Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 165 
Világ-Panoráma, az egyetlen hiteles politikai műsor
  2016-06-28 23:07:55, kedd
 
  Június 30.-ával - közös megegyezéssel - Szaniszló Ferenc és az Echo Televízió szerződést bontott.

Köszönjük Szaniszló Ferencnek, hogy lámpást tartott nekünk ebben a sötétségben amiben élünk, és feltárta számunkra az igazságot. Tanításai örökre megmaradnak, és nem lehet Őt elhallgattatni soha! Bízom abban, hogy nemsokára látni és hallani fogjuk Őt!

AMEDDIG TEHETJÜK, NÉZZÜK MEG A VILÁG-PANORÁMA ADÁSAIT A YOUTUBE CSATORNÁN, ÉS MENTSÜK EL AZ UTÓKORNAK! Példaképünk marad Ő örökre.

Nagyon hiányzik!!!!


A Világ-Panoráma eddigi adásainak elérhetősége a YouTube-on:


Link


Link






 
 
0 komment , kategória:  Világ - Panoráma  
Budaházy vádlotti védőbeszéde
  2016-06-28 22:47:13, kedd
 
  Budaházy vádlotti védőbeszéde

Lassan csak vége lesz ennek az egész hercehurcának, amely egy embert, egy családot évek óta testileg-lelkileg megnyomorít. Budaházy György, a hídember feje fölött súlyos börtönévek lebegnek, az idő nem áll meg és a fősodratú médiának köszönhetően már a per jelenlegi állása sem éri el a nagy többség ingerküszöbét. Mégis mi lesz a végeredmény, felmentéssel vagy súlyos börtönévekkel hálálja meg a hatalom azt, hogy volt egy ember, aki öntörvényűen ugyan, de az igazságot próbálta képviselni.





Budaházy György három és fél órás vádlotti védőbeszédét azzal kezdte, hogy visszautasította az ügyészi vádat - amellyel az ügyész meg is sértette -, miszerint veszélyes lenne a társadalomra. Nagyon elrugaszkodottnak nevezte az ügyész állítását. Mint hazafias érzelmű magyar ember, különösen sértve érzi magát emiatt. "Én, ha valamire, a magyar társadalomra biztosan nem vagyok veszélyes. Az egész életem arról szól, hogy jót akarok a magyar nemzetnek."

A TELJES VÉDŐBESZÉDE AZ ALÁBBI LINKEN NÉZHETŐ MEG :


VIDEÓ - Budaházy: A vádlotti védőbeszéd (Hunnia per) 2016.06.27.


Link




 
 
0 komment , kategória:  Budaházy és a Hunnia-ügy  
Hamvas Béla: A száz könyv és egyéb munkái
  2016-06-28 22:39:09, kedd
 
  Hamvas Béla: A száz könyv

A feladat száz könyvet megmenteni. Most mindegy, hogy az ostromlott városból, vagy az ostromlott világból. Olyan száz könyvet, amelyből, ha minden más könyv elveszne, az emberiség irodalmának vonalát nagyjából helyre lehetne állítani.

Ezúttal nem arról van szó, hogy valaki szórakoztató útikönyvek katalógusát szerkessze meg, vagy hogy időtöltésből a ,,puszta szigetre" száz kedves szerzőjét magával vigye, hanem arról, hogy olyan műveket gyűjtsön össze, amelyeknek fordítása minden nyelven már régen meg kellett volna, hogy legyen. E száz mű közül az egyiknek legalább mindig az éjjeliszekrényen kellene lennie, hogy az ember, ha nem is többet, elalvás előtt egyetlen szót elolvasson, és az emberi lét igazi tartalmából legalább valamit az éj sötétségébe világításul magával vigyen.

A száz könyvön nem szabad száz kötetet érteni. Ez a helyzet sok furcsaságot idézne. Goethéből ki kellene hagyni Eckermannt, vagy a költeményeket, Dosztojevszkijből és Tolsztojból egy mű kivételével minden egyebet, a kétkötetes Platónból az egyiket. A száz könyv száz életművet jelent, száz oeuvre-t, száz szerző művének javát. Ahol csak egyetlen könyvről van szó, mint Rabelais-nél vagy Danténál, alkudni nem lehet. A modern szerzők azonban sokkönyvűek; náluk a könyvek címe vita tárgya, száma nyílt kérdés.

Az egyéni ízlés a katalóguson változtatni fog tízet, talán húszat, esetleg harmincat. Az eltéréseket támadni és védeni lehet. Ötven műben feltétlenül mindannyian meg fogunk egyezni; esetleg hatvanban, kedvező esetben nyolcvanban. Minden valószínűség szerint a legfontosabb nyolcvanban.


A teljes írás és Hamvas Béla egyéb írásai az alábbi linken érhetők el :


Link




 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
Balázs Valéria Anamé
  2016-06-28 22:25:21, kedd
 
  Balázs Valéria Anaméval készült interjú :


Link


Balázs Valéria Anamé : Karmakiller


Link


Balázs Valéria Anamé : Fájdalomról


Link


Balázs Valéria Anamé: Fejlődésről


Link


Balázs Valéria Anamé: A gondolatok erejéről


Link


Balázs Valéria Anamé : Anamé Kundalíni Program


Link


Balázs Valéria Anamé honlapja :


Link


Balázs Valéria Anamé YouTube csatornája:



Link



 
 
0 komment , kategória:  Balázs Valéria Anamé  
Tanka Endre : Hogyan lehet Magyarország földje a magyarságé
  2016-06-28 22:12:33, kedd
 
  Tanka Endre kivonat, amely mindig aktuális :

Tanka Endre : Hogyan lehet Magyarország földje a magyarságé ?


