Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Rockopera: Mária evangéliuma
  2018-03-11 22:06:53, vasárnap
 
  Mária evangéliuma, Madách Színház - Sáfár Mónika, Sasvári Sándor, Vikidál Gyula


Link







"Két templomot látok a magyar földön, a katolikus és a protestáns templomok nagy egyházait, melyek fölé örök fenségben boltozódik a keresztény magyar ég. A föld, amelyen állnak, az ég, amely reájuk borul: a haza és a hit. Ez kössön össze minket, Testvéreim! Nem járhatunk mi külön utakon, akik mindannyian a Krisztus jelölte úton járunk! Szeressük egymást, és fogjuk meg egymás kezét, keresztény Asszonyok!"

" Magyar Asszonytestvéreim, segítsetek és szeressétek egymást! Ne csüggedjetek soha, bízzatok és higgyetek! Asszonyok! A remény a Ti édes testvéretek! Véletek jár, és csakis Ti vihetitek vissza őt a nemzet életébe. A magyar asszonyok a magyar jövő édesanyái."

(Tormay Cécile )
 
 
0 komment , kategória:  ZENE  
Putyin: orosz állampolgárságú zsidók is lehettek azok
  2018-03-11 21:46:52, vasárnap
 
  Putyin: ,,orosz állampolgárságú zsidók" is lehettek azok, akik beavatkoztak az amerikai választásokba





Putyin orosz elnököt ma meginterjúvolta az amerikai NBC tévéhálózat. Egy kérdésre Putyin elnök azt felelte, hogy azok az oroszok, akik befolyásolni akarták a 2016-os elnökválasztást ,,lehettek zsidók, de orosz állampolgárságúak".

Az interjú teljes szövegét ma tette közzé a Kreml a honlapján

Szó szerint ezt mondta: ,,Nem érdekel egyáltalában, mert nem képviselik a kormányt. Talán nem is oroszok, hanem ukránok, tatárok vagy zsidók, de orosz állampolgársággal, amit szintén le lehet ellenőrizni. Talán kettős állampolgárságúak, talán van amerikai zöldkártyájuk, talán az USA fizetett nekik azért, hogy tegyék meg. Honnan tudhatnánk? Én sem tudom".

Majd megkérdezte az interjúvolót: ,,Önök miért döntöttek úgy, hogy az orosz hatóságok, engemet is beleértve, engedélyt adtak volna bárkinek is, hogy ilyesmit csináljon?"


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Pusztítják Szlovákiában az 1918 előtti műemlékeket
  2018-03-11 21:43:21, vasárnap
 
  Mint a tálibok", úgy pusztítják Szlovákiában az 1918 előtti műemlékeket





Szlovákiában 1992 óta a történelmi épületek vagy épületrészek és műemlékek 37 százaléka tűnt el - mondta Jozef Lenhart művészettörténész a Hospodárske Novinynek nyilatkozva.

,,Nem történt hasonló sehol máshol a civilizált világban. Talán csak a tálibokkal hasonlíthatjuk össze, akik a történelmi emlékeket célirányosan pusztították. Még a második világháború sem okozott olyan károkat, mint ami 1992 óta történt."


fogalmazott. Elmondta, hogy ennek oka, hogy miután a magyar nemesség elhagyta a mai Szlovákia területét 1918-ban, birtokaik és épületeik az egyházhoz kerültek. A rendszerváltozás után pedig olyanokhoz kerültek, akiknek ,,semmilyen kötődésük sem volt" ezekhez a műemlékekhez.

Részlet a beszélgetésből:

,,Miért nem volt kötődésük a műemlékekhez?"
,,Mert nem az ő családtörténetük része, nem az ő örökségük volt. A nemesek generációinak a kastélyok természetszerűleg az otthont jelentették, kiskoruktól ott éltek, elődeik portréi között nevelkedtek. Az új tulajdonosoknak a történelemre nem volt szükségük. Ráadásul, a gyűlölt magyar nemességről volt szó, és velük egyszer és mindenkorra le kellett számolni"

,,A történelmi értéke számukra semmit sem jelentett?"
,,Semmit"

mondta Lenhart, aki szerint a régi épületek új tulajdonosai ,,lelkiismeret nélkül átépítették és az akkori műemlékvédelmi hivatal tiltakozása ellenére például jövedelmező szeszfőzdét építettek".

A teljes beszélgetés itt elolvasható szlovák nyelven. Link


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Vallások | Hórusz szeme | 1-10 |
  2018-03-11 21:28:32, vasárnap
 
  Vallások | Hórusz szeme | 1-10 |


Link

Tíz csodálatos összeállítás az Atlantisz utáni időkről.

Itt olvashatnak bővebben a sorozatról:

Link




 
 
0 komment , kategória:  Vallások | Hórusz szeme | 1-10  
A Nimródi Ősmagyar Mágizmus Föld Tündérei
  2018-03-11 21:17:54, vasárnap
 
  Somlósi Lajos: A Nimródi Ősmagyar Mágizmus Föld Tündérei


Link




 
 
0 komment , kategória:  Videók Hungarian History2  
Kivégzés, elhallgatás és műemlék-rombolás
  2018-03-11 20:51:08, vasárnap
 
  Kivégzés, elhallgatás és műemlék-rombolás - háromszor (1919, 1946, 2009) gyalázták meg a vörösök a mártír-családot





Hollán Sándor és fia államtitkárok voltak, megbecsült polgárai a Magyar Királyságnak. 1919-ben a Dunába lőtték őket a Lenin-fiúk. Emléktáblájukat 1946-ban elpusztították. A kommunista diktatúra alatt még kimondani sem lehetett a két ártatlan áldozat nevét. A Demszky Gábor vezette Budapest a kétezres évek végén megpróbálta megakadályozni, hogy újra elhelyezzék az emléktáblát a Lánchídnál. Demszkyék a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérték, akik elkészítették a kívánt szakvéleményt. Bemutatjuk, hogyan élte túl a vörös polip a rendszerváltást. Hogy hányféle eszközzel lehet megalázni, meggyalázni a mártírok emlékét.

Tizennyolc
- ez a címe a magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház legújabb darabjának, amelyet február 24-én mutattak be Délvidéken, Magyarkanizsán. A tabudöntő mű a világháború utolsó évében játszódik, és a Magyar Királyság utolsó három napját mutatja be. Nem árulunk el nagy titkot azzal, ha kijelentjük: nem a marxista, neomarxista történetírás felől közelíti meg történelmünket. A művet március 9-én pénteken Devecseren adják elő, Budapesten a hónap végén lesz az bemutató. Egy rövid videó az előadásról: Link

saládot
Hollán Sándor és fia államtitkárok voltak, megbecsült polgárai a Magyar Királyságnak. 1919-ben a Dunába lőtték őket a Lenin-fiúk. Emléktáblájukat 1946-ban elpusztították. A kommunista diktatúra alatt még kimondani sem lehetett a két ártatlan áldozat nevét. A Demszky Gábor vezette Budapest a kétezres évek végén megpróbálta megakadályozni, hogy újra elhelyezzék az emléktáblát a Lánchídnál. Demszkyék a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérték, akik elkészítették a kívánt szakvéleményt. Bemutatjuk, hogyan élte túl a vörös polip a rendszerváltást. Hogy hányféle eszközzel lehet megalázni, meggyalázni a mártírok emlékét.

Tizennyolc - ez a címe a magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház legújabb darabjának, amelyet február 24-én mutattak be Délvidéken, Magyarkanizsán. A tabudöntő mű a világháború utolsó évében játszódik, és a Magyar Királyság utolsó három napját mutatja be. Nem árulunk el nagy titkot azzal, ha kijelentjük: nem a marxista, neomarxista történetírás felől közelíti meg történelmünket. A művet március 9-én pénteken Devecseren adják elő, Budapesten a hónap végén lesz az bemutató. Egy rövid videó az előadásról:

Bár már 2018-at írunk, ennek a korszaknak a háttérjátszmáit még mindig nem igazán ismeri a nagyközönség, mivel a sokáig egyeduralkodó baloldali történetírás előbb az elferdítésben és a vörösterror magasztalásában, majd (jobb híján) az elhallgatásban volt érdekelt.
Sokat tehetünk azért, hogy kicsit átértékelődjön a múlt. Mi is részt veszünk ebben a tabudöntésben, hogy egy kicsit megpiszkáljuk azokat a “héroszokat", akiket sokan még mindig minden erejükkel próbálnak védeni. A Pesti Srácokon többrészes történelmi portrésorozattal emlékezünk a hazánk történelmében kulcsfontosságú '18-as és '19-es évre, illetve azokra a kommunista figurákra, akik végzetes hatást gyakoroltak Magyarországra. S persze nem csak rájuk: most két olyan áldozatot mutatunk be, akikre többször, több formában támadtak rá a vörösök.

