Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Válóczy Szilvia: Légy velem gyengéd
  2017-09-16 09:11:09, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szyl  
Erdős Renée: Ha küldelek.
  2017-09-16 08:48:31, szombat
 
  Erdős Renée:

Ha küldelek.


Ha küldelek százszor:
Százszor visszavárlak.
A mikor gyülöllek
Akkor is kivánlak.
Amikor te bántasz :
Akkor is csak áldlak.

Legjobban szeretlek
Mikor megtagadlak.
Leghívebb hűségem
Amikor elhagylak.
Legforrdbb a csókom,
Ha visszafogadlak.

Bennünket egymáshoz
Forró vihar vetett,
Tüzes zápor űzött
Forgószél kergetett.
Fölöttünk ég, pokol
Egymásra nevetett.

Mi nagy szerelmünkről
Rege szól meg ének.
Miattunk de sirnak !
Mitölünk de félnek !
Átkot a fejünkre
Óh beh sokan kérnek.

De beteljesülni
Erős ég nem hagyja.
Sistergő lángjával
Pokol ki nem adja -
Hogyha kérik százszor
Százszor megtagadja . . .

Mi vagyunk az erő,
Mi vagyunk az épség:
Kellünk a világnak !
Életünket féltsék
A kik ide küldtek !
Mi vagyunk a látás,
Mi vagyunk a szépség.

lrások könyve. 1905.
 
 
0 komment , kategória:  Erdős Renée  
Ágoston Julián: Valahonnan fény-üzenet.
  2017-09-16 08:47:34, szombat
 
  Ágoston Julián:

Valahonnan fény-üzenet.


Sok utat bejártam, míg magamig jutottam . . .
Lépteim méretlenek voltak
s nem Ismertem soha időt.

Kerestem magam mindenben, ahol kereshető valami,
- és nem találtam a helyem.
Elvégeztetett ! - és én tudtam: dolgom lesz e világon,
van hivatásom!

Élni indultam . . .

El akartam mondani amit a virágokban láttam
s a föld mély álmaiban éltem,
hogy kigyöngyözzem mélység-titkait.
A fellegekbe szálltam,
hogy lezúgassam szomjazó szivekre,
amit az égszemek: a csillagok meséltek.
És horizonttól horizonttig jártam
terhes-magam cipelve,
hogy minden csudát földrerázzak.
És mentem . . . és szálltam . . .
mert élni indultam
s tudtam,
hogy dolgom lesz e kietlen világon :
van hivatásom !

De a helyem még nem találtam.

Szivektől-szívig szállni jó lehet,
- de nem az én utam,
másoknak utat vágni szép lehet,
- de nem az én sorsom,
és fölmutatni, - szent, igaz,
- de nem nekem adódott.

Hosszú út volt, míg magamig jutottam,
de célhoz értem s már tudom:
se út, se élet nem vagyok,
belőlem szív-híd nem lehet,
mert villanás vagyok, semmi más :
időtlen időkből idehulló,
téretlen térből földreszálló,
vakító, villogó - - - fény-üzenet !

Új Élet 1933
 
 
0 komment , kategória:  Ágoston Julián  
Pósa Lajos: De keserű . . .
  2017-09-16 08:46:01, szombat
 
  Pósa Lajos:

De keserű . . .


De keserű a magyar nép kenyere!
Talán azért, mert a könnye hull bele.
Tövisből van a pihenő párnája,
Felhőből a takaródzó dunnája.

Megvirrad még, azt sírja a hegedű,
A kenyere nem lesz mindég keserű!
Rózsa lesz még a pihenő párnája,
A szabadság takaródzó dunnája!

Honszeretet 1921.
 
 
0 komment , kategória:  Pósa Lajos  
Sziklay Ferenc: Szerelmes szonettek a Tátrához
  2017-09-16 08:44:26, szombat
 
  Sziklay Ferenc:

Szerelmes szonettek a Tátrához

1.

Szép vagy! - De semmitmondó szó ez annak,
Ki sohse látott, vagy, ha néz, sem ért
S el nem tűnődik rajta, hogy miért
Szöktettek égnek titkos öshatalmak.

Hiába szórnám rád színes szavaknak
Dús kincseit, melyekkel csak dicsért
Költő szerelmest: Holt-hideg lidérc
Fény volna mind, szégyen neked s magamnak.

Szép vagy! Ez sóhajom, szemem ha lát,
De benne van rajongás, hála, hűség -
S a Nagyhoz illő ez az egyszerűség!

Szép vagy! Nem, ezt se mondom el, csak érzem,
Mint titkosan mély, ájtatos imát...
Minek a szó, hogy szív - szívet megértsen!?

2.

S szeretlek én! - Mióta látlak fennen,
- Ha sors sodort az élet vonatán,
Alattad, balga, sok kis cél után, -
Csodáltalak. - Megvallom, félelemben,

Mert mást mutattál, mint mi életemben
Soron volt: Hogyha nyár tüzelt talán,
Szép csúcsaid csipkés vonulatán
A hó - telet jövendölt kíméletlen.

S ha őszi ködben fázódott a táj
S ki tudja, mért, az ember lelke fáj,
Te rózsaszínben biztattál vidáman:

"Ne sírj! Emeld reám ködös szemed.
Én példázom az igaz életet
A tisztaság emelkedett honában!"

3.

Aztán, . . . felhoztak fáradt-betegen.
- A tört szivek, lehet, mélyebbre néznek -
De rögtön úgy éreztem, hogy megértlek,
Amint öledre hajtottam fejem.

