Regisztráció  Belépés
lenke1964.blog.xfree.hu
Három szóban el tudom mondani, mit tanultam az életről: mindig megy tovább. "A világ minden szépségéért sem akarnám elcserélni az egyéniségemet, még a... Varga Lenke
1964.08.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
Miért éppen 21 ágyúlövéssel fogadják az államfőket?
  2017-09-06 18:30:23, szerda
 
  Miért éppen 21 ágyúlövéssel fogadják az államfőket?

Berkó István Egyezer hadtörténelmi apróság című munkájában bukkantunk rá a következőkre:

"A haditengerészet hajói és hajórajai számára 1826-ban szabályzatot adtak ki a tiszteletadásokra vonatkozólag, amelynek egyes határozmányai mindvégig fennmaradtak. A tisztelgés mindegyikénél ágyúlövéseken kívül 3-13 Evviva volt kiáltandó az egész legénység részéről. Az Evviva helyett 1850 után hurrát kellett kiáltani. Az üdvkiáltás később csak igen magas állású személyek részére lett illetékes. Az uralkodónak járó tiszteletadás eredetileg az összes ágyú sortüzéből, a vitorlatisztelgésből (az összes legénység a vitorlarudakon) és 13 Evviva l'Imperatore e Re kiáltásból, később csak az összes hajó által adott 21 ágyúlövésből és 5 hurrá kiáltásból állott. A tábornagynak eleinte 19 ágyúlövés és hét Evviva, később csak lövés járt."

Ez az idézet arra engedne következtetni, hogy a 21 ágyúlövést a haditengerészetnél rendszeresítette először valamilyen katonai hivatalnok. De hogy miért esett a választás éppen a 21-re?

A választ egy öreg tiszt adta meg. Ő azt állította, hogy a 21-es szám véletlenül született. Ugyanis régen az ágyúkba való töltetet olyan ládákban szállították, amelyekben 3×7, vagyis 21 darab fért el. Így született meg, hogy valaki egyszer azt mondta: "Ha magas vendégünk megérkezik, lőjetek ki tiszteletére egy láda töltényt!" Így lett tehát az üdvlövések száma 21.
 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek a "NAGYVILÁGBÓL"  
Ezüst-arany-gyémánt
  2017-09-06 18:29:50, szerda
 
  Honnan ered az ezüst-, arany- és gyémántlakodalom, továbbá az ezüst-, arany- és vasdiploma elnevezése?

Beszélünk ezüst-, arany-, gyémántlakodalomról, mint a házasságkötés 25., 50. és 60. évfordulójáról.

Máskor azt halljuk, hogy egy-egy hivatásban eltöltött szolgálatot a diploma megszerzése óta eltelt éveknek megfelelően ezüst-, arany- vagy vasdiplomával jutalmaznak. Általában az ilyen hasonlatoknak említett két rendsora: ezüst-arany-gyémánt, másrészt ezüst-arany-vas utal az eltelt idő és az értékek növekvő egymásutánjára.

Nem vitás, hogy e két sorozat közt ellentmondást érzünk. Az ezüstarany-gyémánt egymásutánja nyilván az említett fémek és drágakő kereskedelmi értékének sorrendjéhez igazodik.

Igen ám, de más a helyzet az ezüst-, arany- és vasdiploma esetében. Az aranynál kevesebbet ér a vas, viszont az aranydiplománál többet jelent a vasdiploma. Hogyan lehetséges ez?

A három fém ilyenféle értékrendjét különös történeti okok magyarázzák. A primitív ember valamennyi fémnek varázserőt tulajdonít, s a fémekkel kapcsolatos hiedelmek, babonák napjainkig élnek mind a természeti népek, mind földrészünk parasztsága körében. Messze múlt időkre tehető az olyanféle elképzelések eredete, hogy pl. az élével felfelé állított balta megtöri a zivatar erejét, vagy hogy különösen szép fehér fényű lesz a vászon, ha az asszonyok ujjukon ezüstgyűrűvel vetik el a kendert stb.

A régi idők embere azonban nem állt meg egy-egy ilyen részlet elgondolásánál, hanem a fémekkel kapcsolatos hiedelmek egész rendszerét alakította ki. Babilonban született meg az a tanítás, hogy minden fém egy-egy bolygótól nyeri varázserejét. Az aranynak aranyos színét, ragyogását a Nappal, az ezüst ezüstjét a Holddal hozták kapcsolatba, a bronz tulajdonságát a Marstól, a vasét a Merkúrtól, a rézét a Jupitertől, az ónét a Vénusztól, az ólomét a Szaturnusztól származtatták. Mintha mindezek az égitestek, csillagok fényük közvetítésével a föld egyes ásványaiba sugározták volna át a maguk rejtélyes energiáit. S innen már csak egy lépés volt ahhoz, hogy egy-egy fém mögé egy-egy istent is odaképzeljenek.

