Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll . . . . ! ! ! Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Barth Ferenc: Ernyő alatt
  2018-03-11 07:07:22, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Barth Ferenc  
Szilágyi Hajnalka: A múzsák veled halnak
  2018-03-11 07:04:50, vasárnap
 
  Szilágyi Hajnalka:

A múzsák veled halnak


Megfagyott tintádba
mártod éjfekete tollad
fáradt arcodon itt maradt
múzsák szavait írod
karcos világodban
kisodródott álmok
homályos tükörképei
ábrándos múltként
szilánkokra hull szét
émelygő furcsa csend
sikolt újra valóságot
hideg kezekkel vacogod
soraidba zárt magányod
sarokba kuporodó léted
holtköltői reményed
fehér gyűrtvásznadon
már nem hagy nyomot
ökölbe szorított tenyereden
csak a kusza vonalak
mutatják költői sorsod
múzsákba csókolt lelked
elveszett betűit keresed
elindulsz a sikátorba
mi nem visz sehova
csak bolyongsz rajtuk
kanyargós rímekkel
s nem találsz már haza . . .

. . . . . most lépteid kopogása
a vakon didergő holdvilágban
kongó vágyként átlép
egy farkasüvöltő éjjelen
a megfagyott sínekre . . . .

2007. szeptember 5.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Hajnalka  
Kölcsey Ferenc: Drégel.
  2018-03-11 07:02:53, vasárnap
 
  Kölcsey Ferenc:

Drégel.


Fellegi bérceiden, oh Drégel vára, kereslek.
Merre valál? Tornyod honnan emelte fejét ?
Szondi hol állt? repedő kebelén hol csorga le vére ?
Nyughelye hantjai közt hol nyögdel az estveli szél ?
Puszta vagy, oh kiomolt vér szent helye! néma homály leng
Vad komor árnyában szirteid orma felett.
Ah, de romod tetején az örök hir égi virága
Csillagi fényében századok óta virul !

Cseke, 1825. május

Esztergom és Vidéke, 1884. nov 9.

A ,,Magyar Salon“ novemberi füzetéből.
 
 
0 komment , kategória:  Kölcsey Ferenc  
Ady Endre: Csókokban élő csóktalanok
  2018-03-11 07:01:52, vasárnap
 
  Ady Endre:

Csókokban élő csóktalanok


Mindent akartunk s nem maradt
Faló csókjainkból egy falat,
Vágy, emlék, bánat, cél, okság,
Egy pillanatnyi jóllakottság.

Vonaglottunk bízón, nagyon,
Hűs estén és hideg hajnalon.
Pállott harctér szegény testünk
S jaj, örömre hiába lestünk.

Roskadjunk le a Sors előtt
Két gyáva, koldus csókmívelők.
Mindegy, kik küldték, kik adták,
Nem ért a csókunk egy fabatkát.

Több voltunk, jaj, tán kevesebb,
Mint a hajrás, kis szerelmesek.
Túl vánkoson, leplen, ingen
Sírva láttuk meg: ez se Minden.

Be búsak vagyunk, be nagyok,
Csókokban élő csóktalanok,
A Végtelent hogy szeretjük:
Sírunk, csókolunk s újra kezdjük.
 
 
0 komment , kategória:  Ady Endre  
Keleti Arthúr: Egy elvérzett nyár siratása
  2018-03-11 07:00:15, vasárnap
 
  Keleti Arthúr:

Egy elvérzett nyár siratása


Ma minden oly elhervadt, oly beteg,
mélyebbnél-mélyebb, hűvösebb az éj,
s a sóhajokkal terhes őszi szél
beteg virágok parfümjét illatozza.

Ma mindenütt egy mult nyár gyásza ül,
úgy zörögnek a halott levelek,
mint karcsú, fehérleples szellemek.

S úgy fojtogatnak a sóhajaim,
úgy panaszkodnak, sírnak, marnak,
a siket, vak éjjen keresztül
messzire-messze elébed szaladnak,
. . . csak megszületnek és meghalnak.

Búsuló, fájó gondolatjaim,
sok szőkefejű éneklő gyerek
szoknyád körül félőn körbe tipeg . . .

kis halvány ajkuk ijedten remeg,
húsos kezükkel feléd intenek.
(Mint egy Rubens-képen.)

Ma minden oly elhervadt, oly beteg,
mint egy remegő, lázas kis gyerek,
mint megtérő borús emlékezet.

Ma mindenen a volt nyár gyásza ül,
s átvéve várost, erdőt, hegyet, tavat,
messze repül egy vérző gondolat,
hozzád repül egy késő gondolat . . .
s meggyászol egy gyáván elhullt nyarat.

Keleti Arthur: A kámzsás festő strófái; 1912.
 
 
0 komment , kategória:  Keleti Arthúr  
Kvassay Ede: Egy szép álom.
  2018-03-11 06:58:07, vasárnap
 
  Kvassay Ede:

Egy szép álom.


Ketten ülünk egy este
A hársak alkonyán,
Mögöttünk egy bokorban
Dalt zeng a csalogány.

Mögöttünk rózsaágon
A fülmile dala,
Szivünk hő érzetének
Bűvös viszhangzata.

