Belépés
kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását. Kirsch Attila
1954.12.26
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Film Bunkó vagyok, így hódítok Teljes film
  2017-04-25 10:34:39, kedd
 
 



Link



 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
Komolyzene
  2017-04-25 10:27:23, kedd
 
 



Link



 
 
0 komment , kategória:  Komolyzene  
Érdekesség
  2017-04-25 10:20:36, kedd
 
  A haj:
Az emberi haj tulajdonképpen a fejet borító testszőrzet: a fejbőr szőrtüszői általában aktívabban működnek, ezért a haj kissé gyorsabban nő, mint a test más helyein található szőrzet. Érdekes módon a szőr őszülése is eltérő a hajéhoz képest, hiszen a szemérem- és hónaljszőrzet sokkal később őszül. A hajas fejbőrön átlagosan százezer szőrtüsző helyezkedik el, számuk pedig örökletesen meghatározott, így a különböző hajtípusokra más és más sűrűség a jellemző.
A hajszál három rétegből épül fel: középen helyezkedik el a velőállomány, amely összeköti a hajgyökeret a külső résszel, átjárást biztosítva ezzel egyes anyagok és a levegő számára. A velőállományt egy keratinszálakból felépülő kéreg veszi körül, amely egyrészt védelmet nyújt a hajnak, másrészt a hajszínt meghatározó festékanyagokat is tartalmazza. Végül a haj legkülső rétege a felhám, melyet egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék alkotnak: ezeket a faggyúmirigyek által termelt olajos anyag, a hajzsír vonja be.
Az emberi szőrzet voltaképpen az egész testfelületre kiterjedhet, kivéve a talpat, a tenyeret, az ujjak belső felületét, valamint a körömpercek háti oldalát. Az élet kezdeti szakaszában elsőként a fejet borító haj, a szemtájékon található szemöldök és szempilla alakul ki. Az életkór előrehaladtával, esetenként az egészség megromlásával vagy a psziché károsodásával párhuzamosan színe, sűrűsége jelentősen megváltozhat (őszülés, kopaszodás, szőrzetritkulás stb.), de egyes testtájakon fejlődésnek is indulhat (orrszőrzet).
A nemi éréssel párhuzamosan a testszőrzet fejlődésnek indul, ekkor alakulnak ki az ún. terminális szőrzetek, vagyis a fanszőrzet és a hónaljszőrzet. A férfiakat másodlagos nemi jellegként általában erőteljesebb szőrképződés jellemzi a törzsük és végtagjaik felületén. Ekkor alakul ki sajátos terminális szőrzetük, az arcszőrzet is, amelynek részei a szakáll, a bajusz és az orrszőrzet.
Fizikai sajátosságait - sűrűségét, vastagságát, hosszát, színét és növekedési jellemzőit - tekintve az örökletesen meghatározott testszőrzet egyedenként eltérő, de egy egyén testszőrzetét alkotó szőrszálak is nagy változatosságot mutatnak testtájéktól és szőrzettípustól függően.
Az ember elhullatja testszőrzetének elöregedett szálait, és helyükbe újat növeszt. Ez azonban nem külső hatásokhoz kötődik, hanem egyenletes intenzitással zajló folyamat, csupán az egyes testszőrzetek élettartama játszik benne meghatározó szerepet. Így például a szempillák három-öt hónap után kihullnak, míg a hajszálak átlagosan kettő-négy évig élnek.




 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek  
Történet
  2017-04-25 10:08:40, kedd
 
  A Kőasszony legendája



Ki ne hallotta volna a Thököly úton élők közül a ,,kőasszony" történetét, aki több mint száz éve áll a 61-es szám alatti ház befalazott erkélyén, szerelmére várva?


A legenda szerint ,,az első világháború idején a lakásban egy fiatal házaspár élt. A férfinak a háború alatt a frontra kellett utaznia. Ifjú felesége hűségesen várta, míg egy nap a férfi halálhírét hozták, amit a felesége nem hitt el. Úgy érezte, hogy a férfi él, és egy napon hazatér hozzá. Attól kezdve minden nap minden percét az erkélyen állva töltötte, és várta, hogy a szeretett férfi hazatérjen.

