Regisztráció  Belépés
kannalidia.blog.xfree.hu
A barátság szent dolog, védeni, óvni kell, Ki mit fektet belé, annyit vihet csak el. KOZMA ANNA LIDIA
1953.07.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 70 
Szebenyi Judit..Áprilishoz
  2017-03-28 15:21:07, kedd
 
 


Áprilishoz

Április üdvözöllek téged,
megjöttél újra kecsesen.
Szeretlek kis bolondos,
egy évet vártam rád te főkolompos.
Kérlek szépen légy kegyes négy hétig
virágozzék a szeretet mindvégig.
Meleg napfényt adj, a nyíló virágokra,
ne legyen szegénység a családokban.
emberi szívekbe remény fényt add.
Elsején viccelődhetsz kedvedre
nevessünk mi is ha már lehet.
De ne légy gonosz, és ostoba már
szivárványt rajzolj lelkünk oszlopára!
Megmondom én őszintén írok,
egyszerű szavakból rímeket faragok.
Szeretnék látni mosolyt az arcokon,
egészség, békesség megmaradjon.
Hinni akarom... élni fogok... akár vakon,
s segíthetek még másokon.
Kertembe járni, dolgozni égő vágyam,
érzem üres álmom csupasz marad.
Nem adom fel, küzdök amíg élek,
van családom, így kevésbé félek.
Tavasztündér erődet gyengékre tedd,
míg április csalfaságát gyengítheted!
Madarak dalával éneklő természetben,
utam lila ruhájú akácfák illatába vezet.
Képzeletem magas fokán állok,
mivel én járni többé nem fogok.
Fájó emlékek napjai majd jönnek,
szeretteim kik már elmentek a mennybe.
Nem szólok többet magamról,
bocsássatok meg, hogy kiírtam magamból.
Ígérem Neked: hölgynek, avagy Úrnak
következő vers rólad emlékezetes lesz majd.
Csendben most elmegyek kedves,
kívánom barátom áldott reggelekre ébredj,
hangtalanul elköszönök tőletek.
A sorok maradnak és megvárnak,
folytatom-e az írást? ...a betűk itt megállnak!

Szebenyi Judit@ 2017-03-27
Minden jog fenntartva



 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Szép idézetek képekkel
  2017-03-28 14:56:36, kedd
 
 



Bimbódzik a szép természet,
nézd csak, legyen benne részed!
Színes, fényes világ épül,
ami rút volt, most megszépül.
Tavasztündér eljött közénk,
rajta színes, szép öltözék.
Tavaszt varázsolt a földre,
a természet így vált zöldre !

Aranyos Ervin



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szép idézetek képekkel
  2017-03-28 10:30:56, kedd
 
 


"Ne feledd: mindenki, akit megismersz, fél valamitől, szeret valamit és elvesztett már valamit."

/H. Jackson Brown/


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Reményik Sándor ..Két fény között
  2017-03-27 12:52:18, hétfő
 
 



Két fény között


Szemközt a fiúmei kikötő,
Elől a nagy világítótorony.
Lobban, forog, forgó fénykévéit
Futtatja végig a hullámokon.

Hátam mögött a sziklarepedésben
Parányi fényű szentjánosbogár.
Kis hangya, kóbor pille, valaki
Az ő fényénél is hazatalál.

Hát én, hát én világítok vajjon? -
Csobban a tenger csorba sziklaélen.
Se fárosz nem lettem, se fénybogár.
A parton állok két fény közt, sötéten.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ágh István: Virágosat álmodtam Versek-udvara
  2017-03-27 12:43:56, hétfő
 
 



Ágh István: Virágosat álmodtam
Versek-udvara

Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kövecses Anna Varázsra várok
  2017-03-25 14:26:44, szombat
 
 


Kövecses Anna
Varázsra várok

Teljes szívemből
Varázsra várok,
Virágzó napfény
Szálljon a tájon.

Éledjen minden
Szundító csoda,
Hósipkás télnek
Illanjon nyoma.

Rügyezzen élet
Zöldellő szilfán,
Bimbózzon illat
Ibolya szirmán.

Ligetek mélyén
Orgona nyíljon,
Szilvafa habján
Zamat viruljon.

Lepke hintázzon
Kankalin fényén,
Nektár csillogjon
Tavasz reményén.
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Gani Zsuzsanna Dalolj kis rigó
  2017-03-25 14:20:48, szombat
 
 


Gani Zsuzsanna
Dalolj kis rigó

Dalolj, kis rigó, dalolj nékem
bús szívembe lágyan, halkan.
Lelkem átjárja búgó hangod,
hozd ide a reményt dalban.

Langyos szellő, ébreszd az erdőt,
ózondús záporral fürdesd.
Borulj virágba, erdő s liget,
tavaszt hozd el, telet temesd!

Lehajolok hozzád, Te csoda,
avar hófehér virága.
Kis rigó, nézd, milyen gyönyörű! -
Kélő berek álomvilága.

Megleltelek, mézszagú erdő,
mosolyt fakasztó napsugár!
Érzed, hogy mennyire szeretlek,
kikeletcsalogató futár?




Gani Zsuzsanna
Nyújtózik a hóvirág

Nyújtózik a hóvirág
odakint a réten,
táncot lejt a napsugár
bohém kósza széllel.

Pillangók keringőznek
szelíd madárdalra.
Lázban perzsel potrohuk,
vágynak egy lágy csókra.

Csápjuk édes mámorban
gabalyodik össze.
Virágszirmok zárulnak
pirulva a ködben.

Tekintetük fátyolos,
szívük vadul lüktet.
Meghitt csöndben merengnek,
szunnyadnak egy csöppet.

