Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Európa csendes, újra csendes...
  2016-10-31 20:31:15, hétfő
 
  1849.08.05. A szőregi csatában a Dembinszky vezette honvédség döntő vereséget szenved Haynau ezredeitől.
1849.08.06. Piemont Mailandban békét köt Ausztriával.
1849.08.06. Az erdélyi magyar sereg vereséget szenved a Lüdersz vezette oroszoktól Segesvárnál.
1849.08.07. Rüdiger tábornokon keresztül a magyar kormány felajánlja a koronát a cári család valamely tagjának.
1849.08.09. A lengyel Jozef Bem mint új fővezér vezette magyar hadsereg megsemmisítő veresége a Haynau vezette osztrákoktól Temesvárnál.
1849.08.09. A temesvári csata. Az orosz fővezérlet visszautasítja a magyar tárgyalási ajánlatot.
1849.08.11. Kossuth lemond kormányzó-elnöki tisztéről, a legfőbb polgári és katonai kormányzati hatalmat Görgey Artúr veszi át Aradon.
1849.08.11. Kossuth és a kormány nagyobb részének lemondása. Görgey diktátori kinevezése.
1849.08.13. Görgey Artúr mintegy 32 000 katonájával leteszi a fegyvert Világosnál az oroszok előtt.
1849.08.15. Kossuth, Bem, Dembinski, a magyar sereg maradéka és a lengyel legionáriusok átlépik a török határt. Oroszország később hiába követeli a Portától a lengyel és magyar politikai emigránsok kiadását.
1849.08.17. Damjanich János tábornok átadja Aradot a császáriaknak, Kossuth kíséretével Orsovánál elhagyja az országot.
1849.08.22. Több hónapos osztrák hadjárat után kapitulál Velence.
1849.08.22. Az egyesült nápolyi-spanyol-francia-osztrák erők május végén indított Velence elleni hadjárata során négyhavi ostrom után beveszik a várost. Ezzel minden megmozdulást levertek Itáliában.
1849.08.23 - 24. Az utolsó magyar erők is elhagyják az országot.
1849.09. Kossuth viddini levele: elítéli Görgeyt a fegyverletétel miatt.
1849.09.27. Klapka György a szabad elvonulás fejében átadja Komárom várát a császáriaknak.
1849.09.30. Hódmezővásárhely : Temesváry István királyi biztos levelét felolvassák a város tanácsülésén. A biztos közli az új városi tisztikar névsorát.
1849.10. A bolgár nemzet elismeréseként, első jeleként felavatják a konstantinápolyi bolgár templomot.
1849.10.02 - 04. Komárom kapitulációja.
1849.10.06. Pesten kivégzik Batthyány Lajos miniszterelnököt, Aradon pedig a honvédsereg 12 tábornokát és 1 ezredesét (,,aradi vértanúk").
1849.10.10. Pesten kivégzik Csány László közlekedési minisztert és Jeszenák János báró kormánybiztost.
1849.10.24. Haynau táborszernagy kiadja Magyarország ideiglenes közigazgatási rendszeréről szóló rendeletét, Erdélyt és Horvátországot leválasztják Magyarország területéről, a vármegyéket megszüntetik, az országot 15 kerületre osztják, a közigazgatást az osztrák minisztériumnak rendelik alá.
1849.10.24. Haynau bevezeti Magyarországon az "Ideiglenes Közigazgatási Szervezetet": Erdélyt a Partiummal, Horvátországot a Muraközzel és Fiuméval leválasztják; a maradék országot öt katonai kerületre osztják (Sopron, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Pest-Buda), mindegyiket az osztrák belügyminiszter alá rendelve.
1849.10.25. Aradon kivégzik Kazinczy Lajos honvédezredest.
1849.11.18. Az osztrák császár koronatartományként, Temesvár központtal, létrehozza a Szerb Vajdaság és Temesi Bánságot, élén katonai kormányzóval. Ferenc József császár nagyvajda lesz.
1849.11.21. Buda és Pest közt átadják a forgalomnak a Lánchidat.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Pentele : temető
  2016-10-30 22:21:32, vasárnap
 
  "Pentele közép- és kora újkori temetője nem feltétlenül a Rácdombon álló középkori plébániatemplom körül lehetett, hiszen 1963-ban a Temető utcában 15-16. századi igen gazdag temetkezésre bukkantak a régészek. A törökök szintén nem temetkeztek a várban, illetve a váraljában, ha volt is keresztény temető a dombon, akkor azt felszámolták. A Rácdombtól nyugatra 1964-ben egy szépen faragott török turbános sírkő került elő (Őri Zoltán publikálja először), vagyis ezen a területen lehetett a török temető. A szerbek (rácok), pedig a Frangepán és Temető utcák közötti területen temetkeztek. Ez a temető a rác településmag nyugati határát jelzi."
[Gergely Ákos]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Emlékezés Kálló Ferenc tábori esperesre...
  2016-10-29 22:10:31, szombat
 
