Regisztráció  Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
Ennyi?
  2018-03-10 21:59:00, szombat
 
  Ennyi?
Ismeretlen költő után németből

Kis topán, nagy cipő... sanyarú
munka... csalódás, szerelem...
szívfájdalom, reménység, küzdelem...
sötét urnában egy marék hamu.

T. E.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Bibliaértelmezés
  2018-03-10 21:48:59, szombat
 
  Bibliaértelmezés

Van egy erős szabálya a bibliaértelmezésnek: sosem szabad a tiszta, szó szerinti értelemtől eltávolodnunk, hacsak belső ellentmondásokra nem találunk.

...... ........... ............

Sose hagyatkozz látomásokra és álmokra, hirtelen megérzésre vagy bármilyen más erős indíttatásra! Gondolj arra: nem ilyen dolgokon keresztül kell megtudnod, hogy mi Isten akarata az egyes helyzetekben, hanem azáltal, hogy a Szentírás kijelentéseit a saját életedre vonatkoztatod. Ebben segíthetnek tapasztalataid és értelmed, valamint Isten Lelke is támogatni fog téged.

John Wesley
 
 
0 komment , kategória:  Áhítatok  
Kereszt alatt
  2018-03-10 17:01:35, szombat
 
  Kereszt alatt
Ernst Willich után németből
(A költő Schleiermacher unokája,
13 évesen, betegen írta)

Ha keresztet küld az Úr,
tűrve, békén hordja vállunk.
Hittel nézzünk fel reá.
Nála új vigaszt találunk.
Akármi törjön rám, el nem temet:
csendben talál az Úrban engemet.

Néha bár gyenge szívem
gyáva csüggedés áthatja
mély fájdalmak éjiben,
ha késik az öröm napja...
megbiztatom: Legyen akárhogyan,
az Úrban talál mindig boldogan.

Segíts is, én Istenem,
mindig hittel reménykedni,
látva kegyelmes kezed
nem gyötör és nem fáj semmi.
Akármi érjen és akárhogyan,
Tebenned talál csendes-boldogan.

T. E.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Jézus a sziklaváram!
  2018-03-10 16:13:49, szombat
 
  Jézus a sziklaváram!
Ira D. Dankey után németből

Jézus a sziklaváram! Őriz és véd híven.
Kegyelme árnyékában szívem békén pihen.
Ujjongó énekeknek csengését hallgatom.
Égi üdvözlet száll szent, angyali szárnyakon.

Jézus a sziklaváram! Utam ha vészben jár.
Ha bűn, kísértés támad, elrejt a sziklavár.
El innen, kínzó kétség,
félre sok félelem!
Fájdalmak útján bár még
könnyet ejt két szemem:
Jézus a sziklaváram! Őriz és véd híven.
Kegyelme árnyékában szívem békén pihen.

Jézus a sziklaváram!
Érettem halt meg Ő.
Veszélyben, gyengeségben
Ő vigasz és erő.
S a lelkem új világnak
virradatára vár.
Éj ott nem lesz, se bánat,
csak örök fénysugár!

Jézus a sziklaváram!
Őriz és véd híven.
Kegyelme árnyékában
Szívem békén pihen.

T. E.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Kérdés
  2018-03-10 15:52:36, szombat
 
  Kérdés
Németből

Meglátogatott
egy beteg, szellemi fogyatékos gyermek.

S amikor elbúcsúzott,
bejött szobámba,

és megkérdezte:
Te mikor mégy haza?

T. E.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Amatőr-csillagászat
  2018-03-10 15:33:38, szombat
 
  Amatőr-csillagászat
Detlev Block után németből

Többszínű és kivilágítható
égbolt-glóbuszom
nem luxus.

Eltekintve attól,
hogy este megvilágítja
zongorám billentyűit,
amikor gyermekeimmel elénekelem:
"Tudod-e, hány csillag ragyog",
vagy más éneket,
emlékeztet engem
naponta
arra a nagyobb világra
és arra a nagyobb Urra,
Akié vagyunk.

