincs apasági vélelem, tehát az anya élettársa automatikusan nem, csak apasági elismerő nyilatkozat vagy az apaság bírósági megállapítása után tekintendő a gyermek apjának. Élettársak közösen nem fogadhatnak gyermeket örökbe, és az egyik élettárs nem fogadhatja örökbe élettársa vérszerinti gyermekét. Míg a házastárs gyermekét a házastárs köteles eltartani (mostohagyermek tartása), az élettársnak ilyen kötelessége nincs.

Az élettársak esetében nincs a házassági névhez hasonló közös név felvételére lehetőség, bár ha egy élettárs szeretné felvenni élettársa nevét, erre a névváltoztatásra vonatkozó általános szabályok alapján lehetőség van, de ebben az esetben a névváltoztatás külön engedélyeztetni kell, és az eljárás költsége is magasabb.

Az élettársak esetében nincs a házastársi közös lakáshoz hasonló fogalom értelmezve. Ebből következően az élettárs csak szívességi lakáshasználónak minősül, ha élettársa tulajdonában álló ingatlanban lakik. Így a lakáshasználat bármikor indoklás nélkül megvonható tőle; a bérelt lakás esetén az élettárs csak akkor lakhat a lakásban, ha ennek lehetőségét a szerződésbe foglalták; illetve az élettárs nem jogosult az önkormányzati bérlakás bérlésének folytatására a lakást bérlő élettárs halála után.

A házastársaktól eltérően az élettársak közös végrendeletet nem készíthetnek. Végrendelet alapján történő öröklés esetén az élettárs jóval magasabb örökösödési illetéket köteles fizetni, mint a házastárs.

Az élettárs jogosult elhunyt élettársa után özvegyi nyugdíjra, de a házastársakkal ellentétben 10 év együttélés szükséges a jogosultság megállapításához. Az élettárs a kapcsolat megszűnése után nem jogosult tartásdíjra.

Az élettárs a házastárssal ellentétben nem minősül automatikusan családtagnak a tartózkodási és letelepedési engedélyek kiadásakor, lehet ugyanakkor a családtagi státuszt kérvényezni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól, ha az élettársak legalább 1 évig együtt éltek, és egyikük magyar vagy más EU tagállam állampolgára, illetve az együttélés hosszától függetlenül, ha az élettárs a magyar vagy EU-állampolgár eltartottja. A menekültként vagy menedékesként elismert ember esetében az élettárs a házastárstól eltérően nem kap automatikusan menekült- vagy menedékes státuszt. Magyar állampolgár élettársa a házastárssal ellentétben nem honosítható kedvezményesen (a 3 éves magyarországi tartózkodás helyett 8 évre van szükség a magyar állampolgárság megszerzéséhez). Az élettárs nem jogosult diplomáciai útlevélre.

Az élettárs a házastárstól eltérően nem kérvényezheti élettársa holttá nyilvánítását vagy gondnokság alá helyezését, illetve az élettárs nem minősül preferált gondnoknak.

Az élettársak számos további kérdésben részesülnek más elbánásban, mint a házastársak: így például köztisztviselő és közalkalmazott nem jogosult fizetés nélküli szabadságra élettársa külszolgálati kiküldetése esetén (a hivatásos és szerződéses katona élettársa viszont igen); az élettársak külön gyermekeinek számát nem lehet összeadni a nagycsaládosoknak járó kedvezmények és támogatások igénybevételére való jogosultság megállapításakor; gyermekgondozási díjat, családi pótlékot és gyermeknevelési támogatást a gyermek szülőjének házastársa igen, élettársa viszont nem veheti fel.

Az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vétele[szerkesztés
2010. január 1-jétől az élettársak kérhetik a közjegyzőknél nyilvántartásba vételüket. A nyilvántartásba vétellel pluszjogok vagy -kötelezettségek nem illetik meg az élettársakat, a nyilvántartás csak a kapcsolat bizonyítását könnyíti meg.

A házastársakhoz hasonló jogok és kötelezettségek[szerkesztés
Az élettársak a Ptk. szerint hozzátartozók, de nem közeli hozzátartozók; más jogszabályok azonban gyakran az élettársakat is beleértik a közeli hozzátartozó fogalmába és ez alapján az élettársak a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek.

