Regisztráció  Belépés
hilon.blog.xfree.hu
"Kinek-kinek az a szép,ami az ő szívét elgyönyöríti!" /Gárdonyi Géza/ Horváth Ilon
2016.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Sorsregény
  2017-08-04 21:06:13, péntek
 
 

"Egy félig csókolt csóknak a tüze"
sóhajként gördül forró ajkakon,
égő lüktetés, múltat, idézve
ül fakuló, vértelen ajkamon.

Álmomban, mikor hozzád simulok,
elhalkul a világ minden zaja,
karod lágy ölelésébe bújok,
s felszabadul lelkemnek sóhaja.

Szomorú szívnek halk dobbanása
élteti a hamvadó kis reményt,
el nem csókolt csókok lobbanása
szenvedéllyel írja a sorsregényt.

2017. július 27., Az idézet Ady Endre "Félig csókolt csók" c. verséből való
 
 
0 komment , kategória:  Farkas Anna  
Mocsari Melinda/POET/: Otthonom emlékére
  2017-08-04 20:56:48, péntek
 
 

Egy kis faluban megállok, elidőzök,
egy kis utcát keresek, elrejtőzött.
Továbbsétálok. Poros járdán lépkedek,
visszaidézve múltbéli emlékeket.
S megérkezvén, a ház előtt
a kopott meggyfák virágba borulása most is lenyűgözött.

A kiskapu lelke zárva,
itt régi idők titkai járnak
bűvös kulcsra várva,
hogy újra gyúljon fénye egykori otthonom világának.

Zsebemből az emlékkulcs előkerül,
a kilincs megrezdül,
és sohasem feledő szívem megkönnyebbül.

Emlékeimmel beléphetek az udvarra,
a kerti kút friss vize újra a szomjamat oltja.
És megállok a barátságos, vén diófa mellett egy pillanatra,
(két gyermeke is vendégként fogad ma)
sokszor hullajtotta gyümölcsét kosaramba,
ezért hajolok meg előtte, tisztelettel, adózva.

Majd jobbra nézek, és a kiszáradt lugas felé sietek,
lágy fürtjét kezemben érzem, s ízét a szőlőszemeknek.
Mert október havában, térdig, a dézsában
a szőlőt préseltem apámmal,
a jó bort értette és, sohasem feledte,
nekem és öcsémnek is jutott egy pohárral.

Szüretre mindig hazajártam,
nagyszerű volt a hűség a családban.
És most is hallom gyakran,
ahogy a szőlőszem roppan,
leve loccsan a hordóba.
Fehér és piros,
nagy szemű és zamatos,
darázs-csípte mazsolás
mely anyám-sütötte karéj kenyérrel volt oly csodás.

Végül a kert végében megállok csendesen,
az alma-, barack-, szilvafák elkorhadt erdejében.
Emlékszem a gyümölcstől földig roskadó ágakra,
mi, srácok sokszor bújócskáztunk alatta,
s ha megéheztünk, csak szakítottunk róla,
mézédes leve végigcsorgott a karomra.

Segítettünk anyámnak vékába szedni,
segítettünk a forró lekvárba belekóstolni.
Estére már sorakoztak a teli üvegek a polcon,
és a lezárt kamra ajtajánál sóvárogva bekémleltünk a kulcslyukon.

Visszatérek a kiskapuhoz,
a falu tornya éppen harangoz.
Még egyszer meghatódva tekintek az öreg házra,
ifjúkoromnak itt töltött boldogságára.
Ma színesnek láttam e régi világot,
benne mindenki élt és gyönyörűnek látszott.
A lakat bezárul,
mosolygós arcomon könny pereg,
egy szomszéd kíváncsian bámul,
és megkérdezi, hogy hová megyek
 
 
0 komment , kategória:  Szülőhely,haza,otthon  
Várnai Zseni: Balatoni alkony
  2017-08-04 17:33:59, péntek
 
 
Az ég a vízre ráhajol
a láthatáron valahol...
az ég a vízzel összeér,
az ég, a víz
gyöngyházfehér.

Így látom én fektemben itt
a táj elnyugvó fényeit,
miközben percem elrepül...
az ég, a tó
elszenderül.

Oly nyugodalmas most a táj,
boldog vagyok...semmi se fáj...
tükörsima a Balaton,
sellők énekét
hallgatom.
 
 
0 komment , kategória:  Természet  
A tenger
  2017-08-04 17:30:54, péntek
 
 
Nagy ember a tenger,
nagyon nagy.
Minden gondolat
súlya, mélye,
súlyosan mélyül
hozzá mérve.

Emberként él, emberként érez,
nincsen fogható erejéhez.
Láttam, hajnalban a napot
égre emelte:
izzott az óriás kerék,
szinte sisteregve
hányta tüzét a hullámokra,
s ő, a tenger-ember, higgadtan
a horizontra paszította.
Aztán, mint egy nagyapó,
fecsegett, magyarázott,
mikor ölébe hulltak a hálás,
ujjongó sirálysikoltások.
Van derűje, van humora.
Hangja némelykor nagydob,
máskor fuvola.

Nyugalma is emberi,
szelíd nyugtalanság.
Bőszült ember,
hogyha felbosszantják.
Ó, mennyire ember!
Nem békül,
csak a maga szabta renddel.
A partja,
amilyennek ő akarja. -
Nem a hajókért van,
a hajók születtek érte,
s belevész, ki másképpen remélte.
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 32 db bejegyzés
e év: 698 db bejegyzés
Összes: 2000 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 426
  • e Hét: 2942
  • e Hónap: 12426
  • e Év: 138581
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.