Regisztráció  Belépés
yaskane.blog.xfree.hu
EZ AZ ÉV AZ ÉN ÉVEM. AMIRE VÁGYOM, AZT ELÉREM. SIKERES ÉS BOLDOG VAGYOK. A CSODÁK ÚTJÁN HALADOK. yaskane :)
2008.10.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
Boldog Új Évet Kívánok!
  2017-12-31 17:40:14, vasárnap
 
  B orongós napok tűnjetek tova,
O kkal szomorú ne legyél soha!
L épteid kísérje töretlen szerencse,
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre!
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai,
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai!

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő,
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő!

É vek ha múltok, ha elszálltok napok,
V idámságot, örömet számolatlan adjatok!
E lfusson most az óévnek malaca,
T öbbé ne legyen senkinek panasza!

K erüljön betegség, bánat messzire,
Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe!
V ágyaid sorra valóra váljanak,
Á lnok szavak többé ne bántsanak!
N övekedjen az igaz barátok tábora,
O kosan élj, ne legyél ostoba!
K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped!
 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Szilveszter, Újév  
Istentől Áldott Boldog Új Évet
  2017-12-31 17:13:45, vasárnap
 
 



facebook, Egy hely a gondolatoknak
 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Szilveszter, Újév  
buék 2018.
  2017-12-31 16:53:55, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Szilveszter, Újév  
Most, ahogy belépsz ebbe az új évbe, állj meg, és emlékezz
  2017-12-31 16:37:19, vasárnap
 
  Most, ahogy belépsz ebbe az új évbe, állj meg, és emlékezz vissza Isten jóságára!  
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Szilveszter, Újév  
B.Ú.É.K.! 2018.
  2017-12-31 16:05:41, vasárnap
 
 







Link
 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Szilveszter, Újév  
8 Órai Újság, 1939. december 23.
  2017-12-14 12:14:50, csütörtök
 
  "Pontosan így történt. Olyan szép volt, hogy nem kellett hozzátenni, színezni semmit."

Link
 
 
0 komment , kategória:  Érdekes-hír-tudomány-ezotéria  
Wisinger István: A Nobel-díjas kém
  2017-12-14 12:09:11, csütörtök
 
  Wisinger István dokumentumregénye, A Nobel-díjas kém Szent-Györgyi Albert életének eddig kevéssé vagy egyáltalán nem ismert részleteit tárja az olvasó elé. Az oknyomozó újságíró-riporter a tőle megszokott precizitással nyúlt a magyar Nobel-díjas történetéhez, melynek megírásában a személyéhez fűződő események pontos feltárása is legalább ennyire fontos szempont volt. Bár a Dénes Gábor filmrendezővel, André Libik filmproducer-rendezővel és Szegvári Katalin újságíró-riporterrel folytatott beszélgetés során kevés részletet tárt a hallgatóság elé, néhány műhelytitkot mégis elárult.

Hogyan kezdődött?

1983-ban Dénes Gábor filmrendező és Wisinger István Amerikába utazott, hogy riportfilmet készítsen Szent-Györgyi Albertről. "Jelkép Magyarországnak" - mondta Dénes Gábor. Az egyetlen hazai természettudományi kutatásáért Nobel-díjjal elismert magyar kutatóként mindenki ismerte nevét. Straub F. Brunó, Szent-Györgyi tanítványa szerint azonban két Nobel-díjat érdemelt volna, mert az izomműködéssel kapcsolatos kutatásai legalább annyira jelentősek voltak, mint a C-vitaminnal kapcsolatosak. Dénes Gábor és Wisinger István három napot töltöttek Szent-Györgyinél Woods Hole-i kutatóintézetében, és az elkészült riportfilm 1985-ben elnyerte a miskolci filmfesztivál fődíját.

A zseniális tudós-figura mögött egy sokszínű, érdeklődő, ám mégis végtelenül magányos, csak kevesek által ismert ember rejtőzött - Wisingerék számára azonban szinte kézzelfogható volt ez a magány. Ekkor negyedik feleségével, a fiatal és dekoratív Marcia Houston festőművésszel élt, idejét pedig, ahogy Wisinger fogalmazott, többek közt a személyes, családi tragédiák folyományaként a rákkutatásnak szentelte, melyben azonban nem ért el átütő sikereket. Erről szerényen úgy nyilatkozott, ha többet tudnánk az életről, akkor a rákról is tudnánk mondani valamit.