Akkoriban spanyolnátha-járvány tombolt, és a fiatalasszony is megbetegedett. Utolsó leheletéig várta haza szerelmét, végül az erkélykorlátra támaszkodva, az utcát fürkészve érte a halál. Nem tudhatta meg, hogy reménye beigazolódott: halála után egy nappal férje hazatért a frontról.



A megözvegyült tiszt vigasztalhatatlan volt. Mély fájdalmában szobrot állíttatott hűséges kedvesének, az erkély ajtaját pedig befalaztatta, hogy többé senki ne léphessen ki rajta.



 
 
0 komment , kategória:  Történetek  
Történet
  2017-04-25 09:58:49, kedd
 
  Bölcs szavak az öregségről



Egy nap, egy fiatal barátnőm azt kérdezte tőlem, milyen érzés öregedni.

Meghökkentem kérdésén, mert én sosem gondoltam arra, hogy én öreg lennék. Az ifjú hölgy, látván reakciómat, rögtön zavarba jött, de megmagyaráztam neki, hogy számomra ez egy érdekes kérdés, elgondolkodom rajta, és majd később válaszolok neki.


Végül is úgy döntöttem, hogy az öregség egy ajándék.

Tulajdonképpen életemben most lehetek először az, aki mindig is szerettem volna lenni. Persze, nem a testem! Időnként én is kétségbeesem a ráncaim, a táskás szemem, a megereszkedett fenekem miatt. És gyakran meghökkenek azon az öreg nőn, aki visszanéz rám a tükörből (aki pont úgy néz ki, mint az anyám), de nem sokáig gyötrődöm ezek felett.
Sosem cserélném el az én nagyszerű életemet, a szerető családomat, az én csodálatos barátaimat a kevésbé ősz hajért vagy egy feszes hasért.

Ahogy korosodtam, egyre kedvesebb lettem a magam számára és kevésbé kritikus magammal szemben. A saját barátommá váltam. Nem tolom le magam, ha több süteményt eszem a kelleténél, vagy nem vetem be az ágyat, vagy megveszem azt a virágtartót az erkélyre, amire semmi szükség nincs, de jól néz ki. Felhatalmazva érzem magam, hogy élvezzem az életet, hogy rendetlen legyek, hogy extravagáns legyek.

Annyiszor megéltem, hogy legkedvesebb barátaim idő előtt elmennek; mielőtt még megérték volna azt a szabadságot, amit az öregség hoz magával.
Ki törődik azzal, hogy hajnali 4-ig olvasok, vagy játszom a számítógépen?
Táncolhatok a régi muzsikára, ha úgy tartja a kedvem és sírhatok a régi szerelem emlékén, és meg is teszem.
Sétálok a vízparton egy olyan fürdőruhában, amiben kidomborodnak a testrészeim, és önfeledten vetem bele magam a hullámokba, ha jól esik, és nem törődöm a motorcsónakokból rám vetett sajnálkozó pillantásokkal.
Ők is lesznek öregek, ha elég szerencséjük lesz hozzá!
Tudom, persze, azt is, hogy időnként feledékeny vagyok. És hát van is néha mit, elfelejteni az életből. De azért a legfontosabb dolgokra emlékszem.

Hát igen, életem során azért megtört néhányszor a szívem. Hogyne tört volna meg, amikor elveszítesz valakit, akit szerettél, amikor egy gyerek szenved, vagy elüti a cicádat egy autó? De a megtört szív az, ami erőt ad és megértést és részvétet kelt.
Egy olyan szív, mely sosem szenvedett, érzéketlen maradt minden iránt, az sosem fog örömöt érezni a tökéletlenség felett.


Én nagyon boldog vagyok, hogy elég soká éltem ahhoz, hogy megőszülhessek, hogy a fiatalos nevetésem mély ráncokat mart az arcomra. Oly sokan vannak, akik soha nem nevettek és oly sokan, akik nem érték meg, hogy ősz hajszálaik legyenek.

Ahogy múlnak az évek, úgy egyre könnyebb pozitívnak lenni. Egyre kevesebbet kell törődni azzal, mit gondolnak mások. .

Én nem teszek fel magamnak se kérdéseket. Ráadásul fenntartom magamnak a jogot, hogy ne legyen igazam.

