|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2017-09-03 19:42:11, vasárnap
|
|
|
Egy jó iskolakezdés megalapozhatja az év eleji lendületet a gyereknél.
Ha szeretnénk az iskolakezdést minél jobban stressz menetesíteni, akkor ez a hírlevél hasznos segítségül fog szolgálni.
A gyerek aludja ki magát
A nyár a buli, a hosszú esték, későn kelések ideje. Az iskola kezdése idejére minden felborul. Ideje visszaállni a régi rutinra. Hét közben a délelőtt 10 óra helyett lassan térjünk át a korábbi ébredésekhez, és korábbi lefekvésekhez. Itt elsősorban a kipihenten történő iskolakezdés a fontos.
A gyerekei lehet, hogy morogni fognak, és reklamálni, hogy ők még nem fáradtak, de ne dőljünk be neki. Ők hálásak lesznek Önnek, akkor, mikor suli időben senki nem keveri őket össze a mosogató ronggyal.
Lazaságból vissza a rutinfeladatok világába
Az emberek nem szereik a változást, mi sem, és a gyerekek sem. A hirtelen váltások helyett hasznosabb a fokozatosság elvét követni. Az iskola időszakában a házi feladatok elkészítésének van egy megszabott ideje. Ez a napszak lehet a megfelelő időszak a nyári szünet utolsó hetében, hogy a gyerek elkezdje összerendezni a tanszereit, ruháit. Igen ezt a gyerekek is meg tudják csinálni, nem a szülő feladata, hogy önállóan végiggályázza a tanévkezdést!
Ez kialakít benne egy rutint, és elkerülhetővé teszi a házi feladatok idején hallható siránkozást!
Haditerv
Haditerv Legyen a gyereknek egy külön fiókja, dossziéja, és mellé naptára, amibe a beadandó munkáit kell, hogy tárolja, illetve azt tartja számon, hogy mikor mi a feladata.
Készítsenek együtt tervet a következőkre:
Minek hol van a helye? Hova rakjuk a táskát, a tanszereket, a használt ruhát, tesi cuccot? Ezt ne csak ledaráljuk nekik, hanem kérdezzük vissza tőlük, hogy minek hol a helye. Illetve beszéljük meg, hogy minek mi legyen a következménye, ha mindez nem teljesül. Így nem megyünk át cseléd, és romeltakarító szerepébe, ha hazajövünk este a munkából!
Legyen a gyereknek egy külön fiókja, dossziéja, és mellé naptára, amibe a beadandó munkáit kell, hogy tárolja, illetve azt tartja számon, hogy mikor mi a feladata.
Ekkor nem fog lemaradni semmiről, mert mindennek meg lesz a megfelelő helye, és nyilván van tartva mikor mi a teendője.
Legyünk elérhetőek a gyermekünk számára
Sok gyerek aggódik, hogy milyen lesz a tanévkezdés. Kik lesznek az új tanárai? Hol lesz az osztályuk?
Mielőtt kezdődik az iskola, hagyjunk időt a gyermekünknek arra, hogy kibeszélje magából a problémáit, aggodalmait, ha kell, nyugtassuk meg őt. Ez legkönnyebben úgy megy, hogy jelen vagyunk, és egy felmerülő kérdés esetén a gyermekünket abban segítjük, hogy a megoldásra fókuszáljon a problémák helyett.
A gyerekek legfőbb problémája, hogy milyen módon talál magának barátokat. Tanítsuk meg bemutatkozni, egy kicsit beszélni magáról. Egy új osztályban, közösségben fontos az első benyomás, ha az jó a folytatás is könnyebb. Segíthetünk neki abban, hogy képes legyen kifejezni önmagát, megfigyelni a körülötte zajló világot, melyről tud beszélgetni másokkal. Legtöbbünk számára elkezdeni nehéz a beszélgetést, a folytatás könnyebben fog menni.
Azok a kötetlen beszélgetések
Ami soha nem így indul. Hanem egy valamilyen tevékenység közben kialakuló kapcsolat alatt jön létre. Nálam legjobban a játék, és a fürdés, illetve az utazás alatt indul be a beszélgetés. Van ahol a vacsora, a reggeli, a sport a folyamat katalizátora. Ez semmi másról nem szól, minthogy jól érezzük magunkat, miközben együtt vagyunk. A gyermek életében a jelenlét egy formája.
De mikor lesz igazán könnyű az iskolakezdés?
Akkor, ha mi szülők se vesszük véresen komolyan. Ha mi tele vagyunk feszültséggel, hogy a gyereknek mindenben készen kell lennie, akkor az átragad a gyerekre is.
Mi történne, ha nem minden lesz kész szeptember 1-re?
Ha a gyerek kinőtte a ruháit, olyan nincs, hogy egyszerre mindent kinőtt.
Ha nincs meg a legújabb Nike cipő a suli kezdésre, akkor se dől össze a világ, mert még lehet, hogy jó a régi, és kevesebbe kerül az iskolakezdés.
Ha nem olvasta el a kötelező olvasmányt eddig, a tanár akkor se fogja az első nap kérdezni.
A könyveket se kell rögtön, miután megkapták becsomagolni, mert a végén legtöbbször úgyis olyan lesz, mint a saláta (fiúknál legalább is).
|
|
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
2017-09-03 13:08:38, vasárnap
|
|
|
Antóni Sándor: Az én kisfalum
Az én kisfalum országom, hazám,
Itt éltek őseim, apám és anyám.
