Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 162 
2Királyok 16-20ig terjedő fejezetei
  2016-09-30 23:47:51, péntek
 
  2Királyok 16. fejezete

1Pékának, Remália fiának tizenhetedik évében Aház, Jótámnak, Júda királyának a fia lett a király.2Húszéves volt Aház, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. Nem azt tette, ami helyes Jehovának, az ő Istenének szemében, amiképpen ősatyja, Dávid.3Izrael királyainak útján járt, sőt a tulajdon fiát is átvitte a tűzön azon nemzetek utálatosságai szerint, amelyeket Jehova elűzött Izrael fiaiért.4Áldozott és áldozati füstöt füstölögtetett a magaslatokon, a dombokon és minden dús lombú fa alatt.5Akkor vonult fel harcra Jeruzsálem ellen Szíria királya, Recin, és Izrael királya, Péka, Remália fia. Ostromot indítottak Aház ellen, de nem bírtak harcolni.6Abban az időben Szíria királya, Recin visszacsatolta Elátot Edomhoz. Ezután kiűzte a zsidókat Elátból, az edomiták pedig bementek Elátba, és mind a mai napig ott laknak.7Aház ekkor követeket küldött Tiglát-Pilészerhez, Asszíria királyához ezekkel a szavakkal:,,Szolgád és fiad vagyok. Jöjj fel, és ments meg engem Szíria királyának markából, és Izrael királyának markából, akik ellenem támadnak."8Aház ezért fogta a Jehova házában és a király házának kincstárában fellelhető ezüstöt meg aranyat, és megvesztegetésül ajándékot küldött Asszíria királyának;9Asszíria királya pedig hallgatott rá. Felvonult tehát Asszíria királya, és elfoglalta Damaszkuszt. A lakóit száműzetésbe hurcolta Kirbe, Recint pedig megölte.10Aház király akkor elment, hogy találkozzon Tiglát-Pilészerrel, Asszíria királyával Damaszkuszban, és meglátta a Damaszkuszban levő oltárt. El is küldte Aház király az oltár tervét és a mintát annak egész fölépítéséről Urija papnak.11Urija pap akkor hozzáfogott az oltár megépítéséhez. Pontosan úgy készítette el Urija pap, ahogy Aház király megüzente Damaszkuszból, addigra, mire megjött Aház király Damaszkuszból.12Amikor a király megérkezett Damaszkuszból, meglátta a király az oltárt. Odajárult a király az oltárhoz, és felajánlásokat mutatott be rajta.13Elfüstölögtette égő felajánlását és gabonafelajánlását, kiöntötte italfelajánlását, és ráhintette közösségi áldozatainak vérét az oltárra.14Akkor a Jehova előtt levő rézoltárt elvitte a ház elől, az ő oltára és a Jehova háza közötti helyről, és oltárának északi oldalán helyezte el.15Aház király ezután megparancsolta neki, mármint Urija papnak:,,A nagy oltáron füstölögtesd el a reggeli égő felajánlást, ugyanígy az esti gabonafelajánlást meg a király égő felajánlását és gabonafelajánlását is, továbbá az ország egész népének égő felajánlását, gabonafelajánlását és italfelajánlásait. Erre hintsd az égő felajánlás összes vérét, és az áldozat összes vérét. A rézoltár sorsán majd még gondolkodom."16Urija pap pedig mindenben úgy járt el, ahogy Aház király megparancsolta.17Aház király ezenkívül darabokra vágta a szállítókocsik oldallapjait, és eltávolította róluk a medencéket. A tengert levette az alatta levő rézbikákról, majd ráhelyezte egy kőtalapzatra.18A sabbati fedett építményt, amelyet a házban építettek, és a külső királyi bejárót máshová helyezte Jehova házából Asszíria királya miatt.19Ami Aház egyéb dolgait illeti, a cselekedeteit, vajon nincsenek megírva a júdabeli királyok napjainak krónikás könyvében?20Végül Aház nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették ősatyái mellé Dávid városában. A fia, Ezékiás kezdett uralkodni helyette.

17. fejezet
1Júda királyának, Aháznak tizenkettedik évében Hósea, Elah fia lett a király Szamáriában, és kilenc évig uralkodott Izrael felett.2Azt tette, ami rossz Jehova szemében, de nem annyira, mint azok az izraeli királyok, akik előtte voltak.3Ellene vonult fel Salmanassár, Asszíria királya, Hósea pedig a szolgája lett, és sarcot kezdett fizetni neki.4Asszíria királya azonban összeesküvést vett észre Hósea részéről, mivel az követeket küldött Egyiptom királyához, Szóhoz, és nem vitte fel Asszíria királyának a sarcot, mint a korábbi években. Asszíria királya ezért bezárta őt, és megkötözve tartotta a fogházban.5Akkor Asszíria királya fölvonult az egész ország ellen, és fölvonult Szamáriához, és három évig ostromolta.6Hósea kilencedik évében Asszíria királya elfoglalta Szamáriát, majd száműzetésbe hurcolta Izraelt Asszíriába. Letelepítette őket Halában és Háborban a Gózán-folyónál, és a médek városaiban.7Ez pedig azért történt, mert Izrael fiai vétkeztek Jehova, az ő Istenük ellen, aki felhozta őket Egyiptom földjéről a fáraónak, Egyiptom királyának keze alól, és más isteneket kezdtek félni.8Azoknak a nemzeteknek a rendeletei szerint jártak, amelyeket Jehova kiűzött Izrael fiai elől, és az Izrael királyai által bevezetett rendeletek szerint.9Izrael fiai olyasmik után kutattak, amik nem voltak helyénvalók Istenük, Jehova előtt, és magaslatokat építgettek maguknak minden városukban, az őrállók tornyától egészen a megerősített városig.10Szent oszlopokat és szent rudakat emeltek maguknak minden magas dombon és minden dús lombú fa alatt.11Áldozati füstöt füstölögtettek ott, minden magaslaton, éppúgy, mint azok a nemzetek, amelyeket Jehova száműzetésbe vitt értük, és folyton rossz dolgokat cselekedtek, hogy bosszantsák Jehovát.12Mocskos bálványokat szolgáltak, amelyek felől Jehova ezt mondta nekik:,,Ne tegyétek ezt!"13Jehova állandóan figyelmeztette Izraelt és Júdát minden prófétája és minden látnok által, és ezt mondta:,,Térjetek meg gonosz útjaitokról, és tartsátok meg parancsolataimat és rendeleteimet mindazon törvény szerint, amelyet ősatyáitoknak parancsoltam, és amelyet eljuttattam hozzátok szolgáim, a próféták által."14Ők azonban nem figyeltek, hanem megkeményítették nyakukat ősatyáik nyakasságához hasonlóan, akik nem gyakoroltak hitet Jehovában, az ő Istenükben.15Minduntalan elvetették rendelkezéseit és ősatyáikkal kötött szövetségét és emlékeztetőit, amelyekkel figyelmeztette őket. Hiábavaló bálványokat követtek, és maguk is hiábavalóvá lettek, sőt utánozták a körülöttük levő nemzeteket, amelyek felől azt parancsolta nekik Jehova, hogy ne cselekedjenek úgy, mint azok.16Folyton elhagyták Istenüknek, Jehovának minden parancsolatát, aztán öntött szobrokat készítettek maguknak, két borjút. Szent rudat is készítettek, meghajoltak az egek egész serege előtt, és Baált szolgálták,17továbbá átvitték fiaikat és leányaikat a tűzön, jóslást gyakoroltak, előjelek után kutattak, és arra adták magukat, hogy azt tegyék, ami rossz Jehova szemében, hogy bosszantsák őt.18Jehova ezért nagyon megharagudott Izraelre, úgyhogy eltávolította őket színe elől. Semmit nem hagyott meg, csak Júda törzsét.19De Júda sem tartotta meg Istenének, Jehovának a parancsolatait, hanem az Izrael által bevezetett rendeletek szerint járt.20Jehova ezért elvetette Izrael egész magvát. Sanyargatta és fosztogatók kezébe adta őket, mígnem eltaszította őket színe elől.21Mert elszakította Izraelt Dávid házától, ők pedig Jeroboámot, Nébát fiát tették meg királynak, és Jeroboám elfordította Izraelt Jehova követésétől, és arra indította őket, hogy nagy bűnnel vétkezzenek.22Izrael fiai követték Jeroboám összes bűnét, amelyet az elkövetett. Nem hagytak fel azokkal,23mígnem Jehova eltávolította Izraelt a színe elől, úgy, ahogy azt megmondta minden szolgája, a próféták által. Izrael tehát száműzetésbe ment a földjéről Asszíriába, és mind a mai napig ott van.24Asszíria királya azután embereket hozott Babilonból, Kútából, Avvából, Hamátból meg Szefárvaimból, és letelepítette őket Szamária városaiban Izrael fiainak helyébe. Birtokba is vették Szamáriát, és lakni kezdték annak városait.25Történt pedig a letelepedésükkor, hogy nem félték Jehovát, ezért Jehova oroszlánokat küldött közéjük, és azok pusztították őket.26Meg is üzenték Asszíria királyának:,,A nemzetek, amelyeket száműzetésbe hurcoltál, majd letelepítettél Szamária városaiban, nem ismerik az ország Istenének vallását, ezért ő állandóan oroszlánokat küld közéjük. Íme, azok pusztítják őket, mivelhogy senki sem ismeri az ország Istenének vallását."27Asszíria királya azért megparancsolta:,,Vigyetek oda egy papot azok közül, akiket száműzetésbe hurcoltatok onnan, hogy elmenjen, ott lakjon, és tanítsa őket az ország Istenének vallására."28Így hát elment az egyik pap azok közül, akiket száműzetésbe hurcoltak Szamáriából, és letelepedett Bételben. Tanítani kezdte őket, hogyan kell Jehovát félniük.29De azért mindegyik nemzet elkészítette a maga istenét. Ezt aztán elhelyezték a magaslatok házában, amelyet még a szamáriaiak készítettek — minden nemzet a maga városában, ahol lakott.30Babilon emberei elkészítették Szukkót-Benótot, Kút emberei elkészítették Nergált, Hamát emberei pedig elkészítették Asimát.31Az avvaiak elkészítették Nibházt és Tartákot. A szefárvaimiak tűzzel égették meg fiaikat Adramméleknek és Anamméleknek, Szefárvaim isteneinek.32És félni kezdték Jehovát, és papokat rendeltek maguknak a magaslatokra a köznép köréből, ezek pedig szolgálatot láttak el értük a magaslatok házában.33Jehovát félő emberek lettek, de valójában a maguk isteneit imádták azoknak a nemzeteknek a vallása szerint, amelyek közül száműzetésbe hurcolták őket.34Mind a mai napig a korábbi vallásuk szerint cselekednek. Senki sem félte Jehovát, senki sem tartotta be rendeleteit, bírói döntéseit, a törvényt és a parancsolatot, amelyet Jehova megparancsolt Jákob fiainak, akinek az Izrael nevet adta;35abban az időben Jehova szövetséget kötött velük, és megparancsolta nekik:,,Ne féljetek más isteneket, és ne hajoljatok meg előttük, ne is szolgáljátok őket, és ne is áldozzatok nekik,36hanem Jehovát, aki felhozott titeket Egyiptom földjéről nagy hatalommal és kinyújtott karral, őt féljétek, előtte hajoljatok meg, és neki áldozzatok.37Ügyeljetek arra, hogy mindig megtartsátok a rendelkezéseket és a bírói döntéseket, meg a törvényt és a parancsolatot, amelyet megírt számotokra. Ne féljetek más isteneket!38A szövetséget, amelyet kötöttem veletek, ne felejtsétek el! Ne féljetek más isteneket,39hanem Jehovát, a ti Isteneteket féljétek, mert ő szabadít ki titeket minden ellenségetek kezéből."40De ők nem engedelmeskedtek, hanem korábbi vallásuk szerint cselekedtek.41Ezek a nemzetek félni kezdték Jehovát, de valójában a maguk faragott képmásait szolgálták. Fiaik is, unokáik is mind a mai napig úgy cselekednek, ahogy ősatyáik cselekedtek.

18. fejezet
1És történt, hogy Izrael királyának, Hóseának, Elah fiának harmadik évében Ezékiás, Júda királyának, Aháznak a fia lett a király.2Huszonöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Zakariás leánya volt, Abinak hívták.3Ezékiás azt tette, ami helyes Jehova szemében, mindenben úgy, ahogy ősatyja, Dávid cselekedett.4Ő távolította el a magaslatokat. Darabokra törte a szent oszlopokat, kivágta a szent rudat, és darabokra zúzta a rézkígyót, amelyet Mózes készített, mert mindazokig a napokig Izrael fiai áldozati füstöt füstölögtettek annak, és rézkígyóbálványnak hívták.5Jehovában, Izrael Istenében bízott, és nem volt őutána hozzá hasonló Júda összes királyai között, sem azok között, akik előtte voltak.6Ragaszkodott Jehovához, nem tért el a követésétől, hanem mindig megtartotta Jehova parancsolatait, amelyeket Mózesnek parancsolt.7És vele volt Jehova. Bárhová ment is, körültekintően cselekedett, és fellázadt Asszíria királya ellen, és nem szolgált neki.8Ő verte meg a filiszteusokat egészen Gázáig, és annak területeit is, az őrállók tornyától egészen a megerősített városig.9Történt pedig Ezékiás király negyedik évében, vagyis Izrael királyának, Hóseának, Elah fiának hetedik évében, hogy Salmanassár, Asszíria királya felvonult Szamária ellen, és ostrom alá vette.10Közel három év múltán el is foglalták. Ezékiás hatodik évében, vagyis Izrael királyának, Hóseának kilencedik évében elfoglalták Szamáriát.11Asszíria királya azután száműzetésbe vitte Izraelt Asszíriába, és letelepítette őket Halában és Háborban a Gózán-folyónál, és a médek városaiban,12azért, mert nem hallgattak Istenüknek, Jehovának a szavára, hanem folyton áthágták szövetségét, igen, mindazt, amit megparancsolt Mózes, Jehova szolgája. Nem is hallgattak rá, és nem is teljesítették.13És Ezékiás király tizennegyedik évében Asszíria királya, Szanhérib felvonult Júda minden megerősített városa ellen, és elfoglalta azokat.14Így hát Júda királya, Ezékiás elküldött Asszíria királyához Lákisba ezekkel a szavakkal:,,Vétkeztem. Vonulj vissza tőlem. Bármit szabsz ki rám, viselem azt."Asszíria királya erre kiszabott Júda királyára, Ezékiásra háromszáz ezüsttalentumot és harminc aranytalentumot.15Ezékiás oda is adott minden ezüstöt, ami Jehova házában és a király házának kincstárában találtatott.16Abban az időben vágta le Ezékiás Jehova templomának ajtóit, és az ajtófélfákat, amelyeket maga Ezékiás, Júda királya borított be, aztán odaadta azokat Asszíria királyának.17Asszíria királya akkor elküldte a tartánt, a rabszáriszt és a rabsakét Lákisból egy erős hadsereggel Ezékiás királyhoz Jeruzsálembe, hogy fölvonuljanak, és Jeruzsálembe menjenek. Fölvonultak hát, odaértek, és megálltak a felső tó vízvezetékénél, amely a ruhatisztító mezejének országútjánál van.18Szólítani kezdték a királyt, de Eljákim, Hilkija fia jött ki hozzájuk, aki a háznép fölé volt rendelve, meg Sébna, a titkár, és Jóah, az emlékíró, Asáf fia.19A rabsaké ekkor így szólt hozzájuk:,,Mondjátok csak meg Ezékiásnak:Így szól a nagy király, Asszíria királya:Mi ez a bizodalom?Miben bizakodsz?20Azt mondod (de ez csak az ajkak beszéde):,,Terv és hatalom kell a háborúhoz."Nos hát kibe vetetted bizalmadat, hogy föllázadtál ellenem?21Íme, Egyiptomnak, e törött nádszálnak a támogatásába vetetted bizalmadat, amely, ha rátámaszkodna az ember, belemenne a tenyerébe, és átszúrná. Ilyen a fáraó, Egyiptom királya mindazokhoz, akik belé vetik bizalmukat.22Ha pedig azt mondjátok nekem:,,Jehova Istenünkbe vetettük bizalmunkat",vajon nem az ő magaslatait és oltárait távolította el Ezékiás, miközben azt mondja Júdának és Jeruzsálemnek:,,Ez előtt az oltár előtt hajoljatok meg Jeruzsálemben."23Most tehát köss csak fogadást urammal, Asszíria királyával, és hadd adjak neked kétezer lovat, hogy lássuk, tudsz-e lovasokat ültetni rájuk!24Már hogy tudnád visszafordítani egyetlen kormányzó arcát is az én uram legkisebb szolgái közül, amikor te Egyiptomban bízol, hogy szekereket és lovasokat kapj?25Talán Jehova felhatalmazása nélkül jöttem fel ez ellen a hely ellen, hogy elpusztítsam?Maga Jehova mondta nekem:Menj fel ez ellen az ország ellen, és pusztítsd el."26Akkor Eljákim, Hilkija fia, és Sébna meg Jóah így szólt a rabsakéhoz:,,Kérünk, szírül beszélj a te szolgáiddal, mert értjük, és ne beszélj velünk a zsidók nyelvén a falon levő nép füle hallatára."27De a rabsaké ezt mondta nekik:,,Vajon uradhoz és tehozzád küldött engem az én uram, hogy elmondjam e szavakat?Nemde inkább a falon ülő emberekhez, hogy a saját ürüléküket egyék, és a saját vizeletüket igyák veletek együtt?"28A rabsaké tehát ott állt, és harsányan kiáltozott a zsidók nyelvén. Így beszélt:,,Halljátok meg a nagy királynak, Asszíria királyának szavát!29Ezt mondja a király:Ne hagyjátok, hogy Ezékiás rászedjen titeket, mert nem tud kiszabadítani benneteket a kezemből.30Ne hagyjátok, hogy Ezékiás rávegyen titeket arra, hogy Jehovában bízzatok, ezt mondva:Meg fog szabadítani minket Jehova, és nem adatik ez a város Asszíria királyának kezébe.31Ne hallgassatok Ezékiásra, mert Asszíria királya ezt mondja:Adjátok meg magatokat nekem, gyertek ki hozzám, és ki-ki egyen a szőlőtőjéről, ki-ki a fügefájáról, és mindenki a maga víztárolójából igyon vizet,32amíg el nem jövök, és el nem viszlek benneteket egy olyan földre, amilyen a ti földetek, gabonának és újbornak földjére, kenyérnek és szőlőskerteknek földjére, olajfáknak és méznek földjére. Maradjatok életben, hogy meg ne haljatok. Ne hallgassatok Ezékiásra, mert ő ilyen szavakkal hiteget titeket:,,Jehova megszabadít minket!"33Hát kiszabadították-e a nemzetek istenei a maguk országát Asszíria királyának kezéből?34Hol vannak Hamát és Arpád istenei?Hol vannak Szefárvaim, Héna és Ivva istenei?Kiszabadították-e Szamáriát a kezemből?35Az országok összes istene közül kik azok, akik kiszabadították országukat a kezemből, hogy Jehova kiszabadítaná Jeruzsálemet a kezemből?"36A nép pedig hallgatott, és egy szót sem felelt neki, mert a király parancsolata így szólt:,,Ne feleljetek neki."37De Eljákim, Hilkija fia, aki a háznép fölé volt rendelve, és Sébna, a titkár, meg Jóah, az emlékíró, Asáf fia elment Ezékiáshoz megszaggatott ruhában, és jelentették neki a rabsaké szavait.

