Regisztráció  Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Felfedeztük a magyar Svájcot
  2017-09-01 13:59:01, péntek
 
  Felfedeztük a magyar Svájcot. Itt olvasható Link
És még nagyon sok szép kép és érdekes beszámoló olvasható az oladlon

Ferde-vízesés, vagy mesebeli nevén a - Tündérlépcső
........


 
 
0 komment , kategória:  érdekes képek  
2016/17/18 labdarúgás V.B. selejtező mérkőzések
  2017-09-01 13:30:02, péntek
 
  - 2017.08.31. Magyarország - Lettország 3:1 Ezzel az eredménnyel a "B" csoportban a 3. helyen áll az ország
Képek és egy videó Link
Youtube videó Link
MAGYARORSZÁG: Gulácsi - Bese, Guzmics, Kádár, Korhut - Nagy Á., Pátkai - Varga R., Stieber Z., Dzsudzsák - Szalai Á. Szövetségi kapitány: Bernd Storck
Simán verték Dzsudzsákék a gyengécske letteket.
Kádár (6. perc), Szalai (26.),
Dzsudzsák szabadrúgása után a lett Solovjovs csúsztatott saját kapujába Solovjovs (68.öngól, melyet Dzsuzsák Balázsnak megadott a játékvezető
A magyar válogatott hajtós meccsen, nagy akarással játszva győzött Kádár, Szalai és Dzsudzsák találataival.
Ami számomra nagyon megható volt, hogy a mérkőzés befejezése után a SZURKOLÓK a Himnuszt énekelték a játékosokkal együtt..


- 207.08.31 Portugália - Feröer szigetek 5:1
Ronaldo ollózása Feröer-szigetek ellen Videó Link Ezzel a góllal a vb selejtezőben 13.-at, a Portugál színekben pedig 77. golja lett Ronaldonak Utána még kettő gólt lőtt az ellenfél hálójába,
Videó Link


- 2017.08.31 Franciaország - Hollandia 4:0
Videó Link


- 2017.08.31. Belgium - Gibraltár 9:0 Kiütéses győzelmet arattak a Belgák.
Gólszerzők: Mertens(16.), Meunier(18., 61.,67.), Lukaku(21., 38.,84.), Witsel(27.), Hazard(45.)
Videó Link

 
 
0 komment , kategória:  Külföldi foci  
Vakáció búcsúztató szentmise Dózsa Györgyről
  2017-09-01 10:05:17, péntek
 
  Videó Link
Szent misét bemutatja: Böjte Csaba atya
.....



.....



.........



.........



...

 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Bencze Domokos: Mienk vagy Erdély
  2017-09-01 09:56:35, péntek
 
  Forrás: emf-kryon.blogspot

Mienk vagy Erdély , másfél ezred éve,
Rajtad küzdünk, rajtad szenvedünk.
Határaidnak minden völgye, bérce
Kimondhatatlanul drága, szent nekünk,
Érted küzdöttünk erős haláltusákon,
Érted csatáztunk másfél ezredet,
Őrt állva itt a vérünk mosta sáncon
Mi vértanúk, mi székelyek!

Nem, itt nem harcolt érted senki más és
Nem hordott érted gyászt és bánatot!
Tanúink rá az ősi sziklabércek,
S a megdicsőült, büszke századok,
Az aranykalászok, a zúgó szálfaerdők,
Amik szívünkből ittak életet,
Mi voltunk itt az alkotok, a teremtök,
Mi vértanúk mi székelyek!

Ó, mennyi gyász, és mennyi mártíromság
Melyek szentté avatták földedet hazám,
Vérből születtek itt a gyenge rózsák,
S a büszke tölgyek a bércek homlokán.
Ó, mennyi orkán tombolt át felettünk
S taposta szét az ősi múltunkat!
Könnyben fogantunk, vérben megszülettünk,
Mi vértanúk, mi székelyek!