S egy ilyen gondolat
nem luxus.

T. E.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Az Isten szerinti férfi hite
  2018-03-10 15:00:25, szombat
 
  A "mindent bele" keresztyénség problémája


Tulajdonképpen semmit nem szólhatunk ellene, hiszen akik ezt hirdetik, természetesen jót akarnak. Annak a szüntelen hangoztatása azonban, hogy az embernek mit kell tennie, a legfontosabb dologról, az emberi szívről tereli el a figyelmet. Sok férfi azért nem kezd hozzá valamihez, amit pedig tennie kellene, mert nem akarja megtenni azt. Imádkozzunk rendszeresen? Vannak férfiak, akik ezt ugyan tudják, de nem teszik, mert semmi vágy nincs bennük arra, hogy Istennel kettesben legyenek imádságban. Nagyobb bennük az Istentől való félelem, mint az iránta érzett szeretet. Szánjuk oda magunkat száz százalékosan Istennek? Tudathasadásos állapotban vagyunk, mert az egyik órában ellenállunk Isten iránymutatásának, a másikban pedig teljesen belehelyezkedünk akaratába. Keressünk valakit, aki számon kérhet bennünket? Sok férfi azért vonakodik ettől, mert egyedül, önmagukban kívánnak elszámolni saját életükkel. Nem kérnek semmiféle, túlságosan szigorú ellenőrzést a gondolkodásuk és tekintetük fölé.
Szemüket asszonyokon akarják legeltetni, gondolataikat pedig a hatalom és a gazdagság körül akarják forgatni... Igen, a férfiaknak/nőknek írott legnépszerűbb keresztyén könyvek, valamint a házasságról és családi életről szóló irodalom legnagyobb részében a "mindent bele" keresztyénség dominál. Hemzsegnek a jótanácsoktól, ellenben szinte szót sem ejtenek a kegyelemről. Rengeteget beszélnek arról, hogy mit kell az embernek tennie Istenért, arról viszont annál kevesebbet, hogy Isten mit tett az emberért. Jézust majdnem mindig példaképként említik - azt azonban szinte elhallgatják, hogy Ő előbb szeretett minket, pedig ez ébreszti fel bennünk a szeretetet iránta. Egyszer éppen egy ilyen könyvet olvastam házunk nappalijában. A feleségem mellettem ült. A szerző azt fejtegette, hogy mi az asszonyok teendője annak érdekében, hogy férjük szeresse őket, és vágyjon a társaságukra. Íme: "Nem szabad méltatlankodni. Soha nem szabad azzal fogadni a bejárati ajtónál a nap terhei alatt roskadozó, forrón szeretett hősüket, hogy hosszú litániában sorolják el a mögöttük álló nap nehézségeit. Legyenek inkább mindig szívélyesek, kedvesek, hálásak, és halmozzák el társukat dicséretekkel! Soha ne hagyja el szájukat kritika vagy panasz, és kerüljék a haragot!" - így a szerző. Majd: "És akkor férjetek mindig örülni fog a társaságotoknak".
- Milyen jó kis könyv - gondoltam először. Ám, ahogyan ott tornyosultak előttem a kötelezettségek, azon kezdtem tűnődni, hogy mit is mondana erre egy hús-vér asszony. Kimazsoláztam tehát a kulcsmondatokat 15-20 fejezetből, és az így kapott vázlatot felolvastam feleségemnek. Körülbelül öt perc múlva kis szünetet tartottam:
- Na, mit szólsz hozzá?
- Jók ezek a tanácsok - mondta feleségem komolyan. - De már az első öt teljesen felzaklatott és letaglózott, pedig következett még vagy egy tucat.
Hát erről van szó. Mit is mondhatnánk egy olyan könyvről, amely a következőképpen foglalja össze mondanivalóját: "Férjed (feleséged) sokkal jobban
