Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Kun Magdolna
  2018-05-01 11:39:45, kedd
 
  Kun Magdolna:

Kezem kezedben

Kezem kezedben, így reszketőn, vénen,
elsuhant életem, de vágyad még érzem,
még hallgatom szíved őrült dobbanását,
még látom szemedben a tűz lobogását.
Arcunk már ráncos, az érzés sem a régi,
de ha rád nézek, szeretnék ezer évig élni,
hisz a szív még fiatal, csak lassabban ver,
tudva azt, hogy ezzel mennyi időt nyer
a szenvedélyért, mit két szemedben látok,
mely forrón tartja az örökégő lángot,
mit nem vesz el tőlem az idő, sem jövő,
mert amíg létezem, te vagy minden erő,
mely éltet, nem hagy, bárhová megyek,
fogja a kezem, s én hiába mennék,
te nem engeded.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Sun Belle
  2018-05-01 11:15:29, kedd
 
  Sun Belle

Csak..

Csak annyit kérek, hogy azt mondd, amit érzel
Soha ne ígérj olyat, amit nem tudsz megtenni
A szavak elszállnak, a tettek magukért beszélnek
Mindig őszinte legyél, hogy szívből tudj szeretni.

Az sem kell, hogy lehozd a csillagokat az égről
Az sem kell, hogy rózsaszirmot szórj lábam elé
Elég, ha csak mellettem vagy, és úgy ismered
Lelkem titkait, mintha csak magadba tekintenél.

Nem kell, hogy elhalmozz drága ajándékokkal
Az sem, hogy erődön felül a tenyereden hordozz
Ha szeretsz, az többet ér nekem minden pénznél
Hiszen ha velem vagy, csak akkor vagyok boldog.

A nekem adott időd a legszebb bizonyíték arra
Hogy tényleg, igazán olyan fontos vagyok neked
Hogy kitartasz mellettem jóban és rosszban is
S a legnagyobb viharban sem engeded el a kezem.
 
 
0 komment , kategória:  Sun Belle  
Szabó Lőrincs
  2018-05-01 11:13:15, kedd
 
  Szabó Lőrinc

...a nagy, kék réten...

hisz máris az vagy, csupa suhogás
a föld s az ég, álomtánc, tűzvarázs,
s szemed lehúnyod, szél csókol megint,
egymásba szédűl a bent és a kint
és zeng a hang és zsongva ring a rét,
s ahogy szíved átveszi ütemét,
mintha egy gömb fénytág felületén
robbanna rólad, úgy hagy el az Én,
úgy rohan, úgy nő az egeken át,
és csak mikor már benne a világ,
csak amikor már ő a burka, csak
akkor látod meg újra magadat,
az eltűnt parányt, mikor kerete
vagy már mindennek s minden csak a te
belsőséged... egyszerre isteni
biztonságba hal földi tudatod,
s a nagy, kék réten kezdik mennyei
tücsökzenéjüket a csillagok.
 
 
0 komment , kategória:  Szabó Lőrinc  
Szabó Lőrinc
  2018-05-01 11:09:42, kedd
 
  Szabó Lőrinc

A neved

Kiáltani szeretném, s nem lehet,
még súgni se szabad a nevedet,
még gondolni se - jaj, elárulom,
pedig belül csak azt visszhangozom,
a hangos titkot, mely életemet
úgy édesíti, édes nevedet:
nevedet, édes, a pár szótagot,
mely tündéri burkoddá változott,
röpítő közegeddé, nevedet,
mely körém gyújtja az emlékedet,
fűszerként csendít a nappalon át,
s beillatosítja az éjszakát,
s úgy tapad a számba, tüdőmbe, hogy
már majdnem te vagy, amit beszívok,
már majdnem te: minden lélegzetem
veled itat és zsongat édesen:
édes neved betölti szívemet,
s titka, te, vagy nála édesebb.
 
 
0 komment , kategória:  Szabó Lőrinc  
Bartalis János
  2018-05-01 11:06:53, kedd
 
  Bartalis János

Emlékezés

Most rőtek, pirosak a kosályi dombok.
A kertekben az ősz trombitája szól.
Fáradtan, halkan hullnak a lombok,
míg lelked dalol a múlandóságról.

Halál szelét, az ősz ízét megérzed-e?
Én lehajtott fejjel, búsan ballagok.
A hegytől, madártól megkérded-e?
Hová lettek a régi, zengő dalok?

Szemed mély csillagtüze a messzeségből,
az ősz üszkén felém oly bízón tekint:
ne félj, Kedves, a tengerfenékről
 
 
0 komment , kategória:  Bartalis János  
Illyés Gyula
  2018-05-01 11:03:22, kedd
 
  Illyés Gyula

Szeress, ne kérdezd

Szeress, ne kérdezd, hogy miért,
Ha nem magamért: magadért,
A jövőért, egy napodért,
Ezért a meleg mosolyért,
Mit mégis ízlelhetett ajkad,
Ennyiért,
Ízéért e friss pillanatnak.