19. fejezet
1Történt pedig, hogy amint Ezékiás király meghallotta ezeket, megszaggatta a ruháit, zsákruhát öltött, és bement Jehova házába.2Ekkor elküldte Eljákimot, aki a háznép fölé volt rendelve, Sébnát, a titkárt, és a papok véneit zsákruhába öltözötten Ézsaiás prófétához, Ámóc fiához.3Ezek így szóltak hozzá:,,Ezt mondja Ezékiás:Nyomorúság, dorgálás és megvető arcátlanság napja e mai nap. Mert eljutottak a fiak a méhszájig, de nincs erő a szüléshez.4Talán meghallja Jehova, a te Istened a rabsaké minden szavát, akit az ura, Asszíria királya küldött, hogy gúnyolja az élő Istent, és számon kéri tőle azokat a szavakat, amelyeket Jehova, a te Istened hallott. Emeld fel szavadat imában a még meglévő maradékért."5Ezékiás király szolgái tehát bementek Ézsaiáshoz,6Ézsaiás pedig ezt mondta nekik:,,Így szóljatok uratokhoz:Ezt mondja Jehova:Ne félj azok miatt a szavak miatt, amelyeket hallottál, amelyekkel becsméreltek engem Asszíria királyának szolgái.7Íme, én olyan szellemet adok belé, hogy hírt hallva visszatér országába, és kard által ejtem el a saját országában."8A rabsaké azután visszatért, és Asszíria királyát Libna ellen harcolva találta;hírét vette ugyanis, hogy az elvonult Lákisból.9A király ezt hallotta Etiópia királyáról, Tirhákáról:,,Íme, kivonult, hogy harcoljon ellened."Ismét követeket küldött hát Ezékiáshoz, ezekkel a szavakkal:10,,Így szóljatok Júda királyához, Ezékiáshoz: Ne hagyd, hogy Istened, akiben bízol, rászedjen téged, ezt mondva:Jeruzsálem nem adatik Asszíria királyának kezébe.11Íme, magad is hallottad, mit tettek Asszíria királyai minden országgal, pusztulásra adva őket. Te talán megszabadulsz?12Vajon azoknak a nemzeteknek az istenei, amelyeket ősatyáim elpusztítottak, megszabadították-e őket:Gózánt, Háránt, Recefet és Éden fiait, akik Tel-Asszárban voltak?13Hol van Hamát királya, Arpád királya és Szefárvaim, Héna meg Ivva városainak királya?"14Ezékiás akkor elvette a levelet a követek kezéből, és elolvasta, majd fölment Ezékiás Jehova házába, és kiterítette azt Jehova előtt.15És Ezékiás imádkozni kezdett Jehova előtt ilyen szavakkal:,,Ó, Jehova, Izrael Istene, aki a kerubokon ülsz!Egyedül te vagy a föld minden királyságának igaz Istene. Te alkottad az egeket és a földet.16Hajtsd ide füledet, ó, Jehova, és halld! Nyisd ki szemedet, ó, Jehova, és lásd! Halld meg Szanhérib szavait, amelyeket azért üzent, hogy gúnyolja az élő Istent.17Való igaz, ó, Jehova, hogy Asszíria királyai pusztulást hoztak a nemzetekre és földjükre.18Tűzbe vetették isteneiket, mert azok nem voltak istenek, csak emberi kezek művei, fa és kő, így aztán megsemmisítették őket.19Most tehát, ó, Istenünk, Jehova! Kérünk, ments meg minket a kezéből, hogy a föld minden királysága megtudja, hogy egyedül te vagy Isten, ó, Jehova!"20Ézsaiás, Ámóc fia pedig elküldött Ezékiáshoz ezekkel a szavakkal:,,Ezt mondja Jehova, Izrael Istene:Meghallgattam az imát, amelyet Asszíria királya, Szanhérib miatt mondtál nekem.21Ezt a szózatot intézi ellene Jehova:Megvet téged, csúfot űz belőled Sion szűz leánya, A fejét csóválja mögötted Jeruzsálem leánya.22Kit gúnyoltál és becsméreltél?Kivel szemben hangoskodtál, És ki ellen emeled föl szemeidet a magasba?Izrael Szentje ellen!23Követeid által gúnyoltad Jehovát, és ezt mondod:,,Harci szekereim sokaságával én bizony Fölhágok a hegyvidékek magasságára, A Libanon legmesszibb részeire, És kivágom fenséges cédrusait, válogatott borókafenyőit. Eljutok legtávolabbi szálláshelyére, gyümölcsösének erdejébe.24Ásni fogok, és idegen vizet iszom én, Kiszárítom lábam talpával a Nílus minden csatornáját Egyiptomban."25Hát nem hallottad?Ősidők óta megvan, amit cselekedni fogok. A letűnt napoktól fogva megformáltam, Most pedig valóra váltom. A te dolgod lesz, hogy elhagyatottá, romhalmazzá tedd a megerősített városokat.26Lakóiknak keze erőtlen lesz;Megrettennek és szégyent vallanak. Olyanokká válnak, mint a mező növényzete és a zöldellő, gyönge fű, Mint a tető füve, amikor perzsel a hőség a keleti szél előtt.27Jól ismerem nyugodt ültödet, jártadat-keltedet, És ellenem való háborgásodat,28Mert felhatott fülembe ellenem való háborgásod és ordításod. Orrodba vetem horgomat, és ajkaid közé zablámat, És visszavezetlek azon az úton, amelyen jöttél.29És ez lesz a jel számodra: Ebben az évben az elhullott szemek termését eszitek, a második évben a magától kihajtó gabonát, de a harmadik évben vessetek és arassatok, ültessetek szőlőskerteket, és egyétek gyümölcsüket.30És akik megmenekülnek Júda házából, akik megmaradnak, gyökeret fognak ereszteni alul, és gyümölcsöt teremnek felül.31Mert Jeruzsálemből kivonul egy maradék, és a megmenekülők Sion hegyéről. A seregek Jehovájának buzgalma cselekszi ezt.32Azért ezt mondja Jehova Asszíria királyáról:Nem jön be ebbe a városba, nyilat sem lő oda, pajzzsal sem rohanja meg, ostromsáncot sem emel ellene.33Amelyik úton jött, azon megy vissza, és nem jön be ebbe a városba, ez Jehova kijelentése.34Meg fogom védeni ezt a várost, hogy megmentsem önmagamért és szolgámért, Dávidért."35És történt azon az éjjelen, hogy Jehova angyala kiment, és lesújtott száznyolcvanötezer emberre az asszírok táborában. Amikor kora reggel fölkeltek, íme, azok mind holt tetemek voltak.36Elvonult azért Szanhérib, Asszíria királya, elment, visszatért, és azután Ninivében lakott.37És történt, hogy amikor éppen meghajolt istenének, Nisróknak a házában, a fiai, Adrammélek és Sarécer, levágták őt karddal, ők maguk pedig elmenekültek az Ararát földjére. A fia, Esár-Haddon kezdett uralkodni helyette.

20. fejezet
1Azokban a napokban Ezékiás halálosan megbetegedett. Bement hát hozzá Ézsaiás próféta, Ámóc fia, és ezt mondta neki:,,Így szól Jehova:Lásd el utasításokkal háznépedet, mert bizony meghalsz és nem maradsz életben."2Erre ő arccal a fal felé fordult, és imádkozni kezdett Jehovához, ezt mondva:3,,Könyörgök, ó, Jehova, emlékezz meg róla, kérlek, hogy miként jártam előtted igazságban és teljes szívvel, és hogy azt tettem, ami jó a szemedben."És Ezékiás keserves sírásra fakadt.4Történt pedig, hogy Ézsaiás még nem ért ki a középső udvarra, amikor is Jehova szava így szólt hozzá:5,,Menj vissza, és mondd meg Ezékiásnak, népem vezetőjének:Így szól Jehova, ősatyádnak, Dávidnak Istene:Hallottam imádat, és láttam könnyeidet. Íme, meggyógyítalak. A harmadik napon fölmész Jehova házába.6Hozzáteszek napjaidhoz tizenöt évet, és kiszabadítalak téged és ezt a várost Asszíria királyának markából, és megvédem ezt a várost önmagamért és szolgámért, Dávidért."7Ézsaiás ezt mondta még: ,,Hozzatok egy lepényt, amely szárított, aszalt fügéből készült."Hoztak tehát, rátették a kelésre, ő pedig lassanként felépült.8Időközben Ezékiás így szólt Ézsaiáshoz:,,Mi a jele, hogy Jehova meggyógyít engem, és fel fogok menni a harmadik napon Jehova házába?"9Ézsaiás erre ezt mondta:,,Ez a jel számodra Jehovától, hogy valóra váltja Jehova a szót, amelyet kimondott: előremenjen az árnyék tíz lépcsőfokkal, vagy visszamenjen tíz fokkal?"10Ezékiás akkor így szólt:,,Könnyű az árnyéknak megnyúlnia tíz fokkal, de az már nem, hogy visszafelé menjen az árnyék tíz fokkal."11Ézsaiás próféta erre Jehovához kiáltott, és ő fokozatosan visszatérítette az árnyékot azokon a fokokon, amelyeken már lement, vagyis Aház lépcsőfokain, tíz fokkal visszafelé.12Abban az időben Babilon királya, Berodák-Baladán, Baladán fia leveleket és ajándékot küldött Ezékiásnak, mert hallotta, hogy Ezékiás beteg volt.13Ezékiás meghallgatta őket, és megmutatta nekik az egész kincstárát, az ezüstöt, az aranyat, a balzsamolajat, a jó olajat, a fegyvertárát és mindent, ami a kincsei között találtatott. Semmi sem volt, amit meg ne mutatott volna nekik Ezékiás a házában és egész birodalmában.14Ezek után Ézsaiás próféta bement Ezékiás királyhoz, és így szólt hozzá:,,Mit mondtak ezek az emberek, és honnan jöttek hozzád?",,Távoli földről jöttek, Babilonból" - felelte Ezékiás.15,,Mit láttak a házadban?"- kérdezte.,,Mindent láttak, ami a házamban van - mondta Ezékiás. - Semmi sem volt, amit meg ne mutattam volna nekik a kincseimből."16Ézsaiás erre így szólt Ezékiáshoz:,,Halld meg Jehova szavát:17Íme, jönnek napok, és elviszik Babilonba mindazt, ami házadban van, és amit ősatyáid összegyűjtöttek mind a mai napig. Nem marad meg semmi - ezt mondja Jehova. - 18Fiaid közül is, akik tőled származnak, akiket nemzel, elvisznek némelyeket, és udvari tisztviselők lesznek Babilon királyának palotájában."19Ezékiás akkor ezt mondta Ézsaiásnak:,,Jehova szava, amelyet szóltál, jó."Majd ezt mondta:,,Nem így van-e, ha az én napjaimban béke és igazság lesz?"20Ami Ezékiás egyéb dolgait illeti, az ő egész hatalmasságát, hogy miként készítette el a tavat és a vízvezetéket, majd hogyan vezette be a vizet a városba, vajon nincsenek megírva a júdabeli királyok napjainak krónikás könyvében?21Végül Ezékiás nyugodni tért ősatyáihoz.A fia, Manassé kezdett uralkodni helyette.



 
 
0 komment , kategória:  2 Királyok könyve / Ószövetség  
2Királyok 11–15-ig terjedő fejezetei
  2016-09-30 23:22:38, péntek
 
  2Királyok 11. fejezete

1Atália, Aházia anyja pedig látta, hogy meghalt a fia, így hát felkelt, és elpusztította a királyság minden ivadékát.2De Jehoseba, Jórám király leánya, Aházia nővére fogta Joást, Aházia fiát, és ellopta a megölésre szánt királyfiak közül, őt meg a dajkáját, és bevitte a belső szobába, ahol az ágyak voltak. Rejtegették őt Atália színe elől, és nem öletett meg.3És a fiú nála volt Jehova házában elrejtve hat éven át, amíg Atália uralkodott az ország felett.4A hetedik évben aztán Jójada elküldött, majd elhozatta a káriai testőrség és a kengyelfutók századparancsnokait, és bevitte őket magához, Jehova házába. Szövetséget kötött velük, és megeskette őket Jehova házában, azután megmutatta nekik a király fiát.5Akkor megparancsolta nekik:,,Ezt tegyétek:Egyharmad rész közületek bejön sabbaton, és szigorúan őrködik a király háza felett;6egyharmad rész az Alap kapunál lesz, és egyharmad rész a kengyelfutók mögötti kapunál;és szigorúan őrködjetek a ház felett, felváltva.7Két csoport van köztetek, amelyek mind kimennek sabbaton. Szigorúan őrködjenek Jehova háza felett a király érdekében!8És vegyétek körül a királyt minden oldalról, ki-ki fegyvereivel a kezében. Aki behatol a sorok közé, azt meg kell ölni. Maradjatok a királlyal, amikor kijön, és amikor bemegy."9A százak vezetői pedig mindenben aszerint cselekedtek, amit Jójada pap megparancsolt. Mindegyikük maga mellé vette hát az embereit, a sabbaton bevonulókat a sabbaton kivonulókkal együtt, aztán bementek Jójada paphoz.10A pap ekkor odaadta a százak vezetőinek Dávid király lándzsáit és kerek pajzsait, amelyek Jehova házában voltak.11És a kengyelfutók ott álltak, ki-ki fegyvereivel a kezében, a ház jobb oldalától egészen a ház bal oldaláig, az oltárnál és a háznál, körülfogva a királyt.12Akkor kihozta a király fiát, és rátette a diadémot meg a Bizonyságot. Királlyá tették hát, és felkenték őt. Tapsolni kezdtek, és ezt mondták:,,Éljen a király!"13Amikor Atália meghallotta a futkosó nép hangját, rögtön odament a néphez Jehova házához.14Akkor látta, és íme, a király az oszlopnál állt a szokás szerint, a vezérek és a trombitások pedig a király mellett, és az ország egész népe örvendezett és fújta a trombitákat. Atália erre megszaggatta ruháit, és kiáltozni kezdett:,,Összeesküvés! Összeesküvés!"15Jójada pap azonban parancsot adott a százak vezetőinek, a hadsereg kinevezett személyeinek, és ezt mondta nekik:,,Vigyétek ki őt a sorok közül, és aki utána megy, azzal kard végezzen!"A pap ugyanis megmondta:,,Ne Jehova házában ölettessék meg."16Erre rávetették kezüket, és ő elment a lovak bejáratának útján, amely a királyi házhoz tartozott, és ott megölték.17Akkor Jójada megkötötte a szövetséget Jehova, a király és a nép között, hogy Jehova népének bizonyuljanak;ugyanígy a király és a nép között is.18Ezután az ország egész népe bement Baál házába, és lerombolta az ő oltárait. Képmásait teljesen összetörték, és Mattánt, Baál papját megölték az oltárok előtt. A pap akkor felvigyázókat rendelt Jehova háza fölé,19továbbá maga mellé vette a százak vezetőit, a káriai testőrséget, a kengyelfutókat és az ország egész népét, hogy levezessék a királyt Jehova házából. Végül bevonultak a kengyelfutók kapujának útján a király házába, ő pedig leült a királyok trónjára.20Továbbra is örvendezett az ország egész népe, és a városban nem volt háborúság. Atáliát pedig megölték karddal a király házánál.21Hétéves volt Joás, amikor uralkodni kezdett.

