Regisztráció  Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Kun Magdolna: Az élet nagy terhe
  2018-03-01 11:49:23, csütörtök
 
 





Az élet nagy terhe



Felnőtt fejjel már másképp látom őt,
a legszentebb embert, az Istenáldott nőt.
aki úgy viselte el szíve fájdalmát,
hogy sosem mosta könny szelíd orcáját.

Mert, anyám, nem nyitotta panaszra a száját,
így senki sem láthatta belső zokogását,
sem azt mikor szép lelkét szilánkokra törték
azok, kik nagyságát sosem értékelték.

Ma már én is rádöbbentem azon dolgokra,
mennyi könnyet elrejt egy anya mosolya,,
s mennyi-mennyi keserűség sebzi át szívét,
míg levetheti magáról az élet nagy terhét.

Kun Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: Nagymamámra emlékezvén
  2018-03-01 11:38:31, csütörtök
 
 





Nagymamámra emlékezvén



Áldott szívét betöltötte a jóság, szeretet,
melyekből az Isten néki bőven méretett,
hogy tudjon adni belőle minden embernek,
kiktől elfordultak, s kiket megvettek.

Neki sosem hagyott alább életküzdelme,
mert Isten szeretete volt a fegyvere,
mi védőpajzsként szolgált, akkor is, ha könnye,
szívére hullván összetörtté tette.

Ő szerény volt, egyszerű hétköznapi asszony,
ki túlküzdte magát sértésen, fájdalmon,
azért, hogy mások lelkét ápolja, mások lelkét védje,
azokét, kiknek ő volt az élet példaképe.

Kun Magdolna



 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: Én még éltem ott
  2018-03-01 11:15:09, csütörtök
 
 





Én még éltem ott



Én még éltem ott, hol munka volt és becsület,
ahol nem éheztek, nem sírtak az öregek, s a gyermekek,
ahol a barna-héjú lágy kenyeret szívvel sütötték,
ahol elismert, és rangos volt az emberi érték.

Én még jólétben éltem ott, hol élni lehetett,
mert ahol éltem, volt a lelkekben annyi szeretet,
mely elűzött maga mellől minden gonoszságot,
amely eltorzulttá tette ezt a szép-arcú világot.

Én még éltem ott, ahol a tisztes kort megért,
mosolyogva vitte hátán nehéz keresztjét,
mert tudta, mindig, de mindig mellette áll az,
aki cipeli majd helyette, ha olykor elfárad.

Én az élet által ismertem meg minden szépséget,
azt, amit a hosszú útra majd büszkén vihetek,
de az itt maradó gyermekekkel, azokkal mi lesz,
ők mit visznek, ha számukra már minden elveszett.

Kun Magdolna



 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: Hol boldog voltam rég
  2018-03-01 11:08:14, csütörtök
 
 





Hol boldog voltam rég

Visszasírom azokat a boldog éveket,
mikor még rangja volt a kisült kenyérnek,
annak a kenyérnek, mit nagymamám keze
áldással tett a család elébe.

Visszasírom azokat a boldog nyarakat,
mikor nagyapám aratta a búzatáblákat,
azt a búzatáblát, melynek sárga kalásza
igazi kincs volt a szegényes házba.

Visszasírom azokat a régi teleket,
mikor melegedhettem a kemence mellett,
és meséket hallgatván hőssé válhattam,
hőssé kiben szív és emberjóság van.

Ha újra visszamehetnék régi múltamba,
odabújnék nagymamám féltő karjába,
és megcsókolnám ránccal telt, reszkető kezét,
hadd érezze szívemnek mély szeretetét.

Ha visszamehetnék hol boldog voltam rég,
megfognám nagyapám dolgos két kezét,
és szívemre helyezve megsúgnám neki,
köszönöm, hogy megtanított embernek lenni.

Kun Magdolna




 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Amíg nem ürül ki a lelked...
  2018-03-01 09:17:22, csütörtök
 
 





 
 
0 komment , kategória:  Hit  
Wass Albert : A februári álom
  2018-03-01 09:07:02, csütörtök
 
 





Wass Albert : A februári álom



Kint tél van még; hideg, könyörtelen,
az ablak alatt elsüvölt a szél.
Fedélcsatorna pléhe felzokog,
ott fent a kémény jajgat és beszél.