Idősebb és ifjabb Hollán Sándort először meggyilkolták, aztán megpróbálták eltörölni az emléküket, végül az igazságtételt igyekeztek megakadályozni. A háttérben mindháromszor feltűnik a vörös szín. Kicsit másképp, kicsit más árnyalattal.




A Lenin-fiúk Dunapatajban

TÚSZSZEDÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGBAN

Térjünk vissza 1919-be, a Tanácsköztársaság idejébe, ott végződött és kezdődött ez a történet. Kun Béláék a megtorló akciók és kivégzések mellett túszszedéssel akarták megfélemlíteni a társadalmat, Salamon Konrád történész megkerülhetetlen műve (Nemzeti önpusztítás) szerint összesen 489 túszt ejtettek. ,,A már korábban letartóztatott Bartha Albert és Friedrich István a Gyűjtőfogházban találkozhatott többek között Wekerle Sándor és Esterházy Móric volt miniszterelnökökkel, valamint Darányi Ignác, Lovászy Márton, Hazai Samu, Polónyi Géza, Balogh Jenő, Szurmay Sándor és Szterényi Sándor volt miniszterekkel. - írta Salamon. - De őrizetbe vették Huszár Károly és Simonyi-Semadam Sándor későbbi miniszterelnököket is [...]".

Ehhez a zsarolási művelethez kapcsolódott a vörös terroristák egyik leghírhedtebb gyilkossága is. ,,A Lenin-fiúk részt vettek a túszszedésben is. - folytatta a történész. - Az április 23-án este elhurcoltak között voltak idősebb és ifjabb Hollán Sándor volt államtitkárok.

Az egyik terrorista ifjabb Hollánra különösen haragudott, s közölte is társaival:"Ennek most befűtök. Amikor behívtak katonának, elutasította a felmentési kérelmemet."

Amikor az összeszedett túszokkal a Lánchídhoz értek a két Hollánt leparancsolták az autóról és gyalog kísérték őket az első pillérig. Ott arccal a Duna felé a vaskorlát mellé állították apát és fiát, s a bosszúálló Lenin-fiú közölte velük, elérkezett a kivégzésük pillanata.

"Ezután mindkettőt tarkón lőtték és testüket a Dunába dobták."




Idősebb és ifjabb Hollán Sándor

Mi történt?

Az egyik vörösterrorista haragudott az államtitkárra, mert az nem hagyta, hogy megússza a háborút. Egy olyan alak, aki később már szívesen harcolt - hazája védtelen polgárai ellen.
A Lenin-fiúk gyilkosságát még visszataszítóbbá teszi, hogy Hollán Sándorék teljesen ártatlanok voltak, de a dualizmus korának egyik legelismertebb családjaként tökéletes célpontoknak számítottak. Idősebb Hollán Sándor nagybátyja az a Hollán Ernő volt, aki mérnökként és katonaként is hazánk legnagyobbjai közé tartozott.

Az 1848-49-es szabadságharcban mutatott vitézsége miatt Kossuth Lajos őrnaggyá és Pétervárad hadmérnöki főnökévé nevezte ki. Hollán Ernőt a szabadságharc bukása után internálták, bebörtönözték, de ez sem törte meg. Kiváló mérnökként, a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként baráti kapcsolatot alakított ki Széchényi Istvánnal és Deák Ferenccel, és a magyar vasút létrehozásának egyik legnagyobb alakja lett.




Hollán Ernő / Fotó: Nyugat.hu


Idősebb Hollán Sándor és ifjabb Hollán Sándor államtitkárokként váltak ismertté, utóbbi egy időben a MÁV igazgatója volt. Őket lőtték a Dunába a terrorlegények.

CSERNY-TERRORCSAPATA AKCIÓBAN

A gyilkosságot személy szerint Lázár Andor és Mészáros Sándor követték el, a túszszedésre a hírhedt Cserny József utasította őket. A Tanácsköztársaság bukása után Mészáros és Cserny a bíróság elé került - több gyilkossági ügyet tárgyaltak egyszerre, végül mások mellett Korvin Ottót is kivégezték -, Lázár viszont megszökött.


családot


Hollán Sándor és fia államtitkárok voltak, megbecsült polgárai a Magyar Királyságnak. 1919-ben a Dunába lőtték őket a Lenin-fiúk. Emléktáblájukat 1946-ban elpusztították. A kommunista diktatúra alatt még kimondani sem lehetett a két ártatlan áldozat nevét. A Demszky Gábor vezette Budapest a kétezres évek végén megpróbálta megakadályozni, hogy újra elhelyezzék az emléktáblát a Lánchídnál. Demszkyék a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérték, akik elkészítették a kívánt szakvéleményt. Bemutatjuk, hogyan élte túl a vörös polip a rendszerváltást. Hogy hányféle eszközzel lehet megalázni, meggyalázni a mártírok emlékét.
Tizennyolc - ez a címe a magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház legújabb darabjának, amelyet február 24-én mutattak be Délvidéken, Magyarkanizsán. A tabudöntő mű a világháború utolsó évében játszódik, és a Magyar Királyság utolsó három napját mutatja be. Nem árulunk el nagy titkot azzal, ha kijelentjük: nem a marxista, neomarxista történetírás felől közelíti meg történelmünket. A művet március 9-én pénteken Devecseren adják elő, Budapesten a hónap végén lesz az bemutató. Egy rövid videó az előadásról:


Bár már 2018-at írunk, ennek a korszaknak a háttérjátszmáit még mindig nem igazán ismeri a nagyközönség, mivel a sokáig egyeduralkodó baloldali történetírás előbb az elferdítésben és a vörösterror magasztalásában, majd (jobb híján) az elhallgatásban volt érdekelt. Sokat tehetünk azért, hogy kicsit átértékelődjön a múlt. Mi is részt veszünk ebben a tabudöntésben, hogy egy kicsit megpiszkáljuk azokat a “héroszokat", akiket sokan még mindig minden erejükkel próbálnak védeni. A Pesti Srácokon többrészes történelmi portrésorozattal emlékezünk a hazánk történelmében kulcsfontosságú '18-as és '19-es évre, illetve azokra a kommunista figurákra, akik végzetes hatást gyakoroltak Magyarországra. S persze nem csak rájuk: most két olyan áldozatot mutatunk be, akikre többször, több formában támadtak rá a vörösök.

Idősebb és ifjabb Hollán Sándort először meggyilkolták, aztán megpróbálták eltörölni az emléküket, végül az igazságtételt igyekeztek megakadályozni. A háttérben mindháromszor feltűnik a vörös szín. Kicsit másképp, kicsit más árnyalattal.
A Lenin-fiúk Dunapatajban / Forrás: Rubicon
A Lenin-fiúk Dunapatajban / Forrás: Rubicon

TÚSZSZEDÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGBAN
Térjünk vissza 1919-be, a Tanácsköztársaság idejébe, ott végződött és kezdődött ez a történet. Kun Béláék a megtorló akciók és kivégzések mellett túszszedéssel akarták megfélemlíteni a társadalmat, Salamon Konrád történész megkerülhetetlen műve (Nemzeti önpusztítás) szerint összesen 489 túszt ejtettek. ,,A már korábban letartóztatott Bartha Albert és Friedrich István a Gyűjtőfogházban találkozhatott többek között Wekerle Sándor és Esterházy Móric volt miniszterelnökökkel, valamint Darányi Ignác, Lovászy Márton, Hazai Samu, Polónyi Géza, Balogh Jenő, Szurmay Sándor és Szterényi Sándor volt miniszterekkel. - írta Salamon. - De őrizetbe vették Huszár Károly és Simonyi-Semadam Sándor későbbi miniszterelnököket is [...]".

Ehhez a zsarolási művelethez kapcsolódott a vörös terroristák egyik leghírhedtebb gyilkossága is. ,,A Lenin-fiúk részt vettek a túszszedésben is. - folytatta a történész. - Az április 23-án este elhurcoltak között voltak idősebb és ifjabb Hollán Sándor volt államtitkárok.