Wisinger azonban nemcsak a riport tapasztalatait írta meg A Nobel-díjas kémben, hanem többek közt André Libik személyes tapasztalatait is. Ő jelenleg Szent-Györgyi utolsó magyarországi rokona: a nála több mint tíz évvel idősebb bátyja ugyanis Szent-Györgyi veje volt. Gyermekkorában többször találkozott vele, és bár emlékei nem adnak pontos, részletes képet Szent-Györgyiről, történetein keresztül mégis rengeteg olyan mellékszereplőt, sorsot mutat be a regény, akik által színesebb, teljesebb leírást kaphatunk a korabeli Magyarországról.

Mennyiben dokumentum, mennyiben regény?

Wisinger az eseményeket precízen rekonstruálta, annak ellenére, hogy a narráció és a párbeszédes betétek eljátszanak a regény-fikcióval. Példának Hitler és Horthy klessheimi találkozóját és heves vitáját hozta fel. Kutatásai során nemcsak a klessheimi kastélyt látogatta meg, melyet eredeti állapotában őriztek meg, illetve annak megőrzése érdekében rekonstruáltak, hanem még arra is rábukkant, hogy Hitler mit evett a fogadáson - grízes tésztát lekvárral és kukoricát, ez utóbbit a többiek megrökönyödésére rendkívül hangosan, illetve mentateát, amihez hozzá sem nyúlt. Horthy és Hitler összeveszésének Szent-Györgyi is témája volt, aki a Kállay-kormány 1943-as nyugati béketapogatózásainak részese volt: isztambuli kiküldetésének célja a szövetségesekkel való béketárgyalás volt. A németek erről tudomást szereztek, Hitler személyesen adta ki ellene az elfogatóparancsot, kontrollálatlan dührohamában pedig Horthy előtt disznónak nevezte Szent-Györgyit. Az isztambuli eset miatt lett Wisinger dokumentumregényének címe kissé provokatív, mellyel kapcsolatban megjegyezte, akár azt is adhatta volna neki: Az ismeretlen Szent-Györgyi Albert.

Szerző: Szmerka Dániel

Link



"Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: ,,...a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért". A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el.

De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak ,,Prof"-ként emlegettek tanítványai? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte.

Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst."
Link
 
 
0 komment , kategória:  Irodalom - Könyvajánló  
A flódni története
  2017-12-13 13:30:46, szerda
 
  FLÓDNI (FLADEN, FLADNI, FLUDEN) - A jól ismert és nagyra becsült történész és főrabbi, Raj Tamás (1940-2010) szavaival élve “Valamennyi purimi sütemény királynője azonban kétségkívül a flódni. Elkészítése rendkívüli gondosságot igényel. Az igazi flódni nem is hasonlít arra, amit flódni címén a cukrászdában kapni lehet. Mindenekelőtt az igazi flódni négyrétegű tölteléket tartalmaz: almát, diót, mákot és házilag készült (!) szilvalekvárt. Csakhogy valamennyi tölteléket külön kell megfőzni, majd egybe megsütni. Az almát borban párolják, a mákot reszelt citromhéjjal és sziruppal, a diót pedig mazsolával és rummal készítik elő a sütésre. Persze, receptet nem írunk, hiszen ahány ház, annyi szokás...

A flódni nevének eredete, jelentése - (a béles rokonság)

Abban mifelénk mindenki megegyezik, hogy a “flódni" szó, és más jiddish megfelelői, a német Fladen (lepény, lepénykenyér) szóból erednek (aminek persze akad latin előzménye, de addig most ne menjünk). A színpadi, délnémet, svájci nyelvben a “Fladen" széles, lapos és vékony süteményt jelent, tehát semmiképpen sem sokrétegű, magas süteményt. A sokfelé olvasható “sokrétegű" jelentést egyébként is csak napjaink képzelete ragasztotta a szóhoz. A “Fladen" francia rokonsága a “flan". Hazai jelentésében a Fladen lapos és széles, töltött, megtöltött süteményt, leginkább afféle, a flódnitól cseppet sem távoli bélesfélét takar.