  Akinek a szószék volt a harctere
Emlékezés Kálló Ferenc tábori esperesre
Hatvan évvel ezelőtt, 1944. október 29-én gyilkos golyók kioltották a hősi lelkületű pap, Kálló Ferenc tábori esperes életét.
A II. világháború végén a katolikus tábori püspöknek negyvenhét hivatásos papja volt, a háború időtartama alatt körülbelül hatszáz papot hívtak be tartalékos főhadnagyi rangban. Legtöbbjük a frontokon vagy a frontvonalak közelében, egészségügyi oszlopoknál, ezred- és hadosztálysegélyhelyeken teljesítették szolgálatukat. Állandó harc és helytállás volt ez - mostoha körülmények, folytonos életveszély közepette. De szükség volt rá, hogy egyéni vigaszt, személyes támaszt nyújtsanak a katonáknak, végtisztességet adjanak a hősi halottaknak, kapcsolatot tartsanak a hozzátartozókkal. Sokan elmentek már azok, akik óriások voltak a katonák előtt is: Nádassy Alfonz, Balogh István, Marosi Izidor, Turner Kálmán - hogy csak néhányukat említsük -,akik osztoztak katonáikkal a hadifogság nyomorúságában is. A háborút és a hadifogságot megjárt papi nemzedék kiemelkedő alakja Oloffson Placid atya, akinek hite és derűje ma is különös ajándék számunkra.
Helytállásuk hozzátartozik itt a földön, a történelem vérzivataraiban vándorló egyházhoz éppúgy, mint az a hős, aki a nemzetnek ezt a válságát, népünknek ezt a szenvedését - lelkiismeretének kimagasló érzékenységével és gyenge testében is hatalmas lelkierővel - tábori lelkészként egészen másként élte meg.
Kálló Ferenc tábori esperes huszonhét éves papi életútja változatos, sokszínű életút. Talán a tanítói hivatást vállaló apa humanizmusa és a népes család (hat fiútestvér) egymás iránti szeretete, majd a szarvasi plébános példája formálta lelkének szociális érzékenységét. Testének gyengesége, gyakori betegsége, sokszor el nem fogadott és meg nem értett szociális tevékenysége miatt szinte évről évre új lelkipásztori helyen kellett dolgoznia. Tízéves egyházmegyei szolgálat után 1927-ben lépett be a hadsereg lelkészi állományába. Családja körében lépését így magyarázta: "A szociális igazságtevés eszméit a honvédek lelkébe plántálva széjjelküldhetem az egész országba."
A katonák megszerették a szorgalmas, nagy szenvedéllyel prédikáló papot, aki először a budapesti vegyes dandárnál, majd Szombathelyen, a honvéd közrendészeti kórházban szolgált.
Részt vett 1939-ben a kárpátaljai bevonulásban mint a 2. lovasdandár beosztott papja. Amikor 1940-ben a budapesti 11. helyőrségi kórházhoz - a mai Királyhágó úti tiszti kórházhoz - vezényelték, akkor érkezett el élete végső, drámai szakaszához. Európa háborúban égett: az új meg új harctéri jelentések, a koncentrációs táborokról szivárgó hírek, a rengeteg halott, sebesült, végleg megérlelték és megerősítették elszánt háborúellenességét. Tábori lelkész létére egyre nyíltabban és világosabban prédikált a háború borzalmai ellen, minden lehetséges eszközzel azon fáradozott, hogy embereket visszatartson a frontszolgálattól, hogy üldözötteket mentsen. 1944 őszén a Magyar Fronton kívül már több ellenálló csoporttal volt kapcsolata.
Mindeközben áldozatos szeretettel végezte lelkipásztori szolgálatát. Sebesült és beteg katonák papja volt, aki nem sajnált fáradságot és áldozatot, ha katonákról volt szó. Éjszakákat virrasztott súlyos betegek mellett, pedig maga is állandóan beteg volt. A lelkipásztori gondjaira bízott kórház kis kápolnájában mondta vasárnapi szentmiséit és híressé vált beszédeit. A nyilas hatalomátvétel után személye elviselhetetlenné vált, helyzete kritikusra fordult.
Betegsége elhatalmasodott rajta és ágynak dőlt. Lázas, súlyos beteg volt, amikor 1944. október 29-én este fél nyolc tájban a kórházhoz közeli Márvány utca 26. számú lakására ismeretlen férfi állított be azzal, hogy beteghez hívják.
Az esperes azonnal felkelt betegágyáról, búcsút mondott hozzátartozójának, aki súlyos tüdőgyulladásában ápolta. A ház előtti autóba ültették és elvitték. Másnap reggel találták meg holttestét a Budakeszi út árkában. Testén gépfegyvergolyónyomokat állapított meg a vizsgálat. November 8-án temették el a Farkasréti temetőben.
Holttestét abban a kápolnában ravatalozták fel, ahová áldozatos életének annyi emléke fűzte.
Krisztus katonája volt.
[Új Ember 2004.11.24. LX. évf. 43. (2932.)]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Nemzetiségi törvény...
  2016-10-28 10:18:36, péntek
 