Az egyik terrorista ifjabb Hollánra különösen haragudott, s közölte is társaival: >Ennek most befűtök. Amikor behívtak katonának, elutasította a felmentési kérelmemet.<

Amikor az összeszedett túszokkal a Lánchídhoz értek a két Hollánt leparancsolták az autóról és gyalog kísérték őket az első pillérig. Ott arccal a Duna felé a vaskorlát mellé állították apát és fiát, s a bosszúálló Lenin-fiú közölte velük, elérkezett a kivégzésük pillanata.

Ezután mindkettőt tarkón lőtték és testüket a Dunába dobták."


Idősebb és ifjabb Hollán Sándor

Mi történt?

Az egyik vörösterrorista haragudott az államtitkárra, mert az nem hagyta, hogy megússza a háborút. Egy olyan alak, aki később már szívesen harcolt - hazája védtelen polgárai ellen.
A Lenin-fiúk gyilkosságát még visszataszítóbbá teszi, hogy Hollán Sándorék teljesen ártatlanok voltak, de a dualizmus korának egyik legelismertebb családjaként tökéletes célpontoknak számítottak. Idősebb Hollán Sándor nagybátyja az a Hollán Ernő volt, aki mérnökként és katonaként is hazánk legnagyobbjai közé tartozott.

Az 1848-49-es szabadságharcban mutatott vitézsége miatt Kossuth Lajos őrnaggyá és Pétervárad hadmérnöki főnökévé nevezte ki. Hollán Ernőt a szabadságharc bukása után internálták, bebörtönözték, de ez sem törte meg. Kiváló mérnökként, a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként baráti kapcsolatot alakított ki Széchényi Istvánnal és Deák Ferenccel, és a magyar vasút létrehozásának egyik legnagyobb alakja lett.
Hollán Ernő / Fotó: Nyugat.hu
Hollán Ernő / Fotó: Nyugat.hu

Idősebb Hollán Sándor és ifjabb Hollán Sándor államtitkárokként váltak ismertté, utóbbi egy időben a MÁV igazgatója volt. Őket lőtték a Dunába a terrorlegények.

CSERNY-TERRORCSAPATA AKCIÓBAN
A gyilkosságot személy szerint Lázár Andor és Mészáros Sándor követték el, a túszszedésre a hírhedt Cserny József utasította őket. A Tanácsköztársaság bukása után Mészáros és Cserny a bíróság elé került - több gyilkossági ügyet tárgyaltak egyszerre, végül mások mellett Korvin Ottót is kivégezték -, Lázár viszont megszökött. (Ahogyan Kun Béla és a vörös terror legtöbb fontos vezetője). A bírósági ügy 1919 novemberében vezető hír volt a korabeli sajtóban, több újság szélsőséges gyűlölettel írt a bűnösökről - ebben szerepet játszott az is, hogy a Hollán-család köztiszteletben állt -, én inkább a Pesti Hírlap visszafogottabb tudósítását idézném:

,,Vári főügyész előterjesztette vádindítványát, amelyben gyilkosság bűntettével vádolja Cserni Józsefet, Mészáros Sándort [...] és a szökésben lévő Lázár Andor terroristát mint tettestársakat, továbbá Bordon Rudolf sofőrt, Karsai József postaaltisztet és feleségét mint bűnsegédeket - írta a napilap. -

"Karsai József és Karsai Józsefné ellen az a vád, hogy ők, akik gyűlölték a Hollán-családot, besúgásaikkal és adatszolgáltatásaikkal a gyilkosságot előmozdították."

A Pesti Hírlap idézte a meghallgatott Mészáros vallomását: ,,Felmentünk a Lánchídra. A híd közepe táján megállottunk, Lázár egy pisztolyt nyomott a kezembe és azt mondotta, hogy ezt a két embert ki kell végezni. Arccal a víznek állítottuk őket. Balról az idősebb, jobbról a fiatalabb Hollán állott.

"Mi a hátuk mögött állottunk körülbelül egy lépés távolságra. Lázár és én egyszerre lőttünk, mind a kettő nyomban összeesett és meghalt."




Jobbra Cserny, fotó forrása: Rubicon, 2011

A vallomások szerint, amikor jelentették Csernynek az esetet, ő egy ,,rendben van"-nal nyugtázta a gyilkosságot, abban is megegyeznek a források, hogy cigarettával kínálta az egyik résztvevőt. A bíróság természetesen Csernyt is meghallgatta, nem meglepő, hogy azt mondta, egyáltalán nem számított a gyilkosságra: ,,A listán nyolc név szerepelt. Én Sáskát és Lázárt elküldöttem, arra nem számítottam, hogy ölni fognak, mert Lázárról tudtam, hogy intelligens ember" - magyarázta a Pesti Hírlap szerint. Cserny ártatlanságáról most csak annyit: számos gyilkosság mellett az ő nevéhez kötődik a &#8220;körmeneti támadás" is. Cserny 1919. június 22-én fél század vöröskatona élén rátámadt a krisztinavárosi templom körül úrnapi körmenetet járó hívekre, és több lövést adott le rájuk.
Dénes Artúr ügyvéd a támadásban életét vesztette.




Lázár Ernő a korabeli újságban / Forrás: Arcanum.hu

A Friss Újság korabeli cikkében felidézte a Hollánékat feljelentő házmesterpár meghallgatását. Átlátszó tagadásuk a tudósítás szerint még a per közönségét is elszórakoztatta. ,,Ezután Hollánék elbocsájtott házmesterét, Karsai József portást, ennek feleségét és egy lakót hallgattak ki, akiket azzal vádolnak, hogy ők jelentették fel a vörösöknél a Hollánokat, akiket gyűlöltek" - így a cikk, amely a bíróság és a vádlottak párbeszédét is idézte:

,,- Miért kiabálta a ház udvarán, mikor el kellett mennie: 'Ha én most elmegyek és a feleségemnek valami bántódása lesz, kiirtom az egész Hollán-családot.'
- Kérem szépen, ezt én ilyet kiabáltam, nem is mondtam. Én a Hollánok ellen semmiféle feljelentést, besúgást nem követtem el.
- Miért voltak magánál detektívek már a Hollánok elfogatása előtt is?
- Mert figyelték a Hollánokat.

Karsai Józsefnére kerül a sor.
Elnök: Maga nagyon dühös kommunista volt.
Karsainé: Dehogy kérem, méltóságos úr. Sőt nagyon ellene voltam a diktatúrának. (Derültség.)"




Karsai József házmester a korabeli sajtóban / Forrás: Arcanum.hu

Már itt is felbukkant a kommunista diktatúra rettegett kulcsszereplője: a jelentgető házmester. A vörösterroristák védekezése persze igen gyenge lábon állt, a Hollán-gyilkosság mellett több hasonló ügyük volt.

Végül Csernyt és Mészárost is kivégezték (Lázár ugye szökésben volt), a Hollán-ügy többi vádlottja - köztük a besúgó házmesterpár - megúszták börtönbüntetéssel.
Kegyetlen hónapok voltak ezek: a menthetetlen akcióra (vörösterror) jött a menthetetlen reakció (fehérterror), de később konszolidálódott a megcsonkított ország helyzete.

Hollán Sándorék emlékére a család táblát állíttatott a Lánchídnál, és normális körülmények között ez a történet itt be is fejeződne. De jól tudjuk, hogy a huszadik század egészen másról szólt.





Rákosi balra, 1919, Tanácsköztársaság / Fotó: Rubicon, 2011

Az emléktábla túlélte az egyre sötétebb időket, a második világháborús bombázásokat, így egészen 1946-ig a helyén maradt.

Akkor a híd újjáépítésekor megsemmisítették, majd a ,,Hollán Sándor" nevet is megpróbálták kitörölni a történelemből, a leszármazottak szerint az egész család életét megnehezítették. Az Arcanum folyóirat-keresője az 1946 és 1989 közötti korszakra kutatva egyetlen egy találatot sem ad elő a Hollán-család tragédiájáról. Mintha ez a gyilkosság meg sem történt volna.

A helyzet a rendszerváltás után sem változott sokáig, amíg a kétezres végén a család és a Bombagyár blog elérkezettnek látta az időt arra, hogy valahogy visszakerüljön az emléktábla. Harcolni kellett ezért is.




