Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Zúzmarás tavasz...
  2018-03-13 22:18:35, kedd
 
 


Szilágyi Domokos:

Zúzmarás tavasz...


Soha még, soha még ilyen tavaszt!
Csupaszon meredeztek az ágak:
a novemberi szél szemtelenül
vetkőztette a fákat.

Vártam: talán megmozdul a föld,
hogy még maga is beleretten.
-- De nem történt semmi. Csak annyi, hogy
mentünk összesimulva mi ketten.

Dideregve aludt a sétatér,
álmát a Szamos csobogta halkan,
s nem árulta el -- csupán minekünk.
Hallgattuk a barna avarban.

Csodaszép tavasz volt. Ragyogott az ég,
mint mozdulatlan tüzes tenger!
Gyönyörű tavasz volt; felejthetetlen:
zúzmarával és szerelemmel.





 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Tavaszi vers...
  2018-03-13 22:14:17, kedd
 
 


L. Miklós Péter:

Tavaszi vers...


Talán, talán, mégis lesz majd tavasz,
Fent az égen derűsen süt a nap,
Bár fújdogál a szél, de langyosabb.

Jöjj tavasz, vessél véget a télnek,
Hadd lássam, hogy minden újra éled,
Érezzem én is, azt hogy még élek.

Fényes sugarú szép tavaszi nap,
Kitárom eléd vénült arcomat
És várom azt, hogy lágyan cirógass.

Sugaradtól tűnjön el az árnyék,
És szememmel talán szépet látnék,
Aminek jönni kell, talán vár még.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
Éji eső...
  2018-03-13 22:11:01, kedd
 
 


Gergely István:

Éji eső...


Ablakon metronom. Szakad.
Fénymezők tükrös szőnyegén
(aszfalton gőzpárna dagad)
táncol a sötét vőlegény.

Villámok püspök palástja
villantja platánok hegyét.
A lég önmagát siratja,
elvesztvén nappala hevét.
Várlak

Felhők közt repülő száll,
esőszú kavicson perceg.
Vonatfütty, csengőszó, sínpár.
Kopasz fák számolnak percet.

Rád várok, nyugalmas délben,
hoz kedvesem, kopott vagon.
Rezzen az alvó időben,
s megáll a dermedt vasnyomon.

Jössz s jön veled az élet,
viszlek, míg kérdezem napod.
Elmúlik, csak attól félek,
s nem leszek többé csillagod.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
Szép gondolatok...
  2018-03-13 22:06:14, kedd
 
 



"Ismernünk kell korlátainkat. Mindnyájan vagyunk valamik, de egyikünk sem lehet minden."


Blaise Pascal





 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Örök kötelék...
  2018-03-13 21:57:49, kedd
 
 


Vladimir Názor:

Örök kötelék...


Voltunk, milljó éve, tölgy és kúszóinda -
fülleteg lomb-ölén rejtett a rengeteg:
míg síkos üstököm zúgva túlzenghetett,
gyökered szomjasan fúrtad rostjaimba.

Ringatott ősvizek mélye - páros kagylót:
lázas tapadásban íved legédesebb
éle vágott rajtam oktalan mély sebet,
s fájdalmam vonaglón igazgyöngybe sajgott.

S ha két idegenként egymás közelébe
von a végzet sodra: élveteg rémlik át
rajtunk a sejtelem: rezzenő porcikánk
mélyén éled a tűnt változások fénye...

Szemem egéről is letűnsz, sorsom Nője:
itthagysz, és hiányod zúgja be poklomat -
ám a Csók számunkra száz létet tartogat,
hogy örök változás új csodákba szője.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - V*  
Intelem...
  2018-03-13 21:54:34, kedd
 
 


Gergely István:

Intelem...


Fű alatt a kövek megindultak,
gurulnak titokban szerteszét.
Bomlott falak kínlódva tartanak,
s érzik már omlásuk végzetét.

A kőfalak egyszer leomlanak.
Az nem lesz sátoros vigalom.
Palánkunk kötései bomlanak,
s völgyünkbe fészkel a siralom.

Elvesztjük, mi összetartott eddig,
eltűnünk, mint tóban csepp eső,
mint fűszál, mely a kazalban fekszik,
mint halóból az életerő.

Maroknyi embert morzsol a világ,
magvunkat mozsarában töri.
Lisztünket viszi egy idegen zsák,
belőle kenyerét más süti.

