|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 35
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 22:11:37, szerda
|
| |
| |
Keresztúry Dezső:
Mélyülő örvény...
Az évek múlnak, s múlhatatlan
nyomuk bennünk marad;
életünk bomlik s bonthatatlan
örök - egy pillanat.
Súgta, mondta, zengve dobolta
a szívünk, hogy szeret;
mint vad láng lobogtatta volna
életem életedet.
S ha egymást meggyötörni vitt
a dúlt vér, tépett ideg
kéz, szó fordulva csapott vissza
magát sebezve meg.
Kín, szenvedély kiforr, letisztul
elnémul s névtelen van
mint a lét, mely létezik
túl szavakon, tetteken.
Az évek múlnak
s múlhatatlan nyomuk egymásba vész.
Életünk bomlik s bonthatatlan:
együtt csonka - egész.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Keresztury Dezső |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 22:07:44, szerda
|
| |
| |
Devecseri Gábor:
Tavasz van, mégis...
Jóreggelt ragadós rügyek,
pattanó pelyhes levelek,
s ág-húron napsugár-zene,
vidámodó vadgesztenye,
illattal ízes ibolya,
mezők méztermő mosolya,
szilvák fehér virágai,
mókusok mókás táncai,
s te csupa zsenge akarat,
mitől a föld, lám, meghasad,
füvek pöttöm lándzsái mind,
kik villogtok törvény szerint,
rigók zsákfutó-versenye,
málnatő kurta pendelye,
s ti még-kopár ág-csecsemők
az égen emlőt keresők,
kékjéből életet szopók,
kékjében megkapaszkodók,
s te, nagy zöldselymü dobogón
zizegő tavaszi beszéd:
nem volna az élet oly csúnya,
ha nem volna ennyire szép.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Devecseri Gábor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 22:02:02, szerda
|
| |
| |
Gyurkovics Tibor:
Csoda...
Én látom őt - és ő lát engem
Valami tükörszerelemben
én benne, ő bennem ragyog
egyedül és ketten vagyok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyurkovics Tibor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 21:57:50, szerda
|
| |
| |
"Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk. Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok. Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk."
Wass Albert
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Wass Albert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 21:54:00, szerda
|
| |
| |
Devecseri Gábor:
Tavasz...
Tavasz. Rigófütty. Csőrepedések.
Mindenki szerelemtől részeg.
Mindenki örül az enyhületnek.
Unt szelek rohama restül.
Iszonyú rossz versek születnek.
Seregestül.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Devecseri Gábor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 21:48:26, szerda
|
| |
| |
Reményik Sándor:
Szita...
Egy jóságos tündér kezembe
Adott egy finom kis szitát:
"Az életből mi fényes, drága,
E kis szitán szitáld Te át,
Selyemfövennyé, aranyporrá!"
Azóta lelkemből csak hull, hull,
Mint aranypor, szitál az álom,
Kavics, göröngy, rög fennakad,
Az életet én megszitálom,
Selyemfövennyé, aranyporrá.
Így megvetem hűs selyemágyam,
S majd egykoron, - ó végső béke! -
Az életem ha elszitáltam,
Elomlok álmom fövenyébe,
Fövennyé, porrá magam is.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Reményik Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 21:45:18, szerda
|
| |
| |
Reményik Sándor:
Itt most virágzanak...
Itt most virágzanak az almafák;
Amíg lassan e betűket írom,
Napfényes, tiszta csöndbe hull alá
Özönével a selymes, lágy szirom.
Itt most virágzanak az almafák...
A lélek fájáról is így pereg
Libegve álom, érzés, gondolat...
Tűnődve kérdem, hogy: hová, minek?...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Reményik Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 21:43:17, szerda
|
| |
| |
"Nem az a fontos, hogy milyen nap van, hanem az, hogy fogod eltölteni.
Boldogan, vidáman, vagy magadba roskadva búsan. Mindig van minek örülni a nehézségek ellenére, csak vedd észre a porszemnyi jót és a napod csodás lesz."
Elvis Matthew Urban
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 21:36:12, szerda
|
| |
| |
Toth Arpád :
Meddő órán...
Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a kônnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tóth Árpád |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 21:32:40, szerda
|
| |
| |
Mentovics Éva:
Tavaszi varázslat...
Eltűnt a tél, épp ideje.
Rázendít a kék cinege,
ágak hegyén tündér lépked,
körbetáncol erdőt, rétet,
s lépte nyomán - mily varázslat! -
kinyíltak a szilvaágak,
csipkeinget öltött minden
erdőn, réten, hegygerincen.
Mandulaág, barackvirág...
rózsaszínbe bújt a világ,
meg sárgába, halványkékbe,
s illatfelhőt hint az égbe.
Nézd a tavaszt, oly csodás!
Kék ibolyás, orgonás,
madárfüttyös, szellő járta...
virágfátylat sző a fákra.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: *Vers - költő - M* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 35
|
|
|
|
2018. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
854 db bejegyzés |
| e év: |
3724 db bejegyzés |
| Összes: |
15213 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 159
- e Hét: 850
- e Hónap: 9522
- e Év: 422371
|
|
|
xMagazin
Offline