Nos, válaszolva ifjú barátnőm kérdésére, elmondhatom, hogy nem bánom, hogy öregszem. Szabaddá tesz. Szeretem azt, akivé váltam. Nem akarok örökké élni, de amíg itt vagyok, nem fecsérlem olyanra az időmet, mint, hogy mi lett volna ha, vagy azon izgassam magam, mi lesz majd. És minden áldott nap eszem édességet (már ha kedvem van hozzá).

Mindig mosolyogj és a szívből fakadó igaz barátságokra nagyon vigyázz!
És ajánlom még, hogy mindig nevessetek a saját hülyeségeiteken, mert a nevetés az élet legnagyobb adománya és a kínaiak szerint erősíti az immunrendszert.


 
 
0 komment , kategória:  Történetek  
Történet
  2017-04-25 09:41:24, kedd
 
  Nincs szükségem sajnálatra!

Egy vak asszony világa

Írta: P. Horváth Zsuzsi

Úgy tudom, hogy nem vakon születtél...

Így igaz.



Mi történt? Betegség, vagy baleset?

Is-is. Gyerekkorom óta cukros vagyok, emiatt nagyon sok lerakódás volt a szememben.
Egyszer Építők Napját rendeztek fenn a hegyen a Turul madárnál, ahol én megcsúsztam a szobor melletti mészkősziklákon.
Elestem, jó sokat gurultam és agyrázkódást is kaptam. Ahogy a kövekhez ütődött a fejem, a bal retinám teljesen leszakadt, és a jobbon is elindult a szakadás. A bal szememre rögtön megvakultam.

És a jobb szemeddel ezután mennyire láttál?

Az alakokat egy ideig még kivettem.



Hány éves voltál ekkor?

Huszonegy.



És rögtön megmondták az orvosok, hogy nagy a baj?

Igen. Figyelmeztettek, hogy a jobb szememen is bármikor leszakadhat a retina. Elég hozzá akár csak egy hajolás, vagy egy ütődés, mondjuk, ha véletlenül lefejel az ember valamit...



Ha ez a baleset nem történt volna meg, akkor a cukorbetegség következtében ugyan szintén romlott volna a látásod, de akkor ez egy hosszabb folyamat lett volna, ugye?

Igen, és nem biztos, hogy vaksággal végződött volna.




Hogy dolgoztad fel a baleset után, hogy ezentúl vakon kell élned?

El kellett fogadnom. Nagyon nehéz volt. Sokat sírtam, de hozzá kellett ehhez szokni. Amúgy én ezután még férjhez mentem...



Úgy ismerkedtetek meg, hogy már nem láttál?

Igen. 24 évig voltunk házasok. Csak hát így utólag, ez egy rossz döntésnek bizonyult, hiszen elváltunk, de annyiból mégis jó volt, hogy született két gyermekem, egy fiú és egy lány. Sajnos a kicsi fiam 2009-ben elment. Történt egy vonatbaleset...


Hát nem könnyű az életed...

Nem. De ez van. Vagy csinálom, vagy feladom.



Nem hiszem, hogy én ezeket a dolgokat kibírtam volna...

Azt mondják, hogy én nagyon erős vagyok. Valószínűleg ez igaz. Sírni meg otthon kell, nem mások előtt, mert a sajnálatnál szerencsétlenebb dolog nincs.



Most már kirepült a lányod is otthonról, úgyhogy egyedül élsz, ugye?

Igen.




Amikor megvakultál, mi történt a munkáddal?

Egy évig betegállományban voltam, aztán lenyugdíjaztak.



És a korábbi munkatársaid és barátaid tartották veled ezután a kapcsolatot?

Nem. Azok közül eltűnt mindenki.



Más barátaid lettek?

Igen. Mostanában a kutyások között is sok új barátra leltem, a régiek közül pedig a volt szakközépiskolai osztálytársaim nagyon aranyosak.





Tartasz kapcsolatot más vak sorstársaiddal is?

Felületesen. Vannak klubok, beszélgetünk, találkozgatunk, de igazi nagy barátság nem alakult ki részemről. Én borzasztóan utálom, ha valaki sír, meg panaszkodik. Jobb attól nem lesz, sajnálni meg ne sajnáljon senki.



Amikor gondolkozol, képeket képzelsz el a lelki szemeiddel, ugyanúgy, mint amikor még láttál?

Igen. Képekben szoktam gondolkodni. A színekre is emlékszem, de az már nagyon tompul...



Ha új emberekkel ismerkedsz meg, akkor őket hogyan képzeled el?

