Regisztráció  Belépés
schuro.blog.xfree.hu
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. schuro ...
2011.11.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 167 
Nintoku császár kulcslyuk alakú sírja.
  2017-05-31 22:16:16, szerda
 
  A Japánban a harmadik és a hatodik század közt tartott Kofun-kor során a japán császári család, illetve az uralkodó osztály tagjait óriási, legtöbbször kulcslyuk alakú, kofunnak nevezett sírokban temették el, melyek hossza az alig néhány lépésnyitől akára négyszáz méteresig változott, természetesen az elhunyt társadalomban elfoglalt helyétől függően.




A legnagyobb ezek közül a vízzel körülvett síremlék a japán Nintoku császár sírja. A sírhalom leginkább egy minden oldalról vízzel körülvett kulcslyukra hasonlít. A japán neve Daisen Kofun, a legnagyobb méretű halomsír Japánban, Osaka Sakai városrészében. Kr. u. 5. században épült. A sírhalmokat nevezik a japánok kofunnak. A Nintoku császár sírjának hossza mintegy 486 méter, szélessége 305 méter, magasság 33 méter, és a terület 464,124 négyzetméter. A sírhalom háromszintes, háromszoros vizesárok veszi körül.




Hasonló sírok közül eddig 161560-at fedeztek fel, de ezeknek csak egy elenyésző hányada volt érintetlen - a legnagyobb felfedezés Takamacuzuka 1972-ben megtalált, kirabolatlan sírja volt, melyben az uralkodó koposója körül, illetve belsejében kardokat, bronztükröket, fegyvereket, valamint más tárgyak egész sorát találták.




Na de miért épp kulcslyuk? A kör, illetve trapézforma egyesítésével keletkezett sír a kor embere szerint erőt és hatalmat sugárzott - maga a sír a kör alakú felső részben foglalt helyet, a temetés során folytatott ceremóniák pedig a trapézrészben folytak.




A test egy fakoporsóba került, melyet lapos kövekkel vettek körbe, és egy kőlappal fedték. A sír padlóját sokszor kövekkel szórták fel, majd helyezték el rajtuk azokat a tárgyakat, melyeket az elhunyt jól használhatott a halál utáni életben is.
 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
54 éve építi egyedül a katedrálist a férfi.
  2017-05-31 22:14:11, szerda
 
  Az egykori szerzetes, amikor 1961-ben TBC-fertőzött lett, megfogadta, hogy ha túléli a betegséget, emel egy székesegyházat. Eme fogadalmát tett követte, így 1963-ban Justo Gallego Martinez nekifogott a megvalósításnak: gyakorlatilag szemétből, hulladékból és egyéb újrahasznosítható dologból, például építészeti törmelékből és maradványokból, valamint a közeli téglagyár adományaiból "felhúzta" a katedrálist. Madridtól olyan 20 kilométerre, Mejorada del Campo városában áll a 87 éves Justo Gallego Martinez által megálmodott és kivitelezett 40 méteres "székesegyház", a férfi semmilyen építészeti képzettséggel nem rendelkezik, sőt, a katedrálist megelőzően még két téglát sem rakott egymásra. Viszont építészeti szempontból Don Justo temploma rendben van, igaz, hogy inkább tekintendő naiv művészetnek, sőt, állítólag ha teljesen elkészül, már nem fog olyan jól kinézni. Don Justo számára a katedrális hitének tanúbizonysága. Az építkezésen a daru ismeretlen. A katedrálisra Don Justo a mai napig nem kapott építési engedélyt, viszont a hatóságok mégsem akadályozzák az egyelőre befejezetlen székesegyház térnyerését, hiszen turisztikai látványosságként megkerülhetetlen tényezővé vált az idők során.































 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gigamellű zongoratanárnő.
  2017-05-31 22:13:09, szerda
 
  A 47 éves Allegra Cole külvárosi zongoratanárként éldegélt, betartva a mormon gyülekezet alapvető szabályait, mígnem egy napon elhatározta, hogy a kispolgári hétköznapokat a csillogó modellkedésre cseréli. Fel hagyott mormon életmódjával, zongoratanári pályájával, majd összességében körülbelül 75.000 dollárt költött műtétekre, hogy glamour modell lehessen. Annyira megnövelte melleit, hogy egyedül alig tud cipőt húzni, viszont éves szinten 100 000 dollárt keres szexi képeivel. Élvezem a mostani méreteimet, de már látom magam nagyobb méretben. Sok nő fél, hogy nem lehet egyszerre szexi és jó családanya, vagy üzletasszony. Ezen a rossz megítélésen szeretnék változtatni. - nyilatkozta a modell. Mellei jelenleg egyenként 9 kilót nyomnak. A gigamellek eléréséhez szövetbővítő műtétre is szüksége volt, a méretet pedig sóoldattal növelik folyamatosan, míg el nem érik a nő által kívánt hatást.





