Megsúgtad gyógyító titkod nekem:
"Magad s a gondod egyre hozzám mérjed
S kicsiny lesz óriásnak vélt baj, érdek,
Mely meggyötört az életvölgybe' lenn!

Azért ne félj, szeress! Ne hidd talán,
Hogy én magam titánnak tartanám,
Kinek az égvilágán párja sincsen:

Kőszirtjeim hiába ily nagyok,
Ahhoz, ki alkotott, porszem vagyok,
Miként te is! Hatalmas egy van: Isten!

Magyar Lélek. 1939. január."
 
 
0 komment , kategória:  Sziklay Ferenc  
Kazy Viktor: Isten veled!
  2017-09-16 08:43:43, szombat
 
  Kazy Viktor:

Isten veled!


Hiába mondja könnyel szép szemében
A kis virág a napnak, hogy: "Ragyogj,
S fürössz örökkön fényed tengerében,
Mert hogyha elhagysz, úgy elhervadok."
Hiába mondja. Mert az ég királya
Büszkén tovább hajt lángoló lován.
Mért is figyelne a halvány virágra,
Hisz rá bíborban vár az óczeán ?!

Hiába mondom én neked leányka,
Hiába kérlek : "Soha el ne hagyj!
Mivel szivemnek imádott bálványa
S az égi napnál fénylőbb napja vagy!"
Hiába ömlik könnyeimnek árja,
Nem hat meg téged semmi, semmi már.
Mért is figyelnél rám, halvány virágra,
Ha másutt a kéj óczeánja vár?!

S hogy távozásod szívemet megölte,
Ne légy ezért cseppet se bánatos!
Hisz én se sírok, a mikor útközbe'
A lábam egy kis férget eltapos.
Csak egyre kérlek esdekelve téged,
S ez egy kérést meg nem tagadhatod.
Hisz a haldokló bármi dolgot kérhet;
Én meg rád nézve haldokló vagyok.

Ez egyet kérem: hogy ha érző lelked
Az örömök árjában elmerül,
S miként a méhek a liliom-kelyhet
A hódolóknak serge vesz körül:
Gondolj reám is, s szived templomában
Hagyj nékem egy kicsinyke kis helyet,
A hol magát, miként a pók, megvonja
Az én emlékem is. - Isten veled !

Eger - hetilap, 1888
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Petri Mór: Az itáliai szamár.
  2017-09-16 08:41:30, szombat
 
  Petri Mór:

Az itáliai szamár.


Itáliában láthatsz szamarat :
Fejéhez botra étke van kötözve,
A mely előtte libeg ; hadd gyötörje,
A rögös úton így jobban szalad.

Virágos réten, kéklő ég alatt
Kidől, lerogy terhével, összetörve,
Aztán befordul egy sáros gödörbe
S a mi nógatta : az is megmarad.

Bizarr a kép, a hasonlat kemény,
Hogy minket is ekkép unszol, kecsegtet
Valami ködlő távoli remény.

Visszük, mely már hozzánk nőtt, a keresztet,
Míg egyszer ránkszakad az öreg este.
Lesz majd bogáncs, a czélnál összeesve.

Budapesti Szemle. 1922.
 
 
0 komment , kategória:  Petri Mór  
Vida József: Ifjuság.
  2017-09-16 08:39:42, szombat
 
  Vida József:

Ifjuság.


Az ifjuság sebes folyam,
Melly virágos völgyben szalad;
Ha kiárad, elsodorja
Az ott nyiló virágokat.

1857. julius 12-én
 
 
0 komment , kategória:  Vida József  
Kántorné Szegedy Gizella: Dal a csillagról
  2017-09-16 08:35:46, szombat
 
  Kántorné Szegedy Gizella:

Dal a csillagról


Szomorú tűz vagy szememben
Fájdalmas emlék szívemben
Nem ragyogtál mikor kellett
Eltakart egy sötét felleg.

Megszokta szemem az ősi rendet
Azért sírom tele a csendet
A sötétben vakság fenyeget
Ég tüntesd el a felleget.

Virágözönben volt a hajnal
Vigasztalódtam a Nap-pal
Hangzott sok vidám dal
Csillagról is szólt a dal

Ha új éjszaka jön Csillag nélkül
Nem ég a Csillag-tűz fényül
Keserűen sírok az éjben!
Vagy dalolni kéne a sötétben?

A Nap újra megvigasztal
Majd jön az Éj sok Csillaggal
Szememből a szomorú tűz elhal
Van már Csillagomról új dal.

1976. október 15.
 
 
0 komment , kategória:  Kántorné Szegedy Gizella  
Rab Zsuzsi: Temetőben . . .
  2017-09-16 08:34:20, szombat
 
  Rab Zsuzsi:

Temetőben . . .


Verőfényes, őszi délen,
Sok sárguló levél alatt
Felkeresem, felkutatom
A besüppedt sirhantokat.

S gondolkozom . . . a túlvilág
Nyujt-e vájjon boldogságot,
Ad-e csendes békességet,
Örökszínű csoda-álmot . . .

Jó lenne-e ott a földben
Eltemetni minden könnyet,
Minden földi jajt, panasz-szót,
S nem küzdeni soha többet ?. . .

Nem ! Jobb élni, szebb harcolni.
Győzni . . . s csak előre nézni!
És elhagyni a temetőt,
Mert olyan szép élni . . . élni !

Pápai Lapok. 1940.
 
 
0 komment , kategória:  Rab Zsuzsa  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 282 db bejegyzés
e év: 3327 db bejegyzés
Összes: 29756 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1974
  • e Hét: 1974
  • e Hónap: 94771
  • e Év: 1868470
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.