  1849.07.01. Kossuth és Szemere leváltja Görgeit, és fővezérré nevezi ki Mészáros Lázárt.
1849.07.02. Egy hónapos ostrom után francia csapatok vonulnak be Rómába.
1849.07.02. Görgei Komáromnál visszaveri Haynau seregét.
1849.07.02. Mészáros Lázár a honvédség főparancsnoka.
1849.07.03. Francia csapatok elfoglalják Rómát és felszámolják a köztársaságot.
1849.07.06. Dán vereség a kiújuló schleswig-holsteini háborúban Fredericánál.
1849.07.08 - 07.11. A magyar kormány Szegedre menekül.
1849.07.08. A kormány tagjai elhagyják Pest-Budát. - Kossuth Hódmezővásárhelyen áthaladva találkozik Szabó Mihály polgármesterrel.
1849.07.08. A kormány Szegedre helyezi át székhelyét.
1849.07.11. Leverik a birodalmi alkotmányért harcoló délnémet felkelést.
1849.07.11. Görgei sikertelen áttörési kísérlete Komáromnál.
1849.07.12. Adelberg orosz kapitány két kisebb kozák csapattal bevonult Pestre.
1849.07.13. Budavára ismét a császáriak kezére jutott.
1849.07.13. Balcescu, Nicolae és Kossuth tárgyal Debrecenben.
1849.07.14. Kossuth és Balcescu aláírják a magyar-román megbékélési tervezetet.
1849.07.15 - 17. A váci csata.
1849.07.16. A Szeged felé nyomuló Haynau elől 1583 foglyot hoznak Kecskemétről Hódmezővásárhelyre (ebben a hónapban, a városban mintegy 3000 hadifogoly tartózkodott).
1849.07.20 - 21. Görgei tárgyalása az oroszokkal Rimaszombaton. Bem felszabadítja a Székelyföldet.
1849.07.21. Az orosz csapatok beveszik Nagyszebent.
1849.07.23. A maradék fegyveres csapatok rastatti kapitulációjával a poroszok előtt elbukik a badeni felkelés.
1849.07.24. Szemere Bertalan miniszterelnök lemondását nem fogadja el Kossuth.
1849.07.27. Az orosz főerők átkelnek a Tiszán.
1849.07.28. A képviselőház elfogadja a nemzetiségi törvényt. Európában az első törvényt, amely elismeri a Magyarországon élő nemzetek szabad fejlődési jogát, biztosítja a szabad nyelvhasználatot az iskolákban, egyházakban és a törvényhatóságoknál, valamint az igazságszolgáltatásban. A képviselőház kimondja a zsidók egyenjogúsítását.
1849.07.28. Bach, Alexander belügyminiszteri kinevezése.
1849.07.30. Hódmezővásárhely : A Tisza jobb partján Ányásnál császári katonák jelennek meg, hogy élelmiszert és kocsikat rekviráljanak.
1849.07.30. Kossuth a fősereg fővezérévé nevezi ki Dembinskit.
1849.07.31. Bem altábornagy serege Segesvárnál döntő vereséget szenved. Az ütközetben Petőfi Sándor is elesik (?).
1849.08.01. A kormány és az országgyűlés Aradra teszi át székhelyét.
1849.08.02. Az ellenség eléri Kunszentmártont.
1849.08.02. Görgey Artúr veresége Debrecennél.
1849.08.03. A hódmezővásárhelyi tanács vezetői elhagyják a várost. Franz Schlick altábornagy jelenti Haynaunak, hogy egyesült erőivel elfoglalta Hódmezővásárhelyt.
1849.08.04. Hódmezővásárhelyre bevonulnak a császári csapatok. Majtényi László királyi biztos nyolc tanácsnokot és kilenc tisztviselőt nevezett ki a város ügyeinek intézésére. A polgármester Toronyi József.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
1948/49 mártírjai
  2016-10-27 15:41:29, csütörtök
 
