|
2018-04-19 13:50:51, csütörtök
|
| |
| |
SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Aki teljes szívből hisz, méltó a keresztségre.
A jeruzsálemi üldözés idején az Úr angyala így szólt Fülöp diakónushoz: ,,Kelj föl! Menj délnek, arra az elhagyatott útra, amely Jeruzsálemből Gázába vezeti"
Fülöp felkerekedett és elindult. Egyszer csak megpillantotta az etióp királynőnek, Kandákénak egyik udvari főemberét, aki a királynő kincstárát kezelte. Az etióp kincstárnok Jeruzsálemben volt imádkozni. Visszatérőben kocsiján ülve Izajás próféta könyvét olvasta.
A Szentlélek akkor így szólt Fülöphöz: ,,Menj, és szegődjél oda a kocsihoz!" Fülöp odasietett, és hallotta, hogy Izajás próféta könyvéből olvas. Megkérdezte: ,,Érted-e, amit olvasol?" Az így válaszolt: ,,Hogyan érthetném, hacsak valaki meg nem magyarázza?"
Meg is kérte Fülöpöt, hogy szálljon fel és üljön melléje. Éppen ezt a szentírási részletet olvasta:
Mint a juhot, úgy vitték leölésre, s miként a bárány elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta szólásra ajkát.
Megaláztatásában vétetett el róla az ítélet.
Ki sorolhatja fel nemzedékét?
Hiszen élete elvétetik a földről.
Az udvari tiszt odafordult Fülöphöz: ,,Kérlek, kiről mondja ezt a próféta, önmagáról vagy valaki másról?" Fülöp akkor beszélni kezdett, és az írásnak ebből a részletéből kiindulva hirdette neki Jézust. Amint továbbhaladtak az úton, valamilyen vízhez érkeztek. Az udvari tiszt akkor megszólalt: ,,Nézd, itt a víz; mi akadályozza hát, hogy megkeresztelkedjem?" Ezzel megállíttatta a kocsit, majd Fülöppel együtt lement a vízbe, és Fülöp megkeresztelte. Amikor kijöttek a vízből, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt, és az udvari tiszt nem látta őt többé. Örvendezve folytatta útját, és öröm volt a szívében. Fülöp pedig Azótusban találta magát, és amíg csak Cezáreába nem ért, útközben minden helységben hirdette az evangéliumot.
Ez az Isten igéje. ApCsel 8,26-40
EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Jézus a szentáldozásban az élet kenyere.
...... .....
A kenyérszaporítás utáni napon Jézus így szólt a sokasághoz: ,,Senki sem jöhet hozzám, ha nem vonzza az Atya, aki küldött engem. Én feltámasztom őt az utolsó napon. A prófétáknál ezt olvassuk: »Mindnyájan Isten tanítványai lesznek.« Mindaz, aki hallgat az Atyára, és tanul tőle, hozzám jön. Nem mintha az Atyát látta volna valaki. Csak aki Istentől való, az látta az Atyát. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van.
Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, és mégis meghaltak. Itt a mennyből alászállott kenyér, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon. Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adni fogok, az én testem a világ életéért."
Ezek az evangélium igéi. Jn 6,44-51
Imádság
Uram, te imádkoztál tanítványaidért, hogy mind az idők végéig egyek legyenek, amint te egy vagy az Atyával és az Atya veled. Nézz le, Uram, részvéttel arra a sok szakadásra, mely azok között éktelenkedik, akik tiednek vallják magukat, és vezesd haza őket abba a közösségbe, amelyet te alapítottál kezdetben: szent, katolikus, apostoli Egyházadba. Hogy amint az égben egy a szentek egysége, idelenn is csak egy legyen, szentséges neved megvallásában és dicséretében.
Elmélkedés C. Horváth István Sándor
kenyérszaporításkor Jézus földi kenyeret adott az embereknek. Ezt követően a mennyei kenyérről beszél, amely lelki táplálék. A hallgatóság elcsodálkozott, amikor Jézus kijelentette, hogy ő az örök élet kenyere, és az ő teste valóban táplálék. Az Úr szavai nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán valósultak meg első alkalommal. Azóta az általa mondottakat és tetteket megismételve minden szentmisében valóságosan megjelenik az átváltoztatott kenyérben és borban.
Az Oltáriszentséggel kapcsolatban kettős feladatunk van. Egyrészt hinnünk kell, hogy az Eucharisztia valóban Krisztus teste, másrészt táplálkoznunk kell ezzel a kenyérrel. Ebből a kenyérből él és táplálkozik az Egyház s minden hívő, aki az Egyházhoz, a krisztusi közösséghez tartozik.
A szentmisében az átváltoztatást követően hitünk szent titkának nevezzük az Oltáriszentséget. Titokzatos a történés, amikor a miséző pap szavára a kenyér az Úr testévé, a bor az ő vérévé változik át, de titokzatos a mi Urunk jelenléte is az átváltozott kenyérben és borban. Mindezt nem láthatjuk, hanem hittel tudjuk elfogadni, itt az emberi ész és értelem, az emberi érzékelés korlátokba ütközik. Az átváltoztatásban az Egyház hite fogalmazódik meg, amely magába foglalja az én személyes meggyőződésemet, hitemet arról, hogy Krisztus valóságosan jelen van az Oltáriszentségben
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
Offline