Így például az élettárs a büntetőeljárás során megtagadhatja a tanúvallomást élettársa ellen; az élettársa által elkövetett bűncselekmény kapcsán feljelentés elmulasztása vagy bűnpártolás címén nem büntethető; jogosult élettársa helyett magánindítványt tenni; illetve az élettárs rovására elkövetett személyi vagyont károsító bűncselekmények csak az élettárs magánindítványára büntethetők.

Az élettársakra a házastársakhoz hasonló szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.

Az élettárs jogosult egészségügyi információkat kapni élettársa egészségi állapotáról, illetve akadályoztatása esetén dönteni annak kezeléséről. A házastárshoz hasonlóan az élettárs köteles és jogosult élettársa temetése ügyében eljárni.

Az élettárs jövedelmét a házastárs jövedelméhez hasonlóan kell figyelembe venni a különböző rászorultság alapján járó szociális juttatások igénylésénél. Az élettársak a házastársakkal azonos feltételek mellett jogosultak kedvezményes lakáshitel felvételére, ill. lakásvásárlási célú állami garanciavállalás igénybevételére.

A közös gyermek szülői felügyelete, elhelyezése, tartásdíja tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a felek házasságban vagy élettársi kapcsolatban éltek.

Forrás : wikipedia.hu

Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!


Link
 
 
0 komment , kategória:  Nők-Férfiak  
Almás fahéjas kifli élesztő nélkül!
  2016-01-26 16:13:53, kedd
 
 
Almás fahéjas kifli élesztő nélkül! Csodás finomság, ami varázslatosabbá teszi a hétköznapokat!
Az őszi napokon nincs is jobb egy lélekmelengető almás sütinél! Könnyen elkészül és nagyon finom, ezt meg kell kóstolnod! Hozzávalók: 50 dkg...

MINDENEGYBENBLOG.HU|FORRÁS: KETKES.COM

Link
 
 
0 komment , kategória:  Főzőcske - Receptek  
Felmondás közös megegyezéssel – ezt vésd az eszedbe, m
  2016-01-26 16:03:16, kedd
 
  Felmondás közös megegyezéssel - ezt vésd az eszedbe, mert nagyon megütheted a bokádat!

Felmondás közös megegyezéssel - ha ezt nem tudod nagyon pórul járhatsz!

Egy munkaviszony sokféleképpen - többféle jogcímen, indíttatásból - zárulhat le. Az egyes megszüntetési módok közül első ránézésre a közös megegyezés tűnik a legbékésebb megoldásnak, mivel az a felek egyező szándékát hivatott kifejezni. Ha azonban a mélyére ásnánk egy-egy ilyen típusú megállapodás történetének, hamar kiderülne, hogy az a legritkábban fordul elő, hogy a felek egyszerre jutnak ki a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntésre. A megállapodást többnyire az egyik fél kezdeményezi és tipikusan a feltételek előzetes egyeztetése, az előnyök-hátrányok mérlegelése után kerül az aláírás és a pecsét a dokumentum végére - olvasható az ado.hu-n.

Gyakori, hogy a tárgyalóasztaltól az egyik fél rossz szájízzel áll fel. Nem ritka az sem, hogy a munkavállaló az aláírt dokumentummal ügyvédhez fordul, vagy annak érvényességét a bíróság előtt kérdőjelezi meg.

Jelen írásomban - konkrét élethelyzetekből merítve - azt kísérelem meg bemutatni, hogy a közös megegyezésben szokásosan elhelyezett mondatoknak mi a gyakorlati jelentősége. Mi az, ami megengedhető egy közös megegyezéses tárgyalás során és mi az, ami a megállapodást érvénytelenné teszi.

A közös megegyezés lényege, létrejöttének előfeltételei

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) A munkaviszony megszüntetése cím alatt, a 64.§ (1) bekezdés a) pontjában rögzíti, hogy a felek a közöttük fennálló munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntethetik.

Az Mt. arra, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kell szerepelnie, nem ad iránymutatást. A bírói gyakorlat szerint amennyiben egy dokumentumban a felek a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének időpontját egyértelműen kifejezik, illetve rögzítik, az közös megegyezésnek minősül, még akkor is, ha azt a felek maguk másként (pl. felmondásnak) nevezték el.

Valójában még az sem feltétel, hogy az egyes szándéknyilatkozatok egy dokumentumban szerepeljenek. Közös megegyezés valamelyik fél ajánlata és annak másik fél általi elfogadása folytán - fizikailag több irat alapján - is létrejöhet.