12. fejezet
1Jéhu hetedik évében lett király Joás, és negyven évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Beér-Sebából való volt, Cibjahnak hívták.2Joás azt tette, ami helyes Jehova szemében, az ő minden napján, amíg Jójada pap oktatta őt.3Csak a magaslatok nem tűntek el. A nép még mindig áldozott és áldozati füstöt füstölögtetett a magaslatokon.4És Joás így szólt a papokhoz:,,Minden szent felajánlásra szánt pénzt, amit Jehova házába hoznak, a személyenként kirótt pénzösszeget, a lelkekért való pénzt az egyénenkénti becslés szerint, mindazt a pénzt, amit ki-ki a szíve ösztönzésére hoz Jehova házába,5vegyék magukhoz a papok, mindegyik az ismerősétől;és javítsák ki a ház rongálódásait, ahol csak rongálódást találnak."6Történt pedig, hogy a papok még Joás király huszonharmadik évéig sem javították ki a ház rongálódásait.7Joás király ezért hívatta Jójada papot meg a többi papot, és így szólt hozzájuk:,,Miért nem javítjátok ki a ház rongálódásait?Most tehát ne gyűjtsetek több pénzt ismerőseitektől, hanem adjátok oda a ház rongálódásaira."8A papok akkor beleegyeztek, hogy nem gyűjtenek több pénzt a néptől, és nem ők fogják kijavítani a ház rongálódásait.9Jójada pap pedig fogott egy ládát, lyukat fúrt a fedelébe, és elhelyezte az oltár mellett jobb felől, ahol az ember belép Jehova házába. Odatették a papok, az ajtónállók mindazt a pénzt, ami Jehova házába hozatott.10És történt, hogy amint látták, hogy sok pénz van a ládában, a király titkára és a főpap fölmentek, bekötötték és megszámolták a Jehova házában talált pénzt.11A megszámolt pénzt a Jehova házához kinevezett munkavégzők kezébe adták, ezek pedig kiadták a famunkásoknak és az építőknek, akik Jehova házában dolgoztak,12továbbá a kőműveseknek meg a kőfaragóknak, és arra, hogy épületfát és faragott követ vegyenek, hogy kijavítsák Jehova házának a rongálódásait, és mindarra, amit a házra költenek a kijavítása végett.13De a Jehova házába vitt pénzből nem készítettek Jehova háza számára sem ezüstedényeket, sem koppantókat, sem tálakat, sem trombitákat, sem semmilyen arany- vagy ezüsttárgyat,14mert a munkavégzőknek adták, és ebből javították ki Jehova házát.15Nem kötelezték elszámolásra azokat az embereket, akiknek a kezébe adták a pénzt, hogy odaadják a munkásoknak, mert hűséggel dolgoztak.16A vétkességi felajánlások pénzét és a bűnért való felajánlások pénzét pedig nem vitték el Jehova házába, úgyhogy az a papoké lett.17Abban az időben vonult fel Hazáel, Szíria királya, és harcolt Gát ellen, és elfoglalta. Hazáel ezután Jeruzsálem felé fordította arcát, hogy felvonuljon ellene.18Joás, Júda királya akkor fogta mindazt a szent felajánlást, amelyet Josafát, Jórám és Aházia, az ősatyái, Júda királyai szenteltek meg, továbbá a saját szent felajánlásait és az összes aranyat, amely Jehova házának és a király házának kincstárában találtatott, és elküldte Hazáelnek, Szíria királyának. Erre az visszavonult Jeruzsálem alól.19Ami Joás egyéb dolgait illeti, és minden cselekedetét, vajon nincsenek megírva a júdabeli királyok napjainak krónikás könyvében?20A szolgái azonban fölkeltek, összeesküvést szőttek, és lesújtottak Joásra a Domb házánál, a Szilla felé lemenő úton.21Jozakár, Simeát fia, és Jozabád, Sómer fia, a szolgái sújtottak le rá, és ő meghalt. Eltemették tehát ősatyái mellé Dávid városában, és a fia, Amácija kezdett uralkodni helyette.

13. fejezet
1Júda királyának, Joásnak, Aházia fiának huszonharmadik évében Joakház, Jéhu fia lett Izrael királya Szamáriában, és tizenhét évig uralkodott.2Azt tette, ami rossz Jehova szemében, és Jeroboámnak, Nébát fiának a bűnét követte, amellyel az bűnbe vitte Izraelt. Nem fordult el attól.3És Jehova haragja fellángolt Izrael ellen, úgyhogy odaadta őket Hazáelnek, Szíria királyának kezébe, és Ben-Hadádnak, Hazáel fiának a kezébe, és így volt ez minden napjukon.4Idővel Joakház megenyhítette Jehova arcát, így Jehova meghallgatta őt, mert látta Izrael elnyomását, hiszen elnyomta őket Szíria királya.5Jehova tehát megmentőt adott Izraelnek, úgyhogy kikerültek Szíria keze alól, és Izrael fiai az otthonaikban laktak, mint azelőtt.6(Csakhogy nem hagytak fel Jeroboám házának bűnével, amellyel az bűnbe vitte Izraelt. Aszerint jártak, sőt a szent rúd is ott állt Szamáriában.)7Joakháznak ugyanis nem maradt több embere, mint ötven lovasa, tíz szekere és tízezer gyalogosa, mert Szíria királya elpusztította őket, hogy olyanná legyenek, mint csépléskor a por.8Ami Joakház egyéb dolgait illeti, és minden cselekedetét és a hatalmasságát, vajon nincsenek megírva az izraeli királyok napjainak krónikás könyvében?9Végül Joakház nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették Szamáriában. A fia, Joás kezdett uralkodni helyette.10Júda királyának, Joásnak a harminchetedik évében Joás, Joakház fia lett Izrael királya Szamáriában, és tizenhat évig uralkodott.11Azt tette, ami rossz Jehova szemében. Nem hagyott fel Jeroboámnak, Nébát fiának egyetlen bűnével sem, amellyel az bűnbe vitte Izraelt. Azok szerint járt.12Ami Joás egyéb dolgait illeti, és minden cselekedetét és a hatalmasságát, és hogy miként harcolt Júda királya, Amácija ellen, vajon nincsenek megírva az izraeli királyok napjainak krónikás könyvében?13Végül Joás nyugodni tért ősatyáihoz, és Jeroboám ült a trónjára. Joást pedig eltemették Szamáriában Izrael királyai mellé.14És Elizeus megbetegedett olyan betegséggel, amelybe később bele is halt. Így hát Izrael királya, Joás lement hozzá, és sírni kezdett az arcára borulva. Ezt mondta:,,Atyám, atyám, Izrael harci szekere és lovasai!"15Elizeus így szólt hozzá:,,Fogj egy íjat és nyilakat."Ő erre íjat és nyilakat vett magához.16Akkor ezt mondta Izrael királyának:,,Tedd kezedet az íjra."Rátette hát a kezét, majd Elizeus is rátette kezeit a király kezeire.17Azután így szólt:,,Nyisd ki az ablakot kelet felé."Kinyitotta. Elizeus végül ezt mondta:,,Lőj!" Ő pedig lőtt. Most így szólt:,,Jehova megmentő nyila, igen, a megmentő nyíl Szíriával szemben! Meg fogod verni Szíriát Aféknál a teljes megsemmisülésig."18Azután ezt mondta:,,Fogd a nyilakat."Erre megfogta őket. Ő pedig így szólt Izrael királyához:,,Üss a földre."Ütött is háromszor, és abbahagyta.19Az igaz Isten embere megharagudott rá, és ezt mondta:,,Ötször vagy hatszor kellett volna ütni! Akkor bizony megverted volna Szíriát a teljes megsemmisülésig, de így csak háromszor fogod megverni Szíriát."20Ezek után meghalt Elizeus, és eltemették. Moábita rablócsapatok pedig rendszeresen betörtek az országba az esztendő fordultával.21És történt, hogy éppen egy férfit temettek, amikor íme, meglátták a rablócsapatot. Gyorsan bedobták hát a férfit Elizeus sírhelyére, és elmentek. Amikor a férfi hozzáért Elizeus csontjaihoz, azonnal életre kelt, és lábra állt.22Hazáel, Szíria királya pedig elnyomta Izraelt Joakház minden napján.23Jehova azonban kegyelmes és irgalmas volt hozzájuk, és feléjük fordult az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal kötött szövetsége miatt. Nem akarta elpusztítani őket, és nem vetette el őket színe elől mind ez ideig.24Végül Hazáel, Szíria királya meghalt, és a fia, Ben-Hadád kezdett uralkodni helyette.25Joás, Joakház fia ezután visszavette Ben-Hadádnak, Hazáel fiának a kezéből azokat a városokat, amelyeket az háborúban elvett apjának, Joakháznak a kezéből. Háromszor verte meg őt Joás, és sikerült visszaszereznie Izrael városait.

14. fejezet
1Izrael királyának, Joásnak, Joakház fiának a második évében Amácija, Júda királyának, Joásnak a fia lett a király.2Huszonöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Jeruzsálemből való volt, Jehoaddinnak hívták.3Amácija azt tette, ami helyes Jehova szemében, de nem úgy, mint ősatyja, Dávid. Mindenben úgy cselekedett, ahogy apja, Joás cselekedett.4Csak a magaslatok nem tűntek el. A nép még mindig áldozott és áldozati füstöt füstölögtetett a magaslatokon.5És történt, hogy mihelyt megszilárdult kezében a királyság, végzett azokkal a szolgáival, akik végeztek apjával, a királlyal.6A gyilkosok fiait nem ölte meg, éspedig a Mózes törvényének könyvében megírtak szerint, amelyben Jehova megparancsolta:,,Az apák ne ölessenek meg a fiak miatt, és a fiak se ölessenek meg az apák miatt. Mindenki a maga bűnéért haljon meg."7Ő verte meg az edomitákat a Só-völgyben - tízezer embert -, és bevette Szelát a háborúban, és Joktéel lett annak neve, mind a mai napig.8Akkor Amácija követeket küldött Izrael királyához, Joáshoz, Jéhu fiának, Joakháznak a fiához, ezekkel a szavakkal:,,Gyere, nézzünk szembe egymással!"9Erre Joás, Izrael királya elküldött Amácijához, Júda királyához a következő szavakkal:,,A libanoni töviskóró elküldött a libanoni cédrushoz, ezt mondva:Add a leányodat fiamnak feleségül.De a mező vadja, amely a Libanonon volt, arra ment, és összetiporta a töviskórót.10Való igaz, megverted Edomot, és fölmagasztalt téged a szíved. Élvezd a dicsőségedet, és maradj otthon a házadban. Miért bocsátkoznál harcba kedvezőtlen körülmények között, és miért esnél el Júdával együtt?"11De Amácija nem hallgatott rá. Így tehát fölment Joás, Izrael királya, aztán szembenéztek egymással, ő és Amácija, Júda királya a Júdához tartozó Bét-Semesnél.12És Júda vereséget szenvedett Izraeltől, úgyhogy mindenki elmenekült a maga sátrába.13Amáciját, Júda királyát, Aházia fiának, Joásnak a fiát pedig foglyul ejtette Izrael királya, Joás Bét-Semesnél. Aztán bementek Jeruzsálembe, és rést ütött Jeruzsálem falán az Efraim kaputól egészen a Szeglet kapuig, négyszáz könyöknyit.14Elvitt minden aranyat és ezüstöt és minden tárgyat, ami Jehova házában és a király házának kincsei között találtatott, elvitte a túszokat is, majd visszatért Szamáriába.15Ami Joás egyéb dolgait illeti, minden cselekedetét és a hatalmasságát, és hogy miként hadakozott Amácijával, Júda királyával, vajon nincsenek megírva az izraeli királyok napjainak krónikás könyvében?16Végül Joás nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették Szamáriában Izrael királyai mellé, és a fia, Jeroboám kezdett uralkodni helyette.17Amácija, Júda királya, Joás fia tizenöt évig élt még Izrael királyának, Joásnak, Joakház fiának a halála után.18Ami Amácija egyéb dolgait illeti, vajon nincsenek megírva a júdabeli királyok napjainak krónikás könyvében?19Végül összeesküvést szőttek ellene Jeruzsálemben, és ő elmenekült Lákisba. De utánaküldtek Lákisba, és ott megölték.20Elvitték hát lovakon, és eltemették ősatyái mellé Jeruzsálemben, Dávid városában.21Akkor Júda egész népe fogta a tizenhat éves Azáriát, és királlyá tették őt apja, Amácija helyett.22Ő építette ki Elátot, majd visszacsatolta Júdához, miután a király nyugodni tért ősatyáihoz.23Júda királyának, Amácijának, Joás fiának tizenötödik évében Jeroboám, Izrael királyának, Joásnak a fia lett a király Szamáriában, és negyvenegy évig uralkodott.24Azt tette, ami rossz Jehova szemében. Nem hagyott fel Jeroboámnak, Nébát fiának egyetlen bűnével sem, amellyel az bűnbe vitte Izraelt.25Ő állította helyre Izrael határát Hamát szélétől egészen az Araba tengeréig, Jehovának, Izrael Istenének a szava szerint, aki az ő szolgája, a gát-héferi Jónás próféta, Amittai fia által szólt.26Jehova ugyanis látta Izrael fölöttébb keserves nyomorúságát, hogy még csak magára hagyott és értéktelen ember sem volt, és nem volt, aki segítsen Izraelen.27Jehova egykor megígérte, hogy nem töröltetik el Izrael neve az egek alól, ezért megmentette őket Jeroboámnak, Joás fiának a keze által.28Ami Jeroboám egyéb dolgait illeti, minden cselekedetét és a hatalmasságát, hogy miként harcolt és hogyan szerezte vissza Damaszkuszt és Hamátot Júdának Izraelben, vajon nincsenek megírva az izraeli királyok napjainak krónikás könyvében?29Végül Jeroboám nyugodni tért ősatyáihoz, Izrael királyaihoz, és a fia, Zakariás kezdett uralkodni helyette.

15. fejezet

1Izrael királyának, Jeroboámnak a huszonhetedik évében Azária, Júda királyának, Amácijának a fia lett a király.2Tizenhat éves volt, amikor uralkodni kezdett, és ötvenkét évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Jeruzsálemből való volt, Jekóliának hívták.3Azária azt tette, ami helyes Jehova szemében, mindenben úgy, ahogy apja, Amácija cselekedett.4Csak a magaslatok nem tűntek el. A nép még mindig áldozott és áldozati füstöt füstölögtetett a magaslatokon.5Végül Jehova megverte a királyt, és az halála napjáig leprás maradt. A házában tartózkodott, felmentve teendői alól, és közben Jótám, a király fia volt a ház feje, ő ítélte az ország népét.6Ami Azária egyéb dolgait illeti, és minden cselekedetét, vajon nincsenek megírva a júdabeli királyok napjainak krónikás könyvében?7Végül Azária nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették ősatyái mellé Dávid városában. A fia, Jótám kezdett uralkodni helyette.8Júda királyának, Azáriának a harmincnyolcadik évében Zakariás, Jeroboám fia lett Izrael királya Szamáriában, és hat hónapig uralkodott.9Azt tette, ami rossz Jehova szemében, ahogy az ősatyái tették. Nem hagyott fel Jeroboámnak, Nébát fiának a bűneivel, amelyekkel az bűnbe vitte Izraelt.10Akkor Sallum, Jábes fia összeesküvést szőtt ellene, és lesújtott rá Jibleámnál. Megölte, és uralkodni kezdett helyette.11Ami Zakariás egyéb dolgait illeti, íme, meg vannak írva az izraeli királyok napjainak krónikás könyvében.12Ez volt Jehova szava, amelyet Jéhunak mondott, így szólva:,,Fiaid a negyedik nemzedékig fognak ülni Izrael trónján utánad."Így is lett.13Sallum, Jábes fia pedig Júda királyának, Uzziásnak a harminckilencedik évében lett király, és egy teljes holdhónapig uralkodott Szamáriában.14Akkor feljött Menáhem, Gádi fia Tircából, elment Szamáriába, és lesújtott Sallumra, Jábes fiára Szamáriában. Megölte, és uralkodni kezdett helyette.15Ami Sallum egyéb dolgait illeti, és az összeesküvést, amelyet szőtt, íme, meg vannak írva az izraeli királyok napjainak krónikás könyvében.16Akkortájt verte meg Menáhem Tifszahot és mindazt, ami benne volt, és annak vidékét is Tircától fogva, mert nem nyílt meg előtte. Így hát megverte, és várandós asszonyait mind felhasogatta.17Júda királyának, Azáriának a harminckilencedik évében Menáhem, Gádi fia lett Izrael királya, és tíz évig uralkodott Szamáriában.18Azt tette, ami rossz Jehova szemében. Nem hagyott fel Jeroboámnak, Nébát fiának egyetlen bűnével sem, amellyel az bűnbe vitte Izraelt; így volt ez élete minden napján.19És Asszíria királya, Púl bejött az országba. Menáhem ezért ezer talentum ezüstöt adott Púlnak, hogy vele legyen annak keze, és megerősítse a maga kezében a királyságot.20Menáhem tehát megszerezte az ezüstöt Izrael terhére, az összes bátor és vitéz ember terhére, hogy így mindegyiküktől ötven ezüstsekelt adjon Asszíria királyának. Asszíria királya erre visszafordult, és nem maradt ott az országban.21Ami Menáhem egyéb dolgait illeti, és minden cselekedetét, vajon nincsenek megírva az izraeli királyok napjainak krónikás könyvében?22Végül Menáhem nyugodni tért ősatyáihoz, és a fia, Pekája kezdett uralkodni helyette.23Júda királyának, Azáriának az ötvenedik évében Pekája, Menáhem fia lett Izrael királya Szamáriában, és két évig uralkodott.24Azt tette, ami rossz Jehova szemében. Nem hagyott fel Jeroboámnak, Nébát fiának a bűneivel, amelyekkel az bűnbe vitte Izraelt.25Akkor a segédtisztje, Péka, Remália fia összeesküvést szőtt ellene, és lesújtott rá Szamáriában, a király házának lakótornyában Argóbbal és Arjéval;ötven férfi volt vele Gileád fiai közül. Megölte hát, és uralkodni kezdett helyette.26Ami Pekája egyéb dolgait illeti, és minden cselekedetét, íme, meg vannak írva az izraeli királyok napjainak krónikás könyvében.27Júda királyának, Azáriának az ötvenkettedik évében Péka, Remália fia lett Izrael királya Szamáriában, és húsz évig uralkodott.28Azt tette, ami rossz Jehova szemében. Nem hagyott fel Jeroboámnak, Nébát fiának a bűneivel, amelyekkel az bűnbe vitte Izraelt.29Izrael királyának, Pékának a napjaiban eljött Asszíria királya, Tiglát-Pilészer, és elfoglalta Ijont, Ábel-Bét-Maákát, Jánoát, Kedest, Hácort, Gileádot, Galileát és Naftali egész földjét, és száműzetésbe vitte őket Asszíriába.30Végül Hósea, Elah fia összeesküvést szőtt Péka, Remália fia ellen, és lesújtott rá. Megölte, és uralkodni kezdett helyette Jótámnak, Uzziás fiának a huszadik évében.31Ami Péka egyéb dolgait illeti, és minden cselekedetét, íme, meg vannak írva az izraeli királyok napjainak krónikás könyvében.32Izrael királyának, Pékának, Remália fiának a második évében Jótám, Uzziásnak, Júda királyának a fia lett a király.33Huszonöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Cádók leánya volt, Jerusának hívták.34Jótám azt tette, ami helyes Jehova szemében. Mindenben úgy cselekedett, ahogy apja, Uzziás cselekedett.35Csak a magaslatok nem tűntek el. A nép még mindig áldozott és áldozati füstöt füstölögtetett a magaslatokon. Ő építette meg Jehova házának felső kapuját.36Ami Jótám egyéb dolgait illeti, a cselekedeteit, vajon nincsenek megírva a júdabeli királyok napjainak krónikás könyvében?37Azokban a napokban kezdte Jehova Júda ellen küldeni Recint, Szíria királyát, és Pékát, Remália fiát.38Végül Jótám nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették ősatyái mellé Dávidnak, ősatyjának a városában. A fia, Aház kezdett uralkodni helyette.