Könnyben fogantunk, vérben megszülettünk,
Úgy lettünk hősök, halhatatlanok.
Tombolhat, zúghat száz vihar felettünk,
Mi meghalunk, de nem leszünk rabok!
Mi meghalunk, de ha árva népünket,
Ismét marják undok vérebek,
A hadaknak útján újra visszatérünk,
Mi vértanúk, mi székelyek!

Mienk vagy Erdély, másfél ezred éve,
Rajtad küzdünk, rajtad szenvedünk!
Határaidnak minden völgye bérce
Kimondhatatlanul drága szent nekünk!
S ha kell, indulunk tűzön, véren által,
Harcolni újabb másfél ezredet,
S dacolni érted, végzettel, halállal,
Mi vértanúk, mi székelyek!


1921, március 21
 
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
Magyar gyász: nemzetgyilkossági kísérlet Trianonban
  2017-09-01 09:44:25, péntek
 
  1920. június 4-én íratták alá a Kárpát-medence egészére, mint istenadta geopolitikai egységre kiterjedő Magyarország halálos ítéletét a Nagy-Trianon palotában.
Bőbben itt olvasható Link
 
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
Reményik Sándor - Nem nyugszunk bele!
  2017-09-01 09:40:38, péntek
 
  Téli szél a tar gallyakat fújja
Mint az Isten égre tartott ujja
Mint megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagy világon.

Elvették s most véle nagyra vannak
Törött véres kardját a magyarnak.
De még minden nép a sírját ássa
Van szava, hogy világgá kiáltsa

Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk
Csak mi, csak mi ne emeljük fel fejünk.
Tiporhatják szûz tiszta igazunk
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk.

De hirdessük gúzsba kötött kézzel
Sebes ajkkal, lázadó vérrel
Idézve menny, pokol hatalmait
Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt.

Kezünk bár nem pihen a kardvason
A szíveinkben nem lesz nyugalom.
Jöhetnek jövő századok s megint
Csak felszakadnak régi sebeink.

E sebek és e fájdalom örök.
Ettől vonaglik minden magyar rög
Ettől vérez ki majd nyomunkba hág
Ettől nem gyógyulnak az unokák.

Tátra erdők ettől zúgnak-búgnak
Ettől reszket lelke minden zugnak
Puha szívek kővé ettől vállnak
Kemény kövek élő szívként fájnak.

Amíg élünk ettől fájunk, égünk
Sírban ettől nem lesz pihenésünk
Ettől szorul a kezünk ökölbe
Ettől sír a gyermek anyaölben.

Fenyőmadár behavazott fákon
Száraz haraszt téli pusztaságon
A folyók, a fák, a füvek szelleme
Minden süvít, mi nem nyugszunk bele.

Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet
Versailles-ig lobogjon az üzenet
Hogy megroppant bár karunk ereje
Nem nyugszunk bele, nem nyugszunk bele!"


Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
Reményik Sándor: Gyűrűt készítettek
  2017-09-01 09:35:18, péntek
 
  A komáromi református templommal szemben leleplezték a Trianon-emlékművet.
A leleplezést követően a Szőgyéni készítő, Smidt Róbert mutatta be az emlékművet, melyet Reményik Sándor verse ihletett. Elmondása szerint a 300 éves tölgyfa, amelyet egy fémgyűrű fog össze, méltó alapanyaga egy ilyen emlékműnek, méltó érzéseink kifejezésére. Az emlékmű befejezetlen teteje a teljesség hiányát szimbolizálja.
...... ......



...... ........... ..............


Egy gyűrűt készíttetek, feketét,
Acélból, - dísztelent, keményet,
És a dátumot belevésetem,
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget,
S jusson eszembe, hogy az életem
Egy kockára tettem föl mindenestől!

Június 4. 1920.:
Én megállok e sírkő-dátumon.
Én nem megyek egy lépést se tovább.

Eszembe jutnak Nyugat népei,
A gőg, a hitszegés, a csalfaság!
A társtalanság komor bélyege
A megalázott, széttépett hazán,
Mohács, Majtény és Világos után:
Neuilly és Versailles és a Trianon!

