Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Kulcsár Tibor
  2018-03-12 09:18:57, hétfő
 
  Kulcsár Tibor

Szerelmes vers

Így még nem szerethetett soha más
Tünemény vagy isteni látomás
nem
több vagy annál
csak te vagy te magad
akit vártam
akit megálmodtalak
bűvös képzelet
megtestesült anyag
s minden vagy nekem

Így még nem szerethetett soha más

Szeretem szemed tiszta sugarát
vonzó mélyét nézésed melegét
szeretem íves szép szemöldököd
mely úgy szunnyad el a szemed fölött
mint alkonyatkor tóparton a sás
szeretem ha vállamra hajtod a fejed
hogy ujjaim mint félénk kisnyulak
hajad éjsűrűjében elrejtőzzenek
és szeretem csókolni a szád
mely kegyetlen és konok ha dacolsz
mint februári zúzmarás fagyok
szeretem csacska vidám kacajod
mely úgy csilingel ajkadon
mint rendületlen zord sziklák alatt
sebes folyású friss hegyi patak
szeretem büszke melleid
e két forrongó tűzhányó hegyet
szeretem karcsú nádszálderekad
formás bokádat
pávaléptedet
szeretem a zajló zsibongó várost
ahol élsz
ahol megszerettelek
szeretem az utcát a teret
amerre jársz
ahol veled megyek
a hajunk borzoló kósza szellőt
lábunk alatt a szürke járdát
a kigyulladó neonfényeket
szeretem a forró nyáréjszakát
ha ránk szakad a csillagrengeteg
úgy őrizlek
mint vén országút
tovatűnt vándor fáradt lábnyomát
s fájva engedlek el
hogyha válsz
mint ősszel
hulló levelét az ág
s ha visszatérsz
fogva tartalak
mint hullámzó kék vizét
a part
vagy mint szálló szelíd felhőnyáját
az ég
A széles világ
így teljes csak
veled
mint galaktikák
s csillagrendszerek
róják körötted végtelen útjukat
s rólad szóló kusza verssorok
mert tünemény vagy
isteni látomás
bűvös képzelet
megtestesült anyag
nem
több vagy annál
csak te vagy
te magad
a minden vagy nekem
s mint hatvan perc az óra idejét
betöltöd életem





 
 
0 komment , kategória:  Kulcsár Tibor  
Bágyoni Szabó István
  2018-03-12 09:09:01, hétfő
 
  Bágyoni Szabó István

Úgy őrizlek
Verának

Úgy őrizlek, mint aranyát a harmat:
hajnalban rejti el, hogy este
égőtisztán elővehesse -
így őrizlek, tartalak önmagamnak,

hogy éltessél, mint utcasort a lámpák
falun, ha fáradtan kiülnek...
(A percek milyen keserűek
lennének, hogyha fényszemük nem látnák!)

Úgy őrizlek, mint harmatot a száraz
falevél: noha szomja gyötri, éhe -
fölszívná..., csakhogy tartja a gyökérre.

Így őrizlek önmagamnak, vigyázlak,
a nedvem vagy, fényeid bennem élnek:
elvesznék, hogyha elveszítenélek. -
 
 
0 komment , kategória:  Bágyoni Szabó istván  
Sükei Károly
  2018-03-12 09:06:10, hétfő
 
  Sükei Károly

Lenne végtelen hatalmam......

Lenne végtelen hatalmam:
Elvinnélek messze, messze;
Tul a tengerek hullámin,
Ábrándos boldog szigetre.

Hol a nap, mint szelid csöndes
Égi pásztortüz világol:
Hol a fölleg árnya fényes,
Mint holdsugárból szőtt fátyol.

Hol a vész megtört zúgása
Illatban fürdött fuvalom:
Lepkét, madárt elringatni
Virágkelyhen, pálmalombon.

Hol a légi összezsongás
Titkos-édes tündérének:
Mintha csak viszhangja volna
A szív boldog érzetének.

Hol a szó, az ajk elnémul,
Mert az érzelem világa
A kölcsönös rokonszenvnek
Egy kifejlett mágnesálma.