 
 
0 komment , kategória:  2 Királyok könyve / Ószövetség  
2Krónikák 31-36-ig terjedő fejezetei
  2016-09-30 22:49:14, péntek
 
  2Krónikák 31. fejezete

1Amint befejezték mindezt, az ott levő izraeliták mindnyájan elmentek Júda városaiba, összetörték a szent oszlopokat, kivágták a szent rudakat, és lerombolták a magaslatokat meg az oltárokat egész Júdában, Benjáminban, és Efraimban meg Manasséban, míg csak be nem fejezték;aztán Izrael fiai mind visszatértek városaikba, ki-ki a maga birtokára.2Ezután Ezékiás fölállította a papok és a léviták osztályait az osztályaik szerint, mindegyiket a papoknak és a lévitáknak kijelölt szolgálata szerint az égő felajánláshoz és a közösségi áldozatokhoz, hogy szolgáljanak, hálát adjanak és dicséretet zengjenek Jehova táborainak a kapuiban.3A király részt adott a saját vagyonából az égő felajánlásokra, a reggeli és esti égő felajánlásokra, és a sabbatokon, újholdak idején és ünnepi időszakokban bemutatandó égő felajánlásokra is, ahogy meg van írva Jehova törvényében.4Ezenkívül meghagyta a népnek, Jeruzsálem lakosainak, hogy adják meg a papok és a léviták részét, azért hogy szorosan ragaszkodhassanak Jehova törvényéhez.5Amint híre ment e szónak, Izrael fiai még több zsengét adtak a gabonából, újborból, olajból, mézből és a föld minden terméséből, és bőséggel hozták a tizedet mindenből.6Izrael és Júda fiai, akik Júda városaiban laktak, ők is elhozták a marhákból és a juhokból a tizedet, meg a szent dolgokból, az Istenüknek, Jehovának szentelt dolgokból való tizedet. Elhozták, és halomszámra adakoztak.7A harmadik hónapban kezdték a halmok lerakását, a legalsó réteggel, és a hetedik hónapban fejezték be.8Amikor Ezékiás meg a fejedelmek eljöttek, és látták a halmokat, áldani kezdték Jehovát, és megáldották az ő népét, Izraelt.9Idővel Ezékiás megkérdezte a papokat és a lévitákat a halmok felől.10Ekkor Azária, a Cádók házából való papi elöljáró ezt mondta neki, igen, így szólt:,,Amióta elkezdték hozni az adományokat Jehova házába, a nép eszik és jóllakik, sőt marad is bőséggel;mert Jehova megáldotta az ő népét, és ilyen rengeteg a maradék."11Ezékiás akkor meghagyta, hogy készítsék el az étkezőket Jehova házában, és el is készítették azokat.12Behordták az adományt, a tizedet és a szent dolgokat hűséggel;ezekre a lévita Konánia felügyelt mint vezető, és Simei, a testvére volt a második.13Jéhiel, Azaziás, Náhát, Asáhel, Jerimót, Jozabád, Eliel, Ismákia, Mahát és Benája megbízottak voltak Konánia meg a testvére, Simei oldalán Ezékiás király utasítása szerint, és Azária volt az igaz Isten házának vezetője.14A lévita Kóré, Jimnah fia volt a kapuőr keletre, ő felügyelt az igaz Istennek adott önkéntes felajánlásokra, hogy a Jehovának szánt adomány és a szentséges dolgok át legyenek adva.15Irányítása alatt voltak:Éden, Minjámin, Jésua, Semája, Amária és Sekánia a papok városaiban, bizalmi tisztségben, hogy átadják ezeket testvéreiknek az osztályaik szerint, nagynak és kicsinynek egyaránt,16kivéve azokat a férfiakat, akik a származási jegyzékükben szerepeltek, háromévestől fölfelé, mindazokat, akik a napi gyakorlat szerint bementek Jehova házába, hogy a kötelezettségeiknek megfelelően szolgáljanak osztályaikban.17Íme, a papok származási jegyzéke atyáik háza szerint, meg a lévitáké is, húszévestől fölfelé, az osztályaikban teljesítendő kötelezettségeik szerint,18egyrészt a származási jegyzékbe vett összes kicsinyükre, feleségükre, fiaikra és leányaikra nézve, az egész gyülekezetre nézve, mert bizalmi tisztségükben megszentelték magukat azért, ami szent,19másrészt Áron fiaira, a papokra nézve, városaik legelőjének földjein. Minden egyes városban voltak név szerint kijelölt férfiak, akik kiadták a részeket minden férfinak a papok körében, és a származási jegyzékben szereplő összes lévitának.20Ekképpen cselekedett Ezékiás egész Júdában, és továbbra is azt tette, amit jónak, helyesnek és hűnek tartott Jehova, az ő Istene.21Minden munkájában, amit elkezdett az igaz Isten házának szolgálatában, és a törvénnyel meg a parancsolattal kapcsolatban, hogy keresse Istenét, teljes szívvel cselekedett, és sikerrel járt.

32. fejezet
1Ezek után, és e hűséges cselekedetek után eljött Szanhérib, Asszíria királya, behatolt Júdába, és táborba szállt a megerősített városok ellen, és az volt a szándéka, hogy áttöréssel elfoglalja azokat magának.2Amikor Ezékiás látta, hogy Szanhérib eljött, és arca a Jeruzsálem elleni harcra irányul,3úgy határozott a fejedelmeivel és vitézeivel, hogy betömik a városon kívül levő vízforrásokat;azok tehát segítettek neki.4Sok ember gyűlt össze, és betömték az összes forrást meg a patakot, amely annak a földnek a közepén folyt, ezt mondva:,,Miért találjanak sok vizet Asszíria királyai, ha idejönnek?"5Azonkívül felbátorodott, és megépítette a lerombolt falat mindenhol, tornyokat emelt rá, kívül pedig emelt egy másik falat, és helyreállította Dávid városának a Dombját, és rengeteg hajítófegyvert készített, meg pajzsokat.6Hadvezéreket állított a nép fölé, összegyűjtötte őket magához a város kapujának közterére, és a szívükhöz szólva ezt mondta:7,,Legyetek bátrak és erősek! Ne féljetek, és ne rettegjetek Asszíria királyától, se a vele levő egész sokaságtól, mert többen vannak mivelünk, mint ővele.8Ővele hús-vér kar van, de mivelünk Jehova Istenünk, hogy segítsen nekünk, és megvívja csatáinkat."A nép pedig bátorságot merített Ezékiásnak, Júda királyának a szavaiból.9Ezután történt, hogy Szanhérib, Asszíria királya, amikor királysága egész haderejével Lákisnál volt, elküldte a szolgáit Jeruzsálembe Ezékiáshoz, Júda királyához, és az összes júdabelihez, aki Jeruzsálemben volt, ezekkel a szavakkal:10,,Ezt mondja Szanhérib, Asszíria királya:Miben bíztok, hogy ostrom idején nyugton ültök Jeruzsálemben?11Nemde Ezékiás hiteget titeket, hogy halálra adjon benneteket éhínséggel és szomjúsággal, mondván:Jehova Istenünk kiszabadít minket Asszíria királyának markából!12Nemde maga Ezékiás távolította el a magaslatait meg az oltárait, és aztán azt mondta Júdának és Jeruzsálemnek:Egyetlen oltár előtt hajoljatok meg, és azon füstölögtessetek áldozati füstöt!13Hát nem tudjátok, mit tettem én és ősatyáim az országok összes népével?Ugyan ki tudták-e szabadítani az országok nemzeteinek istenei országukat a kezemből?14Az ősatyáim által pusztulásra adott nemzetek összes istene közül melyik tudta kiszabadítani népét a kezemből, hogy a ti Istenetek képes volna kiszabadítani titeket a kezemből?15Most azért ne hagyjátok, hogy Ezékiás rászedjen vagy elhitessen titeket ily módon! Ne higgyetek neki, mert egyetlen nemzet vagy királyság istene sem volt képes kiszabadítani a népét kezemből és ősatyáim kezéből. Mennyivel kevésbé fog kiszabadítani titeket a kezemből a ti Istenetek!"16Szolgái még egyebeket is mondtak Jehova, az igaz Isten ellen, és az ő szolgája, Ezékiás ellen.17Sőt, leveleket is írt, hogy gyalázza Jehovát, Izrael Istenét, és ellene beszéljen, ilyeneket mondva:,,Az országok nemzeteinek isteneihez hasonlóan, akik nem szabadították ki népüket a kezemből, Ezékiás Istene sem fogja kiszabadítani népét a kezemből."18És harsányan kiabáltak a zsidók nyelvén Jeruzsálem népének, amely a falon volt, hogy megfélemlítsék és megrémítsék őket, hogy elfoglalhassák a várost.19Ezután is ugyanúgy beszéltek Jeruzsálem Istene ellen, mint a föld népeinek istenei ellen, amelyek emberi kezek művei.20De Ezékiás király és Ézsaiás próféta, Ámóc fia, kitartóan imádkoztak emiatt, segítségért kiáltva az egek felé.21Jehova pedig kiküldött egy angyalt, és megsemmisített minden bátor vitézt és vezetőt meg vezért Asszíria királyának a táborában, így az megszégyenült arccal tért vissza földjére. Később bement istenének a házába, és az őbelőle származók közül lesújtottak rá karddal.22Jehova tehát megmentette Ezékiást és Jeruzsálem lakosait Szanhéribnak, Asszíria királyának a kezéből, és mindenki más kezéből, és nyugalmat adott nekik mindenfelől.23Sokan hoztak ajándékokat Jehovának Jeruzsálembe, meg értékes dolgokat Ezékiásnak, Júda királyának, és ő ezután felmagasztaltatott az összes nemzet szemében.24Azokban a napokban Ezékiás halálosan megbetegedett, és imádkozni kezdett Jehovához. Erre Ő szólt hozzá, és előjelet adott neki.25Ezékiás azonban nem viszonozta a kapott jótéteményt, mert a szíve felfuvalkodott, és harag támadt ellene, és Júda meg Jeruzsálem ellen.26De Ezékiás megalázta magát szívének gőgje miatt Jeruzsálem lakóival együtt, és Jehova haragja nem jött el rájuk Ezékiás napjaiban.27Ezékiás igen nagy gazdagságot és dicsőséget szerzett;tárházakat készített magának az ezüst, az arany, az értékes kövek, a balzsamolaj, a pajzsok és minden kívánatos dolog számára;28raktárakat is a gabonatermésnek, az újbornak és az olajnak, továbbá istállóállásokat mindenféle állatnak, és aklokat a nyájaknak.29Városokat szerzett magának, és nyájban meg csordában élő jószágokat is bőséggel, mert igen nagy vagyont adott neki Isten.30Ezékiás volt az, aki betömte a Gihon vizeinek felső forrását, és levezette azokat egyenesen nyugatra, Dávid városába;Ezékiás továbbra is sikerrel járt minden munkájában.31Így történt, hogy amikor Babilon fejedelmei elküldték hozzá a szószólóikat, hogy az országban végbement előjel felől kérdezősködjenek, az igaz Isten elhagyta őt, hogy próbára tegye, és megtudja mindazt, ami a szívében van.32Ami Ezékiás egyéb dolgait illeti, és szerető-kedvességből fakadó tetteit, íme, meg vannak írva Ézsaiás prófétának, Ámóc fiának a látomásában, Júda és Izrael királyainak könyvében.33Végül Ezékiás nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették őt a Dávid fiainak sírhelyeihez vivő emelkedőn; tisztelettel adózott neki egész Júda és Jeruzsálem lakossága, amikor meghalt. A fia, Manassé kezdett uralkodni helyette.

33. fejezet
1Tizenkét éves volt Manassé, amikor uralkodni kezdett, és ötvenöt évig uralkodott Jeruzsálemben.2Azt tette, ami rossz Jehova szemében, azoknak a nemzeteknek az utálatosságai szerint, amelyeket Jehova kiűzött Izrael fiai elől.3Így hát újra megépítette a magaslatokat, amelyeket apja, Ezékiás lerombolt, oltárokat állított fel a Baáloknak, és szent rudakat készített. Meghajolt az egek egész serege előtt, és szolgálta azokat.4Oltárokat épített Jehova házában, amely felől Jehova ezt mondta:,,Jeruzsálemben lesz az én nevem időtlen időkig."5És oltárokat épített az egek egész seregének Jehova házának két udvarában.6Átvitte a saját fiait a tűzön a Hinnom fiának völgyében, mágiát űzött, jósláshoz folyamodott, varázslással foglalkozott, spiritiszta szellemidézőket és jövendőmondókat tartott. Sok olyasmit művelt, ami rossz Jehova szemében, hogy bosszantsa őt.7Azonkívül a faragott képmást, amelyet készített, elhelyezte az igaz Isten házában, amelyről Isten ezt mondta Dávidnak és fiának, Salamonnak:,,Ebbe a házba helyezem nevemet időtlen időkre, és Jeruzsálembe, amelyet kiválasztottam Izrael valamennyi törzse közül.8És nem mozdítom el többé Izrael lábát arról a földről, amelyet kijelöltem ősatyáiknak, ha ügyelnek rá, hogy mindenben úgy cselekedjenek, ahogy megparancsoltam nekik az egész törvény, a rendelkezések és a bírói döntések szerint, amelyek Mózes keze által adattak."9Manassé újra meg újra rávette Júdát és Jeruzsálem lakosait, hogy még gonoszabbul cselekedjenek, mint azok a nemzetek, amelyeket Jehova kiirtott Izrael fiai elől.10Jehova pedig újra meg újra beszélt Manasséhoz és a népéhez, de ők nem figyeltek.11Végül Jehova elhozta rájuk Asszíria királyának hadvezéreit, így aztán elfogták Manassét az üregekben, rátettek két rézbilincset, és elvitték Babilonba.12Mihelyt nyomorúság sújtotta, igyekezett megenyhíteni Istenének, Jehovának az arcát, és nagyon megalázta magát ősatyái Istene előtt.13Kitartóan imádkozott Hozzá, Ő pedig engedett könyörgésének, meghallgatta kegyéért való esedezését, és visszavitte őt Jeruzsálembe, a királyságába;akkor ismerte fel Manassé, hogy Jehova az igaz Isten.14Ezután épített egy külső falat Dávid városához a Gihontól nyugatra, a völgyben, egészen a Hal kapuig, elvezette azt az Ófel körül, és igen magasra építette. Hadvezéreket is állított minden megerősített városba Júdában.15Eltávolította az idegen isteneket meg a bálványképet Jehova házából, és minden oltárt, amelyet Jehova házának hegyén és Jeruzsálemben épített, majd kidobatta azokat a városon kívülre.16Sőt, helyreállította Jehova oltárát, és áldozni kezdett rajta közösségi áldozatokat és hálaáldozatokat, és meghagyta Júdának, hogy Jehovát, Izrael Istenét szolgálják.17A nép azonban még mindig áldozott a magaslatokon, csakhogy Jehovának, az ő Istenének.18Manassé egyéb dolgai, Istenéhez intézett imája és a látnokok szavai, akik Jehovának, Izrael Istenének nevében beszéltek hozzá, íme, megtalálhatók Izrael királyainak krónikájában.19Ami imádságát, esdeklésének meghallgatását, továbbá minden bűnét és hűtlenségét illeti, meg azokat a helyeket, ahol magaslatokat épített és fölállította a szent rudakat meg a faragott képmásokat, még mielőtt megalázta magát, íme, ezek meg vannak írva látnokainak a szavai közt.20Végül Manassé nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették őt a házában. A fia, Ámon kezdett uralkodni helyette.21Huszonkét éves volt Ámon, amikor uralkodni kezdett, és két évig uralkodott Jeruzsálemben.22Azt tette, ami rossz Jehova szemében, ahogy az apja, Manassé is tette. Ámon áldozatot mutatott be az apja, Manassé által készített összes faragott képmásnak, és szolgálta azokat.23Nem alázta meg magát Jehova előtt, úgy, ahogy az apja, Manassé megalázkodott, mert Ámon csak súlyosbította a vétkességet.24Végül a szolgái összeesküvést szőttek ellene, és megölték őt a házában.25De az ország népe lesújtott mindazokra, akik összeesküvést szőttek Ámon király ellen, és az ország népe ezután a fiát, Jósiást tette királlyá helyette.