 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Egyedi kerékpárok Panamában.
  2017-05-31 21:51:30, szerda
 
 





















 
 
0 komment , kategória:  Autó-Motor  
Szemeket a tárgyaknak körülöttünk.
  2017-05-31 21:45:48, szerda
 
  Tombol a nyugat-európai utcákon az "eyebombing" művészete. A dolog lényege, hogy a köztereken található sérült, avagy törött hétköznapi tárgyakra műanyag szemeket helyeznek, s így megelevenedik a minket körülvevő környezet. Tekintete lesz az aszfaltnak, amin járunk, az aknafedélnek, amely mellett parkolunk, de még a hajlott fedelű kuka és a törött oszlop is életre kel. Egyszóval minden sokkal mókásabbnak tűnik! Legutóbb Bulgáriában sikerült lencsevégre kapni néhány különösen szemrevaló alkotást, amely Vanyu Krastev keze munkáját dicséri. A kreatív hobbi boltokban kapható, öntapadós szemek pillanatok alatt elképesztően aranyossá, megmosolyogtató teszik az amúgy ritka ronda tárgyakat körülöttünk.



















































 
 
0 komment , kategória:  Művészet:  
Fényfesztivál Sydney-ben.
  2017-05-31 21:26:58, szerda
 
  Csodás fényjátékot vetítettek a Sydney-i Operaházra pénteken a Vivid Fényfesztivál indulásakor. Szemkápráztató fények, multimédiás fényfestések az épületeken, és zenei csemegékkel tarkított alternatív kiállítások - ez a Vivid összművészeti fesztiválja, amit május 26 és június 17. között tartanak, immár nyolcadik alkalommal Sydney-ben a legnagyobb fényfesztivál a világon. A Vivid fényművészeti fesztivált először 2009-ben rendezték meg, a brit zenész és művész Brian Eno ötlete alapján, amely a kortárs zene népszerűsítését tűzte ki a célul, és amelyhez a város fénnyel való megfestését használta eszközként. A Sydney üzleti negyedében és kikötőjében a közel három hétig tartó fesztivál miatt esténként még a belváros egy részét is lezárják az autóforgalom elől. Sötétedés után ugyanis a város utcáin felgyulladnak a lámpák és a gigantikus kivetítők, és az egész város lassan hömpölygő tömegével együtt egy színes forgataggá alakul át. Minden évben kiszínezik fénnyel a Kikötő hidat, a Kortárs Művészeti Múzeumot és a már önmagában is különleges építészeti megoldásnak számító Operaházat. Az utóbbira vetített animáció minden évben a leglátogatottabb eseménynek számít a fesztiválon belül, tavaly csak ennek a látványa több mint 300 ezer nézőt vonzott.



























 
 
0 komment , kategória:  Fesztiválok:  
A Kecske-templom.
  2017-05-31 21:09:12, szerda
 
  A Kecske-templom a soproni Fő tér déli oldalán áll. A ferences szerzetesek a város központjában először kolostorukat építették fel, majd 1280 körül szentmargitai faragott kőből emelték mellé templomukat, a magyar kora gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotását. Hajóboltozata és orgonakarzata a 15. század közepén épült; berendezése barokk.




A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom onnan kapta népies nevét, hogy az oldalához illesztett, 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti. A kecske az építtető Geisel Henrik címerállata volt (Geiss németül kecskét jelent). Ábrázolása az épületen máshol is fellelhető, így az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint a templom egy kecske által kikapart kincsből épült. Déli kapujának timpanonját 15. századi, gótikus köpenyeges Mária-szobor díszíti.




A soproni ferenceseket először egy 1280-as iratban említik - a templomot feltehetően az 1270-es években kezdték építeni. Először a hosszú, sokszög alaprajzú, boltozott és hatalmas mérműves ablakokkal díszített szentély készült el. Az 1300 körüli években országszerte elterjedt a francia eredetű kései klasszikus stílus; ebben az időben építették ki a templom hosszházát. Ugyanebben a periódusban épült a lettner. A hajó építése elhúzódott a 14. századig, boltozatát és tornyát pedig csak 1400 körül építették meg. A 13. század utáni nyugat-magyarországi épületek egyre erőteljesebb osztrák hatást mutatnak.




Geisel Henrik adományából 1379-1409 között építették ki a templom hosszházának pilléreit, boltozatát és a főtérre néző északi oldalához épített tornyát.




Ötször (1553, 1622, 1625, 1635, 1681) tartottak itt országgyűlést. Itt koronázták meg 1625-ben pedig III. Ferdinánd királyt és 1681-ben Pfalz-Neuburgi Eleonóra királynét, . II. József császár 1787-ben feloszlatta a rendet. A templom ezután bő évtizedig használaton kívül állt, majd a bencések kapták meg.




A templom építészetileg több kor terméke: a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövek, a szép boltozat és a finom kőrácsok a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítmény a 18. század ízlésvilágát és életérzését tükrözi.



















