Regisztráció  Belépés
kannalidia.blog.xfree.hu
A barátság szent dolog, védeni, óvni kell, Ki mit fektet belé, annyit vihet csak el. KOZMA ANNA LIDIA
1953.07.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 73 
Törőcsik Julianna Hóvirág
  2016-02-28 21:05:06, vasárnap
 
 





Törőcsik Julianna
Hóvirág

Holdvilágos éjszakákon,
Jég alatt, és hó alatt,
Alszik egy kis hagymalányka,
Ég alatt, és föld alatt.

Napsugárka melengette,
Dunyha alól felkeltette.
Hagymalányka zöld ruhája,
Fénytől ékes koronája,
Hófehér kis harangocska,
Tündöklő kis csillagocska.

Tavaszhozó hóvirág,
Véled ébred a világ!






Kormányos Sándor
Vágynék egy régi mozdulatra...



Lettem a bánat őszi tükre,
szívemben monoton jajgat a szél,
elhervadt perceink lábnyomában
kereng az álmom: hullt falevél.

Vágynék egy régi mozdulatra,
a gondolat újra csókot idéz,
ha ködös homályba húz az este
átfog az emlék: lágy, puha kéz.

A hiányod konok fájdalom,
de a távoli csöndbe hullt nyarak
elillant vadvirág-illatába
már hiába súgom: vártalak.

















 
 
4 komment , kategória:  Általános  
szép képek
  2016-02-28 19:35:32, vasárnap
 
 























































 
 
2 komment , kategória:  Általános  
Nincs Cím
  2016-02-28 19:30:26, vasárnap
 
  SZÉP VIRÁGOK































































































 
 
0 komment , kategória:  Általános  
üzenet
  2016-02-28 19:26:04, vasárnap
 
 
CSODASZÉP ÜZENETEK TŐLETEK BARÁTAIM KÉPEKBEN



































































































































































































 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csodaszép nők
  2016-02-28 19:02:40, vasárnap
 
  Csodaszép nők





















































































 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Weöres Sándor: Tavaszköszöntő
  2016-02-28 18:53:32, vasárnap
 
 










Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget
Nincs több fázás, boldog aki él.
Már közhírré szétdoboltatik:
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb
Aztán feketék,
Végül barnák és a maradék









Fazekas László: A rózsa

A rózsa, rózsa fénylik estelig,
És illatával a kert megtelik
Ha szárnyra, szárnyra kap az éjszaka,
Emlékké lesz a rózsa illata.










Osvát Erzsébet: Rigófütty szól

Észrevette a bagoly,
Télapó már csomagol.
Még a kóbor szél is látta,
S szállt a hírrel hét határba.
Felzengett
A cinke ének:
Végre vége van a télnek!
Rigófütty szólt
Erdő szerte:
Előbújhat mókus, medve!
Sürgönyöztek
A fecskének:
Gyere vár a régi fészek!
Telefonált
Egy gólya pár:
Holnap itthon kelepel már.
Vígan voltak
A virágok.
Rendeztek nagy vigasságot.










Osvát Erzsébet: Ébresztő

Kipp - kopp,
Ki kopog?
Egy kis cinke ébreszt.
Pici csőrét
Koppintja az
Ablak üvegéhez.
- jó reggelt!
- Jó reggelt!
Hóvirágot láttam.
Vadonatúj,
Fehér
Ünneplő ruhában.
Sebesen
Szárnyaltam
A jó hírrel hozzád.
Örülj itt
A Tavasz!
Napsugarak hozták









Zelk Zoltán: Ibolya

Ibolya, ibolya
Virítsz már a réten
Gyönyörködsz este a
Víg tücsökzenében.

Tücsökzene ringat
Este elalvásra
Hajnalban megfürdesz
Az ég harmatában

Napfény az ebéded
Szellők simogatnak,
Így élsz szép vidáman
Hírnöke tavasznak.










