Regisztráció  Belépés
horvathnemagdi.blog.xfree.hu
Mindennek megvan a maga ideje, és ez az idő elmúlik. /Mark Lawrence/ Horváthné Magdi Magdi néni
1945.02.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Tallóztam
  2018-04-24 20:03:38, kedd
 
 
"Aki elment, az elment, mondta anyám, sohse keseregjetek a kósza lélek után.
Aki elment, az elment, mondtam én is, de ugyanekkor mélységesen éreztem, aki egyszer nálunk volt, az többé sohasem mehet el tőlünk egészen. "

/Kassák Lajos/
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Tallóztam
  2018-04-24 20:02:22, kedd
 
  Az emberi test 9 védekező rendszere! Én nem tudtam, hogy a csuklás is ezek közé tartozik...

Az emberi test egy rendkívül precíz eszköz, amely folyamatosan és megállás nélkül működik, emellett számos funkciót ellát. Az egyik ezek közül a védő-, védekező funkció. Ezek óvnak meg bennünket a negatív külső hatásoktól, amelyek árthatnak szervezetünknek. Most erről a kilenc védekező funkcióról lesz szó az alábbiakban. Érdemes végigolvasni!

Az ásítás

Néha az agyunkat is hűteni kell. Bizonyos értelemben az emberi test olyan, mint egy számítógép, azaz nem szabad, hogy túlmelegedjen, mert akkor nem fog rendesen működni. Ezenkívül, amikor ásítunk a fáradtságot, vagy a pszichés stresszt enyhítjük. És, természetesen, az ásítás során a tüdő is felfrissül.

Tüsszentés

Az orrunkban számos baktérium, allergén, illetve por gyűlik össze. A testet pedig meg kell tisztítani mindezektől az irritációt okozóktól. A tüsszentés emellett egyfajta hőmérőként is funkcionál, ugyanis nagyon gyakran tüsszentünk akkor is, ha szélsőséges hőmérséklet-változást észlel a szervezetünk.

Nyújtózkodás

Ha hosszú ideig ülünk egy helyben, vagy alvás közben a nyugvó szervezetben tejsav képződik. Nyújtózkodva viszont gyakorlatilag kiűzzük a szervezetből a tejsavat. Ez a cselekedet segít az izmoknak abban, hogy elkezdjenek dolgozni, valamint a nyújtózkodás felkészíti a testet az előtte álló fizikai erőfeszítésekre, azaz egyfajta bemelegítés szerepe van. A nyújtózkodás során a vér gyorsabban folyik az erekben, ezáltal javul a szervezet vérkeringése.

Csuklás

A csuklás kiváltója lehet többek között a hipotermia, illetve okozhatja a túl gyors étkezés is. Ezek a jelenségek ingerlik az úgynevezett bolygóideget, ami impulzust bocsát az agyba, valamint a gerincvelőbe is. A központi idegrendszer jelére a rekeszizom, illetve a belső bordaközi izmok önkéntelenül összerándulnak.

A csuklás során a gégefedő lezárul, és a hangszalagrés is zárállásban van, így a levegő nem juthat be a tüdőbe, hanem ,,visszaverődik" a hangszalagokról, létrehozva a jellegzetes csukló hangot.

Apró izomgörcsök

Ez a jelenség akkor jelentkezik, amikor egy személy alszik, és úgy tűnik, mintha elektromos áramütés érné, és az ,,áramütéskor" végtagjai pár milliméterrel felemelkednek a meleg ágytól. Természetesen, az ilyen túlfeszültség-szerű aktivitás után az adott személy azonnal felébred. Arról van szó, hogy az elalvás után a test légzése lelassul. Lelassul a pulzus, az izmok is ellazulnak. Az agy ezt a helyzetet ,,haldokló" állapotként érzékeli, így azonnal beavatkozik, és természetesen megpróbálja ,,újraéleszteni" a testet.

A bőr nedvesség következtében fellépő ráncosodása

Az agy a vizet úgy érzékeli, mint egy lehetséges veszélyforrást, ami például csúszós lehet. Leeshetünk, és megüthetjük magunkat. Ezért az ujjbegyeinken egyfajta tapadásnövelés jelenik meg, ami megakadályozza, hogy mondjuk, elessünk.