  Abancourt Károly, a szabadságharc egyik áldozata. A szabadságharc kitörésekor mint politikai fogolyt őrizték Temesvárott. Kiszabadulván a magyar ügyet szolgálta Kossuth mellett, majd mint Dembinski hadsegéde. Haynau halálra itéltette. A.-t Woronieckivel és Gironnal együtt végezték ki bitófán, Pesten az ujépület mellett, 1849 október 20-án. Halálának, társaival együtt, nagy nyugalommal s bátorsággal nézett elébe. (Augsb. Allg. Zeitung 1849 okt. 25. és 29.) (PALLAS I. kötet)  
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Passyi temető : Párizs
  2016-10-25 14:10:39, kedd
 
  "A Passyi temető (franciául: Cimetière de Passy) Párizs 16. kerületében helyezkedik el. Az 1.7 hektáron elterülő sírkertben mintegy 2600 sír található.
A 19. század elején Párizsnak új temetőkre volt szüksége a régiek tehermentesítésére, lecserélésére. I. Napóleon parancsára a város akkori határain kívül hozták létre északon a Montmartre-i temetőt, keleten a Père-Lachaise temetőt, délen a Montparnasse-i temetőt. Később, 1820-ban létesült, de szintén a császár korábbi parancsára a városon belül a Passyi temető, melyet a Rue Lekain-en található, 1802-ben bezárt régi temető helyett létesítettek.
A jelenlegi bejáratot René Berger tervezte és 1934-ben építették.
A Passyi temetőben nyugvó híres személyek
Bao Dai (1913-1997), Vietnam utolsó császára
Natalie Clifford Barney (1876-1972), amerikai író
Jean-Louis Barrault (1910-1994), francia színész
Louis-Ernest Barrias (1841-1905), francia szobrász
Julia Bartet (1854-1941), francia színésznő
Marie Bashkirtseff (1859-1884), orosz származású francia festőnő, szobrász és írónő (a temető legnagyobb és legmagasabb mauzóleuma)
Maurice Bellonte (1896-1984), francia pilóta
Tristan Bernard (1866-1947), francia író
Joseph Blanc (1846-1904), francia festő
Natalja Szergejevna Braszova (1880-1952), orosz nemes, Mihail Alekszandrovics nagyherceg felesége
Emmanuel de Las Cases (1766-1842), francia történész
Jean Chiappe, (1878-1940), francia politikus
Dieudonné Costes (1892-1973), francia pilóta
Francis de Croisset (1877-1937), belga születésű francia drámaíró
Marcel Dassault (1892-1986), mérnök, a Dassault Aviation alapítója
Claude Debussy (1862-1918), francia impresszionista zeneszerző
Henri Farman (1874-1958), angol-francia pilóta, repülőgép-tervező
Edgar Faure (1908-1988), francia politikus
Gabriel Fauré (1845-1924), francia zeneszerző
Hervé Faye (1814-1902), francia csillagász
Fernandel, (1903-1971), francia színész, komikus és énekes
Maurice Gamelin (1872-1958), francia katonai parancsnok
Maurice Genevoix (1890-1980), francia regényíró
Rosemonde Gérard (1866-1953), francia költő, drámaíró
Constantin Virgil Gheorghiu (1916-1992), román-francia író
Ghislaine monacói hercegné (1900-1991), francia színésznő, komika, Monaco hercegnéje
Jean Giraudoux (1882-1944), francia író
Gabriel Hanotaux (1853-1944), francia politikus, diplomata, történész
Paul Hervieu (1857-1915), francia író
Jacques Ibert (1890-1962), francia zeneszerző
Paul Landowski (1875-1961), lengyel-francia szobrász
Hector Lefuel (1810-1880), francia építész
Georges Mandel (1885-1944), francia politikus, újságíró
Édouard Manet (1832-1883), francia festő
Alexandre Millerand (1859-1943), francia jogász, államfő, a Harmadik Köztársaság 54. miniszterelnöke
Octave Mirbeau (1848-1917), francia újságíró, műkritikus, pamfletszerző, regény- és drámaíró
Berthe Morisot (1841-1895), francia impresszionista festőnő
Yves Nat (1890-1956), francia zongorista
Jean Patou (1887-1936), francia divattervező
Gabrielle Réjane (1856-1920), francia színésznő
Madeleine Renaud (1900-1994), francia színésznő
Marcel Renault (1872-1903), francia gyáriparos és autóversenyző
Maurice Rostand (1891-1968), francia író
Jeanne Samary (1857-1890), francia színésznő
André Siegfried (1875-1959), francia író
Haroun Tazieff (1914-1998), vulkanológus
Marie Ventura (1888-1954), francia színésznő
Renée Vivien (1877-1909), angol író, költő
Pearl White (1889-1938), amerikai színésznő
Bao Dai (1913-1997), Vietnam utolsó császára
Natalie Clifford Barney (1876-1972), amerikai író
Jean-Louis Barrault (1910-1994), francia színész
Louis-Ernest Barrias (1841-1905), francia szobrász
Julia Bartet (1854-1941), francia színésznő
Marie Bashkirtseff (1859-1884), orosz származású francia festőnő, szobrász és írónő (a temető legnagyobb és legmagasabb mauzóleuma)
Maurice Bellonte (1896-1984), francia pilóta
Tristan Bernard (1866-1947), francia író
Joseph Blanc (1846-1904), francia festő
Natalja Szergejevna Braszova (1880-1952), orosz nemes, Mihail Alekszandrovics nagyherceg felesége
Emmanuel de Las Cases (1766-1842), francia történész
Jean Chiappe, (1878-1940), francia politikus
Dieudonné Costes (1892-1973), francia pilóta
Francis de Croisset (1877-1937), belga születésű francia drámaíró
Marcel Dassault (1892-1986), mérnök, a Dassault Aviation alapítója
Claude Debussy (1862-1918), francia impresszionista zeneszerző
Henri Farman (1874-1958), angol-francia pilóta, repülőgép-tervező
Edgar Faure (1908-1988), francia politikus
Gabriel Fauré (1845-1924), francia zeneszerző
Hervé Faye (1814-1902), francia csillagász
Fernandel, (1903-1971), francia színész, komikus és énekes
Maurice Gamelin (1872-1958), francia katonai parancsnok
Maurice Genevoix (1890-1980), francia regényíró
Rosemonde Gérard (1866-1953), francia költő, drámaíró
Constantin Virgil Gheorghiu (1916-1992), román-francia író
Ghislaine monacói hercegné (1900-1991), francia színésznő, komika, Monaco hercegnéje
Jean Giraudoux (1882-1944), francia író
Gabriel Hanotaux (1853-1944), francia politikus, diplomata, történész
Paul Hervieu (1857-1915), francia író
Jacques Ibert (1890-1962), francia zeneszerző
Paul Landowski (1875-1961), lengyel-francia szobrász
Hector Lefuel (1810-1880), francia építész
Georges Mandel (1885-1944), francia politikus, újságíró
Édouard Manet (1832-1883), francia festő
Alexandre Millerand (1859-1943), francia jogász, államfő, a Harmadik Köztársaság 54. miniszterelnöke
Octave Mirbeau (1848-1917), francia újságíró, műkritikus, pamfletszerző, regény- és drámaíró
Berthe Morisot (1841-1895), francia impresszionista festőnő
Yves Nat (1890-1956), francia zongorista
Jean Patou (1887-1936), francia divattervező
Gabrielle Réjane (1856-1920), francia színésznő
Madeleine Renaud (1900-1994), francia színésznő
Marcel Renault (1872-1903), francia gyáriparos és autóversenyző
Maurice Rostand (1891-1968), francia író
Jeanne Samary (1857-1890), francia színésznő
André Siegfried (1875-1959), francia író
Haroun Tazieff (1914-1998), vulkanológus
Marie Ventura (1888-1954), francia színésznő
Renée Vivien (1877-1909), angol író, költő
Pearl White (1889-1938), amerikai színésznő"
[Wikipédia]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Újpest-Megyeri temető
  2016-10-24 21:20:25, hétfő
 
