Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Harcos Katalin
  2018-03-11 11:34:25, vasárnap
 
  Harcos Katalin

Egyre feléd...

Fordul a föld. Lásd, múlik a nap,
az idő függönye tovalendül.
Míg beoson a rőt alkonyat
csak csend muzsikál és vágy dala pendül.

Nyugtalan lábam jaj, hova fut
míg lassan az este kékbe takar?
Hozzád, feléd visz most minden út.
Testem és lelkem csak téged akar.

Forró ajkamon csók tüze ég.
Mellemben érted feszül az élet.
Közelebb jutok egyre feléd
sietek, míg végre hozzád érek.
 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
József Attila
  2018-03-11 11:28:38, vasárnap
 
  József Attila

Ezüst élet

1

Ne bántsatok, ha most rossz vagyok,
Ha most kicsit halkabban élek.
Halkabban élnek a felhők is,
Meg a halottak, meg a rétek.

Győzni épp oly szép, mint a virág,
De én az uccákon lődörgök,
Vagy esőt hallgatok szobámban
S nagyon hallgatok, hogyha dörgött.

Ezüstös lesz majd nagy szivetek,
Bárha a győzők ti maradtok,
Zászlótok is ezüstté őszül
S egyszer győzni is elfáradtok.

Csatazaj mögött eljön halkan
Hozzátok is az ezüst élet.
Nagyon halkan élnek a felhők,
Meg a halottak, meg a rétek.

2

Nagycsöndű, komoly kisértet kisér
S hová lépek, kibú a föld alól -
Az árnyékom, mely mindenütt követ
S találkozunk is egyszer valahol.

Olyan szép dolog elfáradni és
Pihenni, mit nem ad se harc, se más,
Kedves árnyékban leheverni, le
S bennünk eleve ott a fáradás.

Bennünk eleve ott a fáradás,
Mely a szűz hónak testvére lehet -
Ha nagyon fázik már a föld, lehull,
Csak hull a hó s új tavaszig befed.

Egy télestén a földet csöndesen
Betakarta a fáradtság, a szent,
Az én szavammal együtt, hisz az is
Végtelen hideg világban kereng.
 
 
0 komment , kategória:  József Attila  
Kemény Simon
  2018-03-11 11:27:04, vasárnap
 
  Kemény Simon

Dal

Olyan nedvesek s forrók ezek a sóhajok,
Mik körüllengenek,
Mintha csókolnál engemet.
S oly tiszták, oly ragyogóak a sugarak,
Mint a hajad.
Olyan üdék, oly zöldek a mezők!
S az égbolt olyan végtelen,
Hogy fáj, hogy fáj, mert nem vagy most velem;
Látnád mint izzik, szikrázik szemem,
És hogy reszket a kinyujtott kezem...
Hogy kacagnál, ó hogy ujjonganál,
Megcsókolnál ezerszer is talán,
Két kézzel tépnéd a sok vadvirágot.
Futnál, rohannál itt előlem,
Kivánnál és rettegnél tőlem.
Egy fa alatt reám borulnál
S mint egy rózsa, a fűbe hullnál.
S míg én egy percbe átalolvadok,
Ajkad elhagynák könnyü sóhajok,
S nézné a tiszta, fényes kék szemed,
Hogy szállnak el a fehér felhők
A fák felett!
 
 
0 komment , kategória:  kemény Simon  
Reviczky Gyula
  2018-03-11 11:24:30, vasárnap
 
  Reviczky Gyula

Mikor a langy szellőcske...

Mikor a langy szellőcske vágyat
Csókol szivünkbe szeliden;
Mikor a boldog ibolyácskán
Az első pillangó pihen;
Mikor a felhőhez szokott szem
Először lát derűs eget:
Szerelmi hűséget fogadni
Akkor szeretnék én neked!

Mikor a fényes levegőben
Pacsirta szántva énekel;
Mikor a vágy halk sóhajára
Az erdőbül száz hang felel;
Mikor a fecskének susogja
Valami: Építsd fészkedet:
Szerelmi hűséget fogadni
Akkor szeretnék én neked!