Bélesek: A bélesek olyan sütemények voltak, amelyeknek alsó és felső tésztája közé tölteléket tettek. Misztótfalusi Kis Miklós ,,Szakátsmesterségnek könyvetskéje" című (1695) művében alma, dió, egres, káposzta, körtvély, ostya, szilvás, túrós és ,,veres" (ribizlis) béles fordul elő. A béles tésztája kezdetben egyszerű, kelesztetlen, sokfelé csak só, víz, liszt az összetevői, ami akkoriban cseppet sem volt szokatlan. A tésztát vékonyra (3-4 mm) nyújtották, töltötték, hajtogatták, kemencében sütötték. A forró bélest ruhával takarták, hogy a gőzben megpuhulhasson. A béles evolúciójának része, hogy ahol a készítése hagyomány maradt, ott a kelesztetlen változatokból a 20. századra már a komplexebb és rangosabb kelt tészták lettek, mint a Tiszántúlon és a Felvidéken is. Ezt az evolúciós utat a flódni is bejárhatta - és minden bizonnyal be is járta.

A 19-20. századi felbukkanás - (a rétes rokonság)

A New Yorkban élő Körner Balázs szerint

“a flódni, amit mindenki zsidó édességként tart számon, a régi magyar, német és cseh zsidó szakácskönyvekben meg sem jelenik, csupán a XIX-XX. század fordulóján bukkan fel, s akkor is csak Magyarországon."

Nos, Körner Balázsnak részben ugyan igaza van, azonban, mint a rétesek és a fentebb már említett bélesek példája is jól mutatja, nincs ebben semmi meglepő, vagy az átlagtól elütő rejtély, hiszen minden előzetes és nosztalgikus várakozásunkkal szemben napjaink ünnepi ételei a mai formájukban meglehetősen fiatalok, s többnyire jó esetben sem idősebbek két évszázadnál.

Rétesek: A rétes-töltésben az áttörés a 18. század második felében 19. század elején következett be, amikor már a maihoz nagyon hasonló módon, asztalon nyújtva, töltve, terítővel feltekerve készültek a rétesek. A töltelék az évszaktól és a vagyoni helyzettől függően is változott. A rétes kezdetben leginkább sós, savanyú volt. A túró és a mák is ekkor terjedtek el. A 20. századi olcsó cukorral az ízlés is rohamosan változott. Ezzel kölcsönhatásban az édes töltelékek tovább gazdagodtak és gyakoribb lett a gyümölcs (alma, cseresznye, meggy, szilva), az aszalt gyümölcs (szilva, mazsola) és a lekvárok használata.

A rétesek emlegetése egyébként azért is különösen hasznos, még ha meglepő is, mivel, mint azt később látni fogjuk, akadnak helyek, ahol a flódni sokkal inkább tart rokonságot a rétessel (és így: a baklavával), mint a hazai hagyományokat megalapozó, vastag tésztájú bélessel.

Ezeréves gyökerek - sajtos flódni?
A Tel Aviv-i Egyetem kutatója, Dr. Susan Weingarten szerint a középkori Hanukkah tradícióban a lapos sütemény (fladon/fladen/floden) első említése a Kievben született, Mainzban élő, késő 10. századi Rabbi Judah ben Meir haCohen nevéhez kötődik. Elizer ben Joel Halevi 12. századi, Bonnban íródott kézirata, a Sefer Ra'avyah szintén említi a Fladen-t, amit akkoriban még rendszerint sajttal* készítettek, a későbbiekben almával, szilvával, vagy mazsola hozzáadásával is. S, bár most örülhetnénk, hogy megtaláltuk a flódni ezeréves ősét, az ős-flódnit, a béles és rétes elgondolkodtató evolúciójára is utalva, kezeljük mindezt erősen visszafogott örömmel, miközben azért annak mégiscsak örülhetünk, hogy mindezt immár, s elsőként, magyarul is közkinccsé tettük. Ebben a korban, a 12. században egyébként, nagyjából 50000 zsidó élhetett német földön, szemben a flódni igazi színre lépésének korával, a 19. század végével, 20. század elejével, amikor már mintegy tízmillió zsidó élt Kelet-Közép és Kelet-Európában.