Link


A MAGYARSÁGTUDOMÁNYI INTÉZET honlapja :


Link


Tárgymutató :


Link




 
 
0 komment , kategória:  Magyarságtudományi Intézet  
A bölcsészkaron hallgatnak a múzsák?
  2016-06-28 22:05:15, kedd
 
 



Igen, nem tévedés, pontosan ilyen címmel jelent meg riport a Magyar Nők Lapja 1987. évi 2. és 3. számában. Nemcsak történelem- és irodalomoktatásunk soha nem látott mértékű elnemzetietlenítése, anyanyelvi oktatásunk, zenei nevelésünk felszámolása, hanem gyermekeink író, olvasó, fogalmazó készségének, logikai képességeinek teljes feladása is indokolja újraolvasását.

Erőss Ágota 1987-ben megjelent látleletében olvassuk: ,,Az idén 1600-an jelentkeztek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának nappali tagozatára. A túljelentkezés négy és félszeres! Magyarból 713-an felvételiztek!" Ezután részletesen idéz az írásbeli és szóbeli felvételi vizsga kérdéseiből és a rájuk adott válaszokból.

Milyen kapcsolata volt Kosztolányinak Kosztolányi Ágostonnal [apai nagyapja, volt szabadságharcos honvédszázados - Ifj. T. L.]?
- A költő valamiféle pereputtya.
Példák az epigrammára?
- Arany: A vén cigány. Csokonai: A Gutenberg albumba. Himfy.
Dantéról jellemzés?
- Szülei egyszerű munkásemberek voltak.
Mi a klasszikus?
- Minden nem napjainkban írt művet klasszikusnak nevezünk.
Milyen Csehov-drámát ismer?
- Vadkacsa. 6-os számú kórterem.
Egy mondat a Rómeó és Júliáról:
- Az újszerű szerelemről ír benne a költő.
A Hamlet lényege?
- Hamlet a középkor és a reneszánsz határán áll. Állandóan kételkedik. Nem tudja, hinnie kell-e Istenben vagy nem. Művelt, sokoldalú, tanult fiú. Ugyanakkor mégsem tudja hitét felszámolni.
Mikor élt Berzsenyi Dániel?
- A XVI. században.
És Kölcsey Ferenc?
- A XVII. században.
Milyen nyelvészeti folyóiratokat ismer?
- Semmilyent.
Mi szeretne lenni?
- Nyelvész!
- A személyi igazolványát kérem szépen - mondja Sallai professzor, és hellyel kínálja a felvételizőt. A bizottság mosolyog, bíztat, nyugtat.... Az érettségi bizonyítvány átvételét igazoló aláírásnál remegő kezek nyúlnak a tollért.
- Meg akarja nézni az írásbeli dolgozatát? - még mindig mosolyog, még mindig megnyugtató, kedves a hang.
- Nem, dehogy. Éhgyomorra, kora reggel? Viszontlátásra!
- Viszontlátásra... - négypontos dolgozatot tart kezében a professzor.[Az írásbelin szerezhető legmagasabb pontszám 15. Ha 5 pont alatti dolgozatot ír valaki, szóbeli vizsgára nem mehet. - olvassuk a cikkben.]
A folyosón megszólítom a vagányt játszó fiút.
- Mi szerettél volna lenni?
- Egyetemista! - vágja rá, és leszalad a lépcsőn.

Kiderül az is, mennyire tudnak helyesen írni. Néhány példa dolgozataikból: a kor folytón nehezedik rá, el kell zengenije, ki kellett mondanija.

Ezután megkérdezte a bölcsészkarra felvételizőktől, hogy mégis miért éppen ide jelentkeztek? Íme néhány válasz:

- Miért? Hova mehettem volna?
- Hülye voltam matekból.
- Ide talán elég lesz a pontszámom.
- Hát... megígértem anyunak.
- Nem tudom... Elég rosszul tanultam...
- Ide talán bejutok.
- Magyar-történelemre akartam, de a történelem nehéz, ezért választottam a magyar-népművelést. Népművelésből nincs ,,direkt" felvételi anyag.
- Nem tudom. Talán művészettörténetre nem jelentkeztek sokan.
- Miért irodalom-magyar nyelv szakra? Mert ebből még én is fel tudok készülni.