34. fejezet
1Nyolcéves volt Jósiás, amikor uralkodni kezdett, és harmincegy évig uralkodott Jeruzsálemben.2Azt tette, ami helyes Jehova szemében, és ősatyjának, Dávidnak az útjain járt. Nem tért el sem jobbra, sem balra.3Uralkodásának nyolcadik évében, amikor még gyermek volt, keresni kezdte ősatyjának, Dávidnak Istenét, és a tizenkettedik évben hozzáfogott, hogy megtisztítsa Júdát és Jeruzsálemet a magaslatoktól, a szent rudaktól, a faragott képmásoktól és az öntött szobroktól.4A Baálok oltárait is lerombolták a jelenlétében, a felül levő füstölőszertartókat pedig levágta róluk;a szent rudakat, a faragott képmásokat meg az öntött szobrokat darabokra törte és porrá zúzta, azt pedig elhintette azoknak a sírhelyeire, akik ezeknek áldoztak.5A papok csontjait elégette az oltáraikon. Így tisztította meg Júdát és Jeruzsálemet.6Manassé, Efraim és Simeon városaiban is, egészen Naftaliig, azoknak romos helyein körös-körül,7lerombolta az oltárokat és a szent rudakat, a faragott képmásokat pedig összetörte és porrá zúzta;az összes füstölőszertartót kivágta Izrael egész földjén, aztán visszatért Jeruzsálembe.8Uralkodásának tizennyolcadik évében, amikor már megtisztította az országot és a házat, elküldte Sáfánt, Acália fiát, és Maáséját, a város vezetőjét, továbbá Jóahot, Joakház fiát, az emlékírót, hogy javítsák ki Jehovának, az ő Istenének házát.9Elmentek Hilkija főpaphoz, és odaadták az Isten házába hozott pénzt, amit a léviták, az ajtónállók gyűjtöttek Manassé és Efraim kezéből, meg Izrael összes többi részétől, és egész Júdától, Benjámintól és Jeruzsálem lakóitól.10Ezután a Jehova háza fölé kinevezett munkavégzőknek a kezébe adták, a Jehova házában tevékenykedő munkavégzők pedig felhasználták azt a ház kijavítására és rendbehozatalára.11Odaadták hát a mestereknek meg az építőknek, hogy vegyenek faragott követ és épületfát rögzítőknek, és lássák el gerendákkal a házakat, melyeket Júda királyai hagytak tönkremenni.12Az emberek hűségesen végezték a munkát. Felettesüknek volt kinevezve Jahát és Abdiás, a Mérári fiai közül való léviták, továbbá Zakariás és Mesullám a kehátiták fiai közül, hogy felvigyázókként tevékenykedjenek. A léviták, akik közül mindenki jól értett az éneket kísérő hangszerekhez,13a teherhordók felett álltak, és felvigyázói voltak az összes munkavégzőnek a különböző szolgálatokban;és a léviták közül választottak titkárokat, tisztviselőket és kapuőröket.14Éppen kivitték a Jehova házába hozott pénzt, amikor is Hilkija pap megtalálta Jehova törvényének könyvét, amely Mózes keze által adatott.15Hilkija megszólalt, és ezt mondta Sáfánnak, a titkárnak:,,Megtaláltam a törvény könyvét Jehova házában!"Azzal Hilkija odaadta a könyvet Sáfánnak.16Sáfán ezután elvitte a könyvet a királynak, és még jelentést is tett a királynak, ezt mondva:,,Szolgáid megteszik mindazt, amit a kezükre bíztak.17Kiöntik a pénzt, ami Jehova házában találtatik, és odaadják a kinevezett férfiak kezébe, illetve a munkavégzők kezébe."18Akkor Sáfán, a titkár jelentette a királynak:,,Van egy könyv, amelyet Hilkija pap adott nekem."És Sáfán olvasni kezdett belőle a király előtt.19Történt pedig, hogy amint a király meghallotta a törvény szavait, megszaggatta a ruháit.20A király ekkor megparancsolta Hilkijának és Ahikámnak, Sáfán fiának, meg Abdonnak, Mika fiának, és Sáfánnak, a titkárnak, továbbá Asájának, a király szolgájának:21,,Menjetek, kérdezzétek meg Jehovát értem és azért, ami megmaradt még Izraelben és Júdában, a megtalált könyv szavai felől, mert nagy Jehovának a dühe, amely ránk fog zúdulni amiatt, hogy ősatyáink nem tartották meg Jehova szavát, hogy mindenben aszerint cselekedtek volna, ami meg van írva ebben a könyvben."22El is ment Hilkija a király által megjelölt személyekkel Hulda prófétanőhöz, aki annak a Sallumnak volt a felesége, aki a ruhákra felügyelt;ez Harhás fiának, Tikvának volt a fia. Hulda Jeruzsálemben, a második városrészben lakott. Ekképpen beszéltek hát hozzá,23ő pedig ezt mondta nekik:,,Így szól Jehova, Izrael Istene:Mondjátok meg annak a férfinak, aki hozzám küldött benneteket:24Így szól Jehova:,,Íme, veszedelmet hozok erre a helyre és lakóira, mindazokat az átkokat, amelyek meg vannak írva a könyvben, amelyet felolvastak Júda királya előtt,25mert elhagytak engem, és más isteneknek kezdtek áldozati füstöt füstölögtetni, hogy bosszantsanak kezük minden cselekedetével, és hogy dühöm rázúduljon erre a helyre, és ki ne aludjon."26Júda királyához, aki azért küld benneteket, hogy megkérdezzétek Jehovát, így szóljatok:Ezt mondja Jehova, Izrael Istene:,,Ami azokat a szavakat illeti, amelyeket hallottál,27mivel szíved lágy volt, úgyhogy megaláztad magad Isten előtt, amikor meghallottad szavait erre a helyre és lakóira vonatkozóan, és megalázkodtál előttem, megszaggattad ruháidat, és sírtál előttem, én is meghallgattalak;ez Jehova kijelentése.28Íme, ősatyáidhoz gyűjtelek, és békében kerülsz temetőhelyedre, és nem látják meg szemeid mindazt a veszedelmet, amelyet elhozok erre a helyre és lakóira.""Ezek után megvitték a királynak a választ.29A király pedig elküldött, és egybegyűjtötte Júda és Jeruzsálem valamennyi vénjét.30Akkor a király fölment Jehova házába Júda minden emberével, Jeruzsálem lakóival, a papokkal, a lévitákkal és az egész néppel, kicsinyekkel, nagyokkal, és a fülük hallatára olvasni kezdte a szövetség könyvének minden szavát, amelyet Jehova házában találtak.31A király a helyén állt, és Jehova színe előtt megkötötte a szövetséget, hogy követni fogja Jehovát, megtartja a parancsolatait, bizonyságait és rendelkezéseit teljes szívéből, teljes lelkéből, hogy teljesítse a szövetség szavait, amelyek megírattak ebben a könyvben.32Elfogadtatta azt mindazokkal is, akik Jeruzsálemben és Benjáminban voltak. És Jeruzsálem lakói Istennek, ősatyáik Istenének a szövetsége szerint cselekedtek.33Ezután Jósiás eltávolította az összes utálatosságot Izrael fiainak minden vidékéről, és szolgálatra indított mindenkit, aki Izraelben volt, hogy szolgálják Jehovát, az ő Istenüket. Az ő napjaiban soha nem is tértek el Jehovának, ősatyáik Istenének a követésétől.

35. fejezet
1Akkor Jósiás pászkát tartott Jeruzsálemben Jehovának, és levágták a pászkaáldozatot az első hónap tizennegyedik napján.2Ki is rendelte a papokat a gondjaikra bízott dolgok fölé, és bátorította őket Jehova házának a szolgálatára.3Így beszélt a lévitákhoz, egész Izrael oktatóihoz, akik szentek voltak Jehova előtt:,,Tegyétek a szent ládát abba a házba, amelyet Salamon, Dávid fia, Izrael királya épített; nem kell azt a vállatokon hordoznotok teherként. Most azért szolgáljátok Jehovát, a ti Isteneteket, és az ő népét, Izraelt.4Tegyetek előkészületeket ősatyáitok háza szerint, osztályaitoknak megfelelően, Dávidnak, Izrael királyának az írása és fiának, Salamonnak az írása szerint.5Álljatok a szent helyen az ősatyák házának csoportjai szerint a testvéreitekért, a nép fiaiért, és legyenek ott a lévita atyai házak megfelelő részei.6Vágjátok le a pászkaáldozatot, szenteljétek meg magatokat, és tegyetek előkészületeket a testvéreitekért, hogy Jehova Mózes által közölt szava szerint cselekedjetek."7Jósiás akkor nyájakat, kosbárányokat és gidákat adott adományként a nép fiainak, az egészet pászkaáldozatul minden jelenlevőnek, szám szerint harmincezret, és háromezer marhát. Ezek a király vagyonából voltak.8A fejedelmei is adtak adományt önkéntes felajánlásul a népnek, a papoknak és a lévitáknak. Hilkija, Zakariás és Jéhiel az igaz Isten házának vezetőiként kétezer-hatszáz kisebb állatot és háromszáz marhát adtak a papoknak a pászkaáldozatra.9Konánia meg Semája és Netánel, a testvérei, továbbá Hasábia, Jeiél és Jozabád, a léviták vezetői ötezer kisebb állatot és ötszáz marhát adtak adományként a lévitáknak a pászkaáldozatra.10A szolgálat elő volt készítve, és a papok a helyükön álltak, a léviták is az osztályaik szerint, úgy, ahogy a király parancsolata szólt.11Aztán levágták a pászkaáldozatot, a papok hintették a léviták kezéből átvett vért, a léviták pedig lehúzták a bőrt.12Ezenkívül elkészítették az égő felajánlásokat, hogy odaadják azokat az atyai ház szerinti csoportoknak, a nép fiainak, hogy bemutassák Jehovának a Mózes könyvében megírtak szerint;ugyanígy a marhákat is.13A pászkafelajánlást a szokásnak megfelelően megfőzték tűzön, a megszentelt dolgokat megfőzték főzőfazekakban, kerek aljú fazekakban és ünnepi edényekben, majd odavitték serényen a nép minden fiának.14Azután elkészítették a pászkaáldozatot maguknak és a papoknak, mert a papok, Áron fiai az égő áldozatok és a kövér részek felajánlásával foglalatoskodtak éjszakáig, a léviták pedig elkészítették azt maguknak és a papoknak, Áron fiainak.15Az énekesek, Asáf fiai is ellátták tisztségüket Dávidnak, Asáfnak, Hémánnak és Jedutunnak, a király látnokának a parancsolata szerint;és a kapuőrök ott voltak az egyes kapuknál. Nem kellett eltávozniuk szolgálatukból, mert a testvéreik, a léviták készítették el nekik is.16És Jehova minden szolgálata elő volt készítve azon a napon, hogy megtartsák a pászkát, és bemutassák az égő felajánlásokat Jehova oltárán Jósiás király parancsolata szerint.17Izrael ott levő fiai megtartották a pászkát abban az időben, és a kovásztalan kenyerek ünnepét hét napon át.18Soha nem tartottak ilyen pászkát Izraelben Sámuel próféta napjai óta, és Izrael egyetlen királya sem tartott olyan pászkát, mint amilyet Jósiás, a papok, a léviták, az ott jelen levő egész Júda meg Izrael, és Jeruzsálem lakói tartottak.19Jósiás uralkodásának tizennyolcadik évében tartották meg ezt a pászkát.20Mindezek után, amikor Jósiás már elkészítette a házat, Nékó, Egyiptom királya fölvonult, hogy harcoljon az Eufrátesz melletti Karkemisnél. Jósiás ekkor kiment ellene.21Erre az követeket küldött hozzá ilyen szavakkal:,,Mi közöm hozzád, ó, Júda királya?Nem ellened megyek ma én, hanem egy másik ház ellen harcolok, és maga Isten mondta, hogy okozzak zűrzavart. Állj félre a saját érdekedben Isten miatt, aki velem van, nehogy pusztulást hozzon rád!"22Jósiás azonban nem fordította el arcát tőle, hanem elváltoztatta külsejét, hogy hadakozzon ellene, és nem hallgatott Nékó szavaira, amelyek Isten szájából származtak. Elment tehát, hogy harcoljon Megiddó völgyében.23Az íjászok pedig meglőtték Jósiás királyt, ezért a király ezt mondta szolgáinak:,,Vegyetek le innen, mert nagyon megsebesültem."24A szolgái erre levették őt a szekérről, rátették második harci szekerére, hogy azon menjen, és elvitték őt Jeruzsálembe. Így halt meg, és eltemették ősatyái temetőjében;egész Júda és Jeruzsálem gyászolta Jósiást.25Jeremiás pedig siratóénekbe kezdett Jósiás miatt, és a férfi és női énekesek mind szólnak gyászdalaikban Jósiásról még a mai nap is;és rendelkezéssé lett Izraelben, hogy énekeljék ezeket, és íme, le vannak írva a gyászdalok között.26Jósiás egyéb dolgai, és szerető-kedvességből fakadó tettei, amelyek megfeleltek annak, ami meg van írva Jehova törvényében,27és mind az első, mind az utolsó dolgai, íme, meg vannak írva Izrael és Júda királyainak könyvében.

36. fejezet
1Az ország népe akkor fogta Joakházt, Jósiás fiát, és királlyá tette apja helyett Jeruzsálemben.2Huszonhárom éves volt Joakház, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben.3Egyiptom királya azonban eltávolította őt Jeruzsálemből, és sarcot vetett ki az országra:száz ezüsttalentumot és egy aranytalentumot.4Egyiptom királya aztán királlyá tette Eljákimot, a testvérét Júda és Jeruzsálem felett, és a nevét Joákimra változtatta;Joakházt, a testvérét azonban fogta Nékó, és elvitte Egyiptomba.5Huszonöt éves volt Joákim, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Azt tette, ami rossz Jehovának, az ő Istenének szemében.6Ellene vonult fel Nabukodonozor, Babilon királya, hogy rátegyen két rézbilincset, és elhurcolja Babilonba.7Nabukodonozor elvitte Jehova háza eszközeinek egy részét Babilonba, aztán elhelyezte azokat babiloni palotájában.8Ami Joákim egyéb dolgait illeti, és utálatos cselekedeteit, meg amit fel lehetett hozni ellene, íme, ezek meg vannak írva Izrael és Júda királyainak könyvében. A fia, Joákin kezdett uralkodni helyette.9Tizennyolc éves volt Joákin, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig és tíz napig uralkodott Jeruzsálemben. Azt tette, ami rossz Jehova szemében.10Az esztendő fordultakor Nabukodonozor király odaküldött, és elvitette őt Babilonba, és vele együtt kívánatos dolgokat is Jehova házából. Sedékiást, az apja testvérét tette királlyá Júda és Jeruzsálem fölött.11Huszonegy éves volt Sedékiás, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben.12Azt tette, ami rossz Jehovának, az ő Istenének szemében;nem alázta meg magát Jeremiás próféta előtt, aki Jehova parancsára jött.13Még Nabukodonozor király ellen is föllázadt, aki megeskette őt Istenre;keménynyakú volt, és megkeményítette szívét, hogy meg ne térjen Jehovához, Izrael Istenéhez.14A papok minden elöljárója is, és maga a nép is sok hűtlenséget követett el a nemzetek minden utálatossága szerint, úgyhogy beszennyezték Jehova házát, amelyet megszentelt Jeruzsálemben.15Jehova, ősatyáik Istene folyton üzent nekik a követei által, újra meg újra üzent, mert könyörületet érzett népe és lakhelye iránt.16Ők azonban csak tréfát űztek az igaz Isten követeiből, megvetették szavait, és csúfolták prófétáit, mígnem Jehova dühödt haragja felgerjedt népe ellen, és nem volt már gyógyulás.17Felhozta hát ellenük a káldeusok királyát, az pedig megölte ifjaikat karddal a szentélyük házában, és nem volt könyörületes sem ifjúval, sem szűzzel, sem öreggel, sem aggastyánnal. Mindent a kezébe adott Ő.18Az igaz Isten házának minden eszközét, nagyot és kicsit egyaránt, Jehova házának kincseit, a királynak meg fejedelmeinek a kincseit, mindent elvitt Babilonba.19Fölégette az igaz Isten házát, és lerombolta Jeruzsálem falát; fölégették tűzzel az összes lakótornyát, ugyanígy minden drága értékét is, mígnem mindent elpusztítottak.20A kardtól megmaradtakat aztán elhurcolta mint foglyokat Babilonba, azok pedig szolgái lettek neki és a fiainak, amíg Perzsia királyi hatalma uralkodni nem kezdett,21hogy beteljesedjen Jehova szava, amelyet Jeremiás szája által szólt, míg az ország lerója a sabbatjait. Elhagyatottságának napjain végig sabbatot tartott, hogy beteljen a hetven év.22És Círusznak, Perzsia királyának első esztendejében - hogy beteljesedjék Jehova szava, amelyet Jeremiás szája által szólt - Jehova felserkentette Círusznak, Perzsia királyának szellemét, ő pedig felhívást küldött szét egész királyságában szóban és írásban is, amely így szólt:23,,Ezt mondja Círusz, Perzsia királya:A föld összes királyságát nekem adta Jehova, az egek Istene, és ő bízott meg azzal, hogy építsek neki házat Jeruzsálemben, amely Júdában van. Bárki van is köztetek az ő egész népéből, legyen vele Jehova, az ő Istene, és menjen fel!"



 
 
0 komment , kategória:  2 Krónikák könyve/Ószövetség  
Éva barátnőm csodaszép hétvégi képei! Köszönöm szépen!
  2016-09-30 18:59:50, péntek
 
  Szia drága barátnőm! 2016-09-30
Kellemes délutánt
kívánok.





Szép estét






kellemes hétvégét!






Puszi Éva


Köszönöm szépen drága Éva!



 
 
0 komment , kategória:  b Doros Ferencné Éva JELEN  
Amerikai pitbull terrier - FCI által nem elismert fajta
  2016-09-30 03:09:05, péntek
 
  A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából



Link
Amerikai pitbull terrier (American Pit Bull Terrier)
American Pit Bull Terrier - Seated.jpg
Fajtagazda ország: Amerikai Egyesült Államok
Osztályozás:
Az amerikai pitbull terrier (pitbull, pit, APBT) közepes testű, rövid szőrű, atletikus testalkatú bull típusú terrier. Több országban tiltott a tartása és/vagy tenyésztése, az FCI nem ismeri el önálló fajtának.

