Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
Tüzijáték
  2017-08-20 23:51:47, vasárnap
 
  Így ragyogta be az eget az ünnepi tűzijáték a Duna felett Budapesten,
az augusztus 20-i nemzeti ünnepen.





Itt nézheted tovább a képeket:
Link		  
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
További szép ünnepet!
  2017-08-20 16:39:02, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
Fekete kenyér
  2017-08-20 14:06:25, vasárnap
 
  Petőfi Sándor: Fekete kenyér


Miért aggódol, lelkem jó anyám,
Hogy kenyeretek barna, e miatt?
Hisz meglehet: ha nincs idehaza,
Tán fehérebb kenyérrel él fiad.
De semmi az! csak add elém, anyám,
Bármilyen barna is az a kenyér.
Itthon sokkal jobb ízü énnekem
A fekete, mint máshol a fehér.



 
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
Nagyanyó-kenyér
  2017-08-20 14:05:05, vasárnap
 
  Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér

Búzát vittem a malomba,
hej, de régen volt,
amikor még a Küküllőn
malom duruzsolt.

Megőröltem a búzámat,
lisztje, mint a hó,
Örült neki a ház népe,
kivált nagyanyó.

Sütött is az új búzából
olyan kenyeret,
illatára odagyűltek
mind a gyerekek.

Azóta is azt kívánom:
legyen a világ
olyan, mint a búza közt
a kék búzavirág.

Mindenkinek jusson bőven
illatos-fehér,
ropogósra sütött, foszlós
nagyanyó-kenyér!



  
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
Az új kenyér köszöntése
  2017-08-20 14:04:07, vasárnap
 
  Gyurkovics Tibor: Az új kenyér köszöntése
(részlet)

Búza, búza, búza,
búza koszorúja,
fonjuk a nyakunkba,
véget ért a munka!

Szántsatok és vessetek,
arassatok, emberek,
süssetek friss kenyeret,
mostmár ünnepeljetek!




Az új kenyér
(fotó: Vimola Ágnes)

Forrás:jelesnapok.oszk.hu		  
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
A Szent Jobb
  2017-08-20 14:02:33, vasárnap
 
  A Szent Jobb

Illyés András: A Szent Jobb

Szent István király halála után negyvenöt esztendő táján, Szent László király országolván (ki hetedik volt Szent István után), parancsolat jöve Rómából, hogy szorgalmatoson keresnék fel a Szent István király testét, és mindazokét, kiket elejétől fogva eszközül választott volt Isten a szent evangéliom prédikállására és a magyar nemzetnek megtérítésére. Nagy örömmel engedvén a római pápa parancsolatjának Szent László király, az egész országban három napi böjtöt hirdete, imádságokkal és alamizsnálkodásokkal. Annak utána a püspökököt és egyéb papi rendeket egybegyűjtvén, világi urakkal és a népnek nagy sokaságával, a Szent István király koporsójához méne, de semmi erővel a koporsót meg nem mozdíthaták, míglen egy szent életű, tiszta szűz leányzó apáca által meg nem jelenté Isten, hogy Salomont, ki országbéli sok veszekedésekért fogságban tartatik vala, bocsátanák el; kit elbocsátván Szent László király, mindjárt a koporsó nagy könnyen felemelteték, melyet felvévén és azzal együtt szép processiót járván, a templom közepében egy szépen felékesíttetett oltárra tévék. Azon a napon és következő egész éjjel meg nem szűntenek a sok csudák. Kisasszony havának huszadik napján reggel szentmiséket szolgáltatván és egyéb isteni szolgálatokot elvégezvén, Szent László király a püspökökkel és a nemességnek főrendivel nagy ájtatossággal felnyiták a koporsót, és láták, hogy a Szent István király teste elolvadott, és a csontjai mintegy szép balzsamom színű olajban láttatnak lenni, honnét gyönyörűséges jó illat mindenfelé kiterjede. Szent László király szorgalmatoson keresvén a Szent István király gyűrűjét, a püspökök keze által, kezdé kimeríttetni a testből lött megnevezett olajt ezüst edényekbe, de mivelhogy amennyit kimerítnek vala, magától annyi sokasodik vala a koporsóban, igen csudálkozván visszatölték, és mindazáltal az olaj sem több, sem kevesebb nem lőn. Erősen béfedvén a koporsót, egy gyönyörűséges gazdag kápolnába helyhezteték, egy Mercurius nevű szent életű pap egész éjszaka megmaradván a templomban, egy angyal megjelenék néki szép ifjú képében, és tiszta gyolcsban bétakart ajándékot ada, mondván: Mercuri, vedd kezedbe, amit oly igen kívántál, és némely napokig magadnál tartván, azután vidd László királyhoz. Nagy örömmel bételvén Mercurius, mindjárt kitűré a tiszta gyolcsot, és abban találá a jobbkezét és a gyűrűjét Szent István királynak, és mikor kedve tartá, e drága ajándékkal kedveskedék Szent László királynak, melyet nagy örömmel vévén, drága edénybe helyhezteté és nagy tisztelettel külön más kápolnába tévé. Méltó volt, hogy minden rothadás nélkül megtartatnék az a kegyessen adakozó jobbkéz, mely oly sok alamizsnát osztogatott a szegények táplálására. Ezekkel és sok egyéb csudatételekkel megdicsőítette az Úristen Szent István királyt.