És hol örök ifjuságban
Halad az élet folyása,
Mint egy tündér ősregének
Szájról szájra vándorlása.
 
 
0 komment , kategória:  Sükei Károly  
Sun Belle
  2018-03-12 09:03:37, hétfő
 
  Sun Belle

Úgy..

Úgy mennék bárhova, csak messze, csak el innen
Ahol se bánat, se gyűlölet, se fájdalom nincsen
Ahol csak az marad velem, amit én a szívemben
Féltve, őrizve megtartottam, s magammal vittem
Ahol mindig süt a nap, és szabadon úgy élhetek
Hogy szeretnek akkor is, ha néha hibázok, tévedek
S a sötét felhőket fejem felől úgy elsodorja a szél
Hogy testem-lelkem végre érzi: őszintén, igazán él.
 
 
0 komment , kategória:  Sun Belle  
Hervay Gizella
  2018-03-12 09:02:29, hétfő
 
  Hervay Gizella

Villogó

Fáj a fehér a szemnek,
fáj a szívnek a lobogás,
nehéz tartani a szépet,
a fájdalom bentről rákiált.

Levélen könnyű, fehér tavirózsa,
tenyereden súlyos, fekete.
Letépnéd szívedről az indát,
rád tekeredik, nem bírsz vele.

Homlokodon kinyílik-e
tündöklőn a nyugalom?
Ellene fordult a szépség —
segítse sötét fájdalom.

Van úgy, hogy bánt a szépség,
szíven üt egy fehér ruha,
ha szíved helyén az emberiség
vacog százados rongyaiban.
 
 
0 komment , kategória:  Hervay Gizella  
Bihari Sándor
  2018-03-12 09:01:26, hétfő
 
  Bihari Sándor

Itt Téged írnak a betűk

Ahol éppen nem vagy, mindig hiányzol onnan.
Hívlak, mint a papírra a verset, önmagamban,
és öntudatlan is, akár a sejteket a sejtek.
Úgy írom, mint csillagot az éjszaka: szeretlek.
Ó, ha tovább tudnám azonképp mondani, amit
s ahogy elkezdenek újra meg újra tested vonalai!
Mint kívülem a csontjaimra szabott egyedüllét,
te légy eszméletemre tapadva bévül a hűség,
és ha kiállítanak egymagad a Sarkcsillag alá,
nem hagyom, hogy kikezdjen veled a halál.
Már eltakarna, ahogy zsúfolódik körül a köd,
feléd tolong az ősz elnévtelenedő virága, bokra közt.
A betűkhöz betűket írsz. Itt téged írnak a betűk.
Most ahol jársz, ahol állsz, a Nap idesüt.
...
 
 
0 komment , kategória:  Bihari Sándor  
Szalay Fruzina
  2018-03-12 08:59:27, hétfő
 
  Szalay Fruzina

Violák

Kihajolva a napos útra,
A violák már nyílnak újra.

Ó milyen édes, bús varázs van
A violáknak illatában!

Mikéntha csak szívembe szállna
A tizenöt év aranyálma!

Ó rózsakor, midőn az égbolt
Olyan sugárzó, tiszta, kék volt!

S a falut szinte újra látom
Meleg, nagy, délutáni árnyban.

A kedves kis ház ereszébe'
Ott még a régi fecske fészke.

Lombos még a szederfa ága,
Az én nevem van rajta vágva.

A zöld pad! Rajta hányszor ültem,
Víg fecskék nyilaltak körültem.

S az udvar, violával tele,
Oly édes illatot lehele!

Zöld udvar, violák körötte,
Legyetek százszor is köszöntve!

Házacska, állj mindig vidáman
Édesen lengő illatárban.

Mosolygó nyári nap sugára
Hulljon rád, nyájas fénnyel, áldva!

S ne legyen - telnek bár az évek,
Soha üres a fecskefészek!
 