 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
A Citadella.
  2017-05-31 21:00:33, szerda
 
  A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodó.




A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek.




A 220 méter hosszú, 12-16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.




Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. Az Uraniaét (avagy Csillagdát) három európai uralkodó I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében 1815-ben avatták fel, akik a napóleoni háborút lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.




Buda várának 1849-es ostrománál a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyen, az egyetemi Csillagda épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották.




Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Pest-Buda köré - célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt Ferenc József osztrák császár. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része sohasem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül Komárom városa körül készítette el az "utolsó védőbástyát". A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.




A gyűlölt osztrák erőd az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki falai mögül. Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a második világháborúban, Budapest 1944-45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.




A Citadella katonai jellegének megszüntetése, 1897-98. (A háttérben, a Belvárosi Templom mellett folynak a jövendő Erzsébet híd pesti pillérének alapozási munkái).




Jegyzőkönyvileg 1897 októberének végén került a demilitarizált Citadella az akkor közel 25 éves főváros birtokába.




A Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a bécsi hadügyi tárca javára.[6] Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti.




Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi Memento Parkba.
 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
A Sorbonne épület.
  2017-05-30 22:16:57, kedd
 
  A Sorbonne Párizs egyik épülete a Latinnegyedben (Quartier Latin). Az épület névadója a 13. századi teológus, Robert de Sorbon volt, aki megalapította a teológiának szentelt Sorbonne kollégiumot a régi párizsi egyetem idején. A Sorbonne nevet használják még az 1793 előtti párizsi egyetem megnevezésére, a 19. században itt székelő karok megnevezésére, valamint az új párizsi egyetem (1896-1971) megnevezésére is.

1970-ben a párizsi egyetemet tizenhárom részre osztották, amelyek közül több is megtartotta nevében a Sorbonne jelölést.

Jelenleg több párizsi egyetem viseli a Sorbonne nevet, illetve a Sorbonne-tól származónak tartja magát:

Université de Paris I (Panthéon-Sorbonne)
Université de Paris III (Sorbonne Nouvelle)
Université de Paris IV (Paris-Sorbonne)
Université de Paris V (Paris Descartes)
Ez a négy egyetem a történelmi Sorbonne épületeiben kapott helyet.

A fenti intézmények nem tévesztendők össze az alábbiakkal:

Sorbon kollégium (Ardennes).
Robert-de-Sorbon Főiskola, La Trimouille székhellyel

A középkorban a párizsi egyetem az első helyet vívta ki az európai egyetemek között. A 16. század első harmadában már egy kicsit megkopott a régi fénye, mivel sok másik egyetem is nagyon jó hírnévnek örvendett, de a komoly tudományok művelése terén még mindig vezető szerepet játszott.

A városnak csaknem egyharmadát tették ki a különféle kollégiumok, ahol főként a különféle alapítványi ösztöndíjasok vagy a fizető diákok laktak és tanultak. A Szajnától délre eső városrész, a ma is ismert nevén Quartier Latin (Latinnegyed) mintegy 12-15 ezer diáknak nyújtott otthont. A tudományegyetem a teológiai, kánonjogi, orvosi és szabadművészeti karokat foglalta magába. Ez utóbbiban bölcseletet, klasszikus nyelveket és retorikát oktattak. Az egyetem tanulói nemzetiség szerint elkülönülve laktak és tanultak a különböző kollégiumokban. Négy nemzetiséghez lehetett tartozni: normandiai, picardiai, német és francia. A francia csoportba tartoztak a Párizstól keletre és délre lakó franciák, valamint a spanyol, portugál és olasz tanulók.





























fotó: Ludwig Favre
 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
Nigériai hajviseletek 60-70-es évekből
  2017-05-30 22:03:43, kedd
 
  A nigériai J.D. Okhai Ojeikere a 60-as és a 70-es években készítette Frizurák című fotósorozatát azzal a szándékkal, hogy megörökítse a különlegesen változatos Afrikai hajviseleteket. Ojeikere közel 1000 különböző női frizurát dokumentált, mindenfelé keresve az alanyokat. A tradicionális afrikai hajviseleteket elegáns és bonyolult, aprólékos és absztrakt, szoborszerű frizurák jellemzik, egyvalami azonban közös bennük, az, hogy bár művészi értékkel bírnak, mulandók. Ezt Ojeikere is tudta, így azzal a céllal készítette a képeket, hogy megőrizzen egy szeletet a múltból, megragadva a pillanatot, a szépséget, ezáltal közelebb kerülve saját kultúrájához. Íme, néhány kép az érdekes fotósorozatból:









































 
 
0 komment , kategória:  Művészet:  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 167 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 167 db bejegyzés
e év: 1924 db bejegyzés
Összes: 38024 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 485
  • e Hét: 6149
  • e Hónap: 220429
  • e Év: 2900976
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.