Az emléktábla / Fotó: Tortenelemportal.hu

családot


Hollán Sándor és fia államtitkárok voltak, megbecsült polgárai a Magyar Királyságnak. 1919-ben a Dunába lőtték őket a Lenin-fiúk. Emléktáblájukat 1946-ban elpusztították. A kommunista diktatúra alatt még kimondani sem lehetett a két ártatlan áldozat nevét. A Demszky Gábor vezette Budapest a kétezres évek végén megpróbálta megakadályozni, hogy újra elhelyezzék az emléktáblát a Lánchídnál. Demszkyék a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérték, akik elkészítették a kívánt szakvéleményt. Bemutatjuk, hogyan élte túl a vörös polip a rendszerváltást. Hogy hányféle eszközzel lehet megalázni, meggyalázni a mártírok emlékét.
Tizennyolc - ez a címe a magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház legújabb darabjának, amelyet február 24-én mutattak be Délvidéken, Magyarkanizsán. A tabudöntő mű a világháború utolsó évében játszódik, és a Magyar Királyság utolsó három napját mutatja be. Nem árulunk el nagy titkot azzal, ha kijelentjük: nem a marxista, neomarxista történetírás felől közelíti meg történelmünket. A művet március 9-én pénteken Devecseren adják elő, Budapesten a hónap végén lesz az bemutató. Egy rövid videó az előadásról:


Bár már 2018-at írunk, ennek a korszaknak a háttérjátszmáit még mindig nem igazán ismeri a nagyközönség, mivel a sokáig egyeduralkodó baloldali történetírás előbb az elferdítésben és a vörösterror magasztalásában, majd (jobb híján) az elhallgatásban volt érdekelt. Sokat tehetünk azért, hogy kicsit átértékelődjön a múlt. Mi is részt veszünk ebben a tabudöntésben, hogy egy kicsit megpiszkáljuk azokat a &#8220;héroszokat", akiket sokan még mindig minden erejükkel próbálnak védeni. A Pesti Srácokon többrészes történelmi portrésorozattal emlékezünk a hazánk történelmében kulcsfontosságú '18-as és '19-es évre, illetve azokra a kommunista figurákra, akik végzetes hatást gyakoroltak Magyarországra. S persze nem csak rájuk: most két olyan áldozatot mutatunk be, akikre többször, több formában támadtak rá a vörösök.

Idősebb és ifjabb Hollán Sándort először meggyilkolták, aztán megpróbálták eltörölni az emléküket, végül az igazságtételt igyekeztek megakadályozni. A háttérben mindháromszor feltűnik a vörös szín. Kicsit másképp, kicsit más árnyalattal.
A Lenin-fiúk Dunapatajban / Forrás: Rubicon
A Lenin-fiúk Dunapatajban / Forrás: Rubicon

TÚSZSZEDÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGBAN
Térjünk vissza 1919-be, a Tanácsköztársaság idejébe, ott végződött és kezdődött ez a történet. Kun Béláék a megtorló akciók és kivégzések mellett túszszedéssel akarták megfélemlíteni a társadalmat, Salamon Konrád történész megkerülhetetlen műve (Nemzeti önpusztítás) szerint összesen 489 túszt ejtettek. ,,A már korábban letartóztatott Bartha Albert és Friedrich István a Gyűjtőfogházban találkozhatott többek között Wekerle Sándor és Esterházy Móric volt miniszterelnökökkel, valamint Darányi Ignác, Lovászy Márton, Hazai Samu, Polónyi Géza, Balogh Jenő, Szurmay Sándor és Szterényi Sándor volt miniszterekkel. - írta Salamon. - De őrizetbe vették Huszár Károly és Simonyi-Semadam Sándor későbbi miniszterelnököket is [...]".

Ehhez a zsarolási művelethez kapcsolódott a vörös terroristák egyik leghírhedtebb gyilkossága is. ,,A Lenin-fiúk részt vettek a túszszedésben is. - folytatta a történész. - Az április 23-án este elhurcoltak között voltak idősebb és ifjabb Hollán Sándor volt államtitkárok.

Az egyik terrorista ifjabb Hollánra különösen haragudott, s közölte is társaival: >Ennek most befűtök. Amikor behívtak katonának, elutasította a felmentési kérelmemet.<

Amikor az összeszedett túszokkal a Lánchídhoz értek a két Hollánt leparancsolták az autóról és gyalog kísérték őket az első pillérig. Ott arccal a Duna felé a vaskorlát mellé állították apát és fiát, s a bosszúálló Lenin-fiú közölte velük, elérkezett a kivégzésük pillanata.

Ezután mindkettőt tarkón lőtték és testüket a Dunába dobták."


Idősebb és ifjabb Hollán Sándor

Mi történt?

Az egyik vörösterrorista haragudott az államtitkárra, mert az nem hagyta, hogy megússza a háborút. Egy olyan alak, aki később már szívesen harcolt - hazája védtelen polgárai ellen.
A Lenin-fiúk gyilkosságát még visszataszítóbbá teszi, hogy Hollán Sándorék teljesen ártatlanok voltak, de a dualizmus korának egyik legelismertebb családjaként tökéletes célpontoknak számítottak. Idősebb Hollán Sándor nagybátyja az a Hollán Ernő volt, aki mérnökként és katonaként is hazánk legnagyobbjai közé tartozott.

Az 1848-49-es szabadságharcban mutatott vitézsége miatt Kossuth Lajos őrnaggyá és Pétervárad hadmérnöki főnökévé nevezte ki. Hollán Ernőt a szabadságharc bukása után internálták, bebörtönözték, de ez sem törte meg. Kiváló mérnökként, a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként baráti kapcsolatot alakított ki Széchényi Istvánnal és Deák Ferenccel, és a magyar vasút létrehozásának egyik legnagyobb alakja lett.
Hollán Ernő / Fotó: Nyugat.hu
Hollán Ernő / Fotó: Nyugat.hu

Idősebb Hollán Sándor és ifjabb Hollán Sándor államtitkárokként váltak ismertté, utóbbi egy időben a MÁV igazgatója volt. Őket lőtték a Dunába a terrorlegények.

CSERNY-TERRORCSAPATA AKCIÓBAN
A gyilkosságot személy szerint Lázár Andor és Mészáros Sándor követték el, a túszszedésre a hírhedt Cserny József utasította őket. A Tanácsköztársaság bukása után Mészáros és Cserny a bíróság elé került - több gyilkossági ügyet tárgyaltak egyszerre, végül mások mellett Korvin Ottót is kivégezték -, Lázár viszont megszökött. (Ahogyan Kun Béla és a vörös terror legtöbb fontos vezetője). A bírósági ügy 1919 novemberében vezető hír volt a korabeli sajtóban, több újság szélsőséges gyűlölettel írt a bűnösökről - ebben szerepet játszott az is, hogy a Hollán-család köztiszteletben állt -, én inkább a Pesti Hírlap visszafogottabb tudósítását idézném:

,,Vári főügyész előterjesztette vádindítványát, amelyben gyilkosság bűntettével vádolja Cserni Józsefet, Mészáros Sándort [...] és a szökésben lévő Lázár Andor terroristát mint tettestársakat, továbbá Bordon Rudolf sofőrt, Karsai József postaaltisztet és feleségét mint bűnsegédeket - írta a napilap. -

Karsai József és Karsai Józsefné ellen az a vád, hogy ők, akik gyűlölték a Hollán-családot, besúgásaikkal és adatszolgáltatásaikkal a gyilkosságot előmozdították."

A Pesti Hírlap idézte a meghallgatott Mészáros vallomását: ,,Felmentünk a Lánchídra. A híd közepe táján megállottunk, Lázár egy pisztolyt nyomott a kezembe és azt mondotta, hogy ezt a két embert ki kell végezni. Arccal a víznek állítottuk őket. Balról az idősebb, jobbról a fiatalabb Hollán állott.

Mi a hátuk mögött állottunk körülbelül egy lépés távolságra. Lázár és én egyszerre lőttünk, mind a kettő nyomban összeesett és meghalt".

Jobbra Cserny, fotó forrása: Rubicon, 2011
Jobbra Cserny, fotó forrása: Rubicon, 2011

A vallomások szerint, amikor jelentették Csernynek az esetet, ő egy ,,rendben van"-nal nyugtázta a gyilkosságot, abban is megegyeznek a források, hogy cigarettával kínálta az egyik résztvevőt. A bíróság természetesen Csernyt is meghallgatta, nem meglepő, hogy azt mondta, egyáltalán nem számított a gyilkosságra: ,,A listán nyolc név szerepelt. Én Sáskát és Lázárt elküldöttem, arra nem számítottam, hogy ölni fognak, mert Lázárról tudtam, hogy intelligens ember" - magyarázta a Pesti Hírlap szerint. Cserny ártatlanságáról most csak annyit: számos gyilkosság mellett az ő nevéhez kötődik a &#8220;körmeneti támadás" is. Cserny 1919. június 22-én fél század vöröskatona élén rátámadt a krisztinavárosi templom körül úrnapi körmenetet járó hívekre, és több lövést adott le rájuk. Dénes Artúr ügyvéd a támadásban életét vesztette.

