Belépés
horvathnemagdi.blog.xfree.hu
"Ne veszítsd el az emberekbe vetett hited! Az emberiség olyan, mint egy óceán. Attól, hogy néhány cseppje bepiszkolódott, maga az óceán nem válik m... Horváthné Magdi Magdi néni
1945.02.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
Tallóztam
  2018-03-05 21:38:28, hétfő
 
  "Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt."

József Attila
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Tallóztam
  2018-03-05 21:36:38, hétfő
 
  Szergej Jeszenyin

Ábránd

1
Liget árnyán, zöld fenyőkre hullva
aranylik a hervadt fűzlevél.
Kimegyek én a part magasára,
hol az öböl békésen beszél.
A két hold fény-szarvait ringatva
a víz fodra - kavart, sárga köd.
Tó tükre ring s füvet látok rajta,
bölömbika sír a láp között.
A kaszált rét hangjából kihallom
a hívást, hisz szívem ismeri,
te hívsz engem, barátnőm, halk hangon
álmos partokon bolyongani.
Sok éve nem jártam itt, és annyi
találkozást, válást éltem át,
őrzöm ám, nem hagytam elsuhanni
köd-kezeid finom hajlatát.

2
Csendes bakfis, mély szelíden érző,
galambom, te lágyan csókoló,
karcsú termet, lassan tovalépő...
benned leltem álmaimat, ó!
Barangoltam falun, városokban,
kerestelek, merre, hol lehetsz?
Józan, vidám kacagással gyakran
szinte rozsba csaltál, hogy nevess.
A kolostorkerítéshez bújva
egy templomba lopództam be, s ott
- míg stóláját lábam elé dobta -
láttam a Nap hogy mosakodott.
Mint barát, álltam a ragyogásban
s egyszerre a csend torkomra ült:
te jöttél be fekete palástban,
lehorgasztott fejjel, egyedül.

3
A tornácról - harangok alatt, át -
gyertyák tömjénillata közé
léptél és én nem bírtam, hogy vállad
s kezed kezem ne érintené.
Oly sok, amit mondani akartam,
ami lelkem nyomta, rágta rég,
de a csendes út a völgykanyarban
füstölgött a tavak lángjaként.
S te némán a völgybe néztél akkor,
hol az alkony fűszál közt lapult,
és kezemre hervadt homlokodról
megritkult, ősz hajad szála hullt.
Ruhádon a redő alig sápadt,
de láttam egy sötét vízmeder
tükrén át, ahogy fogatlan szájad
reményeim mohón falja fel.

4
De nem soká didergett így lelkem
lábhoz simult szárnyakkal. Hamar
új teli kas érzésekre leltem,
s új partokra sodort a vihar.
A szívben a sebnek hege sem lett,
hűlt a vágy, elszállt a szerelem.
De jöttél te újra, ködből sejlett
fény, és oly szép lettél hirtelen.
Kezed magad elé tartva súgtad:
"Nézd csak, milyen fiatal vagyok.
Ez az élet velem rémítget csak,
nem változom, mint a fény s habok."
A kaszált rét hangjából kihallom
a hívást, hisz szívem ismeri,
te hívsz engem barátnőm, halk hangon
álmos partokon - bolyongani.

Ford:Jobbágy Károly
 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Tallóztam
  2018-03-05 21:34:24, hétfő
 
  Utazik a vonaton két férfi. Jön az ellenőr, ellenőrzi a jegyeket, majd megy kifelé a fülkéből. Azt mndja az egyik fickó:
- Látod, nem vette észre!
Ezt hallván az ellenőr szól a felettesének. Az is ellenőrzi a jegyeket. Ő sem talál semmi kivetnivalót.
- Látod, ez sem vette észre.
Hát hívják a főellenőrt. Ellenőrzi a jegyeket, de nem talál semmi furcsát.
- Látod, ez sem vette észre.
- Megmondanák, hogy mit nem vettünk észre?
- Csak annyit, hogy kicseréltük a jegyeinket.

 
 
0 komment , kategória:  Viccek  
Tallóztam
  2018-03-05 20:38:39, hétfő
 
 


"Nem tudhatjuk pontosan, mikor kovácsolódik a barátság. Ahogy mindig az utolsó csepp víztől telik csordultig a kehely, úgy a rengeteg kedvesség közül is az utolsó lesz az, mely csordultig tölti szívünket."

