Regisztráció  Belépés
bozsanyinemanyi.blog.xfree.hu
Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz. /Charles Dickens/ Bozsányi Lászlóné. Manyika.
1948.03.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Fontossági sorrend
  2016-12-04 16:20:57, vasárnap
 
  Idillikus kép most ez
a végtelen bizalom,
szeretni és szeretve lenni,
kendőzetlen nyugalom...
Az életben oly ritkák
e boldog pillanatok,
mikor a tiszta öröm árja
fonja körül az embert,
kizárva negatív indulatok.
Béke, öröm, biztonság, nyugalom.
Ezerszer fontosabbak, mint
bármilyen hatalom...

Jószay Magdolna
Forrás:/POET/



Ő is csak egy anya...

Szent Anna, könyörögj Máriáért!

Te, mint az ő anyja, tudod,
mint szenvedhet egy anya
az utolsó úton fia haláláért,
kinek vállán a kereszt, de az anyáén
is ott van sokszorosan,
legyen az bármily láthatatlan.
Fiát szülte szeplőtelen,
s most roskadozva, tehetetlen
kíséri annak predesztinált sorsát,
égő szemekkel, összetört lélekkel
magában víva a csatát.
Könyörgi istenét, és egyben -
nem tehet róla,
ő is csak egy anya,
Isten akarata ide vagy oda,
ha nem is tud róla,
de mélyen, magában -
üvöltve jajgatja Golgotát.

Jószay Magdolna
Forrás:Poet.hu


 
 
0 komment , kategória:  Jószay Magdolna versei  
Karácsony felé
  2016-12-04 16:16:39, vasárnap
 
  Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

...Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Behegesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

Juhász Gyula



Szerelem.

A múltak májusába
Eljössz-e még velem?
A múltak májusába,
Mely csupa szerelem.
Az én holt ifjúságom
A legszebbik halott,
Az én holt ifjúságom
Vígan föltámad ott.
Az én tűnt édenkertem
Csupán neked terem.
Az én tűnt édenkertem
Az első szerelem!

Juhász Gyula.



Emlék

A szálló évekkel
sok minden megy el,
de a szív, a koldus
tovább énekel.

Mi remény volt régen,
emlék ma csupán.
De legalább sírhatsz
tűnt szépek után.

Ami emlék, szebb is,
mint az, ami él.
Romok is ragyognak
hűs Hold fényeinél.

Juhász Gyula



Emlék

Egy arc fölbukkan néha a homályból,
Hová eldugta őt a feledés,
Egy régi társnak arca, aki bátor
Tekintetével a lelkedbe néz.

Elhunyt napok és elfakult vidékek
Feléd ragyognak ismét hirtelen,
Fölzendül elnémult szavak zenéje
És lelkeden, lehangolt hangszeren

Ábrándjaid eljátssza újra múltad,
Csak bánatod tesz rájuk hangfogót...
A feledés homályából kibukkan
Egy régi arc és feléd mosolyog.

Juhász Gyula



-Május ünnepe,részlet

"És jött a május. Ezer orgonának
Lila bugája búgott, a napon
Minden bokor virágba öltözött föl
És a paréj is megnőtt szabadon.
Mint győzedelmi zászló, égbe lendült
A jegenye s ezer pacsirtadal
Hirdette boldogan és büszkeséggel,
Hogy itt a május és a diadal!
A nap bíborban hunyt el, a vizekben
Millió élet nászdalt remegett,
Míg a világ világ, még soha senki
Nem készített ennél szebb ünnepet! "

Juhász Gyula



"Minden tavaszból őrizz meg magadnak egy szál virágot, egy sor éneket. Az évek akkor el hiába hallnak,mindíg dalosabb kerted lesz neked "

Juhász Gyula



Soha

Költő vagyok csak, semmi más,
Levél, ki elszakadt a fáról,
Repíti vágy és álmodás,
Hajnalba hull az éjszakából.

És néha föl az égre száll
És néha visszahull a sárba
És néha egy bokrot talál,
De soha sincsen nyugovása.