Lázár Ernő a korabeli újságban / Forrás: Arcanum.hu
Lázár Ernő a korabeli újságban / Forrás: Arcanum.hu

A Friss Újság korabeli cikkében felidézte a Hollánékat feljelentő házmesterpár meghallgatását. Átlátszó tagadásuk a tudósítás szerint még a per közönségét is elszórakoztatta. ,,Ezután Hollánék elbocsájtott házmesterét, Karsai József portást, ennek feleségét és egy lakót hallgattak ki, akiket azzal vádolnak, hogy ők jelentették fel a vörösöknél a Hollánokat, akiket gyűlöltek" - így a cikk, amely a bíróság és a vádlottak párbeszédét is idézte:

,,- Miért kiabálta a ház udvarán, mikor el kellett mennie: >Ha én most elmegyek és a feleségemnek valami bántódása lesz, kiirtom az egész Hollán-családot.<
- Kérem szépen, ezt én ilyet kiabáltam, nem is mondtam. Én a Hollánok ellen semmiféle feljelentést, besúgást nem követtem el.
- Miért voltak magánál detektívek már a Hollánok elfogatása előtt is?
- Mert figyelték a Hollánokat.

Karsai Józsefnére kerül a sor.
Elnök: Maga nagyon dühös kommunista volt.
Karsainé: Dehogy kérem, méltóságos úr. Sőt nagyon ellene voltam a diktatúrának. (Derültség.)"

Karsai József házmester a korabeli sajtóban / Forrás: Arcanum.hu
Karsai József házmester a korabeli sajtóban / Forrás: Arcanum.hu

Már itt is felbukkant a kommunista diktatúra rettegett kulcsszereplője: a jelentgető házmester. A vörösterroristák védekezése persze igen gyenge lábon állt, a Hollán-gyilkosság mellett több hasonló ügyük volt.

Végül Csernyt és Mészárost is kivégezték (Lázár ugye szökésben volt), a Hollán-ügy többi vádlottja - köztük a besúgó házmesterpár - megúszták börtönbüntetéssel.
Kegyetlen hónapok voltak ezek: a menthetetlen akcióra (vörösterror) jött a menthetetlen reakció (fehérterror), de később konszolidálódott a megcsonkított ország helyzete.

Hollán Sándorék emlékére a család táblát állíttatott a Lánchídnál, és normális körülmények között ez a történet itt be is fejeződne. De jól tudjuk, hogy a huszadik század egészen másról szólt.
Rákosi balra, 1919, Tanácsköztársaság / Fotó: Rubicon, 2011
Rákosi balra, 1919, Tanácsköztársaság / Fotó: Rubicon, 2011

Az emléktábla túlélte az egyre sötétebb időket, a második világháborús bombázásokat, így egészen 1946-ig a helyén maradt.

Akkor a híd újjáépítésekor megsemmisítették, majd a ,,Hollán Sándor" nevet is megpróbálták kitörölni a történelemből, a leszármazottak szerint az egész család életét megnehezítették. Az Arcanum folyóirat-keresője az 1946 és 1989 közötti korszakra kutatva egyetlen egy találatot sem ad elő a Hollán-család tragédiájáról. Mintha ez a gyilkosság meg sem történt volna.
A helyzet a rendszerváltás után sem változott sokáig, amíg a kétezres végén a család és a Bombagyár blog elérkezettnek látta az időt arra, hogy valahogy visszakerüljön az emléktábla. Harcolni kellett ezért is.

Az emléktábla / Fotó: Tortenelemportal.hu

DEMSZKY ALATT BUDAPEST &#8220;ELFELEJTETTE" A VÖRÖSTERRORT


Már önmagában is szégyenteljes (és önmagán túlmutat), hogy a rendszerváltás után nem került vissza az emléktábla, de kevéssé meglepő, ha azt nézzük, hogy - ha minden igaz, és nem hallottunk ezzel kapcsolatos cáfolatról -

Már önmagában is szégyenteljes (és önmagán túlmutat), hogy a rendszerváltás után nem került vissza az emléktábla, de kevéssé meglepő, ha azt nézzük, hogy - ha minden igaz, és nem hallottunk ezzel kapcsolatos cáfolatról -

Ez még semmi. Bár a civilek gyűjtést indítottak az emléktábla elkészítésére, annak kihelyezését Budapest vezetése egyszerűen megvétózta. A Fővárosi Közgyűlés ,,2008. december 16-i ülésén indoklás nélkül elutasította azt a kezdeményezést, hogy 2009. március 21-re, az 1919-es vörös hatalomátvétel 90. évfordulójára visszakerülhessen a Lánchídra az az emléktábla, amelyet 1920-ban állítottak fel két, ott meggyilkolt áldozat emlékére a családtagjaik" - írta a Magyar Nemzet, amelynek újságírói, néhai Szarka Ágota és Laczik Erika felvállalták ezt a szomorú ügyet. (Nem voltak sokan, a Népszabadság például egy sort sem írt az egészről.)

A közgyűlés egyébként a Magyar Tudományos Akadémia általuk kért (vagy inkább megrendelt) állásfoglalására hivatkozott, amit a napilap kérésére sem hoztak nyilvánosságra.

Annak hátteréről Pók Attila beszélt csak a Magyar Nemzetnek, mint a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese. Ő úgy látta - ismét a Magyar Nemzet cikkét idézem - hogy ,,szakvéleményükben azért nem támogatták az emléktábla visszahelyezését a Lánchíd budai pillérére, mivel ilyen közösségi építményeken ez nem szokás." Ugyanis:

,,Emléktábla az avatónak, építőknek vagy azoknak a személyeknek jár, akik közreműködtek a közösséget szolgáló mű létrehozásában."

Olyan embereknek nem, akiket teljesen ártatlanul kivégeznek politikai célból.




MTA - középen Pók / Forrás: Konyvtar.mta.hu

Az ügyről a Népszava is írt, de a cikk alcíme mindent elárul a valaha még szociáldemokrata újság szellemiségéről:

,,Horthynak már húsz éve is voltak illegális 'rajongói' - A Lánchíd 'történelmi emlékhely' ".


Ennyi. Ebben az interpretálásban, aki a vörösterror ártatlan áldozatainak emléket állítana, az csakis Horthy ,,illegális rajongója" lehet. Nincs más skatulya. A lap idézte az MTA állásfoglalását, ami arra is utal, hogy a Nemzettel ellentétben ők legalább megkapták azt: ,,Az MTA-nál ugyanis arra jutottak a szakemberek, hogy a Lánchíd >olyan nemzeti történelmi emlékhely, melyre csak a saját intézményi történelmükre vonatkozó emléktáblát szabad elhelyezni.

"A Lánchídhoz rengeteg más történet, egyéni sors kapcsolódik, és nincs az a szempontrendszer, melynek alapján el lehetne dönteni, melyik érdemel táblás megemlékezést a hídon, és melyik nem."

Azt javasolták, hogy inkább máshol legyen az emléktábla. Esetleg egy eldugott kis utcácskában. Szempontrendszer, Horthy nevének emlegetése, az MTA okosan kifundált magyarázata. Van egy kifejezés, amit másra alkalmaznak, de itt is eléggé szemléletes: a vörös polip.

Ne tévedjünk, nem véletlenül nem lehetett 2009-ig emléktáblája Demszky Gábor Budapestjén Hollán Sándoréknak, sem a vörös terror egyetlen áldozatának.


Nézzünk egy kis családtörténetet, hogy megvilágítsuk, mire gondolok. Miért viselkedett ennyire vörösként Budapest Demszky alatt? Miért nem volt hajlandó egy ilyen aprócska, békítő gesztus megtételére?

KOMINTERNES NAGYAPA, IMPEXES APA, MAOISTA UNOKA - A DEMSZKY-CSALÁD

Demszky Gábor nagyapja, Demszky Rudolf az első világháborúban fogságba esett, majd a magyar internacionalisták egy csoportjával csatlakozott a Vörös Hadsereghez. Erről maga Demszky ír regényes családtörténetében.




Az Interhelpo / Forrás: Ceskatelevize.cz

Később a nagyapa visszatért Kassára, majd beszervezték ahhoz az Interhelpo nevű szervezethez, ami a Komintern alá tartozott. Demszky és testvére az Interhelpo alkalmazottaiként a Szovjetunióba mentek, de 1926-ban elbocsájtották őket ,,szabotázs és munkahely elhagyása miatt".

