Regisztráció  Belépés
mrg1.blog.xfree.hu
Ahhoz hogy megtudjuk,mi az emberek véleménye rólunk, fel kell dühítenünk őket. Király Margó
1960.09.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Elköszön a nyár
  2017-09-30 14:01:37, szombat
 
 



Lám Etelka: Elköszön a Nyár


Lombok hűs árnyékába megbújik az őszi szél
Omladozó várromokon kergetőznek a lepergő falevelek
Már eltűnt a csalogány és a feketerigó csengőhangja is
Bíborszínű rózsaszirmokon meglapul az őszi dér
Hivogatón mézédes szölöfürtöket érlel a napsugár
Utoljára még a Nyár élénk színekkel felvidítja a tájat
Lenszőke hajával betakarja a ezüstösen csillogó határt
Lám, visszapillant a múlt könnyeivel, s elvonul
Árvalányhaj bókol, hajlong a selymes fűben
Sóhaja felszáll, beleremeg az erdő, s lehull az aranyeső.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Őszi dal
  2017-09-29 12:19:30, péntek
 
 



Várnai Zseni: Őszi dal


A nyár szerelme forró és merész,
de édesebb az őszi napsütés,
a csókja nem éget, mint a láng,
csak simogat, mint egykor jó anyánk,
szívünkre mézes, enyhe csókja hull...
és minden nap korábban alkonyul,
korábban alkonyul!

Az ősz szerelme, mint a kósza szél,
halk suttogás, majd vészes szenvedély,
a fény és árny oly gyorsan változó,
mint életünk, e hullámzó folyó...
Még kék az ég, de máris elborul,
és minden nap korábban alkonyul,
korábban alkonyul!

Az ősz szerelme hervadó virág...
lombdíszeit hullatja minden ág,
csak hallgatom ez édes bús zenét:
a búcsúzó madarak énekét...
Csak hallgatom, és szívem elszorul:
jaj, minden nap korábban alkonyul,
korábban alkonyul!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tóparton
  2017-09-28 16:39:20, csütörtök
 
 



Szabó Lőrinc: Tóparton


Rigós erdőben bujdosó nap,
itt a tó, fekszem csöndesen,
a part ring, mintha vinne csónak,
a kék vizet nézegetem,

és most közelről még a fű is,
bármily kicsi és egyszerű is,
époly gyönyörű, mint a tónak
vizéből visszakacagó nap.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Őszi szerelem
  2017-09-27 18:57:56, szerda
 
  Törő Zsóka: Őszi szerelem


Lágyuló fényben szeretni téged,
csituló lánggal lobogni érted,
gyengéden fonni karjaim köréd,
lassuló vággyal indulni feléd,
gyengülő tűzzel, kevesebb hévvel,
ölelni mégis reszkető szívvel...
Ilyen az élet, díszeink hullnak,
őszi szerelmek sohasem múlnak.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Sose halaszd el ...
  2017-09-26 22:02:39, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Húsz év múlva
  2017-09-25 15:32:34, hétfő
 
 



Vajda János: Húsz év múlva

(Gina emlékkönyvébe)
Mint a Montblanc csucsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.

Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.

De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül -
Mult ifjuság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.

És ekkor még szivem kigyúl,
Mint hosszu téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelő nap megjelen...
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kereslek...
  2017-09-24 20:23:34, vasárnap
 
  Kolarics Enikő: Kereslek...


Kereslek, idegen és ismerős arcokban,
Megjátszott és őszinte mosolyokban,
Kereslek zavart és nyílt tekintetekben,
Keserves zokogásban, örömkönnyekben.

Kereslek kimondott és kimondatlan szavakban,
Szívtépő érzésekben, gondolatokban,
Kereslek lágy, könnyed énekszóban,
Szél szárnyán szálló, mély sóhajokban.

Kereslek hazug és igaz szívekben,
Börtönben láncra vert és szabad lelkekben,
Kereslek lidérces, tündérmesés álmokban,
Soha ki nem alvó tűz eleven lángjában.

Kereslek mámoros, züllött éjszakákban,
Pattogó tüzekben, meleg szobákban,
Kereslek a bor zamatos ízében,
Összefonódó, vad ölelésekben.

Kereslek a nappalok perzselő fényében,
Fekete éjszakák hűvös sötétjében,
Kereslek az egek bársonyos kékjében,
Tenger és óceán szédítő mélyében.

