Regisztráció  Belépés
chillik.blog.xfree.hu
"Csak meghallgatnám, sír-e a szegény, Világ árváját sorsa veri még? Van-e még könny a nefelejcs szemén? Szeretnék néha visszajönni még!" Chillik András László
1953.03.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Tóth Árpád - Hagyma-koszorú
  2018-02-14 04:46:20, szerda
 
 
Tóth Árpád - Hagyma-koszorú

Egy szó nyilallott a hazán keresztül,
Egy röpke szóban annyi fájdalom,
Remélem is, hogy önöknek ezúttal
Direkt szívükbe váj dalom.
Mi történt? Mily csapás?
Tudják önök, ah urak, s drága delnők?
Persze most maguk azt hiszik,
Hogy én itt azért jajgatok,
Mert Tisza lett miniszterelnök.

Pedig rebegő
Szűmben nem ettől nőtt epekő.
Persze,
Mert mi is van abban, hogy Tiszának
Ilyesmihez is van mersze?





Megvallom, engem nem sodor viharba,
Hogy milyen zsandárok nőnek
A drága Biharba.

És rám az se leverő,
Hogy ez a kapitány, ez a Gerő
Karddal
Akarta dirigálni, hogy milyen
Legyen a parlamenti kardal.
Tisza magát már máskor is me-
Gerőltette,
Kis botrány a sok nagy botrány közt
Gerő tette.





E szenzációk dús halomban
Ne zengjenek ma bús dalomban,
Engem minden hidegen hagy ma.
Ellenben mit szólnak ahhoz, kérem,
Hogy drágább lett a hagyma?
A hagyma, a hagyma,
Érte búm nagy ma,
Hangsúlyozzam azt talán,
Hogy minden művelt család asztalán
E gyengezöld növény mily gyakran
Áll ma?
Én nem hangsúlyozom, csak mondom,
Övé a pálma.





Nos,
Ennélfogva kínos
Feltűnést keltett, hogy mára
Felment a hagyma ára.
És ismertetve e tényt,
Kell, hogy szomoru fényt
Vessek gyarló
Népemre, mely direkt pazarló.
Képzeljék, kérem,
Az az értesülésem,
Hogy népem sok millió sarja
Most Tiszát ünnepelni akarja,
S bár ez költséges üzlet,
Minden hagymát összetűznek
Koszorúba, mily szenzáció,
S egy deputáció
Ráfüggeszti
A geszti
Nagy ember feje tetejére.




 
 
0 komment , kategória:  Tófh Árpád versek  
Tóth Árpád - Visszhang az előszobában
  2018-02-14 04:45:25, szerda
 
 
Tóth Árpád - Visszhang az előszobában

Lukács készül a nagy audienciára. A Burg fogadótermének az
előszobájában várja, hogy beeresszék. Közben a tükör előtt el
próbálja mondani, hogy mit fog rebegni a felséges úr előtt. Mélyen
meghajlik a tükör előtt, s izgatottan, drukkolva elkezdi a mondókáját:

Felséges úr! alázattal jelentem,
Hogy a kihallgatáson megjelentem,
Megjelentem ügyemről referálni...

(Itt belekacsint a tükörbe, s ravaszul mormogja az orra alá):

És amit lehet, még kireperálni!
De hol is kezdjem? Alig jutok szóhoz...

(Egy pillanatra elhallgat, s a szoba márványfala ekkor a következő
visszhangot zengi vissza):

A VISSZHANG Sóhoz!

LUKÁCS (megrettenve):
Felség, akaratának hódolok,
Elmondom, hogy volt az a sódolog.
Hát az a Désy... hm... belém kötött,
Hogy én busás üzleteket kötök!
(dühösen) Juj, hogy a görcs a nyelvire szaladna!

A VISSZHANG Zalatna!