 
0 komment , kategória:  Szalay Fruzina  
Szenes Hanna
  2018-03-12 08:58:03, hétfő
 
 
Szenes Hanna

Harmónia

A természet csupa ellentét:
Nappali fény és éji sötét,
Kopár hegyek és virágos völgyek,
Piciny fűszálak, hatalmas tölgyek.
A komor észak és a dalos dél,
A tikkasztó nyár és a dermesztő tél.
A chaos, a rend,
A zaj és a csend,
A föld és az ég,
A kezdet és a vég.

És ellentmondás a történelem.
Egyéni érdek és honszerelem,
Viszálykodás és tömörülés,
Az Isten nevében emberölés,
Felszökő pálya és letört vonal,
Bonyolult cselszövés, szakadt fonal.
A szolga, az úr,
Az angol, a búr,
A tömlöc, az őr,
A béke, a tőr.

És mind csupa hegy-völgy és mind csupa véglet,
Az emberi lélek, az emberi élet.
Lobogó érzések, lehiggadt ész,
Feszülő tervek és remegő kéz.
A tett és a szó,
A rossz és a jó,
A csonka, az ép,
A rút és a szép.
S a számtalan végletnek egy az ura
Világot átfogó harmónia.
 
 
0 komment , kategória:  Szenes Hanna  
Morlin Imre
  2018-03-12 08:55:54, hétfő
 
  Morlin Imre

A csend

A csend: tükör.
Jól megláthatod énedet benne.
Azért a zaj, mit magadban,
s magad körül csapsz,
önismereted rossz veszedelme.

A csend: sima víz.
Mélységek titkait láthatod benne.
Jaj, földi göröngyöt ne hajítsál bele,
mert fodrot vet színe,
s elvész hajótöréseid megsejtett kincse
szemed elől,
elvész örökre.

A csend: égi zene.
Nem a halál holt némasága,
vagy süket fülek tunya balgasága,
hanem: csupa csend-harmónia.
Neszezése szent visszhangoknak.
Jaj, disszonáns akkordjai ne csúfolódjanak!
Sohse hallod többé, mit hallanod kéne,
és a szent csend megcsúfolt zenéje
hallásod elől
elvész örökre.

A csend: imádság.
Szíved legmélyén a Lélek sóhaja.
Vágyaid kimondhatatlan óhaja
száll fel az égre, mint hajnali pírban
tiszta tó párája,
mint hangtalan szép virág, hangtalan illata,
a csend imádkozik benned.
Jaj, el ne fojtsátok a Lelket,
mert a csend imája,
mint hervadt lelked elhervadt virága
illattalan marad,
így marad örökre!
 
 
0 komment , kategória:  Morlin Imre  
Lauka Gusztáv
  2018-03-12 08:53:29, hétfő
 
  Lauka Gusztáv

Drámai hatás vagy hatásos dráma

(ironia)

A darab címe: ,,éjkirály"
Személye van hetvenkilenc.
Öt felvonás és egy Tableaux,
A változás külön kilenc.

Esik eső, jég és dara,
Villámlik csuful és dörög,
Többnyire éj van és sötét,
Ezerféle eszköz zörög.

Döfés: ,jaj nekem meghalok'
Döfés: ,,oda vagyok kedves"
Döfés: ,,,Ezt nem érdemeltem'"
Döfés: ,,,,ingem vértől nedves.""

Döfés: ,kiméld meg gyermekem'
Döfés: ,,Éppen a szívemen"
Döfés: ,,,Oh jaj, huh, juj nekünk"'
Döfés: ,,,,halok! él nemzetem.""

Négyet a mennykő is megüt,
Tizenkettőt vihar temet;
Vagy tízet megsirathatunk,
Bizon szenvedtek eleget.

A darabnak szép vége lesz,
Mind boldog ki el nem hala,
El is felejtém mondani -
Büdös görögtűz is vala.

A szerző kitapsoltatik,
Megjelen a költői gőg!
Feje megkoszorúztatik,
A publikum ordít és bőg. -

 
 
0 komment , kategória:  Lauka Gusztáv  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.02 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 314 db bejegyzés
e év: 2443 db bejegyzés
Összes: 9011 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 394
  • e Hét: 1832
  • e Hónap: 7077
  • e Év: 664061
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.