Szivem sziveden nyugszik,
Ajkam az ajkadon,
Oly szép vagy, mint a rózsa
Tavaszi hajnalon.

Szemed gyémánt világa
S e tündöklő könyár:
Harmatgyöngyökben fürdő
Mosolygó napsugár.

A berki dal elnémul,
Az éji csend beáll,
Csak langy zephyr sóhajtoz
Virágok álminál.

. . . Ott tündöklik felettem
Szerelmem csillaga,
Boldog szivembe zárva
A menyország maga !

Hölgyfutár, 1863. január 17.
 
 
0 komment , kategória:  Kvassay Ede  
Jörgné Draskóczy Ilma: Plein air.
  2018-03-11 06:57:00, vasárnap
 
  Jörgné Draskóczy Ilma:

Plein air.


Zuhogva ömlik alá a fény,
Gyémánt sziporkát szór a fövény
S én nyitott szemmel a napba nézek !

A szemem állja. Szivembe' bent,
Vakítóbb tűzék forrása reng,
Az a nap izzóbb, ,,mi ott benn éget !

Te tűzkoronás arany-király !
Sugárkincseddel nehogy megállj,
Mig minden bimbó virággá nem lett:

Mert, ha az én szivemből kicsap
A bíborcsóvás lángnyilu nap :
A tar-galyon is koszorúk'lengnek ! !

a_het_1909. deczember 18.
 
 
0 komment , kategória:  Jörgné-Draskóczy Ilma  
Wimberger Anna: Csendes vers az állatokhoz
  2018-03-11 06:55:42, vasárnap
 
  Wimberger Anna:

sendes vers az állatokhoz


Állatok! Testvéreim,
szilaj szépek és néma tűrők!
simitón és szeretettel szeretnék szólani rólatok
s nagy, meleg barmok közt élni zöld havason.
örülni az égnek a kéknek, a gyepnek
és a ti barna szemetek szelíd tavának.
De városban élek.
Mészároskocsik döcögnek el mellettem,
fürtökbe lógázva kicsiny, lemészárolt borjakat -
s szégyenkezem.
Mert néha, borongó délután, ha meggyül a magány
s a szives szó ugy kellene,
hozzám jön a kutyám s térdemre hajtja fejét.
És én tudom, hogy ő, ki gyerekségemből
a tiszta jóságból maradt, megért,
s engem édenből, közösség kertjéből
kihullott embert -
sajnálva visszahív.

Kazinczy Évkönyv Košice. 1928.
 
 
0 komment , kategória:  Wimberger Anna  
E. Kovács Gyula: Nézek, nézek reád . . .
  2018-03-11 06:54:31, vasárnap
 
  E. Kovács Gyula:

Nézek, nézek reád . . .


Nézek, nézek reád . . . s azon veszem észre,
Könycsepp ereszkedik mind a két szememre,
Forró, meleg könycsepp . . .
Lassan lángba borul bús halavány arcom,
Keblem emelkedik, feszül . . . s azt gondolom,
Hogy szivem reped meg . . .

Tekinted rajtam véletlen megakad,
És én elfordítom előled arcomat,
Holott azt óhajtom,
Hogy lásd, vizsgáld, s végre találd ki: miért az ?
Mit jelent a könycsepp, mit a lángborulat,
Szememen, arcomon.

De mintha érzeném, hogy meg úgy sem érted,
Titkos ösztön késztet rejteni előtted
A benn kelő morajt.
Mintha azt susogná belülről valami,
Ha eddig nem értett, nem fog megérteni,
Ne várd a gúny-kacajt . . .

Talán jobb is lesz, ha elválunk örökre,
Kelletlen szerelmem ne legyen terhedre,
Ne boszantásodra.
Ne lásd, ne tud soha, hogy a köny szememben
És a láng arcomon: csalódott szerelmem
Fojtogatott kínja.

Hölgyfutár, 1863. január 27.
 
 
0 komment , kategória:  E. Kovács Gyula  
Benke Rita: Reggeli gondolatok . . .
  2018-03-11 06:50:27, vasárnap
 
  Benke Rita:

Reggeli gondolatok az ablaküvegen innen és túl,
amikor semmi sem mozdul

Vándorolva csodálom a
tünékeny napok rohanó lépteit.
Szemem az égre vetem
és nézem a porban fürdő
lábam ujjait. Nehezen
ébrednek bennem a
méltatlankodó szavak,
néha nem találok helyettük
okosabbakat, olykor elbújnak
a szépek - csak olyanok, mint
az élet
Bámulok a messzeségbe:
belefürdik szemem az erdő
sötétjébe. Lobog bennem
a szél, lengeti hajam, hogy
belekoccan a fogam.

Nem értem ezt a búgó ragyogást
ott keleten. Mégis kinézek az
ablak mögé.
Ott túl. Az üvegen túl.
Ott van a hajnal. És mi van itt
Bennem?
 
 
0 komment , kategória:  Benke Rita  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.02 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 311 db bejegyzés
e év: 2470 db bejegyzés
Összes: 32366 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1887
  • e Hét: 8264
  • e Hónap: 27509
  • e Év: 1982926
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.