  "A város bekerített temetője azonban az 1910-es évek vége felé már annyira megtelt, hogy sűrgősen intézkedni kellett uj temető terület megszerzése iránt, mely célra miután Ujpest egész területe már beépíttetett csakis gróf Károlyi László megyeri uradalmából kihasítandó terület jöhetett figyelembe. Ezen időben a képviselőtestület jogát gyakorló törvényhatósági biztos 562/1920 tbh. számú véghatározatával a Fóti út mellett fekvő terület megvételét határozta el. Előnyössé tette e vételt az, hogy a kérdéses hely villamos közelében van, és csak a Megyeri út egy rövid szakaszának rendezését tette szükségessé, hogy az uj temető könnyen megközelíthető legyen. A vételár meghatározására az időt a szerződő felek a zavaros közgazdasági állapotokra való tekintettel alkalmasnak nem tartották, miért is abban állapodtak meg, hogy a vételárat 1925. julius 1. napja utáni időben egy három tagu választott bíróság állapitsa meg, mely megállapított összeg 75%-a lesz a temető vételára, mig ezen felüli 25%-os összeget az eladó a városnak engedi át. Ez alapon a város a megvett 36505 négyszögöl területü temetőért 219.030 arany koronát fizetett. A vételt az sem akadályozta, hogy az uj temető terület akkor még Rákospalota község határához tartozott, mert ez a hátrány csakhamar megszünt az által, hogy a Károlyi bírtok ez a része is Ujpest város határába csatoltatott át... "
(Újpest 1831-1995)
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Az orosz csapatok (200 000 fő) átlépik a magyar határt...
  2016-10-23 13:38:08, vasárnap
 