Hang alapján döntök. Nem akarok senkit elképzelni, hátha csalódok később, mert lehet, hogy mást képzelek a hangja alapján, mint amilyen a valóság. A hang dönt, és az, hogy hogyan beszélnek.



A magasságot és a testalkatot azért meg tudod ítélni?

Azt érzem, hogy a hang milyen irányból jön, és azt is, hogy fentről, vagy lentről jön.



Miután megvakultál, a többi érzékszerved élesebbé vált?

Igen, például a szaglásom is, de mivel dohányzom, ma már nem olyan tökéletes. A tapintásom is sokkal jobb lett, viszont mivel állandóan vércukrot mérek, és emiatt böködni kell az ujjaimat, már ez is tompult. Most már egy éve hallókészüléket is használok, mert a cukor a hajszálereket a fülemben is tönkretette.





A cukorbetegség egy nagyon alattomos dolog...

Amit lehet, mindent kinyír.



A Braille írást megtanultad?

Igen, még 1980-ban. Akkor alakult a Vakok Elemi Rehabilitációs Csoportja a felnőttkori látássérülteknek. Az első csoportba bekerültem, és ott megtanultam a Braille írást.




És mennyi idő alatt lehet ezt elsajátítani?

Ez változó. Attól függ, hogy ki mennyire akarja, hogy kinek milyen a tapintása, hogy kinek milyen a memóriája. Ennek az írásnak a lényege a dobókockán a hat pont. A betűk ebből állnak össze, és ezt kell tapintással kiolvasni. Én anno egy három hónapos tanfolyamon vettem részt, és az alatt meg tudtam tanulni.



Vannak ilyen könyveid is?

Már nincsenek. Eleinte voltak, de amióta van számítógép, ami felolvas mindent, azóta nem kell a Braille könyveket használni. Meg hát a levelezés is interneten könnyebb, mint Braille-ben.




Amúgy hogyan levelezel? Egy átlagos számítógép billentyűzeted van, amelyen tudod, hogy hol vannak a betűk?

Igen. Amit megnyomok, azt hangosan kimondja a gép. És mindent - ami a képernyőn megjelenik - felolvas.



Ezen kívül még milyen eszközök segítik az életedet? Az órádat már hallottam, hogy az is hangosan kimondja az időt...

Ugyanígy a vércukormérőm, és a vérnyomásmérőm is mondja a mért eredményt, de még a szobamérlegem is. Nagyon sok beszélő eszköz létezik már, de rettentő drágák.



Van erre valamilyen támogatás?

Nincs. Semmilyen.



Egyáltalán hol lehet ezeket beszerezni?

A Vakok Szövetségénél, meg pár éve most már a Lidlben is vannak akciók, ahol pl. vérnyomásmérőt, vagy szobamérleget lehet venni.



És mi a helyzet a többi háztartási eszközzel?

A mosógépemet a gyerekem bejelölte, és ugye meg kellett tanulni. Mindent meg kell tanulni. Mindent fejben kell tartani. Ugyanúgy főzök-sütök, mint bárki más. Otthon mindent én csinálok.




A sütéshez például hogyan méred ki az adagokat?

Vannak decis üvegpoharaim. Öt deka liszt megy egybe. Egy evőkanál cukor három deka, a vaj, meg a zsír meg saccra megy.



Ruhát hogyan választasz magadnak az üzletben?

Elmagyarázzák az eladók, hogy milyen. Ha elmondják a színét, akkor a látó emlékeim alapján én is meg tudom ítélni, hogy mennek-e egymáshoz az egyes ruhadarabok. Korábban évekig feketében jártam.



A fiad miatt?

Igen. Nem azért, hogy kifelé mutassam a gyászom, hanem azért, mert úgy éreztem, hogy sötét feketeséggé vált minden...



Van néhanapján segítséged?

A nagybevásárlásoknál időnként segít valaki. Meg például a cukros orvosom most Csepelen van. Oda kell kíséret, mert Csepelre nem merek egyedül elindulni a kutyusommal. Amióta a fiammal történt a baleset, vonattal talán ha kétszer utaztam. Egyszerűen irtózom a vonattól.



Hogyan szoktál vásárolni?