LUKÁCS (izzad).
Pardon! igen! hát hol is hagytam el?
Hát egy napon a Désy szót emel,
S aszongya ez a goromba legény,
Aszongya, hogy a Magyar Bank meg én,
Hogy mink... hm... hm...
(zavarban) Pardon! Szégyellem mondani...

A VISSZHANG Lemondani!

LUKÁCS (ijedten néz a függönyök mögé, reszketve):
Igen, Felség, lemondok, mert muszáj,
Csak még arról szól e szomoru száj,
Hogy kit ajánlok helyemre utódul!
(lelkesen) Nagy ember ő! Felé hódolva tódul
Hej, huj, a mungók drága tábora,
Övé a záptojások zápora,
(rikkantva) - az alkotmányt felfüggeszti, huj!

A VISSZHANG Geszti? Pfuj!

LUKÁCS (letörten):
Úgy hát Felséged engedje meg, pardon.
Magamra nézve szükségesnek tartom,
Hogy elmenjek, és hogy Tisza is jöjjön,
Engedje meg tehát Felség, könyörgöm,
Hogy elmenjünk, mert nevünk vád fené be...

A VISSZHANG A fenébe!

Ebben a pillanatban megnyílik az ajtó, s a félig ájult Lukács
betántorog a nagy audienciára.




 
 
0 komment , kategória:  Tófh Árpád versek  
Tóth Árpád - Ah, vasárnap!
  2018-02-14 04:44:18, szerda
 
 
Tóth Árpád - Ah, vasárnap!

Ülj mellém a villamosba,
Fel van szítva melege,
Minthogy nyüzsög benne most a
Kirándulók elegye;
Gyere velem a berekbe,
Ott az élv most nem kicsi,
Belelépsz az emberekbe,
Mint Lukácsba a Zichy.

Vár ott buja, szép tenyészet,
Bodza, bürök és kapor
És kocsiktól hevenyészett
Debreceni, drága por.





S van a cukrászdába mostan
Fagylalt is, két szép szelet,
És a spriccer a Dobosban
Langyosabb, mint képzeled.

És a vurstli! oly szép, mint a
Tündérkert és a mese,
Ing a lenge hajóhinta,
S ring a káplár kedvese,
S káplár úr virzsiniája
Kedves füstöt ver beléd,
Úgyhogy átkot szórsz a tájra,
Hol dohányt mér Verpelét.





S úszhatsz itt ezer gyönyörbe,
Ha a zenét szereted,
Mert füled, e drága görbe,
Hallhat szép hangszereket.
Bőgő búg és verkli károg,
S hacacáré andalog,
És dalolnak a polgárok
S más ily kedves vandalok.

S hogyha éppen elpihennél
Mondjuk egy kedves padon,
Kérlek, mi sem könnyebb ennél,
Ím az éceszt megadom:





Minthogy minden padon ülnek,
Legyen párnád a karod,
És feküdj a fűbe, s hülj meg,
És halj meg, ha akarod.

Szóval, menj, kérlek, a zöldbe,
Erre kér ma halk dalom
A Nagyerdőt üdvözöld te,
Itt a legjobb alkalom.
Menjetek ki sok-sok százan,
Kedveseim, magyarok,
Mily jó lesz! a kávéházban
Végre magam maradok!




 
 
0 komment , kategória:  Tófh Árpád versek  
Tóth Árpád - Hozzá…
  2018-02-14 04:43:12, szerda
 
 
Tóth Árpád - Hozzá...

Érzelmes költemény

Kedves Lukács,
Ejnye, mit hallok?
Az a sok csúnya tanu bácsi
Mind önre vallott?
Önt szépen belevitte a bajba
A Magyar Banktól a Vajda
S a cvikkeres Sándor Pali,
Aki szigorúbb volt, mint a Bali,
Nem is említve Károlyi grófot,
Aki az ön gyomrába srófolt,
És nem említve Paduch úrt,
Ki önbe szintén beleszúrt.