  1849.05.21. A honvédek Budavárát bevették. Hentzi halála. Alnoch ezredes fel akarta robbantani a Lánchidat.
1849.05.21. I. Miklós és I. Ferenc József Varsóban végleg megállapodik az orosz intervenció módozatairól.
1849.05.21. A forradalmi magyar seregek - egy bécsi támadás helyett - visszafoglalják Budát. Június 5-én a kormány visszaköltözik a fővárosba.
1849.05.21. Autonóm vajdaság felajánlása a szerbeknek a magyarok részéről.
1849.05.26. Porosz-szász-hannoveri szövetség ("három király szövetsége") Gothában egy német államszövetség létrehozására porosz vezetés alatt, amelyhez szeptemberig 21 német állam csatlakozik. Ellene lép fel Anglia, Franciaország és Oroszország.
1849.05.28. N. Balcescu román politikus Debrecenben tárgyal Kossuthtal a magyar-román megegyezésről.
1849.05.30. A császár L. Welden helyett Julius von Haynau bárót, a ,,bresciai hiénát" nevezi ki a magyarországi császári erők főparancsnokává.
1849.05.30. A frankfurti német gyűlés a porosz csapatok fenyegetése miatt - a würtembergi kormány megkérdezése nélkül - Stuttgartba teszi át székhelyét. A stuttgarti gyűlés munkájában már csak a radikális kisebbség vesz részt ("csonka parlament").
1849.05.30. I. Ferenc József főparancsnokká nevezi ki Julius Jakob von Haynau táborszernagyot.
1849.05.31. A Debrecenbe érkező Görgey tárgyal az ún. békepárt képviselőivel a Függetlenségi Nyilatkozat visszavonásának lehetőségéről.
1849.05.31. A csonka frankfurti parlament Stuttgartba teszi át székhelyét. (Június 17-éig ülésezik.)
1849.05.31. Az országgyűlés elhatározza, hogy Debrecenből visszahelyezi székhelyét Pestre.
1849.06.02. Az országgyűlés utolsó ülése.
1849.06.03. Magyar-velencei szövetségi szerződés.
1849.06.05. A magyar kormány Pestre helyezi át székhelyét.
1849.06.06. A magyar kormány határozata a szerbekkel és a románokkal kötendő béke feltételeiről.
1849.06.12. A porosz csapatok bevonulnak Rajna-Pfalzba a fegyveres forradalmi erők leverésére.
1849.06.14. A kormány és a szerb vezetők között elvi megállapodás születik a megbékélésről.
1849.06.15 - 18. Paszkievics orosz főparancsnok 200 ezres főserege Galíciából a Duklai- és a Tömösi-szorosnál átlépi a magyar határt.
1849.06.15 - 19. Megkezdődik az orosz főerők bevonulása Magyarországra.
1849.06.15. Paszkievics herceg parancsnoksága alatt megkezdődik a mintegy 200 000 fős orosz haderő bevonulása Magyarországra a Duklai-hágón keresztül északról, majd Lüdersz tábornok vezetésével Erdélybe is a Tömösi-szoroson keresztül (jún. 19.).
1849.06.15. Az orosz csapatok (200 000 fő) átlépik a magyar határt.
1849.06.16. A stuttgarti nemzetgyűlés törvénye a népfelkelésről (milíciatörvény).
1849.06.18. Miután a kormány, előző nap kiutasította Württembergből, a württembergi csapatok feloszlatják a stuttgarti csonka birodalmi parlamentet.
1849.06.19 - 06.20. Az orosz seregek balszárnya Erdélyben átlépi a magyar határt.
1849.06.24. Buda, Pest és Óbuda egyesítésének elrendelése Budapest néven ( a tényleges egyesítés: 1873-ban).
1849.06.26. ALMÁSY Pál, a képviselőház alelnöke kinevezi VASVÁRY Károlyt a képviselőház könyvtárnokává.
1849.06.26. A magyar kormány elrendeli a főerők komáromi összpontosítását.
1849.06.27 - 06.01. Arad várőrsége kapitulál a magyar erők előtt.
1849.06.28. Haynau táborszernagy megveri a Pöltenberg Ernő tábornok vezette VII. honvéd hadtestet Győrnél, s elfoglalja a várost.
1849.06.29. A kormány a többszöri katonai vereségek után Szeged környékét jelöli ki a honvédsereg fő erőinek összpontosítására, majd Pestről a képviselőház is Szegedre költözik (júl. 8-án).
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Viráglopás...
  2016-10-21 20:39:52, péntek
 
  "Olvastam ma egy cikket a helyi lapban arról, hogy az egyik temetőből rendszeresen ellopják a virágokat, élőket és művirágokat egyaránt, ezért a hozzátartozók jóformán már nem is mernek virágot vinni szeretteik sírjára, és a vandáloktól való félelmükben nem mernek egyedül tartózkodni a temetőben.

