Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 164 
Páskulyné Kovács Erzsébet: Pillangó száll
  2017-10-16 07:59:25, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Páskulyné Kovács Erzsébet  
Soós Lajos: Elmerengve.
  2017-10-16 07:57:41, hétfő
 
  Soós Lajos:

Elmerengve.


Az emlékezetnek fáklyáját meggyújtom,
Ábrándozó lelkem elmereng a múlton
S mint vihartól űzött - hullám hányta sajka:
Édes vágygyal köt ki a rég ismert partra,
Melynek üde keblén dús tavasz pompázik
S puha kerevettel kínál a zöld pázsit.

Édes itt pihenni .. . egy bűbájos álom
Végig vonja leplét, szendergő pillámon.
S mint himes pillangók újra megjelennek
Pásztor órái a - boldog szerelemnek . . ,
Körül lengve, szállva, sugva-búgva halkan:
S hő csókba fürösztve - csókra szomjas ajkam.

És elém ragyog, az üdvösségnek útja -
Kedvesemnek karján végig játszva, futva . . .
Úgy kábít e mámor ! egyre jobban-jobban -
Szegény bohó szivem akkorákat dobban :
Dobban dobban - dobban - majd ijedve ébred
Omladékain a - szétt zúzott reménynek.

Veszprémi Független Hirlap, 1884.
 
 
0 komment , kategória:  Soós Lajos  
Viplak Vince: Isten országa . . .
  2017-10-16 07:54:40, hétfő
 
  Viplak Vince:

Isten országa bennünk teljesüljön.


Az óra lassan tizenkettőt kongat.
Homályos lámpám szürke fénye verdes,
Nem bánt a Most, a "Mi lesz?" is kegyelmes
S én gondolkodom, hogy is volt a Mondat !

A parancs, mit az ács nagy Fia rendelt
Pár tisztafényű isteni igével.
Mely napkelettől napnyugatig ér el:
Önmagadként szeressed az embert!

Dobd ki szivedből az önzést, a szennyet,
Napédes csókkal ragyogjon az arcod
Arra, ki mocskos ködökben csavargott
Ki az Árnyékban, a Sötétben szenved !

Hogy véred ízén új palánta érjen :
Tedd a szivedet a kopott utakra,
Hogy megcsodálja gonoszok tucatja,
Hogy szeretetet cserélhess a véren!

Sok kételkedő szív, hogy lelkesüljön,
A tétovázók keze összefogjon,
Hogy el ne ejtsen az Ármány, az Ostrom,
- S Isten országa bennünk teljesüljön! -

Pozsony, Január.

Új Élet 1933.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Végh György: Magamról.
  2017-10-16 07:53:19, hétfő
 
  Végh György:

Magamról.


Hajamba bújt az éjjel:
azért olyan sötét,
szemem konok tűzével
erdőket gyujtanék.

És bérces homlokomra
a boldog angyalok
lehoztak játszadozva
két felhős csillagot.

Kormos szemöldökömre
nagyon vigyázzatok,
mert egyszer tündökölve
büszkén elszárnyalok,

zengő komoly viharban,
két arkangyal között,
s ha fényem majd kilobban,
sötétebb lesz a föld.

Vigilia 1941.
 
 
0 komment , kategória:  Végh György  
Szöllősi Bernadett: C`Est La Vie
  2017-10-16 07:52:20, hétfő
 
  Szöllősi Bernadett:

C`Est La Vie


Ma este a bárba berúgni jöttem,
ahol a pultos keserűt és lelket önt belém,
s ha úgy érzem, elég, ráhúzok egy körrel:
jobb is, amúgy is ruhára költeném.

Az első este rossz nélküled, sőt a második is -
s egy hét után már csak könnyezek.
Három hét, rád gondolok: szemem párásodik,
de az első hónap éjjelei könnyedek.