fog téged szeretni, ha soha nem követsz el hibát". Fontos megérteni: nagyon jó, ha valaki alárendeli magát Isten Törvényének és követi Jézus példáját. A Megváltó egyben a mi Mindenható Urunk is (Júd 4). A Teremtőnek és Megváltónak adatott minden hatalom mennyen és földön. Bűneink megszomorítják, engedelmességünk pedig - amellyel tartozunk is neki - megörvendezteti Istent. Mindennek ellenére az engedelmesség keresztyén
életünknek csak egyik eleme és nem a lényege. Sőt, továbbmegyek: az engedelmesség nem a gyökere, de még csak nem is a legnemesebb gyümölcse hívő életünknek. Isten szeretete és kegyelme kezdettől fogva mindig megelőzte az Ő parancsolatait. Ahogy János is írja: "Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket" (1Jn 4,19). Pálnál az áll, hogy Krisztus meghalt értünk, ezért szeretete szorongat minket, hogy többé ne önmagunknak éljünk, hanem Istennek (2Kor 5,14-15). Máshol így fogalmaz: "Isten üdvözítő kegyelme" - nem pedig Isten törvénye - az, amely "arra nevel minket", hogy tagadjuk meg a hitetlenséget és a világi kívánságokat (Tit 2,11-12). A parancsok nem változtatják meg az embereket, de a szeretet igen. Ha Isten nem szeret előbb egy embert és nem békíti meg Önmagával, akkor az az ember soha nem fog tudni Isten parancsolatainak engedelmeskedni. Ha azt mondjuk egy ateistának, hogy gyűjtsön kincseket magának a mennyekben, nem fogja és nem is tudja megtenni, mert a parancs teljesen értelmetlen számára. Ha hiszi, hogy nincs Isten a mennyben, minek számoljon vele? Ha azt mondjuk az édesanyját megvető tininek, hogy tisztelje őt, nem fogja tudni megtenni. Nem fog tudni tiszteletet mutatni, ha nincs benne tisztelet. Talán megteszi, amit az édesanyja kér tőle, de vonakodva, grimaszokat vágva és vállát rángatva. Az édesanyjához való viszonyának - vagyis a szívének - kell teljesen megváltoznia. Hasonlóképpen értelmetlen dolog azt mondani egy istentelen embernek, hogy hagyja el a bűnt. Ez olyan, mintha azt kiáltanánk egy fuldoklónak, hogy ússzon. Hiába igaz, hogy a fuldoklónak úsznia kell, ha egyszer az a gond, hogy nem tud úszni. Ugyanígy, az az ember, aki eldöntötte, hogy a saját boldogságát, a saját karrierjét építgeti, és a saját isteneit fogja szolgálni, képtelen lesz annak a parancsnak engedelmeskedni, hogy engedjen másokat maga elé, és nem is fogja megtenni. Nem tudja, de nincs is szándékában. Pál így ír erről: "a test törekvése ellenségeskedés Istennel, mert az Isten törvényének nem veti alá magát, és nem is tudja magát alávetni" (Rm 8,7).
A Törvény fontos szerepet játszik. Nevén nevezi a bűnt, és rámutat az ember bűnösségére. Segít fenntartani a társadalmi rendet, és féken tartja vad indulatainkat. Kimondja, hogy mivel tartozunk másoknak, de legfőképpen Istennek. Mivel Isten Törvényének minden parancsa Isten jellemét tükrözi, a Törvény így azt is megmutatja, hogyan kerülhetünk egyre nagyobb összhangba Istennel. A Törvény önmagában mégsem tudja megváltoztatni az ember szívét. (folytatjuk)

Dan Doriani
 
 
0 komment , kategória:  A férfi, akit Isten formál  
Az Isten szerinti férfi hite
  2018-03-10 14:58:38, szombat
 
