Regisztráció  Belépés
mrg1.blog.xfree.hu
Ahhoz hogy megtudjuk,mi az emberek véleménye rólunk, fel kell dühítenünk őket. Király Margó
1960.09.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
Őszi délután
  2017-09-22 13:35:31, péntek
 
  Gyulai Pál
Őszi délután

Oh mi kedves őszi napfény!
Jőj a kertbe, jőj velem
Kies ősszel, délutánként
A sétát úgy kedvelem.

Halld a hulló lomb sohajját,
Bús és mégis oly szelíd,
Nézd a napfény ragyogását,
Bágyadt, mégis melegít.

Halványul a kert viránya,
Mégis benne mennyi zöld;
Nyílik még egy-két virága,
S mily mosolygó arcot ölt.

Nem halljuk már a pacsirtát,
Mégis cseng-bong még a lég;
Meglebbenti a köd fátylát,
Mégis tiszta kék az ég.

Látszik, hallik az enyészet,
Mégis itt-ott mennyi báj!
Álmodozik a természet,
S elálmodja, ami fáj.

Ülj le, kedves, itt az aljban,
Hadd mélázzunk egy kicsit,
Ahol vígan szedtük hajdan
A tavasz virágait.

Elhanyatlik ifjúságunk,
Itt van őszünk nem soká,
Bár nem érzi boldogságunk,
Szívünk nem gondol reá.

Oh de eljő észrevétlen,
Loppal lépve, csendesen;
Már fehérlik egy-egy fürtem,
Tied is fog, kedvesem!

De ne búsulj: akkor is lesz
A virányon enyhe zöld,
Meg-megcsendül egy édes nesz,
Fel-felvidul ég s a föld.

Nyílik akkor is virágunk,
S a hervadó levelen
Ott ragyog meleg sugárunk,
Örök fényed, szerelem!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nincs Cím
  2017-09-21 18:33:19, csütörtök
 
  X  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Őszi hangulat
  2017-09-20 12:46:23, szerda
 
  Aranyosi Ervin: Őszi hangulat


Az őszi szél a fák lombjába mar,
a föld színét festi a rőt avar.
Levetkezett fák - látom - szinte fáznak,
behódolnak az őszi elmúlásnak.
Csalóka ez a bús, komor halál.
Színes, akár egy őszi karnevál.
Művész se tudna szebbet festeni,
harmóniája csodás, isteni.
A természet szép álmokat kíván,
altató csókja elbűvöl talán.
Suhanó szél hűvösen búcsút int,
s várjuk a langyos, új tavaszt megint.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szeptemberi vendég
  2017-09-19 13:45:12, kedd
 
  Polgár István: Szeptemberi vendég

Hull az eső. Monoton
kopogását hallgatom.
Vendég kopog, ismerős:
bebocsátást kér az ősz.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Késő ősz
  2017-09-18 14:30:10, hétfő
 
  SIMON ISTVÁN: KÉSŐ ŐSZ

Aranyszegélyű fellegek
között szállnak a vadludak.
Alkonyul,-látni sem lehet
őket, csak hangjukat
hallani.
Nincsen már hegedűs tücsök,
csak kósza eső van, ami
csipeg-csöpög a fű között.
Ezüstös dér, vagy ropogó
hóharmat lesz reggelre itt.
A vetésekre takaró,
bizony az kell kikeletig.
A fának ködszakálla van,
Meglengetik a szelek,
s így hajtogatja hasztalan,
hogy esik, szédül lefele
utolsó
ágrólszakadt levele.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hűvös őszi eső
  2017-09-17 08:45:53, vasárnap
 
 



Majtényi Erik: Hűvös őszi eső


Hűvös őszi eső,
se vége, se hossza,
a fázós bokrokat
mossa, egyre mossa.
Mossa a pázsitot,
az ösvényt, a fákat,
utcákat, tereket
s külön minden házat.