Szokásos, hogy a megállapodást az egyik fél kezdeményezi. Azt azonban nem szükséges a dokumentumban feltétlenül rögzíteni, hogy ki volt a kezdeményező fél. Ezen körülménynek legfeljebb csoportos létszámcsökkentés esetén lehet jelentősége. A munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés ugyanis a csoportos leépítés létszámába nem számít be (Mt. 73.§).

Egyéb kikötések - szabad a gazda?

Munkaügyi szakemberektől is gyakran hallhatjuk azt - a kissé általánosító - kijelentést, hogy a közös megegyezésbe a felek akármit beleírhatnak. Ha akármi azért nem is írható bele, az azonban kétségtelenül igaz, hogy a közös megegyezés a munkaviszonnyal kapcsolatos számos kérdés, igény rendezésére lehetőséget, keretet ad.

Amennyiben például a felek rendelkezése alapján a munkaviszony a megállapodás megkötéséhez képest egy későbbi időpontban zárul le, azon kérdéseken túl, hogy a fennmaradó időre a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli-e, illetve milyen díjazás illeti meg, fontos lehet annak a rögzítése is, hogy a munkaköréből folyó jogosítványait, hatáskörét mennyiben gyakorolhatja.

Ennek különösen bizalmi munkakörökben, illetve akkor lehet nagy jelentősége, ha a felek a jogcím ellenére valójában nem barátságban váltak meg egymástól. A munkaviszony fennállása ugyanis hivatkozási alap lehet a munkavállaló részéről a munkahelyre való belépésre, a munkaeszközök használatára és ekként adatokhoz való hozzáférésre, amely a munkáltató számára komoly kockázatokat hordozhat.

A közös megegyezések tipikus eleme a munkaviszonnyal, illetve annak lezárásával összefüggő jogokról, illetve igényérvényesítésről szóló kölcsönös lemondás. Ez egyrészt mindkét fél részére garancia arra, hogy a másik fél a jövőben jogi eljárást, munkaügyi pert nem kezdeményez vele szemben. Másfelől azonban a felek saját magukat is elzárják a későbbi - a munkaviszony megszüntetésekor esetleg nem kellően végiggondolt - igények érvényesítésétől.

Számos alkalommal előfordul például, hogy valamely alkalmazott távozása után ,,kihullik a csontváz a szekrényből", a munkáltató hibákat fedez fel, amely miatt esetleg anyagi kár is érte. Ugyanígy munkavállalói oldalon is felmerülhetnek utóbb igények (pl. túlóra ellenértéke), amely a közös megegyezésben elhelyezett - fent említett - kikötés folytán jogi úton nem lesz követelhető.

Fontos tehát, hogy a joglemondás elfogadása előtt mindkét fél alaposan átgondolja a potenciálisan felmerülő igényeket. Az egyértelműség kedvéért célszerű azokat a megállapodásban legalább példálózóan felsorolni. Megjegyzendő, hogy a közös megegyezés aláírásakor még objektíve nem látható körülmény - pl. később jelentkező, munkaviszonnyal összefüggő megbetegedés - miatti igényérvényesítést a tárgyalt közös megegyezéses rendelkezés nem zárja ki.

A közös megegyezés lehetőséget ad továbbá arra is, hogy a felek a közöttük létrejött tanulmányi szerződésből, vagy versenytilalmi megállapodásból folyó kötelezettségeket egymás között rendezzék. Ezekre ugyanis a közös megegyezés automatikusan nem hat ki.

Érvek pro és kontra

A közös megegyezést, mint munkaviszony megszüntetési módot a munkáltatók többnyire kedvelik. A megállapodás elérése melletti fő motiváció jellemzően a jogi kockázatok elkerülése. Az aláírás érdekében a munkáltatók sokszor anyagi áldozatra is hajlandóak. Különösen igaz volt ez a régi Mt. hatálya alatt, amikor a jogellenes jogviszony megszüntetéshez a törvény még jóval súlyosabb jogkövetkezményeket fűzött, mint manapság.

A munkaviszony megállapodással történő lezárása a munkavállaló számára is hordozhat előnyöket. A közös megegyezés, mint jogcím például jobban mutat a későbbi elhelyezkedés szempontjából, mint ha az iratokban pl. munkáltatói felmondás szerepelne. A közös megegyezésben továbbá rugalmasabban alakíthatóak a feltételek, így például a munkaviszony megszűnésének napjára vonatkozóan, amely különösen előnyös lehet akkor, ha a munkavállalónak az új munkahelyén a felmondási ideje lejárta előtt kellene kezdenie.