A képzelet varázsa messze száll,
s mint őszi pára itt-ott fennakad;
egy szürke dombon s néhány régi fán
meg-megpihen s halkan tovább szalad...

Már lefolyt a bércek hó-palástja,
sötét-lilára vált a vén havas;
szalonka száll a csendes esti szélben,
s a napsugár már zöld rügyet fakaszt.

A kismadár is megcsendül az ágon,
tavaszi vágyak vidám dallama;
túl a ködbe burkolódzó fákon
mintha bíbor-eső hullana.

Jön az alkony. Az áldott nap leszáll.
Vonulnak már a szürke vadludak;
a légben kezdődik a szúnyog-bál,
s a völgyben tompán harsog a patak.

Azúr-egen a csillagok kigyúlnak:
arany szegek a tündér kárpiton.
A földre sápadt csillagocskák hullnak:
pásztor-tüzek, a vén hegyormokon.

Kint még zokog a vén fedélcsatorna,
ablakom a szürkületbe tárom.
Hideg havát a szél szemembe hordja:
elsuhant már a februári álom.

 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Mosolyogtál már ma?
  2018-03-01 09:00:29, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Humor az élet sója!  
Kun Magdolna Visszavágyás
  2018-03-01 08:55:17, csütörtök
 
 





Kun Magdolna
Visszavágyás



Lopva nézem házunk kertjét,
drága nagyapám,
bujdosva a kerítésnél,
hogy senki meg ne lássa,
mint erednek szemeimből
sűrűn hulló könnyeim,
mikor pillantásom odaréved
vadcseresznyefánkra.
Ott látom a sárgarigót,
melynek dalolása,
ugyanolyan szépen szól
a lombok árnyékában,
mint kislánykorom idején,
a mama imádsága.
Vágynám azt a régi időt,
vágynám újra vissza,
hol nem szántotta lelkem
bús-hegedű húrja,
és nem vésték rongyéveim
fájón marta sebek,
s ahol én lehettem
az-az áldott tündérgyerek,
kinek hullámos hajába fésültétek
a vidám kacagást,
hogy soha ne érezze,
az élet-hervadást.
Drága, édes nagyapám,
földporába hullt már
egy kislány-csacsogása,
s idegen lett számomra
kertünk gyümölcsfája,
hiába sírlak vissza téged
s múltemlékeim,
elárvult otthon lett
a szívek palotája



 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna : Aludj szépen
  2018-03-01 08:48:58, csütörtök
 
 





Magdolna Kun

Aludj szépen



Aludj szívem, aludj szépen!
Édes-álmok vágytüzében
világító lámpás leszek,
mely, szív utunkon hazavezet,
egészen a varázs-rétig,
hol lepkék szállnak- fel az égig
s fényt ontnak a lángcsillagok,
mikből egyet neked adok.
Csak aludj szívem, aludj szépen,
őrizlek a holdas éjben,
s mikor átsuhansz a végtelenbe,
tedd kezed a két kezembe,
így repüljünk kézen fogva
a túlontúli csillagokba



 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: Anyám üzente
  2018-03-01 08:44:56, csütörtök
 
 





Anyám üzente



Álmomban nekem üzent drága jó, anyám,
azt üzente nincs kenyér konyhaasztalán,
nincs se kenyér se pénz, ami segíthetne néki,
hogy ne másoktól kelljen irgalmat remélni.

Drága, anyám, ne fájdítsd ezzel szívemet,
hisz odafenn a mennyben már nem kell éhezned,
és nem kell másokat könnyes szemmel kérni,
hogy segítsenek téged ember módján élni.

A földön szegény voltál, de fenn gazdag vagy,
hisz tiéd az-az ország, ahol csak jó lelkek laknak,
olyan lelkek, anyám ki sosem hagyják azt,
hogy kenyér és víz nélkül magadra maradj.

Így hát ne szégyelld többé földi szegénységed,
mert abban tündöklött fel a te emberséged,
emberséged, anyám, mely olyan ékes kincs,
ami hercegeknek, királyoknak lelkeiben nincs.

Kun Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.02 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 5 db bejegyzés
e hónap: 92 db bejegyzés
e év: 834 db bejegyzés
Összes: 7786 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 418
  • e Hét: 1239
  • e Hónap: 23936
  • e Év: 299705
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.