Sebesen fut a csermely,
bimbót bont a barka.
Kipattannak a rügyek,
cserreg a kis szarka.





 
 
0 komment , kategória:  Tavasz  
Ady Endre: Emlékezés március idusára
  2017-03-15 11:46:45, szerda
 
 


Ady Endre: Emlékezés március idusára


Óh, bennem lobogott el
Ama szinte már savós,
Tüzetlen és makacs,
De jó nedvű ifjuság.

Március Idusára
Voltak mindig szavaim,
Olcsók és rímesek,
De akkor az volt igaz.

Hadd lássam, óh, hadd lássam
Azt a régi Márciust,
Midőn az ifju bárd
Őszintén s jól hazudott.

Óh, Napja Márciusnak,
Óh, megroppanó havak,
Be jó emlékezés,
Ki mostanában esik.

Be jó ma ez az Élet,
Mikor a Holnap sunyi,
Be jó épp ma élni,
Mikor Halál s Élet: egy.
 
 
2 komment , kategória:  Általános  
Gyulai Pál: Hazám
  2017-03-15 10:51:44, szerda
 
 




Gyulai Pál: Hazám


Sokszor valál már életedben
Veszendő, oh szegény hazám!
Tatár, török és német gyilkolt
S haldoklál fényes rabigán:
Mi lesz majd sorsod a jövőben?
Ki tudja azt; sötét titok;
De most, de most, ha rád tekintek,
Csak sírok és csak sirhatok.



Nem gyáva bú e könnyek anyja,
Haragom sirja azokat;
Beszélünk hangos, büszke szóval,
S hazánk még csak névben szabad.
Nem csüggedés e könnyek anyja,
Rajtok tettek villáma ég;
Versengünk puszta semmiségen,
S fölöttünk mind borúsb az ég.



Hah mennyi gúny! győzelmi hymnus
Harsog körűlbe mindenütt,
S a vértől megszentelt mezőkre
Szabadság fényes napja süt.
Nekünk e hang tán síri dal lesz,
S a szent sugár tán búcsufény,
Véres felhőben elhunyó nap,
Halottak gyászos mezején.



Inkább halál, mint gyáva élet,
Igen, vesszünk, ha veszni kell,
De küzdjünk, míg csak egy magyar lesz
És vérezzünk dicsően el.
Lesz legalább a történetben
Rólunk egy nagy emlékezet
Egy büszke nép élt meggyalázva,
De dicsőn halt, mint született.




Kölcsey Ferenc: A szabadsághoz


Nyisd fel ó lángzó kebeled dicső Hölgy,
Nyisd fel a küzdő szeretőre kebled,
Fennröpűltedből kegyesen mosolygván,
Égi Szabadság!

Nékem is forrtak szemeimben égő
Könnyek, éreztem haza szent szerelmét,
Ints, zajos habként dagadozva várom
Lengeni zászlód.

Járom a gyáván! ki remegve futja
Fenndicsőséged ragyogó világát,
S megszokott rabság' kezein tudatlan
Csörgeti láncát.

Átok a gyáván! ki nevedre borzad,
Mert gyakor szélvész kavarog föletted,
Mert halálhörgés diadalmi pályád
Mennyei bére.

Szállj ki felhőden, s noha szózatod mint
Villogó szélvész dörög is körűlem,
S zöld borostyánod noha fürteid közt
Vérbe füredt is:

Kellemed látom, s dobog érte mellem,
Csókodat várom szerelemben égve,
Csókodat szomjún epedő ajakkal,
Jer, ne tagadd meg!


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tompa Mihály: 1848.
  2017-03-15 10:42:11, szerda
 
 




Tompa Mihály: 1848.


Betűk és ajkak fennen hirdetik:
Hogy a világ órjásilag halad;
Mondják: az ember, ez erkölcsi lény,
Tökélyesebb lesz minden perc alatt.


Az új időknek nagy története
E fontos tanból szép leckét adott;
És megtaníta: hogy nincsen nagy ok
Lenézni az oktalan állatot.


Az állatok közt önszülötteit
Csak a legalábbvaló falja fel,
És a világ órjásilag halad:
Mert most ezt a királyok kezdik el!


Különös: hogy aki egy magzatját megöli:
Elvesz pallossal vagy kötélen;
Aki pedig vadúl legyilkol százakat:
Halál helyett ezt hallja: éljen!


A bársony színe tart sok éveken,
De végre a bársony is kimegyen.
Rosz festék az a honfivér, királyok!
Midőn kiömlik, még piros, piros...
Ha megszárad: sötét lesz mint az átok,
S nincs idő, mely ily szennyfoltot kimos.





Vörösmarty Mihály: Szabadsajtó

Kelj fel rab-ágyad kőpárnáiról,
Beteg, megzsibbadt gondolat!
Kiálts fel érzés! melly nyögél
Elfojtott, véző szív alatt.


Oh, jőjetek ki, láncra vert rabok,
Lássátok a boldog, dicső napot.
S a honra, melly soká tűrt veletek,
Derűt, vigaszt és áldást hozzatok.



Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (részlet)


Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat,
Vérkönnyed ázva nyög feléd!
Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad,
És marja, rágja kebelét.
A méreg ég, és ömlik mély sebedre,
S ő védtelen küzd, egydűl.
Hatalmas! ó légy gyámja, légy vezére,
Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl!


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 70 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 70 db bejegyzés
e év: 306 db bejegyzés
Összes: 6901 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 377
  • e Hét: 2483
  • e Hónap: 18201
  • e Év: 656689
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.