Mikor a fény elől a pára
Mind szertefoszlik, messzeszáll;
Méhecske mézet és a csermely
Útjába' rózsákat talál;
Mikor minden perc azt susogja:
A tovatüntnél szebb leszek:
Szerelmi hűséget fogadni
Akkor szeretnék én neked!

Mikor a harmatkönny is áldás
A rózsa szomjas kelyhiben;
Mikor nem gondol hervadásra,
Virághullásra senkisem;
Mikor boldogság, vágy, remény, hit
Szívünkbe' minden érezet:
Akkor szeretném elrebegni
Lábaidnál szerelmemet!
 
 
0 komment , kategória:  Reviczky Gyula  
Lindák Mihály
  2018-03-11 11:22:33, vasárnap
 
  Lindák Mihály

Vagyok...

Vagyok, fény és árnyék,
valóság és játék.
Vagyok, hideg és meleg,
szerető és rideg.
Vagyok, kit gyűlölnek
és szívből szeretnek.
Vagyok, hitehagyott,
eszmékért elhagyott.
Vagyok, jó szerető,
időnként fecsegő.
Vagyok, hű barátod,
alkalmatlan párod.
Vagyok, heroikus,
vagy melankolikus.
Vagyok, szókimondó,
mindent megtagadó.
Vagyok, egy álomkép,
máskor csupán rémkép.
Vagyok, még szertelen,
sokszor szégyentelen.
Vagyok, aki adok
és keveset kapok.
Vagyok, nagyon gazdag,
de rendkívül szegény.
Vagyok, a hit, a remény,
az elveszett esély.
Vagyok, a lenn és fenn,
talán érdemtelen.
Vagyok, olyan,
mint magadat látod.
 
 
0 komment , kategória:  Lindák Mihály  
Albert Zsuzsa
  2018-03-11 11:15:23, vasárnap
 
  Albert Zsuzsa

Örökélet

Ruhától, vértől, hústól, csonttól
megszabadulsz majd önmagadtól
körülhatárolt testtől
a bekerítő környezettől
amikor már az elszalasztott
alkalmak és az elmulasztott
lehetőségek lehetetlenné
életed teszik élhetetlenné
akkor mint lepke a bábot
itthagyod ezt a világot
nyűgeidtől szabadon szépen
kilőtt rakéta szállsz az égen
s magad is lassan fénnyé változol.
Hová leszel elvégre?
Hát ragyogsz valahol.
 
 
0 komment , kategória:  Albert Zsuzsa  
Gál Sándor
  2018-03-11 11:11:41, vasárnap
 
  Gál Sándor

Egyetlen egész

1

virágok nyílásakor ráismerek
anyám szavaira ott szállnak
az álom és az ébredés határán
lassú hullámzásuk beborít
s mintha az elérhető időben
együtt lépkednénk a kert fái alatt
olyan közeli a rejtőző pillanat
s oly különleges hogy szinte érzem
keze érintését amikor valamire
figyelmeztet vagy ha csupán
szeme rebbenését látom
az alkonyi tündöklésben ott s úgy
mintha már egyetlen évtized
sem állna láthatón közöttünk
az utaink is összetalálkoztak
s újra az a régi csend ölel
amely minden hajnal ékköve volt
a kézmozdulatok a sajtárba surrogó tej
élő fehérsége a felhabzó szépség
és a galambok burukkolása ugyanott
a szívdobbanások közötti távolság
se számít már hiszen százszor és százszor
legyőztük magunkban e messzeséget is
lettél a kimondható idő foglalata
a mindenség forrása egyetlen egész

2

összesűrűsödnek a szivárvány színei
a magasság élet-ívét szemeink
táplálják az érintetlen horizont
most-sarjadó tágas terein
ott látlak s tekintetemmel kísérlek
vigyázom mozdulataid a füvek felett
szavaid igazát hozza a csend is
s körbekerítenek meséid ág-bogai
lehet hogy már csak ennyi a törvény
tudni ami volt s ami nem lesz
a megélhetőből ma ez a legtöbb
hiszen ha szólítlak még visszafelelsz