Ez elgondolkodtatott.

Egyrészt, szeretek temetőkben sétálni. Tudom, hogy ez tökre sztereotipikus, ciki és pózer, legalábbis biztos lenne, aki ezt mondja rá. Hiszen még az álom.net című emberiségellenes bűntettben szereplő fekete ruhát hordó kiscsaj száját is elhagyja az a mondat, hogy “Anya, elmegyek a temetőbe szellemet idézni, majd jövök"...

Nem célom megfejteni, honnan ered ez a sztereotípia, sem azt, hogy miért ez az a sztereotípia, ami a legtöbb kívülálló fejében él (bár a horror mechanizmusáról olvasva lenne egy-két tippem). Azt pedig, hogy a valóban temetőbe járók miért teszik ezt, lehetőségem sem lenne leírni, hiszen mind különbözőek vagyunk, különböző motivációkkal.

Azt viszont el tudom mesélni, én miért szeretek temetőbe járni, és ígérem, nem leszek morbid. Egészen egyszerű okai vannak. Egyrészt, szeretem a csendet, a nyugalmat és a tisztaságot, a temetőben pedig nincsenek ordítozó ördögfiókákkal telezsúfolt játszóterek, vagy alkeszok által széthajigált sörösüvegek. Amennyi szemét véletlenül mégis előfordul, azt hősiesen eltávolítja a temető karbantartószolgálata - mert hogy a közparkokkal ellentétben itt ilyen is van. Másrészt a temetőben rengeteg a zöld növény, a színes, egzotikus virág, esztétikus ágyásokba rendezve, vagy éppen vadregényesen elvadulva. Ha pedig elég nagy területű az intézmény, akkor még egy Budapest méretű város szívében is képes tiszta, szmogmentes levegőt varázsolni maga köré - ami azért nem kis dolog. Harmadszor pedig ott vannak a gyönyörű szobrok - a síremlékeket nézve sokszor eszünkbe sem jut, hogy ezek valójában művészi alkotások, amik az elhunyton kívül az alkotójuknak is örök emléket állítanak.

Magyarul, ha lenne egy olyan park, ami tele lenne fákkal, és szebbnél szebb virágokkal, valamint művészi kidolgozású szobrokkal, amit kevesen látogatnak, és akkor sem beszélnek sokat, azt is ugyanúgy kedvelném, mint a temetőket. (Mint ahogy így is van, a budai Mementó-park, vagy a fehérvári Királydomb is kedves a szívemnek.) Amíg ezeket a sorokat le nem írtam, nem is fogtam fel, hogy mennyire megfelelek az introvertált személyiség leírásának - szeretek csöndben, egyedül lenni szép helyeken. Ezért megesik, hogy suliból, vagy munkából hazafelé menet, ha nem túl nagy kerülő, útba ejtek egy temetőt. Csúnya, new age-es kifejezéssel élve: hogy “feltöltődjek". Nem akarok belekezdeni a “mai rohanó világunk" kezdetű litániába, de valahol mégis itt bújik meg a válasz a kérdésre, legalábbis számomra.

A hátborzongató dolgok iránti kamaszos vágy kielégítése pedig csak egy kellemes bónusz - de nem létszükséglet.

És ezért háborít fel nagyon ez a hír. Az egyik oldalon ott van egy vagy több emberszabású, aki ellopja a virágokat, feltehetőleg azért, hogy eladja őket. Ott van egy rakás lény, aki nem átallja még a művirágokat is meglovasítani, esetleg újságpapírból és egyéb hulladékból vackot építeni magának éjszakára. Olyanok, akik a sírok között hagyják a “tesco-s hajós szeszesital" üvegét, és akik miatt az újságnak nyilatkozó hölgy nem mer egyedül menni a temetőbe. (És akkor a kriptákba beköltöző hajléktalanokról, vagy a sírokat megrongáló BÁRMILYEN KORÚ egyénekről most nem beszélek - pedig tudnék.)

A másik oldalon viszont ott van a városi tanács, akik teljesen érthető felháborodásukból kifolyólag bekamerázzák a temetőket, és biztonsági szolgálatot fogadnak... akik elég akadékoskodóak tudnak lenni, ha láthatóan nincs nálad virág vagy koszorú, és látványosan fekete ruhákat hordasz. Akik őrkutyákat visznek a temetőbe, így a teljes jóindulattal és felelősségtudattal belépni szándékozót is megfosztják az élménytől. Akik szúrós szemmel kaptatnak a nyomodban, ha szeretnél legalább néhány ártatlan percet egyedül tölteni a csendben a márványok között.

