Regisztráció  Belépés
lenke1964.blog.xfree.hu
Három szóban el tudom mondani, mit tanultam az életről: mindig megy tovább. "A világ minden szépségéért sem akarnám elcserélni az egyéniségemet, még a... Varga Lenke
1964.08.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Szerencsés Tünde: Tavaszi fohász
  2018-02-22 16:22:04, csütörtök
 
  Szerencsés Tünde: Tavaszi fohász

Tavasz szép zsoltárja, gyökérből fakadó virág,
Úgy vár az alázatos táj! A fehér unalmassá vált,
Fagyos föld mormol imát,
Friss életre vágyik, zöldellő takarót kíván!

Fázós szürkeségben várnak a kopasz ágak.
Jöjj, Nap, pompázón hints reájuk fényt!
Kezeddel érintsd meg az elgyötört növényt,
Lehelj beléjük zsenge életet!

Rejtsd el mélyen a fénytelen hálót,
Helyette fonj újat, fénylő színeset!
Ajándékul add nekünk a madaras ébredést,
Halk fohászunk érted mormoljuk el!

Isten adta körforgás, vidd, vidd a tél súlyát!
Könnyedén telepedjék ránk a dús illatú új,
Daloljon buja szerelmet a ringó szél,
Karmazsinos ajkak váljanak eggyé!
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Szerencsés Tünde: Tavaszt váró
  2018-02-22 16:21:24, csütörtök
 
  Szerencsés Tünde: Tavaszt váró

Lassú léptekkel távolodik a tél,
Hideg kezével húzza hófehér fátylát,
A fagyos föld lassan engedni kezd,
A fák lerázzák magukról a zúzmarát.

Szívemben már dalol a kikelet,
Arcomra kiül a vágy,
Lesem mindennap kíváncsian,
Végre rügyet bontson az ág.

Majd illatos virágba boruljon a liget,
Kéz a kézben úgy sétálnék már veled!
Madarak dala csengne fülünkbe,
Mikor vállamon pihen fejed.

De most még ablakomon jégvirág
Szirmai közt kukucskál a nap.
Simogató és egyre melegebb,
Aranykürtjével hirdeti: közel a tavasz!
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Kertész Nóra: Késői találkozás
  2018-02-22 12:29:10, csütörtök
 
  Kertész Nóra: Késői találkozás

Körúti presszó rejtett
zugában ölelhetlek át
harminc év távlatában.
Túlnan a napfényes bejárat,
de mi csak a homályban
érezhetjük magunkat
- mint egykor - oy fiatalnak...

Hány kávé kesernyés íze
nyaldosta szánkat,
mióta utólszor
csókot adhattunk egymásnak...

Zavartan emlegeted
két unokádat,
én meg szégyellem:
sajnos elváltam...

Szemed szememben remeg,
s feloldódunk az opálos csendben...
a múlt érzéseinek vad játékai
spontán felelevenednek,
szerelmünk fájó árnyékai
feledésbe merülnek...

Kár, vagy talán így volt jó?
Istenünk a megmondható!
Ami akkor szívünkbe lopózott...
Látod? Még ma is előhozható!
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Reményi Tamás: Szeretlek Természet!
  2018-02-22 12:28:10, csütörtök
 
  Reményi Tamás: Szeretlek Természet!

Szeretem nézni a zöldellő határt,
A virágba boruló fehér/lila orgonafát,
A gyümölcsfák gyönyörű virágát,
A tavasz üde foltját, annak hóvirágát!

Arcom ha pirosra is égetem,
A mező színes virágtakaróját is nézem és kedvelem,
A harmatos csillogó, lágy- ölű természetet vágyom,
Az erdők borította hűs tisztásokat imádom!

Órákig hallgatnám csermely kedves susogását,
Hűs forrásvíz andalító csobogását s a madarak trillákba
komponált sok szép dalát,
Szellő suhanását és a fák rezzenését, hívó szavát,
A szabadban én is átérzem a Természet kötetlen szabadságát!

Boldog vagyok ha járom a kéklő hegyeket,
Megilletődve nézem a hósipkás bérceket,
Tavak tükrében megnézem magam,
S ott meglesem az aranyhalam!

Ha a sötétség leple eltakarja már a tájat,
Felnézek az égre s szerelem- csillagot számolok: vagy százat,
Köztük keresem Kedvesem fénylő arcát,
Gondolatban megsimogatom szép, hullámos haját!

Eltelik az éjszaka, jő egy újabb varázslatos hajnal,
Fölizzítja Nap a korongját, ívben felkúszik az égre,
Befesti pirosra a tájat aranyban szikrázó fénysugaraival,
Szivárvány- hidat varázsol az égből a földre!

Szívembe zárom e sok gyönyörű látványt,
Elmondhatatlanul szeretem a természet világát,
Váltakoznak csodás tájak és megannyi meghökkentő tartalom,
Míg nekem világ lesz a világ, Természet, a lelkemet Neked adom!
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Jószay Magdolna: NEM ATTÓL VAN
  2018-02-22 12:27:21, csütörtök
 
  Jószay Magdolna: NEM ATTÓL VAN

Rábukkanunk,
megtaláljuk,
csak a miénk,
úgy gondoljuk...
mienk az érdem,
mert felfedeztük,
magunkat jól
vállon veregetjük,
mert úgy hisszük,
megszereztük...

Pedig...
azelőtt is ott állt,
ugyanúgy élt és
ugyanúgy várt,
élte életét,
akárcsak mi magunk.