Móricz Zsigmond: Iciri-piciri

Ajaj, hol volt hol nem...
Volt egyszer egy iciri
piciri házacska.
Ott lakott egy iciri
piciri kis macska.
Volt annak két iciri
piciri kis ökre,
rákaptak egy iciri
piciri kis tökre.
Csizmát húz az iciri
piciri kis macska,
hová lett az iciri
piciri barmocska.
Bejárja az iciri
piciri kis erdőt,
s nem leli az iciri
piciri tekergőt.
Bejárja az iciri
piciri kaszálót,
s nem látja az iciri
piciri kószálót.
Rátalál egy iciri
piciri kis tökre,
bánatában iciri
picirit meglökte.
Felfordult az iciri
piciri tököcske,
benne a két iciri
piciri ökröcske.
Megörült két iciri
piciri ökrének:
Vége van az iciri
piciri mesének.









Szalai Borbála: Március

Vízdermesztő zimankós tél,

messzi fuss!

Nem látod, hogy megérkezett

március?!

El is tüntet minden nyomot

utánad,

fölszárítja a tükröző

tócsákat.

Március a tavasz első

futása:

bársony barkát tűzdel ki a

fűzfára.

Simogatva rügyet, bimbót

kelteget,

eltakarít minden komor

felleget.

Szedd a lábad zimankós tél,

messzi fuss!

Hogyha nem mégy, úgyis elűz

március!











Kányádi Sándor: Márciusi versike



Tavaszt csörög a szarka,

tavaszt.

Zöldülni kezd a barna

haraszt.

Zsendülni kezd a zsenge

határ.



Erőre kap a gyönge

bogár.

Szelídülnek az ordas

szelek.

Barkákat hány a bokros

berek.



Bukfencet vet a játszi

patak.

Már csak a hegyen látni

havat.









Szécsi Margit: Március



Déli szellők, fújjatok csak,

játsszatok a hajamon.

Olvassz havat, melengető

márciusi szép napom.



Fagyos folyó megáradjon,

vessen bimbót minden ág.

Szebb a somfa gyenge szirma,

mint a szürke jégvirág.



Március van, március van.

Ember s állat érzi már,

dong a kaptár, szárnyat rezget

százezernyi kismadár.










Fazekas Anna: Márciusi madárdal

Havas tölgyek tar ágai

dajkálják a telet,

de csitt! ,,csivitt" cseng, s hallani,

,,csivitt" a feleletet.

Csivitt, csivitt, a hangja itt

csattog a ház felett,

csivitt, csivitt, tán holnapig

csacsog cinkém, cseveg.

Csivitt, csivitt, forrás fakad,

megújul rét, berek,

csivitt, csivitt, szántja a nap

ekéje az eget.










Marsak: Március

Kásás a hó, márciusban,

nincs már jég az ablakon,

Tapsi nyuszi fut a réten

és a képen, a falon.

Tócsa ül az utakon,

patak fut a rétre,

Kint sürög már a napon

hangyák fürge népe.

A medve is útrakel,

nedves fák közt lépked,

A sok madár énekel,

a hóvirág ébred.









Tarján Iza: Március


Szilaj csikó, Március,

velem most a rétre fuss!

Kitrappolunk a szobából

zöld fűbe, hol

tavasz táncol,

medvebarna nagykabátom

vígan a sarokba vágom,

sutba dobva sál és sapka,

hajamban a szél szalagja,

rámzúdul a fényözön,

virágokba öltözöm.

Minden pezseg, nyüzsög, él;

nem volt, nem is lesz több tél!









 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Drégely László: Télkergető
  2016-02-28 18:50:31, vasárnap
 
 









Drégely László: Télkergető

Fenn az égen, lenne a réten

fúj a szél.

Felhőt kerget,

kis verebet nem kímél.



Hess szél! Hess szél!

Tavasz van már,

nem tél!









Március 1.

Csendben csomagol a tél,
már indul vonata.
Poggyásza északi szél,
és jégcsapok hada.


A sok hópihe fehér,
mint puha paplanok,
Zsebébe mindez belefér...,
néhány búcsúszót gagyog.


Visszajövök kedveseim,
esztendő sem telik,
Várjanak meg a gyerekek,
kik kedvüket lelik;


Szánkózásban, korcsolyában,
és ha sítúra vár,
De elutazom, mostanában
nem lesz fehér határ.


Vonata füstöt ereget,
a horizonton jár,
Néha még visszainteget,
bár alig sejlik már.

Március elseje itt van,
a tavasz érkeze,
Csilingel, kacaja vígan,
megtelve két keze.



