Konklúzió nincs (sose voltam olyan, aki megmondja a frankót), csak egy pici felháborodott blogger."
[SELFMADE.BLACK]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Egy magyar-cseh-lengyel államszövetség..!
  2016-10-20 18:12:01, csütörtök
 
  1849.05. Az ostrom alatt elpusztult a csillagvizsgáló a Gellért-hegyen.
1849.05.01. A honvédek megkezdték Budavár ostromát.
1849.05.01. Kossuth Lajos kormányzó-elnök miniszterelnökké nevezi ki Szemere Bertalant. A Szemere-kormány tagjai: Batthyány Kázmér, Vukovics Sebő, Csány László, Horváth Mihály, Duschek Ferenc, Mészáros Lázár.
1849.05.01. A dunai román fejedelemségek forrongásainak közös elnyomását szentesítő balta-limani orosz-török egyezmény, a szervezeti szabályzatokat visszavonva, elveszi a fejedelemválasztás jogát a dívánoktól: hét évre Oroszország és a Porta jelöli ki a havasalföldi (Barbu Ştirbei) és a moldvai (Grigore Ghica) fejedelmeket, s beleszólhat a fejedelemségek belügyeibe.
1849.05.01. Ausztria Oroszországtól kér segítséget a magyarok ellen .
1849.05.01. I. Ferenc József fegyveres segítséget kér I. Miklós cártól.
1849.05.01. Megalakul a Szemere-kormány.
1849.05.04 - 08. Felkelés Drezdában a birodalmi alkotmány védelmében.
1849.05.04 - 21. A honvédsereg Görgey parancsnoksága alatt visszafoglalja Buda várát a császáriaktól.
1849.05.04 - 21. Buda ostroma.
1849.05.04. A frankfurti nemzetgyűlés július 15-ére kiírja a választásokat és augusztus 15-ére összehívja a Reichstagot. Ausztria és Poroszország egyaránt szembefordul a határozattal.
1849.05.05. Ioan Dragos képviselő Kossuth megbízásából tárgyalásokat kezd Avram Iancuval, a román felkelők vezérével. Tragikusan végződik a tárgyalás, mivel Hatvani Imre szabadcsapata Abrudbányánál megtámadja Iancu embereit, akik megtorlásként megölik Dragost és kísérőit, Abrudbányán tömegmészárlást rendeznek.
1849.05.06. A horvát báni tanács a szábor által elfogadott törvényjavaslatok szentesítését és a Horvát Határőrvidéknek a Háromegy Királysághoz csatolását kéri a császártól.
1849.05.07. Kossuth kormányzó-elnök Görgey Artúrt hadügyminiszterré nevezi ki.
1849.05.08. A függetlenségi nyilatkozat megünneplése Hódmezővásárhelyen. E nap emlékére a Piac teret Kossuth térnek, a Vásár teret Szabadság térnek nevezték el.
1849.05.09. Hentzi tábornok a várból ágyúval lövette Pestet.
1849.05.09. I. Miklós cár tudatja a világgal, hogy I. Ferenc József kérésére csapatokat küld Magyarországra.
1849.05.09. I. Miklós orosz uralkodó bejelenti: seregei segítséget nyújtanak Ausztriának a magyar szabadságharc leveréséhez.
1849.05.10. Garibaldi Velletrinél győz a Róma és Velence ellen pápai kérésre felvonuló francia-nápolyi seregek ellen.
1849.05.10. Prágában a császáriak felszámolják a baloldal forradalmi szervezkedését.
1849.05.11. Palermo eleste.
1849.05.12. Felkelés Badenben.
1849.05.13. Hentzi a várból bombáztatja Pestet.
1849.05.14. Poroszország visszahívja képviselőit a frankfurti parlamentből, amelyet törvénytelennek nyilvánít.
1849.05.14. Teleki László megismétli Magyarország föderalizálására vonatkozó javaslatát.
1849.05.18. A kormány kiáltványában keresztes hadjáratot hirdet az oroszok ellen.
1849.05.18. Az érdekelteknek (köztük Teleki Lászlónak) Párizsi Hotel Lambertben Czartoryski elnökletével tartott megbeszélésen megállapodnak egy magyar-cseh-lengyel államszövetségről, benne Magyarország föderatív átalakításáról (eszerint a horvát, szerb és román nemzetiség föderációval felérő autonómiát kapna).
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2016.09 2016. Október 2016.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 313 db bejegyzés
Összes: 1001 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 70
  • e Hét: 598
  • e Hónap: 2953
  • e Év: 77755
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.