Juhász Gyula



RORATE

A kéklő félhomályban
Az örökmécs ragyog,
Mosolygón álmodoznak
A barokk angyalok.
A gyertyák rendre gyúlnak,
A ministráns gyerek,
Mint bárány a mezőben
Csenget. Az árny dereng.
Hideg kövön anyókák
Térdelnek. Ifjú pap
Magasba fölmutatja
Szelíden az Urat.
Derűs hit tűnt malasztját
Könnyezve keresem.
Ó gyönyörű gyermekség,
Ó boldog Betlehem!

Juhász Gyula
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula versei  
Hol a nyár?
  2016-12-04 16:11:30, vasárnap
 
  Mikor még messze volt minden álom,
mikor hittem, hogy semmi sem gátol.
Mikor a lelkem dallammal volt tele,
mint reggel a hűs piacok tere:
A Napba kacsintottam. Minden csak rám vár!
Hol van az a nyár? Ugyan, hol a nyár?
Elbújt, mint a felrémlő intelmek,
mikkel Anyám aggódva intett meg,
ha látta, hogy mily' rossz útra terel
a forró vérem, az istentelen.
Persze, szó nem fogott. Ahogy ma sem fog már.
Hol van az a nyár? Ugyan, hol a nyár?
Szétszéledt és vele távol járnak
cifra meséi e rossz világnak.
Királyfi, megváltó mégsem lettem,
csak szépre nyíló virág kezedben...
Tündökölnék folyton, ha rám néznél talán.
Hol van az a nyár? Ugyan, hol a nyár?
Feloszlott, mint szellő a szárnyakon.
Megcsillant, mint emlék az ablakon.
Játszott velem, mint rossz emlékezet.
Jövőt hazudott, de elment veled...
Itt maradtam megint, de béna már a szám.
Hol van az a nyár? Ugyan, hol a nyár?
Elszállt, mint a tépett gitár húrja,
melybe utolsót csapott az ujja
a zenésznek, kinek nem hangszer már,
csak részegség lóg a karcsú nyakán...
Nincs több meglepetés, sem düh. És nincs határ.
Hol van az a nyár? Ugyan, hol a nyár?
Beépült csontomba, mint ősi jó,
hogy kemény legyek, rémült álmodó!
Hogy széllel zúgjak minden alkonyon,
jajszó legyek félrevert harangon!
Hogy tegyek! Hogy tegyek! Mert addig sosem fáj,
hogy hol van az a nyár? Vajon merre jár?

Jeremy Jones
 
 
0 komment , kategória:  Jones Jeremy versei  
Keserű Karácsony
  2016-12-04 15:56:12, vasárnap
 
  Keserű a Karácsony, mert nincsenek velünk
azok akik velünk éltek, kiket szerettünk,
s akik létükkel beragyogták ezt a földi életet,
amire most sűrűn hulló könnyünk rápereg.

Keserű a Karácsony, s minden újabb év,
mert nem érezhetjük már a múlt szeretetét,
azt a mély szeretetet, ami akkor elveszett,
mikor az égi csillageső hullani kezdett.

Bármily ragyogó is a díszes zöld-fenyő,
lelkünk mélyén szürke marad, könnyben remegő,
mert a fenyőfa legszebb éke már odafenn ragyog,
ott ahol világlanak a fényes csillagok.

Kun Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna versei  
Advent II .vasárnap
  2016-12-04 12:36:33, vasárnap
 
  Advent második gyertyája

Advent második gyertyájának fénye
ragyogja fel sugarát a magasságos égre,
hadd lássák ott fenn mind kik elmentek,
hogy lobog az a láng mit földi szív melenget.
Mert az a gyertyaláng mit szívünk forrósága
lobog fel a kék égboltú mennyei világba,
oly mérhetetlen mélységű szeretetet áraszt,
hogy a Jóisten arcán minden könny felszárad.

Kun Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2016.11 2016. December 2017.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 93 db bejegyzés
e év: 1602 db bejegyzés
Összes: 12814 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2978
  • e Hét: 14589
  • e Hónap: 40851
  • e Év: 1003770
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.