  A teljesítmények taposómalmában, azaz a "mindent bele" keresztyénség

A teljesítmény-központú vagy "mindent bele" keresztyénség a hívő élet "csináld magad" megközelítése. A mindent bele keresztyénség a "legalizmus"
(azaz a törvényesség, törvényeskedés) egyik formája. A legalizmusnak - akárcsak a hepatitisnek - több megjelenési formája is van. Az "A-típusú" legalizmus, amely végzetes is lehet, meg van győződve arról, hogy az ember tehet valamit azért, hogy elnyerje az üdvösséget, és kiérdemelje Isten jó tetszését (gondoljunk csak a gazdag ifjúra a Máté 19-ben!). A "B-típusú" legalizmus azt követeli a hívőktől, hogy emberi parancsolatoknak rendeljék alá magukat, mintha azok Isten törvényei volnának (ilyenek a farizeusok is). A "C-típusú" legalizmus, más nevén "mindent bele" keresztyénség, a hívő élet tulajdonképpeni lényegét az Isten törvényének való engedelmességben látja, minimalizálva, figyelmen kívül hagyva ezzel a hívő kapcsolatát Istennel. Érvelése a következőképpen hangzik: Isten azt mondja, hogy adjunk tizedet, tehát adjunk tizedet! A Biblia azt mondja, hogy imádkozzunk, tehát imádkozzunk! Azt is mondja, hogy engedelmeskedjünk a felsőbbségnek, tegyünk bizonyságot, olvassuk a Bibliát, tehát engedelmeskedjünk, tegyünk bizonyságot és olvassunk! Csak csinálni kell mindent, ennyi az egész. Vannak olyan keresztyén vezetők is, akik - gyakran öntudatlanul - ezt a "mindent bele" keresztyénséget propagálják. Az egyik egyszer így fogalmazott: "A keresztyénség erkölcsi alaphangjának az engedelmességet kell megtenni. Ez a követelményeknek való alárendelés, vagyis amikor Isten szólít, az ember engedelmeskedik."
A keresztyéneknek természetesen engedelmeskedniük kell Istennek. Ennek ellenére, ahogy majd látni fogjuk, a keresztyén élet lényege mégsem az engedelmesség. A férfiaknak szóló keresztyén irodalom jó részének "mindent bele" keresztyénség szaga van. Ezek a könyvek fennen hirdetik, hogy bűnbánatot kell tartani, el kell kezdeni jobban élni - természetesen a szerzők által javasolt tanácsokat betartva. A "mindent bele" keresztyénséget népszerűsítő irodalom hosszú tömött sorban adja elénk a legkülönbözőbb módszereket. Ezekből ismerhetjük meg a barátságápolás öt pontját, a konfliktuskezelés hat állomását, a "szeretetteljes vezetői hozzáállás kialakításához szükséges hét lépés"-t és a hatékony gyermeknevelés nyolc technikáját.
A "mindent bele" keresztyénség nagy előadói mindig azzal kezdik beszédüket, hogy előhozakodnak modern kultúránk embertömegeket érintő problémáival. Ezután felteszik a kérdést: vajon hogyan lehet kilépni ebből az ördögi körből? Válaszuk valahogy így hangzik: úgy tudunk ebből a körből kilépni, ha felnyitjuk az emberek szemét, és megláttatjuk velük, hogy mit kell tenniük. Ha valaki elbukott, meg kell vallania bűneit Istennek. Majd: "ó ember, vess számot, és tégy rendet lelki dolgaid között! Állj föl, porold le magad, 'menj el, és ne vétkezz többet'!"
Nagy vonalakban tehát az ilyen könyvek és előadások az alábbi pontok szerint épülnek föl:
ŸVannak közöttetek, akik rossz dolgokat tesznek. Ezeket el kell hagynotok! Isten azt akarja, hogy a rossz dolgok helyett jó dolgokat tegyetek.
ŸVannak közöttetek, akik jó dolgokat tesznek. Ezeket tartsátok meg!
ŸMindezt hogyan? Határozd el, hogy kitartasz, és megteszed a következő lépéseket: Hozz döntést! Imádkozz minden reggel! Szánd oda magad Istennek 100 százalékosan! Kerüld a kísértést! Uralkodj az értelmeden, a szíveden és a szemeden! Keress valakit, aki számon kérheti ezeket rajtad!
Ha így cselekszel, megmaradsz a jó úton. (folytatás)