(Ezt az indoklást unokája történetét ismerve nehéz nem cinikus szemmel olvasni).

Demszky Rudolf később visszatért Kassára. A kominternes ,,alkalmazott" fia már külkeres és impexes lett (!), unokája pedig először akkor hallatott magáról, amikor maoista tüntetésük miatt egy évre felfüggesztették az ELTÉ-nél.




Ó, a példakép / Fotó: SCMP.com

Demszky Gábor 1972-ben, már jóval az 1968-as csehszlovákiai bevonulás után (amikor már az összes tisztességes, épelméjű ember szakított a kommunista eszmékkel) szervezett társaival szélsőbalos megmozdulást - vörös kokárdával &#8220;lázadtak" -, állításuk szerint (benne van vallomásuk az ABTL-es dossziéban) azért, hogy ezzel válaszoljanak a március 15-ei ,,nacionalista" tüntetésre. Arra, amelynek tagjaira sokkal keményebb büntetés várt, míg Demszkyékkel (ismét a dosszié szerint) kedélyesen elbeszélgettek a rendőrségen, ahol a későbbi főpolgármester megígérte, hogy többé nem támadja be balról a diktatúrát. Nem is tette: szamizdatos és antikommunista lett, majd húsz évig vezette Budapestet.

Nem azt írjuk, hogy ilyen családi és egyéni múlttal nem lehet valaki antikommunista. Mert lehet. De éppen az ellenkezőjének adta a jelét. Ha regnálása idején legalább egyetlen gesztust tesz a vörösterror áldozatai felé, ha vezetése alatt Budapest nem próbálja elgáncsolni a Hollán-család kezdeményezését, akkor Demszky történetét kezelhetnénk pozitívan is. Az unoka fejlődött! Így viszont csak azt látjuk, ő is részese volt annak a harcnak, amelyet a kommunista diktatúra a mártírok ellen folytatott. Ha szándékosan, ha nem.

Előbb megölték őket a Lenin-fiúk, aztán megpróbálták eltörölni az emléküket a Rákosi-porontyok, végül nem engedték kitenni az emléktáblát a Demszky-fiókák. Így telepszik rá a vörös köd Magyarországra.





Demszky és a tojás / Fotó: MTI/AFP

A táblát végül az ellenszélben is felavatták 2009-ben, de sokáig nem állt háborítatlanul.

Ismeretlenek előbb vörös festékkel leöntötték (talán csak nem korunk maoistái?), majd 2009. október 15-én megrongálták, végül ellopták.

A tettesek kilétére máig nem derült fény. Harmadjára (!) 2011-ben avatták fel az emléktáblát. Azóta még nem verték le. Egyelőre?

A borítóképen a vörösterroristákról készült fotó látható. Ennek a forrása is a Rubicon vonatkozó 2011-es száma.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Vas megyében 1950-ben működött az Antibolsevista Gárda
  2018-03-11 20:11:49, vasárnap
 
  Tudta? Vas megyében 1950-ben működött az Antibolsevista Gárda

A lengyel földalatti kommunistaellenes ellenállás emléknapján érdekes ténnyel szembesülhettünk. A Budapesti Lengyel Intézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által szervezett konferencia, akarva-akaratlanul megadva az összehasonlítás lehetőségét, együtt vizsgálta a lengyel és a magyar illegális mozgalmakat.

Sólyom, Szarvas és társaik bevették magukat a hegyek közé. Sólyomot nem sokkal korábban szabadították ki szovjet egyenruhába bújva a csíkszeredai szekubörtönből. A Jugoszláviába szökés lehetőségéről időközben lekésett társaság egy viharvert román csapattal kiegészülve tartós fegyveres ellenállásra rendezkedett be a havasokban, élelemért portyázva onnan ütve rajta a rendőrökön. Szabó Róbert Csaba 2016-ban megjelent, Alakváltók című regényének főhőseit valóságos figurákról mintázta, az ,,ozsdolai betyárokról": Sólyomot, a csapat főnökét a Székelyföldön máig tisztelt Pusztai Ferencről, Szarvast pedig Dézsi Dénesről, akinek holttestét 1954-ben Ozsdolán elrettentésül a hatóságok háromnapos közszemlére tették.

A negyvenes-ötvenes évek Romániájában a körülményekhez képest viszonylag széles, bizonyos helyeken éveken át legyűrhetetlen, ám meglehetősen széttagolt fegyveres ellenállási mozgalom bontakozott ki. (Egy Déli-Kárpátokban működő, a CIA által lőszerrel, puskákkal támogatott csoport például közel tíz esztendőn át tartott ki a román királyi hadsereg egy korábbi tisztje, Toma Arnăuţoiu hadnagy vezetésével.) Hasonlóan akut helyzet alakult ki Ukrajnában, a Baltikumban, illetve a szocialista országok egy részében, leginkább Lengyelországban. Hogy a keleti tömbhöz tartozó más államokban (a három jellegzetes példa Csehszlovákiáé, Magyarországé, az NDK-é) miért nem szerveződött tartós fehérpartizán-mozgalom, annak egymástól eltérő okai voltak.

Csehszlovákiában például a kommunista párt viszonylagos népszerűségnek örvendett az ötvenes évek elejéig, 1968-ig szovjet csapatok sem állomásoztak az országban. Az NDK lakossága a totálisan megsemmisített volt Német Birodalomban pedig a túlélés, a megkapaszkodás lehetőségét kutatta. És persze a közelmúlt sem nyújtott számukra vonzó alternatívát. Magyarország helyzete megint csak különböző volt.

Nemrégiben akaratlan összevetés is szembesíthetett minket a tényekkel: az antikommunista ellenállók március 1-jei lengyel emléknapja alkalmából a lengyel intézetnek és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a PPKE pesti bölcsészkari épületében rendezett konferenciáján egyszerre találkozhatott a közönség a lengyel és a magyar rezisztencia módszereivel. (Lengyelországban 2011 óta ülik meg az emléknapot, felidézve, hogy a Varsóban lévő mokotówi börtönben 1951. március 1-jén végezték ki az egyik legnagyobb illegális szervezet, a Szabadság és Függetlenség Egylet vezetőségének utolsó hét tagját.)

A több száz kilométerrel nyugatra tolt lengyel állam területén 1945 és 1947 között változó hevességű ellenállási mozgalom söpört végig több tízezernyi ,,kiátkozott katona" (az elnevezés a kilencvenes években honosodott meg) részvételével. Az illegális szervezkedést közel kétszázezren segítették közvetlenül, és olyan látványos sikerrel büszkélkedhetett, mint a kielcei börtönben raboskodó 350 ellenálló kiszabadítása. A szám akkor is döbbenetesen magas, ha tudjuk, hogy 1944-ben az illegális Honi Hadseregnek (a ,,kiátkozottak" anyaszervezete) mintegy félmilliónyi katonája harcolt a németek, illetve egyszerre a Vörös Hadsereg bevonuló alakulatai ellen.

A pislákolva a hatvanas évek elejéig kitartó mozgalmat a kommunista fegyveres erők számbeli fölénye mellett két, az illegalitást sikerrel megosztó (a Honi Hadsereg fogságba vetett vezetőivel is aláíratott) általános amnesztiafelhívás gyengítette meg jelentősen - legalább 120 ezer embert ,,pacifikálva" -, továbbá az az egyre nyilvánvalóbbá váló tény, hogy a Nyugat soha nem fog beavatkozni a partizánok megsegítésére. (A magukat feladókat az ígéretek ellenére nemritkán mégis fogságba hurcolták.)

A legendás lovassági kapitányt, Witold Pileckit 1947-ben fogták le a belügyi szervek. Igaz, Pilecki nem az amnesztiafelhívásra jelentkezett: a nyugaton tartózkodó lengyel főparancsnoknak, Anders tábornoknak gyűjtött adatokat a szovjet és lengyel kommunista hatóságok lengyelországi kegyetlenkedéseiről. A kapitány egyébként - mint ezt Jacek Pawłowicz előadása is megerősítette - az egyik legérdekesebb alakja volt az ellenállásnak. Még érettségi előtt álló ifjúként részt vett az 1919-1921 közötti lengyel-szovjet háborúban, miután pedig 1939-ben Németország és a Szovjetunió térdre kényszerítette Lengyelországot, az illegális Honi Hadsereghez csatlakozott. 1940-ben álnéven - azt követően, hogy egy varsói razzián hagyta magát elfogni - beépült az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol ellenállási csoportot épített ki, azon keresztül pedig több-kevesebb rendszerességgel informálta a lágerben történtekről a lengyel földalatti mozgalmat, vagyis közvetve a szövetségeseket.