A felvételiztető professzorokból ömlik a panasz, leginkább Németh Lajos professzorból:
,,Amióta én felvételiztetek, ilyen rossz átlag még nem volt. Négy nap alatt mindössze kettőt sikerült felvételire javasolnunk. Most érződik a tönkretett általános és középiskolai oktatás hatása. (...) A történelemtanítás katasztrofális. Identitásról beszélnek és évekig nem volt kötelező érettségi tárgy a történelem! A gyerekek nem olvasnak, vagy ha elolvasnak is egy-egy könyvet, nem tudják, hogy ki írta. Nem járnak múzeumokba, érdeklődési körük beszűkült. Mindehhez a televízió antikulturális műsorai is hozzájárulnak. Művészettörténet szakra jönnek, de ha az alkalmassági vizsgánál eléjük teszünk egy-egy képet, amelyet nem is kötelező felismerni, csak stílusát meghatárolni, gyakran összevissza forgatják, és azt mondják, jaj, nem is tudom, hogy nézzem. Vallási műveltségük abszolút nincs, a Jézus az Olajfák hegyén című képre azt mondják, ez a feltámadási jelenet, mert alvó alakok láthatók a képen. Minimális önkritikájuk sincs! (...) Megkérdeztük tőlük, milyen műemlékeket látnak az iskolájuk körül, és fogalmuk sincs róla. Valaki, aki itt dolgozik a százéves étterem közelében és nap mint nap elmegy mellette, nem tudja, hogy ez egy gyönyörű barokk épület. (...) Szürkék, jellegtelenek a felvételizők. Boldogok vagyunk, ha egy-kettő akad, akire emlékezünk a felvételi után is." Wéber Antal professzor megállapítja: ,,Ritkaság a valamelyest is önálló gondolkodás. (...) Maguk sem tudják pontosan, mit akarnak. (...) Feleletük mechanikus. Ha belekérdezünk az anyagba, a feleletüket nem tudják folytatni. Ha nem úgy kérdezünk, mint a középiskolákban, megzavarodnak. (...) Értékzavarba került egy társadalmi rend, a fiatalság nem tudja hová helyezni magát (...), az erkölcsi kvalitások nincsenek megalapozva, a tudást, a képzettséget szemmel láthatóan az állam sem tartja prioritásnak, mit várhatunk hát az ifjúságtól?"

Végül Erőss Ágota felteszi azt a kérdést: ,,Mindezért ki a felelős?"

1948 előtt alap-, közép- és felsőfokú oktatásunk világelső volt, világi és egyházi tanerőink, tankönyveink messzemenően jellemes és művelt nemzedékeket neveltek. Ezt kezdte felszámolni a bolsevizmus, ami pedig még megmaradt belőle, azt ma a liberalizmus tünteti el. Aki elolvassa Szabó Dezső önéletrajzi vallomásait (Életeim. Bp. 1996. Püski Kiadó, két kötet), megrendülve szembesül azzal a színvonallal, ami még a huszadik század elején jellemezte középiskoláinkat, egyetemeinket. Ő, aki a kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett, leírja, miként próbálta ki az Eötvös Kollégium elsőéveseit, a ,,gólyákat" Szilasi Mór nyelvész professzor:

,,Mondta, hogy szerezzük meg mindnyájan a Szinnyei finn nyelvtanát és finn olvasókönyvét. És mert a következő óra kedden délután volt, hogy időt ne veszítsünk, kért, hogy mindenki tanuljon meg a két könyvből annyit, amennyit erőltetés nélkül megbír.

A következő kedden sorra próbálta a gólyák buzgóságát. Az egyik egy fél oldalt, a másik egy oldalt tudott a nyelvtanból, a legnagyobb eredmény másfél oldal volt. Az olvasókönyvből mindnyájan csak egypár sort vettek át.
Hozzám ért legutoljára.
- Na, maga milyen szorgalmas volt? - kérdezte.
Én játszi könnyedséggel feleltem: - A nyelvtant tudom egészen, az olvasóból tíz oldalt tudok fordítani.
Szilasi tanár úrnak bosszankodásra rándult az arca:
- Ne vicceljen, kérem, ez komoly dolog. Mennyit vett át?
Ez a hitetlenség már engem is bántott:
- Tessék kipróbálni - mondtam felpirult arccal.
Körülbelül háromnegyed órán kérdezett innen is, onnan is a százhúsz oldalas nyelvtanból, egyetlenegyszer sem tudott elfogni. A finn fordításból hasonló volt az eredmény. De ekkor a Szilasi tanár úr már nem Szilasi tanár úr volt, hanem egy tátongó tótágas, egész valójában belestilizálva egy kozmikus csodálkozás vonalaiba. Nem szólt semmit. Befejezte az órát, és bement az igazgatói irodába.

Másnap reggel egész nyugodtan reggeliztem, minden finn-ugor lelki rugalmak nélkül. A tegnapi esetet már el is felejtettem. Hiszen az egész jókedvű legénykedés volt részemről, és igazán nem került semmi megerőltetésbe. Hát jön a szolga: hivat az igazgató úr. Az igazgató nagyon vidáman és nagyon jóakarattal fogad. Kijelenti, hogy ezután én, a közös finn-ugor órákon kívül, minden héten négy külön órát fogok kapni a nyelvészetből Szilasi tanár úrtól, kettőt hétfőn és kettőt péntek délután. Azon kívül egy másik tanártól heti külön két órát a román (=román nyelvek) nyelvészetből. Azon kívül atyailag biztatott, hogyha bármi bajom van, vagy bármire van szükségem, őszintén forduljak hozzá." (Életeim, I. köt. 440. old.)

1899-ben még ilyen Magyarország volt. 1904-ben tette le tanári szakvizsgáját. Így emlékszik vissza erre:

,,A nyelvészeti vizsgára Szinnyei professzornál csak dél felé került sor. Itt most Beöthy [Zsolt, irodalomtörténész - Ifj. T. L.] vette át az elnökséget. Nagyon sokan tódultak be, még jogászok is, hogy hallgassák a finn-ugor csodát. Szinnyei szólt:
- Keresse meg a Kalevalában a kilencedik éneket és fordítsa. - Én lehető szerényre csapolva hangom, mondtam:
- Ez az Aino-runo, ezt tudom könyv nélkül.
- Hát mondja. - Megeresztem a csapot, folyik a Kalevala, mint a nyári zápor. Kis idő múlva Szinnyei közbeszól:
- Most keresse meg a harmincegyedik éneket. - Még szerényebben zengem:
- Ez a Kullervo-runo, ezt is tudom könyv nélkül. - És már fújom is. Így ment még vagy négy-öt runóval, mert körülbelül felét tudtam könyv nélkül az egész Kalevalának. A hallgatóságon mindegyre villamosáramok csaptak át, Beöthy derült volt, mint a telihold. Aztán áttértünk az összehasonlító nyelvészetre. Egyszer - jóval később - az állatkertben egy vasárnapon Jónás, a híres víziló azzal lepte meg bámulói odatolongott tömegét, hogy hátat fordított nekik, és anyagcseréje végelszámolását olyan fergetegesen záporozta feléjük, hogy mindnyájan kaptunk több-kevesebb emésztési emléket tőle. Így köpdöstem én a finn, észt, lapp, vogul, osztják, zürjén, votják, mordvin szavakat a jelenvalók hüledezésébe. Végre Beöthy kacagva felállt, és tapsolni kezdett. Tapsolt mindenki. Sohasem hittem, hogy így lehet örvendeni a finn-ugor nyelvészetnek." (Életeim, I. köt. 495. old.)

Mi sem mutatja jobban a tanári munka egykori értékét, mint szintén Szabó Dezső vallomása:

,,Annak a rendkívüli hatásnak, melyet tanítványaimra tettem, és hogy a leggyengébbet is bele tudtam sodorni az érdeklődésbe és a tanulásba, talán az volt az alapoka, hogy sohasem egy tanárkivonatot, hanem az egész embert nyújtottam magamban nekik. Tehát nem egy tan-preparátumot, aki hivatalból mindent tud, mindig igazságos, sohasem téved. Hanem az ezer színben, millió folyamatban élő önmagamat, akiben éppúgy megvannak az emberi esendőségek, mint bárki másban, de akiben kézzel fogható értékek nyújtanak kárpótlást. Ha valaha olyan dolgot kérdeztek, amire nem tudtam felelni, egy évszámot vagy bármit, mosolyogva feleltem:

- Bizony, fiam, most nem tudom megmondani, majd utánanézek. - Ha valaha - nagyon ritkán valami téveset mondtam, a következő órán én hoztam elő:

- Na, fiúk, most ti adhattok nekem szekundát. A múlt órán csacsiságot mondtam, nem úgy van, hanem így. - Ha valamelyik tanulóval bármily alkalomból igaztalan voltam, a következő órán én hoztam elé a dolgot, és az osztály előtt elégtételt adtam neki. És mindez nemhogy csökkentette volna tanári tekintélyemet, hanem a szeretet, tisztelet és tanulási készséget egész csodálatos mértékben fokozta." (Életeim, II. köt. 743. old.)

Vajon ma hány professzor és felvételiző tud úgy örülni a tudománynak, mint egykor, hány tanárnak van ma olyan szakmai megbecsülése és erkölcsi tartása, mint amilyen Szabó Dezsőnek volt? Miért, hogy előadásaim során országszerte találkozom magyar-történelem szakos tanárokkal, akik közül gyakran még az átlagosnál képzettebbek is elszomorítóan keveset tudnak igazi történelmünkről? Professzoraikat nem terheli-e ezért felelősség? Miközben minisztériumi megrendelésre ,,nemzeti"-nek mondott alaptantervek százai készültek az elmúlt két évtizedben, miért nincs mindmáig forgalomban egyetlen nemzeti történelem- és irodalomtankönyv sem? Hallottak minisztériumi, professzori körökben Klebelsberg Kunóról, aki szerint egy ország igazi honvédelmi minisztériuma a kultuszminisztérium? Az idézett, 1987-ből fennmaradt újságcikknél van-e döbbenetesebb, elkeserítőbb látlelet arról, hová süllyedt országunk?

,,Hazám reménye, magyar ifjúság! Önök pár pillanat múlva elhagyják ezt a tanintézetet, annyi munkájuk, küzdelmük színterét s nevelőiket, az igen tisztelt tanár urakat, kik önökbe csepegtették a tudást és atyjuk helyett atyjuk..."

Így kezdte Kosztolányi Aranysárkány c. regényében az öreg pap, Jeromos, érettségi elnökként beszédét.

Bevallom őszintén, elszorul az ember szíve, kihull kezéből a toll, ha a Szabó Dezsőtől,
Kosztolányitól olvasottakat szembesíti a mával, amikor már aligha kérdés, hová lett ,,hazánk reménye", a magyar ifjúság, és hogy miért hallgatnak a múzsák továbbra is a bölcsészkaron.


Link


Ifj. Tompó László írásai a Hunhíren :


Link
 
 
0 komment , kategória:  ifj.Tompó László írásai  
Varga Moncsi : Töprengéseim töredéke
  2016-06-28 22:00:34, kedd
 
 



Folyton kérdezgeti a facebook, hogy mi jár a fejemben. De hát annyi minden, hogy azt ugyan hogyan írnám oda? Fura dolog most ebben az országban magyarként élni. Fura dolog a szívünkben a nacionalizmus iránt elkötelezett, az elmúlt tíz év harcait és küzdelmeit megélt emberként a mai történéseket átélni. Érdekes szemlélni, hogyan változnak az emberek, az ismert arcok, a sok barát. Hogyan válnak egykori harcostársak ellenfelekké, hogyan a barátok egymásnak idegenekké. Hogyan zajlik a vérre menő, világmegváltó szópárbaj az interneten, és hogyan lesz egyre kevesebb, aki valóban tenni akar.

