Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
Lakitelek: emberi csontdomb a templomromnál
  2016-08-31 17:49:02, szerda
 
  "Még a szakembereket is meglepte az emberi maradványok tömege a Lakitelken feltárt középkori templom tövében.
,,Nem láttam még ilyet, ahogyan eddig minden ide érkezőt is megdöbbentett az északi fal külső oldalán feltárt roppant csonthalom. Bár még a részletes vizsgálata nem történt meg, az, hogy csak nagyobb csontokat, koponyákat, illetve végtagokat találunk, melyek a korabeli járószinten fekszenek, ez arra enged következtetni, hogy utólagosan kerültek itt a földbe. Mivel vastag üvegtöredékek is voltak közöttük, feltételezhető, hogy az akkor még álló templom üvegablakán át dobták ki így az épületben korábban eltemetetteket a kincskeresők, akiket az emberi vázak hátráltattak a templom felásásában. Vagyis a barbár cselekedetre 1597 után kerülhetett sor, ekkor pusztították ugyanis el a tizenöt éves háború csatározásai során a betörő krími tatárok a települést és vált gazdátlanná a templom is" - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Wilhelm Gábor, a kecskeméti Katona József Múzeum régésze.
Ahogyan ismert a templom elhagyásának éve, úgy van adat az alapítására is: a garamszentbenedeki apátság alapítólevele tartalmazza az egykori falu, akkor még Felső-Alpár nevét, mint egyházas helyét. 2011-ben a gátépítés során a település 11-16. század közé keltezhető maradványait is megtalálták a közelben. A téglából készült, íves szentélyű, jó minőségű templomot a története során legalább kétszer átépítették, ezekre a munkálatokra valószínűleg már a tatárjárás után került sor. Elsőként dél felé kissé kibővítették az épületet és korábbi szentélye helyett nagyobb, négyszögletes helységet emeltek. A későbbiekben diadalívet építettek a hajó és a szentély közé - feltűnő, hogy az átépítések minősége mennyivel elmarad a 11. századi épület remek kivitelétől.
,,A használatának öt évszázada alatt legalább ötezer temetkezés lehetett a templomban, illetve a környezetében, a következő ásatási években már ezek felkutatására, feltárására és dokumentálására is sor kerülhet" - tette hozzá Wilhelm Gábor. ,,Ebben a szezonban magára a templomra koncentráltunk, amely másfél-két méter magasan álló, kívülről is vakolt középkori falaival igazi kuriózum. Több ládányi, már lepergett belső kifestést is találtunk."
A korabeli Felső-Alpár, a későbbi Lakitelek templomának megmaradását több szerencsés körülmény is segítette. Bár a település pusztulása után a kincskeresők alaposan felforgatták, felásták a templomot, sokáig állhatott még az eredetileg fazsindelyes épület. A kora újkorban pusztásodási folyamat kezdődött az Alföldön, megjelent a futóhomok, amely részben betemette és konzerválta a falakat, vakolatokat. Ugyan valószínűleg a 19. század második felétől elkezdték a környékbeli építkezésekhez kitermelni a templom tégláit, a süppedő homokon nem lehetett jól dolgozni. Végül a terület egyik tulajdonosa a 20. század elején meg is tilthatta a további bontást és a romok fölé kis dombot emeltek.
,,Bár a templom már évszázadokkal korábban elpusztult, valamiképp mégis élt az emléke. A dombot kápolnadombnak nevezték és olyan újszülötteket temettek itt el, akik még nem voltak megkeresztelve, így nem kaphattak a temetők hivatalosan megszentelt földjében helyet" - jelentette ki a régész.
A terület a 20. század második felétől a TSZ tulajdona lett, majd a rendszerváltást követően az itt emelt új épületek pusztulni kezdtek. A feltárást egy pályázat részeként az új tulajdonos a Tőserdei Pálinkaház területét üzemeltető Templom-Halom Lakitelek Nonprofit Kft. Az ősz során a tervek szerint konzerválják majd a templom falait, illetve védőtetővel óvják majd meg az eső, a fagy pusztításától. A romok mellett régészeti konferenciaközpont épül, így azok látogathatók lesznek."
[muemlekem.hu]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
A Kubany-vidék szarmata katakombái...
  2016-08-30 13:01:56, kedd
 
  "Az Észak-Kaukázus vaskori törzseinek etnikai és történeti kérdéseit kutatva a katakombás temetkezési rítus eredetének problematikájában a Kubány-vidék igen fontos szerepet játszik.