James Boswell -

 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Tallóztam
  2018-03-05 20:37:12, hétfő
 
 
Berde Mária

Múlt



Mint búvó patakot mély torkú szikla
Úgy nyelte be szerencsém rég az élet.
Tengernyi napsugár fekete éj lett.
Tenger csillagból nincs egy árva szikra.
És mégis: Néha mintha fény vakítana
Szemem be hunyva sápadtan mosolygok
És könnyem indul szinte, enyhe-boldog.
Mintha egy tündérkéz szívembe nyitna:
Óh mélyen - elfalazott vaksötétben
Nem látni bár még most is minden úgy van
Mint hajdan, sértetlen, szent, drága épen.
És elvakít opálos tündöklésben
A múlt, ha néha egy parányi résen
Az emlék tünde holdfényként besurran.




 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Tallóztam
  2018-03-05 12:14:26, hétfő
 
 
Tanulságos mese - Pokol és Menny

"Mendegélt az úton egy ember, a lova meg a kutyája. Egyszer egy hatalmas vihar kerekedett, és mellettük belecsapott egy fába a villám.
Mindhárman meghaltak. De az ember nem vette észre, hogy már elhagyta az élők világát, és tovább bandukolt a két állattal.
Néha időbe telik, míg a halottak megszokják új helyzetüket...
Nagyon hosszú volt az út, emelkedőn kellett menniük, a nap is erősen tűzött, csorgott róluk a verejték, és rettentő szomjasok voltak.
Az egyik kanyarban végre észrevettek egy hatalmas márványkaput, amely egy arannyal kikövezett térre nyílt.
A tér közepén egy kút állott, amelyből kristálytiszta víz csordogált. A kapuban egy férfi őrködött.
A vándor odament hozzá, és megszólította:
- Jó napot.
- Jó napot - felelte az őr.
- Miféle hely ez, hogy ilyen gyönyörű?
- Ez itt a mennyország.
- Milyen jó, hogy a mennyországba jutottunk! Nagyon szomjasak vagyunk...
- Lépjen be nyugodtan, itt annyit ihat, amennyit csak akar.
Az őr a kútra mutatott.
- A lovam és a kiskutyám is szomjasak.
- Nagyon sajnálom - mondta az őr. - Állatok nem léphetnek be ide.

Az ember nagyon elkeseredett, mert rettenetesen kínozta a szomjúság, de nem akart egyedül inni.
Megköszönte hát az őrnek, és továbbment. Megint sokat gyalogoltak fölfelé, és már teljesen ki voltak merülve, amikor megérkeztek egy másik helyre,
amelynek egy ócska kapu volt a bejárata. Mögötte poros földút volt, kétoldalt fákkal.
Az egyik fa árnyékában hevert egy férfi, az arcát eltakarta a kalapja, valószínűleg aludt.

- Jó napot - köszöntötte a vándor.
A férfi félretolta a kalapját, és biccentett.
- Nagyon szomjasak vagyunk, én, a lovam és a kiskutyám.
- Van ott egy forrás a kövek között - mondta a férfi, és megmutatta nekik a helyet. - Igyanak csak kedvükre.
Az ember, a lova meg a kutyája odamentek a forráshoz, és sokáig ittak.
Aztán az ember visszament a férfihoz, hogy köszönetet mondjon neki.
- Jöjjenek csak nyugodtan, bármikor - felelte a férfi.
- Egyébként hogy hívják ezt a helyet?
- Mennyország.
- Mennyország? Az nem lehet! A márványkapu őre azt mondta, hogy az ott a mennyország!
- Az nem a mennyország. Az a pokol.
A vándor megdöbbent.
- Meg kellene tiltaniuk, hogy ők is ugyanezt a nevet használják! Ez a téves információ óriási zűrzavart okozhat!
- Bizonyos szempontból viszont nagy szolgálatot tesznek nekünk.
Ugyanis ott maradnak azok, akik képesek elhagyni a legjobb barátaikat...."
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Tallóztam
  2018-03-05 12:11:20, hétfő
 
  A kisfiú kövei - egy történet a valódi értékekről
Írta: Kocsis Gábor |
A gyerekek még őszinték. Nemcsak szavaikban, de szándékukban is azok, mert még nem tanultak meg álarcot hordani és játszmázni a felnőttektől. Még tiszták a vágyaik, és hisznek abban, hogy vannak valódi értékek a világban. És mindaddig, amíg vannak emberek, akik ebben megerősítik őket, nem vagyunk elveszve. Erről szól az a rövid történet, aminek eredeti változatával nemrég találkoztam.