Tudom, a Dunán addig lefolyik a víz,
nem is kevés - és hogy pereg a naptárlap.
Azt mondod majd C`Est la vie,
mert néha az örökké csak három évig tart.
 
 
0 komment , kategória:   Szöllősi Bernadett  
Sarlós Erzsébet: Egy nem szerelmes nőci morfondírozása
  2017-10-16 07:51:33, hétfő
 
  Sarlós Erzsébet /Gyömbér/:

Egy nem szerelmes nőci morfondírozása

A szerelem vak.

Mindegy az alak,
a forma, s a jellem,
ezt kell sejtsem.
Mindegy a haj,
a szem, a fül, a has,
hogy alacsony-e, vagy magas,
mindegy, hogy lángelme, vagy "hót" buta,
hogy szép a mosolya, vagy nincs foga...
mindegy, hogy szegény vagy "jól menő"
hogy szeressen, csak az a fő. . .

Ám elkerül a szerelem. . .
így azt az embert keresem,
ki jóképű, erős, gazdag és okos
és persze hűséges (mert ez fontos!)
Számára én vagyok a Nő,
és imád, mert az a fő. . .

. . . és akkor Ő lesz a szerelmem
s már mindegy az alak, a forma s jellem . . .
 
 
0 komment , kategória:  Sarlós Erzsébet  
Reményi József: Mint eszelős . . .
  2017-10-16 07:49:28, hétfő
 
  Reményi József:

Mint eszelős . . .


Mint eszelős, ki azt hiszi,
hogy koponyája edény,
benne kering a vér, a vér,
s csodálatos teremtmény,
hisz' az Úristen pennáját
gazdag vérébe mártja,
s ezzel írja a sorskönyvbe
regényét, s közben várja,
hogy a makacs dölyf, az ördög,
a tűzben himbálódzó
karját, lábát csak megúnja,
s a bűnnel fáradozó
fejét végre felkínálja
az Űrnak s beismeri,
hogy gőgtől duzzadt dacszava
céltalanul keveri
a sűrű lét a gödörben,
az emberi végzetben,
mert egyféle az igazság
a végben s a kezdetben,
csenevész biz ' az akarat,
ha gonosz a csirája,
elfojthatatlan az erény,
ha Isten a királya.

Ilyen néha, ily zavart s szép
a szívem konok hite,
s.ha bottal ütöm is nyomát
álmomnak s ha elvitte
a rossz minden reményemet
s nem mondta: befellegzett,
s cserbenhagyott a barátom
s a semmibe evezett
erőm, szándékom, szerelmem,
és földönfutóvá lett,
az agyoncsigázott úton
a versnek elképzelt tett,
s puskacső elé sodorták
a legszebb gyötrődésem,
s hátrakötötték kezemet,
ez volt a büntetésem,
még akkor is, oh ködbontó,
ismeretlen varázsom,
a titoktól kért napfénnyel,
mint érthetetlen bársony,
szívem vad hitét érinti,
s a kínom elzavarja,
s a lelkem, mily bolond szeszély,
a szépséget akarja.

Magyar Írás 1935. május.
 
 
0 komment , kategória:  Reményi József  
Mentovich Ferenc: Emlény -levelek .
  2017-10-16 07:48:43, hétfő
 
  Mentovich Ferenc:

Emlény -levelek .

I.

Nem felejtem én el az időt, a mellyben
Legelőbb láttalak, legelőször jöttem
Lelked szépségéhez - úgy tetszett, miként ha
Más világ, más élet nyílnék föl előttem.

Az én életemnek ekkor volt tavasza;
Tündöklő derűben égett fenn az égbolt,
És a föld virágos térség lőn körülem,
Mellynek közepében zöld bokor szívem volt.

E bokornak édes illatú virágit
Vágyak alkoták és fenszálló remények -
S ekkor mintha madár szállott volna rája;
Megrezdült - s belőle hangok ébredének.