És nem, nem attól VAN,
hogy mi rátaláltunk.
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Halasi Tamás: Így múlik el
  2018-02-22 12:26:34, csütörtök
 
  Halasi Tamás: Így múlik el

A lélek lágyan hulló téli csapadék,
melynek lebegő pihéi letelepednek,
ha tiszta a lég, friss kék, mint hűvös nyakék,
cudar fergetegtől menedékre lelnek.

A gerinces létednek tetőzik sorsa,
mint lecsúszott hó a bordás cserepeken,
egyszer az orkán torka porladón fújja,
máskor a fagy marka roskasztja ridegen.

Néhol, morajjal bomlik a kristály lepel,
puhán nyög a kásás, laza szerkezete,
bár szikrázón csillog a csillám, de elnyel
a napnak látatlan, símogató keze.

Hiába a béke, csepergő ereszen,
lám szétporlad már a meghittségnek cseppje,
tán így olvad el már elfeledett csendben,
a múló létnek a csatornátlan rendje.

Végül is, nem marad utánnad más hátra,
mint hogy áttetszőn beszivárogsz a sárba.
Nyomod, néhol előbukkant vakondtúrás,
illan az idő, az idill csak látomás.
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Reményi Tamás: Örömmámorban
  2018-02-22 12:25:49, csütörtök
 
  Reményi Tamás: Örömmámorban

A gyönyör kertjében őrzöm lelkedet,
Szikrázó érzelmek hevítik szívem,
Bimbódzó tüzes virágunk: szerelem,
Nélküled lehetetlen ez az élet!

Emlékünkkel álmodok igen szépet,
Érzelmeiddel táplálod a lelkem,
Kinyílt e virág, öröm veled élnem,
Törődöm, ne érje semmi e kertet!

Szemed tükre csodálatos és fényes,
Szívem a szerelemre mindig képes,
Soha nem felednek a megélt percek!

Miután virág a gyönyörű bimbó,
Lehetetlen nélküled, nekem így jó!
Hát teljenek így a szerelmes évek!
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Vígh Lilla: Magasba szállok
  2018-02-22 12:24:36, csütörtök
 
  Vígh Lilla: Magasba szállok

Édes Istenem, engedj utamra.
Hagy törjek fel, minél magasabbra.
Ne ijedj meg, nem becsvágy vezérel.
Magasból szeretném szemlélni az emberiséget.

Szeretnék megérteni sok-sok miértet.
Hátha onnan fentről nézve, végre megértem.
Mert itt csak állok némán, tétlenül.
S nem tudjátok, mi kavarog bennem, itt legbelül.

Ha magasba szállhatnék, felhők közelébe,
áldást hintenék rátok, mind az egész népre.
Oly érthetetlen számomra, hogy mi folyik itt.
Hadd menjek oda fel, pihenni egy kicsit.

Mosolyognék rátok a magasságos égből.
Szeretet csiholnék az emberek szívéből.
A mosoly onnan fentről, hátha jobban hatna,
a szívekben a szeretetfa rügyre fakadhatna.

Mosoly, nevetés, dallamok, mesék.
Teljesüljenek a vágyak minél hamarébb.
Szétnézek onnan a magasból, majd leereszkedem,
egy szivárvány létrán, a földre érkezem.

Itt vagyok, megjöttem, visszaérkeztem,
Mert a boldog világot nem így képzeltem.
Magasból nézni jó, én mégis arra vágyok,
hogy magamhoz öleljek, drága jó barátom.

Nyíregyháza, 2015. július 3.
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Kertész Nóra: Tél végén
  2018-02-22 12:23:44, csütörtök
 
  Kertész Nóra: Tél végén /szonett/

Tóparti tavasz illata éled
Régi szerelem után ébred a vágy
Kásás jég alatt reccsen a palánk
Hóvirág kandikál hűs part tövében

Reggeli napfény még oly halovány
Úsznak jégszigetek a víz felszínén
Hóterhes fák lombtalan fejdíszét
Tükrözi olvadt szeretet-áradás

Még küszködik a tél úgy maradna
Dermedt ágakat zörget vad rohama
Zúdul az utolsó hógörgeteg

Hó szilánkjai a tóba olvadnak
Kikelet tündérnek adnak utat
Nyáron hűtenek langyos víztömegek

Kertész Nóra verse
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Nem hiába mondják... a szem a lélek tükre.
  2018-02-22 08:44:28, csütörtök
 
  Nem hiába mondják... a szem a lélek tükre.
Láthatom benne azt amit a tulajdonosa érez.
Látom a szemében, ha szeret. Látom, ha gyűlöl.
Azt is, ha közömbös. Látom, ha nyugodt és látom, ha ideges.
Látom, ha üres. Látom, ha boldog. A szemekben láthatom, ha valaki szenved még ha az arca mosolyog is. Láthatom azt is, ha valójában örül valaminek csak a homlokát összeráncolja mintha kételkedne mintha a büszkeség győzne. A szemekben mindent láthatok. A szemekben észrevehetem magam vagy épp ellenségre találok. És én sem vagyok más. A szemeim csillognak, ha boldog vagyok. A szemeim mosolyognak, ha mosolyog a lelkem. A szemeim sírnak, ha szomorú vagyok.
A szemeim mindent tükröznek a külvilág felé. Ha néha még rejtegetném is. A szemeim mindent elárulnak. És a szemeim becsukódnak, ha többet nem akarok látni.
 
 
0 komment , kategória:  1 Elmélkedés  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 106 db bejegyzés
e év: 1016 db bejegyzés
Összes: 31746 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 799
  • e Hét: 12345
  • e Hónap: 37721
  • e Év: 713150
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.