Azt követően is tette ezt, hogy a wannseei konferencián az iparszerű népirtás megindításáról döntöttek a náci vezetők. Pilecki 1943-as (önmagában is rendkívülinek tekinthető) szökése után hiába biztatta mind a lengyel ellenállást, mind a szövetségeseket a tábor elleni közvetlen támadásra, a fellépést a Honi Hadsereg főhadiszállásán legalábbis túl kockázatosnak tartották. Pilecki részt vett az 1944-es varsói felkelésben, majd a német hadifogolytáborból kisebb kitérővel titokban hazatérve tovább folytatta az illegális munkát. Elfogása után egy esztendővel, 1948 kora nyarán végezték ki.

A Honi Hadsereg és Pilecki kapitány tevékenysége, az antikommunista fegyveres mozgalom lassan nyolc évtizede szerves alakítója a lengyel nemzeti öntudatnak. Az 1945 utáni partizánharc a kezdetektől hangsúlyos beszédtéma volt az országban, újságok írtak róla elítélőleg vagy éppen felemelő hangon, számtalan nyilvános pert tartottak, utóbb jobb-rosszabb művészi alkotások születtek. Az első között kell megemlíteni Andrzej Wajda nemzedékek számára meghatározó, 1958-as Hamu és gyémánt című moziját Zbigniew Cybulskival a főszerepben. (Amikor a Wajda-filmet bemutatták, már alig működött ellenálló csoport az országban; a megmaradtakat pedig a hatvanas évek elejére felszámolták. Az egyik utolsó partizánt, Józef ,,Lalek" Franczak őrmestert 1963 októberében lőtték agyon tűzharcban a belügyi alakulatok.)

Magyarországon nemzeti öntudatunknak nemhogy alakítója, szinte nem is része hasonló méretű és kiterjedésű illegális mozgalom. Egyrészt a lengyelhez vagy akár a baltikumihoz mérhető szervezkedés, mint említettük, nálunk nem létezett. Ami volt, az a fenti példákhoz képest jóval elszigeteltebben, kevésbé látványosan működött. Másrészt politikai téren az ötvenes évek elejéig a magyar társadalom jóval megosztottabbnak tekinthető annak betudhatóan, hogy a háborúnak deklaráltan és persze szomszédainkhoz képest is mi voltunk az abszolút vesztesei a Kárpát-medencében. A tény pedig éveken át bénítólag hatott minden nagyobb hatásfokú illegális tevékenységre.

Nem csodálkozhatunk hát, hogy a hazai társadalom nagy része nem tud arról, hogy nálunk is volt fegyveres szervezkedés a negyvenes-ötvenes években. Hogy ellenállás valóban létezett - véli Bank Barbara -, azt pontosan mutatja a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as és 301-es parcellájában felállított kopjafák sokasága.

Az a több száz ember pedig, akiket 1947-1972 között végeztek ki hazaárulásért, kémkedésért, a ,,népi demokratikus államrend elleni szervezkedés" vezetéséért vagy abban való tevékeny részvételért, a diktatúra ellenállójának tekinthető.

Az egyik legfontosabb előzmény, hogy a háború utolsó hónapjaiban a honvédség hírszerző szerve a németekkel együttműködve titkos fegyverraktárakat létesített a szovjet megszállás alá kerülő országban, és Korponay Miklós vezérkari százados vezetésével megkezdődött a szovjet erők elleni diverzánsakciókra vállalkozó Kopjás-mozgalom szervezése. Korponay felettese (utóbb a hazai szabotázsakciókat és felderítést külföldről szervező Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének vezetője), Zákó András vezérőrnagy 1946 januárjától illegálisan Magyarországon tartózkodva próbált életet csiholni a Kopjás-mozgalomba, valószínűleg nem sok sikerrel. (Zákó végül állítólag öregasszonynak öltözve menekült át Ausztriába.) Tevékenységük összességében leginkább a kémkedésről szólt.

Hogy a kopjások által hátrahagyott fegyverarzenállal mi lett, azt pontosan nem tudni. Közvetett úton valószínűleg juthatott belőle azoknak a (konferencián is előadást tartó Őze Sándor történész által kutatott) dél-alföldi lázadóknak, akik köréből 1949 nyarán a Blahó János gyümölcskereskedő vezette Fehér Gárda kihajtott. Az egyre elviselhetetlenebb paraszti terhek ellen tiltakozó gárdisták a kardoskúti pusztaságban több titkos kiképzésen vettek részt, utóbb próbatámadást is rendeztek. A szervezkedést egy beépített ügynök buktatta le. A vezetőket kivégezték.

A Békés megyében nem sokkal később részben a Fehér Gárda maradványain született Sárréti Brigádokat (későbbi nevén Sárréti Sasokat) jóval kezdetlegesebb állapotban számolta fel az egyik leleplezett ,,összeesküvő", egy megzsarolt katonaszökevény információi alapján az Államvédelmi Hatóság. A tagok összejöveteleiken megbeszélték a híreket, együtt hallgatták az Amerika Hangját és a Szabad Európát, ám fegyverekkel nem rendelkeztek. Igaz, a korábbi földesúr ígért nekik. A lefogottak közül egyébként senkit nem végeztek ki.

A gyors lebukás, a konspiráció hiányosságai, az eredményesen alkalmazott spiclik és provokátorok szinte állandó kísérői a többi ügynek is. A nagy múltú rongyosgárda például az új nemzedék képviselőivel kiegészülve 1945 után a gellérthegyi felszabadulási emlékmű felrobbantására és a Pálffy (ma: Bem) téren álló Radetzky-laktanya elfoglalására készült. (Hamar elkapták őket, 1948-as, 28 főt felvonultató monstre perükben ötüket ítélték halálra.)

Képletszerű a lelkes fiatalokból álló, konspirációs hibák, illetve besúgás miatt lebukott, 1950 szeptemberétől decemberig működő, Vas megyei Antibolsevista Gárda sorsa is. Tagjainak egy része katonai titkokat próbált gyűjteni, hogy nyugatra juttassa őket. Fegyvereket is szereztek, a tanácsválasztások előtt rendszerellenes falfirkákat készítettek, röplapoztak. A gárda vakmerő tevékenységét Széll Kálmán kutatásai alapján ismerhetjük részletesebben. Felgyújtották a szombathelyi lengyár lenkazlait, felrobbantották az Eplény és Veszprém közötti vasúti pályát, fegyverszerzés céljából tűzpárbajba keveredtek rendőrökkel. Közülük viszont éppen azokat végezték ki származásuk miatt - Gyimesi Szilárdot, egy csendőr fiát és Matók Leó hadapródot, akinek édesapja őrnagy volt -, akik a diverzáns akciókban nem is vettek részt.

A hazai viszonylatban utolsó, egyben legjelentősebb fegyveres ellenállás az 1956-os forradalom napjaiban, illetve november 4-e után szerveződött, és tartott ki - például a mecseki ,,láthatatlanok" esetében - 1957 márciusáig.

A hatvanas évektől jelentősebb próbálkozásra nemcsak Magyarországon, de a ,,béketábor" nagy részében sem találhatunk példát. Az elsősorban a polgári lakosság szenvedéseit növelő fegyveres ellenállásnak ekkoriban már nem volt értelme. Hamar rádöbbenhettek erre, akik mégis próbálkoztak a reménytelen helyzetben. Ahogy az Alakváltók egyik partizánja, Dumitru megfogalmazza: ,,Másfél éve bujkálok előlük, és lassan nem érzem, mi különböztet meg tőlük. Mitől vagyok különb, mint egy szekus. [...] Egész falvakat semmisítenek meg. Érted te ezt? Hogy ki okozza a szenvedést, az szinte mindegy annak a szempontjából, aki elviseli a szenvedést. Számukra nincsen különbség köztem, aki miatt agyonverik, és egy szekus között, aki agyonveri."


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Egy kopt keresztény gondolatai
  2018-03-11 20:03:14, vasárnap
 
  Nagyobb a veszély mint gondolnád.

Előszó:
Én a kopt tisztelendő urat személyesen ismerem. Pestszentlőrincen, az ottani reform. kis templom volt a mi ,,törzshelyünk" évtizedeken át, apám pedig pénztárnoka és gondnoka is volt a gyülekezetnek. Néhány éve (6-8?)a koptok megvették a régi kis templomunkat és átalakították a maguk számára, a szomszéd telken pedig - Istennek hála - szép új ref. templom épült. Nagyobb ünnepeken - a Belvárosból - ma is kijárok oda istentiszteletre. Többször találkoztam már, beköszönve ott (de a Parlamentben is) a tisztelendő úrral és mindenkor kedvesen fogadott.