Te repültél rája boldog, szép szerelem !
Örök lakhelyedül lombját fölkeresve,
És megzendült benne titkos epedéssel
Bájos énekednek édes-bús keserve.

II.

Életem tavasza nem volt felhő nélkül -
Megvolt e tavasznak is csendes borúja . . .
Most, midőn örömnek ünnepét ülöm meg,
Emlékezzem é rád, szerelemnek búja ? -

Vissza emlékezem . . . jőj fel képzetemben,
Hisz te életemre nem jöttél mint gyermek,
Hogy fölvésd szivembe gondtalan kezekkel
Örökre meglátszó betűit nevednek.

Felhőként vonultál éltemen keresztül,
Lassú borongással, halkkal és csöndesen,
Ernyőül szolgáltál, hogy a boldogságnak
Lángoló sugára engem el ne süssen.

Árnyékként borultál éltem hajnalára,
Csak azért, hogy midőn alóla kilépek,
Annál bájalóbban tűnjenek szemembe
A körülem elszórt boldog álomképek.

Felhő voltál, de nem kergetett a szélvész,
Nem jöttél kebledben villámot hordozva;
Gyászoló ruhád, a kéjnek, boldogságnak
Rózsaszin fényétől volt megaranyozva.

Hölgyfutár, 1849.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Tűz Tamás: Mit gondol az . . .
  2017-10-16 07:47:25, hétfő
 
  Tűz Tamás:

Mit gondol az . . .


Mit gondol az, ki mínt a párdus
lépdel a füvön,
hol nyers a szél s a talp alá fut,
csikland a füvön,

ki dalt facsar ki szája szélén
s mint málnalevet
szétíröcesentí az égbolt kékjén
s a tárja mered,

de nem néz vissza, csak szelíden
tartja tenyerét
s két ág között a lombos íven
Átcsurran az ég.

Mit gondol az, ki friss fogával
gyümölcsbe harap,
vad ízeket kever s hajával
ejátszik a nap.

Almát szakít s a kék egekben
kószál egyedül
s ha jő az est, elérhetetlen
csillagokra dül.

Csak két kezét nem oldja föl már.
Körré alakul
s a görbe hold köré, ha fölszáll,
dobja hanyagul.

Vigilia 1943.
 
 
0 komment , kategória:  Tűz Tamás  
Sárffy Elek: Emlékezet.
  2017-10-16 07:40:32, hétfő
 
  Sárffy Elek:

Emlékezet.


Sötét szemek, leomló szőke fürtök
Mosolygó arczú angyala,
Gondolsz-e még elvétve, néha rám is,
A szótlan, sápadt ifjúra ?

Jut-e eszedbe néha az az óra,
Midőn megfogtam szép kezed,
Aztán a vágy, remény, bánat terhétől
Az én kezem mint reszketett ? . . .

És a jövőnek bús sejtelme által
Szívem, lelkem úgy elfogult,
Hogy a reszketve tartott szép kezekre
Szememnek egy könycseppje hullt . . .

Nem éget-e e köny, midőn hizelgve
Csókolja más a szép kezet ?
Van-e számomra tartva még szivedben
Egy fájó, bús emlékezet?

Emlékszel-e? Lásd, én ez óra óta
Gondolni másra nem tudok,
Mindig követlek bánatos szivemmel,
Mint napraforgó a napot.

Ez óra édes-bús emléke hint fényt
Lelkem viharzó éjjelén,
S éltem kietlen, puszta sivatagján
Vázként ez mosolyg felém.

S midőn te már feledtél engem régen
S képem szivedben szétszakadt:
Emlékedtől szivem megválni nem tud,
Terhétől inkább meghasad . . .

Veszprémi Független Hirlap, 1884.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 164 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 164 db bejegyzés
e év: 2706 db bejegyzés
Összes: 29135 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1700
  • e Hét: 13217
  • e Hónap: 93710
  • e Év: 1485927
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.