Regisztráció  Belépés
szabomihalyf.blog.xfree.hu
"Minden ember élete egy regény, de erre csak akkor döbbenünk rá, amikor életünk eseményei már múlttá, emlékké váltak. S ezek a regények mindig tanulságosa... Szabó Mihály
1928.12.27
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
F. Szabó Mihály_ TRIANON...
  2017-01-15 23:01:45, vasárnap
 
  F. Szabó Mihály_

TRIANON...

Aranydíszes kapu és kerítés védi,
Ápolt szép kis parkja csendesen öleli
A némán álló ,,Kistrianon Palotát".
Nézem zárt ablakait, és kopottas falát,
S ámulva kérdezem magamtól: ez lenne
A magyar nemzet átkos vesztőhelye?

Ahol egykor cinikus, bölcs gazemberek
Kínpadra küldtek egy ártatlan nemzetet.
Kint rekedt Európa jobbik szelleme,
S a bölcsek gyülekezete elfeledte:
Európa védelmezője volt e nép
És hullatta érte drága hősi vérét.

Itt a világháború győzteseinek
Küldöttei egykor bezárták szemüket,
Hogy ne lássák, ahogy dögkeselyűk várják
Elítélt nemzetünk szörnyű pusztulását,
Hogy hazánk testéből nagyot harapjanak,
S egymás között vígan osztozkodhassanak.

Az üres palota üvegszemeivel
Mintha itt sem lennék, mellettem, úgy néz el.
Trianon! Nemzetünk átkos vesztőhelye!
Fájdalom érzése hasít a szívembe.
Fájdalomé, melynek nem lehet határa,
S beleordítom most az egész világba.

Hallgassák meg, s lássák is meg végre,
Mi a hazug döntés szörnyű eredménye!
Egy nép haláltusája egy csonka országban,
S elrabolt részein, mindenütt rabságban!
És, ha van még a földön csöppnyi igazság,
Istenem! Enyhítsd a magyarok fájdalmát!

Most, ha másnak nem, hát legalább magunknak,
Sírom el a Trianon-szülte fájdalmunkat.
De lehet, hogy megszán bennünket a világ,
Vagy az Úristen is hamarabb gondol ránk.
Vagy legalább úgy, mint azon a csúf napon,
Összefogunk, hogy segítsünk magunkon!

Franciák! S más művelt népei a világnak,
Halljátok panaszát, s vádját a magyarnak!
Trianonban szomszédaink gyűlölete,
Mohó éhsége és a népek közönye
A világ leghazugabb döntését hozta,
S kényszerítette ránk, árva magyarokra.

És akkor a harangok, mind zokogva kongtak,
S hirdették gyászát, s vádját a magyarnak.
Mély fájdalmát minden igaz magyar szívnek,
S fogadkozását egy egész nemzetnek,
Akkor is, ha tűrjük ezt a gyalázatot,
Trianon döntését mi el nem fogadjuk!
NEM!....NEM!....SOHA!...


A vers, régi párizsi látogatásom emlékének felidézéséből született.
2017-01-11
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2016.12 2017. Január 2017.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 6 db bejegyzés
e év: 46 db bejegyzés
Összes: 323 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 7
  • e Hónap: 506
  • e Év: 9791
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.