Párist, e hitvány, dölyfös ember-bábelt
Csak gyűlölni és megvetni tudom.
A dalai, a csipkés-finomak,
Mikért egy költőnk vágyva könnyet ontott:
Nekem: káromló, rút rikácsolás,
S én visszavetem néki, mint a rongyot!
Remete-nemzet lesz a magyar nép,
Mintha magányos szirten állana,
Vezeklő-oszlop tornyos tetején;
S csak Istene lesz véle, s bánata.
Eszembe jut a kettétörött kard,
És lobogóink tépett erdeje,
És néma, fagyott öblű kürtjeink, -
A némaságuk mintha zengene!

Eszembe jutnak elnyomóink itt:
És árva testvéreink odakint;
Június 4. 1920:
E dátum lázít, fenyeget és int.

Egy gyűrűt készíttetek, feketét,
Acélból, - dísztelent, keményet,
És a dátumot belevésetem,
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget
S jusson eszembe, hogy az életem
Egy kockára tettem föl mindenestől!

1920. június 8.

Előadó: Dörner György. Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
Raffay Ernő előadása Trianonról
  2017-09-01 09:07:57, péntek
 
  Videó Link  
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
Trianon, leleplezték a cselszövést. Ezért darabolták .......
  2017-09-01 09:03:44, péntek
 
  Forrás: kulfoldiapro.com
...... .........


Immár a századik évfordulójára emlékezünk annak, hogy hazánk kénytelen volt aláírni a trianoni békeszerződést, amely által jogilag is szétszabdalódott a történelmi Magyarország. A tragikus esemény kutatására a Magyar Tudományos Akadémia keretén belül Trianon 100 nevű munkacsoport alakult, amelynek vezetője, Ablonczy Balázs beszélt Magyarország feldarabolásának okairól.
Mindmáig az egyik legizgalmasabb kérdés kétségkívül az, miért akarták a nagyhatalmak - közöttük is elsősorban Franciaország -, hogy Magyarország a korábbi formájában, nagyságában, lélekszámában többé ne létezzen. Bár Franciaország és Magyarország a világháború idején hadban állt egymással, a büntetés aránytalanul nagy.

