Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Helen Bereg: Feloldódás
  2017-05-25 06:09:23, csütörtök
 
  Helen Bereg:

Feloldódás


Éreztél tökéletes megsemmisülést,
végtelen bensődbe áradó nyugalmat,
minden vágy beteljesülését egy ölelésben?

Érezted köréd fonódó karok biztonságát,
erős várként óvó védelem erejét,
feloldódást egy színben, egy illatban?

Érezted?

Én éreztem mindezt a varázst,
éreztem, mily csodás
két karban feloldódni,
örökkévalóságnak vágyni
egy ilyen pillanatot.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Réz Gyula: Mint nyugtalan kisértet
  2017-05-25 06:08:35, csütörtök
 
  Réz Gyula:

Mint nyugtalan kisértet


Már öncsalás se hiteget,
fáradt, közömbös idegek
agyamba elnyűtt zenekép
hozzák a lét üzenetét.

Szegény veszendő lélek
már csak szememből élek.
Minden levedlett rólam,
mellverés, hetyke szólam

Talán már nem is élek,
csak úgy ténfergek idefenn,
mint nyugtalan kísértet,
kinek a sír még idegen.

Napkelet 1938.
 
 
0 komment , kategória:  Réz Gyula  
Balla D. Károly: A legsúlyosabb
  2017-05-25 06:07:33, csütörtök
 
  Balla D. Károly:

A legsúlyosabb


tapad a selymes húsa hozzád
ajkadra ég az édes-érdes szőr
a bolygókat most fények húzzák
át az égen, s mint éhes kaszkadőr

gyávák helyett szívod fel a mérget
édes kehelyben épp neked terem
lótuszvirágból szürcsölöd a mézet
hogy elboruljon ész és értelem

de bukjon fel a lázból tested
hogy lásd az égen bolygók csíkjait
s habár a másik vágya kerget
maradj egy percre néma-veszteg így

s csak akkor vond magadhoz újra
a lótusz gyilkos, édes hajlatát
ha pálmák dőltek rá az útra
és téged ért a legsúlyosabb ág
 
 
0 komment , kategória:  Balla D. Károly  
Fekete Lajos: Világ szegénye
  2017-05-25 06:06:37, csütörtök
 
  Fekete Lajos:

Világ szegénye


Ki vagyok én, ha nem világ szegénye?
Világ szegénye, ki mégis adhatok.
Nem okoz gondot az ötezrek éhe:
a világ mezői termők, gazdagok.

Honnan aratnék, ha búzát sem vetek,
fát honnan vennék, erdőm sincs bozótos;
jó lelkek gyomlálják termő kertemet,
s fűszerrel lát el a mennyei boltos.

Szegényen élek ötezerekkel,
világ mezői mégse hagynak éhen,
mert meg-megkínál égi kenyerekkel
az Úr - s jóllakom; jóllakik a népem.

A szántóföldre, az Úr asztalára
terít az Isten minekünk ebédet,
s megáldja százszor a körülült tálat
s a pacsirtákkal dudorászó népet.

Óh, boldog íze a dalnak, kenyérnek,
mely ott csíráz a szántóföld rögében,
tanúskodj róla - én a dalban élek,
a dalban halok gazdagon, szegényen.

Ki vagy hát, ha nem világ szegénye?
Világ szegénye, ki mégis adhatok.
Nem okoz gondot az ötezrek éhe:
a mezőket járva verset szavalok.

Kalangya 1933.
 
 
0 komment , kategória:  Fekete Lajos  
Szöllősi Bernadett: Ha menni kell
  2017-05-25 06:05:57, csütörtök
 
  Szöllősi Bernadett:

Ha menni kell

nővéremnek

Ha menni kell, hát menni kell,
még ha ezer emlék húz is vissza.
Ne félj, a nap mindenhol ugyanúgy kel
akkor is, ha könnyed most arcod issza.

Ha menni kell, hát menni kell
akkor is, ha egyik lábad maradna.
Mert addig jó, míg a másik menni mer,
tudod, mindig új nap virrad a holnapra.

Ha menni kell, hát menni kell.
Gyönge kis vállad hat év húzza.
De az ember akkor nyer, ha tenni mer -
az álmok után megy, és azokat nem szétzúzza.

Ha menni kell, hát menni kell.
Nem haragszom, hogy kicsit magamra hagytál -
megértem, ilyen, ha az ember valamit meglel,
és én örülök, hogy "új esélyt" kaptál.