Emlékezetkiesés

Ez a folyamat azért következik be, mert az agy negatív információkkal, vagy emlékekkel telített. Ezeknek káros hatásuk van a pszichére, ezért az agy védekezésképpen törli az ilyen ,,vírusos" információkat. Eltávolítja a szörnyű emlékeket, és mintegy ,,újraindítja" a testünket.

A libabőr

Az a tudományos leírása ennek a folyamatnak, hogy az agy adrenalin termelésére utasítja a mellékvesét, aminek egyik hatása az, hogy a bőrben a szőrtüszőkhöz kapcsolódó apró izmokat megfeszíti, ezáltal a testre simuló szőrszálak felállnak (piloerekciók), a bőrön pedig sok kis libabőr keletkezik. Az egésznek az a funkciója, hogy ezek a libabőrök, pontosabban a sok kis felálló szőrszálak csökkentik a hőveszteséget, mely következményeként a test meleg marad a hideg időben.

A könnyek

Először is, a könnyek védik a szem nyálkahártyáját a belekerült portól és mindenféle külső elemtől. Másfelől pedig egyfajta érzelmi védelmi eszközeként szolgálnak. A könnyek olyan ingerek is egyben, amelyek a fájdalomtól, a fizikai vagy szellemi bántalmazástól elvonják az adott személy figyelmét.

 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Tallóztam
  2018-04-24 19:57:55, kedd
 
  A cukorbetegség rejtett tünetei, amiket csak kevesen vesznek észre!

Ha valaki túl sok folyadékot iszik, egyfolytában szomjas, szédül, akkor elég nagy az esélye, hogy baj van a vércukorszintjével. Azonban a 2-es típusú cukorbetegségre még egy sor tünet is utalhat, amelyről az átlagember szinte semmit sem tud.

Ha az alább felsorolt 8 tünet közül, valamelyik rendszeresen előfordul, mindenképp fel kell keresni egy szakorvost.

1. Halláskárosulás

Ha azt vesszük észre magunkon, hogy a fülhallgatón keresztül egyre hangosabban kell a zenét hallgatnunk, vagy a hozzánk beszélőre rá kell szólnunk, hogy mondja hangosabban a mondandóját, akkor nem árt, ha megméretjük a vércukor szintünket. Kutatások szerint ez a cukorbetegséggel is összefüggésben van, hiszen a betegség a belső fül idegeit is károsíthatja.

2. Horkolás

Ha hangosan horkolunk, mindig fáradtan, kialvatlanul ébredünk, forduljunk orvoshoz és kérjük, nézze meg a vércukorszintünket. Egy kutatás során megállapították, hogy azoknál, akiknél alvás közben légzési szünet alakul ki, öt és fél év múlva nagyobb volt a cukorbetegség kialakulásának esélye. Mikor alvás közben légzés kihagyás keletkezik, megnő a szervezet stressz-szintje, amely a diabétesz kialakulásához vezethet.

3. Javul a látás

Sok helyen olvasható az, hogy a látás romlása is a cukorbetegség egyik tünete, de ennek a fordítottja is igaz, van, aki éppen tisztábban, élesebben kezd látni. Sajnos ennek nem mindig szabad örülni, inkább jelezni kell a családorvosnál, aki majd útbaigazít, hogy milyen vizsgálatokat kell elvégezni. Ha beállítják a kezelést, akkor már a páciens ismét gyengébben fog látni, és a szemüveget is újra fel kell tegye.

4. Viszketegség

A cukorbetegség negatívan befolyásolja a vérkeringést is, így sokszor a bőr kiszárad, viszketni kezd. Ez a kellemetlen tünet a lábfejen, a kezeken, karon jelentkezik a leggyakrabban. Ha nem bőrbetegség áll a háttérben, és a hidratáló krémek sem segítenek, forduljunk szakorvoshoz a problémával.

5. Bőrelváltozások

A bőr felszínén, főként a nyak környékén megjelenő pöttyök, foltok a cukorbetegség egyik jelére utalhatnak. A magas inzulinszint serkenti a bőr melanin termelését, ennek köszönhetően bukkannak fel a sötétebb foltok. A konkrét okok kiderítéséről ez esetben is szakorvos véleményére van szükség.