*Sajtos “flódni": Az eredeti, sajtos “flódni" (Fluden) változat, Gil Marks, az Encyclopedia of Jewish Food (A zsidó étel enciklopédiája) című könyv szerzője szerint a hagyományos szombati és újévi asztal fogása volt, s mint írja, a 16. századig az askenázi zsidók a hús és tejes ételek fogyasztása között még nem vártak, hanem leszedték az asztal, kiöblítették a szájukat, s már fogyaszthatták is a sajtos “flódni" desszertet a hús után. A 11. századi “flódni" (Fluden) utalások egyebek mellett a kor neves rabbijai közti olyan vitákból ismeretesek, amelyekben arról értekeznek, hogy vajon megengedett-e a a hús fogyasztása egy olyan kenyérrel, amely a sajtos flódnival egy kemencében sült, s vajon a húshoz fogyasztott kenyér nem lesz-e ettől “milchig" (tejes). A sajtos flódni 1000 körül , vélhetőleg már széles körben elterjedt volt a francia és nyugati német területek zsidóság körében.

Honnan származik a flódni?

Gil Marks, az Encyclopedia of Jewish Food szerzője a flannal rokonságba kevert, korai askenázi (sajtos) flódni eredetét a középkori Franciaországba helyezi. A franko-germán (askenázi) zsidó közösségeket is szétziláló és pusztító 1347-1353 közti pestisjárvány, majd a maradék zsidóság Franciaországból történő 1394-es kiűzése után a “flódni", s különösen a sajtos flódni népszerűsége, erősen csökkent. A változások oka volt az is, hogy a keleti askenázik egyre inkább azt a szokást követték, hogy a húsételek fogyasztása után hat órán át nem ettek tejes ételt, s a német zsidóság is legalább három óra szünetet tartott a húsos és a tejes ételek fogyasztása között, ami gyengítette a sajtos flódni korábbiak szerinti “desszert" funkcióját.

A Fladen (flódni) hagyománya vélhetőleg Dél-Németországból és Elszász-Lotharingiából terjedt keletre, Magyarországra, Erdélybe, a Románia és Ukrajna közt fekvő Besszarábiába, ahol - egyedüliként az ismert flódnik közül - a fedő tésztaréteget díszítésekkel is ellátják.
Milyen tésztából készül a flódni?

Azt gondolhatnánk, hogy a flódni (Fluden) tésztája kőbe vésetten csupán egyféle lehet, ahogy azt mi megszoktuk, ám a példák az mutatják, hogy lehet az többféle is. A rétegek, a “flódni" tésztája készülhet:

vékony rétegekből, mint amilyen a rétes, vagy a még vékonyabb filo tészta, vagy
gazdag, élesztős, vastagabb kelt tésztából, vagy
édes sütemények borral lazított, libazsírral (vajjal) gyúrt tésztájából, de lehet
burgonyakeményítővel, vagy
macesszal készített is.

A tészták különbözősége, a rétegek, a töltelékek száma mellett a formák is eltérőek lehetnek, s vannak amelyek, feltekertek, s inkább hasonlítanak a bejglire, rétesre, mint a pedáns, szögletes változatokra. ...

Kárpátalján a magyar hagyományok szerinti ám ez esetben szilvalekvár réteg nélkül készült flódni is a jellemző, amit a következő, leginkább a zserbót idéző, uzsgorodi flódni is illusztrál.





S, ha már a zserbó szóba került, aligha kerülhető meg, hogy az előző kép mellé, összehasonlításul ne kerüljön a Gerbeaud zserbójának képe. Beszédes a hasonlóság, már csak azért is mert valójában ez sem más, mint a flódni (Fluden) família egyik tagja.





A hazai flódni

A magyarországi flódni különleges helyet vívott ki magának a Fluden-családban, s ma már a család leginkább kifinomult és kiforrott változatának tekinthető. Hazai népszerűségében a flódni kultétel jellege is szerepet játszik. A flódni éppoly etnoidentifikációs jegy, toposz, akárcsak a sólet. A hosszú előzmények után a 18. század végétől kibontakozó, majd a jelenlegi formájában a 19. század végére, a rétesek, bélesek, piték evolúciójával együtthatásban megszületett flódni a városi magyar zsidóság igazi századfordulós innovációja.
Csíki Sándor
Link
 
 
0 komment , kategória:  RECEPTEK, ötletek ünnepekre  
Adventi, karácsonyi díszítő képek (png)
  2017-12-12 14:59:41, kedd
 
 





















































 
 
0 komment , kategória:  GIF és PNG (díszítő) képek  
Keresztek (png)
  2017-12-12 14:52:06, kedd
 
  .



























 
 
0 komment , kategória:  GIF és PNG (díszítő) képek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 16 db bejegyzés
e év: 175 db bejegyzés
Összes: 8090 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 780
  • e Hét: 780
  • e Hónap: 60002
  • e Év: 572120
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.