Magyarországon 2010. szeptember 30-ától legálisan tartható és tenyészthető.

Tartalomjegyzék [elrejtés]
1Eredete
2Leírása
3Tulajdonságai
4Forrás

Eredete[szerkesztés]
Kifejezetten kutyaviadalokon való részvételre tenyésztették ki az 1830-as években. A terrierek mozgékonyságát és harci kedvét ötvözték a bulldogok fizikai erejével; az így létrejött fajta pedig egy végletekig elszánt, magas fájdalomküszöbű, ideális harci kutya lett. Fontos szempont volt a tenyésztéskor az emberek feltétlen szeretete, hiszen a harcoltatott kutyák szétválasztásakor nem fordulhatott elő, hogy emberre támadjanak.

A harcoltatás illegálissá tétele sem szakította meg a "game" vérvonalakat, sok helyen (Magyarországon is) a mai napig rendeznek kutyaviadalokat, bár a "pitbulltörvény" eltörlése óta sokkal népszerűbbek családi kutyaként.

Sokan már kitenyésztésének korai szakaszában felismerték a fajtában rejlő egyéb lehetőségeket, ezért a harci vonaltól elkülönítve folytatták a tenyésztést, így jött létre az amerikai staffordshire terrier, a pitbull eredetileg is családi kutyának szánt változata.

Leírása[szerkesztés]
Marmagasság 46-56 centiméter, a szukák testtömege 14-23 kg, a kanoké 16-27 kg. Testalkata izmos, de atletikus, szőre mindig fényes, sima és rövid. A merle kivételével minden színváltozat elfogadott.

Tulajdonságai[szerkesztés]
A fajta kiváló adottságait ma már inkább családi- és sportkutyaként használják ki, hiszen a fejlett vadászösztönből fakadó motiválhatóságuk, hatalmas mozgásigényük, intelligenciájuk és az embernek való megfelelni akarásuk ideális társsá teszik őket szinte bármilyen sport űzéséhez, legyen az akár súlyhúzás, obedience, dog dancing, agility, stb.

Kifejezetten igénylik a gazdával töltött minőségi időt, a fizikai és a szellemi megterhelést, nehezen viselik azonban a csak kerti tartást és a mozgásszegény életmódot. Kevés foglalkozás esetén könnyen viselkedési zavaraik lehetnek - temperamentumukból fakadóan főleg agresszió, de a szökés, rombolás sem ritka.

Ideális tartási körülmények mellett a gazdával és családjával végtelenül jóindulatú és odaadó, a gyerekekkel, idősekkel óvatos és türelmes. Házőrzésre általában alkalmatlan, mert az embereket nem tekinti veszélyforrásnak, de ha a családját fenyegetik, az élete árán is megvédi őket.



Link



És beírom, amit a képtár albumba fogalmaztam. Tudom, nem én fogom megváltani a világot, én semmi vagyok. Sok órányi videót néztem, olyanokat, amikre eddig soha nem voltam képes.
Írtam is pár nap múlva az érzéseimről - velük kapcsolatosan is - /Érzéseim kategória/, tehát bemásolom, ahogy megfogalmaztam, mert őszinte szívemből így érzem:
Az amerikai pitbull terrier (pitbull, pit, APBT) közepes testű, rövid szőrű, atletikus testalkatú bull típusú terrier. Több országban tiltott a tartása és/vagy tenyésztése, az FCI nem ismeri el önálló fajtának.[AZ EMBER A BŰNÖS, AKI KÉNYSZERÍTI,DICSÉRETTEL, EGYÉB MÓDON EZT A FAJTÁT A FOGÁSRA, BOSSZANTJA, ÉHEZTETI STB. AZOK ÍRJÁK ALÁ EZEN KUTYÁK HALÁLOS ÍTÉLETÉT! A VIADALOKON VALÓ RÉSZVÉTELEKEN SOK KUTYA NEM AKAR KÜZDENI, A "xy" ÉRZÉKETLENÜL ÁRAMMAL KÜLDI MÁSVILÁGRA!- no comment! Saját vélemény. Rengeteg tény, videó támasztja ezt alá. Minden jóérzésű ember meglátja, érti mi az igazság!.]Kövezzetek meg, de nem gyűlölöm, (sajnálom) ezt a fajtát ! Ha engem támadna meg akkor is így gondolom. Mert ha meg is ölne, azért tenné, mert erre szoktatták, ezért kapott ételt, egy-két simogatást, ami neki a szeretet.
TISZTELET A KIVÉTELEKNEK, AKIK MÉLTÓ MÓDON TARJÁK, VALAMINT AZ ÁLLATMENTŐKNEK!Hiába álmodozunk békéről a világban, ha saját embertársainkat elnyomjuk, kiszorítjuk az állatokat élőhelyeikről, szennyezzük a környezetet. És ember-ember ellen, ahogy a Biblia előre prófétálta. Az ember pedig hatalmaskodik minden felett, mert úgy hiszi, megtehet mindent büntetlenül!
M.A.2016.09.30.




Forrás[szerkesztés]
Kutya-tar.hu
A veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályok 2012. augusztus 1-től
Kategória: Amerikai kutyafajtákFCI III. Terrierek

Link
 
 
0 komment , kategória:  k American Pit Bull terrier   
Szép pénteki napot barátaimnak, látogatóimnak!
  2016-09-30 00:22:28, péntek
 
 









Szeretettel: Anikó



 
 
0 komment , kategória:  SajátszerkesztésűNapszakKépeim  
2016. szeptember 30., pénteki Napiszöveg
  2016-09-30 00:19:01, péntek
 
  "Egyet kértem Jehovától...,
Azt keresem, hogy Jehova házában
lakhassam életem minden napján"
(Zsoltárok 27:4NWEgyet kértem Jehovától...Azt keresem, Hogy Jehova házában lakhassam életem minden napján, Hogy láthassam Jehova szépségét, És értékeléssel tekinthessek templomára).

Mi mindannyian, akik Jehova szer-
vezetéhez tartozunk, örömmel be-
szélünk másoknak Isten megígért új
világáról (2Péter 3:13NWDe új egeket és új földet várunk az ő ígérete szerint, és ezekben igazságosság fog lakni.). A Biblia a kö-
vetkezőket írja erről az új világról:
"A szelídek pedig öröklik a földet,
és gyönyörködnek majd a béke bő-
ségében" (Zsoltárok 37:11NW). Az emberek
"házakat építenek majd, és bennük
laknak", és élvezni fogják "kezük
munkáját" (Ézsaiás 65:21,22NWHázakat építenek majd, és bennük laknak, szőlőskerteket ültetnek, és eszik azok gyümölcsét.22Nem úgy építenek, hogy más lakjon ott, nem úgy ültetnek, hogy más egye azt. Mert mint a fának napjai, olyanok lesznek népem napjai, és kezük munkáját teljesen javukra fordítják választottaim.). Nem lesz
elnyomás, szegénység és éhezés.
(Zsoltárok 72:13-16NWMegszánja az alacsony sorút és a szegényt, A szegények lelkét megmenti ő.14Az elnyomástól és erőszaktól megváltja lelküket, És drága lesz vérük a szemében.15Éljen ő, és adjanak neki sábai aranyat!Imádkozzanak érte szüntelen, Áldják őt naphosszat!16Bőven lesz gabona a földön, A hegyek tetejét is bőség árasztja el. Olyan lesz az ő termése, akár a Libanoné, És kivirágzik a város népe, mint a föld növényzete.). Nagy Babilon többé
nem csap be senkit, hiszen akkorra
már eltűnik a föld színéről (Jelenések 18:8,21NWEzért jönnek el egyetlen napon a csapásai:halál, kesergés és éhínség, és teljesen elégetik őt tűzzel, mert erős Jehova Isten, aki megítélte őt.(Jelenések 18:21) Egy erős angyal pedig felemelt egy nagy malomkőhöz hasonló követ, a tengerbe vetette, és ezt mondta:,,Így fogják levetni Babilont, a nagy várost sebes hajítással, és soha többé meg nem találják.).
A halottak feltámadnak az-
zal a lehetőséggel, hogy örökké
élhetnek (Ézsaiás 25:8NWElnyeli a halált örökre, és a legfőbb Úr, Jehova letörli a könnyet minden arcról. Eltávolítja népének gyalázatát az egész földről, mert maga Jehova mondta ezt.);Cselekedetek 24:15NWés reménykedem az Istenben - e reménységet ezek az emberek is táplálják magukban -, hogy lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak.). Mi-
lyen csodálatos jövő vár arra a
több millió emberre, aki átadta az
életét Jehovának! Ám ahhoz, hogy
mindezt mi is megélhessük, szoro-
sabbra kell fűznünk a kapcsolatunk-
kat Jehovával, és mindig lépést kell
tartanunk a szervezetével. w14 5/15
4:16-17


 
 
0 komment , kategória:  .Napiszöveg jw.org  
József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat
  2016-09-29 22:51:47, csütörtök
 
 



József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat


Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.
A fű kinő utánad.

A bűn az nem lesz könnyebb,
hiába hull a könnyed.
Hogy bizonyság vagy erre,
legalább azt köszönjed.

Ne vádolj, ne fogadkozz,
ne légy komisz magadhoz,
ne hódolj és ne hódíts,
ne csatlakozz a hadhoz.

Maradj fölöslegesnek,
s titkokat ne lesd meg.
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg.

Emlékezz, hogy hörögtél
s hiába könyörögtél.
Hamis tanúvá lettél
saját igaz pörödnél.

Atyát hívtál elesten,
embert, ha nincsen isten.
S romlott kölkökre leltél
pszichoanalizisben.

Hittél a könnyű szóknak,
fizetett pártfogóknak
s lásd, soha, soha senki
nem mondta, hogy te jó vagy.

Megcsaltak, úgy szerettek,
csaltál s így nem szerethetsz.
Most hát a töltött fegyvert
szorítsd üres szívedhez,

vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.



 
 
0 komment , kategória:  v- József Attila  
2Krónikák 26-30-ig terjedő fejezetei
  2016-09-29 22:30:08, csütörtök
 
  2Krónikák 26. fejezet

1Akkor Júda egész népe fogta a tizenhat éves Uzziást, és királlyá tették őt apja, Amácija helyett.2Ő építette újjá Elótot, majd visszacsatolta Júdához, miután a király nyugodni tért ősatyáihoz.3Tizenhat éves volt Uzziás, amikor uralkodni kezdett, és ötvenkét évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Jeruzsálemből való volt, Jekóliának hívták.4Uzziás azt tette, ami helyes Jehova szemében, mindenben úgy, ahogy apja, Amácija cselekedett.5Mindig is igyekezett keresni az Istent Zakariás napjaiban, aki az igaz Isten félelmére oktatta őt; és azokban a napokban, amikor Jehovát kereste, sikeressé tette őt az igaz Isten.6Kivonult, harcolt a filiszteusok ellen, és áttörte Gát falát, Jabne falát meg Asdód falát, aztán városokat épített Asdód vidékén és a filiszteusok között.7Megsegítette őt az igaz Isten a filiszteusok ellen, a Gúr-Baálban lakó arabok ellen és a meunik ellen.8Az ammoniták ezután sarcot fizettek Uzziásnak, és híre végül eljutott egészen Egyiptomig, mert rendkívül erősnek bizonyult.9Uzziás ezenkívül tornyokat épített Jeruzsálemben a Szeglet kapunál, a Völgy kapunál meg a Támpillérnél, és megerősítette azokat.10A pusztában is épített tornyokat, és sok víztárolót ásott (mert sok jószága volt);ugyanezt tette a Sefélán és a fennsíkon is. Földművesek és vincellérek voltak a hegyekben és a Kármelen, mert szerette a földművelést.11Uzziásnak hadakozó serege is volt, amely csapatokban vonult ki a katonai szolgálatra, aszerint, ahogy számukat jegyzékbe vette Jeiél, a titkár, és Maáséja, a tisztviselő Hanánia felügyelete alatt, aki a király egyik fejedelme volt.12Az atyai házak főinek, a bátor és vitéz embereknek az összlétszáma kétezer-hatszáz volt.13Az irányításuk alá tartozó hadsereg háromszázhétezer-ötszáz harcosból állt, és ezek hatalmas katonai erővel segítették a királyt az ellenséggel szemben.14Uzziás fölszerelte őket, az egész sereget, pajzsokkal, lándzsákkal, sisakokkal, páncélingekkel, íjakkal és parittyakövekkel.15Készített Jeruzsálemben hadigépeket is, mérnökök találmányait, hogy ott legyenek a tornyokon meg a sarkokon nyilak és nagy kövek kilövésére. El is terjedt a híre igen messzire, mert csodálatos segítséget kapott, míg erős nem lett.16Ámde amint megerősödött, felfuvalkodott a szíve, egészen a megromlásig, ezért hűtlenül cselekedett Jehovával, az ő Istenével szemben, és bement Jehova templomába, hogy füstölőszert égessen a füstölőoltáron.17Azária pap rögtön bement utána és vele együtt Jehova papjai, nyolcvan bátor ember.18Akkor odaálltak Uzziás király elé, és ezt mondták:,,Nem a te dolgod, ó, Uzziás, hogy füstölőszert égess Jehovának, hanem a papoké, Áron fiaié, a megszentelteké. Menj ki a szentélyből, mert hűtlenül cselekedtél, és ez nem válik dicsőségedre Jehova Istennél!"19De Uzziás dühbe gurult, a kezében pedig ott volt a füstölő a füstölőszer égetéséhez, és amíg ő dühöngött a papokra, lepra ütött ki a homlokán a papok előtt Jehova házában, a füstölőoltár mellett.20Amikor Azária, a papi elöljáró, meg az összes pap feléje fordult, íme, ő leprás volt a homlokán! Ki is űzték onnan felindultan, sőt maga is sietett kimenni, mert Jehova megverte őt.21Uzziás király a halála napjáig leprás maradt. Egy házban tartózkodott, felmentve teendői alól, leprásként, mert el volt különítve Jehova házától, és közben Jótám, a fia volt a király házának feje, ő ítélte az ország népét.22Uzziás egyéb dolgait pedig, mind az elsőket, mind az utolsókat, megírta Ézsaiás próféta, Ámóc fia.23Végül Uzziás nyugodni tért ősatyáihoz;el is temették ősatyái mellé, de a királyok temetési mezején, mert ezt mondták:,,Leprás ő."A fia, Jótám kezdett uralkodni helyette.

27. fejezet
1Huszonöt éves volt Jótám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Cádók leánya volt, Jerusának hívták.2Jótám azt tette, ami helyes Jehova szemében, mindenben úgy, ahogy apja, Uzziás cselekedett, csakhogy ő nem hatolt be Jehova templomába. A nép azonban még mindig romlottan cselekedett.3Ő építette meg Jehova házának felső kapuját, és az Ófel falán is sokat épített.4Városokat épített Júda hegyvidékén, az erdőségekben pedig megerősített helyeket és tornyokat épített.5Ő harcolt Ammon fiainak királya ellen, s végül erősebbnek bizonyult náluk, ezért abban az évben Ammon fiai adtak neki száz ezüsttalentumot, tízezer kór búzát, és árpából is tízezret. Ezt fizették neki Ammon fiai a második és harmadik évben is.6Jótám tehát mindinkább megerősödött, mert a helyes utat választotta Jehova, az ő Istene előtt.7Ami Jótám egyéb dolgait illeti, az összes háborúját és útjait, íme, meg vannak írva Izrael és Júda királyainak könyvében.8Huszonöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben.9Végül Jótám nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették Dávid városában. A fia, Aház kezdett uralkodni helyette.