6. Túlzott éhségérzet

Mikor a vérben lévő cukorszint csökkeni kezd, a szervezet úgy értékeli, hogy nem jutott kellő mennyiségű táplálékhoz, így glükózt követel magának, hogy a sejtek megfelelően tudjanak működni.

7. Fáradékonyság, ingerültség

Mikor a vércukorszint magas, ez sok esetben fáradékonysággal, ingerültséggel társul. Ez pedig a munkahelyi teljesítmény és a személyes kapcsolatok megromlását eredményezheti.

8. Fertőzések

A magas vércukorszint következtében a gombás fertőzések is a test több tájékán megjelenhetnek. Ahhoz, hogy visszaszorítsuk a candidát, forduljunk szakemberhez
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Tallóztam
  2018-04-24 17:03:12, kedd
 
  Kedves Magdi,

Kérésednek megfelelően ezennel megküldtük neked a hét legeslegjobb 5
viccét!
Jó szórakozást hozzájuk!

----------------
1) Mérkőzés után
----------------
A mérkőzés után az edző így szól a csatárhoz:
- Öregem, téged csak két dolog akadályoz abban, hogy jó futballista
legyél!
- Micsoda?
- A két lábad.

-------------------
2) Intenzív osztály
-------------------
Villanyszerelő bemegy az intenzív osztályra és felkiált:
- Nagy levegőt! Biztosíték csere!

-------------
3) Ha viszket
-------------
- Ha a bal szemed viszket: bánat ér.
- Ha a jobb szemed viszket: öröm ér.
- Ha a feneked viszket: aranyér.

----------------
4) Bolondok háza
----------------
- Mi a különbség a rendőrség és a bolondok háza között?
- ???
- Más a telefonszámuk.

--------------
5) Nagyképűség
--------------
- Mi az abszolút nagyképűség?
- ???
- Amikor egy giliszta azt mondja, hogy horgászni megy
 
 
0 komment , kategória:  Viccek  
Tallóztam
  2018-04-24 16:56:22, kedd
 
 
"A lélek titkos beszéde a lélekkel - a szeretet."

Hioszi Tatiosz
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Tallóztam
  2018-04-24 16:53:40, kedd
 
  Vajas-tejfölös pogácsa

Hozzávalók:

80 dkg liszt
25 dkg margarin
5 dkg élesztő
4 dl tejföl
3 kiskanál só
1 kiskanál cukor
2 db tojás
0,5 dl tej

Elkészítés:

A fél deci tejben egy kiskanál cukorral fölfuttatjuk az élesztőt, és az összes többi hozzávalóval összegyúrjuk addig, amíg a tészta össze nem áll. Körülbelül 10 percig kelesztjük. Utána szétnyújtjuk és hajtogatjuk: fölülről lefelé, lentről felfelé, jobbról balra az egyharmadát, a másik harmadát pedig alája hajtjuk. Utána pihentetjük nagyjából 10-15 percig, majd megismételjük a hajtogatást. Utána 2 cm vastagra nyújtjuk a tésztát, keresztbe és hosszába becsíkozzuk,majd 4-5 centi átmérőjű pohárral kiszaggatjuk. A tetejét felvert tojással megkenjük, és előmelegített sütőben sütjük 200 fokon, úgy 25 percig.
 
 
0 komment , kategória:  Kalácsok  
Tallóztam
  2018-04-24 10:39:22, kedd
 
 
"Az emberi kapcsolatokra nem érvényes semmilyen képlet. Csak a szeretet módszereivel lehet egyezkedni, olyasformán, hogy mindkét félnek megmaradjon a szabadsága mindahhoz, amit akar, aminek szükségét érzi, amire képes és ahogyan élni szeretne."