A rendszer még ebben a formájában sem teljes. Az ősi babilóni elképzelés szerint ugyanis az említett fémek egyúttal az emberiség őstörténetének egy-egy korszakát is jellemzik olyanformán, mint azt a nagy római költőnek, Ovidiusnak verse is megfogalmazta: a kezdeti aranykort, az ősi boldogság paradicsomi időszakát az ezüst-, majd a réz-, végül a vaskorszak váltotta fel, s e fejlődés során fokozatosan romlott meg a világ, öltözött fegyverbe, kemény vasba, s lett az ember ellensége - az ember.

Igen ám, de ez a gondolatsor is ellentmond az ezüst-, arany- és vasdiploma értékfokozatának. Miért éppen a vasat becsüljük meg a legjobban?

Ovidius korszakolásának megfelelően a modern Európában a vas jelenti az emberi művelődés fejlődésének egyik legjelentősebb állomását; vasból készülnek a fegyverek, de nemcsak a fegyverek, hanem az ekék és kapák, a gépek is. Lehet az arany vagy ezüst ritkább, ragyogóbb és díszesebb: közvetlen haszna. gyakorlati értéke mégsem versenyezhet a vaséval, s hogy tovább folytassuk a vas dicséretét, ez időtállóbb, keményebb is amazoknál. Mint ahogy a vasdiploma is nyilván erre a kitartóbb keménységre, hosszabb korszakot átfogó munkára utal nevével.
 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek a "NAGYVILÁGBÓL"  
Ki írta az első végrendeletet?
  2017-09-06 18:29:04, szerda
 
  Ki írta az első végrendeletet?

A végrendelkezés joga csak igen rövid múltra, alig több mint 2000 esztendőre tekinthet vissza.

Végrendeletről mai értelemben először a római, úgynevezett 12 táblás törvényekben esik szó. A végrendelkezés kezdeti formája azonos volt az örökbefogadással. Erre évenként kétszer az összegyűlt nép előtt kerülhetett sor. Később a prétori jog már nem követelte meg ezt a szertartást, csak 7 tanú jelenlétét írta elő. Csaknem egy évezred után az úgynevezett justinianusi jogban alakult ki a végrendelkezés "modern" formája.

Az első eredetiben is ismert és elismert végrendelet a 2. század közepén kelt. Akuszilaosz, Deiosz fia, Oxürünkhosz városában jegyző jelenlétében végrendelkezik. Oxürünkhosz Észak-Afrikában, a Líbiai-sivatag szélén épült.

Ez az Akuszilaosz rabszolgákat szabadít fel halála után, s örököséül feleségét és gyermekét jelöli ki. A végrendeletből kitűnik, hogy az államnak is meg kellett fizetni az illetéket, de kiderül az is, hogy már 1700 esztendővel ezelőtt is divatban volt a végrendelet megtámadása. Erre mutat, hogy az örökhagyó rendelkezéseket tesz azokkal szemben, akik a végrendeletet áthágják...

Magyarországon a végrendeleti öröklésnek a törvényes örökléssel szemben csak alárendelt szerepe volt. A végrendelkezési jog eleinte királyi kiváltságon alapult. Az Aranybulla a nemesek végrendelkezési jogát biztosította, ez azonban nem vonatkozhatott a királyi adománybirtokokra. 1290-ben törvény mondta ki, hogy nemesember öröklött, szerzett és adománybirtokaival rokonai, felesége és az egyház javára, halála esetére is rendelkezhet. A végrendeletekre vonatkozó első törvény 1715-ből való. Ez szabályozta először a végrendeletek tartalmát és formáját. A végrendelkezés teljes szabadságát az ősiség eltörlése, 1848 óta ismerjük.