Kereslek, kutatlak, de minden hiába,
Bármerre járok, sehol sem talállak,
Legmélyebb tárnában, legmagasabb toronyban,
Földön és égen, Mennyben és Pokolban.

Kergetlek, üldözlek, nem adom fel soha,
Benne élsz te minden élőben és holtban,
Te vagy a mindenség, így mindenütt jelen vagy,
Tán nem is tudom igazán, ki vagy és mi vagy...
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ősz
  2017-09-23 16:31:48, szombat
 
 



Szabó Magda: Ősz


Ilyenkor már csak a felleg kövér,
meg az eső, mely bő kontyát kibontja,
ám apad a víz a rakpart kövén,
s a hegyek és fák sorvadnak naponta.
Fogy az erdő, a színét váltja, bágyadt
sovány a város, olyan egyszerű lett:
nyurgább a kémény, horpaszak a házak,
hajnal s alkony közt a rés egyre szűkebb.
A tömör levegő is lefogyott, keskeny,
hasít és hajlik, mint a penge,
a szenvedély nem tombol, csak morog,
vackot keres, megbúvik a szívekbe.
A vidék is sovány. Diója csörren,
a mustja csorran, mégis ösztövér.
Benned nézem magam már, mint tükörben,
s oly mindegy, én sovány vagyok, kövér.
Köd birkózik az ideges szelekkel;
meddő az írás. Mégse voltam meddő.
Csörög a vers. A termésem kinek kell?
Te gyűjtöd be s a kékszemű jövendő.
Mit feleljek, ha megkérdez az ősz?
Kopár a hegy, vetkőzik a faág.
A visszhang sem volt sosem ismerős,
mért volna ismerős a némaság?
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Őszi délután
  2017-09-22 13:35:31, péntek
 
 



Gyulai Pál: Őszi délután


Oh mi kedves őszi napfény!
Jőj a kertbe, jőj velem
Kies ősszel, délutánként
A sétát úgy kedvelem.

Halld a hulló lomb sohajját,
Bús és mégis oly szelíd,
Nézd a napfény ragyogását,
Bágyadt, mégis melegít.

Halványul a kert viránya,
Mégis benne mennyi zöld;
Nyílik még egy-két virága,
S mily mosolygó arcot ölt.

Nem halljuk már a pacsirtát,
Mégis cseng-bong még a lég;
Meglebbenti a köd fátylát,
Mégis tiszta kék az ég.

Látszik, hallik az enyészet,
Mégis itt-ott mennyi báj!
Álmodozik a természet,
S elálmodja, ami fáj.

Ülj le, kedves, itt az aljban,
Hadd mélázzunk egy kicsit,
Ahol vígan szedtük hajdan
A tavasz virágait.

Elhanyatlik ifjúságunk,
Itt van őszünk nem soká,
Bár nem érzi boldogságunk,
Szívünk nem gondol reá.

Oh de eljő észrevétlen,
Loppal lépve, csendesen;
Már fehérlik egy-egy fürtem,
Tied is fog, kedvesem!

De ne búsulj: akkor is lesz
A virányon enyhe zöld,
Meg-megcsendül egy édes nesz,
Fel-felvidul ég s a föld.

Nyílik akkor is virágunk,
S a hervadó levelen
Ott ragyog meleg sugárunk,
Örök fényed, szerelem!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gyermeket játszani
  2017-09-21 18:33:19, csütörtök
 
  Pálinkás Imre: Gyermeket játszani


- Bolond vagyok - mondtam,
hozzá egy nagyot vigyorogtam
s a szó megfagyott a levegőben,
rám néztél szomorú-meglepetten:
-ne játssz a szavakkal, komoly ember vagy!

Nem! Kedvesem! Nem!

Engedj újra gyermeknek lennem, engedj játszani,
a múltba temetett időkbe pajkosan visszakacsintani,
megkeresni kis-autóm elveszett kerekét,
látni a kitárulkozó világ minden színét,
futni a képzelet végtelen ösvényén
és botlani a meglepetés küszöbén.

Engedd újra s megint
tiszta hittel látni a világot,
letörölni arcomról a sok mocskot,
add vissza rég elveszett, széttépett bizalmam,
s újra csak az igaz szó tiszta dallamát halljam.

Engedd,
hogy bűneim terhét levessem magamról,
menekülhessek a kínzón fájó álmokból,
engedj néha nem-felnőttnek lenni,
engedj néha gondtalan gyermeket játszani.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 257 db bejegyzés
Összes: 623 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 20
  • e Hét: 618
  • e Hónap: 1727
  • e Év: 15275
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.