Az is jár a fejemben, hogy persze lesz megint buzivonulás. Elnézést, melegfelvonulás, mert hát ugye buzinak csak ők hívhatják saját magukat. Ha ők mondják, az nem baj, de ha én, mocskos kirekesztő vagyok. Szóval lesz idén is olyan ,,izé", és valahogy érdektelenség okán az ellendemók is szépen megszűntek. Pár éve még az Oktogonon zajlott a bekerítéses harc a szivárványos, tangás, angyalszárnyas pasikat és csókolózó, nőnek látszó tökös lényeket óvó rendőrökkel, tavaly már alig tucatnyian rázták az öklüket egy néhány egyenruhásból álló védősorfal másik oldalán. A város lassan megszokja a Pride képét, akinek pedig nem tetszik, az otthon marad, és csak halkan, magában morog.

Meg az jár a fejemben, hogy megszűnt itt minden ellenállás. És hogy igaza lehet a kormánynak, itt tényleg düböröghet a gazdaság. Mert valahogy mindig csak válság és üresen kongó zseb idején van erkölcs, erő, egyetértés, no meg hit, hűség és bátorság. Ha nem hugyoz oldalba a kutya meg sem csörrenő zsebed okán, ezek a szavak csak maroknyi embernek jelentenek valamit. Mert ha minden rendben van, akkor csak időszakosak az ellenálló hangok, melyek gyorsan elvesznek a harsány média-terrorban. Az elvek nélküliségének világában a napraforgó-nézetek pedig igen gyorsan meghajolnak a propaganda előtt. A maroknyiak, akiknek még jelent valamit a becsület és a hűség, no, az ő ellenállásuk már nem látszik. A tömegben mindig elvész az ember, és elvész az egyéniség. Hol a fekete, hol az ezüst-fehér, máskor a szivárvány, hol pedig a piros-fehér-zöld sokasága takarja és rejti el a valódi mást. És a valódi érzések, gondolatok sokaságát.

Jár a fejemben az is, hogy két hétig tombolt az ország, ünnepelt az utca. Lett egyetértés, lett szeretet, és röpke időre pár magyar focista nemzetté kovácsolta az embereket. Aztán tegnap még ünnepelte érkeztüket néhány ezer ember, holnap, vagy jövő héten pedig már mindenki visszasüpped a nyárba, a dübörgő gazdaság jól megérdemelt nyugalmába. Holnapra már lekerülnek a visszapillantókról a trikolór borítások, de le a zászlók is. Holnapra a fiók mélyére kerülnek az arcfestő stiftek, és újra divat lesz szégyellni, no meg harsányan szidni a magyart. Véget ér az EB, lecseng a fociőrület, és ezzel együtt elhal a szeressük egymást érzése. Egyre halkabban zeng a Ria-Ria-Hungária, a sok család pedig elindul nyaralni a Balaton helyett az Adriára. De talán valami csak marad a szívek mélyén a két hét fílingjéből, és talán valóban felnő egy generáció, amelyik a játszótereken és a horvát meg olasz tenger partján is Királyként és Geraként rúgja a labdát, nemzetiszín csíkkal az arcán, elfeledve Ronaldót és társait.

Szóval az jár a fejemben, hogy fura dolog most ebben az országban magyarként élni. Fura dolog a szívünkben a nacionalizmus iránt elkötelezett, az elmúlt tíz év harcait és küzdelmeit megélt emberként a mai történéseket átélni. Érdekes szemlélni, hogyan változnak az emberek, az ismert arcok, a sok barát. Hogyan válnak egykori harcostársak ellenfelekké, hogyan a barátok egymásnak idegenekké. Hogyan zajlik a vérre menő, világmegváltó szópárbaj az interneten, és hogyan lesz egyre kevesebb, aki valóban tenni akar.

És az jár még az agyamban, hogy ez vajon a normális folyamat, a le-, és nem megtisztulás, esetleg természetes átalakulás, vagy valamiféle mesterségesen generált változás az egész. Hogy vajon jól kreált propaganda okán megszűnt az ember, és lett szép, háromszín embermassza, ahol már nem trendi a más vélemény. Ahol érdektelenség okán, és kényelemre vágyva lassan megszűnik az egyén.


Link
 
 
0 komment , kategória:  ERKÖLCS  
"Zsidóellenes propaganda" miatt rúgatnák ki Szakály Sándort
  2016-06-28 21:57:24, kedd
 
  "Zsidóellenes propaganda" miatt rúgatnák ki Orbán történészét - pedig próbált hízelegni eleget

Régóta tudjuk: a szívüknek kevésbé kedves jobbliberális tábort képviselő hiába alázza meg magát a hajbókolással, egy "büntetendő" álláspont miatt máris lenyesnék a vadhajtást. Tanulságos történet arról, mennyire érdemes megfelelni nekik, amikor egy árnyalatnyi véleménykülönbség miatt lesújtanak a gondolatbűnözőre.

Szakály Sándor a kormányközeli Veritas Intézet főigazgatója a Budapest Beacon nevű portálnak adott interjút. Vesztére, azonnal egyszerre ugrottak a torkának a "fasizmust" szimatoló Demokratikus Koalíciónak és az Együttnek a zsidórajongó csahosai. Alább az interjú vonatkozó részlete.





BB: A numerus clausust jogfosztó törvénynek tartja?

Sz. S.: Nem.

BB: Miért nem?

Sz. S.: Mert azt mondta ki, hogy a törvényben felsorolt felsőoktatási intézményekbe ,,nemzethűség s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók" kerüljenek felvételre. Az 1920. évi XXV. törvénycikk szöveg úgy szólt, hogy ,,a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajok és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát".