Különös végrendeletek, ahol az örökhagyó szeszélyei, ellenszenvei érvényesülnek, éppolyan tömegével fordulnak elő, mint a törvényes örökösök perei. Jogi fejtegetések helyett, példaként egy mulatságos, különös és kétértelmű végrendeletet ismertetünk. Egy gazdag olasz kereskedő szerzetesnek szánta fiát. 100 ezer tallérnyi vagyonát azzal a kikötéssel hagyta a rendre, hogy azok fiának, ha mégsem lépne a szerzetbe, annyit hagyjanak végkielégítésül, amennyit ők akarnak. Miután a fiú nem akart szerzetes lenni, a szerzet a végrendelet értelmében 5000 tallért szánt neki. Ezt az összeget kevesellve, a fiú megtámadta a végrendeletet. A rend biztos volt abban, hogy a per a javára dől el, hiszen a végrendelet világosan kimondja, hogy a fiúnak annyit adjanak, amennyit ők akarnak. Nagy volt a csodálkozásuk, mikor a bíróság következő döntését elolvasták: "Az egész 100 ezer tallérnyi hagyatékból az atyák a végrendelet értelmében annyit kötelesek a fiúnak átadni, amennyit ők akarnak. Ők azonban 95 ezer tallért akarnak, ezért az örökhagyó akarata szerint ennyi a fiúé, és az övéké csak az 5000 tallér!"
 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek a "NAGYVILÁGBÓL"  
Miért voltak zöld borításúak általában az íróasztalok?
  2017-09-06 18:28:30, szerda
 
  Miért voltak zöld borításúak általában az íróasztalok?

Nem tudjuk megmondani, hogy mióta gyártanak íróasztalokat, de azt hisszük, nem sokat tévedünk, ha a zöldposztóborítást az utóbbi száz esztendő eredményének tartjuk. Az első, névtelen megrendelő rájött arra, éppen a gyakorlat során, hogy a zöld bevonat célszerű és kellemes hatású. A ráhelyezett fehér papírlap kiemelkedik belőle, s a zöld háttér pihenteti, megnyugtatja a föléje hajló szemet. A munkaélettan tudománya éppen ilyen gyakorlati megfigyelésekből kiindulva vizsgálja a színek szerepét a gyár, az üzem, a szerszám vonatkozásában s az íróasztal estében is, hiszen ez is munkaeszköz vagy éppen "munkahely". Dr. Tatár József Munkafiziológia és munkaszervezés című könyvében olvassuk többek között a következőket:

"A színek észrevételének fiziológiai folyamatától függetlenül vannak lelki színhatások. Vannak emberek, akik egy bizonyos szín iránt előszeretettel viseltetnek. Ebből adódik, hogy egész sora van a pszichológiai színérzéseknek, melyeket a munkahelyiségek színének megválasztásánál előnyösen lehet kihasználni. A színek felhasználása szempontjából elsősorban meleg és hideg színhatásokat különböztetünk meg. Meleg tónusok például azok, melyek piros színeket tartalmaznak. Kifejezetten hidegen hat a kék. A színeknek ezeket a hangulati érzéseket keltő tulajdonságait kitűnően fel lehet használni a munkaeszközök színmegválasztásánál is. Hamis feltevés, hogy a munkahelyek fehérre festése, meszelése a legmegfelelőbb. Kellemesen ható színkombinációkkal, melyeket a helység használata, a benne folyó munka jellege határoz meg, sokkal barátságosabbá, otthonosabbá lehet tenni a munkahelyeket. Helytelen elképzelés az, hogy a gépeket csak szürkére kell festeni. Helyesebb az alsó részt sötétebb, a felső részt világosabb színre, a mozgó részeket pedig élénk színre festeni..."

Nos hát, ilyenféle megfontolások alapján a meleg munkahelyeket hideg színekkel lehet "hűsíteni", a hideg munkakörnyezetet pedig lélektanilag meleg, piros és vele rokon színekkel "fűtjük". A piros és rokonai a munkaterületet látszólag zajosabbá teszik. A zöld színnek a szemre gyakorolt nyugtató hatása magyarázza a zöld borítású íróasztalt.

Persze mondhatná valaki, hogy a biliárdasztalt, kártyaasztalt már akkor is zöld posztó borította, amikor még nem jött divatba az ilyen színű íróasztal-bevonat. Hol lett volna azonban nagyobb szükség a lélektani hatásra, mint a szerencsejátéknál? Kérdés azonban, hogy a vesztes játékost megnyugtatta-e a nyugtató zöld szín?
 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek a "NAGYVILÁGBÓL"  
Miért április elseje az ugratások napja?
  2017-09-06 18:27:53, szerda
 
  Miért április elseje az ugratások napja?