A piacon meg az eurós boltban ismernek, és segítenek. Nagyon sok ember segít. Amióta meg kutyám van, még többen segítenek. Fehér bottal fele annyira sem figyeltek oda rám, mint amióta kutyával közlekedek.



Mennyiben változtatta meg a kutya az életedet?

Teljesen.



Szabadabb lettél?

Sokkal.



Bátrabb is?

Én elég gyáván közlekedek. Biztos helyeken semmi gond, de azért messzebbre már fenntartással megyek. Hamar bepánikolok. A minap is megtörtént, hogy a buszforgalmat elterelték a Fő térről, és én ezt nem tudtam.



Ja, igen, a Sörfesztivál miatt...

Éreztem, hogy valahogy nem úgy kanyarodik a busz, ahogy szokott, de azért leszálltunk, és elindultam úgy, amerre eredetileg akartam volna menni, csak hát nem jó fele mentünk. Egy nő szerencsére odajött hozzám, és elmondta, hogy hol vagyok. Megijedtem, hogy: Úristen! Hogy kerültem én ide? Akkor a könyvtárig elkísért, és onnan már simán tovább tudtunk menni.



Körülbelül hány ismert útvonal van a fejedben?

Sok. Én itt nőttem fel ezen a környéken, sőt, már a nagymamám is itt lakott. Errefelé egészen jól eligazodok.




És ha új helyre kell menned, ahol még nem jártál?

Akkor nagyon körbe kell kérdezgetnem, vagy először kísérővel kell mennem. Szerencsére a kutyus pillanatok alatt megtanulja az utat.



Amikor elindultok valahová, akkor megmondod neki a végcélt, és odavezet?

A célt is mondom, de azért útközben irányítani kell, hogy: Balra! Jobbra! Zebrához! Lépcsőhöz! A betanult útvonalakat, ahol többször voltunk, nagyon jól tudja.




Kerültél már olyan szituációba, amikor visszaéltek a kiszolgáltatott helyzeteddel?

Nem. Szándékosan nem bántott senki. Csak az a baj, hogy az emberek nem tudják azt felfogni, hogy milyen is vaknak lenni. Például csak annyit mondanak, hogy: Erre jöjjön! De egy vaknak ennyi nem elég. Irányt kell mondani. Vagy ha velem szemben állnak, akkor azt mondják, hogy például balra menjek. Elindulok balra, és akkor rám kiabálnak, hogy: Nem arra, hanem balra! Mondom: Nekem ez a balra. Ő meg ugye másik oldalon van, és neki a bal az a másik irány...




Szerinted min kellene változtatni annak érdekében, hogy a vak emberek élete könnyebb legyen?

Először is az emberek hozzáállásán. Mert sajnos áll az ember a zebránál, - a kutyus még nem tudja felmérni, hogy mehet-e, vagy nem mehet, a régi vakvezető kutyák ezt már tudják - és elmennek az ember mellett úgy, hogy nem mondják, hogy jöhet, vagy mehet. Vagy olyan is volt, hogy akkor mondták, amikor már jött az autó. Lehet, hogy figyelmetlenségből, nem tudom, de az óta fenntartásaim vannak. Elég lenne, ha annyit mondanának, hogy: Nyugodtan jöhet, nem jön semmi.



Szerintem sokan azt gondolják, hogy a vakvezető kutya tudja, hogy mikor lehet lelépni a járdáról...

Nem, sajnos nem tudja. Azt hiszik, hogy a kutya a lámpákat is felismeri, holott a kutyáknak nincs színfelismerésük. A lámpák sorrendjét meg lehet tanítani nekik, azt hogy mikor melyik ég, de ehhez is látó segítség kell. Erre sajnos egy kutyakiképzés alatt nincs elég idő. A beszélő, vagy a hangjeles zebrák segítenek a legjobban. Ilyenekből lehetne több. A sima zebráknál nincs mit tenni, fülelni kell, hogy jön autó, vagy nem jön autó... Aztán az emberek azt sem értik meg, hogy amikor a vakvezető kutyán a hám rajta van, akkor ő dolgozik. Ilyenkor nem simogatjuk, nem nyúlkálunk hozzá, és nem nyújtogatunk neki kaját. És amikor ezeket nem engedem, akkor elmondanak mindenfélének. Nem értik meg, hogy nem szabad. Azzal, hogy megkeverik a kutyát, az ő életét, meg az enyémet is veszélybe sodorják, mert félre fog vinni a kutya, és nem úgy fog továbbmenni, ahogy kell. Valamelyik nap is mentünk az utcán, és szembejöttek egy kiskutyával, amelyikkel korábban már játszott a kutyám a kutyafuttatóban. Elengedték a kiskutyát, és az rögtön odaszaladt az enyémhez. Nem tudtunk továbbmenni. Ilyenkor én nem tudom, hogy miért torpantunk meg, hiszen nem látok.



