Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Lányi Adolár: Szép holdvilágos este . . .
  2018-03-10 07:19:41, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Lányi Adolár  
Reményik Sándor: A boldogság
  2018-03-10 07:17:20, szombat
 
  Reményik Sándor:

A boldogság


A boldogság oly egyszerű dolog.

Csak balga lelkek
Szövik száz szálból, furcsa mesterséggel.
A boldogság oly egyszerű dolog,
S a boldogsághoz oly nagyon kevés kell.

Nyílt az út mentén, nyíl ma is virág,
Feljönnek ma is méltóságosan
S titokkal terhesen a csillagok.
Egy kézszorítás, jó szó jut ma is,
Ma is nekem.
A boldogság oly egyszerű dolog.
Ma még. Csak ne nézném
a holnapot.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Békássy Helén: Hangulat.
  2018-03-10 07:16:41, szombat
 
  Békássy Helén:

Hangulat.


Langy, nyári felhős éjjelen
Tekintetem el-el kóvályg a légbe; -
Elvész szemem a szürke semmiségbe;
S a testem, lelkem olyan lomha, bágyadt,
Nem érez kint, se kéjt, se vágyat -
S a nyári éj oly szürke, hangtalan,
S én bolygok szerte némán - egymagam
Miként ha önmagamnak árnya lennék,
S köröltem sincs egyéb csak árny, csak emlék;
Egész világ egy mérhetetlen sírbolt,
Belétemetve mind, mi üdv, mi kin volt; -
S lekötve tart valami bús igézet,
Vajh rejt-e mást számomra még a végzet ?
Avagy folyvást csupán e szürke ködnek
Sötét homályi, néma árnyi födnek?

Mit hoz, mit ád még nékem a jövő ?. . .
Mindegy ha üdv, ha vész leszen, ha bármi,
A sorssal nem bírunk mi szembeszállni -
Csak egy a végzetünk - csak tűrni . . . várni . . .

a_het_1894. junius 6.
 
 
0 komment , kategória:  Békássy Helén  
Balázs Ferenc: Az asszony
  2018-03-10 07:15:46, szombat
 
  Balázs Ferenc:

Az asszony


Az asszony öröm is, gond is.
Mindig több gond
És mindig több öröm.

Önmagát megtoldja még egy élettel.
Most kettő helyett fél,
Jelentől, jövőtől fél.
Gondok erdeje nő.

Eddig egy kacagás volt,
Most két kacagás, három kacagás.
Örömök partja kitárul.

Erdélyi Helikon 1935.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Ferenc  
Lévay Mihály: Téli álom.
  2018-03-10 07:09:18, szombat
 
  Lévay Mihály:

Téli álom.


Nem bánom, hogy itt a tél,
Nem remegek tőle:
Nagy pihékben hull a hó
Völgyre s hegytetőre.
Megfagyott a napsugár,
Nem krúgnak a darvak,
De a lelkem idebent
Muzsikaszót hallgat.

Jajgat kint a téli szél,
Bekiabál hozzám ;
Bezzeg, most ha útban ér,
Fagyos csókkal ront rám !
Hej, de én csak nevetek
Neki fittyet hányva,
Lelkemet meg verdesi
A költészet szárnya.

És virággal lesz tele
A rét, mely most parlag ;
Pásztorgyerek a fűben
Fütyörészve ballag;
Nádi veréb nagy vigan
Csicsereg a sásban,
Peng a kasza, zeng a dal,
Éppen aratás van.

Messze tőlem délibáb
Hitegetve játszik,
Ismerem már, nem megyek,
Ígérgessen bármit !
Nyári napfény tűz le rám,
Harangoznak délre,
A vetésből fürj kiált:
Mi gondod a télre ?

Pipacsvirág bólogat
Az útfélen hetykén,
Fölöttem meg elsuhan
Az én kedves fecském;
Ereszaljon mintha most
Épült volna fészke,
Hugocskám meg ott lesi
Az udvaron nézve.

Cziteráz a tücsök is,
Szaporázva fújja;
Abba hagyja, úgy figyel,
Meg elkezdi újra;
Dorombol a czicza is,
Én rám vigyáz mostan,
Hogy a réti virágból
Szép koszorút fontam.

Hej, de mit is álmodom ?
Hisz tél van a pusztán ;
Egy virágért a rétet
Be hiába futnám !
Árva varjú szundikál
A kútgémen fázva,
S én sóhajtva gondolok
Az elrepült nyárra.

Vasárnapi Ujság 1899. február 5.
 
 
0 komment , kategória:  Lévay Mihály  
Jörgné Draskóczy Ilma: Élet - halál.
  2018-03-10 07:08:33, szombat
 
  Jörgné Draskóczy Ilma:

Élet - halál.