A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött. Ezen a napon ősi szokás szerint az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király. 1564-ben elrendelte, hogy az esztendőnek azontúl január 1-jén kell kezdődnie. Ehhez képest az ajándékozások időpontja is áttolódott január elsejére, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Eleinte április 1-jén is küldözgettek ajándékokat, majd - tekintettel a kettős költségre - az április elsejei ajándékozgatás egészen elsorvadt, értékes ajándékok helyett inkább tréfákat küldtek, s végre kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással ünnepelték meg.

Válaszunk illusztrálásaként ismertetünk egy régi, de sikerült áprilisi mókát. Szerzője Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia. Az áldozat: Gramont márki.

Március 31-nek éjszakáján, mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháját. Minden egyes darabot felfejtettek, és megint összevarrtak, de szűkebbre. Reggel a márki fel akarja húzni a nadrágját: nem fér bele. Riadtan nyúl mellénye után: nem tudja begombolni. Ugyanígy jár a kabátjával. Javában küszködik, amikor rányitja az ajtót az egyik cinkostárs: "Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!" A márkiról gyöngyökben hull a veríték; valóban borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtatnak, az orvos - szintén beavatott - vizsgál, receptet ír, és gondterhelten távozik. Szaladnak a recepttel a gyógyszerészhez, az visszaküldi, hogy nem érti... Nem is érthette, mert ez volt ráírva: "Accipe cisalia et dissue purpunctum..." "Végy ollót, és vágd fel a - mellényedet..."

Azt hiszem, vita nélkül elfogadható igazság: másokon nevetni könnyebb, mint magunkon - még áprilisban is.
 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek a "NAGYVILÁGBÓL"  
Hol és mikor alkalmazták először a verést
  2017-09-06 18:27:21, szerda
 
  Hol és mikor alkalmazták először a verést nevelőeszközként?

Nehéz a válasz, mert a verés a legrégibb időkbe nyúlik vissza. Írásbeli bizonyítékaink csak a spártai nevelésről vannak erre vonatkozólag. Feltehető azonban, hogy ezt megelőzőleg is használták a verést mint fegyelmezési eszközt. Ezt bizonyítják azok a képek és szobrok, amelyeken a tanítót pálcával a kezében ábrázolják a gyerekek között. Ezek az adatok az ősi Kína, Perzsia és India területéről valók.

A rabszolgatartó Spártában azért alkalmazták tudatosan a verést, hogy ezzel a fiatalokat edzetté tegyék a testi szenvedések elviselésére, és így egyrészt kőszívű rabszolgatartókká, másrészt engedelmes alattvalókká neveljék őket. Ennek érdekében minden évben egyszer Artemisz oltára előtt az ifjakat megvesszőzték.

De hát ez nemcsak az ókorban volt így, a középkorban is sokat vertek az iskolában. Ennek mértékéről igen érdekes képet nyújt Häberle német tanító igazi német alapossággal összeállított statisztikája. Häberle büszkén írja le, hogy 50 éves, áldásos tanítói működése alatt húszezer arculcsapást, 911 424 botütést, 124 010 vesszőcsapást, 20 938 vonalzóütést, 7965 pofozást és 1 158 000 fejbeütést osztott ki, azaz összesen 2 223 140 esetben végzett testi fenyítést...

A reneszánsz nagy pedagógusai már tiltakoztak a testi fenyítés kegyetlen formái ellen, mégsem szűnt meg az iskolákban. Szomorú igazolása ennek az a tény, hogy még a múlt században is Poroszországban 43 fiú és 23 leány lett öngyilkos a veréstől való félelmében.

A régi magyar iskolákban is igen elterjedt volt a verés. Móricz Zsigmond írja életrajzában, hogy az iskolában a gyerekek nem tudták megtanulni a lélekölő, unalmas anyagot. Ezért a tanító a jobb tanulókat a gyengébbek segítésével bízta meg. Egy alkalommal Móricz Zsigmond tanulópárja nem tudott kielégítően silabizálni. Most idézzük az írót:

"...így történt, hogy miután őt hiába verte a tanító úr, egyszer csak kivette a vízhordó dézsából a keresztrudat. Hát azzal a kurta rúddal úgy vágott engem fejbe, amiért Dorffi Károly nem tudott silabizálni, hogy én abban a pillanatban ott nyúltam el a vízhordó dézsa mellett."