BB: Ténykérdés, hogy a törvényben nem volt benne a ,,zsidó" szó, de kimondatlanul ez nem volt egy nulladik zsidótörvény?

Sz. S.: Ez egy vitakérdés, szerintem nem. Bizonyára lenne, aki erre leantiszemitázna engem és azt mondaná, hogy de, az volt a nulladik - vagy, ha jobban tetszik, az első - zsidótörvény. Nemcsak, hogy a törvényben nem szerepelt a ,,zsidó" szó, de ekkor még nem is definiálta törvény a ,,zsidót" mint olyat - a jogszabályok alkalmazásakor nyilván az izraelita hitfelekezethez tartozó személyekről eshetett szó. A numerus clausus bevezetése utáni években a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen az orvossá avatottak közel hatvan százaléka az izraelita hitfelekezethez tartozott.

BB: Vagyis a törvényt hézagosan hajtották végre - de ettől még a törvény létezett.

Sz. S.: A törvény az összlakossághoz mért arányt vette alapul. Ne felejtse el, hogy közvetlenül Trianon után voltunk. Az elcsatolt területekről rengeteg középosztálybeli magyar menekült Magyarországra. A numerus clausus az ő helyzetükön kívánt segíteni. Nem osztom azt az álláspontot, miszerint a numerus clausustól egyenes út vezetett Auschwitzig, és nem tekintem a nulladik zsidótörvénynek. A hatvanas-hetvenes években is szempont volt a felsőoktatásban az oda felvételiző diákok szüleinek, ha nem is nemzetiségi vagy vallási, de társadalmi helyzete.

BB: Mint mondta, nem tekinti a numerus clausust nulladik zsidótörvénynek. Az adott, 1920-as helyzetben jó, de legalább vállalható törvénynek gondolja?

Sz. S.: A kérdés az, hogy az adott időszakban az vállalhatónak tűnt-e vagy sem. Utólag lehet mondani, hogy nem volt szerencsés, mert a polgári jogegyenlőség elvét csorbította, más meg mondhatja erre, hogy pozitív megkülönböztetést alkalmazott olyan fiatalok javára, akik a felsőoktatásba való bejutáskor korábban lépéshátrányban voltak.

BB: De mi az ön személyes véleménye?

Sz. S.: Az, hogy a numerus clausus egy jogkorlátozó törvény volt, miközben másoknak nagyobb lehetőséget biztosított.

BB: Tehát egyfelől-másfelől?

Sz. S.: Igen. Egyfelől-másfelől.

A förtelmes antiszemita bűnt azzal követte el Szakály, hogy nem jogfosztónak nevezte a numerus clausust, hanem jogkorlátozónak, és hajlamos "egyfelől-másfelől" megítélni. A zsidók jogait korlátozásáról csak egyféleképpen lehet vélekedni, az ún. holokausztról is. Rákérdeznénk Izrael politikájára, a palesztinok jogfosztására és az egyéb zsidóbűnökre is, de tőlünk távol áll a náculás. Inkább a két baloldali pártocska hisztérikus közleményét közöljük.




Gyurcsányék bezzeg most "ceausescuznak"

DK: Nyíltan zsidóellenes propagandát folytat a kormányközeli Veritas Intézet vezetője - Csak az azonnali lemondást fogadjuk el!

Szakály Sándor, a kormányközeli Veritas Intézet vezetője azt mondta a Budapest Beaconnek adott interjújában, hogy a numerus clausus nem volt jogfosztó törvény, mert esélyt adott a nem zsidó fiataloknak - a zsidók kiszorításával. Az Orbán-kormány legtámogatottabb - "történelemkutatónak" csúfolt - történelemhamisító intézetének vezetője szerint tehát nem történt jogfosztás, amikor a származásuk miatt tiltották ki a zsidó hallgatók kétharmadát a magyar felsőoktatásból 1920-ban.

Ha Szakály Sándor szerint teljesen rendben van a származás alapon történő megkülönböztetés, akkor bizonyára egyetért a Benes-dekrétumokkal is. Elvégre a szlovákiai magyarok kényszermunkatáborba küldésével a szlovákok juthattak a magyarok egykori munkahelyeihez. Szakály bizonyára egyetért Ceausescu román diktátorral is, aki a magyarokat szorította ki a román egyetemekről, elvégre sok román juthatott be a származásuk miatt kiszorított magyarok helyére. Úgy tűnik, hogy a magyar jobboldal semmit sem tanult az elmúlt 100 évből.

A Demokratikus Koalíció a Veritas Intézet vezetőjének azonnali lemondását követeli a nyíltan zsidóellenes kijelentése miatt! A DK továbbá felszólítja az Orbán-kormányt, hogy Szakály Sándor lemondásától függetlenül határolódjon el az intézettől, és kamatostul követelje vissza az eddig belepumpált állami százmilliókat!

Oláh Lajos
Országgyűlési képviselő
DK

(A DK vezére, Gyurcsány Ferenc sosem állt ki miniszterelnökként a Benes-dekrétumok ellen. A 2004. december 5-i szégyenhez pedig aktív, nemzettársaink ellen riogató kampánnyal járult hozzá a mostani migránsölelgető - a szerk.)

Együtt-ajvék: Szakály Sándornak le kell mondania!

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet vezetője szerint a Numerus Clausus nem a zsidók ellen irányult, mert nem szerepelt a törvényben a zsidó szó. Az Együtt elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány azért hoz létre történelemkutató intézeteket, hogy azok a neki tetsző történelmet írják. Ráadásul egy olyan embert ültettek vezető pozícióba, aki a numerus clausust és Hóman Bálint bűneit relativizálja.