Hosszú ideig a szarmata kori katakombás kur-gános temetkezéseket foként a Kubány jobb partján elhelyezkedő Zolotoje kladbiscse (Arany temető) kurgánjai képviselték. Éppen ezért ezek kerültek a kutatók figyelmének középpontjába

A Kubány-vidék szarmata anyagainak tanulmányozására és értelmezésére elsőként N. I. Vesze-lovszkij tett kísérletet. 1902-ben a XII. Régészeti Kongresszuson előadást tartott, amelyben ismertette ásatásainak eredményeit. A temetkezési szokások alapján két lelőhelycsoportot választott szét: a katakombásokat és az aknasírosokat. Ugyanekkor datálta is a sírokat. A római import nagy mennyisége alapján a katakombás sírokat római temetkezéseknek tartotta (VESZELOVSZKIJ 1905,350-370). A. A. Szpicin hamarosan korrigálta ezt a fura tévedést, s a Zolotoje kladbiscse alánokkal való azonosítását javasolta (SZPICIN 1909,69-97).

M. I. Rosztovcev alapos elemzés alá vette a Zolotoje kladbiscse és a Zubov-Vozdvizsenszkaja csoport anyagait. Bizonyítékokkal támogatva mutatta be ezeknek a lelőhelyeknek a szarmata voltát és egy kultúrához tartozónak vélte mindkét csoportot. Alátámasztotta a datálásukat is: Kr. e. 2. - Kr. u. 2. század (rosztovcev 1925). Rosztovcev monográfiája nagy hatással volt a későbbi kutató nemzedékekre, akik a művet a Kubány-vidéki szarmata régiségek elsőrendű forrásának tekintették. Ez sokban megmagyarázza a különbségeket az egyes leletegyüttesek datálásában, valamint a Zolotoje kladbiscse etnikai meghatározásában, mivel ez utóbbit gyakran összemosták a Zubov-Vozdvizsenszkaja csoporttal.

Csaknem egy negyedszázadon keresztül a Kubány-vidék szarmata emlékei nem vonzották a kutatókat, mivel a 30-as, 40-es években a figyelem középpontjában a helyi meót kultúra, valamint a Tamány-félsziget antik lelőhelyeinek tanulmányozása állt."
[MARCSENKO, Ivan Ivanovics]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Tisza-szabályozás...
  2016-08-29 20:43:22, hétfő
 
  1845.08.16. A Tisza szabályozásának végrehajtására Széchenyi Istvánt vízszabályozási királyi biztossá nevezik ki.
1845.08.16. Széchenyi Istvánt kinevezik a Helytartó Tanácsközlekedési bizottságának az élére.
1845.09.27 - 1845.10.16. Széchenyi István és Vásárhelyi Pál körutat tesz a Tiszán. Széchenyi a Tisza menti birtokosságot árvízmentesítő társulatok létrehozására szólítja fel.
1845.12.18 I. Miklós és XVI. Gergely találkozóján megkötik Oroszország és a Vatikán konkordátumát (a kapcsolat majd a lengyel felkelés nyomán 1866-ban szakad meg).
1846 - 1847. A szkutari pasa által támogatott sikertelen felkelés Montenegróban.
1846. Széchenyi, sétányt létesített az V. kerületben.
1846. Az utcák németnyelvű felirata mellé kifüggesztették a magyarnyelvű feliratokat is.
1846. Megnyitják az ország első vasútvonalát Pest és Vác között. Vízrebocsátják Balatonfüreden az első balatoni gőzhajót, a ,,Kisfaludy"-t. Pesten hivatalosan is megalakul a Konzervatív Párt. Programja szerint biztosítani kívánja az országgyüléseken a kormánytöbbséget, elfogadja a városi reformot, a közadózást, támogatja a közlekedésügy fejlesztését.
1846. Megépült a mai Mátyás király út 14. számú Libasinszki villa Hild József tervei alapján. Kárpáthy Zoltán című regényében Jókai ezt a villát szerepelteti Kócserepiék házaként. Eredetileg Libasinszki Vince szabómester özvegyéé volt.
1846. A Tisza-szabályozás költségeit 6 millió forintra becsülik.
1846. július eleje A Krakkói Köztársaság területéről kivonják az orosz és osztrák csapatokat.
1846. Kijevben Kosztomarov elnökletével Cirill és Metód Társaság néven megalakul az első, politikai célokat is megfogalmazó ukrán nacionalista szervezet. Tagjai között ott van Tarasz Sevcsenko is.
1846. határháború Mexico és az USA között
1846.01. Megalakul a Tiszavölgyi Társulat. Feladata: folyamszabályozás, vízrendezés.
1846.02.12. Posenben letatrtóztatják az osztrák-lengyelországi összesküvésben való részvétellel vádolt Ludwik Mieroslawskit és társait.
1846.02.18. A lengyel területeken előkészített felkelés megelőzésére Krakkóba osztrák csapatok vonulnak be. Az év során másutt kitört megmozdulásokat (Poznanban lengyel lázadás zajlik a porosz katonai beszállásolások ellen) leverik.
1846.02.19 - 20. A galíciai parasztok éhséglázadása, amelynek során elfoglalják Tarnówot. A földbirtokosokat legyilkolják.
1846.02.20 - 22. Krakkói felkelés a köztársaság fölötti ellenőrzést gyakorló Ausztria, Poroszország és Oroszország ellen. Az osztrák csapatokat kiűzik, és a kikiáltott Lengyel Köztársaság Nemzeti Kormánya radikális társadalmi programot fogad el.
1846.02.26. Galíciába induló krakkói csapat csatavesztése Gdównál az osztrákoktól, akiket helyi parasztok támogatnak. Az osztrákok elfoglalják Krakkó jobbparti elővárosát, Podgórzét, északról pedig az oroszok fenyegetnek.
1846.02.27. A felkelő galíciai parasztok véres összeütközése az osztrák csapatokkal Ljaszkovcinál és Limanowánál.
1846.03. Vásárhelyi Pál a Helytartótanács elé terjeszti a Tisza-völgy általános szabályozásának tervét. A tervezet 102 átvágás a hajóút lerövidítését és biztonságosabbá válását ígéri. Vásárhelyi halála után a nádor Pietro Paleocapa olasz mérnököt a szabályozási tervek felülvizsgálatával bizza meg.
1846.03.04. Krakkó kapitulál. A várost orosz, osztrák és porosz csapatok szállják meg.
1846.04. Megalakul a Tízek Társasága, a Petőfi körül tömörülő fiatal írók csoportosulása.
1846.04.10. Leverik a galíciai parasztfelkelést.
1846.04.15. Miután Poroszország hiába igényli magának Krakkót, a három protektor közös döntése értelmében hajlandó átengedni Ausztriának.
1846.04.eleje Megalakul a Tízek Társasága, a Petőfi Sándor körül tömörülő fiatal írók csoportja.
1846.07.08. VIII. Keresztély dán király annektálja Schleswiget és Holsteint.
1846.07.10. A Pest-Váci vasútvonal megnyitása.
1846.07.15. Megnyitják az ország első vasútvonalát Pest - Vác között.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Hivatalos államnyelv a magyar (1844.2.tc)
  2016-08-28 14:35:29, vasárnap
 