A Szent Jobb
(fotó: Gottl Egon)

Forrás:jelesnapok.oszk.hu		  
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
Szent Korona
  2017-08-20 13:58:05, vasárnap
 
  Szent Korona




(A kiállított Szent Korona az Országház kupolacsarnokában)

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt
és mai napig épségben megmaradt koronája.
A magyar államiság egyik jelképe,
mely végigkísérte a magyar történelmet
legalább a 12. századtól napjainkig.

A hozzá kapcsolódó hagyományokkal és jogokkal foglalkozó
Szent Korona-tan szerint a magyar alkotmányosság alapja volt
az Anjou-kor végétől egészen a II. világháború végéig.
A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének
végső forrása a Szent Korona.		  
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
Szent Istvántól az új kenyérig
  2017-08-20 13:56:01, vasárnap
 
  Szent Istvántól az új kenyérig





I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, 969., Esztergom - 1038. augusztus 15.,
Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első magyar király.

A Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel,
vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte.

Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta
az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot,
és az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik.
Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat,
nevéhez fűződik a tudományosság magyarországi kezdete is.

Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk,
amely 1991-től államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.





Forrás: Wikipédiából, a szabad enciklopédiából		  
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
I. István
  2017-08-20 13:50:41, vasárnap
 
  I.Szent István király (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom -- 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője.

Élete.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a (török eredetű) pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki.




(Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése)

996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát, akivel sok hit térítő és lovag jött Bajorországból. Atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1000. augusztus 24-én) koronázták királlyá Esztergomban a feltehetőleg II. Szilveszter pápától kapott koronával, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. István és Gizella fia, Imre herceg 1031-ben egy vadászaton meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyenesági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unoka öccsét, Orseolo Pétert nevezte meg. Halála előtt Magyarországot a Boldogságos Szűz anyának ajánlotta fel. (Bizonyos kutatók szerint a korabeli szokás szerint tulajdonába adta.) Ezért nevezik Magyarországot Mária országának. István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérváron, ott is temették el.


Emlékezete.
1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király. Koronázása millenniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté nyilvánította, így a nagy egyház szakadás (1054) óta ő az első, akit mind a katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.

A katolikus magyarság nép himnusza volt a Szent István királyhoz című, Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének.

1983 augusztusában a budapesti Város ligetben, a szánkózó dombon (melyet utána neveztek át Király dombnak) mutatták be Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperáját.

Nevét több falu és számos templom is őrzi; a legnagyobb az Ybl Miklós tervei alapján épült, budapesti Szent István-bazilika. Lovasszobra, Stróbl Alajos alkotása a budai Várban áll. Utolsó szobrát 2006. augusztus 20-án avatták fel Kiskunfélegyházán a róla elnevezett templom mellett.




(Stróbl Alajos: Szent István szobra a Halász bástyán)



Eredeti szövegváltozat
Szent István királyrúl.

Nota: Regnorum Domina etc.

Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szünnek iszonyú sírástól szemei.
Virágos kert vala híres Pannónia,
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Kertésze e kertnek István király vala:
Behomályosodott örvendetes napja.
Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
Még éltedben minket ennek ajánlottál,
És szent koronáddal együtt feláldoztál.
Névtelen (16. sz.)
Ah! hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja,
ki voltál valaha Országunk Istápja.
Hol vagy István király? téged Magyar kíván,
Gyászos öltözetben te előtted sírván.
Rólad emlékezvén tsordulnak könyvei,
búval harmatoznak szomorú mezzej,
lankadnak szüntelen Vitézlő kezej,
nem szünnek iszonyú sírástúl szemej.
Virágos kert vala híres Pannónia,
mely öntöze hiven Szűz MÁRIA.
Kátholika hitnek bő volt szép virágja,
bé homályosodott örvendetes Napja.
Áh! melly nagy változás minden féle Vallás,
már meg szaporodott sok Lelki kár-vallás,
mint rósát a hivség ugy a Pannoniát
rontya eretnekség fonnyaszttya Virágát.
Kertésze e kertnek István király vala,
termesztője ennek ő véle meg hala,
Ennek életében élt a Magyar Ország,
ő halála után lett holt eleven ág.
Előtted könyörgünk bús Magyar fiaid,
hozzád folyamodunk árva maradékid,
Tekénts István király szomorú hazádra,
fordétsd szemeidet régi Országodra.
Reménségünk vagyon benned, s -- Máriában,
mint Magyar hazánk(na)k hiv Királynéjában,
Még éltedben ennek minket ajánlottál,
és sz: Koronával együtt föl áldoztál.
Te hozzád Mária Sz. István Királlyal,
Keresztfán érettünk szenvedő Fiaddal,
Árva Magyar Ország sírva fohászkodik,
néked mint Anyánk(na)k igy Panaszkodik.
(Dőry kéziratos Énekeskönyv átirata (1763.)
(A versszakok kezdőbetűi egy akrosztichont adnak ki: Árvakert.)


Mai, ,,finomított" szöveg
Szent István királyhoz


Ah! hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk is-tápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Rólad emlékezvén csordulnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szűnnek iszonyú sírástól szemei.
Virágos kert vala híres Pannónia,
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Kertésze e kertnek István király vala:
Behomályosodott örvendetes napja.
Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
Még éltedben minket ennek ajánlottál,
És szent koronáddal együtt feláldoztál.
Névtelen (16. sz.)

Forrás:A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.		  
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
Augusztus 20.
  2017-08-20 13:48:20, vasárnap
 
  Az állam-alapítás ünnepe



Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja.
A keresztény magyar állam-alapítás, a magyar állam fennállásának emlék-napja.
A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását
a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti;
az első magyar királyhoz, az állam-alapító Szent Istvánhoz.
István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia,
a hon-foglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája.

E korszak a kereszténység európai kiterjesztésének évszázada volt.
A bizánci egyház térítői már a 9. század második felében megjelentek a térségben,
a római egyház a 10. század során térítette meg a Kárpát-medencétől északra élő népeket.
Történelmi párhuzam nélkül is igaz a kijelentés:
az új év-ezred küszöbén Magyarország csatlakozott Európához.
István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagy-boldog-asszony napján hívta össze
Fehérvárra a királyi tanácsot.
Ekkor tartották az un. törvény-napokat.
(Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)




Később Szent László király hozott döntést az ünnep-nappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra,
mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában.
A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20.
egyházi ünnepként maradt a köz-tudatban.
1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján
évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről -
az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt,
de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette!
1771-ben ő volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot,
amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
Az 1848-as szabadság-harc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet.
Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult.
A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep:
1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.
A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország
visszaállításának összenemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel.



Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt.
Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan.
Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható.
Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak,
ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, de tartalmilag megújították.
Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt,
mint új szocialista állam-alapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették.





Ettől fogva 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük.
(1950-ben az Elnöki Tanács a Nép-Köztársaság ünnepévé is nyilvánította!
A rendszer-változás óta, 1989-től ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet.
Szent István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg!


Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése
Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította. 		 
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 340 db bejegyzés
e év: 4386 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 302
  • e Hét: 2516
  • e Hónap: 16421
  • e Év: 146128
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.