3

hallgatásodba zártad a fájdalmakat
jeges mélységüket együtt tudom veled
s hogy nem lehet beszélni róla
mert ha szólsz a sebek sorra
felszakadnak s a vér ismét kiserken
vörös pipacsbimbók égnek homlokomon
láthatóvá válnak a kések emlékei
s a kéz érintette élő szervek
megremegnek a hűvös félhomályban
látod ennyi maradt útravalónak
ezt viszem hozzád s hozom el tőled
őrzöm magamban minden szavadat
s hallgatásod közös fájdalmainkban
 
 
0 komment , kategória:  Gál Sándor  
BodnárÉva
  2018-03-11 11:09:39, vasárnap
 
  Bodnár Éva

Hazafelé

Hazafelé az úton,
a sötétség körbefon.
Felém nyújtja karját
egy-egy lehajló faág
hatalmas árnyékképe.
Érzem az illatát
otthonnak - hazának?
Vagy csak egy bérbe adott
tanyának? Mindegy.
Más itt a lényeg;
A csontig ható fájdalom,
amibe belesajdulsz,
mikor mindettől
megfosztva érzed magad!
Pedig a föld, min lépkedsz,
suttogva válaszol:
"Tiéd vagyok immár
ezeregyszáz éve,
bármit hozott is
évszázadok réme...!"
Otthon csak itt vagy,
ebben a hazában:
Valahol, Európában...
 
 
0 komment , kategória:  Bodnár Éva  
Kányádi Sándor
  2018-03-11 11:08:16, vasárnap
 
  Kányádi Sándor

Nyergestető

A néhai jó öreg Gaál Mózesre,
gyermekkorom regélőjére is emlékezve

Csíkországban, hol az erdők

zöldebbek talán, mint máshol,
ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar sem tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint a nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.
Úgy is hívják: Nyergestető;
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.
Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetőn, a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.
Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lenn a gyökerekben,
mert temető ez az erdő,
és kopjafa minden szál fa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.
Véres harc volt, a patak is
vértől áradt azon reggel.
Támadt a cár és a császár
hatalmas nagy hadsereggel.
De a védők nem rettentek
- alig voltak, ha kétszázan-,
álltak, mint a fenyők, a harc
rettentő vad viharában.
Végül csellel, árulással
délre körül vették őket,
meg nem adta magát székely,
mint a szálfák, kettétörtek.
Elámult az ellenség is
ekkora bátorság láttán,
zászlót hajtva temette el
a hősöket a hegy hátán.
Úgy haltak meg a székelyek,
mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.

Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben.
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
Darázs Endre
  2018-03-11 10:53:19, vasárnap
 
  Darázs Endre

Hosszú út

Dombsoron túl, nagy hegyen túl -
Ki felelhet? Még mi vár?
Ollóként a végtelenbe
Belé nyes a láthatár.
Egyik éle maga a föld,
Ez a penge fekete:
A másik kék, az ég fordul
Pengeként a föld fele.
Közöttük átvándorolhatsz,
Az olló még szétnyitott,
Kései közt életednek
Kis darabját láthatod
Dombokon át hegytetőig -
Mi lehet még túl azon?
Neki indulsz, hosszú léted
Nem rohan, csak araszol;
Bandukolsz, de a tetőre
Helyetted a gondolat
Jóelőre felfutott már,
Sejdít termő tájakat.
Lassanként te is beéred
S közted s az új láthatár
Közt nincs más, csak puszta végig
S a pusztában a halál.
S hogy a pusztába leszállasz
Homokját művelni meg;
Égignőve felragyognak
Utolszor a kék hegyek.
Félrefordulsz. Ég a földdel
Összecsattan. Végre hát
Megnyugodhatsz. Már kiszabta
Életed a láthatár.
 
 
0 komment , kategória:  Darázs Endre  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.02 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 314 db bejegyzés
e év: 2443 db bejegyzés
Összes: 9011 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 394
  • e Hét: 1832
  • e Hónap: 7077
  • e Év: 664061
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.