  1843.03.11. Megnyitották a József-fiúárvaházat.
1843.05.18. József nádor megnyitja az országgyűlést Pozsonyban.
1843.06.15. Az 1842. szeptember közepén összeült szkupstina Aleksandar Karađorđevićet (az első felkelés vezetőjének fiát) választja szerb uralkodónak I. Sándor (1843-1858) néven (az örökletes uralkodás joga csak az Obrenović-dinasztiát illeti meg).
1843.09.15. Az Anglia és Franciaország támogatta (Oroszország ellenezte) athéni katonai államcsíny, amely az eddig abszolút módon, "bajorjai" révén uralkodó I. Ottó görög királyt az országgyűlés összehívására kényszeríti.
1843.11.09. Az 1842-es raguzait kiegészítő cattarói kiegészítő szerződés az osztrák-montenegrói határ kijelölésére.
1843.11.20. Összeül az október-novemberben megválasztott új görög nemzetgyűlés, amely nemcsak a királyságból, hanem Macedóniából, Epiruszból és Thesszáliából is verbuválódik. Vezetői
1843.12. Kossuth Lajos Kiábrándulás c. cikke megjelenik (mondanivalója a nemesség egyedül nem képes a polgári átalakulásra).
1844. Erkel Ferenc megzenésíti Kölcsey Ferenc által 1823-ban írt Himnuszunkat.
1844. Városháza építése (1860-as években harmadik emeletet építettek rá) Az 1890-es évek végén bontották le, (A belvárosi plébánia-templom mellett.)
1844. Megalakul Pesten a Magyar Középponti Vasúttársaság. Pozsonyban megalakul a Védegylet, igazgatója Kossuth Lajos. Tagjai vállalják, hogy tíz évig csak magyar árut vásárolnak. A király szentesíti az 1844/II. t.c-t, melyben kimondják, hogy az országgyűlés, az államigazgatás és a felsőbb bíróságok nyelve a magyar.
1844. Székács Ferenc bíró, jogi író születése. A büntetési és börtönrendszer reformtervének kidolgozója (1891); nevét a ,,bírók körzetében" utca viseli.
1844.01. Joannisz Kolettisz görög kormányfő alkotmányozó nemzetgyűlési beszédében meghirdeti a görög területek (Királyság, Janina, Szaloniki, Drinápoly, Konstantinápoly, Trapezunt, Kréta, Számosz) egyesítését célul tűző irredenta Nagy Eszmét (Megali Idea). Kormányának augusztus 18-i hivatalba lépésével ez lesz a hivatalos program.
1844.03.30. A király felesküszik a konzervatív új alkotmányra (amely április 16-án lép életbe). Ezzel Görögország alkotmányos monarchiává alakul át. Bevezetik az általános férfi választójogot.
1844.04. Kossuth Lajos megválik a Pesti Hírlaptól, Szalay László veszi át a szerkesztést.
1844.05.31 - 06.08. I. Miklós angliai látogatása során javaslatot tesz Angliának az Európa "beteg emberének" aposztrofált Oszmán Birodalom felosztására - pontosabban deklarálja, hogy "számítani kell" a beteg ember halálára. Eszerint többek között Konstantinápoly szabad város lesz, Oroszország katonai ellenőrzést gyakorol a Boszporusz fekete-tengeri kijárata, Anglia vagy Ausztria pedig a Dardanellák égei-tengeri kijárata fölött.
1844.06. A Dunagőzhajózási Társaság (DGT) megindítja járatait.
1844.06.04 - 06.06. Sziléziai parasztfelkelés Breslau környékén, takácsfelkelés Glatz körzetében.
1844.08. Liptószentmiklóson megalakul a Tatrin szlovák művelődési egyesület.
1844.10.06. Pozsonyban megalakul a Védegylet.
1844.10.06. Pozsonyban megalakul a Védegylet (a Bécs elleni haladó nacionalizmus megnyilvánulása.)
1844.10.07. Az országgyűlésen elbukik az a javaslat, hogy a nemesség is fizesse a háziadót.
1844.11.13. A király szentesíti az 1843-1844. évi országgyűlés törvényeit.
1844.11.13. Hivatalos államnyelv a magyar (1844.2.tc)
1845 - 1905. Dr. Barnardo élete
1845. A pesti propeller-forgalom megindítása.
1845. A király főispáni helytartókat (adminisztrátorokat) nevez ki azokba a vármegyékbe, ahol a főispánok nem tudják kellően ellensúlyozni az ellenzék befolyását. Megjelenik Petőfi Sándor ,,János vitéz" című elbeszélő költeménye. Vásárhelyi Pál mérnök benyújtja a Helytartótanácsnak a Tisza szabályozásának tervét. Megindul Pozsonyban Ludovit Stúr szerkesztésében a ,,Slovenskje Národnje Novini", a szlovák nemzeti mozgalom politikai lapja. A király kinevezi Széchenyi Istvánt a közlekedésügyi bizottság elnökévé.
1845. éhínség Írországban, tömeges kivándorlás
1845. Texas az Egyesült Államokhoz csatlakozik
1845. Kinevezik az első adminisztrátorokat. Megindul Pozsonyban a szlovák nemzeti mozgalom lapja, Stur szerkesztésében (Slovenskje Národnje Novini)
1845.06. A konstantinápolyi pátriárka kolostorba száműzi Neofit Bozveli Hilendraszkit és Ilarion Makariopolszkit, a bolgár egyházi törekvések vezetői.
1845.07. Vásárhelyi Pál benyújtja a Felső-Tisza völgyének egységes rendezésére vonatkozó javaslatát.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Ezt a kettőt még elintézzük!
  2016-08-27 14:29:05, szombat
 