Interjú Youssef Khalil tisztelendő úrral, a Magyarországi Kopt Keresztény Ortodox Egyház vezetőjével.

Ugyanaz megy végbe most a földrészen, ami 1400 évvel ezelőtt történt Egyiptoman. A koptok naivan elhitték az araboknak, hogy békés szándékkal érkeztek és szeret-nének az országban letelepedni. A Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője szerint a migránsok nem menekültek és szeretnének az országban letelepedni. Céljuk az iszlám terjesztése Európában, ahova a gazdag arab országok küldik őket. Youssef Khalil azt mondja: idővel nemcsak Németországot veszik célba, hanem a teljes földrészt. A főpap emlékeztet rá, hogy Egyiptomban amikor a Mozlim Testvéri-ség uralkodott egy évig, "az a legsötétebb korszak volt". A gond az iszlámban van, a Korán a probléma forrása: olyan fejezeteket tartalmaz, amelyek megparancsolják a muszlimnak, hogy megölje a hitetleneket. Nem vallási vezetőként, hanem magyar állampolgárként mélyen egyetért Orbán Viktor bevándorlással kapcsolatos intézkedéseivel. A kormányfő tisztában van a kialakult helyzettel, érti is, mi történik. Azok, akik most Európába jönnek, valójában nem menekültek. Ha azok lennének, mehetnének Szaúd-Arábiába, az emirátusokba, Katarba, azokba az országokba, amelyek dúskálnak a pénzben.

Ezek a gazdag országok éppen azért nem engedik be, sőt küldik őket, hogy megszállják Európát.

Anno - megszállták az országunkat. Mintha csak újraolvasnám a történelmet, csak most sokkal gyorsabb a ritmus. Tíz év, és az európaiak nem találnak maguknak helyet a saját országukban. Sötét jóslatát a főpap azzal indokolja, hogy az iszlám kihasználja az európai mentalitást, naivitást, az emberi jogokat, azt, hogy a
keresztény értékeket itt betartják. Az EU-ban számos kártékony lobbi létezik a keresztény tanítás ellen. A sátán kihasználta, hogy Istent a balliberálisok kiutasították Európából. Azok az alapvető keresztény értékek (a másik ember elfogadása, segítése) amelyeket az európai mentalitás még mindig elfogad, okozzák, hogy a földrész megnyitotta a kapuit az iszlám térhódítás előtt.

De, az ellenség segítése ostobaság, a leendő gyilkosokat vissza kell utasítani. Youssef Khalil szerint a polgárháború elől menekülő szírekhez sok török is csatlakozhatott. Törökország nem csatlakozhatott az Európai Unióhoz, erre a törökök úgy reagáltak: akkor ők viszik be az iszlámot Európába, s kiderül, ki uralja majd a másikat. Törökország úgy fogad be menekülteket, hogy nem biztosít nekik lakást, élelmet, orvosi ellátást, munkát, egyebet. Libanonban és Jordániában is hasonló a helyzet. A főpap szerint a migránsáradatot már nem lehet feltartóztatni.
"Akik megérkeztek, már bőven elegen vannak. Számoljon utána, mennyibe kerül az államnak, ha valakinek négy felesége van, és mindegyiktől születik öt gyereke, a kormány mindannyiuknak fizeti az iskoláztatást, egészségügyi ellátást. Azután majd átveszik a magyarok helyét. (...) Meg fogják szállni egész Európát. A csalit már bekapta a földrész."

Ezek az emberek nem integrálhatóak, szándékuk sincs erre, hiszen éppen azért jönnek, hogy terjesszék az iszlámot, és nem azért, hogy beolvadjanak.

Idő, nem sok idő kérdése, és Európa mohamedán kontinens lesz.

A terroristák már Európában vannak. Akik jönnek abban hisznek, hogy ha az európaiak felveszik az iszlámot, (mert felvetetik velük erőnek erejével !) akkor ők a mennyországba kerülnek.

És ugyanaz a kéz, amely most segélyért folyamodik, megfogja a kést, és ...... ellenünk fordul.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Elhunyt M. Szabó Imre
  2018-03-11 19:57:02, vasárnap
 
  Élete hetvenhetedik évében, 2018. március 6-án elhunyt M. Szabó Imre - értesültünk a közíró, dokumentumfilm-készítő fiától, Szabó Gergelytől.





2018. március 6-án, életének 77. esztendejében elhunyt M. Szabó Imre, újságíró, dokumentumfilmes, műsorvezető.

Erdélyből menekült szülők gyermekeként Budapesten született, 1941-ben.

Az 1960-as évek végén a Magyar Rádióban kezdte el riporteri pályáját, majd a Népszava eseményriportere lett. A rendszerváltás után a Duna Televizióban Amerikai magyar életsorsok címmel 70 portré- és dokumentumfilmet forgatott Amerikában és Kanadában az ottani emigráció történelmileg jelentős alakjairól, tanúiról. A Pesti Hírlap munkatársa is volt, és a Magyar Rádió számára is készített riportokat az 1990-es években.

Karrierje csúcspontjának a 2002-es kampányban a Népszabadságban megjelent, hamis "Teller-levél" leleplezését tartotta, maga Teller professzor bevonásával.

2004-től Magyarok Világa címmel heti egyórás élő adása volt a ZENIT TV-ben, majd 2006-tól a Budapest TV-ben.

Több egyéb elismerés mellett 2000-ben a magyar Rádió Nívódíját, 2004-ben Európa Érmet kapott. 2010-ben az Európa Díjat, majd 2012-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést nyerte el.

"Temetése a Pestszenterzsébeti temetőben lesz, március második felében. Gyászolja felesége, fia és rengeteg ismerőse, tisztelője" - áll a fiától kapott üzenetben.

Egy 2007 októberében, a valtozast.hu oldalon megjelent önéletrajzi írásában így fogalmazott:
"Megszállottként rohantam oda, ahol történt valami, ahol emberek lelkébe lehetett belelátni, segíteni rajtuk. A kersztény szellemiség vezérelt, a szolidaritás belső kényszere határozta meg munkámat, életfilozófiámat - s határozza meg a mai napig. A politikai minősítés szinte mostanáig elkísér. Pályámon mindenütt előbukkant s hátrányba kerültem miatta. Állandó küzdelemmé vált az életem. A Rádió örök szerelmem maradt. (...) Részt vettem a 2006-os választási kampányban, a FIDESZ-t, azon belül is Orbán Viktort támogatva. Legalább 6-800 családnál jártam. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy mekkora kárt tettek ennek a jobb sorsra érdemes, sokat szenvedett magyar népnek a tudatában a kommunisták. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy majd a keresztény-nemzeti-polgári Magyarországon magyar szellemű média váltsa fel a tudat-túszejtők hadát. Ez napjainkban felér a lehetetlennel... Ezért is dolgozom, változatlan hévvel".

(demokrata.hu)

Forrás: Link




 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
A SASFA márciusi vendége: Wéber Krisztina
  2018-03-11 19:47:06, vasárnap
 
  A &#8220;Farkasréti Esték" sorozat keretében a SASFA márciusi vendége:


WÉBER KRISZTINA

művészettörténész


"A történeti festészettől a nagybányaiakig"


Az előadás időpontja: 2018. március 28. este hat óra.

Helyszíne: a Farkasréti Általános Iskola Bp. XI., Érdi út 2.

Mindenkit szeretettel vár:

a Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete

OTP 11712073-21074363

Mobil: +36 70 280 4089

A belépés díjtalan!

.

www.sasfa.hu sasfa@t-online.hu



,,A magyar képzőművészet legizgalmasabb és nem utolsó sorban egyik legnagyobb hatású korszaka, a történeti festészet kialakulásától a modern magyar festészet megszületéséig, nagyjából az 1850-es évektől 1914-ig terjedő időszaka. Mi volt a háttere és jelentősége a sokak által még ma is lenézett, lesajnált történeti festészet megszületésének és a képzőművészetben később bekövetkezett változásoknak. Sok érdekes adalékkal fűszerezve többek között, ezekre a kérdésekre kaphatnak válaszokat az érdeklődők."



 
 
0 komment , kategória:  SASFA Egyesület  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.02 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 136 db bejegyzés
e év: 1146 db bejegyzés
Összes: 24087 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 2951
  • e Hónap: 32915
  • e Év: 2061123
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.