Számtalan példáját lehetne felsorolni még a testi fenyítés különböző formáinak, ehelyett inkább nézzük meg röviden a verés elméleti gyökereit. Az a tény, hogy az osztálytársadalmak pedagógiai elméletében és gyakorlatában mindenkor nagy szerepe volt a verésnek, azt bizonyítja, hogy az elnyomottak fékentartásának egyik leghatásosabb eszköze volt. Mert a mindenkor uralmon levő erősebb alkalmazta a gyengébbekkel szemben. Ez a viszony fejeződött ki az iskolában a gyerekek és a tanító között. A nevelés célja is az volt, hogy a tanító hű és engedelmes alattvalókat neveljen a pálca segítségével.
 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek a "NAGYVILÁGBÓL"  
Miért fekete a gyász színe?
  2017-09-06 18:26:46, szerda
 
  Miért fekete a gyász színe?

A halottak tisztelete ősidők óta vallásos elképzeléseken nyugodott. A gyászoló rokonság a halottól és önmagától bizonyos mágikus eszközökkel akarta távol tartani az ártó szellemeket.

A védekezésnek azt a módját választották a kezdet kezdetén, hogy levetettek magukról minden irigylésre méltót. A test egykori lemeztelenítésének halvány emlékképe az a mai szokás, hogy a férfiak kalaplevéve kísérik a koporsót. A későbbi európai gyászöltözéknek is ez az ősi elképzelés az alapja. A gyászolók kezdetben dísztelen, kopott vagy éppen szennyes ruhát öltöttek. Így hát azok az északi népek, amelyek csak fekete bárányt tartottak s így fekete gyapjúruhát viseltek, természetesen feketében gyászoltak. Ez a hétköznapi, dísztelen öltözet azonban nem volt szükségszerűen fekete, hanem az öltözékül használt anyag fehér is lehetett. Az ormánságiak nyers vászonruhája, amelyet gyászban magukra öltöttek, ennek a régebbi állapotnak napjainkig elkísérhető maradványa.

A mai Európában általános a feketében gyászolás, de néhány szláv országban vidékenként a fehér színt tekintik a gyász színének.

Ázsiában pl. az indusok fehér, a kínaiak fehér és kék színekben gyászolnak.
 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek a "NAGYVILÁGBÓL"  
Honnan ered a kegyeleti gyertyagyújtás szokása?
  2017-09-06 18:26:17, szerda
 
  Honnan ered a kegyeleti gyertyagyújtás szokása?

Az ember fejlődésének egyik legjelentősebb állomása a tűz meghódítása volt. A primitív ember már egészen korán kapcsolatot érzett az élőlény és a tűz között. Ahogyan az élő test meleg, táplálékot fogyaszt, majd kihűl, úgy a láng is mutat efféle tulajdonságokat. A primitív szemlélet számára van még egy, mondhatnánk döntő kapcsolat is, ez pedig a következő:

A test és a lélek két különböző dolog, a test a kézzelfogható valóság, a lélek pedig nem test, nem anyag. Érthető, hogy a primitív gondolkodás a tüzet és a lelket, illetőleg az életet kapcsolatba hozta egymással. A vallási hiedelmek szerint az életet az istenek teremtették. Így világos a kapcsolat az istenség és a tűz között, még olyan vallásoknál is, ahol már szó sem esik a tűzimádásról. Vagy maga az istenség megnyilvánulási formája a tűz, mint pl. a mózesi csipkebokor esetében, vagy féltett kincsük az égieknek, amit az embereknek el kellett lopni, mint ahogy azt Prométheusz tette, de lehet a tűz az isten ajándéka és tulajdona is, ahogy az kitűnik a Bibliából: "Isten gyertyája az emberi lélek." Az eddigiekből tehát az derül ki, hogy a tűz a primitív elképzelések szerint azonos az élettel, lélekkel, illetőleg az istenséggel.

És ha a tűz közvetve az isten, akkor az imádkozásnál, az áldozásnál is jelen kell lennie, így gondolta a mitológiai képzetek hatására az ókor embere. Sőt amit a tűz elfogyaszt, azt az isten maga ette meg, így az áldozati kultuszban jelentős szerepet kapott a tűz. A római társadalmi életben például magas megtiszteltetést jelentett a szent tűz őrzőjének lenni, a Vesta-szüzeknek olyan kiváltságaik voltak, amit maga a császár sem mert megbolygatni.