Zöld ruhával, tarka dísszel
jő, nagy öltöztető,
Fogadja őt vidám szívvel
sok napos háztető.

Jöjj március, tavaszhozó,
fényes szellőn járó,
Fagyot rontó, rügyet bontó,
örvendj tavaszváró!

A szabadság lehelletét
csupasz erdők fürdék,
Símogató gyengéd kezét,
dehogy is kerülnék.

Ragyogj, ragyogj, tavaszi nap,
lombokon és ágon,
Bontogasd a leveleket,
a bokrokon, fákon!

Ajándékid szórjad széjjel,
oszd a szabadságot,
Fogjál össze minden néppel,
váltsd meg a világot!










Tamás Mária: Ki űzi el a telet?

Teletűző,

Fűnövesztő

harang hangú

csengetyűző,

eszterlánci

cérnát fűző

kikelet.











Kisszőlősi Szánthó Lóránt: Tavaszelő

Kikelet hava

A téltemető lassan elvirul,
és szirmot bont a pirosló hunyor.
Az égbolton nem tobzódnak komor
hófellegek, és nem süvölt vadul

a szél. A kertben már vígan dalol
egy rigó, bokrok közt nyílik alul
az ibolya, és számolatlanul
bodobács jön a lapos kő alól.

Én könnyű szívvel, csupasz fák alatt
tavaszt szagolni járok, és — habár —
időnként Sándor, József, Benedek

megtréfál, nem hoz elég meleget,
azért a télnek vége van, ha már
a Kos jegyébe vándorol a Nap.










Tavasztündér suhant át e tájon.
Fénylő aranyfátyol szárnyon.



Nyomában millió virág bontja szirmát.
Madárdaltól hangos a táj.


Hallgasd, csak ott mi hallik?
Huncut a bíró, huncut a bíró,

Amott meg egy trilla szól.
Fülemüle csattog ott.


Ezer veréb rákontrázik.
Szemtelenül rikoltozik.

Itt a tavasz kopogtat már.










Osvát Erzsébet: Télkergető

Fuss, te Tél!

Fuss, te Tél!

Jön a Tavasz, utolér.


Jön óriás

sereggel,

hóolvasztó meleggel.

Eső dobol

hátadon,

a Nap sem lesz pártodon.

Hányszor mondjam,

tűnj el gyorsan,

szépszerivel, míg lehet.

Mert ha vársz - hát jaj neked!










Petőfi Sándor : A tavaszhoz

Ifju lánya a vén télnek,
Kedves kikelet,
Hol maradsz? mért nem jelensz meg
A világ felett?


Jöszte, jöszte, várnak régi
Jóbarátaid;
Vond föl a kék ég alatt a
Fák zöld sátrait.


Gyógyítsd meg a beteg hajnalt,
Beteg most szegény,
Oly halványan üldögél ott
A föld küszöbén;


Áldást hoz majd a mezőre,
Ha meggyógyitod:
Édes örömkönnyeket sír,
Édes harmatot.

Hozd magaddal a pacsírtát,
Nagy mesteremet,
Aki szép szabad dalokra
Tanít engemet.

S ne feledd el a virágot,
Ne feledd el ezt,
Hozz belőle, amennyit csak
Elbír két kezed.

Nagyobbodtak a halálnak
Tartományai,
S bennök sokan a szabadság
Szent halottai;


Ne legyenek szemfedőtlen
Puszta sír alatt,
Hintsd reájok szemfedőül
A virágokat!











Illyés Gyula: Csöpög a hólé




Cseppre csepp, csöpög a hólé



sűrűn már az ereszen,



gyöngyfüggöny leng a ház hosszán,



hajladozik fényesen.



Minden ház egy tündérkastély,



csupa ékszer, csupa dísz,



gyémántos a kazal, boglya,



még a kutya óla is.











Pósa Lajos: Tavaszkor

Itt a tavasz, itt van itt!
Mesélek hát valamit.

Méhe mondja: Züm, züm, züm,
Teljél, teljél, kis köpüm!

Kutya mondja: Ham, ham ,ham,
Dongó ne bántsd a farkam!

Macska mondja: Mióka,
Biz a tejföl jó vóna!