Ki vagy te, mit gondolsz mi vagy?
Az vagy, mit a szív, mit az agy,
A szem kintről kölcsönbe kap!

Ne félj kinyílni: szabadabb
Leszel csak, minden porcikáddal
Gazdagabb
Nem is velem, de a világgal!

Szeretünk, már nem is neked
Mondom, nem is kell értened,
Örülj: a tested is szeret,
A falánk föld, mely eltemet,
Az idő: hogy átfolyna rajtad!
Istened,
Ki így sejtteti, mit akarhat.

Megért málnánál hamarabb
Ecetesül, lesz poshatag
A jó íz, mit egy nappal ad:
A kosár édes pillanat! -
Tanácsolták már, higgy azoknak,
Kik alant
A csontjaikkal tanúskodnak.
 
 
0 komment , kategória:  Illyés Gyula  
Samarjay Károly
  2018-05-01 11:01:58, kedd
 
  Samarjay Károly

Ha kék szemed ég volna

Ha kék szemed ég volna, úgy
Ránéznék szüntelen,
Ha hajnal volna rózsaszád,
Fölkelnék éjfelen.

Megvárnám rózsakeltedet,
Reám mosolyganál,
Pirulva rám tekintenél
Harmat csilláimnál.

Ha volna barna fürtöd éj,
Nem aludnám soha,
Majd megszánnál, s nem lenne szűd
Hozzám oly mostoha.

II.

Ha kék szemed ég volna, úgy
Szemedben csillagok
Volnának, ottan kellene
Mindig ragyogniok.

Ha kék szemed ég volna, úgy
Meghalnék, szellemem
Dicső egedbe szállana,
S ott élnék szüntelen.
 
 
0 komment , kategória:  Samarjay Károly  
Ladányi Mihály
  2018-05-01 10:59:17, kedd
 
  Ladányi Mihály

Fölöttem süt a hold

Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal? -
oly mindegy ez ma már nekem.
Ahogy az ősz a fagy beálltán a virágról,
lemondok rólad, szerelem.
Akár valami puskát, térdére vesz a tér,
más veszélyeknek adom életem.
Fölöttem süt a hold, de nekem nem az a hold
nem az ígéret földje fenn.
Naponta készülök sorsomra, s mint a szél
a letaposott fű szagát terelgetem.
 
 
0 komment , kategória:  Ladányi Mihály  
Juhász Gyula
  2018-05-01 10:57:56, kedd
 
  Juhász Gyula

Hajnal

A tegnapot most váltja föl a holnap.
Sötéten silbakolnak még a fák.
Az út köves, házszegte pusztaság.
Utolsó fénye húny a csillagoknak.

A karavánja jár e pusztaságnak.
Némán söpörnek. Ködbe vész a por.
Halk hamvazás dereng az ég alól.
A Nap, a Nap! Súgják a sanda árnyak.

És gyors ütemben ébredez a forma,
a szín, a hang - dóm és gyár büszke orma
az égbe barnul és dalolni kezd.

Harang és kürtő szólal, a siket,
vak éjszakát riasztva hosszú jajjal.
Az élet fölzeng: itt a drága hajnal!
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Reményik Sándor
  2018-05-01 10:55:25, kedd
 
  Reményik Sándor

Örök szerelem

Egy bükk és egy fenyő.
Úgy összeforrtak ők,
Ahogy csak lelkek forrnak össze néha,
Egymást halálig híven szeretők.

A bükk a nő,
A fenyő tán a férfi.
Ez áll szikáran, míg a bükk elomló,
Ölelő karjaival átaléri.

Úgy látszik, mintha reáomlana,
Pedig támasztja, mint a fenyő őtet.
S övezi csendes napfény-glória
A vihar ellenébe szegülőket.

Így öredtek meg:
Egy örök ölelésben.
Ölelkeznek a törzsek, koronák,
Ölelkeznek a gyökerek a mélyben.

Mikor kezdődött ez az ölelés?
Ez volt a növekedésük célja, iránya?
Egymáshoz simult itt már hajdanán
Két Isten ültette pici palánta?

S ahogy a törzsük hatalmasodott:
Úgy lett szerelmük is hatalmasabb,
Törzsüket bronzzal ötvözte körül
A felkelő és lemenő nap.

E mozdulatlan, néma szerelem
A jót s a rosszat most is együtt állja.
S egyszerre csap le majd a fejsze rájuk:
Az emberbőrbe bújt Halál kaszája.

 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 304 db bejegyzés
e év: 2443 db bejegyzés
Összes: 9011 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 63
  • e Hét: 8061
  • e Hónap: 21767
  • e Év: 645752
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.