Volt-e valamilyen szerepe az ősi magyar hitben a tűznek? Feltétlenül. Ezt bizonyítja, hogy a finnugor népeknél csak a tűz mellett, tehát az istenség jelenlétében tett eskü volt érvényes és kötelező erejű. A vallási képzetek fejlődése során a monoteizmus, vagyis az egyistenhit is átvette a tűz és istenség azonosításának primitív elképzelését. A fejlődés útja itt a tűzáldozatból a gyertyaégetés felé vezet. Így közeledünk a gyertyaégetés szimbolikája felé.

Ha a tűz az élet, akkor a tűz megszűnése, az élet megszűnése a halál. A láng kialvása - ez néprajzilag kimutatható - a néphiedelmek szerint a halállal van kapcsolatban. Erre mutatnak az olyan természetű mondásaink, mint pl. valakinek "kioltották a gyertyáját". A vallási liturgiák számtalan esetben írják elő híveiknek a gyertyagyújtást, e ténykedés különböző ceremóniák során kerülhet sorra; de eredete mindig visszavezethető a primitív ember hitéhez. A halottakról a megemlékezés, a hálaadás a szenteknek valamely vélt segítségért el sem képzelhető gyertyaégetés nélkül.
 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek a "NAGYVILÁGBÓL"  
Mióta állítunk karácsonyfát?
  2017-09-06 18:25:39, szerda
 
  Mióta állítunk karácsonyfát?

Ez a szokás pár száz esztendős. Első nyomát Strassburgban találjuk, ahol is minden valószínűség szerint 1605-ben díszítettek először karácsonyfát. Új dolog volt ez, és minden bizonnyal népi eredetű. Igazolja ezt az a körülmény, hogy például a münsteri tiszteletes igen kemény hangon kelt ki az első karácsonyfák ellen. Persze a szokás elterjedésének már nem lehetett gátat vetni. Elindult hódító útján nyugatról kelet felé. Goethe 1773-ban még nem ismeri, Drezdában 1807-ben tűnik fel a piacon, Berlinben 1816-ban honosul meg, Bécsbe 1821-ben hozza be egy Anschütz Henrik nevű színész.

És Magyarországra mikor érkezik el? Podmaniczky Frigyes emlékirataiban olvashatjuk, hogy 1825-ben egyik osztrák nőrokona állított karácsonyfát először Magyarországon. Innen terjedt volna szét ez a szokás. Ez lehetséges; de nem bizonyos. Tény az, hogy a népi misztériumokban, betlehemes játékokban már korábban szerepel a "tudás fája", az almával díszített karácsonyfa. Ez persze végső soron rokona az ősrégi mítoszokban szereplő "életfának". Azt mondhatjuk tehát, hogy a karácsonyfa ősi mítoszokra emlékeztet, de mai értelmű használata újabb keletű, nyugatról elterjedt szokás.
 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek a "NAGYVILÁGBÓL"  
Mióta ünneplik a születésnapot?
  2017-09-06 18:25:08, szerda
 
  Mióta ünneplik a születésnapot?

A primitív népek egyáltalán nem ünneplik meg a születésnapot, egyszerűen azért, mert nem ismerik a naptárt.

Az első naptárakat az egyiptomiak készítették, és ők már meg is ünneplik a születésnapokat. Plutárkhosz például leírja, hogyan ünnepelte Antonius születésnapját Kleopátra. A régi görögök csak a férfiak és az istenek születésnapját tartották számon, az asszonyokét és a gyermekekét nem. Emellett szokásos volt megemlékezni az elhunyt nagy emberek születésnapjáról is. Az istenek születésnapját minden hónapban megünnepelték. Artemisz istennő oltárára minden hónap 6-án mézet és hold alakú süteményt helyeztek.

A római császárok gladiátorokkal és cirkuszi játékokkal, nagy pompával ünnepelték születésnapjukat. Caligula állítólag mindenkinek megbocsátott, aki születésnapján köszöntötte.

És a születésnapi torta? Gyertyákkal? A mai születésnapi szokások a germánok hagyományaiból maradtak fenn. Germán gyakorlat volt az ünnepi asztalt földíszíteni. A legfőbb dísz a születésnapi torta volt, amelyre gyertyákat állítottak. A gyertyákat meg is gyújtották, és ha az ünnepeltnek sikerült egyszerre valamennyit elfújnia, ezt jó előjelnek tekintették további életére.
 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek a "NAGYVILÁGBÓL"  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 109 db bejegyzés
e év: 1898 db bejegyzés
Összes: 30294 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 398
  • e Hét: 11660
  • e Hónap: 53729
  • e Év: 847036
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.