  "- Valószínűleg az akkor 21 éves Szántó Róbert főhadnagy volt Fennesz Rezsővel együtt az 1919-es vörös terror utolsó áldozata. Őket mindenféle tárgyalás és ítélet nélkül, önhatalmúan létrehozott rögtönítélő bíróság ,,megbízása" alapján végezték ki a Szent Mihány-temetőben. Szántó Róbert édesanyámnak volt a bátyja, aki egy tizenkét gyermekes hidegségi kántortanító második gyermekeként született - borul könnybe özv. Vörös Istvánné szeme, amint kézbe veszi a Kun Béla utasítását semmibe vevő, kivégzést elrendelő papír másolatát. ,,...elvtársat megbízom, hogy a június 14-én halálra ítélt Szántó Róbert ellenforradalmárt és a július 4-én szintén halálra ítélt Fennesz Rezsőt ma délután folyamán a soproni temetőben golyó általi halállal végezze ki." A papír alján a jelentés: ,,...szolgálati jegyben kapott parancsot ma délután a soproni temetőben 4 óra 50 perckor teljesítettem." A kivégzést elrendelő Szamuely László (Tibor nyolc évvel fiatalabb öccse) és a mártírok egyaránt 21 évesek voltak. Az utóbbiak ,,bűne" az volt, hogy miután a Sopron környéki falvak lakói 1919. június 5-én Nagycenkről Sopronba indultak a Tanácsköztársaság megdöntésére, ők is segítették a hatezer lelket számláló vonulás irányítóját, Türk Károlyt, a jászkun huszárok kapitányát. Visszaemlékezések szerint Szamuely László tudott Kun Béla kivégzéseket megszüntető táviratáról, de így szólt: ,,Ezt a kettőt még elintézzük!"
[Kivégzés a soproni temetőben 1919-ben]
 
 
2 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
A Csörsz utcai ortodox zsidó temető...
  2016-08-26 09:55:19, péntek
 
  "Történetünk az 1970-es évek elején játszódott, amikor is Magyarország egyik legnagyobb, optikai termékeket gyártó cége, melynek székhelye a főváros nyugati részén, a budai oldalon volt, napközi otthont szeretett volna építeni a dolgozók gyermekeinek. Így a gyár vezetősége a fővárosi tanácshoz fordult azzal a “zseniális" ötlettel, hogy a Csörsz utcai, régi ortodox zsidó temető területét kaphassák meg napközi otthon, sőt egy kisebb lakótelep felépítésére, hiszen értesüléseik szerint az már megtelt és hosszú évek óta nem is temettek oda.