28. fejezet
1Húszéves volt Aház, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. Nem azt tette, ami helyes Jehova szemében, amiképpen ősatyja, Dávid,2hanem Izrael királyainak útjain járt, és öntött Baál-szobrokat is készített.3Ő maga áldozati füstöt füstölögtetett a Hinnom fiának völgyében, és megégette fiait a tűzben azon nemzetek utálatosságai szerint, amelyeket Jehova elűzött Izrael fiai elől.4Rendszeresen áldozott és áldozati füstöt füstölögtetett a magaslatokon, a dombokon és mindenféle dús lombú fa alatt.5Jehova, az ő Istene ezért Szíria királyának kezébe adta őt, úgyhogy csapást mértek rá;sok foglyot hurcoltak el tőle, és elvitték őket Damaszkuszba. Izrael királyának is kezébe adatott, az pedig megverte őt nagy öldökléssel.6Így Péka, Remália fia egy nap alatt megölt Júdában százhúszezer embert - akik mind vitézek voltak -, mivelhogy elhagyták Jehovát, ősatyáik Istenét.7Zikri pedig, egy Efraimból való erős ember megölte Maáséját, a király fiát, Azrikámot, a háznép vezetőjét, és Elkánát, aki második volt a király után.8Izrael fiai ezenkívül foglyul ejtettek testvéreik közül kétszázezret, asszonyokat, fiúkat és leányokat. Nagy zsákmányt is raboltak tőlük, aztán a zsákmányt elvitték Szamáriába.9És volt ott Jehovának egy prófétája, akit Odednek hívtak. Ez kiment a Szamáriába tartó sereg elé, és ezt mondta nekik:,,Íme, mivel Jehova, ősatyáitok Istene feldühödött Júda ellen, azért adta őket a kezetekbe, és ti olyan dühvel öldöstetek közöttük, amely az egekig felhatott.10Most pedig Júda és Jeruzsálem fiait le akarjátok alacsonyítani, hogy szolgáitok és szolgálóleányaitok legyenek. De ti magatok vajon nem vagytok vétkesek Jehova Istenetek előtt?11Most azért hallgassatok rám, és küldjétek vissza a foglyokat, akiket testvéreitek közül ejtettetek foglyul, mert Jehova haragja lángol ellenetek."12Ekkor néhány férfi Efraim fiainak főemberei közül - Azária, Johanán fia, Berekia, Mesillémót fia, Jehizkija, Sallum fia, és Amasa, Hadlai fia - fölkelt a hadjáratból érkezők ellen,13és ezt mondták nekik:,,Nem hozhatjátok ide a foglyokat, mert ezzel Jehova elleni vétket vonnánk magunkra. Súlyosbítani akarjátok bűneinket és vétkességünket, mert bizony nagyon vétkesek vagyunk, és harag lángol Izrael ellen."14Erre a fegyveresek otthagyták a foglyokat és a prédát a fejedelmek és az egész gyülekezet előtt.15Ezután a név szerint kijelölt férfiak fölkeltek, fogták a foglyokat, és a zsákmányból felöltöztették mindazokat, akik mezítelenek voltak közöttük. Felöltöztették hát őket, sarut adtak rájuk, enni és inni adtak nekik, és megkenték őket. Akik támolyogtak, azokat mind szamarakon szállították, és elvitték őket Jerikóba, a pálmafák városába, testvéreikhez. Ezután visszatértek Szamáriába.16Abban az időben Aház király elküldött Asszíria királyaihoz, hogy segítsenek neki.17Az edomiták is eljöttek újra, megverték Júdát, és foglyokat hurcoltak el magukkal.18A filiszteusok pedig portyáztak a júdabeli Seféla és Negeb városaiban, és elfoglalták Bét-Semest, Ajjalont és Gederótot, Szokót alárendelt városaival, Timnát alárendelt városaival és Gimzót alárendelt városaival, aztán letelepedtek ott.19Jehova ugyanis megalázta Júdát Aház, Izrael királya miatt, mert az hagyta, hogy egyre féktelenebbé váljon Júda, és igen-igen hűtlenül cselekedett Jehovával szemben.20Végül aztán eljött ellene Tilgát-Pilnészer, Asszíria királya, és nyomorúságot hozott rá;nem erősítette meg őt.21Mert Aház kifosztotta ugyan Jehova házát, és a király meg a fejedelmek házát, és így ajándékot adott Asszíria királyának, de ez mit sem segített rajta.22Amikor sanyargatta őt, akkor ő, mármint Aház király, még hűtlenebbül cselekedett Jehovával szemben.23Áldozni kezdett Damaszkusz isteneinek, akik megverték őt, és ezt mondta:,,Mivel Szíria királyait megsegítik isteneik, ezért nekik áldozom, hogy engem is megsegítsenek."És ezek okozták az ő és egész Izrael bukását.24Aház ezenkívül összeszedte az igaz Isten házának eszközeit, és darabokra vágta az igaz Isten házának eszközeit. Bezárta Jehova házának ajtóit, és oltárokat készített magának minden sarkon Jeruzsálemben.25Minden városban, igen, Júda városaiban, magaslatokat készített, hogy áldozati füstöt füstölögtessenek más isteneknek, és így bosszantotta Jehovát, ősatyáinak Istenét.26Ami egyéb dolgait illeti, és minden útját, az elsőket is, az utolsókat is, íme, meg vannak írva Júda és Izrael királyainak könyvében.27Végül Aház nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették a városban, Jeruzsálemben, mert nem vitték el őt Izrael királyainak sírhelyeire. A fia, Ezékiás kezdett uralkodni helyette.

29. fejezet
1Ezékiás huszonöt éves korában lett király, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Zakariás leánya volt, Abijának hívták.2Ezékiás azt tette, ami helyes Jehova szemében, mindenben úgy, ahogy ősatyja, Dávid cselekedett.3Uralkodásának első évében, az első hónapban kinyitotta Jehova házának ajtóit, és hozzáfogott a megjavításukhoz.4Akkor elhozatta a papokat meg a lévitákat, és egybegyűjtötte őket a kelet felé fekvő térségre.5Így szólt hozzájuk:,,Figyeljetek rám, léviták!Szenteljétek meg most magatokat, és szenteljétek meg Jehovának, ősatyáitok Istenének a házát, és hordjátok ki a szent helyről azt, ami tisztátalan.6Mert atyáink hűtlenül cselekedtek, és azt tették, ami rossz Jehovának, a mi Istenünknek a szemében, így elhagyták őt, elfordították arcukat Jehova hajlékától, és a nyakszirtjüket mutatták.7Az előcsarnok ajtóit is bezárták, a lámpákat kioltva tartották, füstölőszert nem égettek, és nem mutattak be égő áldozatot a szent helyen Izrael Istenének.8Jehova haragja föllángolt Júda és Jeruzsálem ellen, így hát iszonyattá tette őket, döbbenet tárgyává, aminek láttán csak füttyenteni lehet, mint ahogy a saját szemetekkel is látjátok.9Íme, ősatyáink elestek kard által, és fiaink, leányaink meg feleségeink fogságban voltak emiatt.10Most pedig szívem vágya, hogy szövetséget kössek Jehovával, Izrael Istenével, hogy elforduljon rólunk lángoló haragja.11Most azért fiaim, ne nyugodjatok, mert Jehova titeket választott ki arra, hogy színe előtt álljatok, és szolgáljátok őt, és hogy továbbra is szolgái legyetek, és áldozati füstöt füstölögtessetek neki."12Erre fölkeltek a léviták:a kehátiták fiai közül Mahát, Amásai fia, és Jóel, Azária fia;Mérári fiai közül Kís, Abdi fia, és Azária, Jehallélel fia;a gersoniták közül Jóah, Zimma fia, és Éden, Jóah fia;13Elicáfán fiai közül Simri és Jéuel;Asáf fiai közül Zakariás és Mattánia;14Hémán fiai közül Jéhiel meg Simei;Jedutun fiai közül Semája és Uzziel.15Aztán egybegyűjtötték testvéreiket, megszentelték magukat, és bevonultak, hogy megtisztítsák Jehova házát, ahogy a király megparancsolta Jehova szavai szerint.16A papok ekkor bementek Jehova házába, hogy megtisztítsák, és kihordtak Jehova házának az udvarába minden tisztátalanságot, amit Jehova templomában találtak. A léviták aztán átvették, hogy elvigyék kívülre, a Kidron völgyébe.17Így fogtak hozzá az első hónap első napján a megszenteléshez, és a hónap nyolcadik napján értek Jehova előcsarnokához;nyolc nap alatt meg is szentelték Jehova házát, és az első hónap tizenhatodik napján készen voltak.18Azután bementek Ezékiás királyhoz, és ezt mondták:,,Megtisztítottuk Jehova egész házát, az égő felajánlás oltárát és minden eszközét, a sorba rakott kenyerek asztalát és minden eszközét.19Minden olyan eszközt előkészítettünk, amelyet Aház király hűtlenül eltávolított a használatból uralkodása alatt, és megszenteltük azokat;íme, ott vannak Jehova oltára előtt."20Ezékiás király pedig korán fölkelt, összegyűjtötte a város fejedelmeit, és fölment Jehova házába.21Vittek hét bikát, hét kost, hét hím bárányt és hét kecskebakot bűnért való felajánlásul a királyságért, a szentélyért és Júdáért. Ekkor meghagyta Áron fiainak, a papoknak, hogy mutassák be azokat Jehova oltárán.22Levágták tehát a marhákat, és a papok vették a vért, és ráhintették az oltárra;ezután levágták a kosokat, és a vért az oltárra hintették; levágták a hím bárányokat is, és ráhintették a vért az oltárra.23Aztán odavitték a király és a gyülekezet elé a bűnért való felajánlásra szánt kecskebakokat, és rájuk tették a kezüket.24A papok ekkor levágták azokat, és a vérükkel bűnért való felajánlást mutattak be az oltáron, hogy engesztelést szerezzenek egész Izraelért, a király ugyanis egész Izraelért rendelte el az égő felajánlást és a bűnért való felajánlást.25Ugyanekkor odaállította a lévitákat Jehova házához cintányérokkal, húros hangszerekkel és hárfákkal, úgy, ahogy Dávidnak és Gádnak, a király látnokának, és Nátán prófétának a parancsolata szólt, mert a parancsolat Jehova kezétől jött a prófétái által.26A léviták tehát ott álltak Dávid hangszereivel, és a papok is a trombitákkal.27Ezékiás akkor meghagyta, hogy mutassák be az égő áldozatot az oltáron, és amikor elkezdődött az égő felajánlás bemutatása, felcsendült Jehova éneke, és megszólaltak a trombiták is, mégpedig Dávid, Izrael királya hangszereinek a vezetése alatt.28Az egész gyülekezet meghajtotta magát, mialatt zengett az ének és harsogtak a trombiták - mindez addig folytatódott, míg véget nem ért az égő felajánlás bemutatása.29Mihelyt végeztek a bemutatásával, a király és a vele levők mindnyájan mélyen meghajoltak és leborultak.30Ezékiás király és a fejedelmek ekkor meghagyták a lévitáknak, hogy dicsérjék Jehovát Dávidnak és Asáfnak, a látnoknak a szavaival. Erre ők dicséretet kezdtek zengeni örvendezve, meghajoltak és leborultak.31Végül Ezékiás megszólalt, és ezt mondta:,,Most megtöltöttétek kezeteket hatalommal Jehováért. Jöjjetek, hozzatok áldozatokat és hálaáldozatokat Jehova házába!"Erre a gyülekezet hozott áldozatokat meg hálaáldozatokat, és égő felajánlásokat is, mindazok, akik készséges szívűek voltak.32A gyülekezet által hozott égő felajánlások száma ez volt:hetven marha, száz kos, kétszáz hím bárány - mindez égő felajánlásul Jehovának -,33ezenkívül a szent felajánlások:hatszáz marha és háromezer juh.34Csakhogy a papok túl kevesen voltak, és nem tudták az égő felajánlásokat mind megnyúzni. Ezért a testvéreik, a léviták segítettek nekik, míg be nem fejeződött a munka, s míg a papok meg nem tudtak szentelődni;a léviták ugyanis egyenesebb szívűek voltak a megszentelődésben, mint a papok.35Azonkívül az égő felajánlás is igen sok volt a közösségi áldozatok kövérjével és az égő felajánlásokhoz való italfelajánlásokkal együtt. Így lett előkészítve Jehova házának a szolgálata.36Örvendezett is Ezékiás és az egész nép, hogy az igaz Isten előkészületeket tett a népért, mert mindez hirtelen történt.

30. fejezet
1És Ezékiás elküldött egész Izraelhez és Júdához, még leveleket is írt Efraimhoz és Manasséhoz, hogy jöjjenek el Jehova házába Jeruzsálembe, és tartsák meg a pászkát Jehovának, Izrael Istenének.2Mindamellett a király, a fejedelmei és az egész gyülekezet Jeruzsálemben úgy határozott, hogy a második hónapban tartják meg a pászkát;3nem tudták ugyanis megtartani abban az időben, mert egyrészt nem szentelte meg magát elég pap, másrészt a nép sem gyűlt össze Jeruzsálembe.4És helyes volt ez a király szemében, és az egész gyülekezet szemében.5El is határozták, hogy felhívást küldenek szét egész Izraelbe, Beér-Sebától Dánig, hogy jöjjenek, és tartsák meg a pászkát Jehovának, Izrael Istenének Jeruzsálemben;addig ugyanis nem sokaságként tették ezt, ahogy a megírtak szerint kellett volna.6A futárok tehát elmentek a király és a fejedelmei kezéből való levéllel egész Izraelbe és Júdába, úgy, ahogy a király parancsolata szólt, és ezt mondták:,,Izrael fiai, térjetek vissza Jehovához, Ábrahám, Izsák és Izrael Istenéhez, hogy ő is visszatérjen a megmenekültekhez, akik megmaradtak közületek Asszíria királyainak kezéből.7Ne legyetek olyanok, mint ősatyáitok és mint a testvéreitek, akik hűtlenül cselekedtek Jehovával, ősatyáik Istenével szemben, így ő döbbenet tárgyává tette őket, amint látjátok is.8Ne keményítsétek meg most nyakatokat, miként ősatyáitok. Adjatok helyet Jehovának, és jöjjetek el szentélyébe, amelyet időtlen időkre megszentelt, és szolgáljátok Jehovát, a ti Isteneteket, hogy elforduljon rólatok lángoló haragja.9Mert ha visszatértek Jehovához, akkor testvéreitek és fiaitok irgalomra találnak fogva tartóik előtt, és visszatérhetnek erre a földre;mert Jehova, a ti Istenetek könyörületes és irgalmas, és nem fordítja el tőletek arcát, ha visszatértek hozzá."10A futárok pedig folytatták útjukat, városról városra mentek Efraim és Manassé egész földjén, egészen Zebulonig;de folyton csúfot űztek belőlük, és gúnyolták őket.11Csak Áserből, Manasséból és Zebulonból alázták meg magukat némelyek, így hát ők elmentek Jeruzsálembe.12Az igaz Isten keze Júdában is ott volt, hogy egy szívet adjon nekik, és teljesítsék a király és a fejedelmek parancsolatát Jehova ügyében.13Nagyszámú nép gyülekezett össze Jeruzsálemben, hogy megtartsák a kovásztalan kenyerek ünnepét a második hónapban, igen népes gyülekezet.14Akkor fölkeltek, és eltávolították az oltárokat, amelyek Jeruzsálemben voltak, eltávolították az összes füstölőoltárt, majd a Kidron völgyébe vetették azokat.15Ezután levágták a pászkaáldozatot a második hónap tizennegyedik napján;a papok és a léviták pedig szégyenkeztek, úgyhogy megszentelték magukat, és égő felajánlásokat vittek Jehova házába.16Ott álltak a helyükön, ahogy elő volt írva számukra Mózesnek, az igaz Isten emberének törvénye szerint, és a papok hintették a léviták kezéből átvett vért.17Mert sokan voltak a gyülekezetben, akik nem szentelték meg magukat;és a léviták gondoskodtak a pászkaáldozatok levágásáról mindazok számára, akik nem voltak tiszták, hogy megszenteljék őket Jehovának.18Mert a nép jókora része, sokan, akik Efraimból, Manasséból, Issakárból és Zebulonból jöttek, nem tisztították meg magukat, mert nem úgy ették a pászkát, ahogy írva van;de Ezékiás imádkozott értük, ezt mondva:,,Jehova, aki jóságos, tegyen engedményt19mindenkinek, aki felkészítette a szívét, hogy keresse az igaz Istent, Jehovát, ősatyái Istenét, még ha nincs is megtisztulva azért, ami szent."20Jehova pedig meghallgatta Ezékiást, és meggyógyította a népet.21Így tehát Izrael Jeruzsálemben levő fiai megtartották a kovásztalan kenyerek ünnepét hét napon át, nagy örvendezéssel. A léviták meg a papok naponta dicséretet zengtek Jehovának erős hangú hangszerekkel, igen, Jehovának.22Ezékiás pedig szívhez szólóan beszélt mindazokhoz a lévitákhoz, akik nagyon értelmesen cselekedtek Jehova előtt. Hét napon át fogyasztották a kijelölt ünnepi lakomát, közösségi áldozatokat áldozva és vallomást téve Jehovának, ősatyáik Istenének.23Azután az egész gyülekezet elhatározta, hogy újabb hét napig megtartják az ünnepet, s meg is tartották örvendezve hét napon át.24Mert Ezékiás, Júda királya ezer bikát és hétezer juhot adott adományként a gyülekezetnek, a fejedelmek pedig ezer bikát és tízezer juhot adtak a gyülekezetnek adományként;és a papok nagy számban szentelték meg magukat.25Örvendezett Júda egész gyülekezete, a papok és a léviták is, és az egész gyülekezet, amely Izraelből jött, meg a jövevények, akik Izrael földjéről jöttek, és akik Júdában laktak.26Nagy örvendezés volt Jeruzsálemben, mert Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának napjai óta nem történt ilyesmi Jeruzsálemben.27Végül a lévita papok fölálltak, és megáldották a népet, és szavuk meghallgatásra talált, így eljutott imájuk az ő szent lakhelyére, az egekbe.