Nem mindig hal meg, akit eltemetnek,
Zárja bár súlyos koporsó-fedél,
Ha volt egy szív, mely igazán szerette,
Mely mindent - mindent odadna érette:
A siron túl is, mindörökre él.

S nem mindig él az, kit száz éven át is
Sodor az élet zajgó forgatagja,
Ha nincs egy szív, mely igazán szeresse,
Mely minden üdvét s benne keresse:
Már itt e földön is meg van az halva.

a_het_1904. október 2.
 
 
0 komment , kategória:  Jörgné-Draskóczy Ilma  
Jászay-Horváth Elemér: A csend beszél
  2018-03-10 07:08:03, szombat
 
  Jászay-Horváth Elemér:

A csend beszél


Dagad az esti csend,
A puha párna
Már elpihent
A zagyva földi lárma.

Zajt és bajt elfedez
Az éjnek mélye
S fölzengedez
A természet zenéje.

Láthatlan húrokon
Szóllatja lantját,
Csak hű, rokon
Szív érzi, érti hangját.

Csak az, ki nem fapad
A föltúrt röghöz,
Szárnyas, szabad
Kívánság köntösében röpdös.

Ki kérni elfeled
Hatalmat, kincset,
Szíve felett
Nem hord szennyes bilincset.

Ki elé nem mered
Babonás bástya,
Mindent szeret,
Mit csak takar az ég palástja.

Kit nem riaszt halál,
Múló enyészet,
Az rátalál
Harmóniádra, óh természet.

Annak az égi csend
Dalt súg fülébe
És régi, szent,
Szép békesség borúl fölébe.

Szemében, míg ragyog
Versenyt az éggel,
A csillagok
Testvéri fénye kékell.

Vasárnapi Ujság 1918. julius 7.
 
 
0 komment , kategória:  Jászay-Horváth Elemér  
Jékey Aladár: Az öreg bányász.*
  2018-03-10 07:06:35, szombat
 
  Jékey Aladár:

Az öreg bányász.*


Mélyen, magányos bérczüregben
Egy öreg ember kalapácsol.
Lámpát éget, eret keresgél,
S színaranyból gyöngyöt kovácsol,
S örökfémet gyöngygyé kovácsol.

Törpék, lesből, vigyori gúnnyal
Nézik, apró csúcsokra hágva:
Ni, ni ez visszajött kutatni!
De hol maradt az ifjúsága?

Az öreg a gúnyt érzi, sejti,
Hanem azért csak kalapácsol.
Ezek itt öregen születtek . . .
Tudnak is ők az ifjúságról.
A törpék öregen teremnek
S álmuk sincs örök ifjúságról.

Kolozsvár, 1914. január 19.

*Sillhouette Kiss Józsefről.

Magyar Paizs, 1914. február 5.
 
 
0 komment , kategória:  Jékey Aladár  
Vozári Dezső: Érzelmes ének
  2018-03-10 07:05:51, szombat
 
  Vozári Dezső:

Érzelmes ének


Bizony nem látlak, mert nehéz ködök takarnak el mint gyászolót a fátyol,
a böröd jószagával fut egy szél, mely fürgébb, mint minden elektromosság.
Ha ismerném a titkos utakat, mik alabástrom-tornyodhoz vezetnek,
utaznék hozzád lankadatlanul vézna biciklin és görbe tevéken
s vándorolnék csöndes téli mezőkön, követve finom talpaid nyomát.

Kutatlak, mert az ólban, mely bezár, megfoghatatlan vagy s elérhetetlen.
Szeretlek, hát kereslek; jól tudom, voltak, kik mint elunt szivart letettek
s most gégéjük éget! a csömör, hiába hűtik borhegyek levével.
Csak az kutat, ki még meg nem talált s ki megtalált igy szól majd: mégsem ő az.
Bár lehetnék vak, ki az utakat, mik hozzád visznek, nem leli halálig.

Kazinczy Évkönyv Košice. 1928.
 
 
0 komment , kategória:  Vozári Dezső  
Bodor Aladár: Jön a hajnal.
  2018-03-10 07:04:57, szombat
 
  Bodor Aladár:

Jön a hajnal.


Az éjszaka zsarnok uralma letűnt
Keleten közelit im a hajnal,
Üdvözlik a hőst a dalos madarak
Riadó, csengő csatadallal.

A hajnal a nap raggogó nyilait
Felszórja a marczona éjre,
Nézzétek az éj milyen halovány
Mint szökken elő szive vére ! . . .

A hajnal az éjet a mint megölé,
Felhőket fürdet a vérbe
S feltűzi e vérázott lobogót
Diadala jeléül az égre.

Kolozsvári Egyeti Lapok 1899. február 5.
 
 
0 komment , kategória:  Bodor Aladár  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.02 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 311 db bejegyzés
e év: 1712 db bejegyzés
Összes: 31609 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 336
  • e Hét: 15610
  • e Hónap: 92056
  • e Év: 1177403
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.