Szerző : dr. Hanyu Henrietta

Itt olvashatja a teljes cikket :ado.hu

Forrás : ado.hu

Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!


Link
 
 
0 komment , kategória:  Munka  
Felmondás közös megegyezéssel – ezt vésd az eszedbe, m
  2016-01-26 16:01:05, kedd
 
  Felmondás közös megegyezéssel - ezt vésd az eszedbe, mert nagyon megütheted a bokádat!

Felmondás közös megegyezéssel - ha ezt nem tudod nagyon pórul járhatsz!

Egy munkaviszony sokféleképpen - többféle jogcímen, indíttatásból - zárulhat le. Az egyes megszüntetési módok közül első ránézésre a közös megegyezés tűnik a legbékésebb megoldásnak, mivel az a felek egyező szándékát hivatott kifejezni. Ha azonban a mélyére ásnánk egy-egy ilyen típusú megállapodás történetének, hamar kiderülne, hogy az a legritkábban fordul elő, hogy a felek egyszerre jutnak ki a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntésre. A megállapodást többnyire az egyik fél kezdeményezi és tipikusan a feltételek előzetes egyeztetése, az előnyök-hátrányok mérlegelése után kerül az aláírás és a pecsét a dokumentum végére - olvasható az ado.hu-n.

Gyakori, hogy a tárgyalóasztaltól az egyik fél rossz szájízzel áll fel. Nem ritka az sem, hogy a munkavállaló az aláírt dokumentummal ügyvédhez fordul, vagy annak érvényességét a bíróság előtt kérdőjelezi meg.

Jelen írásomban - konkrét élethelyzetekből merítve - azt kísérelem meg bemutatni, hogy a közös megegyezésben szokásosan elhelyezett mondatoknak mi a gyakorlati jelentősége. Mi az, ami megengedhető egy közös megegyezéses tárgyalás során és mi az, ami a megállapodást érvénytelenné teszi.

A közös megegyezés lényege, létrejöttének előfeltételei

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) A munkaviszony megszüntetése cím alatt, a 64.§ (1) bekezdés a) pontjában rögzíti, hogy a felek a közöttük fennálló munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntethetik.

Az Mt. arra, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kell szerepelnie, nem ad iránymutatást. A bírói gyakorlat szerint amennyiben egy dokumentumban a felek a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének időpontját egyértelműen kifejezik, illetve rögzítik, az közös megegyezésnek minősül, még akkor is, ha azt a felek maguk másként (pl. felmondásnak) nevezték el.

Valójában még az sem feltétel, hogy az egyes szándéknyilatkozatok egy dokumentumban szerepeljenek. Közös megegyezés valamelyik fél ajánlata és annak másik fél általi elfogadása folytán - fizikailag több irat alapján - is létrejöhet.

Szokásos, hogy a megállapodást az egyik fél kezdeményezi. Azt azonban nem szükséges a dokumentumban feltétlenül rögzíteni, hogy ki volt a kezdeményező fél. Ezen körülménynek legfeljebb csoportos létszámcsökkentés esetén lehet jelentősége. A munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés ugyanis a csoportos leépítés létszámába nem számít be (Mt. 73.§).

Egyéb kikötések - szabad a gazda?

Munkaügyi szakemberektől is gyakran hallhatjuk azt - a kissé általánosító - kijelentést, hogy a közös megegyezésbe a felek akármit beleírhatnak. Ha akármi azért nem is írható bele, az azonban kétségtelenül igaz, hogy a közös megegyezés a munkaviszonnyal kapcsolatos számos kérdés, igény rendezésére lehetőséget, keretet ad.

Amennyiben például a felek rendelkezése alapján a munkaviszony a megállapodás megkötéséhez képest egy későbbi időpontban zárul le, azon kérdéseken túl, hogy a fennmaradó időre a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli-e, illetve milyen díjazás illeti meg, fontos lehet annak a rögzítése is, hogy a munkaköréből folyó jogosítványait, hatáskörét mennyiben gyakorolhatja.