 
 
0 komment , kategória:  2 Krónikák könyve/Ószövetség  
1Krónikák 26-29-ig terjedő befejező fejezetei
  2016-09-29 22:12:01, csütörtök
 
 
1Krónikák 26. fejezete

1A kapuőrök osztályaihoz tartoztak:a kórahitáktól Meselémia, az Asáf fiai közül való Kóré fia;2Meselémiának pedig ezek voltak a fiai:Zakariás, az elsőszülött;Jediáel, a második;Zebádia, a harmadik;Játniel, a negyedik;3Elám, az ötödik;Johanán, a hatodik;Eljeho-Énai, a hetedik.4Obed-Edomnak is voltak fiai:Semája, az elsőszülött;Jozabád, a második;Jóah, a harmadik;Sákár, a negyedik;Netánel, az ötödik;5Ammiél, a hatodik;Issakár, a hetedik;Peullétai, a nyolcadik;mert megáldotta őt Isten.6A fiának, Semájának is születtek fiai. Ezek uralkodói voltak atyjuk házának, mert derék, erős férfiak voltak.7Semája fiai:Otni, Refáel, Obed, Elzábád, akinek derék emberek voltak a testvérei, Elihu és Semákiás.8Ezek mind Obed-Edom fiai voltak, ők és fiaik és testvéreik, derék emberek, erősek a szolgálatra;hatvanketten tartoztak Obed-Edomhoz.9Meselémiának is voltak fiai és testvérei, derék emberek, tizennyolcan.10A Mérári fiai közül való Hósának is voltak fiai. Simri volt a fő, mert nem ő volt ugyan az elsőszülött, de apja őt nevezte ki főnek;11Hilkija a második, Tebália a harmadik és Zakariás a negyedik. Hósa fiai és testvérei összesen tizenhárman voltak.12A kapuőrök ezen osztályaiban a főembereknek megvoltak a maguk feladatai, akárcsak a testvéreiknek, hogy szolgálatot végezzenek Jehova házában.13 Így hát kijelölték sorsvetéssel az egyes kapukat kicsinynek és nagynak egyaránt, atyai házaik szerint.14A keleti rész Selémiának jutott sorsvetéssel. A fiának, Zakariásnak is sorsot vetettek, aki értelmes tanácsadó volt;neki az északi rész jutott sorsvetéssel.15Obed-Edomnak a déli rész jutott, a fiainak pedig a tárházak.16Suppimnak és Hósának a nyugati rész, közel a Salleket kapuhoz, a fölfelé vezető országútnál;egyik őrcsapat a másikhoz igazodva;17kelet felé hat lévita volt;észak felé naponta négy; dél felé naponta négy;és a készleteknél kettő-kettő;18a nyugaton levő csarnoknál négy az országút mellett, kettő a csarnok mellett.19Ezek voltak a kapuőrök osztályai a kórahiták fiai és Mérári fiai közül.20Ami a lévitákat illeti, Ahija felügyelt az igaz Isten házának kincstárára és a megszentelt dolgok kincstárára.21Ladán fiai, a gersoniták Ladántól származó fiai, a gersonita Ladán atyai házainak fői:Jehiéli.22Jehiéli fiai, Zétám és testvére, Jóel felügyeltek Jehova házának a kincstárára.23Az amramitákat, a jicharitákat, a hebronitákat és az uzzielitákat tekintve24Sebuel, Mózes fiának, Gersomnak a fia volt a készletek főgondviselője.25Ami a testvéreit illeti, Eliézernek Rehábia volt a fia, az ő fia Jesája, az ő fia Jórám, az ő fia Zikri, és az ő fia Selomót.26Erre a Selomótra és testvéreire bízták a megszentelt dolgok egész kincstárát, amelyet Dávid király, az atyai házak fői, az ezrek és a százak vezetői és a hadvezérek megszenteltek.27A háborúkból és a zsákmányból szenteltek meg dolgokat Jehova házának fenntartására.28Ezenkívül mindazt is, amit Sámuel, a látó, Saul, Kís fia, Ábner, Nér fia, és Joáb, Céruja fia szentelt meg. Amit megszentelt valaki, arra Selomit és a testvérei felügyeltek.29A jichariták közül Kenániás és fiai rendeltettek a külső tennivalókra Izrael tisztviselőiként és bíráiként.30A hebroniták közül Hasábia és testvérei, ezerhétszáz derék ember felügyelt Izrael igazgatására a Jordán nyugati vidékén Jehova minden munkájában és a király szolgálatában.31A hebroniták közül Jerija volt a hebroniták feje a nemzetségeik, az ősatyák szerint. Dávid királyságának negyvenedik évében megkeresték őket, és bátor, erős férfiakat találtak közöttük Jázerben, Gileádban.32A testvérei, derék emberek, kétezer-hétszázan voltak, az atyai házak fői. Dávid király ki is nevezte őket Rúben fiai, Gád fiai és Manassé fiainak fél törzse fölé, az igaz Istent és a királyt illető minden ügyben.

27. fejezet
1Ami Izrael fiait illeti szám szerint, az atyai házak főit, az ezrek és a százak vezetőit és tisztviselőiket, akik a király szolgálatára álltak mindabban, ami azoknak az osztályait érintette, akik hónapról hónapra be- és kivonultak az esztendő minden hónapjában, huszonnégyezren voltak egy-egy osztályban.2Az első hónap első osztályának élén Jásobeám, Zabdiel fia állt, és huszonnégyezren voltak osztályában.3Pérec némely fiát, aki feje volt a szolgálatot végző csoportok összes vezetőjének, az első hónapra jelölték ki.4A második hónap osztályának élén az ahóhita Dódai állt osztályával, és Miklót volt a vezér;huszonnégyezren voltak osztályában.5A harmadik, szolgálatot végző csoport vezetője a harmadik hónapra Benája, Jójadának, a papi elöljárónak a fia volt;huszonnégyezren voltak osztályában.6Ez a Benája a harmincnak vitéze volt, és a harminc felett állt;osztályának élén a fia, Ammizabád állt.7A negyedik a negyedik hónapra Asáhel, Joáb testvére volt, és Zebádia, a fia őutána;huszonnégyezren voltak osztályában.8Az ötödik vezető az ötödik hónapra az izráhita Samhut volt;huszonnégyezren voltak osztályában.9A hatodik a hatodik hónapra Ira, a tékoai Ikkés fia; huszonnégyezren voltak osztályában.10A hetedik a hetedik hónapra a pelóni Hélec, Efraim fiai közül;huszonnégyezren voltak osztályában.11A nyolcadik a nyolcadik hónapra a husatita Szibbekai, a zerahiták közül; huszonnégyezren voltak osztályában.12A kilencedik a kilencedik hónapra az anatóti Abiézer, Benjámin fiai közül;huszonnégyezren voltak osztályában.13A tizedik a tizedik hónapra a netófai Maharai, a zerahiták közül;huszonnégyezren voltak osztályában.14A tizenegyedik a tizenegyedik hónapra a piratoni Benája, Efraim fiai közül;huszonnégyezren voltak osztályában.15A tizenkettedik a tizenkettedik hónapra a netófai Heldai volt, Otnieltől;huszonnégyezren voltak az osztályában.16És Izrael törzsei felett ezek voltak:a rúbeniták vezetője Eliézer, Zikri fia;a simeonitáké Sefátia, Maáka fia;17Lévié Hasábia, Kemuel fia; Ároné Cádók;18Júdáé Elihu, Dávid egyik testvére;Issakáré Omri, Mikáel fia;19Zebuloné Ismája, Abdiás fia; Naftalié Jerimót, Azriel fia;20Efraim fiaié Hósea, Azaziás fia;Manassé fél törzséé Jóel, Pedája fia;21Manassé gileádi fél törzséé Iddó, Zakariás fia;Benjáminé Jaásiel, Ábner fia;22Dáné Azarel, Jerohám fia. Ezek voltak Izrael törzseinek fejedelmei.23És Dávid nem vette számba a húszéveseket és a náluk fiatalabbakat, mert Jehova megígérte, hogy megsokasítja Izraelt, és annyian lesznek, mint az egek csillagai.24Joáb, Céruja fia kezdte el a számlálást, de nem végezte be;és harag zúdult mindezért Izraelre, és nem került be a szám a Dávid király napjairól szóló beszámolóba.25A király kincseire Azmávet, Adiel fia felügyelt, a mezőn, a városokban, a falvakban és a tornyokban levő kincsekre pedig Jonatán, Uzziás fia.26A mezőn dolgozó földművesek felett Ezri, Kelub fia állt,27a szőlők gondviselője a rámai Simei volt, a szőlőkben levő borkészleteké pedig a sifmi Zabdi.28A Sefélán található olajfaligetekre és szikomorfákra a géderi Baál-Hanán felügyelt, az olajkészletek felett pedig Joás állt.29A Sáronon legelő csordákra a sároni Sitrai, a völgyekben levő csordákra Sáfát, Adlai fia,30a tevékre az ismáelita Obil, a szamárkancákra a meronóti Jehdéja,31a nyájakra pedig a hagrita Jáziz felügyelt. Ezek mind Dávid király javainak a gondviselői voltak.32Jonatán, Dávid unokafivére tanácsadó volt, értelmes férfi, és titkár is egyben;Jéhiel, Hakmóni fia pedig a király fiaival volt.33Ahitófel a király tanácsadója volt, az arkita Húsai pedig a király társa.34Ahitófel után volt Jójada, Benája fia, és Abjátár; a király hadvezére pedig Joáb volt.

28. fejezet
1És Dávid egybegyűjtötte Izrael minden fejedelmét, a törzsek fejedelmeit, a királynak szolgáló osztályok fejedelmeit, az ezrek vezetőit és a százak vezetőit, továbbá a király és fiai minden vagyonának és jószágának gondviselőit, és velük együtt az udvari tisztviselőket és az erős férfiakat is, igen, minden bátor és erős férfit Jeruzsálembe.2Akkor felállt Dávid király, és ezt mondta:,,Hallgassatok meg, testvéreim és népem! Szívem vágya volt, hogy házat építsek nyugvóhelyül Jehova szövetségládájának, Istenünk lábzsámolyául, és előkészítettem az építkezést.3De az igaz Isten ezt mondta nekem:Nem fogsz házat építeni nevemnek, mert hadakozó ember vagy, és vért ontottál.4Jehova, Izrael Istene pedig kiválasztott engem apám egész házából, hogy Izrael királya legyek időtlen időkig;mert Júdát választotta vezetőnek, Júda házában pedig apám házát, és apám fiai között engem helyeselt, hogy királlyá tegyen egész Izrael felett;5aztán összes fiam közül (mert Jehova sok fiút adott nekem) Salamon fiamat választotta, hogy ő üljön Jehova királyságának trónján Izrael felett.6Ezt is mondta nekem:Salamon fiad fogja megépíteni házamat és udvaraimat;mert fiamnak választottam őt, én pedig atyja leszek.7Megszilárdítom királyi uralmát időtlen időkre, ha erős lesz abban az elhatározásában, hogy parancsolataim és bírói döntéseim szerint cselekszik, amint a mai napon van.8Most tehát egész Izraelnek, Jehova gyülekezetének a szeme előtt és Istenünk füle hallatára:tartsátok meg és keressétek Jehova Istenetek minden parancsolatát, hogy birtokolhassátok e jó földet, és örökségül hagyhassátok azt fiaitokra magatok után időtlen időkre.9Te pedig, Salamon fiam, ismerd meg atyád Istenét, és szolgáld őt teljes szívvel és örömteli lélekkel;mert Jehova minden szívet megvizsgál, és érti a gondolatok minden hajlamát. Ha keresed őt, engedi, hogy megtaláld, de ha elhagyod őt, elvet téged mindörökre.10Lásd meg hát, mert Jehova választott ki téged, hogy házat építs szentélyül. Légy bátor, és cselekedj!"11És Dávid átadta fiának, Salamonnak az előcsarnoknak, a ház helyiségeinek, raktárainak, tetőszobáinak, sötét belső szobáinak és az engesztelési fedél helyiségének az építési tervét;12igen, mindannak a tervét, amit ihletés által kapott Jehova házának udvarairól, a körös-körül elhelyezkedő összes étkezőről, az igaz Isten házának kincstáráról és a megszentelt dolgok kincstáráról;13a papok és a léviták osztályairól, Jehova háza szolgálatának minden munkájáról és Jehova háza szolgálatának minden eszközéről;14az aranyról is súlya szerint, az aranyról, amely az egyes szolgálatok összes eszközéhez kellett, minden ezüsteszközről súlya szerint, minden eszközről, amely az egyes szolgálatokhoz kellett;15az arany lámpatartók és aranylámpáik súlyáról az egyes lámpatartók és lámpáik súlyának megfelelően, és az ezüst lámpatartókról a lámpatartó és lámpái súlyának megfelelően az egyes lámpatartók rendeltetése szerint;16a sorba rakott kenyerek asztalaihoz, az egyes asztalokhoz szükséges aranyról a súlya szerint, és az ezüstasztalok ezüstjéről;17a színarany villákról, tálakról és kancsókról, és az aranytálacskákról az egyes tálacskák súlya szerint, meg az ezüsttálacskákról az egyes tálacskák súlya szerint;18továbbá a füstölőoltárhoz szükséges finomított aranyról annak súlya szerint, és a szekér ábrázolásáról, tehát a szárnyukat kiterjesztő és Jehova szövetségládáját befedő aranykerubokról.19,,Jehova éleslátást adott az egészhez, igen, az építési terv minden munkájához írásban, és ezt az ő kezéből kaptam, amely rajtam nyugodott."20És Dávid ezt is mondta még a fiának, Salamonnak:,,Légy bátor és erős, és cselekedj! Ne félj, és ne rettegj, mert Jehova Isten, az én Istenem veled van. Nem hagy cserben, és nem hagy el téged, mígnem befejeződik Jehova háza szolgálatának minden munkája.21Íme, itt vannak a papok és a léviták osztályai az igaz Isten házának minden szolgálatára;veled van az egész munkában minden készséges ember, aki jártas minden szolgálatban, meg a fejedelmek is, és az egész nép, hogy minden szavadat teljesítsék."

29. fejezet
1Dávid király akkor így szólt az egész gyülekezethez:,,Salamon fiam, akit Isten kiválasztott, fiatal és tapasztalatlan, a munka pedig nagy; mert nem embernek lesz a vár, hanem Jehova Istennek.2Erőm legjavát adva készítettem elő Istenem házának az aranyat az aranymunkához, az ezüstöt az ezüstmunkához, a rezet a rézmunkához, a vasat a vasmunkához, és a fát a famunkához;ónixköveket, kemény habarcsba való köveket, mozaikkövecskéket és mindenféle értékes követ, és alabástromkövet is bőségesen.3Mivel örömömet lelem Istenem házában, különleges tulajdonom is van még, arany meg ezüst, és ezt is odaadom Istenem házának mindazon felül, amit már előkészítettem a szent ház számára:4háromezer talentum aranyat Ofír aranyából, és hétezer talentum finomított ezüstöt a házak falainak bevonására;5aranyat az aranymunkához, ezüstöt az ezüstmunkához és a mesterek kezének minden munkájához. Ki ajánlkozik önként, hogy megtöltse ma a kezét Jehovának szánt ajándékkal?"6Erre az atyai házak fejedelmei, Izrael törzseinek fejedelmei, az ezrek meg a százak vezetői, és a király dolgainak felügyelői önként ajánlkoztak.7Adtak tehát az igaz Isten házának szolgálatára ötezer talentum és tízezer dárik értékű aranyat, tízezer talentum értékű ezüstöt, tizennyolcezer talentum értékű rezet és százezer talentum értékű vasat.8Akiknél kövek voltak, odaadták azokat Jehova házának kincsei közé a gersonita Jéhiel felügyelete alá.9És örvendezett a nép, hogy önkéntes felajánlásokat adtak, mert teljes szívvel adták az önkéntes felajánlásokat Jehovának;maga Dávid király is nagy örömmel örvendezett.10Így hát áldotta Dávid Jehovát az egész gyülekezet szeme előtt, és így szólt Dávid:,,Áldott légy, ó, Jehova, atyánknak, Izraelnek Istene, időtlen időktől fogva időtlen időkig!11Tiéd, ó, Jehova, a nagyság, a hatalom, a szépség, a kiválóság és a méltóság;mert minden, ami az egekben és a földön van, a tiéd. Tiéd a királyság, ó, Jehova, aki fölemelkedsz mindenek fejévé.12Tőled ered a gazdagság és a dicsőség, és te uralkodsz mindenek felett;erő és hatalom van kezedben, és a te kezed képes naggyá és erőssé tenni mindeneket.13Most azért, ó, Istenünk, hálát adunk neked, és dicsérjük szépséges nevedet.14Mert ugyan ki vagyok én, és mi az én népem, hogy erőnk volna az ilyen önkéntes felajánlásokhoz?Hisz tőled van minden, és a te kezedből adunk neked.15Mert bizony jövevények vagyunk előtted, és telepesek, miként ősatyáink is mindnyájan. Napjaink olyanok e földön, mint az árnyék, és nincsen remény.16Ó, Jehova Istenünk! Ez az egész bőség, melyet előkészítettünk, hogy házat építsünk neked és szent nevednek, a te kezedből van, és mind a tiéd!17Jól tudom, ó, Istenem, hogy te a szívek vizsgálója vagy, és a feddhetetlenségben gyönyörködsz. Én szívem egyenességében, önként ajánlottam fel mindezeket, és most örömmel látom, hogy itt levő néped önként ad neked felajánlásokat.18Ó, Jehova, ősatyáinknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Izraelnek Istene! Őrizd meg ezt időtlen időkig mint néped szíve gondolatainak hajlamát, és irányítsd szívüket magadhoz!19Adj Salamon fiamnak teljes szívet, hogy megtartsa a te parancsolataidat, bizonyságaidat és rendelkezéseidet, és mindent megtegyen, és felépítse a várat, amiért előkészületeket tettem."20Azután így szólt Dávid az egész gyülekezethez:,,Áldjátok hát Jehovát, a ti Isteneteket!"Erre az egész gyülekezet áldotta Jehovát, ősatyáik Istenét. Mélyen meghajoltak és leborultak Jehova előtt és a király előtt.21Annak a napnak másnapján áldozatokat mutattak be Jehovának, és égő felajánlásokat vittek Jehova elé:ezer fiatal bikát, ezer kost, ezer hím bárányt és italfelajánlásaikat, igen, rengeteg áldozatot egész Izraelért.22Azon a napon ettek és ittak Jehova színe előtt nagy örvendezéssel, és másodszor is királlyá tették Dávid fiát, Salamont, és felkenték őt Jehova előtt vezetőnek, és Cádókot is papnak.23Salamon pedig leült Jehova trónjára királyként apja, Dávid helyett, és sikeres volt;minden izraelita engedelmeskedett neki.24A fejedelmek meg a hatalmasok, sőt Dávid király valamennyi fia is mind alávetették magukat Salamon királynak.25Jehova ezután is felettébb naggyá tette Salamont egész Izrael szeme előtt, és olyan királyi dicsőséggel ruházta fel, amilyen egyetlen királynak sem volt őelőtte Izrael felett.26Ami Dávidot, Isai fiát illeti, egész Izrael felett uralkodott;27és a napok, amelyeken ő uralkodott Izrael felett, negyven évet tettek ki. Hebronban hét évig, Jeruzsálemben pedig harminchárom évig uralkodott.28Végül meghalt jó öregségben, betelve a napokkal, gazdagsággal és dicsőséggel, s fia, Salamon kezdett uralkodni helyette.29Dávid király dolgai pedig, mind az elsők, mind az utolsók, meg vannak írva Sámuelnek, a látónak szavai közt, Nátán próféta szavai közt, és Gádnak, a látnoknak szavai közt,30csakúgy, mint egész királysága és hatalma, és azok az idők is, melyek elmúltak felette, Izrael felett, és az országok minden királysága felett.



 
 
0 komment , kategória:  1 Krónikák könyve/Ószövetség  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 162 
2016.08 2016. Szeptember 2016.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 162 db bejegyzés
e év: 1175 db bejegyzés
Összes: 7487 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 47
  • e Hét: 47
  • e Hónap: 3636
  • e Év: 50000
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.