A tanács magáévá tette az elképzelést, és továbbította azt az ÁEH-nak, a kormány azon szerve felé, mely a különböző vallások képviselőivel tartandó kapcsolatokért volt felelős. Ez a kormányzati szerv pedig felkérte a zsidó hitközség vezetőit, hogy “önként", a jó cél érdekében adják át a régi temetőt, és a tanács nevében felajánlottak több millió forintot “fájdalomdíjként".

Vihar a zsidó világban

Az ortodox temető felszámolásának terve, nemcsak a budapesti zsidó körökben, hanem az egész világon, ahol Magyarországról származó zsidók éltek, igen nagy vihart kavart. Ez a zsidó temető, amely közel 90 évvel korábban, nem sokkal a magyarországi ortodox hitközség létrejötte után nyitotta meg kapuit, végső nyughelyül szolgált az ortodox rabbik olyan nagyjainak, mint például: Jákob Koppel Reich főrabbi, aki magas körökben képviselte a magyar zsidóságot, Mordecháj Efráim Zuszmann rabbi és még hosszan lehetne folytatni a felsorolást. Itt temettetett el az a 186 ember, aki a náci öldöklés áldozatául esett 1944 őszén a városmajori zsidó kórházban. A temetőben emlékművet állítottak a II. Világháborúban a nácik által elkövetett rémtettek zsidó áldozatainak.

Sok olyan zsidó család temetkezett ebben a temetőben, melyeknek leszármazottai külföldön, nagy részük Izraelben élt. Ők döbbenten fogadták a hírt, hogy meg akarják zavarni az eltemetettek nyugalmát, amit a háláchá szigorúan tilt.

Jogi szempontból a kormány nem sajátíthatta ki a temetőt, mivel az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében csak azt a temetőt számolhatták fel, ahová mér legalább hetven éve nem temettek. A Chevrá Kádisá, elővigyázatosságból, úgy intézte, hogy a Csörsz utcába minden évben volt egy temetés, így szóba sem jöhetett a temető felszámolása.

A budapesti tanács ezért is kényszerült átadni a döntés jogát az ortodox hitközségnek, a temető tulajdonosának és gondozójának. A tipikusan bürokrata módra viselkedő tanács nem tágított, és az Egyházügyi Hivatal is igen nagy nyomást gyakorolt az “önkéntes" lemondás elősegítése érdekében.

Kósza hírek szerint a budapesti ortodox rabbinátus vezetősége, Mose Nátán Schück főrabbi és Moshe Weisz rabbi kikérték a romániai Moshe Rosen főrabbi tanácsát, hogy miként reagáljanak a kormányhivatal “felkérésére"? Rosen rabbi válasza nem ismert, de az tény, hogy amikor összeült a vezetőség, hogy a kiürítés kérdéséről tárgyaljanak, az ülés a lemondás légkörében zajlott le. Azt állították, hogy a rendszer nem tűr ellentmondást, hiába is próbálnák megtagadni az engedélyezést.

“Nem szabad félvállról venni ..."

Már majdnem megszületett a lemondó nyilatkozat, amikor az ortodox rabbinátus egyik tagja Groszberg Jenő rabbi bátor beszédével kiállt az engedélyezés ellen és megtagadta az átadást. “Nincs önkényes kisajátítás, csak egy kérelem, hogy jó szívvel engedjük át a területet, amivel nem muszáj egyetértenünk. Mit fognak szólni a Budapestről külföldre szakadtak, ha lemondunk az ősi temetőről, anélkül, hogy megpróbálnánk harcolni érte?" - kérdezte a rabbi.

Állítása alátámasztására Groszberg rabbi a Sulchán Áruch idevonatkozó 365-ik fejezetéből idézte a gyász szabályát, a kötelező érvényű törvényt “nem szabad félvállról venni" a temető ügyét, és többek között az is írva van, hogy mit kell tenni: “megmenteni a sírokat a nem zsidóktól, ez a megfelelő tiszteletadás a halottaknak", és addig kell tiltakozni “ameddig nem kell félni attól, hogy a kormány emiatt a zsidók ellen fordulna". A rabbi azt tanácsolta, hogy a hivatalos szerveknek szánt válaszukban magyarázzák el, hogy sok turista látogatja meg a temetőt és arra is kell gondolni, hogy az országnak mennyire fontos a turizmus. Valamint emlékeztetett arra, hogy az akkori Prágában, ahol már szinte nem is maradtak zsidók, nem tettek kárt a Lőw rabbi sírját is magába foglaló ősi zsidó temetőben.