Tehén mondja: Mú, mú, mú,
Szopjál, szopjál kis borjú!

Csikó mondja: Nyehehe,
Kizöldellt már a here!

Tyúk azt mondja: Kot, kot, kot,
Ide csirkék, jót kaptok!

Csirke mondja: Csip, csip, csip,
Aki fürgébb, többet csíp!

Pulyka mondja: Rut, rut, rut,
Juj, a méreg hogy elfut!

Liba mondja: Gigágá,
Pásztorleány, vigyázz rá!

Kecske mondja: Mek, mek, mek,
Nem ugrálok én kendnek!

Kacsa mondja: Tas, tas, tas,
Kis tavacskám, csak ringass!

Kis fürj mondja: Pitypalatty,
Szép tavasz, nyár, itt ne hagyj!

Gyerek mondja: Ott kinn jobb,
Nádparipám, hopp, hopp, hopp!













Andók Veronika : Tavaszodik



Havasak a hegyek- völgyek,
Alszanak az álmos tölgyek.
De most, íme, friss szél támad,
Csiklandozza a faágat.



Bokrok közé ködök ülnek,
Ág hegyére települnek,
És titkon a nagy-nagy csendben
Valahol egy jégcsap cseppen.



Nappal a fény melegebb már,
És a hóból nincs más, csak sár.
Majd egy reggel mosolyogva
Hóvirág ébred a napra.



Fűzfa ága barkát ringat,
Integet a vadgalambnak,
Szólaljon meg: itt az idő!
És a tavasz, hipp-hopp eljő.












Csukás István : Isten megnyomja a tavasz-gombot

Isten megnyomja a tavasz-gombot,
s a régi verkli pattogva beindul,
a rigó kiköpi a téli szutykot,
csőrt csücsörít s fütyül bolondul,
a rügyek apró rajzfilmgyárak:
megrajzolják a millió levelet,
szuszog, dohog a vakondjárat,
megindul a forgalom odalent,
a nárcisz kis pöckét kinyomja,
a kapkodva vetkőző égre mereszti,
a vadrózsának tavalyi a rongya,
hullna már, de még nem ereszti,
dagad az akác nyakán az ér,
az éltető nedv lüktetve kering,
bámulok a kertben ösztövér,
apadó hitemmel, s megtelek megint
együgyű csodával, éltető nedvvel,
s kinövök a földből, mint a bokrok,
s motyogom, vén bolond, gyermeki hittel:
jól van, Isten, kapsz egy libacombot!












Szilágyi Domokos: Olvadás

Csirr-csurr,
csöpög az eresz,
háztetőről a hó lassan

földre szekerez,

szelek dalolnak, mulatnak,

kurjongat a szélben az ablak,

Tavasz-tündér lakomázik,

folyik a lé
Hencidától Boncidáig!












 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Aranyos kis állatok
  2016-02-28 18:21:00, vasárnap
 
  Aranyos kis állatok















































 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szénási Miklós: Tavasztündér
  2016-02-28 18:17:45, vasárnap
 
  NAGYON SZÉP VIRÁGOK







Szénási Miklós: Tavasztündér

Kertünkön át fut egy út,
Sárga köves gyalogút.
Gyalogúton tündér szalad,
Ébreszti a madarakat.

Kertünkben egy diófa,
Ágaival mutatja:
Tavasztündér megérkezett,
Csókolgatja a rügyeket.






























































































































 
 
0 komment , kategória:  Szép virágok  
Nincs Cím
  2016-02-28 18:16:36, vasárnap
 
 





Szép Ernő: Virágok

Nincs nekem kedvenc virágom,
Melyik szebb, nem prédikálom

Mind szeretem, mind csodálom,
Tavasszal mind alig várom.

És szeretem én a fákat,
Amennyit csak szemem láthat.

Szeretem ó a fanépet,
A fák is oly szépek, szépek.

Nem mások ők nézz csak rájok
Égig érő zöld virágok

















































 
 
0 komment , kategória:  Szép virágok  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 73 
2016.01 2016. Február 2016.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
29 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 73 db bejegyzés
e év: 1534 db bejegyzés
Összes: 6888 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 173
  • e Hét: 4630
  • e Hónap: 32369
  • e Év: 546723
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.