Feladjuk, mit ezer évig védtünk.
Elárvulnak létünk kincsei.
Omló falakként romlik nemzetünk,
s egyre többen lesznek nincsei.

Mert szép, aki idegen, szép a más,
nincsen ebben hiba, gyermekem.
S te magyarul álmodsz s nem vitás,
magyarul sírsz majd énfelettem.

Védd nyelvedet, sorsodat, énedet,
s tanulj meg mindent, mi lehető!
Találd meg a világban helyedet,
de csak azt nyeld le, ami ehető!






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
Csak ezt...
  2018-03-13 21:47:45, kedd
 
 



Baki Anett:

Csak ezt...


Közel lenni, mindig ölelni,
összebújni s feledni,
bús szomorúság felett
nevetni, karjaidba omolni,
a világ romjain virágba borulni,
-csak ezt szeretném-.

Távol lenni, érezni a hiányt,
kihűlt kávéban a magányt,
csillagtalan éjben kutatni
a fényt, sóhaj-szőtte
pókhálóban a reményt,
-csak ezt szeretném-.

Meghallgatni, átérezni,
lüktető szívvel elvérezni,
édes-keserű könnyel leperegni,
szűz hóban angyal lenni,
fák ereiből gyökeret növeszteni,
-csak ezt szeretném-.

Meghalni és feltámadni, kereszten
feszületté válni, rózsafákon szirmokat
bontani, bús lelkekből mosolyt fonni,
Anyám szívében, békén megpihenni,
-csak ezt szeretném-.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
Varázskert...
  2018-03-13 21:42:27, kedd
 
 


Szabó Lőrinc:

Varázskert...


Szemeim fáradtak, de tiszták,
ragyogva nézik: lelkem erejét
egy egész kert virágai hogy isszák.

Én vagyok az a kert: virágok, ágak
nőnek körém és fölém lombosodnak
élő lugasnak, gyümölcskoronának.

Örök kertemben, napfényes lugasban,
álmodó kertész, nézek szanaszét:
kint ősz és tél, itt bent mégis tavasz van!

Ellenségeim, irígy viharok vad
rohamai, rázzátok fáimat:
hulljon a férges, kell a rovaroknak!

Hulljon friss rügy is, hulljon dús virág-raj:
a sebekből új hajtás tör ki, és
ki baltás küzd meg ennyi izmos ággal?

Szemeim fáradtak, de tiszták,
ragyogva nézik: növekvő csodáim
már az egész láthatárt beborítják






 
 
0 komment , kategória:  Szabó Lőrinc  
Én nem tudhatom...
  2018-03-13 21:33:52, kedd
 
 


Elekes Ferenc:

Én nem tudhatom...


Amikor egyedül vagyok,
nem terítek asztalt

Sokat tűnődöm mostanában,
ha egyedül vagyok, s várlak.

Olyankor annyi mindent
kigondolok szélről, esőről, hóról,
s ami még eszembe juttat, mert minket
fújt, mosott, belepett, vagy jósolt
egymásnak furcsa véletlenekben...

Most hull a hó
tetőre, fára, kőre...
S mert messze vagy,
közénk is.

Mindig van valami közöttünk,
valami hullás,
valami elfelejtés.

Én nem tudhatom,
hogy boldogul más
a szerelemmel,
de amikor egyedül vagyok,
hosszú, árva esték
csöndjében megérzem: ha túl jó az ember,
sohasem elég rossz ahhoz,
hogy nagyon szeressék.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - E*  
Vers...
  2018-03-13 21:30:37, kedd
 
 


Gergely István:

Vers...


Szeretlek, mint a napot az égen,
mint az eget szikrázó nyárestéken.
Pusztítsatok csak engem magamat,
s hagyjátok nőni megfogant magomat!

Szeretlek, mint az asztalon a sót,
elfolyó idő a feszülő rugót.
Mért gondolod, hogy a fasoron túl,
másik parton más világ, a rend az úr?

Szeretlek, mint az este a tüzet,
májusi szellő a megindult füzet.
Mért mennék mégis, ha jó itt nekem?
Tarts vissza bátran, hogyha jó volt velem!

Szeretlek, mint a felhőt az égen,
a kopott keresztet sírdomb tövében.
Hogy a határon túl mi vár, titok.
Remélem, majd oda boldogan jutok.

*az életről, a szerelemről.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - G*  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2018.02 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 854 db bejegyzés
e év: 3724 db bejegyzés
Összes: 15213 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 159
  • e Hét: 850
  • e Hónap: 9522
  • e Év: 422371
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.