Groszberg rabbi beszéde felvillanyozta az ülés résztvevőit és bátorságot öntött beléjük az átadás megtagadásához. Azonnal elhatározták, hogy memorandumot fognak benyújtani az Egyházügyi Hivatalba, melyben elmagyarázzák az ellentmondás okait és megkérik, hogy vegyék le napirendről a kiürítést. A memorandum megírását Groszberg Jenő rabbira, annak kezdeményezőjére bízták. Groszberg rabbi egyébként a háború előtti ortodox hetilap főszerkesztője volt.

Megírták a memorandumot és elküldték, és a hivatalos szervek “ideiglenesen" elvetették tervüket. Budapest zsidósága reméli, hogy ez végleges és a jövőben sem fogják háborgatni a Csörsz utcában nyugvókat."
Naftali Kraus
Mááriv, Tel-Aviv (1972)
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
A készre igazított valóság...
  2016-08-25 20:48:47, csütörtök
 
  "Ebben az időben szükség volt bírósági tárgyalásra, súlyos ítéletre az ekkor már kiemelten kezelt Köztársaság téri lincselés ügyében. Jankó pedig nagyon alkalmas volt a bűnös szerepére: a bűntettét elismerő kuláklány, aki kezet, sőt tőrt emelt a néphadsereg tisztjére, és ,,azték áldozóként, puszta kézzel" tépte ki szívét. A korabeli hangulatot így látta Jankó nővére: ,,Számomra még ma is érthetetlen, hogy a büntetőeljárásról beszámoló egykori napilapok minden ténybeli alap nélkül arról cikkeztek, hogy testvérem kivágta és a tomboló tömegnek felmutatta az említett honvédtiszt szívét, s
ugyanakkor minduntalan prostituáltnak nevezték. E hisztérikus, a valóságtól nagyon messze álló sajtókampány szelleme beszivárgott a tárgyalóterembe is."
Abban tévedett Komlósyné, hogy a ,,sajtókampány szelleme beszivárgott a tárgyalóterembe". Nem beszivárgott, hanem beterelték. A Fővárosi Ügyészség június 7-én felszólította a tárgyaló ügyészt, hogy a tárgyalás időpontjáról időben értesítse a vizsgálati osztály nyomozóját, Engedi László
hadnagyot, az ő feladata volt közölni azt a Honvédelmi Minisztériummal, ahonnan ,,elvtársak szándékoznak a tárgyaláson megjelenni".
Ezért nem rendeltek el zárt tárgyalást.
[...]
Éjjel ,,szokatlan erejű trópusi felhőszakadás zúdult" Budapestre. Az azték esőisten (Tlalocatecuhtli) siratta szegény Jankó Piroskát."
[SZAKOLCZAI ATTILA]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Elhelyezik a Lánchíd alapkövét...
  2016-08-24 10:49:37, szerda
 