Pestiesen fogalmazva: mi volt a bajuk velünk?
Nos, a franciáknak legelsősorban nem velünk volt bajuk, hanem az örök ellenféllel, a németekkel. S bár a világháborút a szövetségeseikkel együtt megnyerték, a németek még a fegyverletétel után is erősebbek voltak, mint ők. A franciák iszonyú emberveszteséget szenvedtek el, tehát joggal tarthattak attól, hogy egy következő háborúban alulmaradnak.
Különösen akkor, ha megvalósul az osztrákok többségének akarata: csatlakozás Németországhoz. A francia politika ennek megakadályozására ajándékozta Nyugat-Magyarországot - Burgenland - Ausztriának. Egy esetleges német-osztrák egyesülés esetén erre nem számíthattak volna.
A franciák tehát mindenáron gyengíteni akarták Németországot, aminek része a németbarát országok ellehetetlenítése is - illetve új szövetségesek után nézés. Ez utóbbi a kisantant három állama: Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia volt. Haderőben körülbelül húsz hadosztályt jelentettek, amely által már kiegyenlítődött a német erőfölény.
Franciaország szövetségesei, elsősorban az angolok, némi berzenkedést követően elfogadták a francia érdekeket. Különösen megértővé váltak, amikor 1920 áprilisában a franciák átengedték nekik az iraki és szíriai kőolaj kitermelésének a lehetőségét...
Meg tudtuk volna-e akadályozni a győztes hatalmak velünk kapcsolatos törekvéseit? Mint ahogy tették a törökök, akiknek szintén sanyarú sorsot szántak a győztes hatalmak.
A felvetés száz éve dilemma, a kérdést annak idején feltették már Teleki Pál külügyminiszternek is. A két állam helyzete közötti alapkülönbség az, hogy a törökök vissza tudtak vonulni az Anatóliai-sivatag mögé, és nem öt fronton kellett visszaverni az országok feldarabolására törekvő ellenséget.
Ettől függetlenül kérdés, lett volna-e más lehetősége az országnak, mint hogy gyakorlatilag harc nélkül engedje a szétszabdalását.
Csupán Linder Béla hadügyminiszter félrészegen elmondott szavain - ,,Nem akarok több katonát látni!" - múlott, hogy az ország területének kétharmadát elcsatolták? Katonaság nélkül természetesen védtelenek voltunk, ám Linder szavainak megítélését árnyalja az a helyzet, amelyben elhangzott: a frontokról hazaáramló katonák között nehéz volt fegyelmet tartani. A harci kedv szertefoszlott a hosszú szolgálat alatt, a hazatérő katonákról nemcsak a civilek tépték le a csillagokat, de ők maguk is. Sokuk rabolt, gyilkolt. Amikor például megtudták, hogy amíg ők a fronton harcoltak, a gyermekük a jegyző segélyt elutasító szívtelensége miatt halt meg, azonnal elégtételt vettek. Amikor a papról kiderült, hogy drágán temetett, sokszor őt is megverték vagy akár meg is ölték. Az elszabadult erőszaknak, gyújtogatásnak, anarchiának több ezren estek áldozatul.
Ettől függetlenül még mindig 400 ezer hadra fogható magyar katona állhatott volna szemben 280 ezer románnal. Utólag persze el lehet gondolkodni azon, hogy a föld ígéretével nem lehetett volna-e mégis hadrendben tartani őket, ám bármiféle válasz már csak spekuláció.

