Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Szöllősi Bernadett: Telik
  2017-09-08 07:38:23, péntek
 
  Szöllősi Bernadett:

Telik


A mutatók ólmosan vánszorognak,
a percek részeg-inogva tántorognak,
már este nyolc, lassan ez a nap is eltelt,
és minden óra taszít rajtam egyet.

Öt hét, négy hét, - telik - meg három,
míg a bőrünk összeér az ágyon.
Az idő közömbös, nem enged nekem se,
tizenhat nap - nem rövidebb egy perccel sem.
 
 
0 komment , kategória:   Szöllősi Bernadett  
Áprily Lajos: Éjjeli zene
  2017-09-08 07:36:30, péntek
 
  Áprily Lajos:

Éjjeli zene


Még ne aludj. Figyelj az éjbe
s ne bánd, ha álmatlan halad:
tavaszi záporok zenéje
dalol az ablakunk alatt.

Már hold szitál az utcasorra,
fáradt felhőt szalaszt a szél,
s a mámoros fedél-csatorna
tovább zubog, tovább zenél.

Hallod? Kolompok muzsikája,
finom harangszóval rokon.
Most az acélkék éjszakába
úgy kondul, mint a xylophon.

Most halkul, turbékolva lágyan:
burukkoló galamb-torok.
A kisfiúnk felül az ágyon
és elbűvölve mosolyog.
 
 
0 komment , kategória:  Áprily Lajos  
Boross Sándor: A világtörténelemből.
  2017-09-08 07:35:34, péntek
 
  Boross Sándor:

A világtörténelemből.


Elment az erdő nyugatra, keletre.
Elment a madár, elment a falu.
Fölállt s elment az ősi rónaságtól,
Elment a Kárpát: a hegykoszoru.

Elment a gulya, ménes, a juhnyáj,
Vadak, halak, az arany és ezüst.
A só, a vas, a szén, a gáz, a gép.
Mint tunya pipából a lenge füst.

Elment a tenger, ős-sir, unoka,
Elment a bor, a szabadság, a dal . . .
S nem ment utána, tétlen nézte el,
1920-ban, a magyar.

Honszeretet 1920.
 
 
0 komment , kategória:  Boross Sándor  
Szász Albert: Búcsúzóra.
  2017-09-08 07:34:18, péntek
 
  Szász Albert:

Búcsúzóra.


Hogyha játszott dallal, szóval,
Megdobbant a szív szavára.
Ugy esett, hogy búcsúszóra
Virág eső szaakdt rája.

Én is küldök egy bokrétát
Rózsabimbó s nefelejtsböl
Szemeinek tűzsugára
Hervassza le kebeléről.

A szivemből van kinőve
E bokréta minden szála.
Ugy öntöztem, ápolgattam
Harmatcseppet sírtam rája.

kolozsvari_lapok_1899
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Rissányi József: A róna .
  2017-09-08 07:32:18, péntek
 
  Rissányi József:

A róna .


Mint óriás, csodás varázspo.lást,
A róna száz ráncot vet szerteszét.
Itt lágy szél hintáz vig, kacér kalászt,
Ott hűs patak susog csodás mesét.

A kis tanyák: megannyi kockakő,
Elszórták óriás gyermek kezek.
Arany szikrát hány dús barackfatö,
És fűz zenél és gémes kút recseg.

A bujdosó dűlőn nehéz szekér
Bősz porlegyektől űzve vánszorog;
Most épp a fűz-sor hűvösébe ér,
Hol álmos szárnyú szélmalom forog.

Egy kendő lebben, sárga, mint a méz:
A szöllök közt menyecske fut tova,
A fordulón megtorpan s visszanéz,
De bátoritón int az otthona.

Bodros felhőkből gyors madár esik,
A zöld mocsár, vagy fészek hívja lent.
S nagy messziben, mint halvány szürke csík,
Sudár legény képében vár a csend.

uj_tavasz_1926.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Ifj. Szász Károly: Mosoly.
  2017-09-08 07:31:13, péntek
 
  Ifj. Szász Károly:

Mosoly.


Mint madárkák első csicsergése,
Mint a fészek boldog pihegése,
Mint lavaszszal a bimbók: fakadnak
Mosolygási piros ajakadnak.

Közelébb hoz a mosoly az éghez,
Szeretetnek örök Istenéhez,
És reád a gond, keserv ha tódul:
A mosolygás ott van enyhadóul.

Emberajkon, hogy legyen lehellet,
Teremtönknek is mosolygni keltett . . .
A leányka első mosolygása:
Szűzi ajkak élő vallomása,
S mosolyából a szerető nőnek
Hasonlatos mosolygások nőnek.

A mosoly a szeretet bizalma,
A kedélynek egy föllobbanása,
A mosoly a csókok szabadalma,
Sziveinknek ajkra-dobbanása.