Dan Doriani
 
 
0 komment , kategória:  A férfi, akit Isten formál  
Az Isten szerinti férfi hite
  2018-03-10 14:55:20, szombat
 
  1. Az Isten szerinti férfi

Körülbelül egy évvel ezelőtt először próbálkoztam a síeléssel. Esténként a keresztyén hitről tanítottam egy férficsoportot, napközben viszont ők tanítgattak engem az ausztriai Alpok meredek lejtőin. Annyit estem, hogy a végén már nem is számoltam; oktatóim mégsem adták föl. Egyikőjük szabályos síórákat adott nekem délelőttönként, délután pedig a többiek siklottak le velem - kis sebességgel - az enyhébb lankákon, miközben folyamatosan adták az instrukciókat. A negyedik nap délutánján kísérőm, egy atlétatermetű holland, felvitt a hegycsúcsra.
- Ezt a pályát biztosan élvezni fogod - mondta, amikor leugrottunk a síliftről.
Siklottunk pár száz métert, majd megálltunk, és megvizsgáltuk az előttünk fehérlő terepet: inkább hasonlított egy sziklákkal tarkított szakadékra, mint egy hagyományos sípályára...
- Nem meredek ez egy kicsit? - próbáltam nyugodt hangon feltenni a kérdést.
- De - válaszolta útitársam. - Innen indulnak a lesiklók, amikor a városban rendezik a sí-világkupát.
- És ... mi az átlagsebesség? - kérdeztem.
Egy pillanatra elgondolkozott:
- Úgy 140 km óránként.
Miközbena mélységet néztem, gyors fejszámolást végeztem:
- 140 km... az több mint 85 mérföld!
A barátom nagyon megértőnek bizonyult.
- Oké, oké - nyugtatgatott. - A profik egyenesen száguldanak lefelé, de mi cikcakkban haladunk majd, a lejtő egyik szélétől a másikig. Én majd előre
megyek. Te csak gyere a nyomomban, és akkor minden rendben lesz. Így történt, hogy azon a hihetetlenül meredek lejtőn lesiklottam a társam
nyomában. Sítalpai éppen a megfelelő méretű nyomokat hagyták; miközben az én sítalpaim beleilleszkedtek az ő nyomvonalába, szép lassan tudtam haladni ahhoz, hogy az irányt is tartsam, és állva is maradjak (többnyire). Lejjebb lankásabb szakaszok következtek, ahol már egymás mellett haladtunk, és gyönyörködtünk a lélegzetelállító tájban.
Sok - fontos - szempontból a keresztyén élet tulajdonképpen olyan, mint ez a lesiklás a hegyről. Nekünk is a nyomvonalban kell maradnunk, és mi sem vagyunk elég jók. Ha csak a magunk erejére támaszkodunk, újra meg újra elbukunk. Ha csak a magunk erejében bízunk, meghalunk. Milyen jó azonban, hogy nem kell önmagunkra hagyatkoznunk! Mindig van valaki, aki segít megtalálni a hegyről levezető "sínyomokat". Elsősorban Isten a mi segítőnk, de keresztyén testvérek is sokszor sietnek segítségünkre. Ismerik az utat lefelé; kitapasztalták és "kisíelték" már előttünk az ösvényt, hogy legyen mit követnünk.
Keresztyén életet élni olyan, mint a jó nyomvonalban síelni. Mózes arra buzdította Isten népét, hogy járjanak mindenben "az ő útjain" (5Móz 11,22). Pál is azt mondja, hogy a keresztyének lépjenek nyomába "atyánk, Ábrahám körülmetéletlenül tanúsított hitének" (Rm 4,12). A keresztyén élet nem más, mint egy séta, utazás a jól kitaposott ösvényen. Mégis: ahhoz, hogy istenfélő férfi váljon belőlünk, helyesen kell gondolkoznunk erről az utazásról. Itt különösen is arra célzok, hogy jóllehet a síelés és a távgyaloglás a sportból ismert fogalmak, nekünk, keresztyéneknek tudnunk kell: pusztán csak ügyes, kitartó gyakorlással, edzéssel nem érünk el sikereket. Óvakodnunk kell tehát a teljesítmény-orientált keresztyénségtől vagy - ahogy én neveztem el - a "mindent bele" keresztyénségtől. (folytatjuk)