Mitch Albom
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Tallóztam
  2018-04-24 10:37:17, kedd
 
  A beteg a legfontosabb
Negyedszázada mindenki rettegett a ráktól, egyenlőségjelet tett a daganat és a halál közé. Mára sikerült megértetni az emberekkel, hogy ez nem így van: a rák harmadát megfelelő életmóddal elkerülhetjük - nyilatkozta magazinunknak Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, akit előző nyilatkozónk, Nagy Péter ajánlott. Az egyetemi tanár szerint Isten léte mellett szól minden, és semmi sem szól ellene.

Édesapja, Kásler István, Erdélyből származó jogász volt, édesanyja sárvári pedagógus. Hol találkoztak a szülők?

- Édesapám 1944-ben fejezte be az egyetemet Kolozsváron, majd behívták a magyar honvédséghez írnoknak. Kolozsvár egyik utcasarkán irányította a visszavonuló magyar hadsereget, majd a csapatokkal együtt vonult vissza, egészen Sopronig, ott azonban a magyar-osztrák határt nem lépte át. Akkoriban ismerte meg édesanyámat. Nem sokkal később behívták, hogy vegye át az új személyigazolványát - azon nyomban letartóztatták és málenkij robotra vitték, ahonnan 1949. január elsején tért haza. Harcokban nem vett részt, és politikai akcióknak sem volt részese, mégis elhurcolták. A szüleim levelezéssel tartották a kapcsolatot. A hadifoglyok levelenként húsz szót írhattak le, amit édesapám úgy játszott ki, hogy a mondatokat egybeírta. Húsz igen hosszú szóból álltak a levelei. Közben nagyszüleim, illetve édesapám testvérei a dél-erdélyi Déváról Magyarországra menekültek. A fogságból hazatérő apám nem Erdélybe, hanem Magyarországra, Budapestre jött. A szüleim összeházasodtak, majd hamarosan megszülettem. Az akkori budapesti viszonyok miatt Sárvárra költözött a család.
Sárvárról Szegedre ment egyetemre. Miért éppen oda?

- Egész gyerekkoromban rengeteget hallottam Erdélyről, a Tündérországról. Azért mentem Szegedre, mert a Tisza-parti város egyeteme volt a kolozsvári intézmény jogutóda. Érzelmi választás volt.
A diploma megszerzése után hét éven át a csongrádi megyeszékhelyen dolgozott. Miért váltott 1981-ben? Hogyan kerül egy sebész az Országos Onkológiai Intézetbe?

- Úgy éreztem, hogy akkori munkahelyemen, a szegedi II. Számú Sebészeti Klinikán, amit megtanulhattam, azt megtanultam. El­sajátítottam az alapelveket, amiket speciális területeken szerettem volna alkalmazni. Akkor jött a meghívás az intézet fül-orr-gége osztályát vezető Bánhidy Ferenc professzortól: végezzek speciális fej-nyak sebészeti beavatkozásokat. Például az ereket körbe­növő tumorok eltávolítását várták tőlem. Ekkortájt jöttek szóba az úgynevezett kiterjesztett műtétek, amelyek rendkívül nagy szakmai kihívást jelentettek. Úgy gondoltam, felvállalom, hiszen azért mentem orvosnak, hogy olyanokon segítsek, próbáljak segíteni, akiken elvileg már nem lehet. Az Országos Onkológiai Intézetben alakult meg az ország első fej-nyak sebészeti osztálya, amit a világon is csupán egy-két hely előzött meg. Itt jött létre az első fej-nyak sebészeti tanszék. Ambiciózus intézet volt, kihívásnak éreztem a váltást.
1992-ben nevezték ki főigazgatónak. Mivel nyerte el kollégái bizalmát, ami több mint negyedszázada tart?