A Budapest Beaconnak adott interjút Szakály Sándor. Az interjúban elmondta, hogy a Numerus Clausust nem tartja jogfosztó törvénynek. Illetve azt is, hogy Hóman Bálint nem működött közre diktatórikus rendszer kiépítésében és nem volt a németek szálláscsinálója.

Az Együtt felháborítónak tartja, hogy egy olyan ember vezethet történet kutató intézetet, aki a 20. század fájdalmas traumáit relativizálja.

Az Együtt már kezdetektől fogva ellenzi a Veritas létrehozását és működését. Hiszen kezdettől fogva tudni lehetett, hogy az intézet egyetlen feladata az lesz, hogy a kormánynak tetsző új történelemírást végezze. Szakály Sándor ezzel az interjújával és a Kamenec Podolski események értékelésével bebizonyította, hogy az Együttnek igaza volt.

Épp ezért az Együtt felszólítja Szakály Sándort, hogy mondjon le a Veritas vezetői tisztségéről. Nem irányíthat történelemkutató intézetet egy olyan ember, aki relativizálni próbálja a 20. század traumáit.

Bevágott hololeckével is próbált hízelegni Szakály, de hiába

Érdemes más részeit is elolvasni az interjúnak , amelyekben a történész igyekszik megfelelni a soá tanításainak és zsidóbarátnak mutatkozni, a szokásos Horthy-magasztalás mellett, ha annak tekinthetjük a kormányzó zsidóbarátságának hangsúlyozását. (Horthy sem szerette szerette a zsidókat, de ő is próbált megfelelni nekik. Látjuk az eredményt, máig mentegetőznek helyette.)

Mi most csak egy további részletet emelünk ki. Karsai László zsidó történész "nyilasrelativizálásával" például Szakály nem ért egyet, tömeges Dunába lövéseket sejtet, a legautentikusabb holotörténelmi forrás, egy volt Mazsihisz-elnök Népszabadságban elejtett megjegyzése nyomán:

BB: Visszatérve az alapállítására: egyetért Karsai azon nézetével, hogy Szálasi alatt nagyobb volt a zsidók túlélési esélye, mint Sztójay alatt?

Sz. S.: Azt gondolom, hogy nem volt nagyobb a túlélési esély. Nem tudjuk, hogy a nyilas hatalomátvétel után hány embert lőttek a Dunába.

BB: Karsai konkrét számokat említ, szerinte nyolc-tízezer emberről lehet szó.

Sz. S.: Feldmájer Péter, a Mazsihisz volt elnöke több tízezer embert említett a Népszabadságban, Gosztonyi Péter viszont ezer-ezerötszázra tette az így meggyilkoltak számát. Ha tízezer embert gond nélkül bele lehet lőni a Dunába, akkor nem olyan nagy a túlélési esély.

Nem veszik észre, hogy az "egyfelől-másfelől" a zsidóknak nem elég, csak a teljes behódolás.

(Kuruc.info)

Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Ezek a legjobb nyári fogások cukkiniből
  2016-06-28 21:35:47, kedd
 
  A nagy melegben mit is ajánlhatnánk mást ebédre vagy vacsorára, mint könnyű cukkinis finomságokat.

A cukkiniből készített hideg krémleves például nemcsak üdítőleg hat, de elkészíteni is egyszerű. A megszokott tejszín helyett azonban joghurtot öntsünk hozzá, úgy még pikánsabb, finomabb lesz.

Hideg cukkini krémleves

Hozzávalók: egy nagyobb cukkini (vagy több kicsi), kevés olivaolaj, egy kis fej hagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 5 dl zöldséglé, 2 dl joghurt, fűszer ízlés szerint: kapor vagy bazsalikom.





Elkészítése: ugyanúgy készül, mint a legtöbb krémleves: az olajon megfonnyasztjuk a felaprított hagymát, fokhagymát, majd rádobjuk a kockára vágott cukkinit. Összeforgatjuk, megsózzuk, majd felöntjük a zöldséglével. Jó 15 percnyi főzés alatt megpuhul a cukkini, hozzáöntjük a joghurtot a fűszert, s összeturmixoljuk az egészet. Tálaláskor locsolhatunk a tetejére egy pici tökmagolajat, és díszíthetjük friss zöldséggel, de ezek nélkül is igazán finom.

A cukkiniból készült fasírt variációk is fantasztikusak.

Cukkini fasírt parmezánnal

Hozzávalók: 2 db cukkini, 15 dkg zsemlemorzsa, 1 evőkanál liszt, 10 dkg parmezán, 1 tojás, 4 gerezd fokhagyma, só, bors.





Elkészítése: a cukkinit meghámozzuk és lereszeljük, majd kinyomkodjuk, mert levet ereszt. Ezt követően egy tálba tesszük és hozzáadjuk a tojást, a zsemlemorzsát, a lisztet, a zúzott fokhagymát és a fűszereket, majd masszát gyúrunk belőle. Tetszőlegesen akár kaprot, bazsalikomot is tehetünk bele. Mikor összeállt, belekeverjük a reszelt parmezánt is. Fasírtokat formálunk belőle, és kivajazott tepsibe tesszük. A tetejét megkenjük olívaolajjal, és 180 fokos sütőben készre sütjük. Ha szükséges, megfordítjuk a mikor a teteje megpirult, hogy egyenletesen süljön át.