Csüng az eső ezer
vékony cérnaszála,
nincsen az az olló,
amelyik elvágja.
Neki-nekilendül
vadul záporozva -
hűvös őszi eső,
se vége, se hossza.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Őszi napsütés
  2017-09-16 15:25:15, szombat
 
 



Őszi napsütés


Gyengéden simogatja a nyakam szél,
Forrón perzseli tarkóm a fény.
Lágy sugarak pajkos táncot járnak a vízen,
Egy fehér sirály nézi őket a partról szelíden.

Szabadság illatot szimatolok a levegőben,
Úgy érzem, valami nagydolog van készülőben.
Nyugodt vagyok, de a vérem belül pezseg,
Menekülnék, mint vakáció előtti napon a gyerek.

Ambivalens ez az érzés, hiszen lelkemben minden rendben,
Mégis ezer féle aggasztó gondolat kavarog a fejemben.
Becsukom hát a szemem, kifelé már nem tekintek,
Bent van úgy is minden válasz, csak nem tudom, kinek higgyek.

Az ész az úr, vagy a szív szava az igaz?
Jaj, édes Isten, miért vagy Te ilyen ravasz?
Nehéz lecke ez egy magamfajtának.
Semmi másnak nem élni, csak a mának.

De tanulom már! És azt is hogyan,
Hiszen csak így élhetek boldogan.
Ma már tudom nincsen élet napfény nélkül,
A madár is csak akkor szabad, hogyha röpül.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szüret
  2017-09-15 12:05:04, péntek
 
 



Gy. Orbán Éva: Szüret


Szőlőtőkék fürtje egyre édesedik,
gondterhelt a gazda, esélyt mérlegeli.
Mint édes gyermekét vigyázza és éber,
mert a szőlőtermés érett korba lépett.
Olyanná válik, mint felajzott nyíl húrja,
ha nem jól időzít, rövidet ő húzza.

S eljön a szüretnek várva várt ideje,
sor végén diófa, kedvesen integet.
Kezdődik a munka, elkel sok fürge kéz,
sárga, piros bogyó íze, mint lépesméz.
Lesz is ebből jó bor, ha kiforr majd a must!
Istenek közt figyel a jó öreg Bacchus.

No, de addig is, haj, sok a gazda dolga,
míg a szőlő leve kerül a hordókba.
Mert kényes ám a lé, mint ártatlan jánykák,
forrni, élni szeret tiszta, vetett ágyán.
Magadévá teszed, tüzes csókkal bódít,
és mire feleszmélsz, máris fejbe kólint.

Pincékben a hordók glédája áll szépen,
dongája, abroncsa mind olajtól fényes.
Belül már a kénfüst rendesen átjárta,
ami árthat bornak, ezzel már kizárva.
Prés, kádak, kármentő, őrlő, dézsák, lopó -
mennyi lesz a mustfok? Kell még egy fokoló!

Így előkészítve, minden, mi alkalmas,
nyugovóra fejét gazda is lehajtja.
Rokonok, barátok kora reggel gyűlnek,
álmosság szab határt széles jókedvüknek.
Tapasztalt a gazda, ebből is felkészült,
szíves szavaival ekképp áll elébük:

Kedves jó barátok, segítők munkámban,
kezdjük hát napunkat pohár pálinkával.
Azután dologra, haladjon a munka,
ebédre helybe jön a friss májas hurka.
Süti már az asszony, hozza a pogácsát,
iszunk majd rá egyet, nem húzok rovátkát!

Felbuzdul a csapat, jók a kilátások,
imígyen hangoznak már a kiáltások:
Teli van a vedrem, hol az a puttonyos,
hascsikarás gyötri, vagy fa alatt hortyog?
Évődés, kacagás veri fel a határt,
fészkéről felröppen egy énekesmadár.

A kócos kordonok fel is lélegeznek,
leszedték vállukról a sok édes terhet.
Emberek búcsúznak egy jó éjszakáttal,
fárasztó, szép nap volt a sok jó baráttal.
Koccintanak még az új bor sikerére,
s kívánnak egymásnak tartós egészséget.