- Nagyon hamar a tudomány élvonalába kerültem. 1980-ban Európában harmadikként telepítettek osztályunkra szén-dioxid-lézert, az elsőt Magyarországon, amely a bőrdaganatok, és narkózisban végzett endoszkópos beavatkozásokkal kombinálva a szájüregi és gégedaganatok minimális sebészi kezelését tette már akkor lehetővé. Használat előtt tisztázni akartuk a beavatkozás szöveti hatásait, ez az eszköz ugyanis több száz Celsius-fokos hőmérsékleten elgőzölögteti a szövetet. A vizsgálatokat én végeztem kollégáimmal. Hamarosan nagyszámú beteget kezeltünk, ami akkor hatalmas szó volt - miközben ma már szinte szót sem ejtünk erről, annyira természetes, hogy évente 15-16 ezer lézeres beavatkozásra kerül sor nálunk. Az egyik kelet-berlini konferencián egy amerikai professzortól arról hallottam, hogy bőrt, izmot és az ezeket tápláló ereket tartalmazó mellkasrésszel rendkívül nagy műtéti defektusokat pótolt a fej-nyak területén. Nyelvpótlás, garatpótlás egyaránt megoldható volt ezzel az eljárással. Bánhidy Ferencet megkérdeztem, hogy csinálhatok-e ilyet én is. Megengedte. Egy év alatt harmincnégy ilyen beavatkozást végeztem. Közben kiderült, hogy az én preparálási módszerem különbözik az eredetitől, azaz egy új műtéttechnikai megoldást alkalmaztam. Nagyon fiatalon, 34 évesen megszereztem a kandidátusi fokozatot, majd Humboldt-ösztöndíjas lettem Erlangenben, Nyugat-Németországban. A németek hihetetlen fizetéssel marasztaltak, de én 1990. január harmincadikán visszajöttem. Nem értették, hogy miért, de amikor végül rájöttek, hogy az ismét szabad hazámba jövök vissza, el­fogadták a döntést.
Itthon akkor alakult meg a Magyar Orvosi Kamara, az intézetben én lettem a kamarai elnök. 1992-ben kiírták a főigazgatói pályázatot. Plakátháború zajlott, az aspiránsok újságcikkekben, feljegyzésekben vádolták egymást. Németh György professzort győzködtem, hogy pályázzon, aki azzal utasított vissza, hogy az érveim rám is érvényesek. Ráadásul én jóval fiatalabb vagyok, ha nyerek, hosszú időn keresztül vihetem ezt a munkát. Mellettem lobbizott, olyan hangulat alakult ki, hogy be kellett adnom a jelentkezést. Hét pályázat futott be, az intézetből a dolgozók által választott elektorok az én anyagomat találták a legjobbnak. Úgy éreztem, hogy engem az intézet nevezett ki, amit az akkori egészségügyi miniszter csupán megerősített. Azóta mindig az intézet volt a legelső. Ennél csak egyvalami volt fontosabb: a beteg.
Hatalmas intézményt vezet. Több mint ezer munkatárs, nyolc klinikai központ számos osztálya, hat kutatóbázis. A gyógyítás mellett oktató- és kutatóközpontként is működnek. Megannyi nagy egyéniség munkahelye ez. Hogyan tudja ezt irányítani?

- Rendkívül szerencsésnek tartom magam, mert mindig voltak körülöttem kiváló emberek, akikre számíthattam. Meggyőződésem, hogy aki onkológusnak megy, az az orvostudomány legnagyobb kihívását választja. Itt az elkötelezettség alapkövetelmény. Aki hosszú éveket tölt daganatos betegek között, szerénnyé és alázatossá válik. Másként látja a világot. Én is másként gondolkodtam Szegeden, mint ebben az intézetben. Legfőbb alapelvem: mindig a betegnek van igaza. Ha nincs igaza, akkor is igaza van, mert akivel azt közlik, hogy rákos, nem a megszokott idegállapotban reagál, válaszol. Másik alapelvem, hogy mindenkinek meg kell adni a karrier lehetőségét. Fussa be azt a pályát, amit tehetsége, ambíciója lehetővé tesz. Korábban csak két-három professzor járta a világot, az én vezetésem alatt mindenki utazhatott, kapcsolataim révén nagyon sok fiatalt indítottam útnak nyugati intézetekbe, akik visszatérnek. Nem jelentős az elvándorlás, stabil a gárda. Igyekeztem következetesen dönteni: a jelentkezők esetében a szakmai és az emberi kiválóságot egyaránt néztem. Hiába jó szakember valaki, ha embernek hitvány. Számomra az nem orvos, aki csupán egészségügyi szolgáltatást végez, de magát a beteget nem látja. Ilyenkor nem orvos-beteg viszony alakul ki, hanem rendkívül rideg, hideg, majdhogynem embertelen kapcsolat. Egy-egy ilyen mentalitású kollégát gyorsan visszaküldtem Angliába és Németországba.
Az új betegeik száma 16 ezer körül alakul, minden évben 5-6 százalékkal növekszik. Az éves ambuláns forgalmuk több mint 740 ezer, ez napi több mint 2000 beteget jelent. Ez az egyetlen onkológiai ellátóhely, ahol két műszakban dolgoznak. Hogy bírják ezt a hatalmas nyomást?

