Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 22 
Szép gondolatok...
  2017-09-10 20:59:28, vasárnap
 
 


" Fontos, hogy az ünnep ne csak egy napig tartson, ne csak egy pár gyertyagyújtásig, hanem váljon praxissá, ami megtanulható, és amit megtanulhatunk. De ne félóra alatt intézzük el a sarokban, hogy aztán visszatérjünk a szürke hétköznapjainkba, hanem fűzzük át az ünnepeket az életünkön, mint egy csillogó aranyfonalat... Mossuk meg a lelkünket, szellemünket is, ha jót kívánunk vagy örülünk, osszuk meg mással is. Ne úgy, hogy a magunkét megvillantva, irigységet keltsünk benne, hanem a saját örömét próbáljuk fokozni. Próbáljunk úgy segíteni a másikon, hogy azt el tudja fogadni... Nem formálhatjuk át a világot a magunk képére. Mindenkinek joga van a saját világához. Aki kapni akar, annak előbb adnia kell. Adni nem könnyű. Tied csak a mű, nem pedig a gyümölcse..."


Szepes Mária






 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Szeptemberi ősz...
  2017-09-10 20:54:37, vasárnap
 
 


Kun Magdolna:

Szeptemberi ősz...


Már avarnyomban lépem a szeptemberi őszt,
melynek sápadtságán szemem elidőz.
S míg elmerengve nézem a sárgult levelet,
érzem, hogy a tűnő nyár is búcsút integet.


Te is úgy sodródsz te kicsi őszlevél,
mint felkapott tollpihe, mit messze fúj a szél.
Oly nagyon messze, oly nagy távolságra,
hogy csak ábrándnak tűnik a tavasz virágzása


Mi sem tudjuk, mi sem sejtjük, mikor érkeznek
a kéklő égen átfutó csillagszekerek,
melyek elrepítenek majd az örök nyár honába,
ahol valósággá válik minden ember álma.


Sok őszben felragyog néhány kihullt könnycsepp,
amely a keserű elmúlás érzésétől teljes,
de ezek a fénylő könnycseppek mind felszáradnak,
ha majd az első hóvirág új tavaszt fakaszt.






 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Emlékezés...
  2017-09-10 20:50:48, vasárnap
 
 


Bertolt Brecht:

Emlékezés...


Szeptember volt, kéklő szeptember és csönd,
kis szilvafácska nyúlt fejünk fölött.
Ott tartottam halvány, csöndes szerelmem,
mint drága álmot, karjaim között.
A bűvös nyári égen a magasban,
rég észrevettem már, felhőcske állt.
Fénylő-fehéren és fönt, mérhetetlen,
midőn felnéztem, eltűnt, messzeszállt.

Azóta sok-sok hónap tűnt a múltba,
s úszott el az időben csendesen.
A szilvafák közül sokat kivágtak,
s ha az kérdeznéd: hát a szerelem?
Azt mondanám: emlékem sincs felőle.
S habár kétkedve pislognál felém,
arcát nem tudnám semmiképp idézni,
csak azt, hogy megcsókoltam egyszer én.

S a csókot is feledtem volna régen,
ha az a felhő nem lett volna ott.
Azt őrzöm még, és őrzöm mindörökké,
fénylő-fehér volt, s fentről villogott.
A szilvafák talán virágzanak még,
s a régi lány hetedszer szül talán.
De az a felhő percekig virult csak,
fölnéztem, és a szél elkapta már.

(Csorba Győző fordítása)






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
Szép gondolatok...
  2017-09-10 20:47:26, vasárnap
 
 


" Az a boldogság, hogy a másikat boldoggá tesszük,
a gondolat, hogy velünk olyan csodálatos pillanatokat él át,
amelyekben nélkülünk nem lett volna része,
hogy fényt vittünk az életébe, ahogy ő is a miénkbe."