Ennek különösen bizalmi munkakörökben, illetve akkor lehet nagy jelentősége, ha a felek a jogcím ellenére valójában nem barátságban váltak meg egymástól. A munkaviszony fennállása ugyanis hivatkozási alap lehet a munkavállaló részéről a munkahelyre való belépésre, a munkaeszközök használatára és ekként adatokhoz való hozzáférésre, amely a munkáltató számára komoly kockázatokat hordozhat.

A közös megegyezések tipikus eleme a munkaviszonnyal, illetve annak lezárásával összefüggő jogokról, illetve igényérvényesítésről szóló kölcsönös lemondás. Ez egyrészt mindkét fél részére garancia arra, hogy a másik fél a jövőben jogi eljárást, munkaügyi pert nem kezdeményez vele szemben. Másfelől azonban a felek saját magukat is elzárják a későbbi - a munkaviszony megszüntetésekor esetleg nem kellően végiggondolt - igények érvényesítésétől.

Számos alkalommal előfordul például, hogy valamely alkalmazott távozása után ,,kihullik a csontváz a szekrényből", a munkáltató hibákat fedez fel, amely miatt esetleg anyagi kár is érte. Ugyanígy munkavállalói oldalon is felmerülhetnek utóbb igények (pl. túlóra ellenértéke), amely a közös megegyezésben elhelyezett - fent említett - kikötés folytán jogi úton nem lesz követelhető.

Fontos tehát, hogy a joglemondás elfogadása előtt mindkét fél alaposan átgondolja a potenciálisan felmerülő igényeket. Az egyértelműség kedvéért célszerű azokat a megállapodásban legalább példálózóan felsorolni. Megjegyzendő, hogy a közös megegyezés aláírásakor még objektíve nem látható körülmény - pl. később jelentkező, munkaviszonnyal összefüggő megbetegedés - miatti igényérvényesítést a tárgyalt közös megegyezéses rendelkezés nem zárja ki.

A közös megegyezés lehetőséget ad továbbá arra is, hogy a felek a közöttük létrejött tanulmányi szerződésből, vagy versenytilalmi megállapodásból folyó kötelezettségeket egymás között rendezzék. Ezekre ugyanis a közös megegyezés automatikusan nem hat ki.

Érvek pro és kontra

A közös megegyezést, mint munkaviszony megszüntetési módot a munkáltatók többnyire kedvelik. A megállapodás elérése melletti fő motiváció jellemzően a jogi kockázatok elkerülése. Az aláírás érdekében a munkáltatók sokszor anyagi áldozatra is hajlandóak. Különösen igaz volt ez a régi Mt. hatálya alatt, amikor a jogellenes jogviszony megszüntetéshez a törvény még jóval súlyosabb jogkövetkezményeket fűzött, mint manapság.

A munkaviszony megállapodással történő lezárása a munkavállaló számára is hordozhat előnyöket. A közös megegyezés, mint jogcím például jobban mutat a későbbi elhelyezkedés szempontjából, mint ha az iratokban pl. munkáltatói felmondás szerepelne. A közös megegyezésben továbbá rugalmasabban alakíthatóak a feltételek, így például a munkaviszony megszűnésének napjára vonatkozóan, amely különösen előnyös lehet akkor, ha a munkavállalónak az új munkahelyén a felmondási ideje lejárta előtt kellene kezdenie.

Szerző : dr. Hanyu Henrietta

Itt olvashatja a teljes cikket :ado.hu

Forrás : ado.hu

Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!


Link
 
 
0 komment , kategória:  Munka  
Mindenkit érintő változás jön a bankolásban – minden m
  2016-01-26 15:59:03, kedd
 
 
Mindenkit érintő változás jön a bankolásban - minden magyar bankszámláját látja az adóhivatal január 1-től!

Az Adóhivatal ezentúl külföldön is látni fogja minden magyar bankszámláját!

2016 januárjától indult a globális adóügyi információcsere, aminek segítségével a bankok elkezdhetik begyűjteni az ügyfeleik adatait, hogy azokat továbbítsák a nemzeti adóhivatal felé.

Az automatikus adatcsere azt jelenti, hogy a külföldön lévő magán és céges számlákról is tudomást fog majd szerezni az adóhivatal. A bankoknak és biztosítótársaságoknak kötelezően le kell jelenteni a magánszemély illetékes adóhivatalának, ha van bankszámlája vagy visszavásárlási értékkel bíró biztosítása, és az információ a számla létezése mellett a rajtalévő összegre is kiterjed.