Sajttal töltött fokhagymás cukkini fasírt

Hozzávalók: 2 cukkini, 2 tojás, 5-7 evőkanál zsemlemorzsa (amennyit felvesz), 3 gerezd fokhagyma, 10 dkg sajt, 5 evőkanál zsemlemorzsa (a forgatáshoz), só, bors, étolaj.





Elkészítése: a cukkinit megtisztítjuk, lereszeljük, majd egy tálba tesszük. A tojásokat, a zúzott fokhagymát belekeverjük, fűszerezzük, és lassanként hozzáadjuk a zsemlemorzsát. Annyit adjunk hozzá, hogy gyúrható masszát kapjunk. Közben a sajtot kisebb kockákra vágjuk. A masszából kis golyókat formálunk és mindegyiknek a közepébe teszünk egy darab sajtot. Megforgatjuk a zsemlemorzsában, majd forró olajban kisütjük.

Cukkinis burgonya fasírt

Hozzávalók: 1 nagyobb cukkini, 2 nagyobb burgonya, 3 gerezd fokhagyma, 3-4 evőkanál zsemlemorzsa, 2 tojás, friss petrezselyemzöld, kakukkfű, só, bors, étolaj.





Elkészítése: a cukkinit és a burgonyát megtisztítjuk, lereszeljük, lesózzuk. Hagyjuk 10 percet állni, majd kinyomkodjuk a levét. A tojást, a zúzott fokhagymát, a felaprított petrezselymet és a fűszereket is hozzáadjuk. Belekeverjük a zsemlemorzsát, jól összedolgozzuk. Ha a massza nem eléggé szilárd állagú, keverünk hozzá még egy kevés zsemlemorzsát. A masszából ellapított fasírtokat formálunk, és forró olajban kisütjük. Konyhai papírtörlőre tesszük, hogy felszívja a felesleges zsiradékot és kínálhatjuk is.

Kapros-sajtos cukkini golyók

Hozzávalók: 2 cukkini, 1 nagy tojás, 4-5 kanál zsemlemorzsa, 10 dkg reszelt sajt, 2 gerezd fokhagyma, 1 csokor kapor, só, bors, étolaj.





Elkészítése: a cukkinit megtisztítjuk és lereszeljük. Lesózzuk, kicsit hagyjuk állni, kinyomkodjuk a levét. A tojást, a zsemlemorzsát, a felaprított kaprot, a reszelt sajtot, a fűszereket és a zúzott fokhagymát is hozzáadjuk. Összegyúrjuk. Kisebb golyókat formálunk belőle, és forró olajban kisütjük.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Receptek  
Íme a nagyi tartósítószer nélküli, tökéletes savanyítólé
  2016-06-28 21:13:28, kedd
 
  Íme a nagyi tartósítószer nélküli, tökéletes savanyítólé receptje

Milliónyi savanyítási tippet és tartósítási technikát találunk a világhálón, a mostaniból azonban csak ez az egy van.

Ez a nagyi receptje, és az egyik legnagyobb előnye, hogy tartósítószert nem tartalmaz. Ráadásul
univerzális, mert minden savanyítani valóhoz jó,
legyen az csalamádé, uborka, paprika, zöld paradicsom, cukkini, karfiol vagy éppen kis zöld dinnye.


Hogy ne aprózzuk el, egy közepesnek számító mennyiség elkészítéséhez adjuk meg a hozzávalókat. A lé ugyanis hűvös, sötét helyen hetekig eláll, így nem kell mindig újat készíteni, ameddig tart, addig tölthetjük vele a hozzávalókkal megtömött üvegeket.





A recept és a savanyítás

Hozzávalók:
3 liter víz, 1 liter 10 százalékos ecet, 3 púpozott teáskanál szenes fekete bors, ugyanennyi köménymag és mustármag, 2 púpozott teáskanál koriander mag, 3-4 nagy darab babérlevél, 10 deka só, 30 deka cukor.

Fazékban felforraljuk az összes hozzávalót, majd hagyjuk kihűlni.

A legpraktikusabb, ha este forralunk, mert az másnapra biztosan kihűl. Ekkor leszűrjük. A levet akár PET-palackokba tölthetjük, a magokat pedig egy ki lével leöntve egy kicsi befőttes üvegbe rakjuk - és kezdődhet a savanyítás.

A sterilen előkészített, 720 ml űrtartalmú üvegek aljára kaprot teszünk - ez ízlés szerint elhagyható -, és a magokból egy teáskanálnyit az üvegbe szórunk. Jöhet rá az elrakni való uborka, paprika vagy bármi más. Ezt leöntjük lével, és fél órán át állni hagyjuk, szükség esetén pedig utána töltünk a léből.





Következik a palackozás. A csavaros tető alá tegyünk egy réteg cellofánt, mert az ecetes lé marhatja a kupakot.

Egy széles lábas aljára konyharuhát teszünk, erre annyi üveget állítunk, amennyi egymás mellett elfér. A lábast az üvegek háromnegyedének magasságáig megtöltjük vízzel, majd felforraljuk és jó 15 percen át forrásban hagyjuk. Az üvegeket a vízben hagyjuk kihűlni, majd mehetnek is a kamra polcára.

Az így készített savanyúságok egy évig minimum elállnak és ízletesek maradnak. Kellemes savanyítást kívánunk!


Link
 
 
0 komment , kategória:  Receptek  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 165 
2016.05 2016. Június 2016.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 165 db bejegyzés
e év: 1855 db bejegyzés
Összes: 23703 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 362
  • e Hét: 21613
  • e Hónap: 114417
  • e Év: 1237853
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.