Dan Doriani
 
 
0 komment , kategória:  A férfi, akit Isten formál  
Előszó
  2018-03-10 14:42:21, szombat
 
  Előszó


Ez a kötet egyszerre állásfoglalás és tiltakozás. Tiltakozik minden olyan könyv ellen, ahol a keresztyén férfi életét a sablonmegoldások és a "jól bevált" tanácsok satujába szorítják. Kiáll viszont amellett, hogy a keresztyén férfi útja az ő Istenének az útja. Tiltakozik minden olyan lista ellen, amelyek négy lépésben kívánják megtanítani, hogy hogyan építsünk tartós barátságokat, öt technikát javasolnak arra, hogy miként neveljünk engedelmes gyermekeket, és hét módszert ismertetnek ahhoz, hogy szeretni tudjuk feleségünket... Mivel szeretnénk elkerülni az embergyártotta javaslatokat, több időt szánunk majd igetanulmányozásra, mint a tipikus "férfi-könyvek". Isten minket is megújított és az Ő képmására alakít. Ezért nemcsak örökségünk, de hivatásunk is, hogy egyre inkább olyanná váljunk, mint az Atya és a Fiú. A férfi annál inkább férfi, minél inkább hasonlít Krisztusra. Ez a meggyőződés hatja át ezt a könyvet. Nem a kegyes élet törvényeiből és használati utasításaiból indul ki, hanem mindenekelőtt Isten természetére irányítja a figyelmet.
Lássunk néhány példát:

ŸAz istenfélő férjek az áldozatos szeretet jézusi példáját veszik alapul. Jézus menyasszonya az egyház, így az iránta kinyilvánított szeretete arra tanítja a férfiakat, hogy nekik miként kell szeretni feleségüket.
ŸA jó apák olyanok, mint Isten, a mennyei Atya. Az Ő szeretete, igazságossága, hűsége és szerető fegyelmezése mintát ad minden apa elé.
ŸAz Isten szerinti barátok úgy barátkoznak, mint ahogyan Isten barátkozott Ábrahámmal és Mózessel, vagy ahogyan Jézus barátkozott a tanítványaival. A barátságot a nyíltság és a segítőkész jelenlét jellemzi.
ŸIsten munkatársai szeretnek valamit létrehozni, hiszen az Atya is, aki örömét leli a teremtésben, a maga képmására alkotott minket. Jólesik egy feladatot elvégeznünk, mert ahhoz a Jézushoz hasonlítunk, aki így kiáltott fel: "Elvégeztetett!" Az Ő bevégzett küldetése mindenek fölött áll. Őmiatta azonban mi is örülünk, ha egy munkát teljesítünk.
ŸMég szórakozásaink közben is azt az Istent utánozzuk, akinek játékos kedve az egész teremtésben megmutatkozik. A munka és pihenés rendje felszabadít minket arra, hogy megpihenjünk és játsszunk is.