Mosolyogj hát édes, drága lánykám,
S ajkaidra csókot én adok, -
Melengető csókok híján, lám hány
Mosolyod már ajkadra fagyott.

kolozsvari_lapok_1899
 
 
0 komment , kategória:  ifj Szász Károly  
Szőnyi Kálmán: Harmincon túl.
  2017-09-08 07:30:14, péntek
 
  Szőnyi Kálmán:

Harmincon túl.


Nem, még nem vagy öreg:
még gyakran nevet a szád,
de nézd, szemed körül.
már nyílnak a szarkalábak
és homlokodon eggyel több a ránc,
mint volt, akár tavaly.

Nem, még nem vagy öreg:
a lányokat még hosszan nézed,
de zsebedben már mindig csörren
néhány fillér a koldusoknak
és ajkadról már mindig könnyen
röpül átok a gonoszoknak.

Nem, még nem vagy öreg:
fogad között még jóízűn
ropog az alma, s kezed
még reszketés nélkül fogja a tollat:
de szíved üres - zörög, ketyeg. -
és aggódva kérdi: mi lesz holnap?

Kalangya 1944.
 
 
0 komment , kategória:  Szőnyi Kálmán  
Petőfi Sándor: A' koldus sírja.
  2017-09-08 07:27:56, péntek
 
  Petőfi Sándor:

A' koldus sírja.


Mint vadállat, melly halálát sejti,
A' vén koldús puszták közepébe
Bujdosott és élte maradékát
Ott a' puszták közepén tévé le.

Holttestéhez a' szegény legények
Elvetődtek, néki gödröt ástak,
Felköték botjára tarisznyáját,
'S így tüzék le a' botot fejfának.

Ott a' fa 's bokor nélküli rónán
Áll a' kis domb egyszerű jelével,
'S te természet, elhagyottak gyáma,
Vadvirágok 's fűvekkel födéd el.

Illyen a' sors ! egykor életében
Szennyes rongyok lengedeztek rajta,
'S íme sírját napkeletnek minden
Szőnyegénél szebb szőnyeg takarja.

De az mindegy; ő rá nézve a' fő,
Hogy elérte végre nyugodalmát . . . .
Ki gondolná, milly zajos, mi vészes
Volt a' pálya, mellyen ő futott át!

Oh ez a' kéz, a' melly vénségében
Ezt a' száraz görcsös ágat fogta,
Ifjúsága teljes erejében
Harczok fényes kardját villogtatta.

Ott forgott ő a' csaták tüzében,
Ott adá verébül áldozatját
Az uraknak birtoka 's jogáért,
Kik öt később éhenhalni hagyták.

Csakhogy elhalt! most feledve minden,
Nyomorúság és a' harczi lárma.
Csendes néma a' világ körűle,
Zavaratlan földalatti álma.

Néha száll csak egy-egy kis madárka
Fejfájára 's ábrándos dalt zeng ott . . . .
Mit dalolhat a' madárka fejfán,
Ollyan fejfán, a' melly koldusbot volt?

Életképek_1848.
 
 
0 komment , kategória:  Petőfi Sándor  
Dunsits Dezső: Őszi rózsa.
  2017-09-08 07:25:35, péntek
 
  Dunsits Dezső:

Őszi rózsa.


Roncs volt a testem, beteg a lelkem :
Az Élettől messze menekültem . . .
Téptek, martak a rég megunt hangok :
Roskadoztam dermedtre-lehülten . . .

Fásult szememből a szin kifakult,
Szivemből minden boldog vágy kihalt . . ,
Már ugy volt: meghalok s váratlanul
Elibém álltál egy szép őszi nap.

Jöttél mosolygón s véled a csodák . . .
Fáradt énem tüzviharba került
S az unalom renyhe pernyéiből
Az életvágy kerekedett felül . . .

Izzó színek s kábitó illatok
Hivogatón szállnak újra hozzám.
Amióta feléd hajszolt a sors,
Édes-drága, üde Őszirózsám

Fölfrissitnek a hajnali álmok :
A nappalok már nem olyan némák
Azóta , hogy oldaladon járom
A sok vidám , kedves esti sétát.

Szivembe frissült erő költözött :
Ezer régi, gonosz varázs elmult,
Amikor szomjas , megkínzott ajkam
Bársonyos , forró kis kezedre hullt.

Két karomat bontakozó kedvvel
Az uj élet elébe kitárom :
Maradj , maradj , viruljál mellett m
Féltett kincsem , aranyos virágom ! . . .

uj_tavasz_1925.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 282 db bejegyzés
e év: 2757 db bejegyzés
Összes: 29186 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1172
  • e Hét: 1172
  • e Hónap: 124949
  • e Év: 1517166
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.