Hát így van az, lássa,
Megégeti az ember száját
A forró kása.
Már minden kétséget kizár,
Hogy rossz bolt volt a panama-bazár,
És bár semmit se vallott
Jeszenszky és Kazár,
De jött s átgázolt önön, mint egy Pulmann,
Az Ullmann, ah, az Ullmann!
Ajajaj,
Nagy a baj,
Kiderült hogy több az ön fején
A vaj,
Mint a haj,
Jajaj!

Kedves Lukács, ön most több ízben
Beleesett, s bent van a vízben,
És e vízbeesés okából
Direkt só-oldat lett magából,
Mert szó, ami szó,
Most már nem tagadhatja le,
Hogy só, ami só!





De önt ne vágja bú kupán,
Mert vannak még mindig,
Kik önt szánva tekintik,
S önre gondolnak csupán.
Im, önnek bizalmat csicsereg
Helyben is a mungósereg,
S ha ön a fránya Désy-pörbe,
Amint látszik, végképp letörne,
A helyi mungó-frakció
Részéről azonnal megindul
Egy mentőakció.





Ön ugyanis, ha értesülésünk
Nem téves,
Elmúlt már ötven éves,
S így most már, bár sajnos, tudva van,
Hogy önnek némi múltja van,
De mégis tekintve aztat,
Hogy ön a pártkassza körül
Tapasztalatokban gazdag,
Tehát derüljön ki az ön képe,
Mert a helybeli mungók népe
Beprotegálja önt, hadd súgom én meg:
Egy kávéházba - kasszatündérnek!




 
 
0 komment , kategória:  Tófh Árpád versek  
Tóth Árpád - A Désy-láz
  2018-02-14 04:42:01, szerda
 
 
Tóth Árpád - A Désy-láz

Most, uram, ön, nőtlen vagy házas,
Tudom, csak egy dologtól lázas,
Bolyongjon ön bár nászuton
Egyért töri önt frász, tudom,
Legyen bús özvegy vagy víg szalma,
Tudom, csak ehhez van vonzalma,
Lakjon ön szerényen kalodába,
Vagy lakjon büszke palotába,
Dadogjon ön avagy csak zengjen,





Ússzék lysoformban vagy szennyben,
Üljön nagy avagy csak kis polcon,
Éljen Pesten vagy csak Miskolcon,
Legyen öltönye rongy vagy raglán,
Önt egyért fűti csak harag, lám,
Térjen üdülni a Lidóra,
Vagy térjen át talán zsidóra,
Szeresse ön ámbár a sajtot
S utálja ön ámbár a sajtót,
Bár legyen tévhit kegyeden,
Hogy mégis csak lesz egyetem,
Tegye tönkre bár boltját még ma
A Bika előtt a sok tégla,





Szóval legyen bármi a sorsa,
Az ön létének sava s borsa
A mai szent napon, ugye,
A Désy és Lukács ügye.
Mert most pattan, mint fán a rügy,
Most pattan ki a Désy-ügy,
Sok tanú mindent feltakar,
Sok viszont ápol s eltakar,
Adat, személyi s dologi,
Most gyűl s most izzad Baloghy,
És mostan izzad a Lukács,
Mi lesz? Nyerés-e vagy bukás?





Az idegeken átszalad ma,
Milyen házikót rejt Zalatna?
Ma velünk kérdés enyeleg:
Mit titkolt Bádenben Elek?
Ily kérdéseket csúnyán s szépen
Majd felvetnek a törvényszéken,
De én mondhatom, bár szeretném,
Most se lesz biztos az eredmény,
Mert b. szavamra, énszerintem
Hiába való minden, minden,
Mert nemde, tisztelt olvasó?
Ki tudná azt megmondani,
Hogy hol van a tavalyi só?




 
 
0 komment , kategória:  Tófh Árpád versek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 5 db bejegyzés
e hónap: 205 db bejegyzés
e év: 1265 db bejegyzés
Összes: 8465 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 760
  • e Hét: 1383
  • e Hónap: 20780
  • e Év: 179656
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.