Jó ezekről beszélni, mert az emberek többsége azért ritkán képzeli bele magát a fogyatékkal élők helyzetébe...

Sajnos ez így van. A vakvezető kutya a mozgó embereket is nehezen tudja kikerülni. Ez például a piacon szokott problémát jelenteni. Szerencsére az árusok sokat segítenek, ők szólnak rá az emberekre, hogy menjenek egy kicsit arrébb. Nekünk ilyen gondjaink vannak. A másik nagy gond a buszról való leszállás. Sokszor úgy próbálnak segíteni, hogy szabályosan húznak lefelé a lépcsőn. A végén azt sem tudom, hogy fiú vagyok-e, vagy lány. Holott nem kellene segíteni, mert le tudunk szállni. A bal kezemben a kutyus van. Én megyek előre, mert ő leszállásnál nem mehet elöl, nehogy lerántson.



Akkor tulajdonképpen az a legjobb, ha úgy segít az ember, hogy nem fog meg, hanem csak szóban mondja, hogy mehetsz, vagy nem mehetsz?

Igen. És meg kellene kérdezni, hogy szükség van-e segítségre. Mert egy berögzült útvonalon azt hiszem, nemigen kell segítség egyikünknek sem. És soha sem azon az oldalon kell odajönni, amelyiken a kutya van, hanem mindig a másik oldalon. Mert például az én kutyám sajnos hajlamos azt gondolni, hogy ha van ott egy látó is, akkor ő miért dolgozzon, segítsen a látó ember nekünk.



Hány év után lett vakvezető kutyád?

Itt a Baráthegyi Kutyaiskolánál aránylag hamar, két év után. De korábban a Csepeli Kutyaiskolánál már négy-öt éve benn volt az igénylésem.



Ő az első kutyád?

Igen. Ezért is volt olyan nehéz levizsgázni. Nekem előtte csak egy cicám volt, a két állatot nem lehet összehasonlítani.



Mennyi ideig tartott, amíg le tudtatok vizsgázni?

Neki ugyan volt már egy előzetes vizsgája a kiképzőjével, de ezután még jó egy évbe telt, amíg mi ketten is összeszoktunk. A közös vizsgánkra négy kiképző jött el, és filmre vettek minden mozzanatot. Borzasztó nagy stressz volt ez az egész nekem. Meg kellett adni három útvonalat, abból kihúztam egyet, és azon kellett végigmenni.



Mi jelenti a szórakozást az életedben?

Rengeteget olvasok. Helyesebben mondva a számítógép hangosan felolvassa a könyveket nekem.



Van kedvenc íród?

Mindenevő vagyok. A kedvenc könyvem Victor Hugotól a Nyomorultak. A krimitől kezdve a szépirodalomig mindent elolvasok, mondjuk talán csak az útleírásokat nem. Azoktól valahogy elzárkózom, mert úgysem fogom látni azokat a tájakat, akkor meg minek fájdítsam a szívem.



Otthon csak rádiód van? Tévéd nincs?

Van tévém is, de lemondtam az előfizetést, mert azért, hogy egy hónapban egyszer bekapcsoltam nem volt értelme fenntartani.



És mi a helyzet a zenével?

Amióta meghalt a fiam, azóta nem nagyon hallgatok zenét.



Mert ő szerette?

Állandóan bömbölt nála...



Létezik kifejezetten a vakok számára rendezett színházi előadás?

Szokott lenni. Régebben többször jártam színházba, de amióta megvan a kutyám, vele csak kétszer voltam. Tudod, nekem most a kutya az első, és neki nem olyan nagy öröm ott ücsörögni. Egyébként most már létezik olyan, hogy narrált színházi előadás, ami azt jelenti, hogy mindent, ami a színpadon történik, fülhallgatón keresztül elmondanak számunkra.



És hol vannak ilyen előadások?