Két kisgyerek gyalogolt az utcán a decemberi hóesésben. Egyikük egy 6 éves körüli kislány, a másikuk pedig a néhány évvel idősebb bátyja. Közeledett a Karácsony, de számukra ez egy kis meghittségnél nem sokkal jelentett többet, mert ajándékokra nem igazán számíthattak. Szüleik nagyon szegények voltak, örültek, ha a mindennapi betevőre jutott a pénzükből.
Ahogy bandukoltak hazafelé, egy kis játékbolt kirakata előtt mentek el. A kislány egyből megállt, és sóvárgó szemekkel kezdte el nézni a kirakat sarkában ülő plüssmackót.
,,Szeretnéd megkapni?" - kérdezte az öccse, ahogy mellé lépett és átölelte.
,,Nagyon..." - sóhajtott a pici lányka.
A bátyja egy pillanatra elgondolkodott, majd lelkesen kézen fogta: ,,Gyere! Megvesszük!"
Ahogy beléptek a boltba, az eladó és a bent lévő vásárlók is egyből a két kis ember felé fordították a fejüket. Várták, hogy vajon mi fog történni.
,,Azt a plüssmackót szeretném megvenni a testvéremnek." - mondta a kisfiú magabiztosan a macira mutatva, majd elkezdett kotorászni a zsebében. Az eladó türelmesen várt, majd meglepődve látta, hogy a kisfiú nem pénzt vesz elő, hanem egy marék kavicsot.
,,Ez mindenem, amim van, a parkban gyűjtöttük otthonra. Elég lesz?" - kérdezte félénken, ahogy nyújtotta az eladónak a fizetséget. Korábbi magabiztosságának már nyoma sem maradt.

Az eladó a szemébe nézett, majd gondolkodás nélkül így felelt: ,,Persze, még sok is! Adok vissza belőle."
Azzal kivett a kisfiú kezéből két kavicsot, megköszönte, és ment is a plüssmackóért. A kislány szeme csillogott a boldogságtól, ahogy bátyja átadta neki az újonnan vásárolt plüssmackót. Széles mosollyal az arcukon köszöntek el, majd léptek ki az utcára.
A boltban tartózkodó vásárlók közül valaki értetlenül fordult az eladóhoz: ,,Miért adott oda a gyereknek egy ilyen drága játékot két értéktelen kavicsért?"
,,Tudja," - felelte a boltos - ,,ezek a kavicsok egyáltalán nem értéktelenek. A kisfiú minden kincsét nekem akarta adni azért, hogy a testvérének örömet szerezhessen. Ő még tudja, hogy mik a valódi értékek."

A gyerekek még őszinték. Őszintén hisznek abban, hogy a jó szándéknak helye van a világban, és abban is, hogy megéri egymással jót cselekedni. Csodálatosak azok az emberek, akik megerősítik őket ebben a hitükben. És azok is, akik mernek tanulni a gyerekektől - mert van mit.
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Tallóztam
  2018-03-05 08:42:43, hétfő
 
 
Azért szeretlek,
aki vagy,
s nem azért,
akinek látszol
vagy tetteted magad.

Lelkedbe látok,
látom a varázsod,
tudom, hogy mikor játszol,
s szeretem,
amikor átlátszol.

Azért szeretlek,
aki vagy,
s nem azért,
mert szeretsz.
Mellettem nyugodtan
önmagad lehetsz.

/Schrenk Éva/
 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Tallóztam
  2018-03-05 08:34:33, hétfő
 
 
"Nem létezik a szép, tökéletes világ.
A világot meg kell hódítani,
méghozzá naponta."


Norbert Potthoff
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Tallóztam
  2018-03-05 07:15:11, hétfő
 
  "A szerencséhez az is hozzátartozik,
hogy az ember felismerje, amikor az útjába kerül."

John Steinbeck

 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2018.02 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 211 db bejegyzés
e év: 1446 db bejegyzés
Összes: 40887 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 557
  • e Hét: 2409
  • e Hónap: 13092
  • e Év: 1535111
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.