- Az orvos-beteg kapcsolatnak nem az a lényege, hogy mennyi időt töltenek együtt, hanem az, hogy miként viszonyul a szakember a szenvedő laikushoz. Nagyon rövid beszélgetés is elég a megfelelő bizalom kialakulásához. A betegnek éreznie kell, hogy az orvos ért ahhoz, amit csinál, és amit csinál, azt őérte teszi.
Nekem mindig gyanús volt, ha egy orvos félórákat beszélt egy beteggel. Meggyőződésem, hogy nem a tájékoztatás, más a moti­váció a hosszas diskurzus mögött. Kinevezésem előtt naponta 120-150 beteget láttam el, egyikkel sem beszéltem öt-tíz percnél többet. Ennyi elég volt, soha egy betegem sem mondta, hogy nem kapta meg a kellő felvilágosítást. Egy-egy nagyműtétem 10-12 órát tartott, ha az ember érzelmileg túl közel kerül a beteghez, akkor nem tudja végigvinni a brutális műtéteket. Egyszer megnéztem az egyik operációmról készült videót. Elborzadtam a rekonstrukció előtt, hogy mit műveltem, miközben ilyen érzésem a műtőben sosem volt. Főigazgatóként is hosszú éveken át operáltam - a műtőben újultam meg lelkileg. Erre már nincs lehetőségem, mert bár ötször operálták az egyik szemem, nem lett jobb. Nem megfelelő térlátással lelkiismeretlenség lenne az operálás. Négy-öt éve ezért nem műtök.
Akadnak olyan betegek, akikre a tudatos távolságtartás ellenére is emlékszik?

- Megható történetekből nincs hiány. Amíg nem tudtunk elegendően nagy daganatos szövetet eltávolítani, majd azt a mellkasról vett izommal pótolni, mindegyik beteget elveszítettük. A második betegem, egy akkor hatvanéves úr, akin a korábban említett mellkasi lebenyátültetést hajtottam végre, évről évre rendszeresen jött kontrollra. Egy alkalommal felhívott, hogy meghívna egy kiskocsmába, a huszadik születésnapjára. A műtét napját tartotta második születésének. Elmentem, jót beszélgettünk. A hasonló alkalmak olyan emocionális töltést adnak, hogy ezekből a leg­nehezebb pillanatokban is erőt tudok meríteni.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár távozása után, 2014-ben az Ön neve is felmerült utódként. Az intézeten belüli életet jól ismerők szerint már megkezdődött a mozgolódás és a felkészülés a Kásler utáni időkre. Kit látna szívesen a székében?

- Ez két évtizede így van, de pletykákkal ne foglalkozzunk. Azzal azonban igen, hogy felkészült utódnak szeretném átadni az intézetet. Hat-nyolc éve a legtehetségesebb fiataljainkat folyamatosan pozicionálom a nemzetközi onkológia világában. Konferenciákra küldtem őket, segítettem a tudományos fokozatuk megszerzését. Igyekeztem olyan viszonyokat teremteni, hogy ha bármelyik pillanatban bármi történne velem - megüt a guta, fejemre esik egy tégla, én unom meg a feladatot vagy a miniszterem un meg engem -, legyen, aki átveszi a munkát.
Hogyan látja szakmája helyzetét? Illetve melyek a következő évek legfontosabb kihívásai?

- Az elmúlt negyedszázadban rendkívül korszerű hazai infrastruktúra alakult ki. Van országos központ, négy regionális ellátóhely, illetve minden megyében működik onkológiai osztály.
Mennyire igaz az az állítás, miszerint a Magyarországon élők onkológiai ellátásának színvonalát jelentősen befolyá­solja, hogy melyik intézmény szolgáltatja számukra a gyó­gyulásukhoz elengedhetetlen terápiát?