Az Isten szerinti férfiasság témaköre ennél természetesen sokkal tágabb, de az alapok ezek. Isten az Ő képmására teremtett minket. Kegyelme által nap mint nap ehhez a képmáshoz alakít bennünket. Éppen ezért teszem a hangsúlyt a jellemre és nem a megtanulható technikákra; hogy ki vagyok, s nem arra, hogy mit teszek.
Jézus is pontosan erről beszél. Ő ezt mondta: "Tehát minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt" (Mt 7,17-18). Továbbá: "Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni" (Jn 15,5). Azokat a férfiakat, akik nagyra tartják saját erejüket és határozottságukat, rendkívüli módon sérti annak felemlegetése, hogy az ember valamire önmagában képtelen. Nem baj! Addig egy lépést sem mozdulhatunk előre, amíg meg nem ismerjük önmagunkat, beleértve gyengeségeinket is. Be kell látnunk, hogy a szeretet, az áldozathozatal és a szolgálat teljesen idegen a mi alapvetően lusta és önimádó természetünktől. Önmagunktól nem él bennünk vágy arra, hogy áldozatot hozzunk.
Jézus azonban megújítja az övéit. A Szentírás nyelvén szólva, Jézus új szívet ad nekünk. Megjelenik bennünk a lelki érzékenység, sőt a szeretet is. A keresztyén férfiak gondosan ügyelnek jó hírnevükre, de még jobban ügyelnek arra, hogy Isten megkapja az Őt megillető tiszteletet. Szeretik családjaikat, de még inkább vágynak szeretni mennyei Atyjukat. Így válunk mindnyájan - egy másik bibliai kifejezést használva - "Isten szíve szerint való férfiakká".
Könyvem lehetséges címei között szerepelt "az Isten szíve szerint való férfi" kifejezés is, mert találóan ragadja meg a lényeget, miszerint egy új, megváltozott élet csak egy belsőleg megújított szívből sugározhat ki. Az 1Sámuel 13 használja ezt a kifejezést Dávidra, még mielőtt király lett volna, és illik is rá, hiszen semmire nem vágyott jobban, mint Isten jelenlétére (27. zsoltár). Az Isten háza iránti féltő szeretet emésztette (69. zsoltár). Dávid szívének az indulata átformált mindent, amit csak tett. Amikor egy filiszteus óriás Isten népét ingerelte, Dávid nem bírta elviselni, hogy folt essék Isten dicsőségén, és az Úr erejével legyőzte Góliátot (1Sám 17). Amikor király lett, első dolga az volt, hogy a frigyládát, Isten jelenlétének zálogát a fővárosba vigye (2Sám 6). Királyként könyörületes szíve volt, és védelmezte a gyengéket - köztük Mefibósetet (2Sám 9) -, mert tudta, hogy azt, "akinek gondja van a nincstelenre, ha bajba kerül, megmenti az Úr" (Zsolt 41,1-2). A gyönyörű, de könnyelmű Betsabéval folytatott szenvedélyes viszonya során Dávid megtanulta, hogy ő is csak egy gyenge férfi, akinek nemcsak adnia, de kapnia is kell a kegyelmet és a szabadítást (2Sám 11). Mivel Isten szíve szerint való férfi volt, végül megvallotta előtte a bűnét. Nem hozott fel semmilyen mentséget a maga védelmére, hanem Isten könyörületére bízta magát, és kegyelmet kapott (2Sám 12).
Dávid élete világosan példázza, hogy a már említett technikák és jól bevált sablonok önmagukban még senkit nem változtatnak Isten emberévé. Ha szívünk nem Isten akaratát fürkészi, a technikák segítségével csak annyit érünk el, hogy picivel jobban fogunk élni. Ha azonban komolyan vesszük, hogy mindenre képtelen, bűnbánatra nem hajlandó bűnösök vagyunk, be kell látnunk: a "csináld magad" módszerek nem sok segítséget nyújtanak.