Eloltja lámpáját, álmos már a Nap is,
Éj-madár kitárta fekete szárnyait.
Égi atléták közt versenyfutás indul,
galaxis pályáján leggyorsabban ki fut?
Izzó tűzcsóvájuk sziporkázva fénylik,
felderítik még a szép Vénusz kedvét is.

Mikor a Nap unta éjszakai álmát,
nyújtózik egy nagyot, felnyitja pilláját.
Arany fényözönnel tekint le a tájra,
smaragdcseppet hint rá mindegyik fűszálra.
Almák kerek képét pirosra csókolja
- aggódva figyeli meggyötört bolygónkat.

Hordók már színültig finom, édes musttal,
pincében szükséges a gyakori mustra.
Gyertyával óvatos a hozzáértő gazda,
nem tréfa a mustgáz, életet kioltja.
Ha teheti körülnéz, erjedést hallgatja,
csípős murci most már a hordók tartalma,

mely dolgozik tovább zajos erjedéssel,
válik jó nedűvé hónapok teltével.
Ez alatt sok munkát, törődést igényel,
hogy meg is feleljen fajtája nevének.
Hírét-nevét vigye a boros gazdának,
mert nem veszhet kárba sok nehéz munkája.

Jófajta magyar bor dicsőséget hozott,
híres termőhelyük, nevük meg nem kopott:
Eger, Gyöngyös, Villány, Pannonhalma, Csopak,
Somló, Boglár, Sopron, Badacsony, Mór, Tokaj!
Irsai, Kéknyelű, Leányka, Kadarka,
Furmint, Hárslevelű - rég` tilos a Noah!

"Jó bor, jó egészség" azt mondja a nóta,
mértékkel fogyasztva - ne feledkezz róla!
Asztalon palack bor koronája lehet
finom ételeknek, bizony, mondom nektek.
Jól vésd ezt eszedbe, nem lesz bajod soha,
víg kedvre derít majd Tramini mámora.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Napfény szonett
  2017-09-14 20:33:51, csütörtök
 
 



Káli László: Napfény szonett


A nappalok csak eltelnek valahogy.
Az éjszakák mind egyre nehezebbek!
Csak rólad álmodom, hiányzol nagyon!
Feléd suttogom, mennyire szeretlek.

Ahogy senki még, úgy hiányzol nekem!
Bár hangod itt zenél, mint hárfán a szél,
csodás dallamával betölti lelkem.
És szemed kék tükrét ontja rám az ég.

Akár a Napfény, mosolyod úgy ragyog,
Szerelmünk úgy kapaszkodik egymásba,
mint százéves platán a hegy oldalán.

Eggyé lettünk. Lelked lelkemnek párja,
édes börtönöd, szerelmed rabja vagyok.
Tudom, Veled még ezernyi csoda vár!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Őszi eső
  2017-09-12 17:09:52, kedd
 
  Link

Őszi eső
Tegnap szinte még nyár volt,
tűző nap fénye lángolt.
Július volt, éreztem én,
július volt szeptember végén.

Arcomra hull az őszi eső,
csendesen hull, csak permetező.
Néma az út, csillog a fény,
senkise jár, csak egyedül én.
Egyre csak hull, mint halk zokogás,
homlokomon így múlik a láz.
Épp olyan hűs, mint puha kéz,
simogató, s csak téged idéz.

Messzire száll most a gondolatom,
rólad álmodozom, ajkam csókodra vár.
Úgy vár, mint ahogy soha még,
szívem újra tiéd, újra itt van a nyár.

De arcomra hull az őszi eső.
Hol van a múlt, a boldog idő?
Kérdezem én, s nincs felelő,
egyre csak hull az őszi eső.
Még jön egy új, boldog idő,
könnyeimet, mosd le őszi eső!
Őszi eső.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 191 db bejegyzés
Összes: 557 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 19
  • e Hét: 314
  • e Hónap: 1205
  • e Év: 10782
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.