- Ez a világon mindenütt így van. A mi intézetünk teljesítménye összevethető a legjobb nyugati centrumokéval, a regionális intézményeké a nyugati hasonló feladatot ellátó központokéval. Európa legjobban teljesítő harmadában van a hazai onkológiai ellátás.
Mennyit változott a betegek hozzáállása az elmúlt negyedszázad alatt? Jobban odafigyelünk az egészségünkre, vagy csak akkor lépünk, ha már beüt a krach?

- Negyedszázada mindenki rettegett a ráktól, egyenlőségjelet tett a daganat és a halál közé. Mára sikerült megértetni az emberekkel, hogy ez nem így van: a rák harmadát megfelelő életmóddal - a dohányzás elhagyásával, megfelelő testsúllyal, környezeti ártalmak minimalizálásával - elkerülhetjük. A kialakult daganatok valamivel több mint fele pedig gyógyítható. Az emlőrákok több mint 75 százaléka, a hererákok szinte száz százaléka gyógyítható - negyedszázada ezek a számok 20-40 százalék körül alakultak.
A hit és a tudomány sokak szerint nem egyeztethető össze. Ön mélyen hívő ember és tudós is egyben, mit gondol erről?

- A tudomány minden eredménye azt bizonyítja, hogy van valamilyen spirituális létező a világban, amire minden visszavezethető. Antoine Henri Becquerel francia Nobel-díjas fizikus 1896-ban fedezte fel az izotópokat, és leírta, hogy az izotóp fajtájának megfelelően adott idő alatt más és más, de rá jellemző idő alatt elveszíti tömegének a felét. Ám azt, hogy melyik felét, senki sem tudja előre megmondani, ma sem. Miért, ha a rációval minden megmagyarázható? Tehát itt bukott meg először az Isten nélküliség teóriája. Aztán jött az osztrák matematikusról, Kurt Gödelről elnevezett tétel, amely szerint nem lehet olyan matematikai képletet felírni, amit ne lehetne egy másik matematikai képlettel megcáfolni. Azaz a világ nem megismerhető, így nem is jöhetett létre ilyen alapokon. A legkomolyabb természettudósok szinte mindegyike hívő, Einsteintől kezdve Szentágothai Jánosig tart a sor. Utóbbi azt mondta, addig nézte a macskák agysejtjeit, amíg megtalálta Istent. Isten léte mellett szól minden, és semmi sem szól ellene. Attól, hogy nem tudom érzékelni csökevényes érzékszerveimmel, még létezik.
Onkológusi munkája mellett a magyar nemzeti történelmi, történelemfilozófiai sorskérdések iránt is érdeklődik. Az M1 televízióban beszélgetős sorozatműsort készített a nemzeti sorskérdésekről Nemzeti nagyvizit címmel. Miért?

- Azt látom, hogy minden ember szépen szeretne élni. Ennek alapfeltétele, hogy világos legyen az identitása: honnan jött, milyen hagyományok közé született, milyen a vallása? Ezt azonban kevés családban mondják el, és az iskola se ilyen ismeretek átadása fele fordult. A hiányt érzékelve döntöttem úgy, hogy a magam módján elmondom, mit gondolok ezekről a kérdésekről. Társasági beszélgetéseimnek ez állandó témája volt. Az egyik televíziós ismerősöm vetette fel, hogy miért nem beszélünk erről valamelyik csatornán? Az M1 nyitottnak mutatkozott. Történelmi kérdések megvitatásával indult a sorozat, hiszen ez az identitás legfontosabb része, de beszélhettünk volna a páratlan hazai jogrendről, kulturális életünkről, sportsikereinkről. Nyolcvanöt adás ment le, ennek nyomán hasonló sorozatok indultak más csatornákon. Örülök, hogy elindíthattam egy ilyen folyamatot.
A székesfehérvári bazilika területén 1848-ban bukkantak árokásás közben III. Béla és felesége temetkezési helyére, más sírok között. Őket már akkor - a korszak tudományos színvonalán, temetkezési mellékletek alapján - azonosították és Pestre szállították. Az Országos Onkológiai Intézet munkacsoportja 2013-ban kezdett dolgozni a III. Béla királynak tulajdonított emberi maradványok azonosításán. Az elsődleges cél az Árpád-ház tagjaira jellemző DNS-szakasz meghatározása volt. Mire jutottak?