Itt Tatabányán, a Jászai Mari Színházban is volt már több. Sőt, előtte még színpadbejárás is szokott lenni, amikor a díszleteket és a jelmezeket végig lehet tapogatni.



Jelenleg mi jelenti a boldogságot az életedben?

Relatív dolog ez. Mindennek lehet örülni. Mindennek.



És mik a te örömeid?

Hát például ez a kutyalány. Vagy a cicalány, ahogy hízeleg. Meg hát az, hogy szabadon tudok közlekedni. Gondold el, azelőtt nem mertem például a szemészetre egyedül elindulni. Amióta van kutyám, szabadon járkálunk oda is. Tudod, milyen öröm ez, hogy nem vagy kiszolgáltatva másnak?

Annyi sok apróság van. Egy jó szónak is nagyon lehet örülni.
Csak ehhez el kell jutni egy pontig - akár egy betegség, vagy baleset által -, hogy az ember ezeket a kis dolgokat is értékelje.






 
 
0 komment , kategória:  Történetek  
Érdekesség
  2017-04-25 09:31:52, kedd
 
  AZ EMBERI TEST - A BŐR

Ebben a részben elérkeztünk, a testünket beborító legnagyobb szervünk a bőr megismeréséhez. Mivel van már egy jó alapú házunk, nem is kell más, mint arra egy igazán jó és masszív borítás. Egyik legfontosabb feladata az ember szervezetének külső behatásoktól való védelme.





A bőr a test legnagyobb szerve, amely az irhában lévő vérerek szűkülése és tágulása révén szabályozza a testhőmérsékletet. A bőr a szőrrel és a körömmel együtt alkotja a test külső borítékát. Nemcsak a hőszabályozásban, hanem a mikrobák elleni védekezésben is részt vesz.
A bőr három rétegből áll:
A bőralja
A hámréteg
Az irha
A bőralja (tela sbcutanea) a bőr legalsóbb rétege. Legfőbb feladata az energiaraktározás, hőszigetelés és a nagyobb fizikai hatások tompítása.
Az irha (dermis) a felhám alatti réteg. A bőr vastagabb rétege. Feladata, a bőr rugalmasságának és tartósságának biztosítása. Sűrű szövésű rostokból álló kötőszövet alkotja, melynek rugalmas (elasztikus) rostjai nyúlékonyságáért, míg kollagén rostjai erejéért felelősek. Hullámos felszíne követi a felhám egyenetlenségeit. Az irhában sok vér-ér, és számos érző-idegvégződés van. De e rétegben találhatóak a bőr egyéb fontos szerkezei is, mint pl. a szőrtüszők, a faggyú és a verejtékmirigyek.
A felhám (epidermis) a bőrünk vékonyabb rétege, és megszakítás nélküli védőborítéka az alatta lévő irhának. Több sejtrétegből áll, ebből a legalsó a csíraréteg melynek élő, gyorsan osztódó sejtjei alulról pótolják a bőr felszínéről leváló, nem élő réteget. Mielőtt a legalsó réteg sejtjei a felszínre érnek, alaki és szerkezeti változásokon mennek át, majd a felszín közelébe érve elpusztulnak és ellaposodnak, végül lekopnak a felszínről. Ez a szaruréteg.
A felhámnak nincsenek vérerei, az irharéteget bőségesen ellátó vérből jutnak a tápanyagokhoz.




A lélegző bőr:
A vér kb. 1,4-e a bőrben kering, és tápanyagokat szállít a sejtekhez, ami az új sejtek képződéséhez szükséges. Oxigént ill. az energiaforrásként szolgáló szénhidrátokat, aminosavakat a fehérjék és zsírok felépítéséhez, és az elengedhetetlenül fontos vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket szállítja.
A hámréteget az irha réteg táplálja, amely a kapillárisrendszerével látja el. Fogaskerékszerű betüremkedésekkel kapcsolódik a hámréteghez.
A két réteg ilyen elrendezése a kor előrehaladtával fellazul, és egyre jobban kisimul. Ezáltal a felhám alaprétegében előfordulhatnak oxigén- és tápanyag-ellátási hiányok. Ezeknek a pótlása az egyik legfontosabb feladat. Habár a kozmetika fő szempontja az arcbőr ápolása, fontos, hogy ismerjük a bőrt, mint a szervezet szereplőjét, mert az arcbőrön láthatóvá válik amint funkcióiban valamiféle zavar támad.