Kicsiny falu, de nekem mégis szép,
Megválni tőle ez lehetetlenség.
Szeretlek téged mindannyiunk bölcsőjét,
Itt születtem, ennek a földnek eszem, áldott kenyerét.
Cserhát, Börzsöny és a Karancs-völgye,
Sok évszázada köt minket össze.
Erdejét, mezejét, ha körbejárom,
Sok szép emlék fűz magához.
Gyermekkori emlék, ami legszebb talán,
Elfeledni őket lehetetlen ma már.
Ki itt született, de mégis távol él,
Álmaiban mindig visszatér.
Falunk népe egy kicsiny kis család,
Ha visszatérsz barátokra találsz.
Ne feledd soha, hogy hol születtél,
Szülőt, testvért, kiket eltemettél.
Kis falud, hol bölcsődet ringatták,
Esténként kiskezed imára kulcsolták.
|
|
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
2017-09-03 09:50:40, vasárnap
|
|
|
Isten minden nap ad nekünk egy pillanatot,
amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz.
S mi minden nap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre
ezt a pillanatot, mintha nem is létezne,
mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap,
és semmiben sem különbözne a holnaptól.
De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot.
Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot
a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében,
amelyik nem látszik különbözőnek a többitől.
Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok
minden ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek.
Paulo Coelho /A Piedra folyó partján ültem és sírtam/
|
|
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
2017-09-03 09:47:01, vasárnap
|
|
|
Petrovai László
Környezetemben több, az általános iskolát befejező gyermek kezdi meg idén tanulmányait különböző középiskolákban. Jómagam is tanítok középiskolásokat.
Hallgatom a szülőket, nézem az órarendeket, és elborzadok: legtöbbjüknek öt tanítási napból egyszer van hét (7) órája, a többin nyolc (8) és kilenc (9). KILENC!
Emberek, kormányzat! Nooooormális? 😱
Nem kezdeném azzal, hogy annak idején a Steinmetzben jellemzően 6 óránk volt - nagy néha 7 -, mégis ember lett belőlünk, inkább pár ellenvetést mondanék:
- egy dolgozó ember munkaideje nyolc (8) óra, a diák az isokolai órák után még tanul, házi feladatot készít, azaz az órarendben leírtak csak egy részét képezik kötelező feladatainak. ARÁNYTALAN!
- 14-18 évesekről beszélünk. Ez még a tágan értelmezett gyermekkor! Miért és milyen jogon záratja le ezt bárki idejekorán? EMBERTELEN!
- És még mindig a 14-18 évesek. Életkori sajátosság a koncentráció képességének hiánya, a serdülő korral együtt járó fáradékonyság. Hogyan lenne képes többet teljesíteni, mint egy felnőtt ember. ÉSSZERŰTLEN!
- Állítólag "sportos nemzet" vagyunk. Ebbe a vízióba nem kevés közpénzt és egyéb erőforrást is invesztálunk. (Godnoljunk csak a "mindennapos testnevelés" bevezetésére az általános iskolákban, vagy a STADIONOKRA ;-) ). És ennek a nemzedéknek mikor jut majd ideje - és ereje - a sportra - mikor fognak majd FOCIZNI járni? -, a kikapcsolódásra, a rekreációra? Hétvégén éjszakába nyúló bulikon? (Vagy bármikor a hét közben elhanyagolva az iskolát?) EGÉSZSÉGTELEN, KONTRAPRODUKTÍV!
Miért van az, hogy 20-30 évvel ezelőtt még meg tudták szervezni a középiskolai oktatást heti 30-33 tanórával, ma pedig erre képtelenek?
Tudom, nem ma kezdődött folyamat ez, nem okolható érte csak ez a hatalom, azt viszont el kell mondani, hogy ha valahol kellett volna reform, úgy itt biztosan! Mégis nyoma sincs! ... Mert ahogy sok más területen, úgy itt is volt más, fontosabb szempont, mint az EMBER.
Legyenek bármilyen fiatalok, egyszer - és nagyon hamar - ők is választók és választhatók lesznek. Remélem emlékezni fognak ezekre az évekre, és okosabb döntéseket hoznak majd!
|
|
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
2017-09-03 09:34:30, vasárnap
|
|
|
Kaffka Margit - Nem hiszek
Egy fáradt pille ringott haldokolva
tarlott gallyon, barnás levél alatt.
Sápadt falombok halovány árnyéka
remegve űzött őszi sugarat.
Nagyon szomorú mese volt az élet.
A fán már útrakészült száz madár.
És mind nekem csacsogta búcsúzóra,
hogy a nyaram sohsem jön vissza már.
Bealkonyúlt keserves sóhajomra,
és csillagkönnyel lett tele az ég.
Azon az éjen álmok látogattak
oly teli fénnyel, mint tán soha még.
Olyan kicsike, szűk volt a szobácskám,
mégis egész tündérország befért.
És álmodtam merész, nagy boldogságrul,
álmodtam nagy, boldogságos mesét.
Álmodtam én már sokszor égiszépet,
és mindig fájó szívvel ébredék.
Elég! Álmodni nem akarok többet,
se húnyt reményeket siratni még.
Tudom: jő majd a józan, szürke reggel,
és szomorú lesz. Csupa köd, hideg.
Jöhetne már maga a boldogság is,
annak se tudnék hinni. Nem hiszek.
|
|
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2017. Szeptember
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
347 db bejegyzés |
e év: |
5773 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1700
- e Hét: 18448
- e Hónap: 37421
- e Év: 266358
|
|
|