- Jogász édesapámtól azt tanultam, hogy minden körülmények között be kell tartani a törvényeket. Igaz és mélyen hívő emberként azt is lelkemre kötötte, hogy az ember mindig etikusan viselkedjen. A tudományos eredmények közlésének is van etikája, aminek az a lényege, hogy csak azután beszélünk egy felismerésről, ha az megjelent egy tudományos folyóiratban. A mi közleményünk még nem jelent meg.
András fia nem követte a pályán, hanem a nagyapja szakmáját választotta és jogász lett. Elriasztotta az apa példája?

- Úgy voltam vele, ha nem követ engem, én követem őt: szakjogász végzettséget szereztem. Erre azért volt szükség, hogy megértsem, édesapám és a fiam mivel foglalkozott és foglalkozik. Rendkívüli élmény volt, mert a jog hihetetlen intellektuális tevékenység, itt nem a válóperekre, hanem a jogalkotásra gondolok. Tanulmányt is írtam Deák Ferencről, akihez fogható zseni, jogászi lángelme évszázadonként sem születik. Visszatérve a fiamra. Tizenhét éves koráig orvos akart lenni, majd egyszer leültetett, hogy komolyan beszélne velem. Azt mondta, látja hogyan élek, soha nem vagyok otthon, ha hazaérek, éjfélig dolgozok, majd hajnalban kelek, a hétvégéken kongresszusokra járok. És nem tudok annyit foglalkozni vele, amennyit szeretnék. Igaza volt. Egyetértettünk, hogy a nagypapa foglalkozását vigye tovább. Örültem a döntésének, mert sok orvosdinasztia esetében láttam, hogy a gyerekeket nyomasztotta szüleik árnyéka. Egyébként azt vallom, mindenki azzal foglalkozzon, amihez érzéke van, amit csinálni szeret.
Kásler Miklós Budapesten született 1950-ben. Általános iskolába és gimnáziumba Sárváron járt. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen (SZOTE) végzett 1974-ben. Sebész, szájsebész, plasztikai és rekonstrukciósebész szakorvos, klinikai onkológus, 1986-tól az orvostudomány kandidátusa. 1981-ig a SZOTE II. Sz. Sebészeti Klinikáján dolgozott. 1981-től az Országos Onkológiai Intézet munkatársa, 1992-től főigazgató főorvosa. Egyebek mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), a Príma díj (2008) tulajdonosa. Budapest és Sárvár Város Díszpolgára (2011, 2012). 1994-től egyetemi tanár, 1998-tól négy egyetem tanszékvezetője.
Hogyan kapcsolódik ki?

- Nagyon kevés a szabadidőm. Viszont egyetlen dolog sohasem marad el - ha csak öt percig is, de elalvás előtt mindig olvasok. Időnként vadászok, de nem azért, hogy lövöldözzek, hogy gyilkoljak, hanem mert szeretem nézni, ahogy a virágok nőnek, az erdő belombosodik, majd lombját veszti.
Elégedett az eredményeivel, vagy van azért hiányérzete?

- A Teremtő jóvoltából sokkal többet tehettem, mint amennyit valaha reméltem. Ugyanakkor pontosan tudom, hogy mit nem valósítottam meg a felkínált lehetőségek közül. Ez azonban nem mindig rajtam múlott. Ha mindent összegzek, akkor mégis azt mondom, nagy szerencsém volt, mert mindig azt csinálhattam, amit szerettem.
Kit ajánl?

- Sótonyi Péter professzort, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a Semmelweis Egyetem korábbi rektorát.•
 
 
0 komment , kategória:  Hazai hírek.  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 5 db bejegyzés
e hónap: 175 db bejegyzés
e év: 1310 db bejegyzés
Összes: 40751 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4248
  • e Hét: 6527
  • e Hónap: 52456
  • e Év: 1226235
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.