- Bár a trianoni országdaraboláshoz vezető út főbb állomásait már régóta ismerik a történészek, kutatnivaló azért még bőven maradt.
A Trianon 100 kutatócsoport a Lendület pályázati rendszerében alakult, tagjai között a történészeken kívül irodalmárt, szociológust, földrajzost is találunk. Az öt évre - a 2016 és 2021 közötti időszakban - összesen 150 millió forint fölhasználására lehetőséget kapó alkalmi csoport Ablonczy Balázs történész vezetésével Trianon több aspektusát kutatja.
Az első egyből egy kis diplomáciatörténet. A franciák és az angolok tevékenysége a béke előkészítése érdekében már jól ismert, ám ugyanez az olaszok, amerikaiak, japánok esetében még sok meglepetést tartogathat.
Ugyancsak érdekesek lehetnek az utódállamok diplomáciájának a kulisszatitkai is.
A nagyközönség számára a legérdekesebbnek a magyar békedelegáció naplója ígérkezik, amely néhány hónapon belül megjelenik.
Miként hatott a magyar társadalomra az összeomlás? (Nem csupán a hadseregé, hanem a közellátásé.) Ezt is kutatják a mostani program keretében a történészek. S hogy ez is nagymértékben befolyásolta a békekötés menetét, azt mi sem bizonyítja jobban, mint Teleki Pál külügyminiszter kijelentése 1920 áprilisában, amely szerint ha az antant ismét megengedi a románoknak, hogy a Tiszát átlépve visszatérjenek Budapestre, akkor annak a lakossága éhen hal. Nem beszélve a tomboló spanyolnáthajárványról, amely szintén a helyzet mielőbbi rendezésére sarkallta a politikusokat.
Szintén feldolgozatlan része a magyar történelemnek a vagonlakókról szóló fejezet. Körülbelül 350-400 ezer menekültről van szó, akik közül 1918 és '24 között sok tízezren húzták meg magukat hosszabb-rövidebb időre vasúti kocsikban. Olyan magyarok ők, akik az új hatalom elől menekültek. Többségük hivatalnok, aki nem tette le az esküt az új államra, ezért elveszítette az állását. Minden család két vagont kapott, egyikben laktak, másikban volt minden vagyonuk. Általában a középosztályhoz tartoztak, tanárok, rendőrök, hivatalnokok. S hogy mekkora státuszbeli visszaesést jelentett számukra a határok meghúzása, arra példaként Ablonczy Balázs a gyulafehérvári rendőrkapitány esetét említette, aki a fővárosban csupán fogalmazóként kereshette a kenyerét. Magyarországnak egyébként is állandó dilemmája volt a menekültekhez való viszonyulás. Hiszen minél többen váltottak országot, annál kevesebb magyar maradt ősei szülőföldjén, és annál kisebb esélye lett a revíziónak.
Izgalmas kérdés a határok megszilárdulásának története is. A kutatók között általában egyetértés van abban, hogy az akkor még sokkal nagyobb stratégiai jelentőségű vasúti hálózat meghatározó tényező volt a határok meghúzását illetően.
A földbirtokosok általában minden befolyásukat latba vetették tulajdonuk egyben tartása érdekében. Nem is sikertelenül, friss kutatások alapján állítható, hogy a helyszíni határkijelölések nyomán összességében 700 négyzetkilométert sikerült megtartania Magyarországnak.
Érdekes a kettős birtokosság, a csempészet, illetve a házassági piac (egymás falvaiból való házasodás) alakulása is a határok kijelölését követően.
Kutatások kérdése még, hogy miként szakadtak szét gazdasági térségek. S bár a magyar települések általában vesztesei voltak a határmeghúzásoknak, Szeged és Szabadka versengésében például az előző város nyert rajta.
Szinte egyáltalán nem kutatott még a tiszavirág-életű államalakulatok története, kezdve a Lajta Bánságtól a Fiumei Régenshercegségen és a Szepesi Köztársaságon át egészen a Vend-vidéki Köztársaságig. Húszharminc ilyen államcsíra létezett, amely azonban életképtelennek bizonyult.
Keveset tudunk a hatalom átvételéről és megszilárdításáról is. A helységnévtáblák, boltfeliratok cseréjéről, a szobrok eltávolításáról.
És ki tudja, hogy Komáromban vagy Losoncon az ellenállásnak csak sortűzzel tudtak véget vetni?
Végül kutatási téma Trianon emlékezete, amelynek során azt tárják fel, miként vélekedik a ma embere a békeszerződésről.
Érdemes tehát figyelni a kutatócsoport kiadványaira, konferenciáira, amelyek során a fenti kérdésekre megalapozott válaszokat kaphatunk.
 
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
Trianon: Leleplezték a cselszövést
  2017-09-01 08:54:31, péntek
 
  TRIANON, LELEPLEZTÉK A CSELSZÖVÉST - MIHI - 2017
Ezért darabolták fel a nagyhatalmak Magyarországot
Előadó: Miklóssy József
Zene: Kacsóh Pongrác
(Budapest, 1873. december 15. Budapest, 1923. december 16.)
magyar zeneszerző, zenepedagógus, tanár. Rákóczi 1906.
Készítette: Mihályfalvi János - ,,mihi"
Készült: Magyarországon - Kaposvárott
Videó Link

- Rákóczi megtérése - dalszöveg
Fülembe csendül egy nóta még,
Ott szunnyadott már a szívembe rég.
A dajkanóták emléke kél,
Egy árva népről bús dalt regél.

A hársfák lombja szomorúan rezdül,
Lassú sóhajtás száll, miként a szél.
Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár,
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.

Csak most születtem, most érzem én,
Csinált a jókedv, nem igaz e fény.
Latorca partján a nóta más,
Leányok ajkán galambsírás.

Legények ajkán csatakürtök hangja,
Sodor mint orkán, vihar, zokogás.
/:Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár.
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.:/

 
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 406 db bejegyzés
e év: 2901 db bejegyzés
Összes: 31246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1654
  • e Hét: 29848
  • e Hónap: 111848
  • e Év: 1437597
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.