Ha menni kell, hát menni kell.
Még ha sok mindent nem is vittél magaddal.
Elmúlt évek, barátok és kedves emlékek.
De vár már téged egy hely, minek a neve: haza.
 
 
0 komment , kategória:   Szöllősi Bernadett  
Cseh Boldizsár: Magad vagy (Rólad, Neked)
  2017-05-25 06:04:46, csütörtök
 
  Cseh Boldizsár:

Magad vagy (Rólad, Neked)

Uniform Novembernek

Visszahúz a múlt, kísért
egy perverz, plátói viszonnyal,
de Te megérsz egy klisét:
drámát veled, s magaddal.

Régóta vársz már, várod őt.
Várod, és menekülsz előle.
De nincs egy perced se nélküle, sőt
vérzik a sebzett múlt belőle.

Ha megölöd egyszer, mély nyomot hagy.
De tőle sosem szabadulsz.
Mert vedd észre: te magad vagy!
csak szerelmes beléd a múlt.
 
 
0 komment , kategória:  Cseh Boldizsár  
Kránicz Szilvia: Kóbor kölyöktigrisek
  2017-05-25 06:04:01, csütörtök
 
  Kránicz Szilvia:

Kóbor kölyöktigrisek


Mint kölyöktigrisek,
játszottunk egy padon
s most puha mancsokkal
könyöklünk két másik asztalon.
Megpofoztuk egymást,
körmeinket visszahúzva
harcra tanított az éj,
a bokor, a régi csúszda,
hintát táncoltatott a szél,
harmatot sóhajtott a nyár
harapott az árnyék,
suttogott: veszély!!
Karod, kezed, szád,
Régóta másra vár.
Mégis jó volt játszani
a porban harcosnak látszani,
hagyni szádat, s csak megkóstolni téged
Örvénylő folyót látni benned, sötétkéket
Megmutatni hátam és nyakam
Nézni, hallgatni másképp, máshogyan,
Átlépni a kapun, elszédülni egy pillanatra
Megköszönni annak, ki engedte, hagyta
Hogy akkor ott legyen
ruganyos lépteken,
bátran és félszegen,
a most varázslata
parázslott a vágy,
majd könnyen föladta
támadott, engedett,
fényeket kergetett
át gyerekvadak szívén.
Fogunk erős, húsunk kemény,
mert a kölyöktigrisek
fürgék, gyorsak ha baj van,
morognak, püfölnek,
néha esetlenül, de lankadatlan
kergetőznek, játékosan, fog a bőrben
mancs a hasban
Őserő minden kecses és idétlen mozdulatban.
Hidd el, mit elvettem, visszaadtam.
Harcra készen, mégis, szívünkben ártatlanul
láthatod, mily végtelen pajkosak, szelídek vagyunk
simogatásra váró,
néha éhes, elveszett kölyöktigrisek
számolatlan szavakba égetett
út szélén hagyott jelzőtüzek.
 
 
0 komment , kategória:  Kránicz Szilvia  
Kovács Mária: Apám cigánylelke 1.
  2017-05-25 06:02:56, csütörtök
 
  Kovács Mária:

Apám cigánylelke

1.


Ma is látom, fölfújt nyaka, kő-keze
mint hajolt lággyá, mosogatva gyerekvállamat,
vásárfia piros bocskorkát szíjjazva lábaimra
és mint bontogatta hajam, két csuklójára emelve
röppentgetve fénylő szálait.

Ősz kölyök-ember - sorsával is csak játszani tudott
akaratos, komor, szívig-vérig mókát
ahogy bűnösen hetykén elvonult néha előtte
mint anyám idegen arca előtt
ritka vasárnapokon velem, igen,
dombokon át istenháza felé
fehérruhás lányok bokrétája felé.

Keze most is a kezemen. S az ő cigánylelke űz, tudom
céltól-célhoz - bölcsebb hogy ne legyek elakadt sorsán.
És csonkán maradt álmait hogy befejezzem
lépésről-lépésre járjam felemás életét.

De oly zsarnoki önző ne lett vón szerelmi éjén
hogy anyám véréből is egy csöppnyi
világos, hűvös szállna most velem!
Így - végzetét a gyermektől el én sem sírhatom -
rettegve, dacosan és megalázva továbbadom.
És egyszer mégis csak végére ér a sötét mese

Nyugat 1929
 
 
0 komment , kategória:  Kovács Mária  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 280 db bejegyzés
e év: 3096 db bejegyzés
Összes: 29525 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2715
  • e Hét: 37359
  • e Hónap: 154193
  • e Év: 1730018
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.