Akkor pedig miért gyártjuk továbbra is tömegével a szabályokat és módszereket, azt várva a szegény átlagkeresztyéntől, hogy azok szerint éljen? Miért kelti sok keresztyén tanítás és könyv azt a benyomást, hogy minden probléma megoldható, csak meg kell találni a megfelelő módszert? Talán azt gondolják, hogy életünk minden területét rendben tudjuk tartani pusztán az odavágó instrukciókkal? És ha így gondolják, akkor miért van annyi rengeteg "segíts magadon" könyv a piacon? Vajon három vagy négy ilyen könyv nem tudná átfogni a keresztyén élet valamennyi területét? Az egyes kultúrák jobban alakítják az embereket, mint ahogyan azt a benne élő emberek érzékelik. Ezért is kérdezem, hogy vajon nem azért fektetnek oly nagy hangsúlyt a tanítók a technikákra, mert a mi kultúránkban a tudomány, a technológia és az üzlet dominálnak? Csak nem az történt, hogy a technológia iránti csodálatunk beszivárgott teológiai érvrendszerünkbe? A vezetési modellek nem azt sugallják, hogy néhány egyszerű lépés elsajátításával máris irányítani tudjuk kapcsolatainkat?
Jézus meglehetősen gyakran szerepel férfiaknak írott keresztyén könyvek lapjain. Sokkal többször jelenik meg azonban példaképként, mint Megváltó. Az adott könyvben felsorolt elveket mindig az Ő élete illusztrálja: bemutatja a gyakorlatban azt, amit a soron következő fejezetben említett módszer megkíván. Ugyanakkor az ilyen könyvek rendkívül keveset beszélnek Jézus kegyelméről. Ha egyáltalán megemlítik, akkor valószínűleg csak a bűnöket megbocsátó kegyelemig jutnak, és nem esik szó arról a mélyebb kegyelemről, amely a bűnöst átformálni képes. Sokat olvasunk bennük a bűneinkről - alig szólnak viszont bűnös természetünkről, arról, hogy képtelenek vagyunk megújítani önmagunkat.
Persze az én könyvem is tesz néhány javaslatot a házassággal, az apasággal, a pénzügyekkel, a munkával, a barátsággal és a szórakozással kapcsolatban. Sőt, ezek között lesznek olyanok, amelyek nem Isten jellemében gyökereznek. Lesznek olyanok, amelyek a hitéletünket érintik. Néhány javaslat keresztyén látásmódunkra vonatkozik, arra a képességünkre, hogy Isten szemével nézzük nap mint nap a dolgokat. A középpontban mégis mindig Isten jelleme áll. Mi mindig olyanokká válunk, mint amire a tekintetünket függesztjük. A sablonmódszerek nem motiválnak, és nem is formálnak át, Isten szeretete és kegyelme ellenben motivál és átformál. Amikor ez a kegyelem az Ő hasonlatosságára alakítja jellemünket, minden emberi kapcsolatunk megváltozik.

Néhány szó a nőkhöz

Nem titok, hogy a nők általában igen kedvelik a férfiaknak írott könyveket. Az én könyvem inkább férfiaknak íródott, de köszöntök minden hölgy olvasót is. Az asszonyok többet olvasnak, mint a férfiak, akiknek a legtöbbször kedves társuk nógatására van szükségük, hogy a napi hírek mellett valami mélyebb olvasmányt is a kezükbe vegyenek. Szeretném kifejezni reménységemet, hogy a házasságról és a szülői szerepekről írt fejezeteket (3-5) férjek és feleségek együtt is olvassák majd (nem titkolt vágyam, hogy könyvem egyik kedvenc, elalvás előtti estimese-olvasmányukká váljon)!

Dan Doriani
 
 
0 komment , kategória:  A férfi, akit Isten formál  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
2018.02 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 16 db bejegyzés
e hónap: 496 db bejegyzés
e év: 3322 db bejegyzés
Összes: 14471 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 549
  • e Hét: 549
  • e Hónap: 27275
  • e Év: 367210
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.