  1841.06.26. Széchenyi István Kelet népe című munkájának megjelenésével kezdetét veszi a Kossuth-Széchenyi vita.
1841.07.13. Ausztria, Franciaország, Poroszország, Anglia és Oroszország szerződése (Dardanella egyezmény vagy második londoni egyezmény) békeidőben minden hadihajó, így elsősorban a korábban kiváltságos oroszok elől elzárja a Tengerszorosokat. A Szorosok ügyében ettől kezdve nem kétoldalú orosz-török egyezmény dönt, hanem a londoni szerződés résztvevői közösen. Oroszország hozzájárul az unkiar-iszkeleszi szerződés hatályvesztéséhez, azaz kénytelen lemondani a Porta fölötti protektorátusról .
1841.09.04. Megalakul Pesten a Magyar Iparegyesület (Pesti, debreceni kézművesek megoszlása adótételeik szerint.)
1841.10.20. Ausztria elutasítja a csatlakozást a német vámszövetséghez.
1842 - 1844 A dunai rakpart építése Pesten a Lánchídnál
1842 - 1848. Az Óbudai Hajógyárban a munkáslétszám ebben az időszakban 250-ről 1000-re nő. (1845 után évente 6-10 gőzhajó készül el.
1842. Julius Robert Mayer kimondja az energia-megmaradás elvét.
1842. Megindul a Regélő, Pesti Divatlap című szépirodalmi és ,,divatújság". Szerkesztője Vahot Imre. 1844-től Pesti Divatlap néven jelenik meg. Ennek lesz munkatársa Petőfi Sándor is. Megalakul a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Elnöke Ullmann Móric. Elhelyezik a Lánchíd alapkövét. Tervezője W. Clark, kivitelezője A. Clark. Pesten megnyílik az első magyar iparműkiállítás a magyar Iparegyesület szervezésében. A vármegyékben megszerveződik a védegyleti mozgalom. Széchenyi István az Akadémián mondott beszédében elítéli a nemzetiségek körében a magyar nyelv túlzott terjesztését. Türelmesebb nemzetiségi politikát kíván.
1842. A Tiszán elvégzik a kisvíz rögzítését. Ma ezt nevezik a Tiszán 0 víznek.
1842. A Kir. Magyar Természettudományi Társulat pályadíjat tűz ki a hazai aszfalt-előfordulások leírására, különös tekintettel a technikai hasznosításra. Nedtwich Károly, a pesti egyetem professzora első díjat nyer "A gyulányok neméhez tartozó kátrányos fekete hegyi olaj" c. munkájával, melyben a muraközi (Festetics-birtokon fekvő) és a hagymádi előfordulásokkal foglalkozik, az aszfaltot útburkolásra, az olajat világításra és gázgyártásra javasolja felhasználni. (A peklenicai lelőhely 1838-ban egy grazi gyógyszerésznek volt bérbe adva.)
1842. Orosz nyomásra elmozdítják Alexandru Ghicát. Havasalföld élére Gheorghe Bibescu (1842-1848) kerül. Ez román földön az első fejedelemválasztás.
1842. Karagyorgyevics Sándor lesz Szerbia fejedelme
1842. Megnyílik Pesten az első magyar iparmű kiállítás.
1842.02.01. Montenegró kísérlete Grahovo megszerzésére. A májusban kezdődő összecsapások után a hercegovinai vezír és a grahovóiak október 1-jéig tartó tűzszünetet kötnek.
1842.04.30. Megalakul Ullmann Móric elnökletével a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
1842.07.22. XVI: Gergely pápa protestál az unitus egyház felszámolása miatt az oroszországi nyugati kormányzóságokban.
1842.08.24. Elhelyezik a Lánchíd alapkövét (elkészül 1848-ra)
1842.08.25. Az első magyar iparkiállítás a Vigadóban.
1842.08.31. Belső zűrzavar közepette Mihály szerb fejedelem Magyarországra menekül.
1842.09.24. Az 1838-as ellenségeskedések lezárásaként a II. Péter vladika és Ali Rizvanbegovic hercegovinai vezír által kötött raguzai - osztrák-orosz-török összetételű nemzetközi bizottság által közvetített - montenegrói-török szerződésben rögzítik a két ország határát. Október 1-jén 15 hónapra szóló, azaz 1844. jan. 1-jéig tartó tűzszünetet kötnek. Az összecsapások azonban már 1843-ban kiújulnak: Montenegrótól katonai vereségek után a szkutari pasa elveszi a Shkodrai-tó két szigetét (ma már szárazföldi területek): Vranjinát és Lesendro/Lessandriát .
1843. Megalapították a Füvészkertet.
1843. Megjelenik Lipcsében Wesselényi Miklós ,,Szózat a magyar és a szláv nemzetiség ügyében" című műve, melyben a pánszlávizmus veszélyeire figyelmeztet. Zala megyében véres verekedésbe torkollik a háziadó bevezetése körüli közgyűlési vita, ezért Deák Ferenc nem vállalja el a vármegye országgyűlési követségét. Összeül az országgyűlés Pozsonyban, melynek alsótáblája Klauzál Gábor előterjesztésében kidolgozza a magyar nyelv hivatalos nyelvvé tételéről szóló törvényjavaslatát. Széchenyi a Jelenkor című folyóiratban javasolja, hogy a háziadó helyett minden nemes fizessen holdanként 2 garas adót (,,kétgarasos terv").
1843. A Szent István gyógyszertár Buda-Újlakon áll.
1843. Megjelenik Kunoss Endre: Dajkakönyv című könyve.
1843. Fodor József orvos, higiénikus születése. A közegészségügy nemzetközi tekintélye, első hazai tanára. A budakeszi erdőben 1917-ben létesült Állami Tbc Intézet ma az ő nevét viseli.
1843. A nagyobb városokban megkezdték a küldemények házhoz kézbesítését.
1843. Az országgyűlés kerületi táblái folyamatosan üléseznek. A pesti Nemzeti Színház bemutatja Vörösmarty Mihály, Egressy Béni által megzenésített Szózat című költeményét.
1843. Megalakul a Magyar Kereskedelmi Társaság Pozsonyban.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Egy kis elmélet
  2016-08-23 10:30:26, kedd
 
  "A büntetések szerepe többdimenziós: többek között van represszív (elrettentő), retaliatív (megbosszuló) és reparatív (javító) szerepe. Minden kor minden büntetésében találunk ezekből elemeket, csak különböző arányban és felfogásban. Mai szemléletünket befolyásolja a szabadságvesztés széleskörű alkalmazása, a kiépült büntetésvégrehajtási (BV) szervezet. Ez azóta van így, hogy a társadalom képes ételt és fedelet adni a bűnösöknek, és amióta előtérbe kerültek a reparáció és a társadalomtól történő elszigetelés, majd az ebbe való visszavezetés fontosságát hangsúlyozó elméletek. A korábbi korokban a szégyen- és bosszúbüntetések adták a többséget. A halálbüntetésnek ebben a rendszerben is megvolt a szerepe. Azonban - akárcsak ma a szabadságvesztés - a halálbüntetés is differenciált volt.

Differenciálták a büntetést az elítélt személye, a bűncselekmény jellege és súlyossága alapján. Ehhez kellett a jó hóhér.