A jogi személyek bankszámláinál figyelembe veszik, hogy az aktív vagy passzív (passzív jövedelem pl. a kamat, osztalék, jogdíjak, stb.). De függetlenül attól, hogy a számlatulajdonos aktív vagy passzív, csak 250 ezer dollárt meghaladó (ami kb. 70 millió forint) egyenleg felett vizsgálják a cég bankszámláját, az új számlák esetében viszont az információ továbbítása automatikusan, már értékhatárra tekintet nélkül történik.
Ha a számla egyenlege meghaladja a 250 ezer dollárt, akkor aktív számlatulajdonos esetén az adatait jelentik a jogi személy adóilletősége szerinti államnak, passzív számlatulajdonos esetén pedig ezen felül még a tényleges tulajdonos személyét is fel kell deríteni, és az ő adóilletősége szerinti államnak is adatot kell szolgáltatni.

A szigorodó szabályok alapján úgy tűnik, hogy vége a nagy adóelkerüléseknek, vagy legalábbis annak, hogy az adóhivatal elől külföldi számlanyitással rejtőzik el az adózó. Amennyiben a kapott adatok alapján akárcsak gyanú merül fel arra, hogy valaki nem fizetett adót, úgy a NAV bármikor ellenőrzést indíthat a magánszemély ellen. Az adóhatóság vélhetően szűrni fogja a kapott adatokat, és a hazai bevallások összevetése után eldönti majd, hogy kikre összepontosítja a figyelmét.

Azok sem lehetnek nyugodtak, akiknek alvó, azaz passzív számlájuk van, mert akiről adatot jelentenek, az számíthat vizsgálatra is. Az ilyen személyeknek érdemes figyelni a külföldi pénzmozgások dokumentálására, hogy egy vizsgálat esetén is igazolni tudják a jövedelmük legális voltát. Tehát az adatszolgáltatási kötelezettség független attól, hogy van-e pénzmozgás egy külföldi számlán, mert kizárólag csak a számlán lévő pénz nagysága számít!

Ha a külföldi számla tulajdonosa úgy dönt, hogy a kötelező adatcsere miatt feltünteti, azaz utólag bevallja a jövedelmét, akkor ezt csak önrevízió keretében tudja megtenni az adóbevallásában. Ezzel viszont beismeri, hogy a jövedelmét annak keletkezésekor nem vallotta be. A dilemma az, hogy az adóhatóság olyan pénzről fog tudomást szerezni, amit korábban nem vallottak be.

Tudni kell még azt is, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett pénzintézet csak akkor fog jelenteni, ha a számla 2016. január 1. napján még létezett. Megoldás lehet még az adóilletőség áthelyezése, mivel az adatszolgáltatás minden esetben az adóilletőség szerinti országba történik. Emiatt jelenleg a legkedveltebb ilyen célország az Egyesült Arab Emirátusok. Megoldás lehet még a pénz nem-egyezményes országba történő mozgatása, de ez könnyen meg is hiúsulhat, ha pénzmosás gyanúja miatt a bank befagyasztja a számlát.

Ha a bankszámla olyan országban van, mely nem tagja a globális és automatikus adóügyi információcsere rendszernek, onnan továbbra sem érkezik információ a külföldi bankszámláról. De pár kivétellel már az összes klasszikus offshore pénzügyi központot is sikerült rákényszeríteni erre az adatszolgáltatásra. Így többek közt Ciprus, Málta, Gibraltár, a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek, Guernsey, Jersey, Mauritius, Belize, Grenada, a Szent Vincent és Grenadine szigetek, valamint Panama is automatikusan jelenteni fog már a bankszámlák tulajdonosairól. Viszont Oroszország, Szerbia, Montenegró, Hongkong, Makaó, Szingapúr, Dubai, és többek közt Kína még nem adta be a derekát, de azt érdemes tudni, hogy Dubaiban, Szingapúrban, Hongkongban, Makaóban és Kínában rendkívül nehéz külföldinek bankszámlát nyitni.

Arra kérjük ossza meg a cikket, hogy mások is láthassák!
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!


Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/21 oldal   Bejegyzések száma: 201 
2015.12 2016. Január 2016.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 201 db bejegyzés
e év: 674 db bejegyzés
Összes: 19111 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 519
  • e Hét: 2360
  • e Hónap: 8646
  • e Év: 688953
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.