Francois Lelord






 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Ősz...
  2017-09-10 19:50:29, vasárnap
 
 


Stignor István:

Ősz...


Minden arany már, a Napsugár is,
mely ontotta kincsét egész Nyáron át
nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik
az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy...

Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon,
társuk a lomb alig takarja őket
várják a sorsuk, s egy szeles nappalon
lehullva földre, adnak új életet...

Arany tutajként sodródik a vízen
hajtva a széltől egy árva falevél,
táplálta anyját rövid kis életében,
most letette sorsát... tovább már nem remél...

Szép most az Ősz. Akárha köddel
érkezik egy hűvös hajnalon,
s miíg fázósan bújunk össze a csípős esőben,
a Föld készül. Mereng új Tavaszon...






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - S*  
Szép gondolatok...
  2017-09-10 19:48:17, vasárnap
 
 



"Aggódni és jajveszékelni, siránkozni és sajnálkozni mindig sokkal könnyebb, mint tenni, végrehajtani valami érdemleges tettet."


Tom Rose







 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Csend...
  2017-09-10 19:44:36, vasárnap
 
 



Révészné Clarisz:

Csend...


Elfáradtam, pihenj velem,
öledbe hajtom a fejem,
kérlek, simogasd az arcom...
Elfelejtem minden harcom.

Hallgassunk most, nem kell a szó,
megsemmisülni volna jó...
Ölelj lágyan, fogd a kezem,
talán a békém meglelem.

Csak a szívverésed hallom,
amit érzek, most bevallom...
Néha a csend szebben zenél,
szónál ékesebben beszél.

Ez a lelkem ünnepnapja,
bársonyos csend betakarja.
Hunyd le szemed, álmodj velem,
repüljünk át az életen...

Érzem, pehelykönnyű szárnyam,
békességem megtaláltam.
Köszönöm, mit értem tettél,
csendemnek hű társa lettél...






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - R*  
Szép gondolatok...
  2017-09-10 19:41:29, vasárnap
 
 


"Az öröm további örömöket vonz. A boldogság több boldogságot.
A békesség több békét. A hála több hálát.
A jóság több jóságot. A szeretet több szeretetet.
Ez belső munka. Nem kell mást tenned világod megváltoztatásához,
mint hogy megváltoztatod, amit odabent érzel."


Rhonda Byrne /Határtalan gondolatok/






 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Szép gondolatok...
  2017-09-10 19:39:22, vasárnap
 
 


"Minden virág elmond valamit a földről, mely őt növekedéshez segítette, s a fényről, mit beleszőtt önmagába. Ugyanígy vallanak tetteink is magunkról."


Szent-Gály Kata






 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Szeretlek én, szeretlek téged...
  2017-09-10 19:35:54, vasárnap
 
 


Petőfi Sándor:

Szeretlek én, szeretlek téged...


Szeretlek én, szeretlek téged,
Kedves kis angyalom,
Csak az fáj, hogy szerelmemet be
Nem bizonyíthatom.

Igy egyszerűen a szavamra,
Ha tetszik, nem hiszed,
És én mikép oszlassam el, ha
Vannak, kétségidet?

Születtem volna gazdag úrnak:
Bizonyságtételért
Egy-egy gyémántkövet dobnék el
Minden kis szavadért.

Ha királynak születtem volna:
Letenném koronám
Egy kis virágkoszoruért, mit
Kezecskéd fűzne rám.

Volnék szivárvány: kérnélek, hogy
Szineimet elfogadd,
És festess bennök szalagot, mely
Övezze derekad.

Ha volnék a világlátó nap:
Ott hagynám az eget,
S a nagyvilág helyett nem néznék
Mást, mint szemeidet!







 
 
0 komment , kategória:  Petőfi Sándor  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 22 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 359 db bejegyzés
e év: 2161 db bejegyzés
Összes: 10618 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 555
  • e Hét: 3845
  • e Hónap: 23088
  • e Év: 336929
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.