Tegyük fel, hogy a kivégzendő egyén (mint pl. Boleyn Anna esetében) királyi rangú és voltaképpen semmit súlyosat nem követett el. Egy csapással, tisztán, kevés vér, kevés szenvedés. Más esetben meg valami jó kis hazaárulót kellett órákig kínozni, csonkítani, ne haljon meg, tudjon ordítani, utána szakszerűen felnégyelni... Nos, mindez szakembert kíván.

A büntetések céljai közül a reparatív (javító) szándékot viszont a mai kor embere talán nem látja meg elsőre a kivégzésben. Persze, a mai gondolkodás már csak az ölést látja benne, de régebben a jogászok és a közvélemény is érzékelte például azt a gesztust, hogy a máglyára kötözött egyént meggyóntatták, és ha megvallotta hitét, akkor megfojtották. Tiszta lélekkel ment a másvilágra, ráadásul nem hősokk és CO mérgezés végzett vele negyedóra alatt, hanem az odarendelt fojtózsinóros (garrote) ember két perc alatt megfojtotta. Van különbség...

A kivégzésnek tehát kialakult a büntetőjogban szokásos rendszere. Alap-, minősített és privilegizált büntetéseket dolgoztak ki. A privilegizált, gyors és viszonylag fájdalommentes halált ígérő módszerek a nemesség, felső polgárság, katonatisztek kiváltságai voltak, esetleg vádalku keretében helyezték őket kilátásba. A minősített kivégzés boszorkányoknak, hazaárulóknak és egyéb súlyos bűnök elkövetőinek járt. A korabeli (főleg német) jogforrások részletesen szabályozták ezeket, úgyhogy óhatatlanul kellett a szakember." [tiboru]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Nyugati köztemető : Kaposvár
  2016-08-22 17:05:11, hétfő
 
  "A kaposmérői és a jutai utak találkozásánál 1877-ben létesült temető, amelyet először Tüskevári, majd Nyugati temetőnek neveznek.

1893-ban egy kis alapterületű hullaház épült, és valószínűleg még ebben az évben sor került az első temetésre is. A város vezetése 1911-ben a temető kibővítéséről döntött. Ekkor csatolják a területhez a temető északi részét. Ebben az időben ez a temető a szegények, a kisemberek temetője volt.

1928-tól - mind a mai napig - a kórházi halottakat is ide temetik Az 1930-as években jelentős fejlesztés indult a temetőben. Dr. Vétek György polgármester egyik jelentésében olvasható: "a Nyugati temetőt gledicia (krisztustövis) kerítéssel látta el". Egy másik jelentésben olvasható, hogy "a Nyugati temetőben 12 hősi sír van, amelyet a Petőfi Iskola tanulói gondoznak". Az I. világháborús halottak sírjai közül ma már csak kettő található meg. Valószínűleg mindkettőben olasz katona nyugszik.

1937-ben ravatalozó épült. Ebben az időben telepítenek a temető középső részére platán és gesztenyefa-sort. A szép kripták azt mutatják, hogy fokozatosan megváltozott a temető megítélése. Ekkor már a város minden társadalmi rétege temetkezett ide. Az 1950-es években a középső sétány két oldalára a kor szelleméhez illő nyárfákat telepítenek. Mára ezek a fák elöregedtek, száradó ágaikkal az elmúlást, a reménytelenséget hirdetik. A temetőben több védett sír is található. Többek között Noszlopy Aba Tihamér egyetemi tanár, író és helytörténész sírja, aki 1967-ben halt meg. Egy másik sírban Barca József muzsikus nyugszik, aki 1913-ban halt meg, művésznevén Szimpliciusként, a fél világot bejárta, hazatérve 40 évig szórakoztatta Kaposvár úri közönségét. Ebben a temetőben nyugszik a fiatalon elhunyt festőművész, Balázs János is. Rövid életében - 22 évet élt -több, mint 200 művet hagyott hátra. Leggyakoribb témái a csendélet és a Kaposvár környéki tájak voltak.

A régi sírok között mohás, megdőlt sírkő, elhanyagolt sír, két gyermekarc ma is kivehető vonásokkal. "Örökké elfelejthetetlen drága angyalaimnak, akik együtt mentek az örök valóságba. Itt a földön együtt vigadtatok, a jóistennel együtt örvendjetek, de jó születteiteknek hátrahagytátok az örökös bánatot."1915. május 7-én és 8-án haltak meg, szörnyű tragédia, háborús évek - járvány vagy baleset -, ki tudja ma már halálukat mi okozta. Az elmúlt években a temetőben jelentős fejlesztések történtek. Sor került a ravatalozó teljes felújítására, az új szakaszok megnyitása során az új növényzet telepítése, a temető parkszerű kialakítása. Elkezdődött az elöregedett nyárfák kivágása."
[acenter]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
2016.07 2016. Augusztus 2016.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 27 db bejegyzés
e év: 313 db bejegyzés
Összes: 982 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 24
  • e Hét: 561
  • e Hónap: 4209
  • e Év: 62334
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.