 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek  
Érdekesség
  2017-04-25 09:08:08, kedd
 
  Egy lezuhant sziklamászó emlékére

A csókakői vár melletti sziklán e szöveggel tábla őrzi egy ott lezuhant hegymászó emlékét. Csak az tudja elolvasni, aki fölmászik oda.

Egy lezuhant sziklamászó emlékére

Miért lobog örökkön életünk lángja?
Nem érti ki a földön áll, bilincsbe zárva.

A sorsot kísértik - mondja - de ugyan mivégre?
Miért hajtja az embert nyughatatlan vére?

Várjuk talán merengve, míg leszáll az alkonyat?
Nem nyerünk egyebet, csak elveszett álmokat.

Földrajzi hely (amirol szól): Fejér megye








Ma is szemmel tartja a környéket
 
 
0 komment , kategória:  Csákberény   
Érdekesség
  2017-04-25 08:31:36, kedd
 
  Embermese: nőkről, akiknek nem maradt semmijük

Ki tudja elképzelni, hogy nincs semmije? Na, nem úgy, mintha ott állna az Appelplatzon. Hanem csak úgy, a maga egyszerűségében, megalázottságában, elvesztve miden hitét, emberi, női minőségét, testét, az arcát, és minden belső meggyőződését. Minden nap, ahogy gyarapszik benne a fájdalom, egyre erősödik az önbizalomhiány. Nincs semmije. De van mindennapi fájdalma, és eltorzult arca, és teste, és soha többé nincs normális önképe.


Gondoltam beszéljünk róla, az is lehet, hogy néhányunknak csak érdekesség lesz, megint mások undorral fogják nézni, de én nőként fontosnak tartom megmutatni. Már nem azért, mert engem érint, hanem azért, mert létezik ilyen bosszú, vagy büntetés. Bosszú egy családtagtól, vagy férjtől, vagy egy kikosarazott udvarlótól. De milyen bűnt kell ahhoz elkövetni, hogy valakinek ilyen büntetéssel kelljen tovább élnie? Lehet igazolni egy másik kultúra tényével, vagy azt is mondhatnám, hogy simán becsukhatom a szemem, hiszen nem velem, vagy körülöttem történik.

Az is tény, hogy ha ez kis országunkban történne, akkor valószínű, hogy már aznap ott lenne, a kereskedelmi csatornák élén a megdöbbentő hírek vezéreként, és más nap már nem is nagyon emlékeznénk rá, még akkor sem, ha ez nálunk nem szokványos. Más kérdés, hogy ez a probléma az iszlám országokban szinte mindennapos és elfogadott büntetés.

És ha már ezt az állapotot próbáljuk elemezni, vagy elképzelni, akkor azt azért mindenképpen el kell mondani, hogy ez azért fontos, mert vannak nők, akik ebben az állapotban, mások tükrében is befelé fordulva, mosolyogva, igazi nőként mutatkoznak. Lehet bosszú vagy büntetés, de kevés borzasabb dolgot tudok elképzelni, hogy egy nőt leöntenek sósavval. Nem csak azért, mert iszonyatos fajdalommal járhat, hanem mert, ahogy az elején írtam nem marad semmije, csak a roncsolódott megalázott testében, egy sérült lélek.

Vannak nők, akik igazán felül tudnak emelkedni a saját tragédiájukon, nem hisztiznek, nem sajnáltatják magukat. Egy régebbi cikkemben írtam a mellrákban szenvedő nőkről. Nézzétek meg ezeket a nőket, mert nekik más sors jutott, és így lettek ők igazi hősök..

Ezeket a fényképeket Emilio Morenatti készítette Iszlám nőkről:







 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek  
Szép napot mindenkinek!
  2017-04-25 08:28:11, kedd
 
 



Mikor haragszunk, emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy nem ismerhetünk minden tényt és körülményt, ezért nem árt megkérdeznünk a másik felet, nehogy téves következtetéseket vonjunk le.
Gary Chapman
 
 
0 komment , kategória:  Szép írások  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 149 db bejegyzés
e év: 2711 db bejegyzés
Összes: 16396 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2200
  • e Hét: 5236
  • e Hónap: 14419
  • e Év: 67127
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.